Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Iparági nagyágyút igazolt a Dyntell

Jankó Károly szolgáltatási igazgatóként irányítja a rekordsebességgel növekedő debreceni vállalat termékfejlesztését és felgyorsuló régiós expanzióját

Jankó Károly, a vállalatirányítási rendszerek ismert hazai szakértője 2020 szeptemberétől szolgáltatási igazgatóként erősíti a Dyntell Magyarország csapatát – jelentette be az integrált vállalatirányítási és üzleti intelligencia rendszereket fejlesztő debreceni cég. A vállalatot a közelmúltban a 42. helyre rangsorolták a leggyorsabban fejlődő európai, afrikai és közel-keleti technológiai cégeket bemutató Deloitte Technology Fast 500TM EMEA listáján. A T-Systems Magyarország SAP kompetencia-központjának korábbi vezetője három évtizedes hazai és nemzetközi rendszerbevezetési tapasztalatát állítja a Dyntell ambiciózus piaci törekvéseinek szolgálatába. A vállalat középtávon régiós pozíciója megerősítését tervezi, 10 éven belül pedig globális üzleti IT-platform-szolgáltatóvá akar válni.

Az integrált vállalatirányítási rendszerek vezető specialistáját, Jankó Károlyt idén ősszel leigazoló Dyntell Magyarország robbanásszerű fejlődést produkált az elmúlt négy évben. A komplex vállalatirányítási és üzleti intelligencia rendszerek fejlesztésével és értékesítésével foglalkozó debreceni vállalat bevétele – a dinamikus piacbővítésnek, valamint a világviszonylatban is innovatív és professzionális termékeknek köszönhetően – 2016 és 2019 között a 25-szörösére emelkedett, és tavaly már meghaladta az 1,2 milliárd forintot.

„A fejlődésünk motorja részben az a versenyelőny, amelyet egyedi és innovatív megoldásainkkal üzleti partnereinknek biztosítunk, hiszen a cégvezetésben az ösztönös döntések helyét egyre inkább átveszi az adat- és információalapú döntéshozatal. Sikerünk másik összetevője pedig kiváló szakembergárdánk, az olyan átfogó piaci tapasztalatokkal rendelkező kollégák, mint Jankó Károly – fogalmazott Salga Péter, a Dyntell Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.Velük ugyanis megvalósíthatónak látom azt azt a tervünket, hogy cégünk 5 éven belül Közép-Európa egyik meghatározó IT-integrátorává, 10 éven belül pedig globális üzleti IT-platform-szolgáltatóvá váljon.”

A projekt- és ügyféloldalon egyaránt számottevő, összesen mintegy 30 évnyi rendszerbevezetési tapasztalattal érkező Jankó Károly a Dyntellt megelőzően a Telekom csoport teljes ERP- és SAP- részlegének üzemeltetését irányította, illetve a T-Systems Magyarország SAP kompetencia-központját vezette. Az új szolgáltatási igazgató is úgy véli: reális cél, hogy a hazai piac meghódítása után a Dyntell a közép-európai piacokra is betörjön.

„Egyértelmű célunk, hogy új alapokra épített termékeket és a 21. század technológiai elvárásainak megfelelő szolgáltatáscsomagokat alakítsunk ki kis- és középvállalkozásoknak Magyarországon és a régióban egyaránt”

– mutatott rá Jankó Károly.

A Dyntell a mesterséges intelligenciával támogatott adatelemzésre épülő, integrált döntéstámogató platformját elsősorban gyártó és agrárvállalkozásoknak, valamint nagykereskedelmi cégeknek kínálja. A cég által kifejlesztett Dyntell BI üzleti intelligencia rendszer új technológiája az adatelemzést nem elkülönülő folyamatként kezeli, hanem beépíti a vállalatirányítási rendszerbe. Az üzleti döntéseket testre szabott, professzionális adatelemzéssel segítő BI rendszer a belső üzleti folyamatok optimalizálásával növeli a működési hatékonyságot, új bevételi forrásokat tesz elérhetővé, és ezzel piaci versenyelőnyt nyújt.

A Dyntell vállalatirányítási rendszerét (ERP) Magyarországon már több mint 250 cég, üzleti intelligencia (BI) szoftvereit pedig mintegy 100 vállalati ügyfél választotta. A 80 embert foglalkoztató vállalat pedig egyre aktívabban jelen van Romániában és az Egyesült Államokban is.

„A mára összegyűlt bevezetési tapasztalatok alapján továbbfejlesztjük a meglévő ERP, BI rendszereket is. A hazai ügyfeleink számára fontos funkcionalitások, valamint új technológiák bevezetésével, így például az ipar 4.0, a szenzortechnológia, a blockchain, valamint a memóriaalapú gondolkodás integrálásával a kkv-k új rétegét tudjuk megszólítani – hangsúlyozta Jankó Károly. – A megújult termékek mellett új metodológiával, illetve a már megszokott professzionális tanácsadással, projektmenedzsmenttel támogatjuk ügyfeleinket.”

Hozzátette, új pozíciójában ugyancsak fontos feladata, hogy a projektmenedzsment, a tanácsadás és a support területén a vállalat többi részlegével is szoros koordinációt, aktív együttgondolkodást alakítson ki.

Jankó Károly karrierje kezdetén a PORSCHE Hungária rendszermérnökeként multinacionális környezetben ismerkedett meg a vállalatirányítás folyamataival. A RENAULT Hungária IT-vezetőjeként a vállalat hazai cégeinek IT-üzemeltetéséért volt felelős, de a pénzügyi és disztribúciós folyamatok mellett betekinthetett a generálimportőr kereskedelmi és logisztikai folyamataiba is.

SAP-tanácsadóként, projekt- majd programmenedzserként az olajiparban, a termelési iparban, illetve az államigazgatásban is végzett projekteket külföldön és Magyarországon egyaránt. Az SAP-megoldásokat mikro- és makroszinten is megismerte, elsajátította a világ vezető integrált vállalatirányítási rendszerének programnyelvét, az ABAP-ot. Az SAP-partnercég BCS-szolgáltatási igazgatójaként működése alatt jelent meg a vállalat az államigazgatás területén, és vált aranyfokozatú partnerré. Az Enterprise Group consulting üzletág-igazgatójaként már nem csupán az SAP, hanem az összes IT üzleti tanácsadás részlegével foglalkozott.

Karrierjében komoly kihívást jelentett a Lapker Zrt. vállalatirányítási rendszerének teljes megújítása, amelyet a cég IT- és telekommunikációs vezetőjeként menedzselt. A rendkívül komplex feladat sikeres levezénylése után kapott felkérést a T-Systems Magyarországtól az SAP-részleg vezetésére. Feladatkörébe tartozott többek között a nagy ügyfélkörrel rendelkező vállalat összes bevezetésének és üzemeltetési SAP-tevékenységének a koordinálása.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Bár nem ez a fő céljuk, hozamot is termelnek az egészségpénztári megtakarítások

Egyre többen ismerik fel, hogy az egészségpénztár hasznos segítséget jelent az egészségmegőrzés terén, de azt kevesen tudják, hogy a pénztárban tartott pénzük adómentes hozamot termel számukra.

Az egészségpénztár tagság egyik legismertebb előnye az évi legfeljebb 150 000 forint adóvisszatérítés lehetősége. Ezzel évről évre egyre többen élnek, mostanra már több, mint 30 milliárd forintot igényelnek vissza a tagok az államtól.

Az egészségpénztárban nem kell felhalmoznunk. Ha szeretnénk, akár másnap elkölthetjük a befizetett összeget. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem éri meg itt huzamosabb ideig megtakarítást tartani – mutat rá Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője.

Milyen hozamokat értek el az egészségpénztárak?

A pénztárban tartott összeg után keletkező hozamot a pénztár rendszeresen, általában negyedévente írja jóvá a tag számláján. A hozam adó- és szocho mentes, utána a pénztár költséget nem számít fel, és a számlán azonnal felhasználható.

A hozam mértéke pénztáranként és évenként eltérő. Érdemes tudni, hogy a pénztárak hozamainak év per év alapú összehasonlítása nem hordoz teljes értékű információt, mivel a pénztárak csak az adott időszakban realizált hozammal számolhatnak, és nem vehetik figyelembe a megtermelt, de nem realizált hozamokat. A pénztáraknak ezen felül nem kötelező közzétenni a hozam adataikat.

Prémium Egészségpénztár 2024-ben bruttó 11 százalék feletti, míg 2023-ban 15 százalék feletti hozamot ért el. A Prémium a hozamot negyedévente írja jóvá a tagok számláján. Az előző év utolsó negyedévében 297 089 tag kapott hozamot, ez a legnagyobb tagi számlán 282 000 forint jóváírást jelentett, míg átlagosan 2 127 forintot kaptak a tagok.

A Prémium Egészségpénztár egyre több aktív tagról számol be, és 2024-ben az egyéni befizetések is 20 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest.

Patika Egészségpénztár 2024-ben közel 8 százalék, a Patika csoport másik tagja, az Új Pillér Egészségpénztár pedig kicsivel ez alatti hozamot realizált. A megelőző évben mindkét pénztárnál 13 százalék feletti hozamot lehetett elérni. A tagok számláin még fel nem osztott hozam a Patika esetén 102 millió forint, az Új Pillérnél 20 millió forint.

A Patika a tagok számláján negyedévente átlagosan 2 200 forintot írt jóvá, a takarékoskodó tagok között azonban nem ritka a több százezer forintos összeg sem. A Patikánál az egy év alatt jóváírt legmagasabb hozam 937 967 forint volt, míg az Új Pillérnél 558 250 forint.

A Patika csoport szintén az inaktív tagok csökkenését tapasztalja, bár a számuk továbbra is magas. Az aktív tagok száma 50 százalék felett van.

Generali Egészségpénztár az elmúlt években átlagosan 4 százalék feletti hozamokat ért el. A taglétszám 2024-ben meghaladta a 33 000 főt, ahol a tagok nagyjából egyharmada inaktív.

Vasutas Egészségpénztár mind 2023-ban, mind 2024-ben 5 százalék feletti hozamot termelt, 2024 utolsó negyedévében közel 2 százalékot. A Vasutas Egészségpénztár 35 224 tag számláján osztotta szét a realizált hozamot, fejelenként átlagosan 7 070 forintot. A legnagyobb jóváírt hozam 532 000 forint volt.

A pénztár inaktív tagjainak aránya közel 30 százalék, a Vasutas Egészségpénztár ebben csak minimális javulást tapasztalt. A pénztár ugyanakkor a nemfizető tagok számláján is jóváír hozamot.

Az inaktív tagok száma azért fontos, mert azon tagok esetében, akik nem fizetik be a pénztárak elvárt minimum tagdíjat (ez jellemzően havi 5 000 forint körül van), akkor ennek költségét a pénztár a hozam terhére vonja le a pénztártól – emeli ki Gergely Péter. A tag tőkéje azonban ebben az esetben sem csökken.

Mibe fektetnek az egészségpénztárak?

Az egészségpénztárak szigorú szabályok szerint fektethetik be a náluk tartott vagyont, azt az összesen 88,4 milliárd forintot, amelyet a tagok rájuk bíztak. A pénztár elsősorban alacsony kockázatú eszközökbe fektethet.

Vásárolhat állampapírt és kincstárjegyet, illetve olyan értékpapírokat, amelyekért az állam kezességet vállal. Kötvényekbe és részvényekbe szintén fektethet, de egy kibocsátó papírja sem képviselhet 30 százaléknál nagyobb részarányt a portfóliójában.

Ez alól a szabály alól az állam által kibocsátott papírok kivételt képeznek. Ez azért fontos, mert jelenleg egyes állampapírokkal igen magas hozamot lehet elérni, így az egészségpénztári megtakarítás is magasabb hozamot termelhet.

Az egészségpénztár befektetési céllal ingatlant is tarthat, de ennek aránya nem lehet magasabb 20 százaléknál. A bankbetétekben tartott befektetés aránya szintén nem haladhatja meg a 20 százalékot.

Elsősorban az egészségmegőrzés a cél

A tagok szemmel láthatóan adó-optimalizálásra is használják a pénztárakat, ez abból is látszik, hogy van egészségpénztár, ahová a tagdíjak közel 40 százaléka év végén érkezik annak érdekében, hogy a tag még ez után az összeg után is visszaigényelhesse az szja-t.

Az adómentesség és versenyképes hozamok miatt az egészségpénztár befektetésnek sem utolsó, de elsődleges célja mégis csak az egészségmegőrzés. A tapasztalatok szerint az aktív egészségpénztári tagok tudatosabbak, hamarabb mennek orvoshoz, ha panaszuk van, és szűrővizsgálatokra is gyakrabban járnak, részben köszönhetően egyes pénztárak megfizethető árú szűrővizsgálati csomagjainak.

A pénztárválasztásnál nem elsősorban a hozamokat érdemes figyelni, inkább a pénztárak szolgáltatásait és költségeit. A hozam azonban szintén fontos szempont lehet, hiszen a pénztár célja kimondottan a pénzügyi- és egészségtudatosság, lehetőleg egyidejűleg.

Ha a pénztárban tartott megtakarításunkat lekötjük, még további 10 százalék adóvisszatérítést kapunk érte a maximum összeg erejéig. Hosszabb időn át tartó gyűjtés esetén (például egy egynapos sebészeti eljárásra vagy fogászati kezelésre) érdemes ezzel is számolni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A mesterséges intelligencia agráralkalmazásairól egyeztetett Palkovics László és Gyuricza Csaba

Palkovics László, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos látogatást tett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) keszthelyi Georgikon Campusán, ahol tárgyalást folytatott Dr. Gyuricza Csabával, az Egyetem rektorával.

A találkozó középpontjában a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségei álltak a magyar agrárium nemzetstratégiai kihívásainak kezelésében.

A rektor egy átfogó stratégiai koncepciót ismertetett, amely bemutatta, hogyan lehet az állami és egyetemi adatbázisokat – például a Nemzeti Talajtani Adatbázist, a Vadgazdálkodási Adattárat vagy a meteorológiai méréseket – integrálni egy országos agrár MI-platformba. A cél egy olyan döntéstámogató rendszer létrehozása, amely precíz előrejelzésekkel segíti a termésbiztonságot, a klímaadaptációt és a járványmegelőzést, miközben a gazdák, kutatók és hatóságok számára is nyílt hozzáférést biztosít.

A MATE már jelenleg is számos projektjében alkalmaz mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat. Ezek a rendszerek nem csupán a magyar agrárium ellenállóképességét növelik, hanem a gazdálkodói döntéseket is magasabb szintre emelik.

A mesterséges intelligencia alkalmazása nem csupán technológiai előrelépést jelent, hanem kézzelfogható gazdasági versenyelőnyt is. Az adatvezérelt döntéshozatal, a célzott inputanyag-felhasználás és a járványkockázatok korai észlelése akár évente több tízmilliárd forintos megtakarítást eredményezhet az ágazatban. A klímaadaptációs beavatkozások és a hozamoptimalizálás révén 1000 milliárd forintot is elérhet az az összeg, amelyet az MI-alapú rendszerek képesek lehetnek középtávon megőrizni vagy visszatermelni a magyar mezőgazdaságban. Ez nemcsak a termelők jövedelembiztonságát növeli, hanem az egész ország élelmezésbiztonságát és exportképességét is erősíti.

A találkozón Dr. Gyuricza Csaba kiemelte:

„A mesterséges intelligencia nem a jövő lehetősége, hanem a jelen kötelessége. A MATE küldetése, hogy az agrárium digitális átállásának élére álljon, és hidat képezzen a tudományos innováció és a gazdálkodók mindennapi valósága között.”

A megbeszélésen szó esett egy jövőbeli Nemzeti Reziliencia Központ létrehozásának lehetőségéről is, amely az állami-egyetemi-vállalati együttműködések bázisaként működne a klímaadaptáció és az agrárinnováció területén.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Pénzügyi hullámvasúton navigál a vállalati treasury

Geopolitikai kockázatok, gazdasági szankciók és árfolyam ingadozások – nincsenek ma könnyű helyzetben a treasury szakértők. 96%-uk a cash- és likviditáskezelést, 80%-uk a pénzügyi kockázatok hatékony menedzselését tekinti a legfontosabb prioritásnak – derül ki a PwC Magyarország több mint 100 hazai treasury szakértő megkérdezésével 2024-ben végzett felméréséből.

A jelenlegi volatilis pénzügyi piacokon egy rugalmasan alkalmazkodni tudó treasury funkciónak stratégiai szerepe van a vállalati pénzügyek irányításában.

A treasury szerepe a pénzügyi stabilitásban

Az elmúlt években a treasury funkció szerepe jelentősen felértékelődött olyan világgazdaságot érintő események következtében, mint a Covid19-járvány, az orosz-ukrán háború és az energiaválság, melyek különösen a cash- és likviditásmenedzsment, valamint a pénzügyi kockázatok kezelése terén okoztak nehézséget világszerte. Ezért a vállalati pénzügyek új megközelítéseket igényeltek, és a kiszámíthatatlan gazdasági történésekre való sikeres reagálás stratégiai szemléletet követelt a treasury szakértőktől.

„Az energiaellátással kapcsolatos bizonytalanságok, a beszállítói láncok akadozása és az instabil üzleti környezet miatt a vállalatoknak fokozott figyelmet kellett fordítaniuk a likviditásra és a készpénzáramlásra. A treasury funkció kulcsszereplővé vált a pénzügyi stabilitás megőrzésében, a rövid távú finanszírozási igények kezelésében és a likviditási kockázatok minimalizálásában”

– hangsúlyozta Heronyányi Péter, a PwC Magyarország treasury tanácsadási csapatának vezetője.

Fizetésforgalmi kihívások

A cash- és likviditáskezelés az egyik legfontosabb prioritása és egyben egyik legjelentősebb kihívása a treasury szakértőknek 2025-ben. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy az előrejelzések pontosak legyenek, és a treasury csapat megfelelő módon lássa a felmerülő kitettségeket és a szabad pénzeszközállományt.

„Folyamatosan egyensúlyt kell tartani a fizetőképesség biztosítása és a hozamoptimalizálás között. Utóbbit prudenciális okokból a vállalat befektetési szabályzata is korlátozza, míg előbbit a piaci volatilitás, a kamatkörnyezet gyors változása, valamint a vevői számlák rapszodikus teljesítése miatt nehéz pontosan előre jelezni” – mutat rá Mosóczi György, a PwC szakértője. „Manapság számos megoldási lehetőség létezik cash menedzsment terén, ami hatékonyság növekedést eredményezhet, de hogy egy adott vállalatnak mi a legmegfelelőbb, az függ a vállalat igényeitől, a csoporttagok számától, a földrajzi elhelyezkedéstől vagy az alkalmazott devizáktól is”

– tette hozzá.

Pénzügyikockázat-kezelés: fókuszban a devizakockázat

A pénzügyikockázat-kezelés, beleértve az árfolyamkockázatot, a tőzsdei áruk árváltozásának kockázatát, a kamat- és hitelezési kockázatot, a treasury szakértők 80%-ánál a második leggyakoribb feladatként szerepel, de nehézséget csak a kitöltők 41%-ának okoz. Ez azért meglepő, mert a kapcsolódó folyamatok többnyire manuálisak, de a válaszadók szerint megfelelően kiszolgálják őket.

Az árfolyamkockázatokat a vállalatok többsége aktívan fedezi. A kitettségek meghatározása jellemzően manuálisan történik. A treasury csapatok többsége 1-3 deviza kezelésével foglalkozik, és a kitöltők 87%-a használ származékos ügyleteket (pl. forward, swap stb.) kockázatkezelési célokra. Az ilyen típusú ügyleteket 64% csoportszinten köti meg, és a vállalatok csupán 45%-a alkalmaz fedezeti számvitelt ezekre az ügyletekre, noha az adózási, kontrolling és számviteli szempontból is előnyös lehet.

Még mindig a kézi vezérlés jellemző

A digitális technológia – AI és gépi tanulási megoldások – nem csupán a napi treasury feladatok hatékonyabb elvégzését, de a jobb minőségű információk előállítását is támogatná, mégis sok helyen még mindig manuális folyamatokra hagyatkoznak. A kérdőívet kitöltők mindössze 28%-a használ Treasury Management Systemeket (TMS), de 40%-uk tervezi ilyen rendszerek bevezetését.

A treasury szakemberek jelenleg sokkal inkább API-kapcsolatok kialakításában, adatelemző szoftverekben és adatvizualizációban látják a lehetőséget hatékonyságnövelésre, amit a PwC Magyarország 14. Magyarországi Vezérigazgató felmérése is alátámaszt, hiszen az abban megkérdezett vállalatvezetők 80%-a egyértelműen hatékonyság növekedésről számolt be az AI-nak köszönhetően, emellett az érintett vállalatok több mint egytizedében a bevétel és a jövedelmezőség is nőtt a technológia jóvoltából.

Az AI és a gépi tanulási megoldások bevezetése nem csak a pontosabb előrejelzésekhez, hanem a hatékonyabb kockázatkezeléshez is hozzájárulhat, és megkönnyítheti a változó piaci környezetre való gyors reagálást.

Központosított bankkapcsolatok

A treasury IT-infrastruktúra jellemzője, hogy a banki kapcsolatok és tranzakciók menedzselése rendszerszinten támogatott, viszont a válaszadók kevesebb, mint fele rendelkezik direkt (end-to-end) kapcsolattal a belső rendszerei és a bankja között. A megkérdezettek közel fele képes ERP-ből indítani banki utalásait, de jellemző az elektronikus banki portálon manuálisan végzett utalási csomag rögzítése is. A szakemberek jelenleg leginkább a fizetési folyamatok automatizálásában látják a fejlesztési lehetőségeket, de sokan a valós idejű utalásoknak (instant payment) örülnének.

Szorosan a treasury területéhez kapcsolódik a bankszámlák kezelése, az egyéb banki adminisztrációs feladatok, valamint a követeléskezelés is, melyekkel összességében elégedettek a megkérdezettek. Azonban a banki kapcsolatra a kitöltők 79%-ának lokálisan kevés vagy semmilyen befolyása sincs, mivel a vállalatcsoporton belül kialakított központi treasury csapat foglalkozik ezzel a területtel. A központosított bankkapcsolatok lehetővé teszik a stratégiai szintű és transzparens együttműködést, ami jobb díjstruktúrákat eredményezhet (költség, mint döntő szempont), és hozzájárul az egységes pénzügyi infrastruktúra kialakításához.

A treasury terület felépítése

A felmérést kitöltők 66%-ánál működik külön treasury részleg, jellemzően az összes válaszadók figyelembevéve átlagosan 6 főből áll, de vállalatcsoportoknál tipikus a központosítottan működő treasury csapat, illetve még mindig sok szervezetnél a számvitel és kontrolling terület látja el a treasury feladatokat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss