Connect with us

Gazdaság

Iparági nagyágyút igazolt a Dyntell

Jankó Károly szolgáltatási igazgatóként irányítja a rekordsebességgel növekedő debreceni vállalat termékfejlesztését és felgyorsuló régiós expanzióját

Jankó Károly, a vállalatirányítási rendszerek ismert hazai szakértője 2020 szeptemberétől szolgáltatási igazgatóként erősíti a Dyntell Magyarország csapatát – jelentette be az integrált vállalatirányítási és üzleti intelligencia rendszereket fejlesztő debreceni cég. A vállalatot a közelmúltban a 42. helyre rangsorolták a leggyorsabban fejlődő európai, afrikai és közel-keleti technológiai cégeket bemutató Deloitte Technology Fast 500TM EMEA listáján. A T-Systems Magyarország SAP kompetencia-központjának korábbi vezetője három évtizedes hazai és nemzetközi rendszerbevezetési tapasztalatát állítja a Dyntell ambiciózus piaci törekvéseinek szolgálatába. A vállalat középtávon régiós pozíciója megerősítését tervezi, 10 éven belül pedig globális üzleti IT-platform-szolgáltatóvá akar válni.

Az integrált vállalatirányítási rendszerek vezető specialistáját, Jankó Károlyt idén ősszel leigazoló Dyntell Magyarország robbanásszerű fejlődést produkált az elmúlt négy évben. A komplex vállalatirányítási és üzleti intelligencia rendszerek fejlesztésével és értékesítésével foglalkozó debreceni vállalat bevétele – a dinamikus piacbővítésnek, valamint a világviszonylatban is innovatív és professzionális termékeknek köszönhetően – 2016 és 2019 között a 25-szörösére emelkedett, és tavaly már meghaladta az 1,2 milliárd forintot.

„A fejlődésünk motorja részben az a versenyelőny, amelyet egyedi és innovatív megoldásainkkal üzleti partnereinknek biztosítunk, hiszen a cégvezetésben az ösztönös döntések helyét egyre inkább átveszi az adat- és információalapú döntéshozatal. Sikerünk másik összetevője pedig kiváló szakembergárdánk, az olyan átfogó piaci tapasztalatokkal rendelkező kollégák, mint Jankó Károly – fogalmazott Salga Péter, a Dyntell Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.Velük ugyanis megvalósíthatónak látom azt azt a tervünket, hogy cégünk 5 éven belül Közép-Európa egyik meghatározó IT-integrátorává, 10 éven belül pedig globális üzleti IT-platform-szolgáltatóvá váljon.”

A projekt- és ügyféloldalon egyaránt számottevő, összesen mintegy 30 évnyi rendszerbevezetési tapasztalattal érkező Jankó Károly a Dyntellt megelőzően a Telekom csoport teljes ERP- és SAP- részlegének üzemeltetését irányította, illetve a T-Systems Magyarország SAP kompetencia-központját vezette. Az új szolgáltatási igazgató is úgy véli: reális cél, hogy a hazai piac meghódítása után a Dyntell a közép-európai piacokra is betörjön.

„Egyértelmű célunk, hogy új alapokra épített termékeket és a 21. század technológiai elvárásainak megfelelő szolgáltatáscsomagokat alakítsunk ki kis- és középvállalkozásoknak Magyarországon és a régióban egyaránt”

– mutatott rá Jankó Károly.

A Dyntell a mesterséges intelligenciával támogatott adatelemzésre épülő, integrált döntéstámogató platformját elsősorban gyártó és agrárvállalkozásoknak, valamint nagykereskedelmi cégeknek kínálja. A cég által kifejlesztett Dyntell BI üzleti intelligencia rendszer új technológiája az adatelemzést nem elkülönülő folyamatként kezeli, hanem beépíti a vállalatirányítási rendszerbe. Az üzleti döntéseket testre szabott, professzionális adatelemzéssel segítő BI rendszer a belső üzleti folyamatok optimalizálásával növeli a működési hatékonyságot, új bevételi forrásokat tesz elérhetővé, és ezzel piaci versenyelőnyt nyújt.

A Dyntell vállalatirányítási rendszerét (ERP) Magyarországon már több mint 250 cég, üzleti intelligencia (BI) szoftvereit pedig mintegy 100 vállalati ügyfél választotta. A 80 embert foglalkoztató vállalat pedig egyre aktívabban jelen van Romániában és az Egyesült Államokban is.

„A mára összegyűlt bevezetési tapasztalatok alapján továbbfejlesztjük a meglévő ERP, BI rendszereket is. A hazai ügyfeleink számára fontos funkcionalitások, valamint új technológiák bevezetésével, így például az ipar 4.0, a szenzortechnológia, a blockchain, valamint a memóriaalapú gondolkodás integrálásával a kkv-k új rétegét tudjuk megszólítani – hangsúlyozta Jankó Károly. – A megújult termékek mellett új metodológiával, illetve a már megszokott professzionális tanácsadással, projektmenedzsmenttel támogatjuk ügyfeleinket.”

Hozzátette, új pozíciójában ugyancsak fontos feladata, hogy a projektmenedzsment, a tanácsadás és a support területén a vállalat többi részlegével is szoros koordinációt, aktív együttgondolkodást alakítson ki.

Jankó Károly karrierje kezdetén a PORSCHE Hungária rendszermérnökeként multinacionális környezetben ismerkedett meg a vállalatirányítás folyamataival. A RENAULT Hungária IT-vezetőjeként a vállalat hazai cégeinek IT-üzemeltetéséért volt felelős, de a pénzügyi és disztribúciós folyamatok mellett betekinthetett a generálimportőr kereskedelmi és logisztikai folyamataiba is.

SAP-tanácsadóként, projekt- majd programmenedzserként az olajiparban, a termelési iparban, illetve az államigazgatásban is végzett projekteket külföldön és Magyarországon egyaránt. Az SAP-megoldásokat mikro- és makroszinten is megismerte, elsajátította a világ vezető integrált vállalatirányítási rendszerének programnyelvét, az ABAP-ot. Az SAP-partnercég BCS-szolgáltatási igazgatójaként működése alatt jelent meg a vállalat az államigazgatás területén, és vált aranyfokozatú partnerré. Az Enterprise Group consulting üzletág-igazgatójaként már nem csupán az SAP, hanem az összes IT üzleti tanácsadás részlegével foglalkozott.

Karrierjében komoly kihívást jelentett a Lapker Zrt. vállalatirányítási rendszerének teljes megújítása, amelyet a cég IT- és telekommunikációs vezetőjeként menedzselt. A rendkívül komplex feladat sikeres levezénylése után kapott felkérést a T-Systems Magyarországtól az SAP-részleg vezetésére. Feladatkörébe tartozott többek között a nagy ügyfélkörrel rendelkező vállalat összes bevezetésének és üzemeltetési SAP-tevékenységének a koordinálása.

Gazdaság

Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban

Hazánk mezőgazdaságának egyik legnagyobb kockázati tényezője az aszály, amely egyaránt kihat a terméshozamra és a gazdálkodók életére.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) legújabb kötete, az Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban átfogóan tárgyalja a szárazság okozta kihívásokat, a termelési rendszerek sérülékenységét, valamint a szélsőséges időjárási feltételekhez való alkalmazkodás szükségességét.

A kiadvány szerkesztői – Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora és Dr. Zsembeli József, a MATE Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ igazgatója – részletesen mutatják be az aktuális helyzetet Magyarországon, különös tekintettel a 2022-es és 2024-es súlyos aszályokra, amelyek rávilágítottak a fenntartható és az aszály káros hatásait mérséklő mezőgazdasági stratégiák jelentőségére. A szakértők fontosnak tartják, hogy a gazdálkodók mellett a politikai döntéshozók is aktívan részt vegyenek a megfelelő szabályozások és támogatási rendszerek kialakításában, hiszen csak átfogó és összehangolt beavatkozásokkal lehet hatékonyan szembenézni az aszály okozta kihívásokkal.

Amint a könyv előszavában is olvasható, az éghajlatváltozás hatásai egyre kézzelfoghatóbbá válnak a mezőgazdaság mindennapjaiban, különösen a csapadékeloszlás kiszámíthatatlansága és a gyakrabban jelentkező aszályos időszakok révén. Magyarországon az aszály a mezőgazdasági termelés kockázatának egyik, ha nem a legmeghatározóbb tényezője. Bár az árvizek, a korai fagyok, a kártevők és egyéb kockázati tényezők komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat, a mezőgazdasági termelés és bevételkiesés szempontjából egyetlen más termelési kockázati forrás sem olyan jelentős országosan, mint az aszály. A nagy szárazság csökkentheti a terméshozamokat, a gazdálkodókat arra késztetheti, hogy szűkítsék a termesztett növények körét és területét, növeljék a termelési inputokat, például a növénytermesztésben az öntözésre vagy az állattenyésztésben a takarmányokra, állatjólétre fordított költségeket.

Az „Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban” című könyv célja, hogy gyakorlati és tudományosan megalapozott útmutatást nyújtson a gazdálkodóknak, agrárszakembereknek és döntéshozóknak arra, miként készülhetnek fel hatékonyan az aszályok következményeire. A könyv szerzői azonban nem csupán a kihívásokra kívánják felhívni a figyelmet, hanem azokra a lehetőségekre is, amik segítségével a mezőgazdaság alkalmazkodóbbá, ellenállóbbá és hosszú távon is életképessé válhat. Ennek érdekében a kötet átfogó képet ad az aszály élettani és gazdasági hatásairól, a korszerű vízgazdálkodási technikákról, valamint bemutatja a fenntartható, adaptív gazdálkodási módszereket, amelyek segíthetnek enyhíteni a vízhiány okozta károkat.

A gazdálkodók akár jelentős mértékben is alkalmazkodhatnak a szárazsághoz, a talaj nedvességmegtartó képességét növelő beruházások és intézkedések révén. A különféle talajvédő, nedvességtakarékos művelési módok és gyakorlatok, amelyek növelik a talaj szervesanyag-tartalmát, miközben csökkentik a talaj nedvességveszteségét – mint például a direktvetés vagy a redukált talajművelés, a takarónövények használata, a megfelelő vetésváltás stb. – segíthetnek a gazdaságoknak alkalmazkodni az aszály egyre növekvő kockázatához. Az öntözés hatékonyságának növelése is csökkentheti az aszály okozta károkat. A kötet számos további lehetőséget is felkínál a gazdálkodóknak.

A közelmúltban tapasztalt számos jelentős aszály arra ösztönzi a szakpolitikát, hogy a fókusz a rövidtávú aszályreagálásról a hosszútávú szárazságtűrő képesség kiépítése felé mozduljon el. Az aszályhoz való alkalmazkodás adekvát stratégiai megoldásokat igényel mind ágazatonként, mind régiónként. A kiadvány multidiszciplináris megközelítésben tárgyalja az aszály problémakörét, egyben bemutatja a legújabb kutatási eredményeket, gyakorlati alkalmazásokat, valamint hosszútávú megoldási stratégiákat a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a társadalmi rendszerek számára.

Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik elkötelezettek a mezőgazdasági termelés jövőjének megőrzése iránt, valamint azoknak, akik mélyebb ismeretekre vágynak az aszály okairól és következményeiről.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Vidéken is viszik a nagyot drágult paneleket

A megyei jogú városokban is hasonló mértékben drágultak az ingatlanok, mint Budapesten, de vidéken még így is jóval olcsóbban lehet lakást vásárolni, mint a fővárosban.

Az Otthon Centrum friss adatai szerint a vidéki nagyvárosokban is a panellakások drágultak a leginkább: az egy évvel ezelőttinél majdnem harmadával kerül többe egy négyzetméter. A vidéki városok közül Debrecen a legdrágább.

„Mindhárom használt szegmensben áremelkedést tapasztaltunk az előző év azonos időszakához képest, és ez a trend lényegében tavaly óta folyamatos”

– ismertette a megyei jogú városok átlagos négyzetméterárainak alakulását Soóki-Tóth Gábor.

Az elemzési vezető arról is beszámolt, hogy a használt ház ára emelkedett a legkevésbé, 11,8 százalékkal, míg a téglalakások 25,5, a panellakások fajlagos ára 28,2 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

„A vidéki trendek nagyon hasonlítanak a budapesti folyamatokra: a fővárosban a családi ház 10 százalékot, a téglalakások 23 százalékot, a panellakások pedig 38 százalékot drágultak egy esztendő alatt”

– tette hozzá a szakember, kiemelve, hogy a fővárosi árszint továbbra is jelentősen meghaladja a vidéki városokét.

A téglalakások piacán Debrecen rekorder, amely a megyei jogú városok közül egyedüliként lépte át az egymillió forintos átlagos négyzetméterárat (1,07 millió forinttal). A második helyen Székesfehérvár áll 864 ezer forintos középértékkel, majd Győr következik 853 ezer forintos átlaggal. A legtöbb megyei jogú városban mérsékeltebb árak jellemzők 550-750 ezer forint közötti átlaggal. Csak a kisebb és a fővárostól távolabbi városokban fordult elő ennél alacsonyabb ár, például Nagykanizsán (450 ezer) vagy Baján (422 ezer forint).

Az Otthon Centrum közreműködésével értékesített téglalakások átlagos négyzetméterára egy év alatt 25,5 százalékkal emelkedett. A legtöbb megyei jogú városban 15-30 százalék közötti drágulás látható, Sopronban, Szegeden, Veszprémben, valamint Zalaegerszegen egyszámjegyű volt a növekedés, míg Szolnokon, Tatabányán és Székesfehérváron meghaladta a 30 százalékot.

A panellakások átlagos négyzetméterára 729 ezer forint, a rangsort ebben a szegmensben is Debrecen vezeti 950 ezer forinttal, majd Székesfehérvár 827 ezerrel a második, Győr pedig 812 ezer forinttal a harmadik legdrágább város. Az olcsóbb városok közé Dunaújváros (478 ezer), Szolnok és Miskolc (460 ezer), valamint Nagykanizsa (417 ezer forinttal) tartozik. A legtöbb megyei jogú várost azonban 500-700 ezer forintos átlagár jellemzi.

Az árak összességében 28,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát, amiben Soóki-Tóth Gábor szerint a kamattámogatott hiteleknek is nagy szerepe van, amelyek különösen az olcsóbb panelek iránt élénkítették a keresletet. Minden városban emelkedtek az árak, a legnagyobb 30 százalékot meghaladó drágulást Kecskeméten, Pécsen, Székesfehérváron és Debrecenben, míg a legkisebb növekedést Zalaegerszegen mindössze 4 százalék mérte az Otthon Centrum. Ezzel szemben a többi vidéki városban kétszámjegyű áremelkedés az irányadó.

A megyei jogú városokban az elmúlt egy évben a családi házak drágultak a legkevésbé: a négyzetméterár átlagértéke 551 ezer forint, ami éves távlatban 11,8 százalékos emelkedésnek felel meg. Ugyanakkor az összetételhatás miatt a 25 megyei jogú városban szélsőségesen, a tavalyi átlagár 90-140 százaléka között alakultak az idei átlagok.

Debrecen a harmadik szegmensben is rekorder 745 ezer forinttal, amelyet Sopron közelíti meg 702 ezerrel, míg Győr 623 ezer forintos átlagos négyzetméterárral a harmadik. Nem sokkal marad le Székesfehérvár (614 ezer) és Érd (600 ezer), miközben a legtöbb városban 400-600 ezer forint közötti átlagár a mértékadó. A kisebb és a fővárostól távolabb esővárosokban, ennél alacsonyabb átlagok is előfordulnak: Szekszárdon 319 ezer, Nagykanizsán 333 ezer, Zalaegerszegen 374 ezer forint a középérték.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Sikerrel zárult Shanghai magyarországi bemutatkozása

Október 30-31-én zajlott a Hungexpo területén a világ egyik legnagyobb, Kínai állami támogatással megvalósuló kiállítássorozata, a Shanghai Fair Trade Show budapesti állomása.

A többezer látogatót vonzó eseményen mintegy 130 kínai high-tech vállalkozás képviseltette magát a legkülönbözőbb szegmensekből. Az eseményen mások mellett előadást tartott Bihari Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, a HEPA vezérigazgatója, és Sun Jianping, a Shanghai Services Federation elnöke is.

Az eseményt elsősorban magyar vállalkozások képviselői látogatták, akiknek ez a koncentrált jelenlét kiváló alkalmat kínált, hogy akár több közvetlen kapcsolatot is kialakítsanak kínai gyártókkal és szolgáltatókkal. A minél intenzívebb kapcsolatfelvételt előre egyeztetett személyes találkozók is segítették a kínai és magyar cégek képviselői között ‒ mondta el Szabó Mónika, a rendezvény szervezését és kommunikációját magyar részről támogató a Gold Communications Kft. ügyvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss