Gazdaság

KPMG: A meglévő trendek erősödtek, de új kihívásokat is hozott 2020

A küldetés-vezérelt vállatok, a fenntarthatóságot szem előtt tartva, egy biztos értékrend mentén működnek.

Nemcsak felismerik a társadalmi kihívásokat, hanem azokra értékteremtő módon és hitelesen reagálnak, ezáltal fokozzák eredményességüket és a különféle stakeholder csoportok bizalmát is erősítik a vállalat iránt.

A KPMG CEO Outlook 2020 a világ legjelentősebb piacainak meghatározó cégvezetői körében végzett felmérés, amelynek során a vezetőket három évre előre tekintő üzleti és gazdasági kilátásaikról, valamint az ezeket meghatározó legfontosabb trendekről kérdezik. Nem meglepő, hogy a 2020-as évben ez a felmérés rendhagyóra sikerült. Mivel január és február folyamán 1 300 vezérigazgató körében végzett véleménykutatás megállapításai a tavaszi COVID-19 járvány miatt hamar elavultak, ezért a nyár végén szűkebb körben megismételték a lekérdezést, hogy az eltelt hónapok tanulságai nyomán változó várakozások is beépülhessenek a kutatás eredményeibe.

A világgazdaság szempontjából borúlátóak, saját cégük fejlődésében bíznak

A KPMG CEO Outlook 2020 markáns szempontváltást tárt fel a cégvezetők hozzáállásában. Év elejéhez képest felerősödtek bizonyos meglévő trendek: a fenntarthatóság, a digitalizáció, a rugalmas foglalkoztatás – vezérfonallá váltak az üzleti stratégia kialakításában. Jelentősen csökkentek a növekedési várakozások. Míg az év elején a vezetőknek 46 százaléka bízott abban, hogy cége legalább évi 2,5%-os növekedést fog produkálni a következő 3 évben, addig nyár végére jócskán csökkent az arányuk: már csak 35%-uk tartotta ezt lehetségesnek. Ugyanakkor a vállalati kilátásokkal kapcsolatban még így is bizakodóbbak a vállalatvezetők, mint országuk vagy a világgazdaság sorsát illetően. A jövőben tervezett technológiai innovációkban látják vállalatuk üzleti folyamatainak stabilizálását, cégük alkalmazkodóképességének növelését és az előrelépést pl. az ügyfélélményben javításában.

Új kockázatok, új kihívások

Általánosan vélemény, hogy egy új üzleti stratégia bontakozik ki, ahol az eddigi felerősödő trendek mellett új szempontok formálják a vezérigazgatók hozzáállását. A tanulmány egyik legmeglepőbb eredményét talán a kockázatok újraértékelése hozta.

Év elején még 12-ik helyre rangsorolták a megkérdezettek a munkaerőbe történő befektetések értékmegőrzésének kockázatát, ez nyár végére az első helyre ugrott, megelőzve az ellátási lánc zavara és a klímaváltozás által okozott üzleti kockázatot is vagy az újjáéledő territorializmustól való félelmet.

„A járvány nem csak azért fenyegetés, mert kulcsfontosságú munkatársakat időszakosan nélkülözni kell a munkából, hanem azért is, mert a kiépült struktúrák és HR stratégiák alapjaiban változnak meg a körülöttünk zajló események hatására”

– mutat rá a CEO Outlook egyik legfontosabb tanulságára Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója.

„A vírusválság által felkavart munkaerőpiaci helyzet világszerte elsődleges kockázattá lépett elő. Tartósan csökkenő árbevétel és volumen mellett egy vállalatnak mérlegelnie kell, hogy megtarja a munkaerőt és ezzel cash flow terhet vesz a nyakába; vagy a költségtömegét – benne a bérköltséggel – szerényebb gazdasági kilátásokhoz igazítja. Ez összetettebb kérdés, mint egy profitabilitás számítás. A nem körültekintően hozott döntés, a rosszul megválasztott stratégia hosszútávon a fenntartható növekedést veszélyeztetheti jelentősen rombolva a munkatársi elkötelezettséget és egyben reputációs veszteséget is okozva.”

A klímakockázat sem szűnik meg

Nem egyszerűen arról van szó, hogy a cégvezetők – a járvány hatására – átértékelték a kockázatokat, hanem arról, hogy a cégvezetők a COVID-járvány miatt sokkal egységesebben szemlélik a vállalatukat és annak környezetét. A klímaváltozás okozta aggodalmak továbbra is ugyanúgy megjelennek, ám beágyazva a kiemelt jelentőségű társadalmi hatásba.

A korlátozások klímaváltozásra gyakorolt pozitív hatásait a megkérdezett cégvezetők majd kétharmada megőrizné olyan intézkedésekkel, mint kevesebb üzleti utazás, rugalmasabb munkavégzés, lokális üzleti lehetőségek jobb kiaknázása. Egyes szektorokban kénytelenek elismerni, hogy a klímaváltozás komoly kockázatot jelent a vállalkozásukra, 65% jelezte, hogy még a személyes pozícióját is veszélyeztetve érzi.

Összetettebb szerep, nagyobb felelősség

A társadalmi szerepvállalás személyes és vállalati szinten már év elején is kiemelt fontosságot élvezett. A jelenlegi kiélezett helyzetben a megkérdezett vállalatvezetők, úgy érzik, hogy erősebb elvárás van velük és a szervezetükkel szemben, 5-ből 4 vallotta, hogy újra meg kellett fogalmazni a vállalata küldetését, és hasonló arányban számoltak be arról is, hogy személy szerint is erősödött bennük a felelősségtudat, jobban azonosultak a válság következtében vállalataik társadalmi szerepének súlyával. Tovább csökkent azon cégvezetők aránya, akik vezetői szerepüket elsődlegesen a részvényesi érték maximalizálásában látják mérhetőnek. Immár csak a megkérdezetteknek kevesebb mint negyede értett ezzel egyet.

A világ legnagyobb vállalatainak vezetői közül 65% gondolja, hogy amikor a kormányok válságkezelési képességébe vetett bizalom csökken, akkor az emberek joggal várják el a vállalkozások és a civil szféra erősebb együttműködését.

„Elkötelezettebb és aktívabb szerepvállalással a vállalatok a fenntartható, a környezettudatos és a társadalmilag hasznos mellé állnak, társadalmi ügyek megoldásához járulnak hozzá meg- vagy újrafogalmazott küldetésük által vezérelve”

– hangsúlyozza Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója.

A távolságtartás közelebb hozta a digitális transzformációt

A megkérdezett topmenedzserek 80%-a vélte úgy, hogy a pandémia hatására felgyorsultak a digitalizációs folyamatok, 30%-a állította, hogy évekkel előbbre tartanak a digitalizációban, mint azt a normális üzletmenetben vizionálták. A válaszadók 69%-a számolt be arról, hogy valószínűleg csökkenteni fogja az irodaterületet, és kétharmaduk véli úgy, hogy a digitalizáció által szélesedett a potenciális munkaerő elérésének lehetősége.

„Az üzleti korszellem még nagyobb innovációs igényt, agilitást és vevőközpontúságot feltételez, amelyek eléréséhez a digitalizáción keresztül vezet az út. A rugalmas munkavégzés, az alternatív értékesítési csatornák, a vevők elvárásainak és magatartásának elemzése olyan prioritások, amelyek jelentős versenyelőnyt biztosíthatnak a rugalmasan reagáló vállalatok számára”

– véli Kórász Tamás, a KPMG Menedzsment Tanácsadásának vezető Partnere.

Összességében az olyan innovációk, mint a járvány nyomán felgyorsított digitalizáció, és egyéb technológiákba történő befektetés kiutat jelenthetnek a válságból. Erre vezethető vissza az is, hogy az egyes vállalati várakozások bizakodóbbak mint az országra, vagy a világra vetítve megfogalmazott előrejelzések.

„A cégvezetők a jelek szerint átérzik a kihívás súlyát, őszintén látják a szektorukra, cégükre és rájuk leselkedő veszélyeket, ugyanakkor vannak reményt adó stratégiai elképzeléseik.”

A tanulmány, számos további részlettel, itt érhető el angol nyelven.

Kapcsolódó cikkek:2020 ceo fenntarthatóság kpmg küldetés magyarország Outlook

Következő hírünk

Biztonságosabb otthonról vásárolni? A bankkártyánk számára nem biztos

Előző hírünk

Ha nehéz a konténer, könnyítsük a megfelelő szoftverrel!

Tovább

Hirdetés

Gazdaság

Mosás után is marad a ruháinkban mérgező biszfenol tartalom

A Tudatos Vásárlók Egyesülete a fehérneműkben található káros vegyianyag tartalom kapcsán annak járt utána, mosással csökken-e a mérgező anyagok mennyisége a textilekben.

Ha kevesebb lesz is a biszfenolok mennyisége, még mindig hatérérték felett marad, ez derül ki a friss vizsgálatból. Tippek, hogy hogyan kerüljük el a hormonkárosító kemikáliákat.

A biszfenol vegyületcsalád az egyik legnagyobb mennyiségben gyártott vegyszer a világon. Leggyakrabban polikarbonát műanyagok összetevőiként használják, de színtartósítóként is jelen van a textíliákban, ruhákban, alsóneműkben. A legismertebb biszfenol vegyület a biszfenol A, vagyis BPA. Mivel ennek hormonkárosító és egészségkárosító hatása már ismert és bizonyított, ezért bizonyos termékekben korlátozták, illetve betiltották a használatát az Európai Unióban és a világ más részein is (cumisüvegek, gyermekeknek szánt tárgyak és játékok, hőpapírok, élelmiszercsomagolás). Azonban az ipar más biszfenol vegyületeket kezdett el használni a biszfenol A helyett. Ilyen többek között a biszfenol S és a biszfenol F, amelyekre jelenleg nincsen tiltás, pedig ezekről is bebizonyosodott, hogy már egész kis dózisban felborítják a hormonrendszert.

Biszfenolok a textilekben

A biszfenolokat színrögzítőként is alkalmazzák a textíliákban. Világszerte a műszálas poliamid textilek 80%-a színtartósító kezelést kap és ugyanígy vegyi segédanyagokat használnak például a spandexhez és az elasztánhoz is. Ezek a színtartósító keverékek tartalmaznak biszfenol S-t és biszfenol F-et, melyek a termékekben maradványként elkerülhetetlenül jelen vannak.

Ezt mérte a Tudatos Vásárlók Egyesülete tesztje, mely sokkoló eredményeket hozott. A vizsgált mintában minden harmadik bugyiban megtalálható volt ez a káros vegyszer, és minden tizedik alsónemű tartalmazott az egészségre káros mennyiségben biszfenolokat. Az egyesület szakemberei ezért arra voltak kíváncsiak, mi történik a mérgező anyagokkal mosás után.

Ki lehet-e mosni a ruhából a mérgező vegyszereket?

“Nagyon fontos, hogy ismerjük az olyan termékek biszfenol tartalmát, amelyekkel egész nap érintkezik a bőrünk, emiatt könnyen átkerülhetnek belőlük a szervezetünkbe a káros anyagok”

– mondja Dénes Júlia, a Tudatos Vásárlók Egyesülete vegyész szakembere.

„Érdemes tudni, mosás során változnak-e a gyártási értékek.”

A mosásra és az ezt követő újabb biszfenol koncentráció mérésre azokat a termékeket választották ki, amelyekben a legtöbb biszfenolt mutatták ki az első vizsgálat során. Normál háztartási mosógéppel, kereskedelmi forgalomban kapható, színes ruhákhoz való mosószerrel mostak. Olyan programot és beállításokat használtak a laboratóriumi szakértők, amelyet a gyártó a termék címkéjén ajánl. A termékeket egyszer mosták ki, majd újra mintát vettek, és megmérték a biszfenol vegyületek koncentrációját.

A mosás utáni mérési eredmények azt mutatják, hogy a biszfenolok összes mennyisége megközelítőleg 75%-kal csökkent. Azonban, ha az egyes mintákat külön-külön vizsgáljuk, a kép összetettebb. Míg egyes alsóneműkben a biszfenolok mennyisége akár 90%-kal is csökkent, addig 4 mintában több biszfenolt sikerült kimutatni mosás után, mint mosás előtt! „Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a mosás során például a műszálas gumis derékrészben jobban koncentrálódó biszfenolok átszivárognak a bugyi másik részeibe, sőt akár egyik fehérneműből a másikba” – mondja Dénes Júlia.

Minden megvizsgált mintára igaz, hogy a mosás után is az ajánlott egészségügyi határérték feletti biszfenolt mennyiséget tartalmazott. Tehát, bár a fehérneműkben a biszfenolok mennyisége általában jelentősen csökkent, a kiindulási értékek olyan magasak voltak, hogy mosás után minden termékben még mindig több, mint 0,8 mg/kg biszfenol volt.

Ráadásul a mosással a biszfenolok elkerülhetetlenül a szennyvízbe kerülnek, ha a szennyvíztisztítás során nem lehetséges teljesen eltávolítani őket, akkor pedig a környezetbe.

Tippek a biszfenolok elkerülésére

A cél elkerülni vagy legalább a lehető legkisebbre csökkenteni a szervezetünkbe bekerülő hormonkárosító anyagok mennyiségét. Azok együttes hatása – a koktélhatás – akár magasabb is lehet, mint az egyes összetevők hatásainak összege. A Tudatos Vásárlók Egyesülete egyszerűen betartható javaslatai egészségünk szempontjából hosszútávon minőségi javulást jelenthetnek. Fogyasztóként próbáljunk meg jobban odafigyelni arra, hogy mit vásárolunk és használunk. A mindennapi szokások apró változtatásai csökkenthetik a hormonkárosító anyagoknak való kitettséget.

Fogyasszunk minél kevesebb konzervet. Ha mindenképpen tartós élelmiszert kell beszerezni, válasszuk inkább a fagyasztott zöldségeket és ételeket vagy üveges konzerveket, illetve a dobozos változatot.
Vásároljunk műanyag csomagolás nélküli élelmiszereket. Kerüljük a zsíros ételek műanyag edényekben való tárolását, főzését vagy mikrózását és inkább használjunk üveg- vagy kerámiaedényeket.
Friss vízzel töltsük meg a vizes palackokat, és ne igyunk olyan vizet, amely napok óta a palackban áll.
Kisgyermekeknek csak olyan tárgyakat adjunk a kezébe, amelyeket szabad a szájukba venni. Lehetőleg kerüljük el, hogy gyermek műanyag tárgyakat rágjanak, illetve csak olyan tárgyakat adjunk a kezükbe, amelyeket az ő korosztályuknak szánt a gyártó.
Válasszunk illatanyagmentes krémeket, tisztítószereket és mosószereket. Ne vegyünk a gyerekeknek sem illatosított termékeket, mivel az illatanyag potenciálisan több száz vegyi összetevő keverékét jelenti.

Használat előtt mossuk ki a textíliákat és viseljünk pamutot!

A mosással jelentősen csökkenthetjük a biszfenol koncentrációt a ruhaneműkben, ezért használat előtt feltétlen mossuk ki a textíliákat. A szintetikus ruha és fehérnemű, mint látjuk, gyakran erősen szennyezett problémás biszfenolokkal. Mindegy, hogy drága márkás árukról van szó szaküzletekből, vagy olcsó vagy internetről rendelt textilekről. A pamutból készült termékek viszont gyakran vegyszermentesek vagy lényegesen kevésbé szennyezettek, keressük ezeket a boltokban! A műszálas gyermek fehérneműk is biszfenolokkal szennyezettek. A biszfenolok átjutnak a ruházatból az izzadtságba, és a bőrön keresztül a szervezetbe. Ezért a lehető leghosszabb ideig vásároljunk pamut alsóneműt gyermekeinknek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

A Hankook az idei Aranylabda hivatalos szponzora

A labdarúgás legrangosabb egyéni díja egyesíti erőit a Hankookkal: a gumiabroncsgyártó-vállalat lett az idei Aranylabda díjátadó hivatalos szponzora.

Az Aranylabdát világszerte a férfi és női profi labdarúgók teljesítményének legnívósabb elismeréseként tartják számon. A 68. díjátadó gálát 2024. október 28-án rendezik meg a Théâtre du Châtelet épületében, a francia főváros, Párizs szívében.

A partnerség értelmében mindkét fél használhatja a másik márka logóját, és a Hankook emblémáját a vörös szőnyeg mentén és a sajtóterületen is jól láthatóan elhelyezik. Emellett az UEFA és a Hankook csatornáin folytatott digitális tevékenységek célja, hogy tovább erősítsék a szurkolók márkahűségét. 2024 óta az UEFA, a France Football és a L’Équipe médiavállalatok tulajdonosa, a Groupe Amaury közösen ítélik oda az Aranylabdát. Az elismerést 1956 óta adják át.

“Hivatalos szponzori szerepvállalásunk az Aranylabda díjátadón logikus folytatása az UEFA-val való sokéves gyümölcsöző együttműködésnek”

– nyilatkozta Sanghoon Lee, a Hankook Tire Europe elnöke és COO-ja.

„Ez a partnerség testesíti meg a tökéletes egymásra találást a nemzetközi szponzorációs stratégiánkban, amelynek mindig a Hankook prémium márkaként való pozícionálása volt a középpontban. A labdarúgás továbbra is a legnépszerűbb sport Európában, és emberek millióit köti össze. Büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehetünk ennek.”

Globális szponzorációs stratégia a piac erősítéséhez

A Hankook Tire szponzorációs stratégiája világos megközelítést követ, amely globális, európai és nemzeti szinten is jelentős partnerségeken alapul. A hangsúly az olyan széles hatósugarú, első osztályú platformokon van, mint az ABB FIA Formula E világbajnokság, az UEFA Európa Liga és Konferencia Liga, vagy a Borussia Dortmund labdarúgóklub. Ezeknek a partnerségeknek a célja, hogy világszerte erős jelenlétet teremtsenek, és egyúttal különböző célpiacokat szólítsanak meg. Különösen az UEFA-val való partnerség nyújt lehetőséget arra, hogy a márka aktívan megjelenjen a legfontosabb európai piacokon.

A legjobb férfi és női labdarúgók díjazása mellett a Ballon d’Or^TM hét további kategóiában is oszt ki díjakat a labdarúgás területén elért eredményekért. Az idei év újdonsága az Év férfi labdarúgó edzője és az Év női labdarúgó edzője, amelyekkel az edzők a pályán elért sikerekhez való értékes hozzájárulását díjazzák.

Link a Ballon d’Or^TM hivatalos videójához: https://www.uefa.tv/video/vod/540365/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Egyre kedveltebbek az energiahatékony ingatlanok

Két régióban, valamint a családi és társas házak esetében is javultak az energiahatékonysági mutatók a tavalyi felmérés óta – ismertette az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az Energetikai Iránytű legfrissebb megállapításait.

Az idén értékesített lakóingatlanok fajlagos hőveszteségének átlaga a tavalyihoz hasonló eredményt hozott, ám két szegmensben javulást tapasztaltunk – kommentálta Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója a IV. Energetikai Iránytű eredményeit. A felmérés az év első félévben az Otthon Centrum hálózatának közreműködésével értékesített ingatlanok összesítése alapján határozta meg a különböző ingatlantípusok átlagos hőveszteségi mutatóit. A szakember elmondta, a családi házak fajlagos hőveszteség tényezője idén kedvezőbb volt a tavalyi átlagnál, és az 1,12-es átlagérték 0,95 W/m3K-re csökkent. Az ikerházaknál, sorházaknál néhány tizedet romlott a tavalyi második féléves felméréshez képest az idei érték, míg a társasházi lakások valamivel fenntarthatóbbnak bizonyultak, a 0,41 W/m3K átlaga a tavalyi 0,44 W/m3K-hez képest javuló tendenciát mutatott. Ugyanakkor Tóth Csaba leszögezte, az adatsort az értékesített ingatlanok összetételhatása is befolyásolta.

Az energetikai tanúsítás során az épületek energetikai jellemzőit vizsgálták, s a besorolás az ingatlan becsült energiaigénye, szén-dioxid-kibocsátása, fűtéstípusa és melegvízhasználata alapján történt. Az épületekre számított fajlagos hőveszteség tényező azt mutatja meg, hogy a gépészet nélküli ingatlan önmagában mekkora hőveszteséggel üzemeltethető, azaz, mennyire korszerű maga a szerkezet.

A legkedvezőbb mutatókkal idén is a Nyugat-dunántúli (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyében), valamint a Közép-magyarországi régióban (Pest vármegyében) értékesített ingatlanok büszkélkedhettek. Mindkét országrészben jelentős javulást mért az OC az összesített energetikai jellemzők, valamint a fajlagos hőveszteség terén, ami azt mutatja: a piacra került ingatlanok korszerűbbek voltak az előző félévben értékesítetteknél.

A legmagasabb, legkedvezőtlenebb érték a Dél-Alföld régióban mutatkozott az ingatlanok átlagos fajlagos hőveszteség tényezője, és az összesített energetikai jellemzők terén. A sorrend változott tavaly óta, akkor még az Észak-Alföldön volt a legrosszabb ez az érték.

Az OCS PEI értéke az idei első félévi tanúsítások alapján a főváros budai kerületeiben volt a legalacsonyabb, a tavalyi 88,7 százalékhoz képest 86 százalékra javult. A főváros belső kerületeiben viszont romlott a helyzet: a tavalyi második félévben mért 99,8 százalékos érték az idei első félévre lényegesen kedvezőtlenebb 113 százalékra emelkedett, míg a régióközpontokban a tavalyi 93,2 százalékról 97,1 százalékra nőtt.

Tóth Csaba elmondta, minél több a környezetével közvetlenül érintkező felülete van egy lakóegységnek, annál nagyobb az összes lehűlő felülete, ennélfogva nagyobb a hővesztesége is. Ha ez a geometriai adottság ráadásul még korszerűtlen szerkezettel is társul, akkor a hőveszteség még nagyobb lesz. „Ez a magyarázata, hogy a családi háznak jóval magasabb a hőveszteségi tényezője egy iker- vagy társasházi lakásnál” – magyarázta a szakember. Minél kisebb a lehűlő felület, annál kedvezőbb a hőveszteség mértéke, például egy ikerház esetén az épület egyik oldala védett, hiszen a szomszédos ikerház-egység fűtött helyiségeihez kapcsolódik. A társasházaknál az épületen belüli elhelyezkedéstől függ, hogy hány oldalról védett a lakás. Ugyanakkor a hőveszteséget nem csak az elhelyezkedés, de a lakás mérete is befolyásolja. Minél nagyobb alapterületű és belmagasságú egy lakás, a geometriából fakadóan annál nagyobbak a lehűlő felületei.

Ugyanakkor az épület formája mellett nagyon nagy jelentősége van a felhasznált építőanyagoknak és az építési technológiának is. Az elmúlt évtizedben épült lakóingatlanok a korábbi évtizedekhez képest jóval energiahatékonyabbak, ami az árazásra is kihat: a korszerűbb, energiahatékonyabb épületekben magasabb áron keltek el a lakóegységek, mint a rosszabb fajlagos hőveszteségűekben, vagyis a hőveszteségi mutató beépült az árba – jelentette ki Tóth Csaba, aki megjegyezte: emellett természetesen az elhelyezkedés, az ingatlan minőségi állapota, típusa, valamint az építéstechnológia és a fűtés módja is befolyásolja az ár alakulását.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább