Gazdaság

KPMG: A meglévő trendek erősödtek, de új kihívásokat is hozott 2020

A küldetés-vezérelt vállatok, a fenntarthatóságot szem előtt tartva, egy biztos értékrend mentén működnek.

Nemcsak felismerik a társadalmi kihívásokat, hanem azokra értékteremtő módon és hitelesen reagálnak, ezáltal fokozzák eredményességüket és a különféle stakeholder csoportok bizalmát is erősítik a vállalat iránt.

A KPMG CEO Outlook 2020 a világ legjelentősebb piacainak meghatározó cégvezetői körében végzett felmérés, amelynek során a vezetőket három évre előre tekintő üzleti és gazdasági kilátásaikról, valamint az ezeket meghatározó legfontosabb trendekről kérdezik. Nem meglepő, hogy a 2020-as évben ez a felmérés rendhagyóra sikerült. Mivel január és február folyamán 1 300 vezérigazgató körében végzett véleménykutatás megállapításai a tavaszi COVID-19 járvány miatt hamar elavultak, ezért a nyár végén szűkebb körben megismételték a lekérdezést, hogy az eltelt hónapok tanulságai nyomán változó várakozások is beépülhessenek a kutatás eredményeibe.

A világgazdaság szempontjából borúlátóak, saját cégük fejlődésében bíznak

A KPMG CEO Outlook 2020 markáns szempontváltást tárt fel a cégvezetők hozzáállásában. Év elejéhez képest felerősödtek bizonyos meglévő trendek: a fenntarthatóság, a digitalizáció, a rugalmas foglalkoztatás – vezérfonallá váltak az üzleti stratégia kialakításában. Jelentősen csökkentek a növekedési várakozások. Míg az év elején a vezetőknek 46 százaléka bízott abban, hogy cége legalább évi 2,5%-os növekedést fog produkálni a következő 3 évben, addig nyár végére jócskán csökkent az arányuk: már csak 35%-uk tartotta ezt lehetségesnek. Ugyanakkor a vállalati kilátásokkal kapcsolatban még így is bizakodóbbak a vállalatvezetők, mint országuk vagy a világgazdaság sorsát illetően. A jövőben tervezett technológiai innovációkban látják vállalatuk üzleti folyamatainak stabilizálását, cégük alkalmazkodóképességének növelését és az előrelépést pl. az ügyfélélményben javításában.

Új kockázatok, új kihívások

Általánosan vélemény, hogy egy új üzleti stratégia bontakozik ki, ahol az eddigi felerősödő trendek mellett új szempontok formálják a vezérigazgatók hozzáállását. A tanulmány egyik legmeglepőbb eredményét talán a kockázatok újraértékelése hozta.

Év elején még 12-ik helyre rangsorolták a megkérdezettek a munkaerőbe történő befektetések értékmegőrzésének kockázatát, ez nyár végére az első helyre ugrott, megelőzve az ellátási lánc zavara és a klímaváltozás által okozott üzleti kockázatot is vagy az újjáéledő territorializmustól való félelmet.

„A járvány nem csak azért fenyegetés, mert kulcsfontosságú munkatársakat időszakosan nélkülözni kell a munkából, hanem azért is, mert a kiépült struktúrák és HR stratégiák alapjaiban változnak meg a körülöttünk zajló események hatására”

– mutat rá a CEO Outlook egyik legfontosabb tanulságára Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója.

„A vírusválság által felkavart munkaerőpiaci helyzet világszerte elsődleges kockázattá lépett elő. Tartósan csökkenő árbevétel és volumen mellett egy vállalatnak mérlegelnie kell, hogy megtarja a munkaerőt és ezzel cash flow terhet vesz a nyakába; vagy a költségtömegét – benne a bérköltséggel – szerényebb gazdasági kilátásokhoz igazítja. Ez összetettebb kérdés, mint egy profitabilitás számítás. A nem körültekintően hozott döntés, a rosszul megválasztott stratégia hosszútávon a fenntartható növekedést veszélyeztetheti jelentősen rombolva a munkatársi elkötelezettséget és egyben reputációs veszteséget is okozva.”

A klímakockázat sem szűnik meg

Nem egyszerűen arról van szó, hogy a cégvezetők – a járvány hatására – átértékelték a kockázatokat, hanem arról, hogy a cégvezetők a COVID-járvány miatt sokkal egységesebben szemlélik a vállalatukat és annak környezetét. A klímaváltozás okozta aggodalmak továbbra is ugyanúgy megjelennek, ám beágyazva a kiemelt jelentőségű társadalmi hatásba.

A korlátozások klímaváltozásra gyakorolt pozitív hatásait a megkérdezett cégvezetők majd kétharmada megőrizné olyan intézkedésekkel, mint kevesebb üzleti utazás, rugalmasabb munkavégzés, lokális üzleti lehetőségek jobb kiaknázása. Egyes szektorokban kénytelenek elismerni, hogy a klímaváltozás komoly kockázatot jelent a vállalkozásukra, 65% jelezte, hogy még a személyes pozícióját is veszélyeztetve érzi.

Összetettebb szerep, nagyobb felelősség

A társadalmi szerepvállalás személyes és vállalati szinten már év elején is kiemelt fontosságot élvezett. A jelenlegi kiélezett helyzetben a megkérdezett vállalatvezetők, úgy érzik, hogy erősebb elvárás van velük és a szervezetükkel szemben, 5-ből 4 vallotta, hogy újra meg kellett fogalmazni a vállalata küldetését, és hasonló arányban számoltak be arról is, hogy személy szerint is erősödött bennük a felelősségtudat, jobban azonosultak a válság következtében vállalataik társadalmi szerepének súlyával. Tovább csökkent azon cégvezetők aránya, akik vezetői szerepüket elsődlegesen a részvényesi érték maximalizálásában látják mérhetőnek. Immár csak a megkérdezetteknek kevesebb mint negyede értett ezzel egyet.

A világ legnagyobb vállalatainak vezetői közül 65% gondolja, hogy amikor a kormányok válságkezelési képességébe vetett bizalom csökken, akkor az emberek joggal várják el a vállalkozások és a civil szféra erősebb együttműködését.

„Elkötelezettebb és aktívabb szerepvállalással a vállalatok a fenntartható, a környezettudatos és a társadalmilag hasznos mellé állnak, társadalmi ügyek megoldásához járulnak hozzá meg- vagy újrafogalmazott küldetésük által vezérelve”

– hangsúlyozza Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója.

A távolságtartás közelebb hozta a digitális transzformációt

A megkérdezett topmenedzserek 80%-a vélte úgy, hogy a pandémia hatására felgyorsultak a digitalizációs folyamatok, 30%-a állította, hogy évekkel előbbre tartanak a digitalizációban, mint azt a normális üzletmenetben vizionálták. A válaszadók 69%-a számolt be arról, hogy valószínűleg csökkenteni fogja az irodaterületet, és kétharmaduk véli úgy, hogy a digitalizáció által szélesedett a potenciális munkaerő elérésének lehetősége.

„Az üzleti korszellem még nagyobb innovációs igényt, agilitást és vevőközpontúságot feltételez, amelyek eléréséhez a digitalizáción keresztül vezet az út. A rugalmas munkavégzés, az alternatív értékesítési csatornák, a vevők elvárásainak és magatartásának elemzése olyan prioritások, amelyek jelentős versenyelőnyt biztosíthatnak a rugalmasan reagáló vállalatok számára”

– véli Kórász Tamás, a KPMG Menedzsment Tanácsadásának vezető Partnere.

Összességében az olyan innovációk, mint a járvány nyomán felgyorsított digitalizáció, és egyéb technológiákba történő befektetés kiutat jelenthetnek a válságból. Erre vezethető vissza az is, hogy az egyes vállalati várakozások bizakodóbbak mint az országra, vagy a világra vetítve megfogalmazott előrejelzések.

„A cégvezetők a jelek szerint átérzik a kihívás súlyát, őszintén látják a szektorukra, cégükre és rájuk leselkedő veszélyeket, ugyanakkor vannak reményt adó stratégiai elképzeléseik.”

A tanulmány, számos további részlettel, itt érhető el angol nyelven.

Related Topics:2020 ceo fenntarthatóság kpmg küldetés magyarország Outlook

Up Next

Biztonságosabb otthonról vásárolni? A bankkártyánk számára nem biztos

Don't Miss

Ha nehéz a konténer, könnyítsük a megfelelő szoftverrel!

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Öt markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét

A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív mesterséges intelligencia használatával (GenAI) és globális tehetséggondozással reagálnak a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira – derült ki a Deloitte friss felmérésből.

A kutatás öt kulcsterületre fókuszál – a technológiai fejlesztésektől és vezetői hatékonyságtól kezdve a működésre legalkalmasabb országok feltérképezésén át, a képzett munkaerő megtartásáig – bemutatva, hogyan válhatnak ezen szolgáltatóközpontok a vállalatokban az üzleti transzformáció és hatékonyság hajtóerejévé.

A Deloitte 2025-ös Global Business Services (GBS) felmérésben vizsgált vállalatok működésüket tekintve globális és többfunkciós megközelítést alkalmaznak. Stratégiai prioritásként kezelik a mesterséges intelligencia felhasználását és a digitális fejlesztéseket a működési folyamatok hatékonyságának javítása, a költségcsökkentés és a jobb ügyfélélmény elérése érdekében. Működésükben és a hagyományos üzleti szolgáltatásokon túlmutató tevékenység-portfóliójuk bővítésében pedig egyre meghatározóbb szerephez jut a specializált kompetencia központok felépítése, valamint a világ minden tájáról toborzott tehetségek bevonzása és fejlesztése.

A 2025-ös GBS felmérés öt markáns trendet elemez:

Az új generációs képességek (next-gen skills) és a kiemelkedő ügyfélélmény növekvő jelentősége

A kutatás eredménye szerint a szervezetek a következő három évben egyre nagyobb figyelmet fordítanak új generációs kompetenciáik fejlesztésére, és digitális képességeik továbbfejlesztésére. A digitalizációt prioritásként kezelő vállalatok csaknem fele működtet GBS-központokat a jelentős digitális és adatkezelési kompetenciákat kínáló Indiában. Mindemellett az ügyfélélmény javítása azért válik még inkább jelentőssé, mert a szervezetek az ügyfelek hűségének növelése mellett így tudják megkülönböztetni magukat versenytársaiktól.

Egységes vezetés, növekvő megtakarítások

A globális üzleti szolgáltatásokban jellemzően a stratégia meghatározása globálisan történik, míg az ügyfélélményt javító és a napi működést befolyásoló döntések meghozatala a helyi GBS és szakterületi vezetők feladata. A kutatás szerint a globális GBS-vezető pozíciót működtető és hatékony, központi döntéshozatali rendszert kiépítő vállalatok 55 százaléka átlagosan 20 százalékot meghaladó megtakarítást ért el.

Befektetés a generatív mesterséges intelligenciába (GenAI) és az adatbiztonságba

A globális szolgáltató cégek elsősorban technológiai fejlesztésekkel és üzleti folyamataik fejlesztésével igyekeznek elérni hatékonyságnövelési és költségcsökkentési céljaikat, melyek magukban foglalják például a GenAI technológia alkalmazását, különféle automatizációs megoldások bevezetését vagy adatelemzési képességeik javítását. A kutatásban részt vevő vállalatok 58 százaléka már elindult (vagy tervezi az indulást) a generatív mesterséges intelligencia világába. Elsősorban a pénzügyek és az informatika területén alkalmaznak a cégek AI megoldásokat jellemzően a számlakezelésben, chatbotok alkalmazásában és az adatelemzés területén.

A legvonzóbb országok a globális üzleti szolgáltatók szemszögéből

A mezőnyből kiemelkedő India, az Egyesült Államok és Lengyelország 2019 óta minden alkalommal szerepelt a kedveltségi lista első öt helyezettje között. Mexikó a munkaerő és a technológia elérhetősége és a versenyképes költségszint miatt tartja a két éve megszerzett harmadik pozícióját. Feljövőben van és idén bekerült Portugália is a Top 10-be, ahol Magyarország, Malajzia és Spanyolország évek óta stabil szereplők.

Nagy a kereslet a jól képzett munkaerőre

Szolgáltató tevékenységük bővüléséhez igazodva a globális üzleti szolgáltató szervezetek fele tervez létszámbővítést új feladataik ellátására, de a tehetségek felkutatása és megtartása komoly kihívást jelent. A jelentkezők egy részénél a képességek és a képzettség hiánya jelent gondot, míg egyes országokban a magas fluktuáció és a megnövekedett munkaerőköltségek állítják kihívás elé a cégeket. A vállalatok erős és vonzó vállalati kultúra kialakításával, a helyi munkaerőpiaci viszonyokhoz igazított javadalmazási rendszerrel és az ahhoz kapcsolódó, a munkavállók jólétét támogató intézkedésekkel, például a hibrid munkavégzési modell bevezetésével igyekeznek kezelni a problémát.

A Deloitte a globális üzleti szolgáltatások piacát áttekintő, sorrendben a 14. Global Business Services (GBS) Survey című felmérését (korábbi nevén Global Shared Services and Outsourcing Survey) 2024 harmadik és negyedik negyedévében állította össze. A kutatásban több mint 30 ország kétezer iparági szereplőjének válaszait használta fel a Deloitte, amelyeket az elmúlt 8 évben gyűjtött.

A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Jelentősen nőtt a békéltető testületek által lezárt ügyek száma

Hatékonyabb fogyasztóvédelem a békéltető testületek kitartó munkájának köszönhetően és a Nagy Elek elnöksége alatt megújult MKIK vezetésének aktív közreműködésével.

A 2025. év első felében országosan 687-tel több ügyet zártak le a békéltető testületek, mint az előző év azonos időszakában – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) legfrissebb adataiból. A tavalyi 4832 lezárt ügyhöz képest idén már 5519 ügyben született döntés, ami több mint 14 százalékos növekedést jelent. Ezzel párhuzamosan az elbírált ügyek összértéke is emelkedett: a tavalyi 1,38 milliárd forintról 1,45 milliárd forintra, ami a fogyasztók számára is érezhető előrelépést jelent.

A számok önmagukért beszélnek: Budapesten 392-vel, Hajdú-Biharban 115-tel, Csongrád-Csanádban 73-mal nőtt a lezárt ügyek száma, de jelentős növekedés történt Fejér, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben is.

Ez az eredmény is jól mutatja, hogy a 2024. január 1-jén bevezetett, új, regionális struktúrára épülő békéltető testületi rendszer hatékonyan működik. A rendszer országosan 8 regionális testületben működik tovább, gyorsabb és eredményesebb eljárást biztosítva a fogyasztók és vállalkozások közötti jogviták békés rendezésére.

Az MKIK elnökségének vezetésével, Nagy Elek elnök úr irányításával megújult kamarai vezetés aktív és előrelátó munkája kulcsszerepet játszott abban, hogy a békéltető testületek működése még hatékonyabbá váljon. A strukturális átalakítás, a digitalizációs fejlesztések, valamint a szakmai támogatás jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a testületek gyorsabban és hatékonyabban tudjanak reagálni a fogyasztói panaszokra.

A békéltető testületek célja továbbra is változatlan: gyors, hatékony, ingyenes és elérhető jogérvényesítés biztosítása minden fogyasztó számára. A testületek nemcsak döntéshozó szerepet töltenek be, hanem segítséget és tanácsot is adnak a fogyasztókat megillető jogokról és kötelezettségekről.

További információk és elérhetőségek a www.bekeltetes.hu oldalon találhatók.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

USA Kriptóhete történelmi fordulópontot jelent – a Bitget vezérigazgatója szerint ez csak a kezdet

Az USA-ban zajló Kriptóhét és az új kriptovaluta-szabályozási csomag bejelentései minden korábbinál erősebben jelzik: a digitális pénzügyek új korszakba léptek. A Bitcoin történelmi csúcsa, a rekordméretű intézményi befektetések, valamint az új törvények – mint a GENIUS Act, Clarity Act és az Anti-CBDC Surveillance State Act – együtt egyértelmű fordulópontot jelentenek a piac fejlődésében.

Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója így fogalmazott:

„Az amerikai törvényhozók végre olyan kereteket alkottak, amelyek lehetővé teszik a kriptoipar intézményi szintű növekedését, szabályozott, mégis innovációbarát környezetben. Ez nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem a globális közösségnek is jelzésértékű.”

4 kulcstényező, ami meghatározza a változást:

1. Intézményi áttörés a Bitcoin piacán

A spot ETF-ekbe történő beáramlás 2024-ben elérte a 44,2 milliárd USD-t, ami 320%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A BlackRock IBIT 56 milliárdot, a Fidelity FBTC 21 milliárdot kezel. Eközben a kriptós hedge fundok már 15 milliárd USD értékben tartanak digitális eszközöket.

2. GENIUS Act: stabilcoin-szabályozás új szinten

A szenátus által elfogadott GENIUS Act szigorú tartalékkövetelményeket ír elő a stabilcoin-kibocsátók számára, megbízható, skálázható infrastruktúrát biztosítva a pénzügyi rendszer számára – hasonló jelentőséggel, mint az amerikai államközi autópályák kiépítése.

3. Clarity Act: világos keretek a kriptoszektorban

Ez a törvényjavaslat tisztázza a tokenek, platformok és letétkezelők közötti jogi határokat. Egyértelműen kijelöli, hogy a CFTC vagy az SEC szabályozza az adott eszköztípust – csökkentve a bizonytalanságot, és elősegítve az intézményi részvételt.

4. CBDC-tilalom: a pénzügyi szabadság védelme

Az Anti-CBDC Surveillance State Act megtiltaná az amerikai központi banki digitális valuta bevezetését, megerősítve az Egyesült Államok elköteleződését a magánszektor által vezérelt innováció és a pénzügyi szabadság mellett.

A Bitget álláspontja

A Bitget – a világ egyik vezető kriptotőzsdéje és Web3 vállalata – úgy véli, ezek az amerikai intézkedések globális hatással bírnak: olyan környezetet teremtenek, amelyben a kriptóipar hosszú távon fenntarthatóan, biztonságosan és szabályozott keretek között növekedhet.

A Bitget vezérigazgatója így zárja gondolatait:

„Ezek a törvények meghívást jelentenek számunkra: hogy a jövő kriptoinfrastruktúráját közösen formáljuk – átláthatóan, szabályozottan, mégis szabadon.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!