Gazdaság
KPMG: A meglévő trendek erősödtek, de új kihívásokat is hozott 2020
A küldetés-vezérelt vállatok, a fenntarthatóságot szem előtt tartva, egy biztos értékrend mentén működnek.
Nemcsak felismerik a társadalmi kihívásokat, hanem azokra értékteremtő módon és hitelesen reagálnak, ezáltal fokozzák eredményességüket és a különféle stakeholder csoportok bizalmát is erősítik a vállalat iránt.
A KPMG CEO Outlook 2020 a világ legjelentősebb piacainak meghatározó cégvezetői körében végzett felmérés, amelynek során a vezetőket három évre előre tekintő üzleti és gazdasági kilátásaikról, valamint az ezeket meghatározó legfontosabb trendekről kérdezik. Nem meglepő, hogy a 2020-as évben ez a felmérés rendhagyóra sikerült. Mivel január és február folyamán 1 300 vezérigazgató körében végzett véleménykutatás megállapításai a tavaszi COVID-19 járvány miatt hamar elavultak, ezért a nyár végén szűkebb körben megismételték a lekérdezést, hogy az eltelt hónapok tanulságai nyomán változó várakozások is beépülhessenek a kutatás eredményeibe.
A világgazdaság szempontjából borúlátóak, saját cégük fejlődésében bíznak
A KPMG CEO Outlook 2020 markáns szempontváltást tárt fel a cégvezetők hozzáállásában. Év elejéhez képest felerősödtek bizonyos meglévő trendek: a fenntarthatóság, a digitalizáció, a rugalmas foglalkoztatás – vezérfonallá váltak az üzleti stratégia kialakításában. Jelentősen csökkentek a növekedési várakozások. Míg az év elején a vezetőknek 46 százaléka bízott abban, hogy cége legalább évi 2,5%-os növekedést fog produkálni a következő 3 évben, addig nyár végére jócskán csökkent az arányuk: már csak 35%-uk tartotta ezt lehetségesnek. Ugyanakkor a vállalati kilátásokkal kapcsolatban még így is bizakodóbbak a vállalatvezetők, mint országuk vagy a világgazdaság sorsát illetően. A jövőben tervezett technológiai innovációkban látják vállalatuk üzleti folyamatainak stabilizálását, cégük alkalmazkodóképességének növelését és az előrelépést pl. az ügyfélélményben javításában.
Új kockázatok, új kihívások
Általánosan vélemény, hogy egy új üzleti stratégia bontakozik ki, ahol az eddigi felerősödő trendek mellett új szempontok formálják a vezérigazgatók hozzáállását. A tanulmány egyik legmeglepőbb eredményét talán a kockázatok újraértékelése hozta.
Év elején még 12-ik helyre rangsorolták a megkérdezettek a munkaerőbe történő befektetések értékmegőrzésének kockázatát, ez nyár végére az első helyre ugrott, megelőzve az ellátási lánc zavara és a klímaváltozás által okozott üzleti kockázatot is vagy az újjáéledő territorializmustól való félelmet.
„A járvány nem csak azért fenyegetés, mert kulcsfontosságú munkatársakat időszakosan nélkülözni kell a munkából, hanem azért is, mert a kiépült struktúrák és HR stratégiák alapjaiban változnak meg a körülöttünk zajló események hatására”
– mutat rá a CEO Outlook egyik legfontosabb tanulságára Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója.
„A vírusválság által felkavart munkaerőpiaci helyzet világszerte elsődleges kockázattá lépett elő. Tartósan csökkenő árbevétel és volumen mellett egy vállalatnak mérlegelnie kell, hogy megtarja a munkaerőt és ezzel cash flow terhet vesz a nyakába; vagy a költségtömegét – benne a bérköltséggel – szerényebb gazdasági kilátásokhoz igazítja. Ez összetettebb kérdés, mint egy profitabilitás számítás. A nem körültekintően hozott döntés, a rosszul megválasztott stratégia hosszútávon a fenntartható növekedést veszélyeztetheti jelentősen rombolva a munkatársi elkötelezettséget és egyben reputációs veszteséget is okozva.”
A klímakockázat sem szűnik meg
Nem egyszerűen arról van szó, hogy a cégvezetők – a járvány hatására – átértékelték a kockázatokat, hanem arról, hogy a cégvezetők a COVID-járvány miatt sokkal egységesebben szemlélik a vállalatukat és annak környezetét. A klímaváltozás okozta aggodalmak továbbra is ugyanúgy megjelennek, ám beágyazva a kiemelt jelentőségű társadalmi hatásba.
A korlátozások klímaváltozásra gyakorolt pozitív hatásait a megkérdezett cégvezetők majd kétharmada megőrizné olyan intézkedésekkel, mint kevesebb üzleti utazás, rugalmasabb munkavégzés, lokális üzleti lehetőségek jobb kiaknázása. Egyes szektorokban kénytelenek elismerni, hogy a klímaváltozás komoly kockázatot jelent a vállalkozásukra, 65% jelezte, hogy még a személyes pozícióját is veszélyeztetve érzi.
Összetettebb szerep, nagyobb felelősség
A társadalmi szerepvállalás személyes és vállalati szinten már év elején is kiemelt fontosságot élvezett. A jelenlegi kiélezett helyzetben a megkérdezett vállalatvezetők, úgy érzik, hogy erősebb elvárás van velük és a szervezetükkel szemben, 5-ből 4 vallotta, hogy újra meg kellett fogalmazni a vállalata küldetését, és hasonló arányban számoltak be arról is, hogy személy szerint is erősödött bennük a felelősségtudat, jobban azonosultak a válság következtében vállalataik társadalmi szerepének súlyával. Tovább csökkent azon cégvezetők aránya, akik vezetői szerepüket elsődlegesen a részvényesi érték maximalizálásában látják mérhetőnek. Immár csak a megkérdezetteknek kevesebb mint negyede értett ezzel egyet.
A világ legnagyobb vállalatainak vezetői közül 65% gondolja, hogy amikor a kormányok válságkezelési képességébe vetett bizalom csökken, akkor az emberek joggal várják el a vállalkozások és a civil szféra erősebb együttműködését.
„Elkötelezettebb és aktívabb szerepvállalással a vállalatok a fenntartható, a környezettudatos és a társadalmilag hasznos mellé állnak, társadalmi ügyek megoldásához járulnak hozzá meg- vagy újrafogalmazott küldetésük által vezérelve”
– hangsúlyozza Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója.
A távolságtartás közelebb hozta a digitális transzformációt
A megkérdezett topmenedzserek 80%-a vélte úgy, hogy a pandémia hatására felgyorsultak a digitalizációs folyamatok, 30%-a állította, hogy évekkel előbbre tartanak a digitalizációban, mint azt a normális üzletmenetben vizionálták. A válaszadók 69%-a számolt be arról, hogy valószínűleg csökkenteni fogja az irodaterületet, és kétharmaduk véli úgy, hogy a digitalizáció által szélesedett a potenciális munkaerő elérésének lehetősége.
„Az üzleti korszellem még nagyobb innovációs igényt, agilitást és vevőközpontúságot feltételez, amelyek eléréséhez a digitalizáción keresztül vezet az út. A rugalmas munkavégzés, az alternatív értékesítési csatornák, a vevők elvárásainak és magatartásának elemzése olyan prioritások, amelyek jelentős versenyelőnyt biztosíthatnak a rugalmasan reagáló vállalatok számára”
– véli Kórász Tamás, a KPMG Menedzsment Tanácsadásának vezető Partnere.
Összességében az olyan innovációk, mint a járvány nyomán felgyorsított digitalizáció, és egyéb technológiákba történő befektetés kiutat jelenthetnek a válságból. Erre vezethető vissza az is, hogy az egyes vállalati várakozások bizakodóbbak mint az országra, vagy a világra vetítve megfogalmazott előrejelzések.
„A cégvezetők a jelek szerint átérzik a kihívás súlyát, őszintén látják a szektorukra, cégükre és rájuk leselkedő veszélyeket, ugyanakkor vannak reményt adó stratégiai elképzeléseik.”
A tanulmány, számos további részlettel, itt érhető el angol nyelven.
Gazdaság
Védtelen mikrovállalkozások: tízből kilencen nem használnak fejlett IT-biztonsági megoldást
A magyar mikrovállalkozások 91 százaléka nem vesz igénybe fejlett IT-biztonsági megoldást, 90 százalékuk pedig nem is tervezi növelni az erre fordított kiadásait – derül ki a BellResearch reprezentatív kutatásából.
Miközben a vállalkozások mindennapi működése egyre inkább az online térben zajlik, digitális védelmük sok esetben nem tart lépést ezzel a fejlődéssel. A problémára a Telekom nemrég lezárult digitalizációs pályázatának tapasztalatai is rámutatnak: a 144 jelentkező több mint fele semmilyen internetes biztonsági szolgáltatást nem használ.
A Magyar Infokommunikációs jelentés legfrissebb, a vállalkozások digitalizációjára vonatkozó adatai szerint a mikrovállalkozások 99 százaléka e-mailezik, 85 százaléka online intézi banki ügyeit, 82 százaléka pedig az interneten végzi hivatalos teendőit. A 10-49 fős cégeknél ezek az arányok gyakorlatilag elérik a 100 százalékot. A digitális működésből adódóan egy fél napos internetkiesés a kisvállalatok 71 százalékánál, a mikrovállalkozások 36 százalékánál már érezhető vagy súlyos üzleti veszteséget okozna. Ennek ellenére a digitális biztonság sok vállalkozásnál továbbra sem élvez prioritást. A mikro- és kisvállalatok 93-94 százaléka szerint az elmúlt évben nem érte őket érdemi informatikai fenyegetés. A mikrovállalkozások 91 százaléka nem használ fejlett IT-biztonsági megoldást, 90 százalékuk pedig nem tervezi növelni az erre szánt költést.
A kibertámadások a magyar vállalkozások számára egyre jelentősebb pénzügyi kockázatot jelentenek
Az Republikon Intézet Telekom megbízásából készült kutatásának adatai szerint a magyar vállalkozások 80 százaléka már szembesült valamilyen kiberbiztonsági incidenssel, leggyakrabban adathalász üzenetekkel. Az esetek 18 százaléka az elmúlt két évben tényleges anyagi kárt is okozott, ami jól mutatja, hogy a kibertámadások nem csupán informatikai, hanem egyre komolyabb üzleti és pénzügyi kockázatot is jelentenek. A védekezés hatékonyságát ugyanakkor a szakemberek felkészültsége is befolyásolja. Az elmúlt 12 hónapban a mikrovállalatoknál az IT- vagy kiberbiztonsági szakemberek kevesebb mint 5 százaléka vett részt digitális vagy informatikai képzésben, míg a kis- és középvállalatok esetében ez az arány mindössze 15-20 százalék volt.
A Telekom pályázata is rávilágított a hiányosságokra
A Telekom kisvállalkozásoknak meghirdetett digitalizációs pályázatára 144 jelentkezés érkezett, többségében 1-4 fős mikrovállalkozásoktól. A pályázók több mint fele (55 százalék) úgy nyilatkozott, hogy nem használ semmilyen internetes biztonsági szolgáltatást, további közel ötödük pedig kizárólag ingyenes vagy az operációs rendszerbe épített védelemre hagyatkozik. Fizetős vírusvédelmet mindössze minden negyedik jelentkező használ.
„A vállalkozások elleni támadások sokszor nem a technikát, hanem az emberi figyelmetlenséget használják ki. A hatékony védelmi rendszerek feladata, hogy az üzlet ilyenkor se álljon meg – a Telekom erre kínál jól használható megoldásokat. A vállalkozások a biztonsági fejlesztéseikkel nemcsak a saját üzletüket védik, hanem az ügyfeleiket is, miközben nekik is több hasznot vagy kevesebb elmaradt bevételt eredményezhet, ha fejlettebb biztonsági eszközöket használnak”
– nyilatkozta Sipos Tamás, a Magyar Telekom Kis-, és középvállalkozások szegmensének vezetője.
A vállalkozások biztonságosabb digitális működését olyan szolgáltatások segíthetik, mint a havidíjas alkalmazásként hatékony végpontvédelmet nyújtó Norton 360, a Microsoft 365 Security Assessment, amely segít átláthatóan felmérni, hogy a vállalkozás meglévő informatikai rendszerei mennyire biztonságosak, valamint a Cisco Umbrella, amely hatékony védelmet nyújt az adathalászattal és más online fenyegetésekkel szemben. A digitális biztonság további fontos eleme a kiberbiztosítás, amely egy esetleges kibertámadás vagy adatvédelmi incidens következtében felmerülő pénzügyi károk enyhítésében nyújthat segítséget.
Három vállalkozás digitalizációját támogatja a Telekom
A Telekom most lezárult digitalizációs pályázatán a szakmai zsűri három olyan vállalkozást választott ki, amelyek fejlesztési céljai és kiindulóhelyzete más kisvállalkozások számára is tanulságos példaként szolgálhatnak.
- Gabatti Kft. – Ötfős víz-, gáz- és fűtésszerelő vállalkozás, amely a digitalizáció első lépéseinél tart: eddig a számlázáson kívül nem használt digitális rendszert. Elsősorban saját weboldalt és erősebb online jelenlétet szeretne kialakítani.
- Fire Focus Kft. – Szombathelyi tűzvédelmi és épületgépészeti cég, amely a jelenleg papíralapú tűzvédelmi dokumentációját és nyilvántartását helyezné át egy online partnerfelületre.
- Szeitz Optika – 2003 óta működő budapesti szolgáltató, amely a látásvizsgálatok és a páciensadatok papíralapú kezelését digitalizálná.
“Elismerésük egyben azt is megmutatja, hogy a digitalizáció minden vállalkozás számára valódi előrelépést jelenthet: hatékonyabb működést, új lehetőségeket és nagyobb sikereket hozhat. A díjazott vállalkozások hiteles példái annak, hogy a megfelelő digitális megoldásokkal minden vállalkozás fejlődhet és még sikeresebbé válhat.”
– nyilatkozta Sipos Tamás, a Magyar Telekom Kis-, és középvállalkozások szegmensének vezetője.
A három nyertes 12 hónapig díjmentesen veheti igénybe a Telekom testre szabott digitális szolgáltatásait, amelyek hozzájárulnak vállalkozásuk működésének fejlesztéséhez és kiberbiztonságuk erősítéséhez.
Magyarországon a KSH havi adatai szerint 2026 júliusában körülbelül 866 ezer működő vállalkozást tartottak nyilván jogi egység szinten. A KSH éves adatai szerint 2024-ben kb. 898 ezer KKV mintegy 2,2 millió főt foglalkoztatott. Hatásuk nagyobb, mint gondolnánk. Ha ők fejlődnek és mindenki hozzájárul saját hétköznapi teljesítményével az ország működéséhez, az egész ország előrelép. Ezért elkötelezett a Telekom a kisvállalkozások digitális felzárkóztatása mellett.
Hello Biznisz platformja kifejezetten a fenti célcsoportnak kínál könnyen alkalmazható megoldásokat, szakmai és közösségi támogatást a digitalizáció előnyeinek kihasználásához. A vállalkozók a Hello Biznisz felületén díjmentesen fordulhatnak kérdéseikkel a Telekom Digitalizációs Asszisztenséhez is: a mesterséges intelligencia alapú megoldás a Hello Biznisz tudásbázisára építve a vállalkozása egyedi profiljához igazítja a válaszait az online jelenléttel, a digitális marketinggel, az automatizálással és a digitalizációval kapcsolatban.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Már túl vannak a csúcson a támogatott lakáshitelek, de a java csak ezután jön
Már az Otthon Start megszüntetésének bejelentése előtt elkezdett csökkenni a támogatott kölcsönök óriási túlsúlya az új lakáshitelekben.
A héten záruló igénylési lehetőséggel élők rohama még ad egy utolsó nagy lökést a bő egy évet élt kölcsönnek, de a helyébe lépő Wekerle Plusztól hasonló népszerűség már nem várható. Ezért jövőre lehet igazán látványos a támogatott hitelek visszaszorulása – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből.
Az elmúlt hónapokban már csökkent a támogatott kölcsönök aránya az új lakáshitelekből – számolta ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból a BiztosDöntés.hu. Az első negyedévben még 80 százalék felett járt a kedvezményes kamatozású, állami támogatásos hitelek összege az új szerződéseken belül, ám ez szeptemberig fokozatosan 75 százalékra csökkent.
Az Otthon Start borította fel az arányokat
A támogatott lakáshitelek arányának utóbbi hónapokban megfigyelhető csökkenése még nem jelzett trendfordulót, de az már látszott belőle, hogy az Otthon Start iránti kereslet túl lehet a csúcson. A jegybank adatai szerint 2025 első kilenc hónapjában a támogatott lakáshitelek új szerződéseken belüli aránya még 22,3 százalékot ért el, miközben az idei év hasonló időszakában 78,5 százalékot. A drasztikus ugrás pedig egyértelműen az Otthon Start hitel tavaly szeptemberi megjelenésével magyarázható, ami szinte hetek alatt hatalmas keresletnövekedést okozott, ami tartósnak is bizonyult.
Az Otthon Start iránti keresletben az elmúlt hónapokban látszott először csökkenés, ami azt mutatta, hogy a kedvezményes hitelt felvenni akarók és tudók már fogyóban vannak. Eközben pedig a piaci kamatozású lakáshitelek kereslete viszonylag stabil maradt.
Visszatérnek a porondra a piaci hitelek
Az Otthon Start november közepi megszűnésével és a Wekerle Plusz hitel elindulásával viszont jóval látványosabb változás jöhet a piaci és támogatott lakáshitelek közötti arányokban a BiztosDöntés.hu szakértői szerint. Az új támogatott kölcsön potenciális közönsége ugyanis jóval szűkebb az Otthon Starténál. Ezt az életkorra, a meglévő lakástulajdonra és a hitelből vett ingatlan használatára vonatkozó szigorúbb előírások okozzák. Ráadásul a héten lezáruló Otthon Startot éppen azok vették fel leginkább, akiknek a Wekerle Plusz is szól. Az Otthon Startot főleg használt lakások vásárlásához igényelték, márpedig ennek a kamata 3 százalékról 5-re emelkedik a Wekerle Pluszban.
Mindezek alapján a támogatott kölcsönök súlya 2027-ben jelentősen csökkenhet a lakáshitelekből – úgy, hogy a közben az új szerződések összege is visszaeshet az idei csúcsévhez képest.
Óriási jóváírásokat nem adnak, de kedvezményből nincs hiány
Az Otthon Startnál gyakori, több százezer forintos egyszeri jóváírásokkal a piaci feltételű lakáshiteleiknél nem kecsegtetnek a bankok, de itt is számos kedvezményt kínálnak. A BiztosDöntés.hu lakáshitel kalkulátora szerint több pénzintézetnél is kamatkedvezményt érhet például a megfelelő összegű jövedelem rendszeres számlára utalása, a nagyobb hitelösszeg és a hitelfedezeti biztosítás megkötése is. A jelzáloghiteleknél szokásos, kezdeti költségekhez kapcsolódó kedvezmények szintén nagyon gyakoriak a bankoknál.
Az Erste 10 éves kamatperiódusú, piaci feltételű lakáshitelénél 6,34 százalékos az elérhető legalacsonyabb éves kamat. Ehhez – egyéb feltételek teljesítése mellett – hitelvédelmi és lakásbiztosítás kötése is szükséges. Induló díjkedvezmények szintén elérhetők a konstrukciónál.
A Gránit Bank 10 éves kamatperiódusú, piaci lakáshitele 6,18 százalékos éves kamat, és 6,67 százalékos teljes hiteldíj mutató mellett érhető el.
A MagNet Bank lakáscélú jelzáloghitelénél 6,30 százalék is lehet az éves kamat. Az induló költségekhez kapcsolódó kedvezmények szintén elérhetők.
Az MBH Banknál 6,69 százalék is lehet a piaci feltételű lakáshitel éves kamata, ha a kölcsön összege eléri a 30 millió forintot, és az egyéb feltételek is teljesülnek. A kezdeti költségeknél is nyújt kedvezményeket a pénzintézet.
Az OTP Bank 1×1 Évnyerő Lakáshitelénél a futamidő első évében csak kamatot kell törleszteni. Az éves kamat akár 6,19 százalék is lehet. Induló díjkedvezmények szintén járnak a kölcsönhöz kapcsolódóan.
A K&H-nál most az 5 éves kamatperiódusú, minősített fogyasztóbarát lakáshitelnél a legalacsonyabb, 6,79 százalékos az elérhető éves kamat. A kezdeti költségekhez kapcsolódóan is nyújt kedvezményeket a pénzügyi szolgáltató.
Az UniCredit Bank kínálatában – 20 éves futamidőt feltételezve – 6,95 százalékos, éves kamattal érhető el piaci feltételű lakáshitel a feltételek teljesítése esetén. Induló díjkedvezmények szintén elérhetők.
A CIB Bank a kezdeti költségekhez kapcsolódó kedvezmények mellett jóváírási akciót is érvényben tart a piaci feltételű lakáshiteleknél: itt 40 000 forint járhat a feltételek teljesítése esetén. A legalacsonyabb, elérhető éves kamat 6,19 százalék a 10 éves kamatperiódusú minősített fogyasztóbarát lakáshitelnél.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Samsung újra az ötödik legértékesebb márka lett az Interbrand Best Global Brands listáján
A Samsung Electronics bejelentette, hogy a nemzetközi márkatanácsadó, az Interbrand a hetedik egymást követő évben sorolta az 5. helyre a vállalatot az évente összeállított Best Global Brands listáján, 105,2 milliárd dolláros márkaértékével.
A Samsung így az egyetlen ázsiai székhelyű vállalat lett, amely 2020 óta minden évben a legjobb öt nemzetközi márka között szerepel.
Az Interbrand az értékelés során az alábbi tényezőket vette figyelembe:
- Rekordnyereség, amelyet az AI félvezetőkbe irányuló célzott beruházások alapoztak meg,
- Erősebb AI-versenyképesség az Eszközélmény (Device eXperience, DX) divízióban,
- Vevőközpontú márkastratégia a „One Samsung” jövőkép részeként.
A vállalat Eszközmegoldások (Device Solutions, DS) divíziója tovább növekedett azáltal, hogy növelte a nagyértékű memóriaeszközök kínálatát, hogy ezzel reagáljon az AI iránti növekvő keresletre. Emellett megőrizte élvonalbeli technológiai szerepét a HBM4 memóriák tömeggyártásával és kereskedelmi forgalmazásával.
Az Eszközélmény (DX) divízió a személyre szabott AI-élmények és az eszközök – például a mobilkészülékek, televíziók és háztartási készülékek – közötti összekapcsolhatósággal kényelmesebb megoldásokat kínál a felhasználók mindennapjaira. A Samsung idén mutatta be a Galaxy Z Fold8-at, a nyolcadik generációs kihajtható Galaxy készülékét, amely új formatervezéssel és 4:3 képaránnyal értelmezi újra a kategóriáját. A vállalat a szériával újabb generációkat tudott elérni, hiszen az új kialakítás nagyon népszerű a fiatalabb felhasználók körében.
Az Interbrand az egyik legrégebbi márkatanácsadó cég, amely évente értékeli a márkaértéket a vállalatok pénzügyi teljesítményének és kilátásainak, a márkák vásárlási döntésekre gyakorolt hatásának, valamint versenyképességének átfogó elemzése alapján. Az értékelés során a cég figyelembe veszi a stratégiát, az empátiát, a differenciálást, az ügyfelek elkötelezettségét, a következetességet és a bizalmat is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Bemutatkozott az iRobot új takarítórobotja, a Roomba Max 875 Combo
-
Okoseszközök2 hét ago
37 éve a magyar otthonokban: Nosztalgikus kampánnyal ünnepli a jászfényszarui televíziógyártást a Samsung
-
Ipar2 hét ago
Öt éven belül a növekedést is veszélyeztetheti a vízhiány az európai ipari vezetők több mint fele szerint
-
Okoseszközök2 hét ago
PC-szintű munkakörnyezettel érkezett meg a HONOR Pad 20
-
Tippek2 hét ago
Őszi checklist autósoknak: 5 lépés az első fagyok előtt, amelyek megelőzhetik a téli baleseteket
-
Ipar2 hét ago
A mesterséges intelligencia átalakítja az adatközpontokat: egyre fontosabb a gyorsabb kiépítés és a nagyobb rugalmasság
-
Gazdaság2 hét ago
Döntött az ENSZ: világszintű új szabályrendszer az automatizált és autonóm vezetés területén
-
Gazdaság2 hét ago
Miért kell évtizedekre előre gondolkodniuk az ingatlanfejlesztőknek egy gyorsan változó piacon?





