Gazdaság

KPMG: A meglévő trendek erősödtek, de új kihívásokat is hozott 2020

A küldetés-vezérelt vállatok, a fenntarthatóságot szem előtt tartva, egy biztos értékrend mentén működnek.

Nemcsak felismerik a társadalmi kihívásokat, hanem azokra értékteremtő módon és hitelesen reagálnak, ezáltal fokozzák eredményességüket és a különféle stakeholder csoportok bizalmát is erősítik a vállalat iránt.

A KPMG CEO Outlook 2020 a világ legjelentősebb piacainak meghatározó cégvezetői körében végzett felmérés, amelynek során a vezetőket három évre előre tekintő üzleti és gazdasági kilátásaikról, valamint az ezeket meghatározó legfontosabb trendekről kérdezik. Nem meglepő, hogy a 2020-as évben ez a felmérés rendhagyóra sikerült. Mivel január és február folyamán 1 300 vezérigazgató körében végzett véleménykutatás megállapításai a tavaszi COVID-19 járvány miatt hamar elavultak, ezért a nyár végén szűkebb körben megismételték a lekérdezést, hogy az eltelt hónapok tanulságai nyomán változó várakozások is beépülhessenek a kutatás eredményeibe.

A világgazdaság szempontjából borúlátóak, saját cégük fejlődésében bíznak

A  KPMG CEO Outlook 2020 markáns szempontváltást tárt fel a cégvezetők hozzáállásában. Év elejéhez képest felerősödtek bizonyos meglévő trendek: a fenntarthatóság, a digitalizáció, a rugalmas foglalkoztatás – vezérfonallá váltak az üzleti stratégia kialakításában. Jelentősen csökkentek a növekedési várakozások.  Míg az év elején a vezetőknek 46 százaléka bízott abban, hogy cége legalább évi 2,5%-os növekedést fog produkálni a következő 3 évben, addig nyár végére jócskán csökkent az arányuk: már csak 35%-uk tartotta ezt lehetségesnek. Ugyanakkor a vállalati kilátásokkal kapcsolatban még így is bizakodóbbak a vállalatvezetők, mint országuk vagy a világgazdaság sorsát illetően. A jövőben tervezett technológiai innovációkban látják vállalatuk üzleti folyamatainak stabilizálását, cégük  alkalmazkodóképességének növelését és az előrelépést pl. az ügyfélélményben javításában.

Új kockázatok, új kihívások

Általánosan vélemény, hogy egy új üzleti stratégia bontakozik ki, ahol az eddigi felerősödő trendek mellett új szempontok formálják a vezérigazgatók hozzáállását. A tanulmány egyik legmeglepőbb eredményét talán a kockázatok újraértékelése hozta.

Év elején még 12-ik helyre rangsorolták a megkérdezettek a munkaerőbe történő befektetések értékmegőrzésének kockázatát, ez nyár végére az első helyre ugrott, megelőzve az ellátási lánc zavara és a klímaváltozás által okozott üzleti kockázatot is vagy az újjáéledő territorializmustól való félelmet.

„A járvány nem csak azért fenyegetés, mert kulcsfontosságú munkatársakat időszakosan nélkülözni kell a munkából, hanem azért is, mert a kiépült struktúrák és HR stratégiák alapjaiban változnak meg a körülöttünk zajló események hatására”

– mutat rá a CEO Outlook egyik legfontosabb tanulságára Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója.

„A vírusválság által felkavart munkaerőpiaci helyzet világszerte elsődleges kockázattá lépett elő. Tartósan csökkenő árbevétel és volumen mellett egy vállalatnak mérlegelnie kell, hogy megtarja a munkaerőt és ezzel cash flow terhet vesz a nyakába; vagy a költségtömegét – benne a bérköltséggel – szerényebb gazdasági kilátásokhoz igazítja. Ez összetettebb kérdés, mint egy profitabilitás számítás. A nem körültekintően hozott döntés, a rosszul megválasztott stratégia hosszútávon a fenntartható növekedést veszélyeztetheti jelentősen rombolva a munkatársi elkötelezettséget és egyben reputációs veszteséget is okozva.”

A klímakockázat sem szűnik meg

Nem egyszerűen arról van szó, hogy a cégvezetők – a járvány hatására – átértékelték a kockázatokat, hanem arról, hogy a cégvezetők a COVID-járvány miatt sokkal egységesebben szemlélik a vállalatukat és annak környezetét. A klímaváltozás okozta aggodalmak továbbra is ugyanúgy megjelennek, ám beágyazva a kiemelt jelentőségű társadalmi hatásba.

A korlátozások klímaváltozásra gyakorolt pozitív hatásait a megkérdezett cégvezetők majd kétharmada megőrizné olyan intézkedésekkel, mint kevesebb üzleti utazás, rugalmasabb munkavégzés, lokális üzleti lehetőségek jobb kiaknázása. Egyes szektorokban kénytelenek elismerni, hogy a klímaváltozás komoly kockázatot jelent a vállalkozásukra, 65% jelezte, hogy még a személyes pozícióját is veszélyeztetve érzi.

Összetettebb szerep, nagyobb felelősség

A társadalmi szerepvállalás személyes és vállalati szinten már év elején is kiemelt fontosságot élvezett. A jelenlegi kiélezett helyzetben a megkérdezett vállalatvezetők, úgy érzik, hogy erősebb elvárás van velük és a szervezetükkel szemben, 5-ből 4 vallotta, hogy újra meg kellett fogalmazni a vállalata küldetését, és hasonló arányban számoltak be arról is, hogy személy szerint is erősödött bennük a felelősségtudat, jobban azonosultak a válság következtében vállalataik társadalmi szerepének súlyával. Tovább csökkent azon cégvezetők aránya, akik vezetői szerepüket elsődlegesen a részvényesi érték maximalizálásában látják mérhetőnek. Immár csak a megkérdezetteknek kevesebb mint negyede értett ezzel egyet.

A világ legnagyobb vállalatainak vezetői közül 65% gondolja, hogy amikor a kormányok válságkezelési képességébe vetett bizalom csökken, akkor az emberek joggal várják el a vállalkozások és a civil szféra erősebb együttműködését.

„Elkötelezettebb és aktívabb szerepvállalással a vállalatok a fenntartható, a környezettudatos és a társadalmilag hasznos mellé állnak, társadalmi ügyek megoldásához járulnak hozzá meg- vagy újrafogalmazott küldetésük által vezérelve”

– hangsúlyozza Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója.

A távolságtartás közelebb hozta a digitális transzformációt

A megkérdezett topmenedzserek 80%-a vélte úgy, hogy a pandémia hatására felgyorsultak a digitalizációs folyamatok, 30%-a állította, hogy évekkel előbbre tartanak a digitalizációban, mint azt a normális üzletmenetben vizionálták. A válaszadók 69%-a számolt be arról, hogy valószínűleg csökkenteni fogja az irodaterületet, és kétharmaduk véli úgy, hogy a digitalizáció által szélesedett a potenciális munkaerő elérésének lehetősége.

„Az üzleti korszellem még nagyobb innovációs igényt, agilitást és vevőközpontúságot feltételez, amelyek eléréséhez a digitalizáción keresztül vezet az út. A rugalmas munkavégzés, az alternatív értékesítési csatornák, a vevők elvárásainak és magatartásának elemzése olyan prioritások, amelyek jelentős versenyelőnyt biztosíthatnak a rugalmasan reagáló vállalatok számára”

– véli Kórász Tamás, a KPMG Menedzsment Tanácsadásának vezető Partnere.

Összességében az olyan innovációk, mint a járvány nyomán felgyorsított digitalizáció, és egyéb technológiákba történő befektetés kiutat jelenthetnek a válságból. Erre vezethető vissza az is, hogy az egyes vállalati várakozások bizakodóbbak mint az országra, vagy a világra vetítve megfogalmazott előrejelzések.

A cégvezetők a jelek szerint átérzik a kihívás súlyát, őszintén látják a szektorukra, cégükre és rájuk leselkedő veszélyeket, ugyanakkor vannak reményt adó stratégiai elképzeléseik.”

A tanulmány, számos további részlettel, itt érhető el angol nyelven.

Gazdaság

Általános áremelés jön a Digi-nél júliusban

digi

Ahogy az várható volt, nem tartja magát a korábbi, nyomott árakhoz a Digi Távközlési Kft. új tulajdonosa, a 4iG Nyrt. A cég júliusban átfogó árkorrekciót hajt végre, évek óta először.

Júliustól a jelenlegieknél drágábban elérhető díjcsomagokat vezet be kínálatába a Digi Távközlési Kft. mely januárban került új tulajdonoshoz, a 4iG Nyrt-hez, illetve tagozódott be később az Antenna Hungária alá az új tulajdonos és az állam között létrejött megállapodásnak köszönhetően. Drágább lesz az összes (új) tévés díjcsomag, az internet- és telefonelőfizetés valamint a mobilos tarifák is – derül ki a társaság honlapján közzétett tájékoztatóból.

Az áremelés a legjobban a 2019-ben indult mobilszolgáltatás előfizetőit érinti majd, akik korábban eleve határozatlan idejű szerződést köthettek csak a Digi-vel, így az új havi díjak július 1-jétől automatikusan alkalmazhatóak az esetükben.

Számukra a Digimobil Plusz és Max tarifák havi díja egységesen 1500 forintról 1600 forintra nő, ha pedig eddig 1000 forintot fizettek, mert más Digi szolgáltatásokkal együtt igényelték a mobilt, 300 Ft-tal kell majd többet fizetniük – bár ez utóbbi jelentős, 30%-os áremelésnek minősül, a tarifa havi díja így is messze a legkedvezőbbnek számít a magyar mobilpiacon.

A nyár közepétől változik a jellemzően fiatalabb családtagok által használt Digi Junior társ-díjcsomag előfizetési díja is, a jelenlegi 500-ról 800 Ft-ra (illetve önállóan 1000-ről 1100 Ft-ra) – a mobilos díjcsomagok esetében további tarifatételek (pl. perc- és SMS-díj) nem változnak, illetve a díjcsomagokba foglalt szolgáltatásokhoz sem nyúl az operátor.

Július 1-jével új lakossági vezetékes szolgáltatások jelennek meg a Digi kínálatában, melyek tartalmukat tekintve nem hoznak semmilyen számottevő változást a legutóbb, 2019-ben bevezetett konstrukciókhoz képest, áruk azonban eltérő mértékben emelkedik azokhoz képest. A havi költségek egy olyan előfizetőnél, aki a tévé- és internetszolgáltatást, valamint a telefonszolgáltatást is a cégtől veszi igénybe (“Digi Nekem” konstrukcióval) 400 és 900 Ft közötti összeggel emelkednek a benne foglalt szolgáltatásoktól függően, ami 7-15% közti emelkedésnek felel meg.

A szolgáltató a most bejelentett áremelésekkel továbbra is a piaci átlagár alatt tartja legtöbb elérési díját, kérdés, hogy az új tulajdonos stratégiájába ez közép- és hosszútávon mennyire illeszkedik majd. A cég új menedzsmentje éppen a nyáron áll hadrendbe a telekommunikációs veterán Király István vezetésével, aki július 1-jével veszi át az Antenna Hungária Zrt. irányítását.

Forrás: HWSW

Tovább

Gazdaság

Elon Musk: a szorgos kínaiak lepipálják a lusta amerikaiakat

musk

Elon Musk a kínai munkaerőt dicsérte, szerinte az amerikai emberek munkakerülők.

Elon Musk milliárdos vállalkozó, a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója azt jósolta, hogy Kína hamarosan tele lesz sikeres elektromos járműgyártókkal, köszönhetően a nemzet erős munkamoráljának – amely tulajdonság szerinte hiányzik az Egyesült Államokból.

“Úgy gondolom, hogy Kínából nagyon erős cégek jönnek majd ki”

– mondta Musk a Financial Timesnak adott interjújában.

“Egyszerűen rengeteg szupertehetséges, szorgalmas ember van Kínában, akik erősen hisznek a gyártásban”.

Musk, aki a Forbes által több mint 225 milliárd dollárra becsült vagyonával a világ leggazdagabb embere, a kínai gyáriparban dolgozókat állította szembe amerikai társaikkal:

“Ők nem csak éjszakába, hanem hajnalba nyúlóan is dolgozni fognak. Még a gyárat sem fogják elhagyni, míg Amerikában az emberek egyenesen munkakerülők”.

A Tesla állítólag olyan munkaügyi gyakorlatokat alkalmazott a sanghaji gyárában, amelyeket az Egyesült Államokban nyilvánvalóan nem tudott vagy nem akart kipróbálni. A Bloomberg például a múlt hónapban arról számolt be, hogy egy háromhetes lezárás után a gyárban dolgozóknak az üzemben kellett aludniuk és enniük. Minden dolgozónak hálózsákot és felfújható matracot adtak, és 12 órás műszakokban kellett dolgozniuk a hét hat napján.

A washingtoni Nemzeti Munkaügyi Kapcsolatok Testülete tavaly úgy döntött, hogy a Tesla jogellenesen hallgatta ki és fenyegette meg a dolgozókat a szakszervezet megalakítására irányuló erőfeszítéseik miatt. A vállalatot egy munkavállalói per is sújtja, amiért állítólag rasszista kultúrát teremtett. Más dolgozók azzal vádolták Muskot, hogy túlságosan követelőző.

Maga a dél-afrikai születésű Musk azonban azt állítja, hogy soha nem riadt vissza a nagy munkaterheléstől, és 2018-ban a Bloombergnek azt mondta, hogy amikor az alkalmazottai komoly terhelést éreztek,

“azt akartam, hogy az enyémek még rosszabbak legyenek”.

Milliárdos mivolta ellenére a gyárban aludt, amikor a Tesla 2018-ban versenyfutásban volt, hogy teljesítse az egyik EV-jének gyártási célkitűzéseit. Akkor azt mondta a CBS Newsnak, hogy nem volt ideje hazamenni zuhanyozni, és hozzátette:

“Nem hiszem, hogy az embereknek nehézséget kellene átélniük, miközben a vezérigazgató mondjuk szabadságon van”.

Az amerikai munkamorál láthatóan romlott, mióta a Covid-19 járvány 2020-ban elkezdődött. Márciusban minden eddiginél több, 4,54 millió amerikai munkavállaló mondott fel, ami 23%-kal több, mint egy évvel korábban, így a munkaadóknak nehéz dolguk van az üres álláshelyek soha nem látott mértékű elszaporodásával. Sok esetben a munkavállalók inkább felmondtak, minthogy visszatérjenek az irodába, miután a vállalatok megszüntették a világjárvány idején bevezetett távmunkapolitikát.

Az amerikai munkavállalók termelékenysége 7,5%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest 2022 első három hónapjában, ami 1947 óta a legnagyobb visszaesés. Ugyanakkor a fajlagos munkaerőköltség közel 12%-kal megugrott, ami azt jelenti, hogy a munkáltatók sokkal többet fizettek azért, hogy sokkal kevesebbet kapjanak vissza.

Musk a múlt hónapban megállapodott a Twitter 44 milliárd dollárért történő megvásárlásáról, ami megkongatta a vészharangokat a közösségi médiaóriás alkalmazottai körében, akik közül néhányan azzal vádolták, hogy rasszista, aki “rossz irányba” fogja vinni a céget. Musk a múlt héten azt mondta, hogy nem aggódik amiatt, hogy az alkalmazottak elhagyják a Twittert, mondván: “Ez egy szabad ország”, és azok, akik nem érzik jól magukat a cégnél az ő vezetése alatt, saját elhatározásukból is távozhatnak.

Forrás: Computerworld

Tovább

Gazdaság

Először csökkent a mobiljátékok piaca

mobiljátékok

Most először fordult elő a történelem során, hogy visszaesett a mobiljátékok globális piaca, ezzel párhuzamosan a teljes alkalmazáspiac növekedése is megállt – a jelenség mögött elsősorban a pandémia lecsengését látják a kutatók.

Az idei első negyedévben megtörtént az, ami még soha a mobilos videojátékok piacán: éves szinten csökkent a szegmens árbevétele, miután a koronavírus világjárvány szorításából kiszabadultak a potenciális felhasználók, ezzel párhuzamosan költéseiket is átcsoportosították. A szegmensnek nem tett jót a legtöbb régióban elszálló infláció, valamint az ukrán-orosz konfliktust már az első negyedévben kísérő makrogazdasági folyamatok sem.

A Sensor Tower szokásos, negyedéves piaci jelentése szerint az idei első negyedévben 21,2 milliárd dollárt költöttek a mobiljátékosok az App Store-on és a Google Play Store-on keresztül különböző videojátékokra, illetve az alkalmazásokon keresztül megvásárolható tartalmakra, ami nagyjából 6%-os csökkenést jelent az egy évvel korábbi állapothoz képest. Bár a piac negyedéves viszonylatban tavaly már kétszer is visszaesést mutatott (a második és a negyedik negyedévben), most először fordult elő, hogy a számok az egy évvel korábbi állapothoz képest rosszabbak lettek.

A legnagyobb visszaesés a mobiljátékok forgalmát tekintve három legnagyobb piacon, az Egyesült Államokban, Japánban és Kínában volt mérhető, ahol rendre 10, 18 és 1 százalékkal esett vissza a forgalom – a sorrend ezzel együtt nem változott, a TOP5-ös listába végén azonban történt egy helycsere, itt Németországot megelőzte Tajvan, mely a legnagyobb, 7%-os bevételnövekedést hozta a szegmensen belül.

Eközben nem változott a negyedéves alkalmazásletöltési szám, mely a pandémia kitörésével jelentősen megugrott és 2020 második negyedévében ért a csúcsra, azóta viszonylag stabil szinten áll, negyedévenként mintegy 14 milliárdos letöltési rátával.

A mobiljátékokon piaca mellett a globális alkalmazáspiac is megtorpanni látszik, a TradingPlatforms elemzése szerint az idei első negyedévben mintegy 32,5 milliárd dollárt költöttek a felhasználók a globális alkalmazás-piactereken, ami mindössze 0,6%-os, azaz hibahatáron belüli növekedés az egy évvel korábban rögzített 32,3 milliárd dollárhoz képest.

A költési hajlandóság a statisztikák szerint az App Store-ban éves szinten nőtt, a Google Play Store-ban viszont visszaesett, előbbi az összes költésből 21,8 milliárd dollárral, utóbbi 10,7 milliárd dollárral vette ki a részét.

Forrás: HWSW

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss