Connect with us

Gazdaság

Biztonságosabb otthonról vásárolni? A bankkártyánk számára nem biztos

8 tipp a zökkenőmentes online vásárláshoz

Az év utolsó szakaszába értünk, és vele együtt eljött az őszi kuponnapok, leárazások ideje, melyet nemsokára a Black Friday akciók, majd az ünnepi ajánlatok követnek.

Egy hazai felmérés szerint a válaszadók fele már most többet költ divatcikkekre az interneten, mint a hagyományos üzletekben – ez a jelenlegi helyzetben biztonságosabb opciónak tűnik, azonban ennek a vásárlási módnak is megvannak a maga kockázatai.

Ha nem vagyunk elég figyelmesek, igencsak kellemetlen következményekkel találhatjuk szemben magunkat. Lehet, hogy a csomag, amit kifizettünk, sosem érkezik meg, vagy rossz kezekbe kerülhetnek az óvatlanul begépelt adataink, de a legrosszabb esetben akár a bankszámlánkat is kiüríthetik. Az ESET szakemberei segítenek felismerni a leggyakoribb átveréseket, és összegyűjtötték a legfontosabb tippeket, hogy zökkenőmentesen vásárolhassunk az interneten.

Mire figyeljünk?

  • Csaló hirdetések: egész évben találkozhatunk velük, de a szezonális akciók idején még inkább megszaporodnak. Gyakran a közösségi oldalakon, feltört fiókokon keresztül terjednek, és általában kattintás után egy olyan hamis oldalra vezetnek, amelyek nem létező termékeket hirdetnek, vagy ahol kártevővel is megfertőződhet az eszközünk.
  • Hamis webshopok: gyakran lemásolják az ismert webshopok megjelenését, így elsőre megbízható áruház látszatát keltik, miközben hatalmas kedvezményekkel csalogatják a vásárlókat. Általában csak bankkártyával tudunk fizetni, azonban az összeg levonása után hiába várjuk a csomagunkat, lehet, hogy sosem fog megérkezni, vagy ha mégis, akkor egy kétséges minőségű terméket kapunk. Október elején a Fogyasztóvédelem olyan csaló webáruházakra figyelmeztetett, amelyek álhírekkel próbálták megtéveszteni a magyar vásárlókat.
  • Hamis ajándékkártyák és kuponok: ebben az esetben szintén nagy kedvezmények, kuponok és ajándékkártyák ígéretével próbálnak rávenni minket a kattintásra, amellyel egy adathalász oldalra kerülünk, de akár banki trójai vagy billentyűzetfigyelő vírus is letöltődhet a gépünkre. Itthon már több nagy üzletlánc nevével visszaélve terjesztettek hamis kuponokat, a napokban épp a Penny Market hívta fel a vásárlók figyelmét egy hamis, vélhetően adathalász célú nyereményjátékra, amely 7000 Ft-os Penny ajándékkártyát ígér egy kérdőív kitöltésért. Augusztusban pedig a Tesco nevével éltek vissza a csalók, akik egy nyeremény telefonért cserébe próbáltak SMS-ben adatokat és pénzt kicsalni a vásárlóktól.

Hogyan vásároljunk biztonságosan?

  1. Lehetőleg megbízható, ismert áruházakból rendeljünk. Tartózkodjunk az arctalan, furcsa nevű oldalaktól, amelyekről még sosem hallottunk, gyanúsan nagy kedvezményeket kínálnak, illetve az ügyfélszolgálatot egy ingyenes, például gmail-es email címről látják el.
  2. Ha egy túlságosan vonzó ajánlattal találkozunk, ne kattintsunk rá a megadott linkre, inkább keressük fel az áruház hivatalos weboldalát, és ellenőrizzük, hogy tényleg létezik-e az akció.
  3. Figyeljünk arra, hogy a weboldal címeket pontosan, helyesen írjuk be, különben más áruházakat lemásolni próbáló, megtévesztő webshopokban találhatjuk magunkat.
  4. Mielőtt bármilyen adatot megadnánk a rendelés során, bizonyosodjunk meg róla, hogy az oldal HTTPS titkosítást használ, így minden információ, amelyet megadunk (például a bankkártyánk adatai) titkosítva „utazik”. Ezt a böngésző címsorában lévő lakat jel jelzi. Fontos tudni, hogy ezt azt jelenti, hogy a kapcsolat biztonságos, ugyanakkor nem garantálja, hogy maga a webáruház megbízható.
  5. Vásárláskor használjuk az otthoni vagy a munkahelyi hálózatot, vagy ezek hiányában a mobilnetünket. Sosem jó ötlet nyilvános WiFit használni a vásárláshoz, mivel ezeknek a nagy részre nem biztonságos. Egy nyílt, elavult titkosítást használó vagy titkosítatlan kapcsolaton keresztül illetéktelenek rögzíthetik az online tevékenységeinket, vagy el is lophatják az adatainkat.
  6. Készítsük fel az eszközünket is a vásárlásra: telepítsünk rá megbízható, folyamatosan frissülő biztonsági programot, amely netbank- és tranzakcióvédelemmel is rendelkezik. Mindig frissítsük az operációs rendszert és a telepített programokat is a legújabb verziókra, így minimalizálhatjuk a kártevők bejutásának esélyét.
  7. Használjunk virtuális bankkártyát, amelyre csak a vásárlás előtti pillanatban utaljuk át rá a szükséges összeget.
  8. Minden fiókunkban – de főleg a banki, email és közösségi oldalakon – használjunk komplex, egyedi jelszavakat, és kapcsoljuk be a kétfaktoros azonosítást, amely egy plusz védelmi réteget ad a jelszavunk feltörése esetén.

Kiemelten fontos, hogy ne hagyjuk, hogy a limitált akciók, a gyorsan lejáró kuponok okozta nyomás miatt elhamarkodottan vásároljunk. Mielőtt egy új webáruházból rendelnénk, mindig nézzük át más vásárlók értékeléseit, és figyelünk az intő jelekre, mint például a gyanúsan olcsó termékek, a nyelvtani hibák és a furcsa, személyes adatokat bekérő kérdőívek. Ha bizonytalanok vagyunk, kérdezzük meg családtagjainkat, barátainkat, és nézzünk utána, hogy máshol is hasonló áron lehet-e kapni az adott terméket. Használjunk megbízható vírusvédelmi programot az eszközeinken, és mindig legyünk óvatosak az online térben.

További hasznos tippek az ESET oldalán.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.” 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss