Gazdaság
Magyar fejlesztésű hangszerinnováció segíti a szólista tubásokat
Twoba: Az 50 éve várt válasz
A tuba feltalálása óta nem történt akkora előrelépés a hangszer fejlődésében, mint amekkorát Szentpáli Roland és Juhász Zoltán hangszerinnovációja jelenthet. A kifejlesztett mechanika ugyanis lehetővé teszi, hogy a muzsikusok állva játszanak a hangszeren, és szabadon mozogjanak a színpadon. A hagyományos és az új játékpozíció közötti átszerelés pedig csupán két és fél percet vesz igénybe. A fejlesztést jelentőségét mutatja, hogy Gerhard Meinl, hetedik generációs német hangszerkészítő is részt vett az innováció világszabadalmában és terjesztésében.
A tubát 1835. szeptember 12-én szabadalmaztatták, azóta a többi rézfúvós hangszerhez hasonlóan csupán a billentyűrendszerét fejlesztették, valamint a mérete nőtt, igazodva a szabadtéri fúvószenekari megszólalás elvárásaihoz, miszerint szóljon minél nagyobbat. A 20. század közepéig – amíg Paul Hindemith, Ralph Vaughan Williams és Krzysztof Penderecki meg nem írta a hangszer szóló repertoárjának gerincét – fel sem merült, hogy a tuba komolyabb szóló szerepet kapjon. Az ezredforduló előtt egy újabb jelentős zeneszerző, John Williams komponált versenyművet tubára, ezzel egyre inkább megnyitva a hangszer előtt az utat, hogy szólóhangszerré váljon és szélesebb közönségeket érjen el. Manapság a tubajátékosok, technikailag és zeneileg is elég felkészültek ahhoz, hogy szólistaként recital jelleggel, vagy éppen zenekar által kísérve is helytálljanak. A tuba az evolúciója során azonban úgy fejlődött, hogy – súlyánál és tartási pozíciójánál fogva – csak ülve lehet rajta játszani. Ez elsőre nem tűnik olyan nagy problémának, hiszen például csellón és zongorán is ülve játszanak, de ezekkel ellentétben a tuba eltakarja a játékos arcának nagy részét és mozogni is csak nehezen lehet vele.
“Szólistaként évtizedek óta küzdöttem azzal a problémával, hogy a koncerteken ülnöm kell, és két rossz, statikus pozíció közül kell választanom. Ha szemben ülök a közönséggel, az arcom felét látják, így ha korlátozottan is, de kapcsolatot tudok teremteni velük, azonban a tuba tölcsére a színpad bal felső sarka felé pozícionál, így nem hallanak jól. Ha oldalt ülök a közönségnek, a hang a plafonról verődik vissza, így többet hallanak a játékomból, viszont az szinte teljesen személytelenné válik, hiszen csak kevesen látják az arcomat, ők is csupán oldalról. A statikus, szinte mozdulatlan ülő pozíció miatt ráadásul a játékos a karmesterrel és a zenészekkel sem tud kommunikálni, ami nagyon leszűkíti a tubaszólista expresszivitását. Magyar, francia és német hangszerkészítőkkel évek óta próbáltuk megoldást találni ennek feloldására”
– emeli ki Szentpáli Roland, tubaművész-zeneszerző, aki Magyarországról indulva elsőként ért el komoly sikereket szólistaként ezzel a hangszerrel.
Így lett a Twoba:
Végül a tubaművész ötletei alapján Juhász Zoltán, aranykoszorús hangszerkészítő mester készített egy új billentyű rendszert, ami úgy reformálja meg a hangszer tartási pozícióját, hogy azon állva lehet játszani. Mindezt úgy, hogy a tubához csak a most kifejlesztett új alkatrész szükséges, ami utólag is installálható bármely ilyen rendszerű hangszerre. Az innováció segítségével a zenésznek csak minimálisan kell balanszíroznia a hangszert, miközben szabadon mozoghat a színpadon. Tökéletesen látja a karmestert, a hangszer tölcsére minimálisan sem takarja el az arcát, mindeközben a tuba a közönségre targetál.
A kifejlesztett mechanika legnagyobb újítása, hogy a dugattyút nyomó helyett fordított, tehát húzó mozgásúra alakították át, így a korábbiaktól teljesen eltérő pozícióban működtetve, felső helyzetéből alulról húzza be a dugattyút a dugattyúházba. Így 180 fokkal át tudják fordítani a hangszert, melynek eredményeként a tölcsére a közönség felé néz játék közben. A hagyományos és az új játék pozíció közötti átszerelés ráadásul a muzsikus számára két és fél percet vesz igénybe.
Gerhard Meinl, hetedik generációs német hangszerkészítő, a Wenzel Meinl GmbH egykori tulajdonosa szerint a tuba szabadalma óta ez a legnagyobb előrelépés. A német szakember egy családi manufaktúrából építette fel a világ legjelentősebb tubaépítő műhelyét, a magyar fejlesztést védnökként támogatja. Az új átfordító mechanika gyártása Magyarországon, magyar cég által valósul meg, Juhász Zoltán és Szentpáli Roland szakmai és minőségi felügyelete alatt. Az alkatrész installációját a Meinl Weston 2250 típusú tubára világszerte bármely hangszerjavító szakember el tudja majd végezni. A most kifejlesztett alkatrészt – a rögzítés és a minimálisan ugyan, de márkánként eltérő méretek miatt – minden más tuba esetében az adott modellhez kell igazítani.
A hangszerinnovációt bemutató videó:
További információ: www.twoba.hu
Gazdaság
Közel 200 ezres futással is kapósak a japán modellek
A Használtautó.hu 2026 első negyedéves adatai alapján a japán autók továbbra is stabilan a hazai használtautó-piac legkeresettebb szereplői közé tartoznak. A toplista élén toronymagasan a Suzuki Swift áll, de a Toyota és a Honda modelljei is szép számban képviseltetik magukat.
Az adatok alapján egyértelmű trend rajzolódik ki: a magyar vásárlók jelentős része továbbra is a megbízható, kiszámítható fenntartású modelleket keresi, még akkor is, ha ezek általában idősebbek a piaci átlagnál.
A vizsgált tíz modell népszerűségét jól mutatja, hogy a 2026 első negyedéves összes érdeklődés* 11%-a ezekhez a típusokhoz kapcsolódik, és az oldalon szereplő hirdetéseknek 6%-át adják. Az érdeklődések* alapján összeállított népszerűségi toplista élén a Suzuki Swift végzett 30 500 érdeklődéssel, ami messze kiemelkedik a mezőnyből. Az átlagosan 1,68 millió forintos áron kínált modell 18 éves átlagéletkorral szerepel a kínálatban, a típus még idősebb példányok esetében is stabil keresletnek örvend. Hasonló jelenség figyelhető meg a Suzuki Ignisnél is, amely közel 19 éves átlagéletkor mellett több mint 10 ezer érdeklődést generált.
A toplista második és harmadik helyén a Toyota Corolla és a Toyota Yaris áll 17 800, illetve 17 400 érdeklődéssel. A Corolla átlagosan 4,76 millió forintos árszinten, 11 éves átlagéletkor mellett szerepel, míg a Yaris ennél olcsóbb, 3,1 millió forintos átlagárral és közel 13,6 éves átlagéletkorral. A lista középmezőnyében a Suzuki Vitara, a Honda Civic és a Toyota RAV4 egyaránt 11–15 ezer közötti érdeklődést hozott. A Vitara különösen érdekes, hiszen a lista egyik legfiatalabb modellje 8,6 éves átlagéletkorral, miközben átlagára már meghaladja az 5,2 millió forintot. A RAV4 ezzel szemben a legdrágább modellek közé tartozik, 7,64 millió forintos átlagárral, ami jól mutatja, hogy a japán SUV-k a magasabb árkategóriában is versenyképesek.
A futásteljesítményeket vizsgálva szintén kirajzolódik egy fontos minta: több modell – például a Honda Civic vagy a Suzuki Ignis – 180–190 ezer kilométeres átlag mellett is jelentős érdeklődést generál. A vásárlók ezeknél a típusoknál kevésbé tartanak a magasabb futástól, ami szorosan összefügg a megbízhatóságról kialakult képpel.
„A japán autók népszerűségének fő oka Magyarországon a megbízhatóság, a kedvező fenntartási költség és a jó értéktartás. A hazai vásárlók többsége olyan modellt keres, amely hosszú távon is kiszámítható választás, ritkábban hibásodik meg, és idősebb korban is könnyen eladható. A Toyota, Suzuki és Honda márkák iránt régóta erős a bizalom: ebben szerepet játszik a Suzuki hazai jelenléte, a Toyota ismert megbízhatósága, valamint a Honda tartóssága is. Emellett a Swift, Yaris vagy Corolla méretben és fogyasztásban is jól illeszkedik a magyar autósok mindennapi igényeihez”
– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu vezetője.
Az adatok alapján a japán modellek sikere mögött egyértelműen egy tudatos vásárlói stratégia áll. A piacon egyre több modern, alternatív hajtású autó jelenik meg, és az árak is folyamatosan változnak, a kereslet egy jelentős része továbbra is a jól bevált konstrukciók felé fordul. A japán modellek esetében ez a stabilitás különösen jól látszik: a magasabb életkor és futásteljesítmény ellenére is vonzzák az érdeklődést, ami hosszú távon is meghatározó szereplőkké teszi őket a hazai használtautó-piacon.
*Érdeklődések: telefonszám és e-mail cím felfedések száma.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Az MI nem munkahelyeket, hanem feladatokat automatizál
Igaz, hogy negatív spirálba került az IT szakma, és a mesterséges intelligencia a programozók munkáját is veszélyezteti? Itt az idő mélységében is megvizsgálni a helyzetet, hiszen az aggodalmak mellett létezik optimista forgatókönyv is, miszerint – ahogy a Világgazdasági Fórum előrejelzése is mutatja – 2027-ig akár 40%-kal nőhet a mesterséges intelligenciával és gépi tanulással foglalkozó szakemberek iránti kereslet.
A mesterséges intelligencia már most alakítja a munkaerőpiacot: a leginkább érintettek a fiatal diplomások, a technológiához nehezebben alkalmazkodó idősebb munkavállalók és a rutin irodai munkát végző diplomások – különös tekintettel a női munkaerőre. Mindezt megerősíti az Anthropic napokban megjelent kutatása. Tény, hogy nagyon sok munkafolyamat kiváltható az MI segítségével, és ezek közé már bekerültek a junior programozói feladatok is. A The Washington Post szerint a ChatGPT berobbanását követő két évben az amerikai programozói állások száma 25%-kal csökkent, az OECD becslése alapján pedig a munkahelyek körülbelül 27%-a magas automatizációs kockázatnak van kitéve.
Hatékonyságnövelés – emberi kontroll mellett
A GitHub Copilot használatával végzett kutatások szerint a fejlesztők átlagosan akár 55%-kal gyorsabban képesek kódot írni, ami jól mutatja, hogy az MI elsősorban a termelékenységet növeli. Ha azonban a minőséget is nézzük, már lényegesen árnyaltabb a kép. A Stack Overflow kutatásában a professzionális fejlesztők közel fele (45%) úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia eszközei rosszul vagy nagyon rosszul kezelik az összetett feladatokat, ezért 70%-uk nem érzi a mesterséges intelligenciát a munkájukra leselkedő fenyegetésnek. A jelenlegi nagy nyelvi modellek esetében a kutatások szerint összetettebb feladatoknál akár 10–30% közötti hibaarány (hallucináció) is előfordulhat, ami továbbra is elengedhetetlenné teszi az emberi ellenőrzést. Nem véletlen, hogy a ChatGPT mögött álló OpenAI cég az előzetes jelzések szerint megduplázza, és a 2026-os év végéig 8000 főre növeli munkatársainak számát.
Mindez azt jelenti, hogy bár a hagyományos programozói szerepkörök iránti igény csökken, új lehetőségek is nyílnak az új készségekkel rendelkező, speciális területeken dolgozó programozók számára: a magas szintű problémamegoldás, az architektúra-tervezés, a fejlesztői MI-eszközök promptolása és betanítása válnak egyre értékesebbé.
Soft skillek és MI ismeretek a megoldás
„A felsőoktatási intézményeknek kulcsszerepe van a képzésben, hiszen nyitott, innovatív, kreatív, kritikus gondolkodású, problémamegoldó diplomásokat kell a munkaerőpiacra bocsátani, akik már készségszinten és interdiszciplináris környezetben használják az MI-t. Fel kell készítenünk a hallgatóinkat, hogy a jövőben a piacképes tudás nem egy statikus diploma, hanem egy folyamatosan frissített kompetenciacsomag, amely a belépési pont egy élethosszig tartó tanulási ökoszisztémába”
– mondta el Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke, majd hozzátette:
„A Gábor Dénes Egyetemen az MI-t nemcsak az elméleti és gyakorlati tananyagainkba, hanem a módszertanba és eszközeinkbe is beépítjük.”
MI-tudás – az alapműveltség része
Egyre nagyobb a piaci igény az ún. MI-alapműveltség meglétére is: mi az MI, milyen területeken használható, mit jelent a nyelvi modell, és melyik nyelvi modell mire jó, hogyan kell promptolni, hogyan kell ellenőrizni a válaszokat, és milyen kockázatokkal kell számolni. Ez azért is fontos, mert az MI már minden ágazatban jelen van, és ilyen értelemben minden cég egy kicsit technológiai vállalattá válik a jövőben.
Ezt a kutatások is alátámasztják: egy friss Microsoft felmérés szerint az USA-ban a vezetők 66%-a már nem vesz fel olyan munkavállalót, aki nem rendelkezik mesterségesintelligencia-ismeretekkel, és az amerikai munkavállalók 50%-a – ágazattól függetlenül – már használja is az MI-t a munkájához.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Wellis a Growww Digitallal kötött stratégiai partnerséget
A régiós és tengerentúli piacokon is meghatározó, vezető magyar gyártó-kereskedő, a Wellis a Growww Digital digitálismarketing-ügynökséget választotta stratégiai növekedési partnerének. Az együttműködés 2026 elejétől a teljes digitális ökoszisztémára kiterjed: az akvizíciós kampányok kezelése mellett a digitális analitika és az attribúciós modellezés is kiemelt szerepet kap az amerikai és az európai piacokon egyaránt.
A nemzetközi spa- és szaniterpiac egyik legjelentősebb szereplője, a magyar tulajdonú Wellis elért arra a pontra, ahol a globális növekedés fenntartásához már nem csupán csatornaoptimalizálásra, hanem rendszerszintű digitális működésre van szükség. Az együttműködés keretében a Growww Digital szenior szakértői csapata veszi át a Wellis régiós és tengerentúli akvizíciós PPC- és márkaépítési kampányainak irányítását, szoros egységbe kovácsolva a stratégiai tanácsadást a fegyelmezett operatív kivitelezéssel.
A partnerség egyik kiemelt szakmai pillére a Roivenue e-commerce attribúciós platform bevezetése és alkalmazása. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a Wellis hazai és külföldi akvizíciós és márkaépítési célú kampányai esetén pontosan látható legyen az egyes csatornák üzleti eredményhez való hozzájárulása.
„Egy olyan komplex, több kontinenst és tucatnyi országot átfogó szervezetnél, mint a Wellis, nem engedhetjük meg magunknak a fragmentált működést és a mérési vakfoltokat”
– mondta az együttműködés kapcsán Gesztesi Gábor, a Wellis marketingigazgatója.
„Olyan partnert kerestünk, aki nem kísérletezik a költségünkön, hanem bizonyított felelősségvállalással, rendszerszintű gondolkodással támogatja a céljainkat. A Growww Digital hibrid modellje – ahol a tanácsadói mélység kivitelezői fegyelemmel párosul – pontosan azt a stabilitást és kontrollt adja meg, ami a nemzetközi skálázáshoz elengedhetetlen.”
A Growww Digital számára a Wellis-szel való közös munka kiemelt jelentőségű, hiszen a gyártó-kereskedő cég a magyar gazdaság egyik legfontosabb „régiós bajnoka”, amely az amerikai piacon is sikeresen vetette meg a lábát.
„A Wellis egy rendkívül erős márka és egy igazi hazai sikertörténet, amely magyar gyártó-kereskedőként, hazai beruházással és szakértői gárdával az utóbbi két évtizedben példamutató eredményeket ért el világszinten is. Célunk, hogy stratégiai partnerségben közösen skálázzuk tovább a Wellis digitális növekedését.”
– tette hozzá Szabó László, a Growww Digital ügyvezető partnere.
Az együttműködés fókuszában a 2026-os évben az amerikai piaci jelenlét erősítése, valamint a közép-kelet-európai régió dominanciájának stabilizálása áll. A Growww Digital szakemberei nem csupán a PPC-kampányok kezeléséért felelnek, hanem a teljes digitális üzleti logika fejlesztéséért, biztosítva, hogy a stratégia és a végrehajtás egyetlen szakértői csapat irányítása mentén valósulhat meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Gyorsabb, valós idejű és intelligensebb: így újult meg a Hangsávszerkesztő a Galaxy S26 szériával
-
Ipar2 hét ago
Új megoldások az ipari kapcsolástechnikában
-
Okoseszközök2 hét ago
A legfontosabb szempontok egy önállóan takarító robotporszívó kiválasztásához
-
Tippek2 hét ago
Halmozunk, de nem hasznosítunk újra: a magyarok fele csak pénzért válna meg régi eszközeitől
-
Mozgásban2 hét ago
35 éves a Magyar Suzuki – esztergomi sikertörténet
-
Szórakozás2 hét ago
AGON PRO AG326UZD2: A 4K OLED gaming új generációja
-
Ipar2 hét ago
A Schneider Electric és a Microsoft együtt gyorsítják fel a gyártás modernizációját
-
Gazdaság2 hét ago
A Konecta és a Lenovo stratégiai partnersége







