Gazdaság

Hatalmas a hangsúly a digitalizáción, de még így is lemaradók a magyar bankok

Világszerte a digitalizáció felgyorsítására ösztönözte a bankokat a Covid-19 járvány.

A pénzintézetek 60 százaléka bezárta vagy rövidített munkaidővel működtette fiókjait, emellett komoly fejlesztésbe kezdtek. A számlanyitást a bankok 34 százaléka digitalizálta, távoli azonosítási és hitelesítési módszereket 23 százalék, míg érintésmentes fizetést 18 százalék vezetett be – egyebek mellett ez derül ki a Deloitte Digital Banking Maturity 2020-as felméréséből. A kutatás 39 ország összesen 318 bankjának digitális működéséről és piaci helyzetéről ad átfogó elemzést. Eszerint a magyar bankok sokat léptek előre az úton, de a digitalizáció területén még nagy a lemaradásuk.

Mitől lesz digitális bajnok egy bank?

A digitális érettség felmérése három részből áll: a funkciók elérhetőségét és kiterjedtségét felmérő elemzésből, egy ügyféligény kutatásból, valamint egy felhasználói élmény (UX) tesztelésből. A funkciók meglétéről szükséges információkat több mint 180 „tesztvásárló” gyűjtötte össze, akik folyószámlákat nyitottak a vizsgált bankoknál, majd a több mint 1100 funkció mentén értékelték az egyes bankok internetes és mobil banki csatornáinak kínálatát. Ezzel párhuzamosan egy ügyféligény-kutatás is készült 4900 ügyfél részvételével, hogy kiderüljön: az egyes banki tevékenységeket milyen gyakran és mely csatornán folytatnák legszívesebben az egyes bankok ügyfelei. Ezeket egészítette ki a digitális csatornák felhasználói élmény szempontú elemzése.

„A módszer segítségével mind a 318 banknak adtunk egy digitális érettség pontszámot, majd elkülönítettük a digitális bajnokokat az ügyes követőktől, az alkalmazkodóktól, valamint a digitálisan lemaradóktól. A digitális bajnokok, akik globálisan a legjobban teljesítő 10 százalékba tartoznak, olyan pénzintézetek, amelyek az ügyfeleik számára számos digitális eszközt és vonzó felhasználói élményt biztosítanak. Ők határozzák meg az iparág legfontosabb digitális trendjeit. A kutatásunk rávilágít azokra a területekre is, melyeken jelentős tér van még a fejlődésre a többiek számára”

– mondta Schenk Tamás, a Deloitte Digital partnere.

Mi most a nyerő banki taktika globálisan?

A digitális bajnokok tisztában vannak vele, hogy a felhasználói élmény az ügyfélelégedettség kulcsfontosságú tényezője: 65 százalékuk felhasználó élmény (UX) szempontból a bankok top 10 százalékába sorolható. A bajnokok és a lemaradók között a számlanyitás (71% vs. 23%), a biztosítási termék vásárlása (44% vs. 7%), illetve a klasszikus bankoláson túlmutató, ún. beyond banking szolgáltatások (48% vs. 11%) terén jelentkeztek a legnagyobb különbségek.

„Úgy tűnik, hogy a digitalizáció a bankszektorban is kifizetődik, hiszen a felmérés kimutatta, hogy mind a megtérülési mutatóik, mind saját tőke jövedelmezősége terén jobban teljesítenek kevésbé digitalizált versenytársaikhoz képest”

– emelte ki Schenk Tamás.

Tennivaló azonban akad bőven. A legtöbb banknak még fel kell zárkóznia az end-to-end (E2E) digitális értékesítési folyamatok terén, hogy még jobban ki tudják szolgálni ügyfeleiket online csatornákon. A digitális bajnokok az olyan fő termékek körében is komoly előnyökkel rendelkeznek a lemaradókhoz képest, mint a folyószámlák (51%vs. 23%), a hitelkártyák (85%vs. 34%) és a személyi kölcsönök (84%vs. 30%), bár ezen termékek online igénylése itthon is egyre inkább elérhető.

„A kihívó bankok (pl. Revolut, N26, Monzo) azzal különböztetik meg magukat az inkumbens bankoktól, hogy kezdetektől valós ügyfélproblémákra megoldást nyújtó szolgáltatásokat kínálnak. Emiatt érdemes megnézni, hogy náluk milyen szolgáltatások érhetők el. Ilyen például az ún. számlamegosztás (bill splitting), melynek segítségével egy éttermi fizetésnél könnyedén „szétdobhatjuk” az ismerőseink között a fizetett számla összegét. A kihívó bankok 26, míg az inkumbensek 2 százaléka kínál ilyen megoldást”

– tette hozzá Németh Annamária, a Deloitte Digital menedzsere, aki korábban az egyik ilyen kihívó banknál is dolgozott.

Hol tartanak a magyar pénzintézetek?

A vizsgált kilenc magyar bank mindegyike a követők vagy a digitálisan lemaradók közé sorolható az eredmények alapján, ezért érdemes lehet megfontolniuk, hogy mely fejlesztésekkel juthatnak közelebb a digitális bajnok és alkalmazkodó kategóriákhoz. A kutatás eredményei segítenek ezekre a hiányosságokra rávilágítani.

A hazai pénzintézetek az ügyféléletút mindegyik szakaszán elmaradnak a globális átlagtól, ám a szektorban több olyan fejlesztésre is sor került, amelyek azt jelzik, hogy a hazai piac is dinamikus átalakuláson esik át. Az ilyen fejlesztések közé sorolható, hogy március óta minden magyar ügyfél számára hozzáférhető az azonnali fizetési rendszer. Ezen felül az online számlanyitás elterjedése, valamint a hitelezési folyamatok digitális elindítása is mutatja: a magyar bankok is fokozatosan alkalmazkodnak a digitális csatornák használatára egyre nyitottabb ügyfeleikhez. A kutatás rávilágított arra is, hogy az ügyfelek egyre inkább térnek át a hagyományos fióki csatornáról az online csatornákra és növekszik azon ügyfelek aránya, akik, ha tehetik, egyáltalán nem vennének igénybe bankfiókokat.

„Digital Banking Maturity összehasonlításunk azt is vizsgálja, hogy az egyes bankok digitális érettségben hogy állnak a helyi versenytársaikhoz képest mind ügyféléletút lépések, mind digitális csatornák és banki termékek esetén. Ezáltal a bankok teljes képet kapnak digitális fejlettségükről hazai összehasonlításban, mely rávilágít olyan fontos területekre is, amelyekre stratégiai döntéseik meghozatalakor szükséges figyelniük. A globális Digital Banking Maturity felmérés adatai és összehasonlításai segítenek meghatározni a jövőbeli digitális stratégiájukat”

– emelte ki Schenk Tamás.

A teljes tanulmány elérése az alábbi linken keresztül lehetséges.

Related Topics:2020 bankok digitalizáció felzárkózás lemaradás

Up Next

Vezetékes internet-szolgáltatást kínál üzleti ügyfeleinek a Telenor

Don't Miss

A magyarok technológia segítségével növelnék intelligenciájukat

Advertisement Booking.com

Gazdaság

7 kritikus pont ingatlanjogász szemmel az Otthon Start hitellel kapcsolatban

Megjelent az Otthon Start hitel feltételeiről szóló rendelet, ami azon túl, hogy számos helyen pontosította a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet, újdonságokat is tartalmaz.

A hatályos jogszabály szerint azonban sokan nem örülhetnek majd. Tóth Renáta ingatlanjogász szerint például osztatlan közös tulajdonú ingatlan nem lesz megvásárolható a konstrukcióval, mint ahogy arra sem lesz lehetőség, hogy a családtagok kivásárolják egymást tulajdonrészét egy örökölt ingatlanból.

1. Nagyon sok ház jogviszonya rendezetlen

Nem kifejezetten az Otthon Start hitelhez kapcsolódó, ám nagyon gyakori probléma, hogy sok családi háznak – egylakásos lakóház ezek hivatalos megnevezése – rendezetlen a jogi státusza. Ez leginkább a 70-es, 80-as és 90-es években épült házaknál fordul elő, amelyek sok esetben családi összefogással épültek.

Előfordul például, hogy nem volt rájuk építési engedély, vagy ha volt is, végül nem az épült meg, mint ami az engedélyben szerepelt. Szintén gyakori, hogy volt építési engedély, maga az épület is rendben van, ám nem tüntették fel a tulajdoni laphoz tartozó térképszelvényen.

Azért jelenthetnek ezek problémát hiteligényléskor, mert az értékbecslőnek meg kell győződnie arról, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett adatok megegyeznek a valós állapottal. Amennyiben ez nem teljesül, akkor a bank vagy elutasítja az igénylést, vagy a forgalmi értékhez képest csak kisebb hitelösszeget ad. Vagyis 10 százalék önerő ebben az esetben biztosan nem lesz elegendő.

Ugyancsak gyakori, hogy a közművek a szomszédon keresztül jönnek be, ám nem kapcsolódik ehhez szolgalmi jog. Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint ráadásul sok ingatlannak nincs főmérője, csak almérője, ami ugyancsak nehézséget okozhat.

2. Nem feltétlenül hitelezik a bankok a korszerűtlen ingatlanokat

Bár az Otthon Start rendelet mindössze annyit köt ki, hogy a megvásárolt vagy megépített ingatlannak lakhatónak kell lennie, a gyakorlatban a bankok ennél szigorúbbak.

Az ingatlanjogász szerint a CSOK Plusz esetében a bankok például nem hitelezik a “H” vagy ennél alacsonyabb energetikai besorolású ingatlanokat, amelyekből vidéken még mindig sok van. A Lechner Tudásközpont adatai szerint például 2020-ban a kiállított energetikai tanúsítványok több mint negyede HH, II vagy JJ minősítésű volt.

3. Nem hitelezhető egy osztatlan közös tulajdon

Az, hogy a jogszabály nem teszi lehetővé a tulajdonrész vásárlást, az Tóth Renáta szerint egyben azt is jelenti, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatant sem lehet majd vásárolni az Otthon Start hitellel. Akkor sem, ha használati megosztási szerződése van a tulajdonosoknak, ami egyébként piaci hitel igényléséhez elegendő lehet. A szakember szerint ez sok ingatlant kizár a lehetőségből.

4. Nem lehet az örökölt ingatlanból kivásárolni egy családtagot

Gyakori élethelyzet, hogy például testvérek örökölnek meg egy ingatlant, így abban többüknek is tulajdonrésze van. Innen úgy tudnak továbblépni, ha eladják az ingatlant, majd osztoznak a vételáron, vagy egyikük kivásárolja a másikat. Az előbbit követően jogosultak lehetnek majd az Otthon Start hitelre, ám arra nem igényelhető a konstrukció, hogy egyikük kivásárolja a másikat. Ugyanis az eladó nem lehet a vevőnek közeli hozzátartozója.

5. Garázsra és tárolóra nem igényelhető az olcsó hitel

Amennyiben a lakáshoz olyan garázs, tároló vagy más olyan helyiség tartozik, ami külön helyrajzi számon van, akkor az nem finanszírozható az Otthon Start hitellel. Ezt vagy saját megtakarításból kell kifizetni, vagy piaci hitelt kell igényelnie a vevőnek.

6. A tanya megvétele megfinanszírozható, de a hozzá tartozó földterület már nem

Az Otthon Start hitel szabályait rögzítő rendelet szerint tanya is vásárolható a 3 százalékos hitellel, ám itt is van egy kis csavar. A tanyákhoz ugyanis sok esetben tartozik földterület is, mégpedig rendszerint külön helyrajzi számon, szántóként vagy erdőként. Ebben az esetben a tanya megvásárlására fordítható a Start hitel, ám a földterületet már piaci hitelből lehet csak megfinanszírozni.

7. Ellentmondás a 10 százalékos önerővel kapcsolatban

Az Otthon Start hitel akár 10 százalékos önerővel is igényelhető, ám a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet egyelőre ellentmond ennek. Itt ugyanis az szerepel, hogy kizárólag abban az esetben elegendő a 10 százalék önerő, ha az igénylő nem töltötte még be a 41. életévét, valamint nincs és korábban sem volt lakóingatlanban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada. Ezért Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint a két rendelet összehangolására mindenképpen szükség lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!