Gazdaság

A Design Challenge 2020 pályázat nyertesei

Knorr-Bremse Budapest – Innovatív megoldások a jövő vonata számára

Májusban a világ legnagyobb vasúti fékrendszereket gyártó és fejlesztő vállalata, a Knorr-Bremse Rail Systems Budapest Design Challenge 2020 címmel hirdetett pályázatot mérnökhallgatók és gyakorló mérnökök részére.

A pályázóknak egy vasúti fékkonzol tömegét kellett csökkenteniük úgy, hogy az továbbra is megfeleljen a szilárdsági és gyárthatósági követelményeknek. Országszerte tizenöt egyetem hallgatói vállalták a kihívást, és tették próbára mérnöki tudásukat.

A pályázat szakmai zsűrije csaknem ötven érvényes pályamunka közül választotta ki azt az öt legkönnyebb dizájnt, amely a specifikációban megadott követelményeket teljesíti. A Knorr-Bremse Budapest szimulációs mérnökeit, Jónás Szabolcsot és Dóczi Balázst kérdeztük arról, hogyan értékelték a versenyt és a beérkezett pályamunkákat.

Dóczi Balázs, Knorr-Bremse Budapest

Dóczi Balázs: A beérkezett pályamunkák túlnyomó részben jó minőségűek voltak, teljesítették az általunk támasztott tartalmi és formai követelményeket. Amit érdemes megjegyezni, hogy a legjobb és a legkevésbé eredményes pályamunkák között jelentős volt a minőségbeli különbség. Kaptunk olyan munkákat, amikre még ráfért volna néhány design-iteráció, és a dokumentáció is hiányos volt. Ezzel szemben számos olyan pályázó küldött kiváló minőségű munkát. Ezekben az esetekben nem csak az optimált geometria volt kiemelkedő színvonalú, de a csatolt dokumentáció is kivételesen igényes volt. Ezek a pályázók részletesen bemutatták a dokumentációjukban, hogy az általuk tervezett geometria miként teljesíti a követelményeket (maximális mechanikai feszültség limit, önthetőség).

„Páran túl is teljesítették az elvárásainkat, kaptunk olyan pályamunkát is, amelyben a pályázó megtervezte az általa megalkotott alkatrész öntéséhez szükséges teljes szerszámozást.” – Dóczi Balázs, Knorr-Bremse Budapest

Mi számított jó pályázati anyagnak?

D.B.: Mint általában minden tervezési feladat esetén, a mi pályázatunkban is több, egymásnak ellentmondó követelményt kellett teljesíteniük a résztvevőknek. A feladat egy vasúti fékegység konzoljának optimálása volt. Az optimálás célja a konzol tömegének minimalizálása volt úgy, hogy az általunk támasztott mechanikai szilárdsági- és gyárthatósági követelmények is teljesüljenek. A pályázóknak igazolniuk kellett, hogy az általuk tervezett konzol teljesíti a maximális mechanikai feszültség limitet. Ez történhetett analitikus számítással, vagy végeselem módszer használatával is. Erről a számításról dokumentációt is kellett csatolniuk a pályázatukban. A pályaművek értékelése során a tömegcsökkentés arányát, a mechanikai feszültség limit betartását, és a gyárthatósági követelmény (önthetőség) teljesítését együttesen értékeltük. Ezen felül a csatolt dokumentáció minőségét is figyelembe vettük. A beérkezett pályázatok alapján a jó pályázati anyag egyszerre tartalmazott egy, a követelményeket teljesítő, és jelentős mértékben csökkentett tömegű konzol geometriát, és egy precíz, részletes dokumentációt. Számos újszerű megoldást kaptunk a kérdéses alkatrész kialakítására.

Hogyan nézett ki az együttműködés a pályázók és az Önök munkatársai között?

D.B.: Regisztrálni a Knorr-Bremse Rail Systems Budapest honlapján lehetett néhány alapadat és egy email cím megadásával. Ezt követően a regisztrálók emailen kapták meg a részletes műszaki specifikációt, és a kiindulási térfogatokat tartalmazó CAD modellt. Igyekeztünk egy részletes, jól érthető specifikációt létrehozni, de természetesen felmerültek kérdések a pályázók részéről, amelyeket a kérdés témájában szakértő kollégák (design, öntészet, szimuláció) válaszoltak meg.

Hogyan született az ötlet, hogy létrehozzák a versenyt?

DB.: A vállalaton belül folyamatosan zajlanak innovációs tevékenységek, amelyek során keresztfunkcionális csapatok dolgoznak a mérnöki problémák újszerű megoldásain. Ezeket a folyamatokat évről-évre egy nagyobb innovációs eseménnyel zárjuk, ahol csapatok bemutathatják az elért eredményeiket. Az egyik ilyen innovációs projekt termékeként fogalmazódott meg az open innovation lehetőségeinek feltárása. A környezetbarát közlekedés megvalósításához elengedhetetlen a leghatékonyabb szerkezeti kialakítás megtalálása. Ezzel a problémakörrel gyakran találkoznak a kollégáink a napi munka során, így adta magát az ötlet, hogy az első open innovation pályázatunkat ebben a témakörben hirdessük meg. Így született meg a Design Challenge koncepciója.

Kik vettek részt a pályázaton?

D.B.: A pályázatot egyéni pályázóknak hirdettük meg. Az elsődleges célközönség az egyetemi hallgatók és a frissen diplomázott fiatalok voltak, de nem zártuk ki a tapasztaltabb, gyakorló mérnök kollégákat sem a jelentkezésből. Elmondhatjuk, hogy ebből a szempontból is rendkívül sikeres volt a pályázat, összesen majdnem 300 jelentkezést kaptunk. A Knorr-Bremse Rail Systems Budapest több hazai egyetemmel is kapcsoltban áll, a social media felületek mellett ezeken az egyetemeken hirdettük meg a pályázatot, és innen érkezett a legtöbb résztvevő is (BME, Szent István Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Debreceni Egyetem, Miskolci Egyetem, Óbudai Egyetem, Neumann János Egyetem). Örömmel tapasztaltuk, hogy a pályázat híre a hallgatókon keresztül több olyan egyetemre is eljutott, ahol közvetlenül nem hirdettük meg a pályázatot (ELTE, Szegedi Tudományegyetem, Dunaújvárosi Egyetem, Pannon Egyetem, Edutus Egyetem, Esterházy Károly Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, KU Leuven, Federal University of Vicosa).

Design Challenge 2020 Eredmények

A zsűri a legjobb öt pályázót pénzdíjazásban részesítette, további öt kiemelkedő megoldást pedig díjazásra alkalmasnak tartott és ajándékcsomaggal jutalmazott.

1. Radnóti Márk (Széchenyi István Egyetem)

Kiválón alkalmazta a topológiai optimálás módszerét, külön figyelve az önthetőségi követelményre. A jelentős tömegcsökkentés mellett az általa tervezett alkatrész teljesíti a maximális szerkezeti feszültségre vonatkozó kritériumot is.

2. Krecz Dávid (Széchenyi István Egyetem)

Jól felismerte, hogy a konzol nyaki régiójának csavaróigénybevétele a legjelentősebb terhelés, amihez a tömeg szempontjából egy üreges kialakítás a legkedvezőbb. A komplikált öntés elkerülésére egy zseb-szerű kialakítást helyezett el, aminek geometriája figyelembe veszi a nyomatéknövekedés irányát.

3. Mészáros Gergely (BME)

Szintén kiváló példája a topológiai optimálás alkalmazásának. Az első helyezetthez képest nehezebb, azonban robusztusabb konstrukciót alkotott – ez valószínűleg a pályázó által alkalmazott szigorúbb optimálási kritériumoknak köszönhető. Szintén érdekes az aszimmetrikus interfész kialakítás.

4. Mohammad Alzghoul (Miskolci Egyetem)

A pályázók közül szinte egyedüliként világított rá, hogy egy tömör, bordázat nélküli nyakkialakítás is megfelelő lehet szilárdsági szempontból, mely kialakítás egyszerűbb önthetőséggel párosul.

5. Dunai Attila (Neumann János Egyetem)

Szintén felismerte, hogy az üreges nyakkialakítás a legkedvezőbb tömeg szempontjából. Kivételes alapossággal vette figyelembe az önthetőségi szempontokat, és erről precíz, részletes dokumentációt készített.

Sikeresnek tartják a pályázati anyagokat, a résztvevők számát, felkészültségét?

D.B.: Véleményem szerint elégedettek lehetünk a résztvevők számával, illetve a pályázati anyagok általános minőségével is. A legjobb pályázati anyagok kiemelkedő színvonalúak voltak, az ezekben bemutatott újratervezett geometriák érdemesek arra, hogy ezekkel tovább dolgozzunk.

Jónás Szabolcs hozzátette: A jelentkezők száma közel 300. Ez egy nagyon nagy elérést mutat. A beküldött pályaművek a teljes regisztráció 20%-át tették ki, ami duplája annak, amire én számítottam. A felkészültség változó volt. Akik már inkább a végzés közelében voltak, sokkal jobban meg tudták oldani a feladatot, de azt hiszem, hogy ez nem szimpla véletlen.

Jónás Szabolcs, Knorr-Bremse Budapest

Miben voltak jobbak a nyertesek pályázati anyagai?

J.Sz.: Az új ötletek, a formabontó geometria, az extra munka és persze, hogy nagyon jól megfeleltek a formai, tartalmi elvárásainknak a műszaki tartalmon felül is.

Velük továbbra is tartják a kapcsolatot?

J.Sz.: Október 15-én a járványhelyzethez igazodva egy szűk körű, de ünnepélyes díjátadót tartottunk az első 5 helyezett részvételével. A díjazott pályaművek esetén felmerült az ötlet, amit a verseny kiírásakor még nem tudtunk eldönteni, hogy interjú lehetőséget ajánljunk fel a nyertes pályázóknak. Mivel egyetemi hallgatók nyerték a versenyt, így főként gyakornoki programunkban tudnának részt venni, de később bármi lehetséges.

Mikor terveznek hasonló pályázatot legközelebb, milyen témában?

J.Sz.: Egyelőre a jelen versenyre koncentrálunk, ebből igyekszünk leszűrni a lehető legtöbb konzekvenciát. Egyrészt a meghirdetés módjára vonatkozóan, másrészt a feladat komplexitása is kérdéses. Ugyan nagyon jó megoldások érkeztek, de még sok munka lesz velük, hogy el tudjunk jutni egy olyan szintre, amit akár le is tudunk gyártani, és üzemelhet biztonságosan egy vonaton.

Szerző: Mészáros Zsolt

www.knorr-bremse.hu

Up Next

Idén is informatikai szakembereket díjazott a Neumann Társaság

Don't Miss

Tízezreket tudnának munkába állítani a munkaerő-kölcsönzők

Gazdaság

Közel kétmillió új lakossági számlát hozott Magyarországra a Revolut-ügyfelek áthelyezése

Látványos növekedést hozott az itthon vezetett bankszámlák és a kibocsátott bankkártyák számában a Revolut magyarországi ügyfeleinek migrációja – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu.

A jegybank adatai szerint a második negyedév végén már több mint 11,67 millió lakossági fizetési számlát vezettek Magyarországon, bő kétmillióval többet, mint három hónappal korábban. Az ügyfelek áthelyezésének hatása tükröződik a mobiltárcás fizetési forgalom megugrásán is.

Hozzávetőleg kétmillió új bankszámla jelent meg a hazai piacon azzal, hogy a Revolut Bank június végével lezárta a magyarországi ügyfelek áthelyezését a hazai fióktelephez – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu.

Látványos a növekedés a bankkártyáknál is

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az itthon vezetett lakossági fizetési számlák száma június végén megközelítette a 11,676 milliót, ami 2,03 millióval – 21 százalékkal – több a március végi mennyiségnél. Éves alapon ennél is gyorsabb, 23,7 százalékos az emelkedés, de ennek a túlnyomó részét is a Revolut-számlák nyár eleji migrációja adta.

Az MNB adatai szerint az itthon kibocsátott fizetési kártyák száma szintén látványos mértékben, 28,4 százalékkal emelkedett egy év alatt, és június végén már megközelítette a 13,2 milliót.

– Az, hogy a magyarországi Revolut-ügyfelek áthelyezése bő kétmillióval emelte az itthon vezetett lakossági számlák számát, nem különösebben meglepő, hiszen a pénzügyi szolgáltató is hasonló méretű, érintett ügyfélkörről számolt be korábban. A bankkártyák számánál látható növekedésben ugyanakkor szerepe lehet annak is, hogy egyre több a fizikai formában nem létező, virtuális bankkártya is a piacon, amelyek szintén megjelennek a jegybanki statisztikában – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a Biztosdöntés.hu pénzügyi szakértője.

Ritkábban, de több pénzt veszünk fel

A jegybank adatai szerint továbbra is jó ütemben emelkedik a kártyás vásárlási forgalom. Az itthon kibocsátott kártyákkal végrehajtott bel- és külföldi tranzakciók száma a második negyedévben meghaladta az 587,5 milliót, ami 10,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Közben a kártyás vásárlási forgalom 16,8 százalékkal, 6 756,5 milliárd forintra emelkedett.

A belföldi bankkártyás készpénzfelvételek száma viszont – emeli ki Gergely Péter – 6,3 százalékkal, 19,88 millióra csökkent éves összevetésben. Ezzel párhuzamosan a tranzakciók értéke 7,1 százalékkal, 2 512,8 milliárd forint közelébe nőtt, ami részben azzal is magyarázható lehet, hogy a havi ingyenes készpénzfelvételi limit február elsejétől a korábbi duplájára, 300 000 forintra emelkedett. Mindezek nyomán az egy tranzakcióra jutó átlagos összeg 14,3 százalékkal, 126 405 forintra nőtt.

A mobiltárcás vásárlási forgalomnál szintén érződik a Revolut-migráció hatása: a mobiltárcába regisztrált bankkártyák száma éves összevetésben közel a duplájára, 5,4 millió közelébe ugrott. A bel- és külföldi vásárlások értéke eközben 45,7 százalékkal, 2 456,8 milliárd forintra nőtt, és bő egyharmadával emelkedett a tranzakciók száma is.

Sokat fizetnek az új ügyfelekért a bankok

A BiztosDöntés.hu bankszámla kalkulátor adatai szerint a pénzintézetek változatlanul több tízezer forintos – esetenként akár 100 000 forint feletti – jóváírási akciókkal küzdenek az új ügyfelekért.

Az Erste aktuális akciójában összesen 150 000 forint egyszeri jóváírást is szerezhetnek az online csatornán számlát nyitó ügyfelek, ha ki tudják használni az összes felkínált kedvezményt.

A Gránit Banknál most 120 000 forint jóváírás szerezhető a lakossági számlanyitáshoz kapcsolódóan. Ezen belül a szelfis számlanyitásért 60 000 forint, ajánlókód felhasználásáért 20 000 forint, rendszeres megtakarítás indításárét pedig akár 40 000 forint egyszeri jóváírás jár.

Az MBH Bank 120 000 forint jóváírást ad azoknak, a meghatározott feltételeket teljesítő ügyfeleknek, akik Fix Nulla számlacsomagot nyitnak a pénzintézetnél, és kihasználják az MBH Tripla kedvezményeket is.

Az OTP Bank most futó akciójában 50 000 forint járhat az új számla mellé, ha az ügyfél a Persely funkciót is igénybe veszi a számlanyitástól számított 45 napon belül, és ugyanezen időszakban legalább 5 alkalommal összesen minimum 50 000 forint értékű kártyás vásárlást is végrehajt.

A CIB Bank most futó akciójában fizetőgyűrűt kaphatnak ajándékba azok az ügyfelek, akik regisztrálnak a promócióra, lakossági számlát nyitnak, és bankkártyát is igényelnek a pénzintézetnél.

A K&H összesen 120 000 forint jóváírást kínál az új ügyfeleknek, ha a számlanyitás mellett valamelyik ügyfélponton bankváltást is kezdeményeznek, és rendszeres befektetést is indítanak legalább havi 20 000 forint összegben.

Az UniCredit Banknál 50 000 forint egyszeri jóváírás járhat az online számlanyitásért abban az esetben, ha az ügyfél teljesíti a kért feltételeket.

A Revolut 8 500 forint bónuszt ír jóvá az új Revolut fiókot nyitó ügyfeleknek: a feltétel itt az, hogy 30 napon belül legalább ugyanekkora összeget költsön a számlatulajdonos.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az LG az IFA 2026 kiállításon bemutatta teljes prémium RGB-termékcsaládját

Az LG Electronics (LG) a szeptember 4–8. között Berlinben megrendezett IFA 2026 kiállítás közönségének is bemutatta az LG Micro RGB evo (MRGB95 modell) prémium kategóriás, ultranagy képernyős LCD-tévét, amely kiemelkedő színtisztaságot kínál.

Az LG saját fejlesztésű Micro RGB technológiáját és az α (Alpha) 11 3. generációs AI processzort[1] alkalmazó fejlett televízió nagy tisztasággal különíti el a vörös, zöld és kék alapszíneket, amelynek köszönhetően elnyerte a TÜV Rheinland „High Purity RGB Spectrum Display” tanúsítványát.

Prémium LCD-színek, függetlenül igazolt RGB-színtisztasággal

Az LG Micro RGB evo és az LG Mini RGB evo modellek az LG saját fejlesztésű „High Purity RGB Spectrum Display” technológiáját alkalmazzák, amely növeli a vörös, zöld és kék alapszínek tisztaságát, így természetesebb és kifejezőbb színvisszaadást biztosít. Ezen színek nagy tisztaságának és egyértelmű elkülönítésének köszönhetően a televíziók rendkívül tiszta, élethű színeket jelenítenek meg.

Ezt a kiemelkedő színteljesítményt függetlenül tanúsította a TÜV Rheinland: az LG Micro RGB evo (MRGB95), valamint az LG Mini RGB evo (MRGB9M és MRGB85) modellek kapták a „High Purity RGB Spectrum Display” tanúsítványt[2].

A tanúsítvány jelentőségéről Hüseyin Derman, a TÜV Rheinland európai termékek regionális értékesítési vezetője (Regional Sales Manager of Products Europe) így nyilatkozott:

„Az LG Micro RGB evo technológiája sikeresen teljesítette azt a szigorú vizsgálatot, amelynek során kiderült, hogy képes-e fizikailag és optikailag is rendkívül tiszta színeket produkálni az RGB hullámhosszok keveredésének teljes mértékű megakadályozásával. Ezt igazolja a TÜV Rheinland tanúsítványa.”

Díjnyertes mesterséges intelligencia általi feldolgozás a tiszta színek és a pontos kontraszt érdekében

Az LG Micro RGB evo központi eleme az α (Alpha) 11 3. generációs AI processzor, az LG legfejlettebb okostévé-processzora, amelyet a vállalat csúcskategóriás OLED modelljeiben is alkalmaz. A Kettős AI Modulra (Dual AI Engine) épülő megoldás egyidejűleg elemzi a textúrákat és az éleket, így filmek, sorozatok és játékok során is egységesebb és élethűbb képeket eredményez.

A Precision Color Enhancer („Precíz Színjavítás”) technológia megőrzi az egyes alapszínek lehető legtisztább megjelenését, miközben pontosan szabályozza a köztes árnyalatokat, így finomabb színfokozatokat és természetesebb átmeneteket hoz létre. Ezt egészíti ki a Micro Dimming Ultra („Mikro Fényerő-szabályozás Ultra”), amely több ezer zóna fényerejének pontos vezérlésével javítja a kontrasztot, és így a sötét, valamint a világos jelenetekben egyaránt láthatóvá teszi a részleteket. Ezek a technológiák az LG Micro RGB evo hatalmas képernyőméretével kombinálva magával ragadó, látványos vizuális élményt teremtenek.

Az LG a prémium LCD-termékcsaládjára vonatkozó stratégiája részeként iparági szinten kiemelkedő színmegjelenítést kínál az ultranagy képernyős Micro RGB evo és az új Mini RGB evo modellekkel.

„Az LG Micro RGB evo a saját Micro RGB technológiánk kivételes színtisztaságát az α11 3. generációs AI processzor fejlett intelligenciájával ötvözi annak érdekében, hogy páratlan vizuális élményt nyújtson ultranagy képernyőn” – mondta Park Hyoung-sei, az LG média- és szórakoztatóelektronikai üzletágának (Media Entertainment Solution Company) elnöke. „A függetlenül igazolt, nagy tisztaságú RGB-színmegjelenítés jól tükrözi elkötelezettségünket amellett, hogy új mércét állítsunk a prémium LCD képminőség terén. Az RGB-kijelzők kínálatát az LG Mini RGB evo modellel teljessé téve büszkén bővítjük az ügyfeleink számára elérhető nagy teljesítményű modellek választékát.”

[1] A Tom’s Guide AI Awards 2026 győztese.

[2] Az LG RGB televíziói megszerezték a TÜV Rheinland „High Purity RGB Spectrum Display” tanúsítványát.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már a pénzügyeinkről is az AI-t kérdezzük?

Szinte minden magyar hallott már a mesterséges intelligenciáról, de csak 40 százalék érzi úgy, hogy valóban tájékozott a témában.

Ez azonban nem akadályoz meg bennünket abban, hogy egyre fontosabb kérdéseinket is az AI-nak tegyük fel: minden második válaszadó kért vagy kérne tőle pénzügyi tanácsot is – derül ki a Generali megbízásából készült, országosan reprezentatív kutatásból.

Az AI gyorsabban vált a mindennapi döntéseink részévé, mint ahogy megtanultuk volna, mikor és mennyire érdemes hinnünk neki. Bár a 16 – 75 éves magyar lakosság szinte teljes egésze hallott már a mesterséges intelligenciáról, mindössze 40 százalék érzi magát tájékozottnak a témában. 45 százalék szerint kevés ismerete van róla, további 15 százaléknak pedig gyakorlatilag nincs konkrét AI-ismerete.

Közben az AI már rég nem csak szöveget ír vagy információt keres helyettünk. Egyre többen fordulnak hozzá olyan kérdésekben is, amelyek hosszú évekre meghatározhatják pénzügyi biztonságukat. A Generali Biztosító megbízásából készült országosan reprezentatív kutatás szerint a magyarok 23 százaléka már kért pénzügyi tanácsot mesterséges intelligenciától, további 27 százalék pedig nyitott lenne erre a jövőben. Vagyis minden második magyar el tudja képzelni, hogy pénzügyi döntései során AI segítségére támaszkodjon. A válaszadók 7 százaléka már meg is fogadta az AI által adott pénzügyi tanácsot, további 16 százalék pedig legalább részben hagyatkozott rá.

A chatbotból közben tanácsadó lett

Az AI-eszközöket használók 61 százaléka információkeresésre veszi igénybe a technológiát, de egyre több területen válik mindennapi segítővé: tanuláshoz, szövegíráshoz, munkahelyi feladatokhoz, tartalomkészítéshez, utazástervezéshez és vásárlási döntésekhez is használjuk.

A változás különösen a fiatalabb generációknál látványos. A 16 – 29 évesek harmada tanulásra vagy önképzésre is használ AI-t, 26 százalékuk szöveget írat vele, 25 százalék kép- vagy videókészítésre, 24 százalék pedig munkahelyi feladatokhoz veszi igénybe. A 60 – 75 éveseknél ugyanezek az arányok már minden esetben 10 százalék alatt maradnak, és ebben a korosztályban 35 százalék még egyáltalán nem használt AI-eszközt.

„A kutatás legfontosabb tanulsága számomra az, hogy az emberek egyre nagyobb bizalommal fordulnak a mesterséges intelligencia felé, miközben a technológia működését és korlátait még viszonylag kevesen értik igazán. Ez önmagában nem probléma, hiszen az AI rendkívül hasznos eszköz lehet a tájékozódásban. A pénzügyekben azonban különösen fontos, hogy ne tévesszük össze a gyors információt a személyre szabott tanácsadással. Egy algoritmus nem látja az élethelyzetünket, a céljainkat vagy a kockázatvállalási hajlandóságunkat. Éppen ezért a fontos pénzügyi döntésekben továbbra is nélkülözhetetlen az emberi szakértelem”

– mondta Kármán Dániel, a Generali Biztosító AI vezetője.

Használjuk – de tudjuk, mennyire bízhatunk meg benne

A magyarok AI-hoz való viszonya korántsem fekete-fehér. A válaszadók 25 százaléka összességében kockázatosnak tartja a mesterséges intelligenciát, 21 százalék inkább nem lát benne veszélyt, a legnagyobb csoport, 48 százalék viszont egyszerre lát benne lehetőséget és kockázatot. Érdekes módon éppen azok feltételezik nagyobb arányban, hogy az AI kockázatos, akik saját bevallásuk szerint gyakorlatilag semmit nem tudnak róla. A magukat tájékozottnak és a kevés ismerettel rendelkezőnek tartók véleménye ezzel szemben nem tér el jelentősen egymástól.

A Generali korábbi AI-vakság elleni kampánya is erre az ellentmondásra hívta fel a figyelmet: egy gyors, jól strukturált és magabiztos AI-válasz attól még nem feltétlenül pontos. A technológia használata ezért újfajta tudatosságot kíván – nemcsak azt kell megtanulnunk, hogyan kérdezzünk tőle, hanem azt is, mikor érdemes visszakérdezni, ellenőrizni vagy más forrást keresni.

Ha minden információ egy kattintásra van, mit ad hozzá az ember?

Az egészségügyi és a pénzügyi döntéseknél is jelen van az AI a kutatás szerint. A magyarok 49 százaléka fordult már hozzá egészséggel kapcsolatos kérdésben, 22 százalék pedig azt mondja, hogy a kapott tanácsot meg is fogadta. A magukat AI-ban tájékozottnak érzők között tízből heten használták már a technológiát ilyen témában. A pénzügyi döntéseknél különösen fontos ez kérdés. A kutatás szerint minden negyedik magyar inkább pénzügyi szakemberhez fordulna, mint mesterséges intelligenciához. Ugyanakkor 16 százalék sem szakértőt, sem AI-t nem kérdezne ilyen témában. A Generali szerint ezért nem az AI és az emberi tanácsadás versenye a valódi kérdés. A technológia hatalmas mennyiségű információt képes gyorsan összegyűjteni és rendszerezni, miközben a személyes szakértelem ott ad többet, ahol az általános válaszok már nem elegendők.

„Attól, hogy egyre könnyebben jutunk információhoz, még nem feltétlenül lesz könnyebb jó döntést hozni. Egy tanácsadó értéke ma már nem egyszerűen abban van, hogy információt ad. Ismeri az ügyfél élethelyzetét, kérdez, visszakérdez, és segít összekapcsolni a döntést annak hosszabb távú következményeivel. Az AI nagyon erős eszköz lehet egy szakember kezében, de az emberi figyelmet, tapasztalatot és felelősséget nem teszi feleslegessé”

– mondta Baka Anett, a Generali marketingvezetője.

Erre az emberi hozzáadott értékre épít a Generali őszi kármegelőzési kampánya is, amelynek középpontjában a vállalat tanácsadói állnak. A Generali nem az AI használata ellen érvel – sokkal inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy tanuljuk meg úgy használni, hogy közben a saját ítélőképességünkre is hagyatkozzunk.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!