Gazdaság

A Design Challenge 2020 pályázat nyertesei

Knorr-Bremse Budapest – Innovatív megoldások a jövő vonata számára

Májusban a világ legnagyobb vasúti fékrendszereket gyártó és fejlesztő vállalata, a Knorr-Bremse Rail Systems Budapest Design Challenge 2020 címmel hirdetett pályázatot mérnökhallgatók és gyakorló mérnökök részére.

A pályázóknak egy vasúti fékkonzol tömegét kellett csökkenteniük úgy, hogy az továbbra is megfeleljen a szilárdsági és gyárthatósági követelményeknek. Országszerte tizenöt egyetem hallgatói vállalták a kihívást, és tették próbára mérnöki tudásukat.

A pályázat szakmai zsűrije csaknem ötven érvényes pályamunka közül választotta ki azt az öt legkönnyebb dizájnt, amely a specifikációban megadott követelményeket teljesíti. A Knorr-Bremse Budapest szimulációs mérnökeit, Jónás Szabolcsot és Dóczi Balázst kérdeztük arról, hogyan értékelték a versenyt és a beérkezett pályamunkákat.

Dóczi Balázs, Knorr-Bremse Budapest

Dóczi Balázs: A beérkezett pályamunkák túlnyomó részben jó minőségűek voltak, teljesítették az általunk támasztott tartalmi és formai követelményeket. Amit érdemes megjegyezni, hogy a legjobb és a legkevésbé eredményes pályamunkák között jelentős volt a minőségbeli különbség. Kaptunk olyan munkákat, amikre még ráfért volna néhány design-iteráció, és a dokumentáció is hiányos volt. Ezzel szemben számos olyan pályázó küldött kiváló minőségű munkát. Ezekben az esetekben nem csak az optimált geometria volt kiemelkedő színvonalú, de a csatolt dokumentáció is kivételesen igényes volt. Ezek a pályázók részletesen bemutatták a dokumentációjukban, hogy az általuk tervezett geometria miként teljesíti a követelményeket (maximális mechanikai feszültség limit, önthetőség).

„Páran túl is teljesítették az elvárásainkat, kaptunk olyan pályamunkát is, amelyben a pályázó megtervezte az általa megalkotott alkatrész öntéséhez szükséges teljes szerszámozást.” – Dóczi Balázs, Knorr-Bremse Budapest

Mi számított jó pályázati anyagnak?

D.B.: Mint általában minden tervezési feladat esetén, a mi pályázatunkban is több, egymásnak ellentmondó követelményt kellett teljesíteniük a résztvevőknek. A feladat egy vasúti fékegység konzoljának optimálása volt. Az optimálás célja a konzol tömegének minimalizálása volt úgy, hogy az általunk támasztott mechanikai szilárdsági- és gyárthatósági követelmények is teljesüljenek. A pályázóknak igazolniuk kellett, hogy az általuk tervezett konzol teljesíti a maximális mechanikai feszültség limitet. Ez történhetett analitikus számítással, vagy végeselem módszer használatával is. Erről a számításról dokumentációt is kellett csatolniuk a pályázatukban. A pályaművek értékelése során a tömegcsökkentés arányát, a mechanikai feszültség limit betartását, és a gyárthatósági követelmény (önthetőség) teljesítését együttesen értékeltük. Ezen felül a csatolt dokumentáció minőségét is figyelembe vettük. A beérkezett pályázatok alapján a jó pályázati anyag egyszerre tartalmazott egy, a követelményeket teljesítő, és jelentős mértékben csökkentett tömegű konzol geometriát, és egy precíz, részletes dokumentációt. Számos újszerű megoldást kaptunk a kérdéses alkatrész kialakítására.

Hogyan nézett ki az együttműködés a pályázók és az Önök munkatársai között?

D.B.: Regisztrálni a Knorr-Bremse Rail Systems Budapest honlapján lehetett néhány alapadat és egy email cím megadásával. Ezt követően a regisztrálók emailen kapták meg a részletes műszaki specifikációt, és a kiindulási térfogatokat tartalmazó CAD modellt. Igyekeztünk egy részletes, jól érthető specifikációt létrehozni, de természetesen felmerültek kérdések a pályázók részéről, amelyeket a kérdés témájában szakértő kollégák (design, öntészet, szimuláció) válaszoltak meg.

Hogyan született az ötlet, hogy létrehozzák a versenyt?

DB.: A vállalaton belül folyamatosan zajlanak innovációs tevékenységek, amelyek során keresztfunkcionális csapatok dolgoznak a mérnöki problémák újszerű megoldásain. Ezeket a folyamatokat évről-évre egy nagyobb innovációs eseménnyel zárjuk, ahol csapatok bemutathatják az elért eredményeiket. Az egyik ilyen innovációs projekt termékeként fogalmazódott meg az open innovation lehetőségeinek feltárása. A környezetbarát közlekedés megvalósításához elengedhetetlen a leghatékonyabb szerkezeti kialakítás megtalálása. Ezzel a problémakörrel gyakran találkoznak a kollégáink a napi munka során, így adta magát az ötlet, hogy az első open innovation pályázatunkat ebben a témakörben hirdessük meg. Így született meg a Design Challenge koncepciója.

Kik vettek részt a pályázaton?

D.B.: A pályázatot egyéni pályázóknak hirdettük meg. Az elsődleges célközönség az egyetemi hallgatók és a frissen diplomázott fiatalok voltak, de nem zártuk ki a tapasztaltabb, gyakorló mérnök kollégákat sem a jelentkezésből. Elmondhatjuk, hogy ebből a szempontból is rendkívül sikeres volt a pályázat, összesen majdnem 300 jelentkezést kaptunk. A Knorr-Bremse Rail Systems Budapest több hazai egyetemmel is kapcsoltban áll, a social media felületek mellett ezeken az egyetemeken hirdettük meg a pályázatot, és innen érkezett a legtöbb résztvevő is (BME, Szent István Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Debreceni Egyetem, Miskolci Egyetem, Óbudai Egyetem, Neumann János Egyetem). Örömmel tapasztaltuk, hogy a pályázat híre a hallgatókon keresztül több olyan egyetemre is eljutott, ahol közvetlenül nem hirdettük meg a pályázatot (ELTE, Szegedi Tudományegyetem, Dunaújvárosi Egyetem, Pannon Egyetem, Edutus Egyetem, Esterházy Károly Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, KU Leuven, Federal University of Vicosa).

Design Challenge 2020 Eredmények

A zsűri a legjobb öt pályázót pénzdíjazásban részesítette, további öt kiemelkedő megoldást pedig díjazásra alkalmasnak tartott és ajándékcsomaggal jutalmazott.

1. Radnóti Márk (Széchenyi István Egyetem)

Kiválón alkalmazta a topológiai optimálás módszerét, külön figyelve az önthetőségi követelményre. A jelentős tömegcsökkentés mellett az általa tervezett alkatrész teljesíti a maximális szerkezeti feszültségre vonatkozó kritériumot is.

2. Krecz Dávid (Széchenyi István Egyetem)

Jól felismerte, hogy a konzol nyaki régiójának csavaróigénybevétele a legjelentősebb terhelés, amihez a tömeg szempontjából egy üreges kialakítás a legkedvezőbb. A komplikált öntés elkerülésére egy zseb-szerű kialakítást helyezett el, aminek geometriája figyelembe veszi a nyomatéknövekedés irányát.

3. Mészáros Gergely (BME)

Szintén kiváló példája a topológiai optimálás alkalmazásának. Az első helyezetthez képest nehezebb, azonban robusztusabb konstrukciót alkotott – ez valószínűleg a pályázó által alkalmazott szigorúbb optimálási kritériumoknak köszönhető. Szintén érdekes az aszimmetrikus interfész kialakítás.

4. Mohammad Alzghoul (Miskolci Egyetem)

A pályázók közül szinte egyedüliként világított rá, hogy egy tömör, bordázat nélküli nyakkialakítás is megfelelő lehet szilárdsági szempontból, mely kialakítás egyszerűbb önthetőséggel párosul.

5. Dunai Attila (Neumann János Egyetem)

Szintén felismerte, hogy az üreges nyakkialakítás a legkedvezőbb tömeg szempontjából. Kivételes alapossággal vette figyelembe az önthetőségi szempontokat, és erről precíz, részletes dokumentációt készített.

Sikeresnek tartják a pályázati anyagokat, a résztvevők számát, felkészültségét?

D.B.: Véleményem szerint elégedettek lehetünk a résztvevők számával, illetve a pályázati anyagok általános minőségével is. A legjobb pályázati anyagok kiemelkedő színvonalúak voltak, az ezekben bemutatott újratervezett geometriák érdemesek arra, hogy ezekkel tovább dolgozzunk.

Jónás Szabolcs hozzátette: A jelentkezők száma közel 300. Ez egy nagyon nagy elérést mutat. A beküldött pályaművek a teljes regisztráció 20%-át tették ki, ami duplája annak, amire én számítottam. A felkészültség változó volt. Akik már inkább a végzés közelében voltak, sokkal jobban meg tudták oldani a feladatot, de azt hiszem, hogy ez nem szimpla véletlen.

Jónás Szabolcs, Knorr-Bremse Budapest

Miben voltak jobbak a nyertesek pályázati anyagai?

J.Sz.: Az új ötletek, a formabontó geometria, az extra munka és persze, hogy nagyon jól megfeleltek a formai, tartalmi elvárásainknak a műszaki tartalmon felül is.

Velük továbbra is tartják a kapcsolatot?

J.Sz.: Október 15-én a járványhelyzethez igazodva egy szűk körű, de ünnepélyes díjátadót tartottunk az első 5 helyezett részvételével. A díjazott pályaművek esetén felmerült az ötlet, amit a verseny kiírásakor még nem tudtunk eldönteni, hogy interjú lehetőséget ajánljunk fel a nyertes pályázóknak. Mivel egyetemi hallgatók nyerték a versenyt, így főként gyakornoki programunkban tudnának részt venni, de később bármi lehetséges.

Mikor terveznek hasonló pályázatot legközelebb, milyen témában?

J.Sz.: Egyelőre a jelen versenyre koncentrálunk, ebből igyekszünk leszűrni a lehető legtöbb konzekvenciát. Egyrészt a meghirdetés módjára vonatkozóan, másrészt a feladat komplexitása is kérdéses. Ugyan nagyon jó megoldások érkeztek, de még sok munka lesz velük, hogy el tudjunk jutni egy olyan szintre, amit akár le is tudunk gyártani, és üzemelhet biztonságosan egy vonaton.

Szerző: Mészáros Zsolt

www.knorr-bremse.hu

Up Next

Idén is informatikai szakembereket díjazott a Neumann Társaság

Don't Miss

Tízezreket tudnának munkába állítani a munkaerő-kölcsönzők

Gazdaság

Több mint 10 ezer mérnök kellene a magyar gazdaságba

Magyarország könnyen a közepesen fejlett országok csapdájába reked, ha a nálunk megtermelt GDP továbbra sem teszi lehetővé azokat a fejlesztéseket, amelyekre az gazdaságunknak égető szüksége lenne.

Ahhoz, hogy ezt elkerüljük a mostaninál jóval több képzett mérnök szakembert kellene csatasorba állítani, akik révén nagyobb hozzáadott értékű tevékenységekkel bővülhetne a hazai ipari kibocsátás. A korszerű technológiák, technikák tudásalapú munkahelyet követelnek és ezek elképzelhetetlenek hozzáértő, felkészült és nem utolsósorban jól fizetett műszaki diplomások nélkül – áll az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) friss állásfoglalásában, ami kitér arra is, hogy tartósan nagy a deficit a hazai felsőfokú mérnökképzésben. A Szövetség becslése szerint ennek negatív következményeként már most több mint 10 ezer mérnök hiányzik a gazdaságból.

„Hazánk nem áll túl jól a hatékonyság és versenyképesség terén. Ennek az a legfőbb oka, hogy viszonylag magas az olyan cégek aránya, amelyek az összeszerelési tevékenységük miatt csak alacsony hozzáadott értéket produkálnak. Hovatovább ezeknek a vállalatoknak a munkavállalói jellemzően bruttó 300 ezer forintos minimálbér környékén keresnek, aminek az adóvonzatai a központi költségvetésen se sokat segítenek. Ha ez így marad a közepesen fejlett országok csapdájában rekedünk. Ebből egyebek közt úgy keveredhetünk ki, ha jelentősen növeljük a műszaki végzettségű diplomások arányát, akikre építve nagyobb hozzáadott értéket képviselő tevékenységek telepíthetőek be az országba.”

– mondta Dr. Ábrahám László, az EJMSZ elnöke.

A szakember szerint a műszaki szakemberek utánpótlása több kihívással is küzd. Bár sok a középiskolás, de kevesen választják közülük a mérnöki szakokat. A szakképző centrumokban már több diák jár, mint gimnáziumba, de ha végeznek a java részük, szakmával a kézben, továbbtanulás helyett munkába áll. Őket az összeszerelő üzemek csábítják is magukhoz. Sajnos a gimnáziumokból kilépő diákok sem a műszaki egyetemeket veszik célba, mert nem ismerik a mérnöki pályákban rejlő lehetőségeket. Az egyetemekre bekerülő fiatalok nagyszámú lemorzsolódása pedig az utolsó csepp a pohárban, ami a hazai mérnökpopuláció bővülése ellen hat.

Az EJMSZ a megoldást egy jól átgondolt, az egész oktatást felölelő programban látja, ahol az egyes impulzusok egymást erősítve orientálják a fiatalokat a műszaki pályák felé. Ennek a folyamatnak az első lépéseként már az óvodában érdemes lenne a robotokról, a különböző technikai megoldásokról vizuális előadásokat, bemutatókat tartani, mert ebben a korban még a gyerekek nyitottsága, befogadóképessége maximális a fiúk és a lányok közt egyaránt. Erre vonatkozó tapasztalatokkal a Szövetség is rendelkezik a STEMOvee programjának köszönhetően.

Második lépcsőben az általános – és középiskolákban szakköri foglalkozások keretében kellene arra ösztönözni a diákokat, hogy a legkülönbözőbb területeken alkossanak. Erre az élményalapúságra nem csak a szakkörökben, hanem a teljes STEM oktatásban szükség lenne, hogy fel lehessen ébreszteni és fenn lehessen tartani mind a fiúkban, mind a leányokban a műszaki pálya iránti érdeklődést. Különösen fontos lenne ez a lányok esetében, akiknek a tanulmányi eredménye a STEM tárgyakban jobb is, mint a fiúknak az EJMSZ saját felmérései szerint. Az önbizalmuk viszont sokszor elveszik, ahogy a mérnöki pályához közelednének és a műszaki egyetemeken alig 8-10%-ra csökken az arányuk, eltekintve egy – két olyan területet, mint a vegyészet vagy az építő- és építészmérnöki szak.

Dr. Ábrahám László úgy látja, ha lányok számát 50% közelébe lehetne tornázni, akkor jelentős javulás érhetnénk el. Nem csak a mérnökök mennyiségét, de a minőségét tekintve is, mert ők a tapasztalatok szerint precízebben dolgoznak és a teljes munkafolyamatot végig viszik, míg a férfiak 80-90%-os készültségnél már újabb projekt után néznek. A helyzeten a lányoknak szervezett külön programokkal (céglátogatás, női mérnökökkel való kötetlen. pályaorientációs találkozások, mentorálás) lehetne sikeresen változtatni. A tavalyi évben az EJMSZ Női mérnök leszek programjában közel 400 középiskolás lány vett részt. A körükben végzett attitűdmérés egyértelműen arról tanúskodik, hogy a kapott információknak köszönhetően tudatosabban fordultak a mérnöki pályák felé, vagy szűnt meg a bizonytalanságuk a pályaválasztásukat illetően.

A Szövetség elnöke ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az EJMSZ-éhez hasonló kezdeményezések korántsem elegendőek a markáns változás eléréhez. Mindenképpen nemzeti szintű összefogásra van szükség a cégek, oktatási intézmények és a kormányzat bevonásával, hogy jelentősen növekedjen a mérnökök száma. Hosszútávon pedig az ő révükön is bővüljön a GDP és végső soron hazánk kiemelkedhessen a közepesen fejlett országok csapdájából. A 2025. március 5-én, a BME-n szervezett, Lányok a – STEM – porondon elnevezésű EJMSZ konferencián a műszaki területen meghatározó ipari és oktatási szereplők egyértelműen az összefogás mellett tették le a voksukat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Nem áll meg 2025-ben sem a SPAR fejlődése

Mintegy 580 millió forintos beruházással megújult két budapesti SPAR szupermarket.

A XVIII. kerületi, Üllői út 525. és a XVI. kerületi, Veres Péter utca 47. szám alatti üzletek nemcsak megjelenésükben újultak meg, de energiatakarékosabbak is lettek.

„A SPAR Magyarország alapítása óta, azaz már több mint harminc éve tudatos fejlesztési stratégiát követ, amelynek keretében országszerte ma már több mint 650 üzletben találkozhatnak a vásárlók a SPAR-minőséggel. Ugyanakkor vállalatunk nagy figyelmet fordít arra, hogy a régebbi áruházakat modernizálja, amely jellemzően nemcsak a homlokzatot és az eladóteret érinti, de összhangban a fenntarthatósági törekvéseinkkel, a technológiai berendezések is korszerűsödnek és lényegesen csökken az áruházak energiafogyasztása. Ennek szellemében hajtottuk végre két budapesti szupermarketünk felújítását. Az Üllői út 525. és a Veres Péter utca 47. szám alatti üzletekre összesen 580 millió forintot fordítottunk”

– ismertette Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

Mintegy 290 millió forintos fejlesztés után újranyitott a vásárlók előtt a Budapest, XVI. kerületében, a Veres Péter út 47. szám alatt található SPAR szupermarket. A forgalmas közlekedési ütőér szomszédságában található, 12 munkatársat foglalkoztató áruházat költséghatékony módon alakította át a vállalat: a bőséges választékot jól áttekinthető üzlettérben találják meg a vásárlók, akik számára hangsúlyosan jelennek meg az akciós árucikkek. Az átrendezett eladótérbe újdonságként a legújabb megjelenést követő pékáru-osztály került be, részben helyben sütött termékkínálattal.

A beruházás érintette az áruház technológiai berendezéseit is: a 388 négyzetméteres eladótér hűtőbútorait és az állványrendszert is újra cserélte a SPAR, valamint a zöldég-gyümölcs osztály is új bútorozást kapott. Ezen kívül a modernizálás során új szalagos kasszákat telepített a vállalat az üzletbe. Az energiatakarékos működés érdekében pedig az eladótérben LED világítást építettek ki.

A SPAR Magyarország a főváros XVIII. kerületében, az Üllői út 525. szám alatti, 15 kereskedelmi szakembert foglalkoztató áruház modernizálására szintén 290 millió forintot fordított, amelyből az üzlet költséghatékony átalakítását valósította meg a vállalat. A korábbiakhoz képest a vásárlók számára áttekinthetőbben mutatja be a SPAR a friss zöldségeket és gyümölcsöket, a különféle – részben helyben sütött – pékárukat és a vonzó csemege- és húskínálatot. A nagy termékválasztékból hangsúlyos megjelenés emeli ki az akciós termékeket.

Az eladótérben a pultok, és a pékáru kínáló bútorok a legújabb SPAR-arculat szerinti megjelenést követik. Az eladótéri hűtőbútorokat is újra cserélte a SPAR, az eladótér világítását pedig energiatakarékos LED-es megoldás biztosítja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már a kis összegű személyi kölcsönökért is lehajolnak a bankok

Bár a személyi kölcsönöknél változatlanul többmilliós hitelösszegnél érhetők el a legalacsonyabb kamatok, egyre több szolgáltató árul kedvező feltételekkel kisebb – pár százezer forintos – összegű konstrukciókat is. Utóbbi azt jelenti, hogy egyes esetekben akár 11-13 százalékos éves kamatok is elérhetők.

A kisebb összegű személyi hitelekben – illetve gyorskölcsönökben – gondolkodó ügyfelekre is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a pénzügyi szolgáltatók, hiszen sorban jelennek meg a piacon a kedvező kondíciókkal futó ajánlatok – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Hozzátette: mind az eleve rövid futamidejű, és néhány százezer forintos összegben limitált gyorskölcsönöknél, mind a klasszikus személyi hiteleknél felfedezhetők versenyképes ajánlatok a pénzügyi szolgáltatók kínálatában.

„Mindez arra utal, hogy a pénzügyi szolgáltatók számára egyre fontosabb az az ügyfélréteg is, amely nem feltétlenül autó vásárlására, vagy egy nagyobb lélegzetű lakásfelújításra fordítaná a hitelt, hanem néhány százezer forintra van szüksége valamilyen célja – például tartós fogyasztási cikk vásárlása – megvalósításához”

– hívta fel a figyelmet a szakértő.

Minden szerződés kell a piac növekedéséhez a személyi kölcsönöknél

Gergely Péter szerint az kétségtelen, hogy a pénzügyi szolgáltatók szempontjából a jó jövedelemmel rendelkező, és jelentős összeget igénylő ügyfelek tekinthetők a leginkább kívánatos célcsoportnak, a piaci verseny az alacsonyabb hitelösszegeknél is egyre lejjebb szorítja a kamatokat.

„Persze a kis összegű személyi kölcsönöknél nem kizárólag az ár az egyetlen, az ügyfél számára fontos tényező: a gyors kiszolgálás éppúgy számít, mint az egyszerű és átlátható igénylési feltételek”

– emlékeztetett a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Az mindenesetre jól látható, hogy a személyi kölcsönök piacán is egyre erősebb a verseny a pénzintézetek között: miközben néhány hónapja – a kellően magas jövedelem mellett – még 7-8 millió forintos hitelösszeg kellett a legjobb, évi tíz százalék alatti, vagy ahhoz közeli kamatok eléréséhez, ma már több szolgáltatónál is 3 millió forintnál húzódik ez a határ.

Az erősödő versenyt az is indokolhatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a személyi kölcsönök piaca igen meggyőző teljesítményt nyújtott az elmúlt időszakban: a tavalyi kihelyezési rekord után az év első két hónapjában megkötött szerződések összege meghaladta a 153 milliárd forintot, ami több mint 45 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi volument.

„Persze a szerződéses összegnél mért újabb rekordhoz az is hozzájárult, hogy egyelőre tovább emelkedik az egy szerződésre jutó átlagos összeg is a személyi kölcsönöknél: 2025 első két hónapjában már elérte a 3,2 millió forintot”

– emlékeztetett Gergely Péter.

Kevéssel tíz százalék felett is lehet a kamat

A pénzügyi szolgáltatók honlapjain szereplő tájékoztatók szerint akár kevéssel tíz százalék feletti éves kamattal is elérhetők kis összegű személyi kölcsönök a piacon. A feltételeknél nincsenek nagy eltérések az egyes szereplők között, bár a helyben történő számlavezetés és a jövedelem oda érkeztetése több banknál is feltétel. A legalább három hónapos munkaviszony szintén általános elvárásnak tekinthető a kisebb összegű hiteleknél is. (Azoknál a szolgáltatóknál, ahol sztenderd személyi kölcsön konstrukció szerepel a kínálatban, 500 ezer forintos hitelösszeg felvételét vizsgáltuk, 6 éves futamidő mellett.)

A CIB Bank előrelépő személyi kölcsönénél félmillió forintos hitelösszeg akár 10,99 százalékos éves kamat mellett is elérhető, 11,73 százalékos teljes hiteldíjmutató (THM) mellett. Ehhez az ügyfélnek 250 ezer forintos havi jövedelmet kell igazolnia: fontos, hogy a CIB Banknál a helyben vezetett számla sem feltétel, viszont az igénylőnek legalább 20 évesnek kell lennie.

A Cofidis 350 ezer forint feletti jövedelem esetén 18,70 százalékos kamat mellett ad 500 ezer forintos kölcsönt 6 éves futamidőre, 20,88 százalékos THM mellett.

Az Erste Bank Most Személyi Kölcsönénél 15,79 százalékos az éves kamat 500 ezer forintos hitelösszeg esetén 6 éves futamidőnél. Feltétel ugyanakkor, hogy az igénylő legalább 23 éves legyen, a havi jövedelme pedig elérje a 300 ezer forintot.

A MagNet Bank 18,5 százalékos éves kamat mellett kínál 500 ezer forintos személyi kölcsönt: a pénzintézetnél feltétel a helyben vezetett számla és az arra érkező jövedelem, amelynek összege el kell érje a 250 ezer forintot. Szintén feltétel, hogy havi legalább 4 bankkártyás vásárlást végezzen az ügyfél, vagy legalább két csoportos beszedési megbízást adjon.

Az MBH Bank Hajrá Személyi Kölcsönének Extra Plus nevű változatánál 12,99 százalék lehet egy félmillió forintos személyi kölcsön kamata, ha az ügyfél jövedelme helyben vezetett folyószámlára érkezik, és eléri a havi 400 ezer forintot.

Az OTP Banknál már 177 ezer forintos havi jövedelemtől is igényelhető személyi kölcsön: félmillió forintos hitelösszeget, 6 éves futamidőt és online igénylést feltételezve 24,99 százalékos az éves kamat. A pénzintézetnél 21 éves kortól lehet személyi kölcsönt igényelni.

A Provident Start kölcsönénél 300 ezer forintos hitel érhető el 19 heti futamidőre, nagyon kedvező, 12,43 százalékos éves kamat és maximum 13,2 százalékos THM mellett. Ez azt jelenti, hogy az ügyfélnek összesen 307 200 forintot kell visszafizetnie. Az igényléshez elegendő 100 ezer forintos jövedelmet igazolni az utolsó 3 hónapra.

A Trive Bank kizárólag online igényelhető, számlanyitáshoz nem kötött gyorskölcsönénél a legfontosabb előny, hogy akár 15 perc alatt is hitelhez juthat az ügyfél: feltétel ugyanakkor, hogy az igénylőnek valamelyik partnerbanknál legyen élő netbanki szerződése, és igazolni tudja, hogy legalább három hónapja rendszeres jövedelem is érkezik az adott számlára. Az eHitel nevű kölcsön összege 450 ezer forint, a futamideje pedig 6 vagy 12 hónap lehet. Az éves kamat 26 százalék.

Az UniCredit Banknál szintén nem szerepel kifejezetten gyorskölcsön jellegű termék a kínálatban, ám félmillió forintos személyi kölcsön 18 százalékos éves kamattal igényelhető. A jövedelmi elvárás minimum a minimálbér nettó összege – 193 382 forint – a pénzintézetnél.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!