Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

A Design Challenge 2020 pályázat nyertesei

Knorr-Bremse Budapest – Innovatív megoldások a jövő vonata számára

Májusban a világ legnagyobb vasúti fékrendszereket gyártó és fejlesztő vállalata, a Knorr-Bremse Rail Systems Budapest Design Challenge 2020 címmel hirdetett pályázatot mérnökhallgatók és gyakorló mérnökök részére.

A pályázóknak egy vasúti fékkonzol tömegét kellett csökkenteniük úgy, hogy az továbbra is megfeleljen a szilárdsági és gyárthatósági követelményeknek. Országszerte tizenöt egyetem hallgatói vállalták a kihívást, és tették próbára mérnöki tudásukat.

A pályázat szakmai zsűrije csaknem ötven érvényes pályamunka közül választotta ki azt az öt legkönnyebb dizájnt, amely a specifikációban megadott követelményeket teljesíti. A Knorr-Bremse Budapest szimulációs mérnökeit, Jónás Szabolcsot és Dóczi Balázst kérdeztük arról, hogyan értékelték a versenyt és a beérkezett pályamunkákat.

Dóczi Balázs, Knorr-Bremse Budapest

Dóczi Balázs: A beérkezett pályamunkák túlnyomó részben jó minőségűek voltak, teljesítették az általunk támasztott tartalmi és formai követelményeket. Amit érdemes megjegyezni, hogy a legjobb és a legkevésbé eredményes pályamunkák között jelentős volt a minőségbeli különbség. Kaptunk olyan munkákat, amikre még ráfért volna néhány design-iteráció, és a dokumentáció is hiányos volt. Ezzel szemben számos olyan pályázó küldött kiváló minőségű munkát. Ezekben az esetekben nem csak az optimált geometria volt kiemelkedő színvonalú, de a csatolt dokumentáció is kivételesen igényes volt. Ezek a pályázók részletesen bemutatták a dokumentációjukban, hogy az általuk tervezett geometria miként teljesíti a követelményeket (maximális mechanikai feszültség limit, önthetőség).

 „Páran túl is teljesítették az elvárásainkat, kaptunk olyan pályamunkát is, amelyben a pályázó megtervezte az általa megalkotott alkatrész öntéséhez szükséges teljes szerszámozást.” – Dóczi Balázs, Knorr-Bremse Budapest

Mi számított jó pályázati anyagnak?

D.B.: Mint általában minden tervezési feladat esetén, a mi pályázatunkban is több, egymásnak ellentmondó követelményt kellett teljesíteniük a résztvevőknek. A feladat egy vasúti fékegység konzoljának optimálása volt. Az optimálás célja a konzol tömegének minimalizálása volt úgy, hogy az általunk támasztott mechanikai szilárdsági- és gyárthatósági követelmények is teljesüljenek. A pályázóknak igazolniuk kellett, hogy az általuk tervezett konzol teljesíti a maximális mechanikai feszültség limitet. Ez történhetett analitikus számítással, vagy végeselem módszer használatával is. Erről a számításról dokumentációt is kellett csatolniuk a pályázatukban. A pályaművek értékelése során a tömegcsökkentés arányát, a mechanikai feszültség limit betartását, és a gyárthatósági követelmény (önthetőség) teljesítését együttesen értékeltük. Ezen felül a csatolt dokumentáció minőségét is figyelembe vettük. A beérkezett pályázatok alapján a jó pályázati anyag egyszerre tartalmazott egy, a követelményeket teljesítő, és jelentős mértékben csökkentett tömegű konzol geometriát, és egy precíz, részletes dokumentációt. Számos újszerű megoldást kaptunk a kérdéses alkatrész kialakítására.

Hogyan nézett ki az együttműködés a pályázók és az Önök munkatársai között?

D.B.: Regisztrálni a Knorr-Bremse Rail Systems Budapest honlapján lehetett néhány alapadat és egy email cím megadásával. Ezt követően a regisztrálók emailen kapták meg a részletes műszaki specifikációt, és a kiindulási térfogatokat tartalmazó CAD modellt. Igyekeztünk egy részletes, jól érthető specifikációt létrehozni, de természetesen felmerültek kérdések a pályázók részéről, amelyeket a kérdés témájában szakértő kollégák (design, öntészet, szimuláció) válaszoltak meg.

Hogyan született az ötlet, hogy létrehozzák a versenyt?

DB.: A vállalaton belül folyamatosan zajlanak innovációs tevékenységek, amelyek során keresztfunkcionális csapatok dolgoznak a mérnöki problémák újszerű megoldásain. Ezeket a folyamatokat évről-évre egy nagyobb innovációs eseménnyel zárjuk, ahol csapatok bemutathatják az elért eredményeiket. Az egyik ilyen innovációs projekt termékeként fogalmazódott meg az open innovation lehetőségeinek feltárása. A környezetbarát közlekedés megvalósításához elengedhetetlen a leghatékonyabb szerkezeti kialakítás megtalálása. Ezzel a problémakörrel gyakran találkoznak a kollégáink a napi munka során, így adta magát az ötlet, hogy az első open innovation pályázatunkat ebben a témakörben hirdessük meg. Így született meg a Design Challenge koncepciója.

Kik vettek részt a pályázaton?

D.B.: A pályázatot egyéni pályázóknak hirdettük meg. Az elsődleges célközönség az egyetemi hallgatók és a frissen diplomázott fiatalok voltak, de nem zártuk ki a tapasztaltabb, gyakorló mérnök kollégákat sem a jelentkezésből. Elmondhatjuk, hogy ebből a szempontból is rendkívül sikeres volt a pályázat, összesen majdnem 300 jelentkezést kaptunk. A Knorr-Bremse Rail Systems Budapest több hazai egyetemmel is kapcsoltban áll, a social media felületek mellett ezeken az egyetemeken hirdettük meg a pályázatot, és innen érkezett a legtöbb résztvevő is (BME, Szent István Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Debreceni Egyetem, Miskolci Egyetem, Óbudai Egyetem, Neumann János Egyetem). Örömmel tapasztaltuk, hogy a pályázat híre a hallgatókon keresztül több olyan egyetemre is eljutott, ahol közvetlenül nem hirdettük meg a pályázatot (ELTE, Szegedi Tudományegyetem, Dunaújvárosi Egyetem, Pannon Egyetem, Edutus Egyetem, Esterházy Károly Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, KU Leuven, Federal University of Vicosa).

Knorr-Bremse Design Challenge 2020


Design Challenge 2020 Eredmények

A zsűri a legjobb öt pályázót pénzdíjazásban részesítette, további öt kiemelkedő megoldást pedig díjazásra alkalmasnak tartott és ajándékcsomaggal jutalmazott.

1. Radnóti Márk (Széchenyi István Egyetem)

Kiválón alkalmazta a topológiai optimálás módszerét, külön figyelve az önthetőségi követelményre. A jelentős tömegcsökkentés mellett az általa tervezett alkatrész teljesíti a maximális szerkezeti feszültségre vonatkozó kritériumot is.

2. Krecz Dávid (Széchenyi István Egyetem)

Jól felismerte, hogy a konzol nyaki régiójának csavaróigénybevétele a legjelentősebb terhelés, amihez a tömeg szempontjából egy üreges kialakítás a legkedvezőbb. A komplikált öntés elkerülésére egy zseb-szerű kialakítást helyezett el, aminek geometriája figyelembe veszi a nyomatéknövekedés irányát.

3. Mészáros Gergely (BME)

Szintén kiváló példája a topológiai optimálás alkalmazásának. Az első helyezetthez képest nehezebb, azonban robusztusabb konstrukciót alkotott – ez valószínűleg a pályázó által alkalmazott szigorúbb optimálási kritériumoknak köszönhető. Szintén érdekes az aszimmetrikus interfész kialakítás.

4. Mohammad Alzghoul (Miskolci Egyetem)

A pályázók közül szinte egyedüliként világított rá, hogy egy tömör, bordázat nélküli nyakkialakítás is megfelelő lehet szilárdsági szempontból, mely kialakítás egyszerűbb önthetőséggel párosul.

5. Dunai Attila (Neumann János Egyetem)

Szintén felismerte, hogy az üreges nyakkialakítás a legkedvezőbb tömeg szempontjából. Kivételes alapossággal vette figyelembe az önthetőségi szempontokat, és erről precíz, részletes dokumentációt készített.


Sikeresnek tartják a pályázati anyagokat, a résztvevők számát, felkészültségét?

D.B.: Véleményem szerint elégedettek lehetünk a résztvevők számával, illetve a pályázati anyagok általános minőségével is. A legjobb pályázati anyagok kiemelkedő színvonalúak voltak, az ezekben bemutatott újratervezett geometriák érdemesek arra, hogy ezekkel tovább dolgozzunk.

Jónás Szabolcs hozzátette: A jelentkezők száma közel 300. Ez egy nagyon nagy elérést mutat. A beküldött pályaművek a teljes regisztráció 20%-át tették ki, ami duplája annak, amire én számítottam. A felkészültség változó volt. Akik már inkább a végzés közelében voltak, sokkal jobban meg tudták oldani a feladatot, de azt hiszem, hogy ez nem szimpla véletlen.

Jónás Szabolcs, Knorr-Bremse Budapest

Miben voltak jobbak a nyertesek pályázati anyagai?

J.Sz.: Az új ötletek, a formabontó geometria, az extra munka és persze, hogy nagyon jól megfeleltek a formai, tartalmi elvárásainknak a műszaki tartalmon felül is.

Velük továbbra is tartják a kapcsolatot?

J.Sz.: Október 15-én a járványhelyzethez igazodva egy szűk körű, de ünnepélyes díjátadót tartottunk az első 5 helyezett részvételével. A díjazott pályaművek esetén felmerült az ötlet, amit a verseny kiírásakor még nem tudtunk eldönteni, hogy interjú lehetőséget ajánljunk fel a nyertes pályázóknak. Mivel egyetemi hallgatók nyerték a versenyt, így főként gyakornoki programunkban tudnának részt venni, de később bármi lehetséges.

Mikor terveznek hasonló pályázatot legközelebb, milyen témában?

J.Sz.: Egyelőre a jelen versenyre koncentrálunk, ebből igyekszünk leszűrni a lehető legtöbb konzekvenciát. Egyrészt a meghirdetés módjára vonatkozóan, másrészt a feladat komplexitása is kérdéses. Ugyan nagyon jó megoldások érkeztek, de még sok munka lesz velük, hogy el tudjunk jutni egy olyan szintre, amit akár le is tudunk gyártani, és üzemelhet biztonságosan egy vonaton.

Szerző: Mészáros Zsolt

www.knorr-bremse.hu

Gazdaság

Harminc százalékkal több új villanyautó állt forgalomba Magyarországon

Magyarországon 2026 első kilenc hónapjában 10 443 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba, 30,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Az Európai Unióban ugyanekkor 48,5 százalékkal nőtt a regisztrációk száma az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) szerint. A Schneider Electric négyéves hazai flottatapasztalata azt mutatja, hogy az elektromos céges autók üzemeltetési költségét jelentősen befolyásolja, hol és hogyan töltik őket.

Az ACEA október 22-i összesítése szerint 2026 első kilenc hónapjában 1 931 465 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba az Európai Unióban. Az új autók piacán a tisztán elektromos hajtás részesedése az egy évvel korábbi 16,1 százalékról 22,7 százalékra nőtt, ezzel a második legnépszerűbb hajtástípus lett. A növekedés üteme országonként eltért. Franciaországban 79,1, Németországban 58,1, Belgiumban 15,7 százalékkal nőtt az új villanyautók száma. Magyarországon a tisztán elektromos modellek részesedése az új személyautók piacán 8,4-ről 9,6 százalékra emelkedett.

A nyilvános töltőhálózat is bővült. A Transport and Environment elemzése szerint 2025 végén 1,1 millió nyilvános töltő működött az EU-ban, ötször annyi, mint 2020-ban. 2026 júniusára az uniós közúti törzshálózat 79 százaléka teljesítette azt a célt, hogy legfeljebb 60 kilométerenként elérhető legyen gyorstöltés. A Schneider Electric szerint a növekvő töltési igények kiszolgálásához a töltőhálózat további bővítése mellett a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére is szükség van. A vállalati flották átállása az egész autópiacra hatással lehet. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban az új személyautók mintegy 60 százalékát jogi személyek nevére helyezik forgalomba.

„Az elektromos közlekedésre való átállás idén jelentősen felgyorsult Európában, de az uniós tagállamok eltérő ütemben haladnak. Ahhoz, hogy ez a lendület egész Európában kitartson, a töltőinfrastruktúra bővítése mellett célzott állami ösztönzőkre is szükség van. Ezekkel elsősorban a vállalatok flottáinak elektrifikációját érdemes támogatni. Ennek előnyeit a magánvásárlók is érezhetik: általánosan csökkennek az árak, több elektromos autó kerülhet a használtautó-piacra, szélesebb körben válhat elérhetővé a töltés és így többen juthatnak megfizethető elektromos autóhoz”

– mondta Lukács Tamás, közép-kelet-európai regionális stratégiavezető.

A Schneider Electric magyarországi flottájában 140 elektromos autó üzemel. A vállalat minden telephelyén biztosít töltési lehetőséget, az elektromos céges autót használó munkatársak kétharmada pedig a cég által biztosított saját gyártású otthoni töltővel is rendelkezik. A hazai flottatapasztalatok szerint az otthoni vagy telephelyi töltés havi költsége a rendszeres nyilvános gyorstöltés költségének akár kevesebb mint harmada is lehet.

A töltési adatok ismeretében a vállalatok meghatározhatják, hol van szükség új töltőpontokra, és milyen teljesítménnyel érdemes kiépíteni őket. A töltés időzítésével a telephely fogyasztási csúcsai is mérsékelhetők. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Kilométeróra-csalásért akár egy év szabadságvesztés is kiszabható Magyarországon – de mi történik a gyakorlatban?

Magyarországon a kilométeróra visszatekerése akár egy év szabadságvesztéssel is büntethető.

A gyakorlatban azonban a rendőrség által 2025-ben lezárt 47, kilométeróra-csalással kapcsolatos ügy közül mindössze egy esetben alkalmaztak megrovást – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a carVertical az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott.

A carVertical a hivatalos bűnüldözési adatokat saját, futásteljesítmény-eltérésekre vonatkozó eredményeivel vetette össze, hogy pontosabb képet kapjon arról, hogyan jelennek meg a kilométeróra-csalások a statisztikákban, és miként kezelik ezeket az eseteket a gyakorlatban. Az adatokból látható, hogy a rendőrség, a bíróságok és más intézmények az eljárás különböző szakaszait rögzítik, ezért az összkép jóval összetettebb annál, mint amit önmagában a maximálisan kiszabható büntetés sugall.

2025-ben 47 ügyet zártak le – mindössze egy végződött szankcióval

A magyar rendőrség az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENyÜBS) rendszerében tartja nyilván a kilométeróra-csalással kapcsolatos adatokat. A rendőrség a következő számokat közölte:

2025

2026 I. félév

Beérkezett feljelentések

18

16

Regisztrált bűncselekmények

10

1

Az adott évben lezárt ügyek

47

20

  – lezárva: az elkövető nem volt azonosítható

8

1

  – lezárva: a bűncselekmény elévült

30

14

  – lezárva: az ügy szankcióval végződött

1

0

Forrás: magyar rendőrség, ENyÜBS-statisztika, a carVertical közvetlen adatkérésére adott válasz alapján.

 

Ezek az adatok nem értelmezhetők egyetlen, a feljelentéstől a végkimenetelig tartó folyamatként. Az ENyÜBS egy követő jellegű statisztikai rendszer, ami azt jelenti, hogy egy 2025-ben lezárt ügy akár egy korábbi évben is indulhatott. A rendőrség azt is jelezte, hogy a 2026 első félévére vonatkozó adatok egyelőre előzetesek. 

A magyar jog külön bűncselekményként kezeli a kilométeróra-adatok meghamisítását. A Büntető Törvénykönyv 348. §-a szerint aki jogtalan haszonszerzés céljából meghamisítja a gépjármű kilométer-számlálója által jelzett értéket, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A rendelkezés nem határoz meg konkrét összegű pénzbüntetést.

A büntetés utólagos – az átláthatóság a megelőzést szolgálja

A vásárlók szempontjából azonban a hatósági eljárás csak akkor kezdődik, amikor a csalás gyanúja már felmerült. A közvetlenebb kockázat az, hogy valaki olyan autóért fizet, amelynek kijelzett futásteljesítménye nem tükrözi a jármű valós előéletét. Az alacsonyabb kilométeróra-állás befolyásolhatja, hogyan ítéli meg a vevő az autó értékét, elhasználtságát és várható karbantartási költségeit.

Hogy a hivatalos adatokat piaci összefüggésbe helyezze, a carVertical azt is megvizsgálta, milyen gyakran fordul elő futásteljesítmény-eltérés a felhasználói által ellenőrzött járműveknél. A vállalat átláthatósági indexe szerint a Magyarországon lekért járműtörténeti jelentések 5,3%-ában találtak kilométeróra-manipulációra utaló jeleket, vagyis körülbelül minden 19. ellenőrzött autónál. Ez az arány közvetlenül nem hasonlítható össze az országos bűnüldözési statisztikákkal, de jól mutatja, hogy a carVertical felhasználói által ellenőrzött autóknál milyen gyakran jelennek meg futásteljesítmény-eltérések. 

„Az egyéves maximális szabadságvesztés szigorúnak hangzik, de egy vásárló számára a legfontosabb kérdés jóval korábban felmerül: még a fizetés előtt felismerhető-e, hogy visszatekerték az autó kilométeróráját? A maximálisan kiszabható büntetés csak az egyik része a történetnek – az is számít, hogy a csalás gyanúját sikerül-e felismerni, kivizsgálni, és az ügyet végső döntésig eljuttatni.

Ha a felhasználóink által Magyarországon ellenőrzött autók közül nagyjából minden 19.-nél futásteljesítmény-eltérésre utaló jelek mutatkoznak, különösen fontos a megbízható előéleti adatokhoz való hozzáférés, hiszen így a probléma még időben felismerhető, nem csak utólag, a következmények jelentkezésekor”

– hangsúlyozza Ramūnas Pletkus, a carVertical autóipari szakértője.

Európában továbbra is széttagoltak a kilométeróra-csalásokra vonatkozó adatok 

A helyzet még összetettebb, amikor egy autó országhatárokon át kerül egyik piacról a másikra. A carVertical átláthatósági Indexe szerint a magyarországi felhasználók által lekért járműtörténeti jelentések 50,11%-a olyan autóhoz kapcsolódott, amelyet korábban más országban is nyilvántartásba vettek. Vagyis körülbelül minden második ellenőrzött járműnek volt külföldi előélete.

A jármű futásteljesítményére vonatkozó adatok különböző nemzeti vagy magánadatbázisokban lehetnek nyilvántartva, így a vásárlók és a hatóságok nehezebben kapnak teljes képet az autó előéletéről. A korábbi kilométeróra-állásokhoz való hozzáférés ezért a vásárlók védelmének fontos eszköze lehet, különösen importált használt autóknál.

„Európában nemcsak a kilométeróra-csalásért kiszabható büntetések térnek el országonként, hanem a bűncselekmény meghatározása és nyilvántartása is. Az egységesebb besorolás és a járműadatok hatékonyabb megosztása pontosabb képet adna a probléma valódi mértékéről, és következetesebb védelmet biztosítana a fogyasztóknak az országhatárokon átívelő autópiacon is”

– mondja Pletkus. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Meghosszabbították Rékasi Tibor kinevezését és új IT-vezérigazgató-helyettes a Magyar Telekomnál

Újabb három évig Rékasi Tibor a Magyar Telekom vezérigazgatója a vállalat Igazgatóságának döntése értelmében.

Rékasi 2018 júliusa óta tölti be a társaság vezérigazgatói pozícióját, új megbízatása 2030. június 30-ig szól. Emellett egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is döntött a Magyar Telekom Igazgatósága: 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese. 

A Magyar Telekom Igazgatósága döntött arról, hogy meghosszabbítják a jelenlegi vezérigazgató, Rékasi Tibor 2027. június végig hatályosszerződését. Így a vezető már a negyedik 3 éves ciklusát kezdheti meg 2027. július 1-én a vállalat élén. Rékasi Tibor vezérigazgatói kinevezése 2030. június 30-ig szól.

Rékasi Tibor 2008-ben csatlakozott a Magyar Telekom Csoporthoz, ahol 2018 óta tölti be a vezérigazgatói pozíciót. A szerződés meghosszabbításával az Igazgatóság elismerte az elmúlt évek törekvéseit, melynek eredményeként a Magyar Telekom Magyarország vezető digitális szolgáltatójává vált, és mára a vállalat több mint 4,3 millió otthon és vállalkozás számára kínál gigabitképes sebességet vezetékes hálózatán, lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettsége pedig meghaladja a 95%-ot. A cél továbbra is az ügyfelek elégedettségének növelése, a vállalat szolgáltatás-portfóliójának folyamatos fejlesztése, valamint vezetékes-, és mobilhálózatának széleskörű kiépítése. 

Szintén döntött az Igazgatóság egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is. 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese, így új felsővezetővel bővül a vállalat Leadership Squadja. Takács Gergely 2025 februárjában vette át a Magyar Telekomnál a teljes IT-terület vezetését a műszaki vezérigazgató-helyettes, Nagy Péter irányítása alatt. Ezt a működést módosítja az Igazgatóság mostani döntése azzal, hogy külön felsővezetői pozíciót létrehozva, stratégiai szintre emeli az IT-területet. A szakember több mint 25 éves telekommunikációs tapasztalattal rendelkezik, korábban az egykori PanTelnél, a Vodafone Hungary-nél és a BT Groupnál szerzett szakmai tapasztalatot, mielőtt 2016 szeptemberében csatlakozott a Magyar Telekomhoz. 

Daniel Daub, az Igazgatóság elnöke a döntések hátteréről így fogalmazott: 

„Rékasi Tibor vezetése alatt a Magyar Telekom sikeresen navigált a változó körülmények között. Stratégiai víziója elősegítette, hogy hosszú távon is jövőálló vállalatot építsünk. Mindazonáltal a globális trendek, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése szükségessé teszi, hogy a Magyar Telekom új transzformációs szakaszba lépjen. Ennek részeként az IT-terület dedikált felsővezetői figyelmet kap. Bízom benne, hogy Takács Gergely vezetése alatt az IT, mint minden terület kulcsfontosságú partnere támogatja a vállalat működésének dinamikus fejlődését a jövőben is. Mindkettőjüknek sok sikert kívánok feladatkörükben.”

Takács Gergely Magyar Telekom


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss