Gazdaság

A Design Challenge 2020 pályázat nyertesei

Knorr-Bremse Budapest – Innovatív megoldások a jövő vonata számára

Májusban a világ legnagyobb vasúti fékrendszereket gyártó és fejlesztő vállalata, a Knorr-Bremse Rail Systems Budapest Design Challenge 2020 címmel hirdetett pályázatot mérnökhallgatók és gyakorló mérnökök részére.

A pályázóknak egy vasúti fékkonzol tömegét kellett csökkenteniük úgy, hogy az továbbra is megfeleljen a szilárdsági és gyárthatósági követelményeknek. Országszerte tizenöt egyetem hallgatói vállalták a kihívást, és tették próbára mérnöki tudásukat.

A pályázat szakmai zsűrije csaknem ötven érvényes pályamunka közül választotta ki azt az öt legkönnyebb dizájnt, amely a specifikációban megadott követelményeket teljesíti. A Knorr-Bremse Budapest szimulációs mérnökeit, Jónás Szabolcsot és Dóczi Balázst kérdeztük arról, hogyan értékelték a versenyt és a beérkezett pályamunkákat.

Dóczi Balázs, Knorr-Bremse Budapest

Dóczi Balázs: A beérkezett pályamunkák túlnyomó részben jó minőségűek voltak, teljesítették az általunk támasztott tartalmi és formai követelményeket. Amit érdemes megjegyezni, hogy a legjobb és a legkevésbé eredményes pályamunkák között jelentős volt a minőségbeli különbség. Kaptunk olyan munkákat, amikre még ráfért volna néhány design-iteráció, és a dokumentáció is hiányos volt. Ezzel szemben számos olyan pályázó küldött kiváló minőségű munkát. Ezekben az esetekben nem csak az optimált geometria volt kiemelkedő színvonalú, de a csatolt dokumentáció is kivételesen igényes volt. Ezek a pályázók részletesen bemutatták a dokumentációjukban, hogy az általuk tervezett geometria miként teljesíti a követelményeket (maximális mechanikai feszültség limit, önthetőség).

„Páran túl is teljesítették az elvárásainkat, kaptunk olyan pályamunkát is, amelyben a pályázó megtervezte az általa megalkotott alkatrész öntéséhez szükséges teljes szerszámozást.” – Dóczi Balázs, Knorr-Bremse Budapest

Mi számított jó pályázati anyagnak?

D.B.: Mint általában minden tervezési feladat esetén, a mi pályázatunkban is több, egymásnak ellentmondó követelményt kellett teljesíteniük a résztvevőknek. A feladat egy vasúti fékegység konzoljának optimálása volt. Az optimálás célja a konzol tömegének minimalizálása volt úgy, hogy az általunk támasztott mechanikai szilárdsági- és gyárthatósági követelmények is teljesüljenek. A pályázóknak igazolniuk kellett, hogy az általuk tervezett konzol teljesíti a maximális mechanikai feszültség limitet. Ez történhetett analitikus számítással, vagy végeselem módszer használatával is. Erről a számításról dokumentációt is kellett csatolniuk a pályázatukban. A pályaművek értékelése során a tömegcsökkentés arányát, a mechanikai feszültség limit betartását, és a gyárthatósági követelmény (önthetőség) teljesítését együttesen értékeltük. Ezen felül a csatolt dokumentáció minőségét is figyelembe vettük. A beérkezett pályázatok alapján a jó pályázati anyag egyszerre tartalmazott egy, a követelményeket teljesítő, és jelentős mértékben csökkentett tömegű konzol geometriát, és egy precíz, részletes dokumentációt. Számos újszerű megoldást kaptunk a kérdéses alkatrész kialakítására.

Hogyan nézett ki az együttműködés a pályázók és az Önök munkatársai között?

D.B.: Regisztrálni a Knorr-Bremse Rail Systems Budapest honlapján lehetett néhány alapadat és egy email cím megadásával. Ezt követően a regisztrálók emailen kapták meg a részletes műszaki specifikációt, és a kiindulási térfogatokat tartalmazó CAD modellt. Igyekeztünk egy részletes, jól érthető specifikációt létrehozni, de természetesen felmerültek kérdések a pályázók részéről, amelyeket a kérdés témájában szakértő kollégák (design, öntészet, szimuláció) válaszoltak meg.

Hogyan született az ötlet, hogy létrehozzák a versenyt?

DB.: A vállalaton belül folyamatosan zajlanak innovációs tevékenységek, amelyek során keresztfunkcionális csapatok dolgoznak a mérnöki problémák újszerű megoldásain. Ezeket a folyamatokat évről-évre egy nagyobb innovációs eseménnyel zárjuk, ahol csapatok bemutathatják az elért eredményeiket. Az egyik ilyen innovációs projekt termékeként fogalmazódott meg az open innovation lehetőségeinek feltárása. A környezetbarát közlekedés megvalósításához elengedhetetlen a leghatékonyabb szerkezeti kialakítás megtalálása. Ezzel a problémakörrel gyakran találkoznak a kollégáink a napi munka során, így adta magát az ötlet, hogy az első open innovation pályázatunkat ebben a témakörben hirdessük meg. Így született meg a Design Challenge koncepciója.

Kik vettek részt a pályázaton?

D.B.: A pályázatot egyéni pályázóknak hirdettük meg. Az elsődleges célközönség az egyetemi hallgatók és a frissen diplomázott fiatalok voltak, de nem zártuk ki a tapasztaltabb, gyakorló mérnök kollégákat sem a jelentkezésből. Elmondhatjuk, hogy ebből a szempontból is rendkívül sikeres volt a pályázat, összesen majdnem 300 jelentkezést kaptunk. A Knorr-Bremse Rail Systems Budapest több hazai egyetemmel is kapcsoltban áll, a social media felületek mellett ezeken az egyetemeken hirdettük meg a pályázatot, és innen érkezett a legtöbb résztvevő is (BME, Szent István Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Debreceni Egyetem, Miskolci Egyetem, Óbudai Egyetem, Neumann János Egyetem). Örömmel tapasztaltuk, hogy a pályázat híre a hallgatókon keresztül több olyan egyetemre is eljutott, ahol közvetlenül nem hirdettük meg a pályázatot (ELTE, Szegedi Tudományegyetem, Dunaújvárosi Egyetem, Pannon Egyetem, Edutus Egyetem, Esterházy Károly Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, KU Leuven, Federal University of Vicosa).

Design Challenge 2020 Eredmények

A zsűri a legjobb öt pályázót pénzdíjazásban részesítette, további öt kiemelkedő megoldást pedig díjazásra alkalmasnak tartott és ajándékcsomaggal jutalmazott.

1. Radnóti Márk (Széchenyi István Egyetem)

Kiválón alkalmazta a topológiai optimálás módszerét, külön figyelve az önthetőségi követelményre. A jelentős tömegcsökkentés mellett az általa tervezett alkatrész teljesíti a maximális szerkezeti feszültségre vonatkozó kritériumot is.

2. Krecz Dávid (Széchenyi István Egyetem)

Jól felismerte, hogy a konzol nyaki régiójának csavaróigénybevétele a legjelentősebb terhelés, amihez a tömeg szempontjából egy üreges kialakítás a legkedvezőbb. A komplikált öntés elkerülésére egy zseb-szerű kialakítást helyezett el, aminek geometriája figyelembe veszi a nyomatéknövekedés irányát.

3. Mészáros Gergely (BME)

Szintén kiváló példája a topológiai optimálás alkalmazásának. Az első helyezetthez képest nehezebb, azonban robusztusabb konstrukciót alkotott – ez valószínűleg a pályázó által alkalmazott szigorúbb optimálási kritériumoknak köszönhető. Szintén érdekes az aszimmetrikus interfész kialakítás.

4. Mohammad Alzghoul (Miskolci Egyetem)

A pályázók közül szinte egyedüliként világított rá, hogy egy tömör, bordázat nélküli nyakkialakítás is megfelelő lehet szilárdsági szempontból, mely kialakítás egyszerűbb önthetőséggel párosul.

5. Dunai Attila (Neumann János Egyetem)

Szintén felismerte, hogy az üreges nyakkialakítás a legkedvezőbb tömeg szempontjából. Kivételes alapossággal vette figyelembe az önthetőségi szempontokat, és erről precíz, részletes dokumentációt készített.

Sikeresnek tartják a pályázati anyagokat, a résztvevők számát, felkészültségét?

D.B.: Véleményem szerint elégedettek lehetünk a résztvevők számával, illetve a pályázati anyagok általános minőségével is. A legjobb pályázati anyagok kiemelkedő színvonalúak voltak, az ezekben bemutatott újratervezett geometriák érdemesek arra, hogy ezekkel tovább dolgozzunk.

Jónás Szabolcs hozzátette: A jelentkezők száma közel 300. Ez egy nagyon nagy elérést mutat. A beküldött pályaművek a teljes regisztráció 20%-át tették ki, ami duplája annak, amire én számítottam. A felkészültség változó volt. Akik már inkább a végzés közelében voltak, sokkal jobban meg tudták oldani a feladatot, de azt hiszem, hogy ez nem szimpla véletlen.

Jónás Szabolcs, Knorr-Bremse Budapest

Miben voltak jobbak a nyertesek pályázati anyagai?

J.Sz.: Az új ötletek, a formabontó geometria, az extra munka és persze, hogy nagyon jól megfeleltek a formai, tartalmi elvárásainknak a műszaki tartalmon felül is.

Velük továbbra is tartják a kapcsolatot?

J.Sz.: Október 15-én a járványhelyzethez igazodva egy szűk körű, de ünnepélyes díjátadót tartottunk az első 5 helyezett részvételével. A díjazott pályaművek esetén felmerült az ötlet, amit a verseny kiírásakor még nem tudtunk eldönteni, hogy interjú lehetőséget ajánljunk fel a nyertes pályázóknak. Mivel egyetemi hallgatók nyerték a versenyt, így főként gyakornoki programunkban tudnának részt venni, de később bármi lehetséges.

Mikor terveznek hasonló pályázatot legközelebb, milyen témában?

J.Sz.: Egyelőre a jelen versenyre koncentrálunk, ebből igyekszünk leszűrni a lehető legtöbb konzekvenciát. Egyrészt a meghirdetés módjára vonatkozóan, másrészt a feladat komplexitása is kérdéses. Ugyan nagyon jó megoldások érkeztek, de még sok munka lesz velük, hogy el tudjunk jutni egy olyan szintre, amit akár le is tudunk gyártani, és üzemelhet biztonságosan egy vonaton.

Szerző: Mészáros Zsolt

www.knorr-bremse.hu

Up Next

Idén is informatikai szakembereket díjazott a Neumann Társaság

Don't Miss

Tízezreket tudnának munkába állítani a munkaerő-kölcsönzők

Gazdaság

Emberi tűzfal a kiberbiztonságban – a védelem az embernél kezdődik

A kiberbiztonság ma már nem pusztán informatikai kérdés: legalább ennyire múlik az embereken is. Miközben világszerte nő a kibertámadások száma és kifinomultsága, egyre több szervezet kénytelen felismerni, hogy a technológiai védelem önmagában nem elég.

A tapasztalatok szerint a támadások jelentős része egyszerű figyelmetlenséggel, egy jól megírt adathalász e-maillel vagy egy rossz kattintással jut be a rendszerekbe. A K&H Bank ezért stratégiai kérdésként kezeli az úgynevezett „emberi tűzfal” megerősítését: a védelemben nemcsak az IT-részleg, hanem minden munkavállaló kulcsszerepet kap.

A kiberbiztonsági kockázatok világszerte gyorsuló ütemben nőnek, a támadások egyre összetettebbek, és hatásuk messze túlmutat az informatikai rendszereken. A World Economic Forum Globális kiberbiztonsági kitekintése szerint 2026-ra a mesterséges intelligencia térnyerése, a geopolitikai feszültségek és az egyre bonyolultabb digitális ellátási láncok alapjaiban formálják át a fenyegetések természetét. A szervezetek többsége úgy látja: az adathalászat és a digitális csalások erősödnek, miközben a támadók automatizált, kifinomult eszközöket vetnek be.

A jelentés szerint a kiberbiztonság ma már nem csupán technológiai kérdés, hanem stratégiai és gazdasági ügy is, ahol az ellenálló képesség nagyrészt a munkavállalók tudatosságán múlik. A legmodernebb védelem is csak annyira hatékony, amennyire felelősen használják.

A szakértők ezért az „emberi tűzfal” megerősítését tartják kulcsfontosságúnak: rendszeres képzésekkel és gyakorlati felkészítéssel lehet csökkenteni annak kockázatát, hogy egy óvatlan kattintás utat nyisson a támadóknak. Az erős, egyedi jelszavak használata, a többfaktoros hitelesítés, a gyanús üzenetek felismerése és a céges eszközök tudatos kezelése ma már alapelvárás.

Az adathalász e-mailek, zsarolóvírusok és social engineering támadások terjedése azt mutatja: a biztonság nem az IT-osztály kizárólagos feladata. A Zero Trust szemlélet és a folyamatos edukáció együtt teremthet olyan szervezeti kultúrát, ahol a technológia és az emberi felelősség egymást erősítve biztosítja a stabil működést.

„Nálunk, a K&H-nál a kiberbiztonság elsősorban emberi kérdés. Hiába a legmodernebb technológia, a védelem ott kezdődik, ahol a kollégák tudatos döntéseket hoznak a mindennapi munkájuk során. Éppen ezért a munkavállalói edukációt tekintjük a kibervédelem első vonalának. Odafigyelünk arra, hogy folyamatos képzésekkel és tanulási lehetőségekkel fejlesszük a szaktudást, és támogassuk a személyes fejlődést is – legyen szó digitális alapismeretekről, kiberbiztonsági tudatosságról vagy a mesterséges intelligencia felelős alkalmazásáról. Olyan megközelítést alkalmazunk, amely bevonja és motiválja a kollégákat, a hagyományos tanulási formák mellett a gamifikáció eszközeivel is, miközben biztosítja, hogy a szükséges tudás és szemlélet folyamatosan naprakész maradjon. Célunk, hogy minden munkatárs aktív részesévé váljon a védelemnek, ne csak szabályokat kövessen. A folyamatos fejlődés nálunk alapérték, hiszen maga a szervezet is lépést tart az innovációval és a fenntartható jövő kihívásaival”

– fogalmazott Medvey Leila, a K&H HR igazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lightyear-kommentár: A közel-keleti események hatása a tőzsdékre és a befektetői trendekre

A hétvégén eszkalálódott közel-keleti konfliktus válságüzemmódba taszította a globális piacokat. Súlyos geopolitikai válságról van szó; a támadások célpontjai között számos fontos és kritikus infrastruktúra is szerepel (pl. olajszállító tartályhajók, repülőterek stb.).

Rövid távon hatalmas a bizonytalanság a piacokon és a világban. Az Egyesült Arab Emírségek (Dubai és Abu-Dhabi) tőzsdéi ma és holnap zárva tartanak a teljes összeomlás elkerülése érdekében.

A befektetők számára fontos észben tartani, hogy a piacok nem a rossz hírektől, hanem az azt követő bizonytalanságtól tartanak. A pánikszerű döntések ritkán hoznak nyereséget, és a volatilitás elleni legjobb védekezés a portfólió diverzifikációja, valamint a hosszú távú szemlélet.

Nyertesek és vesztesek a piacokon:

Energiaszektor: Az olajárak emelkednek; az üzemanyagárak az egekbe szöknek. A Hormuzi-szoros blokádja (fontos: a világ olajforgalmának kb. 20%-a halad át itt) és a tartályhajók elleni támadások a világ olajkészletének jelentős részét elzárták, ami az olajárak ugrásszerű emelkedését okozta (jelenleg kb. 8-9%-os a plusz). Ez átgyűrűzik a szállítási és termelési költségekre is, és befolyásolja az inflációt. Brent Oil Tracker: Az olaj globális nyersanyag, és még ha mi nem is fogyasztunk iráni olajat, a globális hiány mindenhol felviszi az árakat. Ez hatással van a logisztikára, az élelmiszerárakra és a benzinkutakon kapható üzemanyagra egyaránt.
Légi közlekedés: A szektort hatalmas csapás érte; a közel-keleti légtereket lezárták, a járatokat törlik (ez olyan légiközlekedési óriásokat érint, mint a Qatar, az Emirates stb.). Ráadásul az üzemanyagárak jelentősen emelkednek, így a légitársaságok részvényei erős eladási nyomás alatt állnak. A közel-keleti repülőterek elleni támadások elvágták a fő összeköttetést Európa és Ázsia között. Ez hosszabb repülési időt, emelkedő jegyárakat és utasok ezreinek rekedését jelenti. Bár Észtország távol van a konfliktustól, a drágább repülőjegyek és a késedelmes teherszállítások révén ránk is hatással van. Valószínű, hogy az elkövetkező hetekben a menetrendek átalakulását fogjuk látni Európa-szerte. A konfliktus hosszától függően felmerül a kérdés: bizonyos szempontból az európai belföldi (kontinensen belüli) turizmus profitálhat ebből a helyzetből?
Védelmi ipar: Az amerikai védelmiipari cégek árfolyama növekszik. A közel-keleti támadások azt jelentik, hogy a légvédelmi- és rakétarendszerek készleteit azonnal fel kell tölteni.
Technológiai szektor: (Továbbra is) esik. Egyrészt ez az az ágazat, ahonnan a befektetők félelmükben elsőként vonják ki a pénzüket, hogy fedezzék a más szektorokban elszenvedett veszteségeiket. Másrészt a technológiai szektor fizikailag is sebezhető: Izrael mint technológiai központ sérülékenysége és az energiaárak emelkedése a vártnál sokkal drágábbá teszi a fejlesztéseket. A háború emellett mindig kibertámadásokat is jelent a nemzeti infrastruktúrák, bankok és kommunikációs eszközök ellen. Az államok és a nagyvállalatok azonnal megnövelik a védelmi rendszerekre szánt költségvetésüket. A kiberbiztonság az egyetlen olyan része a technológiai szektornak, amely jelenleg emelkedhet. Továbbá a Delfi azt írja: A Nasdaq technológiai tőzsde már a múlt héten is mínuszban volt. Ennek oka nem a háború, hanem egy „MI-sokk” volt. Az Anthropic új kódíró eszközének (Claude Code) bemutatása felerősítette azokat a félelmeket, hogy a mesterséges intelligencia tönkreteheti a hagyományos szoftver- és kiberbiztonsági cégek (pl. IBM, CrowdStrike stb.) üzleti modelljét. A tech szektorban ehhez adódik most hozzá a háborús félelem és a chipellátási láncokkal kapcsolatos aggodalom.
Arany és ezüst: Már az év elején is árrekordokat döntöttek, és most is emelkednek, mivel a befektetők ezekben az eszközökben keresik a stabilitást.

Andres Kitter, a Lightyear Europe vezérigazgatója: „A hétvégén eszkalálódott közel-keleti konfliktus válságüzemmódba taszította a globális piacokat. Számos kritikus infrastruktúra esett áldozatul a támadásoknak, és a rövid távú bizonytalanság rendkívül nagy; ennek következtében az Egyesült Arab Emírségek (Dubai és Abu-Dhabi) tőzsdéi ma és holnap zárva tartanak, hogy megakadályozzanak egy teljes összeomlást. Az üzemanyagárak gyors emelkedését és a védelmi ipar megugrását látjuk, míg a légi közlekedés és a technológiai szektor a logisztikai bénultság miatt meredeken esik. A piacok nem annyira a rossz hírektől, mint inkább az azt követő bizonytalanságtól tartanak. Egy befektető számára jelenleg a legfontosabb, hogy nyugodt maradjon: a pánik vezérelte döntések ritkán hoznak nyereséget, a volatilitás elleni legjobb védekezés pedig a portfólió diverzifikálása és a hosszú távú szemlélet. A Lightyear felhasználóinál is azt látjuk, hogy a jellemzően népszerű indexkövető alapok (World Index, S&P 500) mellett jelenleg az arany, az ezüst, a védelmi szektort követő indexalapok és a Rheinmetall részvények a leginkább vásárolt eszközök.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A digitális mezőgazdaság robbanásszerű fejlődés előtt áll Magyarországon

A digitális mezőgazdaság ma még a hazai termelők mindössze 5-10 százalékát érinti, ám a következő évtizedben jelentős előrelépés várható ezen a területen a Syngenta elemzése szerint. A szakértők úgy látják, hogy a generációváltás, a klímaváltozás okozta kihívások és az egyre pontosabb, adatalapú technológiák együttesen alapjaiban formálhatják át a magyar növénytermesztést.

Jelenleg a magyar gazdálkodók mintegy 10 százaléka alkalmaz adatalapú, precíziós megoldásokat, és csupán 5 százalékuk használja ki a digitális eszközökben rejlő lehetőségeket – áll a Syngenta elemzésében. A tapasztalatok szerint a 30-40 éves korosztály sokkal nyitottabb a digitális eszközök alkalmazására és ahogy a gazdaságok irányítása fokozatosan átkerül hozzájuk, a digitalizáció üteme felgyorsul Magyarországon.

Mit jelent ma a digitális mezőgazdaság a gyakorlatban?

A Syngenta szerint a digitális mezőgazdaság legfontosabb iránya ma a precízebb, pontosabb és anyagtakarékosabb inputanyag-kijuttatás, amely egyszerre szolgálja a jövedelmezőséget és a fenntarthatóságot. Ennek alapja a táblán belüli helyspecifikus gazdálkodás, ahol már nem egységes kezelést kap a teljes terület, hanem zónánként eltérő döntések születnek.

A legfontosabb digitális trendek

A vállalat négy, gyorsan fejlődő trendet lát Magyarországon: az első a differenciált vetés, vagyis a táblán belüli eltérő tőszám alkalmazása, amelyet a modern gépesítés, a hibridkísérletek és az adatelemzés fejlődése tesz lehetővé. A második a differenciált tápanyag-utánpótlás, ahol egyre több termelő talajmintákra és zónatérképekre alapozva juttatja ki a műtrágyát.

A harmadik meghatározó terület a precíziós növényvédelem, különösen a korszerű permetezőgépek fúvókánkénti szabályozása, amely csökkenti az átfedést és a sodródást, illetve lassan kinyílik az ajtó a drónos permetezés előtt is, ami lehetővé teszi a táblán belüli permetezés további differenciálhatóságát is.

A negyedik egy látványosan fejlődő irány a drónfelvételek és műholdképek alkalmazása: az állomány stresszének, tápanyaghiányának vagy betegségének korai érzékelése ma már a levegőből és az űrből is lehetséges. A növényállapot folyamatos monitorozásával a gazdálkodók valós idejű információk alapján hozva döntést arról, mikor, hova és milyen beavatkozás szükséges.

Az optimalizálás a kulcs

A digitális mezőgazdaság legfontosabb célja az optimalizálás, vagyis a megfelelő helyre, megfelelő mennyiségű inputanyag kijuttatása. Ez két irányból javíthatja a jövedelmezőséget: egyrészt elkerülhető a felesleges kijuttatás, másrészt a jobb adottságú zónák nagyobb hozamot realizálhatnak.

Döntéstámogatás és valós idejű adatok

A digitális rendszerek egyre nagyobb szerepet játszanak a szezon során meghozott döntésekben is. Automata meteorológiai állomások, betegség-előrejelzési rendszerek és több évtizednyi időjárási adaton alapuló modellek segítik a tervezést. A valós idejű adatgyűjtés – legyen szó hozamtérképről, meteorológiai mérésről vagy jövőbeni szenzorhálózatokról – lehetővé teszi a megalapozott döntéshozatalt. Az adatok elemzése, akár mesterséges intelligencia segítségével, a digitális mezőgazdaság egyik fontos fejlődési iránya.

A Syngenta élen jár a digitális megoldások fejlesztésében

A vállalat egész Európán átívelő, kiterjedt kísérleti hálózattal rendelkezik, amelyben különböző klimatikus adottságok, talajtípusok és időjárási anomáliák mellett vizsgálja fajtáit, hibridjeit. Ez a sokéves adatgyűjtés biztos alapot nyújt az adatalapú gazdálkodási ajánlásokhoz, hibrid- és fajtaválasztáshoz.

A Syngenta több mint hét éve kiemelten foglalkozik a precíziós inputanyag-kijuttatás támogatásával, elsőként a helyspecifikus tápanyag-utánpótlást állítva a középpontba. Digitális fejlesztéseinek gerincét a Cropwise-család adja, amely integrált módon segíti a gazdálkodókat a tervezésben és a szezon közbeni döntéshozatalban. A rendszer része a meteorológiai adatokra és modellezésre épülő Cropwise Protector betegség-előrejelzés, amely figyelmeztet a várható fertőzési kockázatokra, valamint a több évtizednyi időjárási adatokon alapuló Cropwise Seed Selector vetőmagválasztó eszköz, amely a vetésidő és a megfelelő őszi árpa, napraforgó és kukorica hibrid kiválasztásában nyújt támogatást.

Emellett az Interra Scan precíziós talajvizsgálati szolgáltatás részletes tápanyag- és mikroelem analízist kínál, míg a Cropwise Planting lehetővé teszi a táblán belül zónákra szabott differenciált műtrágya-kijuttatási és vetési térképek elkészítését. Ezek az eszközök megalapozott tervezést tesznek lehetővé, segítenek felkészülni a várható stresszhatásokra, optimalizálni a vetésidőt, valamint a biostimulátoros és mikroelemes kezeléseket időzítését.

A generációváltás hozhat valódi áttörést

A szakértők egyetértenek abban, hogy a következő 5-10 év meghatározó lesz. A fiatalabb gazdálkodói generáció már digitális környezetben nőtt fel, nyitottabb az új megoldások iránt, és bátrabban alkalmazza az adatvezérelt döntéstámogatást. Bár ma még sokan hagyományos szemlélet mentén gazdálkodnak, a technológia fejlődése és a klímaváltozásból fakadó kihívások egyre inkább kikényszerítik a precízebb, tudatosabb megközelítést.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!