Connect with us

Gazdaság

Melyek a legkiválóbb digitális agrárcégek?

Regionális versenyt szervez a digitalizációban élen járó európai és közép-ázsiai agrárvállalkozások számára a Nemzetközi Telekommunikációs Unió (ITU), valamint az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO).

A „Digitális kiválóság a mezőgazdaságban” témakörben megrendezésre kerülő verseny első lépéseként, a két szervezet felhívást tett közzé, amely elsődleges célja a nevesített régiók sikeres digitális mezőgazdasági megoldásainak, kezdeményezéseinek és programjainak összegyűjtései.

Regionális versennyel szeretné a legfejlettebb agrárdigitalizációs megoldások elterjedését segíteni két nemzetközi szervezet, a Nemzetközi Telekommunikációs Unió és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete. A megmérettetés több körből áll. Először 2020. november 4. és 2020. december 11. között Európából és Közép-Ázsiából azok jelentkezését várják, akik ismernek bevált agrárdigitalizációs kezdeményezést, módszert vagy programot, ezek közül 2021 januárjában kiválasztják a legkiemelkedőbbeket. Mindemellett az összes beérkezett pályázat figyelembevételével egy átfogó jelentés is készül. Ezt követően kerül sor a döntősök és a díjazottak kiválasztására. Szereplésükkel készül majd a legkiválóbb megoldásokat bemutató promóciós videó, a legfontosabb tapasztalataikat pedig a

„Digitális kiválóság a mezőgazdaságban” című jelentés tartalmazza majd. A verseny várhatóan 2021 februárjában-márciusában díjátadó ünnepséggel zárul, ahol a döntősök nagy nyilvánosság előtt mutathatják be tevékenységüket, valamint az általuk bevezetett megoldás eredményét, a levont tapasztalatokat, a nyertesek pedig külön is értékes elismerésben részesülnek.”

A jelentkezéseket a következő területekről várják:

  • Szabályozás, piacra jutás, pénzügyi szolgáltatások
  • Kapacitásfejlesztés
  • Agrárinnováció és fenntartható gazdálkodás
  • Mezőgazdasági kockázatkezelés és korai előrejelzés
  • Élelmiszerbiztonság és nyomonkövethetőség

„Digitalizációs jó gyakorlatok az élelmiszer ellátási lánc teljes vertikumán, illetve legkülönbözőbb pontjain jelentkezhetnek. Az ilyen gyakorlatok egy része jól ismert a mezőgazdasági szereplők számára, azokkal nap mint nap találkozhatnak (pl. önjáró takarmánybetakarító kombájnok, automatizált öntöző rendszerek termelésirányítási rendszerek, CRM platformok,), azonban számtalan olyan megoldás van, amelyekre a gazdák, feldolgozók még csak gondolni sem mernek, mert azok első hallásra meglehetősen távol állnak a hagyományos tevékenységtől és tapasztalat alapú döntéshozataltól.”

Ilyen innovatív megoldások lehetnek többek között:

  • Robotikát és virtuális valóságot alkalmazó, dinamikus készletgazdálkodási és logisztikai rendszerek,
  • Blockchain alapú termék nyomonkövetési rendszerek,
  • Adatbányászati és fejlett elemzési módszertanokra építő, automatizált árképzési rendszerek,
  • Mesterséges intelligenciát használó, költségoptimalizáló, hulladékgazdálkodási és proaktív minőség-előrejelző rendszerek,
  • Automatizált CRM rendszerek és felületek, amelyek lehetővé teszik a mesterséges intelligencián alapuló értékesítési előrejelzést,
  • Valós idejű riporting és proaktív kockázat előrejelző rendszerek.

„Úgy vélem, az agrárszereplők társadalmi felelőssége, hogy megosszák saját legjobb gyakorlataikat és tapasztalataikat, így növelve az ágazat fejlődési potenciálját, akár teljesen új területeken jelentkező lehetőségeknek is teret adva. Nem mellékesen, az ITU-FAO díjak esetleges elnyerése, valamint az így bezsebelhető elismerés is vonzó lehet a hazai mezőgazdasági szereplők számára”

– jegyezte meg Fábián Tamás, a Deloitte Agrár- és élelmiszeripari csoport vezető tanácsadója.

A regionális megmérettetés hátterében az áll, hogy az ITU-FAO páros által 18 európai és közép-ázsiai országban készített tanulmány egyértelműen megállapította, hogy a két régió mezőgazdaságában egyre nagyobb szerepet játszik az információs és kommunikációs technológia. A verseny nem titkolt célja, hogy a digitális, a földrajzi és nemek közti különbségek digitalizáció általi csökkentésével nagy mértékben hozzájáruljon az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) programjának, azon belül is a Zéró Éhínség programnak a sikeréhez.

„Az agráriumban, a termelők szempontjából kiemelendőek a precíziós termőföld művelést és növénytermesztést elősegítő megoldások, amelyekkel akár ma is több helyen találkozhatunk (szabadföldi és melegházi termesztésnél egyaránt). Gondoljunk csak az önjáró mezőgazdasági gépekre, amelyek szenzoraikkal centiméteres pontossággal tudják végezni feladataikat, adagolni a tápanyagot, esetleg a növényvédelmi szereket. Másik kiemelkedő terület az állattartás körülményeinek monitorozása és önszabályozása digitális eszközök révén, melyek segítségével a működési hatékonyság, illetve minőség nagymértékben fejleszthető (pl. tápanyagbevitel, tartási körülmények, egészségügyi paraméterek figyelése és visszacsatolása az állattartási folyamatokba). Milyen gyakorlati haszna lehet azonban az értéklánc további szereplőinek, a kereskedőknek, az élelmiszerfelügyeletnek és a fogyasztóknak? A legjobb példa erre az élelmiszer ellátási lánc digitális nyomvonalának kialakítása, amellyel egyre több országban találkozhatunk, főleg olyan esetekben, ahol fontos egy-egy termék vagy régió eredetvédelme, illetve a kiemelt fogyasztóvédelmi szempontok érvényesülése. Létező megoldás az előállítási és feldolgozási folyamatok lépéseinek digitalizálása, illetve az így kinyert egyedi (termékszintű) információk – csomagoláson való elhelyezés révén – elérhetővé tétele bármely vásárló számára. A márkavédelem, a bio előállítás körülményei, a földrajzi származás mind olyan szempontok, melyek tudatos érvényre juttatását nagyban elő tudja segíteni a technológia. Hasonlóan az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekhez, a termelési információk transzparens elérhetővé tétele a közeljövőben fontos lehet a minőségi állateledelek esetében is”

– tette hozzá Marton Károly, a Deloitte technológiai tanácsadási csoport szenior menedzsere.

A versenyre jelentkezni ezen a linken lehet: https://www.itu.int/en/ITU-D/Regional-Presence/Europe/Pages/Projects/DigExcellence/About.aspx

Gazdaság

A magyar befektetők több mint fele hatalmas lehetőséget hagy ki

befektetők

Annak ellenére, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a tartós befektetési számlák (TBSZ) iránt, a befektetők többsége még mindig nem használja ki ennek az adóhatékony befektetési módnak az előnyeit.

Az MNB nemrégiben közzétett statisztikáiból látszik, hogy az elmúlt másfél évben ugrásszerűen nőtt az újonnan nyitott TBSZ-ek száma, és jelentős bővülés figyelhető meg az olyan befektetési platformokon, amilyen a Lightyear is. Csak az elmúlt három hónapban a Lightyear nagyjából 150%-os növekedést könyvelt el a TBSZ-ek állományában, miközben egyre több befektető keresi az alternatív lehetőségeket az állampapírok kamatainak befektetésére.

A Lightyear „Magyarországi befektetői környezet” című tanulmánya szerint a magyar befektetők mindössze 41%-ának van TBSZ-e, vagyis a többség továbbra sem részesül a potenciális hosszú távú előnyökből. A TBSZ-szel 25 év alatt akár 40-szeresére növelhető a befizetett pénz, és ehhez elég kihasználni az adózási kedvezményeket és fenntartani a befektetést.

Noha a magyar állampapírok az akár 19%-os hozammal korábban nagy favoritnak számítottak, a befektetők a változó gazdasági körülmények hatására elkezdték keresni az alternatívákat is. A Lightyear kutatása rávilágított, hogy a magyar befektetők 68%-a tart kötvényeket, ami jóval a 17%-os európai átlag felett van. A csökkenő kamatok és a forint folyamatos gyengülése mellett azonban sokan átgondolják a stratégiájukat.

Úgy tűnhet, hogy a forintban jegyzett állampapírok – az akár 19%-kal – versenyképes hozamot kínálnak, nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a forint 2024-ben 7,6%-ot gyengült. Ez pedig jelentősen lefaragja a reálhozamokat, vagyis a vásárlóerő kisebb lesz, mint egy ugyanilyen mértékű EUR- vagy USD-hozam esetében.

A nemzetközi részvénypiacok hosszú távon komolyabb reálhozamot biztosítottak – az S&P 500 például 15,3%-os átlagos növekedést produkált az elmúlt 5 évben. A TBSZ-szel a befektetők hozzáférhetnek a nemzetközi piacokhoz, miközben jelentős adókedvezményben részesülhetnek.

Magyarországon a befektetésből származó hozamra általános esetben 28%-os adóteher rakódik. A TBSZ-szel ez három év után 18%-ra, öt év után pedig 0%-ra csökken, így a teljes megtakarított adó visszaforgatható a befektetésbe. A Lightyearnél extra költségek nélkül lehet maximalizálni a hozamot, hiszen ezeket a számlákat ingyenesen lehet megnyitni.

„A díjmentes, adóhatékony TBSZ-ünkkel lebontjuk azokat a korlátokat, amelyek eddig megakadályozták a magyar befektetőket abban, hogy elérjék a nemzetközi piacokat”

fogalmaz Martin Sokk, a Lightyear társalapítója és vezérigazgatója.

„A Lightyearnél fontos törekvésünk a befektetések demokratizálása. Hiszünk benne, hogy az alacsony költségű, átlátható befektetési megoldásokkal még a kicsi, de rendszeres befizetések is hatalmas növekedést mutathatnak az évek során. Szeretnénk segíteni a befektetőket abban, hogy pénzügyileg megalapozzák a jövőjüket a hosszú távú, kamatos kamatra építő növekedés révén.”

A magyarok nettó átlagkeresete havi 478 000 forint3 (azaz évi 5 736 000 forint). Amennyiben valaki a nettó éves keresetének 20%-át kedvezményes adózású TBSZ-en fekteti be, az jelentős pénzügyi növekedésre számíthat az évek során, ahogy az a Lightyear új TBSZ-kalkulátorából is látszik4:

  • év: 1 147 200 Ft
  • év: 2 655 063 Ft
  • év: 5 410 301 Ft
  • év: 11 024 730 Ft
  • év: 22 465 420 Ft
  • év: 45 778 449 Ft

Egy kezdeti 1 147 200 forintos befektetés 25 év alatt közel 40-szeresére, 45 778 449 forintra duzzadhat, és ehhez nem kell más, csak fenntartani a befektetést, és újra befektetni a hozamokat az adóhatékony TBSZ-en.

A visszatekintő adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a hosszú távú befektetés jövedelmezőbb, mint a rövid távú spekuláció. Hosszú távú megközelítéssel tehát – például TBSZ-en keresztül befektetve a nemzetközi piacokon – az átlagos befektető jelentős vagyont halmozhat fel az évek során. Ahogy egyre növekszik a TBSZ-ek iránti érdeklődés, a számlatípust kihasználók jelentős pénzügyi előnyre tehetnek szert az elkövetkező években.

Balogh Petya, a STRT vezérigazgatója és a Cápák között egyik cápája hozzátette:

Amikor az emberek meglátják az állampapírok magas hozamát, sok esetben úgy gondolják, hogy megtalálták a legjobb befektetést. Azzal viszont nem számolnak, hogy a 15%-os hozam forintban nem ugyanaz, mint a 15%-os hozam euróban vagy dollárban. Mivel a forint folyamatosan veszít az értékéből, a forintban jegyzett kötvények reálhozama jóval kisebb, mint amilyennek tűnik. Ha a nemzetközi piacokon fektetünk be, akár valami olyan egyszerű megoldással, mint az S&P 500 ETF egy adómentes TBSZ-en, akkor sokkal hatékonyabban tudunk hosszú távon vagyont gyarapítani – ráadásul attól sem kell tartanunk, hogy a pénz leértékelődése felemészti a hozamot.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

100 millió forintos támogatással segíti a Richter Gedeon Nyrt. Centenáriumi Alapítvány a közoktatási intézmények természettudományos fejlesztését

richter

Második alkalommal ír ki felhívást infrastruktúrafejlesztési támogatásra a Richter Gedeon Nyrt. Centenáriumi Alapítványa, amelynek célja a természettudományos oktatás feltételeinek javítása a közoktatási intézményekben.

A tavalyi sikeres kiírás után idén is 100 millió forintos keretösszeg áll rendelkezésre az általános és középfokú iskolák számára.

A program lehetőséget biztosít az intézményeknek laboratóriumi felszerelések, demonstrációs eszközök, szaktantermi berendezések és egyéb, a természettudományos oktatást segítő infrastruktúra beszerzésére. A kérelmezhető támogatás összege 500 ezer és 10 millió forint között mozog, a jelentkezési határidő pedig április 28., 9:00.

A támogatás felhasználható többek között kísérleti eszközök, tudományos műszerek, szertárak fejlesztésére, valamint speciális bútorok és tárolóeszközök beszerzésére. Nem vonatkozik azonban építészeti beruházásokra vagy fogyóeszközök, például vegyszerek vásárlására.

„Ez a támogatási rendszer nemcsak esélyt ad arra, hogy a kérelmező iskola bővíthesse természettudományos oktatásának eszközrendszerét, hanem a Richter részéről felajánlást is jelent arra nézve, hogy az iskola tanárai és diákjai tanulmányi látogatások és egyéb fórumok révén izgalmas és tanulságos betekintést kapjanak a modern gyógyszerkutatások mágikus világába”

– mondta el a program kapcsán Prof. Dr. Szántay Csaba, a Richter tudományos főtanácsadója, egészségügy- és oktatástámogatási vezetője.

A tavalyi évben 35 intézmény kérelmét támogatta az alapítvány, ami jelentős fejlesztéseket tett lehetővé az oktatás területén. Az iskolák laboratóriumi berendezésekkel, szemléltető eszközökkel és korszerű kísérleti felszerelésekkel gazdagodtak, amelyek hozzájárultak a természettudományos tárgyak színvonalának növeléséhez. A program célja, hogy a következő években még több intézmény számára nyújtson támogatást, tovább erősítve ezzel a magyar természettudományos oktatást.

A kezdeményezés révén évről évre egyre több középiskolába jutunk el, ahol kiváló pedagógusokat ismerünk meg, akik a legnagyobb szeretettel és odaadással dolgoznak a diákok képzésén, ismereteik fejlesztésén. A mi feladatunk az, hogy segítsük őket ebben a munkában úgy, hogy minél több lehetőségük legyen az órákon korszerű eszközök segítségével illusztrálni a biológia, kémia, fizika törvényszerűségeit, gyakorlati példákkal demonstrálva feltárni a tanulók számára a természettudomány világát

– tette hozzá Dr. Bódis Attila, a Centenáriumi Alapítvány kuratóriumának elnöke.

A Richter évtizedek óta elkötelezett támogatója a magyar természettudományos oktatásnak, hiszen a jövő gyógyszerkutatóinak és szakembereinek képzése már az alap- és középfokú oktatásban megkezdődik. A felhívás részletei és a jelentkezési űrlap elérhetők a Centenáriumi Alapítvány weboldalán. Az érdeklődő intézmények számára érdemes mielőbb benyújtani támogatási kérelmüket, hogy élhessenek ezzel a kivételes lehetőséggel a természettudományos oktatás fejlesztésére.

A felhívás részletei ezen a linken találhatók: Richter Gedeon Nyrt. Centenáriumi Alapítvány


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Világszerte megnőtt az érdeklődés a biológiai megoldások iránt a mezőgazdaságba

biológiai

A biológiai kezeléseknek a jövőben egyre nagyobb szerepe lesz a növénytermesztésben, áll a Syngenta elemzésében.

A vállalat szerint a biológiai készítmények olyan, a sikeres termesztést érintő fontos mozzanatokban tudnak hatékony segítséget adni a növényeknek, mint az időjárási stresszhelyzetek – hőség, aszály, hideg – kezelése, hatásainak enyhítése.

Világviszonylatban a biológiai alapokon nyugvó készítmények felhasználása 4,5%-kal dinamikusabban növekszik a hagyományos növényvédelmi termékekhez képest. Főként a biostimulátorok és a tápanyag-hasznosulást segítő anyagok iránt nő a kereslet. Magyarországon az ilyen készítmények felhasználási aránya a szántóföldi körülmények között egyelőre kisebb, míg a zöldség- és gyümölcskultúrákban a felhasználásuk már jóval általánosabb, áll a Syngenta elemzésében.

„A biológiai megoldások használata terén azon országok vannak élen, ahol a zöldség- és gyümölcstermesztés dominál, illetve ahol már szükség van a vízkímélő technológiák alkalmazására a klimatikus tényezők miatt. Szántóföldi körülmények közt a biostimulátorok alkalmazása főleg a mediterrán térségben – például Olaszországban és Görögországban ­- már Európán belül is technológiai elemnek tekinthető, hiszen a klímaváltozás hatásait ezen régiók már előbb és intenzívebben érzékelték. A biológiai növényvédelemre számos régióban láthatunk működő és terjedő technológiákat, erre talán legjobb példa az afrikai országok kukoricatermesztésében még nagyobb gondot okozó aflatoxin termelő gombafajok elleni küzdelem”

– ismertette Dr. Nagy Viktor, a Syngenta biológiai termékmenedzsere.

A biológiai megoldások iránt a jövőben nagyobb kereslet várható Európában. Az Európai Unió agrárpolitikája a fenntartható módon történő gazdálkodás felé próbálja orientálni a termelőket. Kitűzött cél, hogy 2050-re 50%-kal több fenntartható módon előállított élelmiszer-alapanyagot kell előállítani. A fogyasztói igények változásai is ebbe az irányba mutatnak: a vásárlók keresik a zöldebb, fenntarthatóbb gazdálkodásból származó élelmiszereket, ennek a szerepe a jövőben várhatóan még inkább felértékelődik. Termelői oldalról is egyre többen figyelnek oda a talajaik védelmére, egészségére, és a növényeik igényeinek a pontos és tudatos kiszolgálására. Emellett kihasználják az Agrár Ökológiai Programban a mikrobiológiai és növénykondicionáló készítmények alkalmazásával elérhető extra támogatási lehetőséget is.

Dr. Nagy Viktor szerint a legnagyobb problémát a fokozódó időjárási anomáliák okozzák, amelyek kezdenek megszokottá válni hazánk területén is. A növények nem képesek kitérni a környezet okozta stresszorok elől, így nekik minden védekező funkciójukat élettani, biokémiai alapon kell megoldani. A növények természetes alkalmazkodóképessége azonban nem tud lépést tartani a környezeti változás gyorsaságával, ezért segítségre szorulnak. A biológiai lehetőségek alkalmazásával a növényekben eleve meglévő védekezőmechanizmusokat tudják erősíteni és ellenállóbbá tenni a környezeti stresszel szemben. Ahhoz azonban, hogy a biológiai készítményekkel valós eredményt lehessen elérni, a saját alkalmazkodóképességünkre is szükség van. Meg kell ismerni magát a növényeket, a növények igényeit és ezek speciális igényeire adható egyedi megoldásokat. Kétségtelenül ez egy rögös út, amit a gazdáknak és a gyártó cégeknek közösen kell sok-sok tanulás mentén bejárniuk. Viszont ha helyes időpontban és megfelelő készítménnyel végzik el a kijuttatást, az megtérülő befektetés.

Vezető agrárpiaci szereplőként a Syngenta eltökélt abban, hogy a fogyasztók számára olyan élelmiszert tudjanak a gazdálkodók előállítani, amely biztonságos és valamennyi fogyasztói elvárásnak eleget tesz. A vállalat nem titkolt szándéka, hogy a világ és hazánk vezető szereplőjévé váljon a biológiai termékek szegmensében, és tudással, tapasztalattal, a termelők edukációjával hozzájáruljon egy fenntarthatóbb gazdálkodáshoz.

A vállalat portfóliójában jelenleg 30 termék elérhető. A fejlesztések a biostimuláció és környezeti stressz okozta károk mérséklése, a talajegészség megóvása és javítása, a tápanyag- és vízhasznosítás hatékonyságának növelése és a biológiai növényvédelem hatékonyságának javítása érdekében zajlanak. A készítmények kutatása terén nagy hangsúly helyeződik az úgynevezett alapkutatási szakaszra. A növények bonyolult biokémiai szabályozásának sok szegmense máig ismeretlen a tudomány számára. Ezen növényélettani folyamatok kutatása, megismerése elsődleges prioritás.

A Syngenta Biológiai Megoldások olyan termékeket foglal magába, amelyek a növények speciális igényeire egyedi megoldást tudnak kínálni. Megtalálhatók köztük biológia növényvédőszerek (Taegro), tápanyag-hasznosulást segítő biostimulátorok (Vixeran), klasszikus, kipermetezhető biostimulátorok (Megafol, Quantis, Isabion, YieldOn, Viva stb.), biostimulátor csávázószer (Epivio Energy) és vannak termésnövelő anyagok (Boroplus, MicroNP) is.

A Syngenta Biológiai Megoldások közül a biostimulátor készítmények elsősorban a környezeti stressz okozta károk mérséklésére alkalmazhatóak. Egészen a csírázáskori erősebb fejlődés támogatásától, a vegetáció során jelentkező szárazság és hőstressz, hideg- és fagyhatás esetén, esetlegesen egy bekövetkező mechanikai sérülés (jég-, szél-, vagy homokverés) utáni gyors regenerálódás elősegítésére, a főbb termésképződési időszakokban a mennyiségi és minőségjavítási célzattal.

A termésnövelő készítmények növénykultúrától függően lehetnek starter-, öntöző- és lombtrágyák. Összetételük az adott növény fejlődési szakaszához és akkori igényeihez megfelelő arányban igazodik. Vannak olyan készítmények, amelyek kifejezetten szántóföldi kultúrákban jelenthetnek megoldást, míg vannak olyan termékek, amelyek többkultúrás felhasználást tesznek lehetővé és valamennyi termesztett kultúrában alkalmazható a szántóföldektől kezdve az ültetvényeken át, egészen a zöldségkultúrákig. Sőt, akár még dísznövényeink is kaphatnak segítséget a Syngenta Biológiai Megoldások segítségével. A legfontosabb viszont az, hogy mindig az adott kultúrában és az adott probléma kezelésére ajánlott terméket válasszák, valamint, hogy a kijuttatás időzítését a szakértői ajánlat alapján végezzék el.

Fotó kredit: Syngenta


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss