Connect with us

Gazdaság

2020-ban versenyképességi differenciátorrá vált a digitalizáció

A COVID-19 világméretű járványnak elsöprőbb hatása volt a gazdasági folyamatokra, mint eddig bármilyen más válságnak – s csupán pár hét elég volt ahhoz, hogy minden ágazatban komoly károkat okozzon. A Liferay, hogy a lehető leghasznosabb segítséget nyújthassa ügyfeleinek a jövőben, 2020 Review, 2021 Outlook címmel átfogó tanulmányt készített arról, hogy partnerei iparágait milyen mértékben érintette a kialakult járvány-helyzet. “Az elkészült tanulmány rámutatott arra, hogy vállalatvezetők a technológiai fejlesztésekben látják az üzleti folyamataik stabilizálását, amellett, hogy nagy hangsúlyt kell fektetniük az ügyfél- és a munkáltatói élmény javítására is. Továbbá felismerték, hogy olyan rugalmas technológiai és szervezeti modellek kialakítására van szükségük, amellyel könnyebben átvészelhető a járvány által kikényszerített digitális átalakulás” – foglalja össze Balogh Zsolt, a Liferay közép- és kelet-európai régiójának vezetője évértékelő beszédében.

 Digitalizációval foglalkozó cégként úgy éltük meg a pandémia hatását, hogy míg korábban egyfajta extra értéket jelentett, ha valaki üzleti hasznosulásból foglalkozott a digitalizációval, addig a COVID-19 hullámai után szinte az életképesség feltétele lett, ahol a minőségi ügyfélélmény vált az elsődleges versenyképességi differenciátorrá.” – mondja Balogh Zsolt. Hozzáteszi, hogy a tanulmány szerint, míg korábban az ágazati szereplők csupán tervezték, például a távoktatás, vagy távmunka kialakítását, az online vásárlási lehetőségeket, az új online pénzügyi szolgáltatásokat, az egészségügy digitalizációját, az online ételrendelések kiterjesztését, addig a járvány okozta lezárás időszakában mindezek kulcskérdéssé és azonnal megoldandó feladatokká váltak.

Pénzügy és biztosítás

A járvány a pénzügyi és biztosítói iparágat előnyére formálta. Ugyan 2020-ban Magyarországon mindössze 19 százalék volt a bankfiókban megfordult ügyfelek aránya a 2018-as 55 százalékhoz képest, a több kommunikációs csatornát összekapcsoló ún. omnichannel ügyfelek aránya azonban 46 százalékra, a digitális ügyfelek aránya pedig mintegy 36 százalékra nőtt a korábbi 25 százalékról. Nagy előrelépésnek tekinthető, hogy a korábban húzódozó banki ügyfelek oldalán leomlottak a félelmek a digitalizáció iránt. A digitális ügyfélélmény megoldásokra pedig egyre nagyobb az igény az ügyfél-portálok esetében, nem beszélve arról, hogy a munkatársakat is könnyebb motiválni, ha az egymás közötti kollaboráció, információ átadás és online oktatás egy látványos belső intraneten zajlik” – hangsúlyozza Balogh Zsolt.

Kereskedelem

Az online kereskedelmi iparág az egyik nyertese a pandémiás időszaknak, miután 2020. első félévének online forgalma 34,8 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakát, elérve a bruttó 355,1 milliárd forintos szintet. Ezzel az eredménnyel az elmúlt 5 év leggyorsabb növekedését könyvelhetjük el. A járvány következtében leginkább az online FMCG, azaz a gyorsan forgó fogyasztási cikkek szektora tudott bővülni. Az online élelmiszerek, drogériai és háztartási cikkek piaca pedig 2020 második negyedévében (április, május, június) plusz 84 százalékkal növelte a forgalmát 2019 azonos időszakához mérve.

Forrás: https://gkidigital.hu/2020/09/02/koronavirus_e-kereskedelem_oki_2020/

Érdekes adat, hogy a napi fogyasztási cikkek mellett látványos növekedést ért el az otthon, a lakberendezés, illetve a kert és barkács kategóriák termékei iránti kereslet is, több mint 54 százalékot bővült a második negyedév során. További kiugró bővülést a számítástechnikai termékek körében jegyeztek, amely szegmens forgalma mintegy 51 százalékkal haladta meg a tavalyi év eredményeit (Forrás: GKI). “A vírus-helyzet alatt az online tér tehát még inkább a részünkké vált, s az online platformok, mint például az online olvasás, közösségi média, videó streaming, online zenehallgatás oldalak iránti igény felértékelődött” – vélekedik Balogh Zsolt.

Egészségügy

Míg egyes szektorok, mint a szolgáltató, a kereskedelmi, a pénzügyi szektor vagy a média előrébb járnak a digitalizációban, addig az egészségügy fejlődése jelentősen elmaradt. Annak ellenére alakult ez így, hogy a világ összes adatforgalmának mintegy 30 százalékát az egészségügy generálja” – magyarázza Balogh Zsolt. Hozzáteszi, hogy más iparágaktól eltérően, a legtöbb egészségügyi rendszerben, az egyes szolgáltatók között, nem tapasztalható értékalapú verseny, s a betegeknek nincsen lehetőségük az egyes intézmények között az eredményességük alapján szelektálni. Azonban az egészségügyi adataink megfelelő gyűjtése és targetált elemzése óriási előnyökhöz juttathatná az egészségügyi szereplőket a betegségek diagnosztikájában, a megelőzésben és a kezelésekben is. Gondoljunk arra, hogy itthon is egyre elfogadottabbá vált az online időpontfoglalás vagy az elektronikus recept.” – emeli ki.

Jóslataink 2021-re

A digitalizációban …

A gyors átállás miatt és a kezdeti beruházási költségek racionalizálása miatt a SaaS (Solution as a Service) és PaaS (Platform as a Service) lesz a meghatározó irány az infrastruktúra kialakításában, erre lesz a legnagyobb kereslet. Sajnos, a cégek és a vállalkozások nincsenek olyan helyzetben, megtakarítás híján, hogy egyösszegű nagy beruházásokba kezdjenek, viszont a digitális megoldásokra szükségük van” – erősíti meg Balogh Zsolt. Ahhoz azonban, hogy sikeres SaaS szolgáltató lehessen valaki, sokkal többet kell nyújtania, mint egy egyszerű előfizetői díjazási rendszer, mindezeken felül kiváló ügyfélélményt is kell biztosítania, illetve end-to-end szolgáltatást kell kínálnia” – magyarázza. Várhatóan a felhőalapú szolgáltatások kerülnek egyre inkább előtérbe, mert így nem a vállalatnak kell majd biztosítania a hardvert és az adatbiztonságot. Azt gondolom, hogy a jövőben az állami cégek lesznek a legnagyobb ügyfelek, akik bekapcsolódnak majd a digitalizációba” – teszi hozzá Balogh Zsolt.

ügyfeleink esetében

Pénzügy: A legacy pénzügyi szolgáltatóknak 25-50 százalékkal kell csökkenteniük a kiadásaikat az elkövetkező 3-5 évben, hogy megőrizzék versenyképességüket. Ezt leginkább hatékonyság-növeléssel, digitalizációval és organizációs átalakításokkal tudják megtenni, a hagyományos létszám leépítéssel ellentétben.

Kereskedelem: Mivel a digitális térbe vonult át a kereskedelem (nincs távolság, megszokás, az átállás is könnyebb) az elsődleges meghatározó szempont az ügyfélélmény lesz. Balogh Zsolt úgy véli, hogy a járvány csillapodása után sem fordulnak el a vevők az online platformokon történő vásárlásoktól, de lehetséges, hogy egyfajta hibrid megoldásokat fognak választani.

Öt célt érdemes figyelembe venni:

  • fókuszáljanak a digitalizációra,
  • alakítsák omnichannel modellre a felületüket,
  • alakítsák át a bolti funkciókat (felvételi pontként szolgáljon vagy visszáru kezeléshez),
  • álljanak át az agilis működtetésre,
  • gondolják újra a fizikális hálózatukat.

Egészségügy

A digitális transzformációnak nem csak technológiáról kell szólnia, hanem a változás menedzsmentről, amely lehetővé teszi a egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának növelését, a self service megteremtését a betegek és az egészségügyi dolgozók részére.

A gazdasági terhek és az átállás megkönnyítésére nagy szükség van az államra és az állami támogatásokra, illetve hitelek, valamint gazdaság élénkítő és digitalizációt támogató projektekre. A többéves költségvetés és a helyreállítási alap pénzügyi kerete összesen nem kevesebb, mint 1824 milliárd euró uniós szinten. A kormányok gazdasági válaszai példa nélküliek, több milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagokat készítettek elő. Ennek egyik következménye azonban az, hogy a vállalkozásoknak nagyobb kormányzati beleszólással kell majd számolniuk a támogatások feltételei miatt.” – hívja fel a figyelmet Balogh Zsolt a várható nehézségekre.

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss