Gazdaság
2020-ban versenyképességi differenciátorrá vált a digitalizáció
A COVID-19 világméretű járványnak elsöprőbb hatása volt a gazdasági folyamatokra, mint eddig bármilyen más válságnak – s csupán pár hét elég volt ahhoz, hogy minden ágazatban komoly károkat okozzon. A Liferay, hogy a lehető leghasznosabb segítséget nyújthassa ügyfeleinek a jövőben, 2020 Review, 2021 Outlook címmel átfogó tanulmányt készített arról, hogy partnerei iparágait milyen mértékben érintette a kialakult járvány-helyzet. “Az elkészült tanulmány rámutatott arra, hogy vállalatvezetők a technológiai fejlesztésekben látják az üzleti folyamataik stabilizálását, amellett, hogy nagy hangsúlyt kell fektetniük az ügyfél- és a munkáltatói élmény javítására is. Továbbá felismerték, hogy olyan rugalmas technológiai és szervezeti modellek kialakítására van szükségük, amellyel könnyebben átvészelhető a járvány által kikényszerített digitális átalakulás” – foglalja össze Balogh Zsolt, a Liferay közép- és kelet-európai régiójának vezetője évértékelő beszédében.
“Digitalizációval foglalkozó cégként úgy éltük meg a pandémia hatását, hogy míg korábban egyfajta extra értéket jelentett, ha valaki üzleti hasznosulásból foglalkozott a digitalizációval, addig a COVID-19 hullámai után szinte az életképesség feltétele lett, ahol a minőségi ügyfélélmény vált az elsődleges versenyképességi differenciátorrá.” – mondja Balogh Zsolt. Hozzáteszi, hogy a tanulmány szerint, míg korábban az ágazati szereplők csupán tervezték, például a távoktatás, vagy távmunka kialakítását, az online vásárlási lehetőségeket, az új online pénzügyi szolgáltatásokat, az egészségügy digitalizációját, az online ételrendelések kiterjesztését, addig a járvány okozta lezárás időszakában mindezek kulcskérdéssé és azonnal megoldandó feladatokká váltak.
Pénzügy és biztosítás
A járvány a pénzügyi és biztosítói iparágat előnyére formálta. Ugyan 2020-ban Magyarországon mindössze 19 százalék volt a bankfiókban megfordult ügyfelek aránya a 2018-as 55 százalékhoz képest, a több kommunikációs csatornát összekapcsoló ún. omnichannel ügyfelek aránya azonban 46 százalékra, a digitális ügyfelek aránya pedig mintegy 36 százalékra nőtt a korábbi 25 százalékról. Nagy előrelépésnek tekinthető, hogy a korábban húzódozó banki ügyfelek oldalán leomlottak a félelmek a digitalizáció iránt. “A digitális ügyfélélmény megoldásokra pedig egyre nagyobb az igény az ügyfél-portálok esetében, nem beszélve arról, hogy a munkatársakat is könnyebb motiválni, ha az egymás közötti kollaboráció, információ átadás és online oktatás egy látványos belső intraneten zajlik” – hangsúlyozza Balogh Zsolt.
Kereskedelem
Az online kereskedelmi iparág az egyik nyertese a pandémiás időszaknak, miután 2020. első félévének online forgalma 34,8 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakát, elérve a bruttó 355,1 milliárd forintos szintet. Ezzel az eredménnyel az elmúlt 5 év leggyorsabb növekedését könyvelhetjük el. A járvány következtében leginkább az online FMCG, azaz a gyorsan forgó fogyasztási cikkek szektora tudott bővülni. Az online élelmiszerek, drogériai és háztartási cikkek piaca pedig 2020 második negyedévében (április, május, június) plusz 84 százalékkal növelte a forgalmát 2019 azonos időszakához mérve.
Forrás: https://gkidigital.hu/2020/09/02/koronavirus_e-kereskedelem_oki_2020/
Érdekes adat, hogy a napi fogyasztási cikkek mellett látványos növekedést ért el az otthon, a lakberendezés, illetve a kert és barkács kategóriák termékei iránti kereslet is, több mint 54 százalékot bővült a második negyedév során. További kiugró bővülést a számítástechnikai termékek körében jegyeztek, amely szegmens forgalma mintegy 51 százalékkal haladta meg a tavalyi év eredményeit (Forrás: GKI). “A vírus-helyzet alatt az online tér tehát még inkább a részünkké vált, s az online platformok, mint például az online olvasás, közösségi média, videó streaming, online zenehallgatás oldalak iránti igény felértékelődött” – vélekedik Balogh Zsolt.
Egészségügy
“Míg egyes szektorok, mint a szolgáltató, a kereskedelmi, a pénzügyi szektor vagy a média előrébb járnak a digitalizációban, addig az egészségügy fejlődése jelentősen elmaradt. Annak ellenére alakult ez így, hogy a világ összes adatforgalmának mintegy 30 százalékát az egészségügy generálja” – magyarázza Balogh Zsolt. Hozzáteszi, hogy más iparágaktól eltérően, a legtöbb egészségügyi rendszerben, az egyes szolgáltatók között, nem tapasztalható értékalapú verseny, s a betegeknek nincsen lehetőségük az egyes intézmények között az eredményességük alapján szelektálni. Azonban az egészségügyi adataink megfelelő gyűjtése és targetált elemzése óriási előnyökhöz juttathatná az egészségügyi szereplőket a betegségek diagnosztikájában, a megelőzésben és a kezelésekben is. “Gondoljunk arra, hogy itthon is egyre elfogadottabbá vált az online időpontfoglalás vagy az elektronikus recept.” – emeli ki.
Jóslataink 2021-re
A digitalizációban …
A gyors átállás miatt és a kezdeti beruházási költségek racionalizálása miatt a SaaS (Solution as a Service) és PaaS (Platform as a Service) lesz a meghatározó irány az infrastruktúra kialakításában, erre lesz a legnagyobb kereslet. “Sajnos, a cégek és a vállalkozások nincsenek olyan helyzetben, megtakarítás híján, hogy egyösszegű nagy beruházásokba kezdjenek, viszont a digitális megoldásokra szükségük van” – erősíti meg Balogh Zsolt. “Ahhoz azonban, hogy sikeres SaaS szolgáltató lehessen valaki, sokkal többet kell nyújtania, mint egy egyszerű előfizetői díjazási rendszer, mindezeken felül kiváló ügyfélélményt is kell biztosítania, illetve end-to-end szolgáltatást kell kínálnia” – magyarázza. Várhatóan a felhőalapú szolgáltatások kerülnek egyre inkább előtérbe, mert így nem a vállalatnak kell majd biztosítania a hardvert és az adatbiztonságot. “Azt gondolom, hogy a jövőben az állami cégek lesznek a legnagyobb ügyfelek, akik bekapcsolódnak majd a digitalizációba” – teszi hozzá Balogh Zsolt.
… ügyfeleink esetében
Pénzügy: A legacy pénzügyi szolgáltatóknak 25-50 százalékkal kell csökkenteniük a kiadásaikat az elkövetkező 3-5 évben, hogy megőrizzék versenyképességüket. Ezt leginkább hatékonyság-növeléssel, digitalizációval és organizációs átalakításokkal tudják megtenni, a hagyományos létszám leépítéssel ellentétben.
Kereskedelem: Mivel a digitális térbe vonult át a kereskedelem (nincs távolság, megszokás, az átállás is könnyebb) az elsődleges meghatározó szempont az ügyfélélmény lesz. Balogh Zsolt úgy véli, hogy a járvány csillapodása után sem fordulnak el a vevők az online platformokon történő vásárlásoktól, de lehetséges, hogy egyfajta hibrid megoldásokat fognak választani.
Öt célt érdemes figyelembe venni:
- fókuszáljanak a digitalizációra,
- alakítsák omnichannel modellre a felületüket,
- alakítsák át a bolti funkciókat (felvételi pontként szolgáljon vagy visszáru kezeléshez),
- álljanak át az agilis működtetésre,
- gondolják újra a fizikális hálózatukat.
Egészségügy
A digitális transzformációnak nem csak technológiáról kell szólnia, hanem a változás menedzsmentről, amely lehetővé teszi a egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának növelését, a self service megteremtését a betegek és az egészségügyi dolgozók részére.
“A gazdasági terhek és az átállás megkönnyítésére nagy szükség van az államra és az állami támogatásokra, illetve hitelek, valamint gazdaság élénkítő és digitalizációt támogató projektekre. A többéves költségvetés és a helyreállítási alap pénzügyi kerete összesen nem kevesebb, mint 1824 milliárd euró uniós szinten. A kormányok gazdasági válaszai példa nélküliek, több milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagokat készítettek elő. Ennek egyik következménye azonban az, hogy a vállalkozásoknak nagyobb kormányzati beleszólással kell majd számolniuk a támogatások feltételei miatt.” – hívja fel a figyelmet Balogh Zsolt a várható nehézségekre.
Gazdaság
Fordulat az építőiparban: csökkenő munkadíjak, stagnáló szakemberhiány
Csökkentek az építőipari munkadíjak: az átlagos négyzetméterár 7 százalékkal esett vissza, ezzel újra a tízezer forintos lélektani határ alá került.
A szakemberhiány gyakorlatilag változatlan: az átlagos várakozási idő februárban 53 nap volt – derül ki a Mapei Kft. friss országos kutatásából.
A szakemberhiány érdemben nem változott: míg 2024-ben átlagosan 52 napot kellett várni egy szakemberre, idén ez az idő 53 nap.
„Ez a várakozási idő már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára optimális, tervezhető”
– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. A szakember szerint a probléma ma már nem is a vállalási idők hosszában keresendő, hanem a visszaeső keresletben és a piaci bizonytalanságban.
A munkaerőhiány keletről nyugatra nő
A szakemberhiány területi eloszlása 2025-ben is markáns eltéréseket mutat: a legrövidebb várakozási idő Nógrád megyében jellemző, ahol átlagosan 40 nap alatt kezdődhet meg a munka, míg a leghosszabb átfutási időt Somogy megyében találjuk, 54 nappal. A fővárosban 47 napos az átlagos vállalási idő, ami bár közel van az országos átlaghoz, mégis valamivel alatta marad. Ennek Markovich Béla szerint az a magyarázata, hogy a folyamatosan magas kereslet mellett a fővárosban a szakemberkínálat is nagyobb. Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben szintén magas, 50–51 napos várakozással kell számolni.
A régiós adatok ugyanakkor pontosabb képet rajzolnak az országos helyzetről, mivel a megyei átlagokat könnyen torzíthatják egy-egy kiugró válaszok, ezzel szemben a nagyobb területi mintán alapuló regionális bontás kiegyensúlyozottabb és megbízhatóbb.
A számokból világosan kirajzolódik a tendencia: keletről nyugatra haladva egyre hosszabb a várakozási idő. Míg Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon átlagosan 42 napot kell várni a munkakezdésre, addig Nyugat-Dunántúlon ez már eléri az 54 napot. A Dél-Alföldön 48 nap az átlagos várakozási idő, ami ugyan elmarad a nyugati régiókban mért értékektől, de jelentősen meghaladja az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon tapasztalt 42 napos átlagot. Markovich szerint a viszonylag magas érték oka, hogy a térségben zajló nagyberuházások – köztük a szegedi BYD-gyár és a kecskeméti Mercedes-bővítés – erőteljesen szívják el a munkaerőt.
A szakemberhiány alakulása jelentős eltéréseket mutat az egyes szakmacsoportok és a vállalt munkák nagysága szerint. Minél nagyobb a beruházás, annál hosszabb a várakozási idő: apróbb javítások esetén átlagosan 49 nap, kisebb felújításoknál 51 nap, közepes beruházásoknál 58 nap, míg nagyobb projekteknél 59 nap a jellemző. Az adatok alapján a nagyobb beruházások vállalási ideje csökkent a legnagyobb mértékben az előző évhez képest, ami a lakáspiac visszaesésével, valamint az állami és önkormányzati beruházások alacsony szintjével magyarázható.
A leghosszabb vállalási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. Szorosan követik őket a bádogosok (62 nap), az épületszigetelők (60 nap) és a kőművesek (57 nap). Ezzel szemben 2025-ben az épületgépészek a leggyorsabbak, ők átlagosan 42 napos vállalási idővel dolgoznak. Az országos átlag (53 nap) alatti értékeket produkálnak még az ácsok (48 nap), a villanyszerelők és a víz- és gázszerelők (egyaránt 50 nap), valamint a festők (51 nap).
Árcsökkenés Budapesten, felzárkózás vidéken
Az építőipari szakipari munkák átlagos négyzetméterára 2025 februárjában 9 495 forint volt, ami 7 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Az adatok alapján az országos átlagár csökkenését elsősorban Budapest és Közép-Magyarország jelentős súlya és áresése okozta, ugyanakkor a vidéki régiókban egyértelmű felzárkózás figyelhető meg az árakban.
A legmagasabb átlagár Észak-Magyarországon tapasztalható, ahol 10 321 forint/m² a jellemző munkadíj. Ezt követi Közép-Magyarország (10 260 Ft) és Budapest (10 166 Ft). Az országos átlag alatti árakkal Észak-Alföld (9 495 Ft) és Dél-Alföld (9 307 Ft) rendelkezik. A dunántúli térségek közül Dél-Dunántúlon 9 835 Ft, Nyugat-Dunántúlon 9 802 Ft, míg Közép-Dunántúlon 9 728 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.
A megkérdezett szakemberek 64 százaléka tervez áremelést 2025-ben, az emelés átlagos mértéke 14 százalék.
„Az építőipari árak változása mögött elsősorban gazdasági kényszer húzódik meg, nem pedig árrésnövelés a cél”
– mondta Markovich Béla.
Az áremelési szándék hátterében leginkább a tartós infláció (65%), az üzemanyagárak (22%), az anyagköltségek (17%), valamint a vállalkozások működési kiadásainak (16%) növekedése áll. A munkabérek emelkedése (12%) szintén hozzájárul a költségnyomáshoz. Ezzel szemben a piaci árakhoz való igazodás (4%) és az elmaradt korábbi áremelések pótlása (3%) csupán kisebb mértékben befolyásolják az árképzést.
A szakemberek 36 százaléka ugyanakkor nem tervez áremelést idén, 80 százalékuk ezt a fizetőképes kereslet hiányával és az ügyfelek árérzékenységével indokolja. A válaszadók 58 százaléka érzékeli úgy, hogy nőtt a verseny, illetve kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, ami ugyancsak jelentősen befolyásolja az árazási döntéseiket is.
A visszafogott kereslet és a piaci bizonytalanság miatt sok vállalkozás inkább az árstabilitást tartja elsődleges szempontnak, és elkerüli az áremelés kockázatát, mivel attól tartanak, hogy a jelenlegi, rendkívül árérzékeny piacon a drágulással elveszíthetik megrendeléseiket.
„Kevesebb a munka, nagyobb a verseny. A stabilitás fontosabb lett, mint az áremelés”
– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
Fordulóponton az építőipari hangulat
Bár továbbra is sokan borúlátóan tekintenek az építőipari ágazatra, a szakemberek megítélése javuló tendenciát mutat. A felmérés szerint az építőipari szakemberek 47 százaléka úgy érzi, hogy az ágazat rossz irányba halad – ez ugyan még mindig magas arány, de 11 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan 24 százalék már javulást érzékel, ami 8 százalékpontos növekedést jelent. A válaszadók 29 százaléka szerint pedig nem változott a helyzet, ami 3 százalékkal magasabb az előző évhez képest.
„Bár továbbra is nehézségekkel küzd az ágazat, már pislákol a fény az alagút végén. Az, hogy egyre többen érzékelnek javulást, azt mutatja, hogy a piaci szereplők alkalmazkodtak a körülményekhez, és kezd visszatérni az óvatos optimizmus”
– vélekedik Markovich Béla. A cégvezető szerint a stabilizálódó alapanyagárak, az állami ösztönzők és a kereslet lassú élénkülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakemberek megítélése pozitívabb irányba mozdult.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Magyar kkv-t is díjazott a nemzetközi Generali
A szabályozási keretek egyszerűsítésével, adóösztönzőkkel, valamint célzott pénzügyi megoldások bevezetésével lehetne hatékonyabban támogatni az európai kkv-k fenntartható átállását – hivja fel a figyelmet a Generali Csoport és az SDA Bocconi által készített Fehér Könyv, melyet idén negyedik alkalommal mutattak be.
A Generali SME EnterPRIZE kezdeményezése a fenntarthatósági gyakorlatok alkalmazását hivatott támogatni a kis- és középvállalkozások körében, az aktuális trendek és kihívások felmérése mellett pedig minden évben elismeri azt a 10 „Fenntarthatósági Hős” vállalkozást, akik példát mutatnak a zöld átállásban. Az EnterPRIZE idei eseménye az Európai Tanács lengyel elnökségének védnökségével zajlott és részt vett többek között Martin Hojsík, az Európai Parlament alelnöke is.
Philippe Donnet, a Generali csoport vezérigazgatója elmondta:
„A globális pénzügyi bizonytalanságok, a geopolitikai feszültségek és a gyors technológiai változások közepette a kis- és középvállalkozásoknak továbbra is komoly kihívásokkal kell szembenézniük. Mi a Generalinál meg vagyunk győződve arról, hogy a fenntartható átállás kulcsfontosságú előnyökkel járhat a kkv-k számára, és továbbra is a legnagyobb elkötelezettséggel kísérjük és támogatjuk őket ezen az úton. Ezen túlmenően az EnterPRIZE egyik fő célja mindig is az volt, hogy elősegítse a párbeszédet az európai döntéshozókkal és pénzügyi szakemberekkel, hogy végül olyan szabályozási keret jöhessen létre, amely valóban lehetővé teszi a vállalkozások számára a fenntartható gyakorlatok elsajátítását. Mindez jól illeszkedik az Európai Bizottság prioritásaihoz is, ezért bízom abban, hogy együtt haladunk előre egy versenyképesebb, rugalmasabb és fenntarthatóbb Európa felé.”
Kkv és kkv között is lehet hatalmas szakadék: célzottabb ösztönzők kellenek
A Fehér Könyv 2025-ös kiadása 1260 európai kis- és középvállalkozás megkérdezésével készült, és a jelentős környezeti-gazdasági-politikai kihívások ellenére azt mutatja, hogy zöld átállás útján elindult cégek továbbra is elkötelezettek a fenntarthatósági intézkedések megvalósítása terén. Mindemellett jól érzékelhető érvek szólnak: 75%-uk javuló munkavállalói- és ügyfélelégedettségről, 67%-uk növekvő versenyelőnyről számolt be, miközben a fenntarthatóság üzleti értéke is kézzelfogható. A vállalkozások 63%-a kedvezőbb hitelfeltételekhez (ez 8%-os növekedés 2023-hoz képest), illetve biztosítási kondíciókhoz jutottak. A könyv azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy sok esetben hatalmas fenntarthatósági szakadék tátong a kis- és középvállalkozások között, jellemzően pedig a kisebb cégek maradnak le a zöld átállásban. Ezért sürgető szükség van célzott és differenciált támogatási mechanizmusok kialakítására, amelyek hatékonyan kezelik az európai kkv-ökoszisztéma sokszínű igényeit.
A Fehér Könyv emellett kiemelt figyelmet szentel az éghajlati változásoknak – ez a Generali Csoport saját tapasztalatait is tükrözi, hiszen a szélsőséges időjárási események gyakorisága és az okozott károk nagyságrendje is növekszik. A kutatás szerint a klímakockázatokkal kapcsolatos tudatosság szintén jelentős eltéréseket mutat a kkv-k körében: a fenntarthatósági éllovasok 69%-ban ismerik fel a kockázatokat, míg az átlag mindössze 50% – ráadásul csupán a cégek 31%-a rendelkezik biztosítással ilyen típusú károk ellen. A klímaváltozás hatásaihoz kapcsolódó legjelentősebb aggodalom az árvolatilitás (47%), a megküzdési stratégiák között pedig inkább a napi működéssel kapcsolatos gyakorlatok jellemzőek, így például a helyi beszerzés (33%) és a megújuló energiaforrások használata (27%). A kkv-k éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének támogatása kulcsfontosságú, mivel döntő szerepet játszanak a világgazdaság és a pénzügyi rendszer stabilitásában.
Francesco Perrini, az SDA Bocconi fenntarthatóságért felelős dékánhelyettese hangsúlyozta, hogy a tanulmány nem csupán pillanatfelvétel, hanem a 2020 óta gyűjtött adatok alapján folyamatában mutatja be a kkv-k fejlődését a zöld átállás terén, ezért rendkívül értékes információkkal szolgál. Lucia Silva, a Generali fenntarthatósági vezetője hozzátette, hogy a Fehér Könyv célja nem csupán az, hogy részletes képet adjon a döntéshozók számára, hanem hogy az abban megfogalmazott megállapításokat konkrét lépésekre fordítsák a fenntarthatósági törekvések hatékony megvalósítása érdekében.
A magyar Compocity is ’Fenntarthatósági Hős lett”
Felismerve, hogy egyetlen vállalkozás sem képes önállóan megküzdeni a globális kihívásokkal, a Generali továbbra is elkötelezett az EnterPRIZE kezdeményezés mellett a fenntarthatóság kultúrájának előmozdítása érdekében. A zöld átállás támogatásának fontos formája a példamutatás és a jó gyakorlatok kiemelése, ráadusul ezek a cégek gyakran ösztönösen cselekednek fenntartható módon, nem a külső szabályozásnak megfelelve. A Generali ezért idén is kiválasztotta 10 „Fenntarthatósági Hősét” több mint 8900 európai kkv közül egy akadémiai, üzleti és innovációs szakemberekből álló tanácsadó testület segítségével. Az EnterPRIZE pályázóit a társadalmi és környezetvédelmi kötelezettségvállalásaik alapján értékelték, figyelembe véve az üzleti tevékenységeik során megvalósított értékteremtő fenntarthatósági kezdeményezéseket. A nyertesek között szerepel energiahatékony faépületeket és ultrakönnyű napelemeket gyártó cég, fogyatékkal élőket foglalkoztató közösségi farm vagy éppen olyan kezdeményezés, amely vállalatoknak szervez önkéntes programokat az idősgondozásban.
A többek között osztrák, horvát, cseh vagy német díjazottak között szerepel a magyar Compocity is. A hazai vállalkozás valódi úttörő a városi körforgásos gazdálkodásban: az általa kifejlesztett beltéri közösségi komposztáló robot, a CompoBot a hulladékot talajregeneráló anyaggá alakítja. A 2025-ös „Fenntarthatósági Hősök” és a Generali SME EnterPRIZE projekt részletei itt érhetők el: https://www.sme-enterprize.com/.
Idén a Generali EnterPrize kis- és középvállalkozásokat segítő pályázata 2025. május 5-én indul.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Húsvéti felkészülés: csaknem 500 prémium termékét akciózta le a SPAR az ünnepi időszak előtt
Megjelent a SPAR Ínyenc Katalógusa, amelyben hagyományosan az üzletlánc prémium minőségű akciós termékeivel ismerkedhetnek meg a vásárlók.
A vállalat az idei húsvét előtt csaknem 500 magas minőségű élelmiszert, köztük ünnepi ételkülönlegességek alapanyagait, italokat és desszerteket kínál 2025. március 26-től április 22-ig akár 10-40 százalékkal kedvezőbb áron.
„Március végén kezdődik az év egyik legforgalmasabb időszaka, a húsvéti bevásárlás a SPAR és INTERSPAR áruházakban, amelynek a csúcsa a tapasztalataink szerint nagycsütörtökön lesz. Az ünnepi felkészüléshez üzletláncunk minden húsvét előtt megjelenteti a SPAR Ínyenc Katalógust, amelyben az ünnepekhez kapcsolódó prémium minőségű, akciós árucikkeinket mutatjuk be a vásárlóink számára, akik olyan újdonsággal is találkozhatnak mind a friss-, mind pedig a szárazáru területekről, amelyek csak erre az időszakra kerülnek a kínálatunkba. Az idei szezonban a SPAR csaknem 500 prémium termékét kínálja akár 10-40 százalékkal kedvezőbb áron, ezeket a nagyobb SPAR szupermarketekben és az INTERSPAR hipermarketben találják meg a vásárlók”
– ismertette Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.
A SPAR Ínyenc Katalógusában az előételektől az ünnepi főétkezésekig és a desszertekig találnak a vásárlók prémium alapanyagokat, valamint késztermékeket. A magas minőségű vajaktól a tésztaféléken át a különleges ízű sajtokig csaknem 500-féle termék árát szállította le a SPAR.
Kényelmi termékekkel könnyebb a felkészülés
Azok számára, akik nem tudnak sok időt a konyhában tölteni a vendégvárás miatt, olyan kényelmi termékeket, előre elkészített előéleteket és különféle salátákat ajánl az üzletlánc, mint a DESPAR Premium antipasti, a REGNUM marhatatár beefsteak, a REGNUM jalapenos sonka, vagy a Wojnar’s tojássaláta.
Prémium húsokkal lesz teljes az ünnepi asztal
A húsok között egyebek mellett libamáj, báránycomb, borjú karaj, bontott pecsenyekacsa, marha- és sertésoldalas, és tanyasi csirke felsőcombfilé is megtalálható. A csemege kínálatból pedig különféle kolbászok, sonkaféleségek vásárolhatóak meg akciós áron.
Magas minőségű borok, sörök és desszertek is akciósan vihetők haza
Mindezek mellé az ország történelmi borvidékeiről – például Szekszárdról, Villányból, Egerből – érkező kitűnő borokat és pezsgőket, valamint hazai kézműves söröket is ajánl a SPAR. Az ünnepi fogások után pedig mindig jólesik a desszert, az üzletlánc különféle torták és péksütemények mellett csokoládékat és jégkrémeket is válogatott a katalógusába.
A SPAR Magyarország annak érdekében, hogy a vásárlói figyelmét felhívja a közelmúltban életbe lépett, 42/2025. (III.11.) kormányrendeletben rögzített, árrés-szabályozás alá eső termékekre, 2025. március 17-től a könnyebb tájékozódás érdekében feltűnő, piros árcímkékkel jelöli meg azokat. Ezek mellett legalább 700 sárga árcímkés, csökkentett árú termékkel találkozhatnak a vásárlók, és a MySPAR applikáció ajánlatai is további spórolást tesznek lehetővé számukra.
A SPAR Ínyenc katalógus online is megtekinthető ide kattintva: https://www.spar.hu/ajanlatok
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar1 hét ago
Egyre népszerűbb az ADA P1 Meter – de nem csak a HMKE felhasználók körében
-
Okoseszközök2 hét ago
Április 7-től további Samsung készülékekre érkezik a One UI 7
-
Zöld2 hét ago
Elindult a munka a házikertekben
-
Okoseszközök7 nap ago
A Sony bemutatja az új WF-C710N fülhallgatót
-
Okoseszközök2 hét ago
A Samsung bemutatja az AI-vezérelt, összekapcsolt élet jövőjét
-
Ipar22 óra ago
Kik Európa innovátorai?
-
Ipar1 hét ago
A cargo-partner az AutoStore rendszerrel növeli logisztikai hatékonyságát
-
Gazdaság1 hét ago
Az űrtechnológia betör a várostervezésbe