Gazdaság
Válság ide vagy oda, a legtöbben idén is annyit költünk ajándékra, mint tavaly
A hazai felhasználók 59 százaléka 40 ezer forintnál kevesebbet, 41 százaléka 50 ezer forintnál többet költ idén karácsonyi ajándékok vásárlására.
Döntő többségük ugyanannyit költ idén karácsonykor, mint tavaly, és közel 80 százalékuk az internetről is rendel ajándékot. Az online piacterek a vidéki városokban, illetve a fővárosban élők számára a legnépszerűbb ajándékbeszerző helyek – derül ki a Vatera saját felhasználói körében végzett karácsonyi felméréséből.
Idén karácsony előtt a felhasználók 27 százaléka tervez eladni valamit a Vaterán, és a felhasználók közel ötöde nyilatkozott úgy, hogy adott már túl az online piactéren olyan karácsonyi ajándékán, amely nem nyerte el tetszését.
Rutinosabbak lettek a magyar felhasználók
A közel egy éve tartó járvány nyomán a felhasználók rutinosabbá váltak: már 95 százalékuk szokta összehasonlítani online a hasonló termékeket paramétereik alapján, és 24-ről 31 százalékra emelkedett az online bankkártyás fizetést választók aránya. Idén csupán a válaszadók 1 százaléka hagyja az utolsó pillanatra az ajándékvásárlást a tavalyi 4 százalékhoz képest, így nem meglepő, hogy már jóval többen (13 százalék) vették meg a fekete pénteki akciókon a meglepetéseket a tavalyi 4 százalékhoz képest.
A legtöbben ugyanannyit költünk ajándékra, mint tavaly
A felhasználók 69 százaléka a tavalyihoz hasonló összeget tervez elkölteni idén ajándékokra, 20 százalékuk kevesebbet, 11 százalékuk pedig többet szeretne költeni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a legtöbben összesen 50 és 100 ezer forint közötti összeget terveznek idén karácsonyi ajándékra költeni. A válaszadók negyede viszont 30-50 ezer forintot szán ajándékra, míg százezer forintnál nagyobb összeget csak mintegy tizedük szeretne fordítani.
1-5 főnek tervez ajándékot vásárolni a válaszadók 68 százaléka, 6-10 embernek 21 százalékuk készül meglepetéssel, ennél több ajándékkal a felhasználók 5 százaléka készül – és ugyanannyien nyilatkoztak úgy, hogy senkinek sem vesznek ajándékot.
A döntő többség idén online is rendel ajándékot
A felhasználók 79 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tervez online is ajándékot rendelni, ami nem meglepő, hiszen 95 százalékuk már vásárolt valamelyik internetes piactéren, 49 százalékuk pedig havonta legalább egyszer rendel valamit a netről. (Legalább negyedévente a felhasználók 21 százaléka, hetente pedig 14 százalékuk vásárol online.)
A felhasználók 35 százaléka minden második karácsonyi ajándékot az interneten tervez megvenni idén. Ennél kevesebben (16 százalék) terveznek mindent online beszerezni, az ajándékok háromnegyedét 29 százalék, negyedét 21 százaléka tervezi így beszerezni. Minden második válaszadó tervez a Vaterán karácsonyi ajándékot venni, e mellett a legfontosabb érvekként a biztonságos vásárlást, az olcsóbb árakat, és a piactéren elérhető egyedi ajándékokat jelölték meg a legtöbben.
A jó árak miatt csábító az online ajándékvásárlás
Érdekesség, hogy az online karácsonyi vásárlás melletti legfontosabb érvként a kedvező árakat és akciókat (46 százalék), az árak összehasonlításának lehetőségét (44 százalék) és a kényelmet (43 százalék) jelölték meg – azt, hogy ez a vásárlási mód a legbiztonságosabb a járványhelyzetben, csupán a válaszadók 37 százalékának volt fontos. Ugyanakkor az átvételi módban a futárszolgálat (65 százalék) után második helyre lépett elő a csomagautomatás átvétel (13 százalék), és az online bankkártyás fizetést választók aránya (31 százalék) is elég magas.
Az internetes ajándékvásárlás kapcsán a legtöbb felhasználót az aggasztja a legjobban, hogy esetleg nem érkezik meg időben a rendelés, vagy nem olyan lesz a termék, mint amit az adatlapon láthatott. A legtöbben egyébként valamilyen online áruházból fogják megrendelni az ajándékot, a második legnépszerűbb internetes beszerzési platform az online piactér (amilyen a Vatera is), az apróhirdetési oldalak és fórumok csak a harmadik és negyedik legnépszerűbbek.
Ezeket az ajándékokat rendeljük a legtöbben online
A Vatera kutatásából kiderült, hogy a legnagyobb arányban ajándékba szánt könyvet, szórakoztatóelektronikai cikket, gyermekjátékot, illetve háztartási kisgépet terveznek online rendelni idén karácsonyra a felhasználók). Ezzel szemben az offline vásárlást preferálják többen a ruházati cikkek (30 százalék) és a szépségápolási cikkek (31 százalék) beszerzéséhez.
Saját maguk pedig a járvány évében a legtöbben könyvet (37 százalék), szórakoztató elektronikai eszközt (30 százalék), háztartási kisgépet (22 százalék), illetve valamilyen ruházati cikket (23 százalék) szeretnének ajándékba kapni karácsonyra.
Gazdaság
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.
A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.
„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”
– fogalmazott Zala Mihály
A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.
„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”
– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.
Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén
2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.
Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.
Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.
„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.
A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.
Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.
A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.
A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.
A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.
Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban6 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Gazdaság2 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Gazdaság2 hét ago
Stratégiai partnerséget kötött a 4iG és az IAI a Spacecom adósságrendezésére
-
Ipar2 hét ago
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden