Gazdaság
Az online vásárlás szárnyal a vírus-válságban is: ingyenes e-kereskedelem akadémia indul vállalkozásoknak
A koronavírus-járvány soha nem látott áttörést hozott az online kereskedelem terén tavaly. 2020 első hat hónapjában a KSH adatai szerint közel 500 milliárd forintra nőtt az e-kereskedelem forgalma, miközben minden 3. magyar rendszeresen és szívesen költi pénzét a digitális térben.
A szegmens tehát a válság nyertese lett. A Stylers Group információ-technológiai szolgáltató cégcsoport januárban hat alkalmas, ingyenes online szakmai előadássorozatot indít, melynek keretében az e-commerce üzleti és technológiai aktualitásait járják körbe elismert hazai és nemzetközi szakemberek segítségével. A Protechtor E-commerce első alkalmával, január 19-én, rögtön egy nagyágyú, az amerikai Walmart Labs San Diego-i vezetője lesz az előadó.
Őrült tempóba kapcsolt tavaly a hazai e-kereskedelem: míg korábban 30-40%-os növekedést tapasztalhattunk a szektorban negyedévente, 2020 nyarán már 62%-os bővülésről számolt be a KSH statisztikája. A vállalkozásokat kész tények elé állította az online kereskedelem robbanása, akik korábban lemaradtak a fejlesztésben, most rohamtempóban igyekeznek felzárkózni, azonban azok a cégek sem dőlhetnek hátra, melyek már rendelkeznek webshoppal és gördülékenyen működő technológiai háttérrel. A fokozódó versenyben ugyanis a fogyasztók gyorsaságot, átláthatóságot, valamint biztonságos és megbízható szolgáltatásokat várnak – és még több élményt. Vajon megéri chatbotot integrálni webáruházunkba? Mire figyeljünk, ha a Google AI segítségével ajánlanánk termékeinket? Hogyan használjuk ki az adatelemzés adta lehetőségeket a digitális világban? Mit akar a vásárló, és hogyan tudjuk befolyásolni a döntését?
Walmart, PwC Legal, Talk-A-Bot – nagyágyúk a nappaliban
A legégetőbb kérdések megválaszolásában szeretné segíteni a hazai vállalkozásokat a Stylers Group és a Braining Hub IT oktatási centrum által indított Protechtor E-commerce előadássorozat. A szervezők célja az, hogy a hazai e-kereskedelmi szereplők mind üzleti, mind technológiai oldalról naprakész, gyakorlati tudásra tegyenek szert. Szó lesz többek között az ajánlórendszerek és mesterséges intelligencia kapcsolatáról, az e-kereskedelem kibervédelmi kihívásairól, a kapcsolódó jogi normákról, valamint a chatbot integráció és a fejlesztések visszamérésének lehetőségeiről. Mindezt ráadásul az e-kereskedelem tapasztalt szakértői osztják meg a hallgatókkal: Nagy Sándor (Ecommerce Hungary), Firniksz Judit (Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal), Kovács Gyula (Neuron Solutions), Geiger Tamás (JabJab), Vajna Balázs (Loupe Digital), Kovács Ádám (Nielsen Brandbank), Bagladi Balázs (Talk-A-Bot), Szöllősi Péter és Luter Tibor (Black Cell Magyarország Kft.).
Az első előadásra január 19-én kerül sor, ráadásul rögtön egy nagyágyúval nyitja meg az évet a Protechtor: Claude Jones, az Egyesült Államok egyik legnagyobb kiskereskedelmi szereplőjének saját technológiai vállalata, a Walmart Labs San Diego-i vezetője osztja meg gondolatait a vásárlási élmény rohamtempójú fejlődéséről. A részvétel a regisztrációt követően ingyenes, a további előadások részletes tematikája pedig a protechtor.hu weboldalon olvashatók.
Ma már sokdimenziós a technológia: közös érdek a tudásmegosztás
Az információ-technológiai szolgáltató Stylers Group cégcsoport számára kiemelten fontos a hazai tech-szereplők közötti folyamatos párbeszéd és együttműködés kereteinek megteremtése, a tapasztalatcsere és a jó gyakorlatok megosztása a magyar vállalkozásokkal. 2021-től ezért az általuk alapított Protechtor digitális rendezvénysorozat az üzleti IT és az e-kereskedelem mellett újabb területekkel bővül: a workshopok a jövőben boncolgatni fogják a HR és az IT találkozásának aktuális kérdéseit, a legizgalmasabb amerikai trendeket, emellett külön rendezvényág foglalkozik majd olyan inspiráló karriert befutott nőkkel, akik sikeresen törtek a csúcsra a technológia férfias világában.
„Tavaly kezdtük el szervezni a Protechtor online sorozat eseményeit, és hamar kiderült számunkra, hogy számos olyan, az információs technológiához lazábban kapcsolódó téma van, melyekről keveset beszélünk, mégis rendkívül fontosak. Hogyan lehet felépíteni és hatékonyan vezetni egy csapatot? Milyen szerep jut a nőknek a technológiai iparban az új évtizedben? Milyen friss trendeket érdemes átültetni az USA piacáról a magyar viszonyok közé? Mivel évek óta saját irodával aktívak vagyunk a tengerentúlon, mindig fontosnak tartottuk tapasztalataink megosztását, ugyanakkor látjuk azt is, milyen sokat tudunk tanulni másoktól”
– fogalmazott Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO-ja.
Gazdaság
175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében
Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.
Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.
A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.
Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.
„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”
– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.
„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”
– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.
„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”
– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.
„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”
– emelte ki Nagy Elek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.
Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.
Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.
Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.
Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.
Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.
Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:
- az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
- a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.
Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.
A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.
Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság6 nap ago
Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat
-
Gazdaság1 hét ago
Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel
-
Mozgásban2 hét ago
Skóciában tör győzelemre a hétvégén Molnár Martin
-
Gazdaság1 hét ago
Sokmilliós egyszeri kiadást jelent majd Otthon Start hitelből vásárolni ingatlant
-
Mozgásban1 hét ago
Így alakítja át a jövőt a töltés, a parkolás és a navigáció digitalizációja
-
Gazdaság3 nap ago
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
-
Ipar1 hét ago
2,7 milliárd forintos beruházással lép szintet a SPAR logisztikája
-
Gazdaság2 hét ago
Gyorsítósáv: a vállalatok hatékonyságát támogatja a Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó cég egyedülálló fejlesztése