Gazdaság

8 tipp az internetes önkifejezés biztonságosabbá tételéhez

Ki követi a digitális lábnyomodat?

A hálózatba kapcsolt társadalom új megvilágításba helyezi az adatvédelmet. A valamilyen fajta online jelenlét ma már sokak számára a mindennapi élet elválaszthatatlan része.

Az információk interneten keresztüli megosztásának túl laza kezelése azonban kockázatokkal jár, és nemcsak az interneten, hanem offline is. Hogyan lehetnek tehát nagyobb biztonságban a személyes adatok?

Ruhavásárlás reggel, a megvásárolt ruha felpróbálása még aznap este a házból való kilépés nélkül, a fittségi szint javítása edzéssel az életjelek valós idejű ellenőrzése mellett, munkavégzés távolról – ezek csak ízelítők a hálózatba kapcsolt világ kínálta számtalan lehetőségből. Sok internethasználó a közösségi oldalakat, az üzenetküldő szolgáltatásokat és az egyéb platformokat is szívesen használja a táv-eszmecserékhez, legyen szó akár üzleti ügyekről, akár szórakozásról.

A gondatlan internetes önkifejezés azonban káros következményekkel járhat: ha sok ember számára láthatók a kommentek, fotók vagy egyéb személyes tartalmak, akkor általában kellő figyelmet is kapnak – csak sajnos nem mindig a kívánt figyelmet. Az információk ráadásul elképesztő gyorsasággal terjednek az interneten a fizikai világhoz képest, és ha egyszer valamit posztoltunk a neten, azt szinte lehetetlen többé eltávolítani. A személyes adatok védelmét szolgáló megfelelő intézkedések megtételét ezért mindenfajta online jelenlét elválaszthatatlan részévé kellene tenni.

Egy Kaspersky tanulmány szerint az online szolgáltatások használatakor még mindig túlságosan alacsony a biztonság-tudatosság: az Y-generációsok napi átlagban 7 órát töltenek az interneten, ennek ellenére csak 36%-uk van tudatában annak, hogy fejlesztenie kellene a biztonsági készségeit. 37%-uk úgy gondolja, túl unalmas ahhoz, hogy kiberbűncselekmény áldozatává váljon.

Ez óriási hibának bizonyulhat, főleg annak fényében, hogy milyen olcsón árulják az érzékeny adatokat a fekete weboldalakon, ami újabb bizonyíték a kiberbűnözés elterjedtségére. Csak a példa kedvéért, orvosi leleteket 1 $ és 30 $ közötti tartományban, szkennelt útleveleket pedig 6 $ és 15 $ közötti tartományban lehet venni. Az érzékeny információkkal való visszaélés ugyanakkor csak egyike azoknak a veszélyeknek, amelyek a valós életre kiható következményekkel járhatnak az internethasználók számára. A doxolás, azaz egy személy nyilvános deanonimizálása az interneten, ugyancsak rettenetes következményekkel járhat, ahogy azt ez a példa is mutatja: bizonyos privát információk közzétételét követően az amerikai Pitchfork zenei magazin egyik újságírója számos fenyegetést kapott a Twitteren. A kommentelők az olyan javaslatoktól sem riadtak vissza, hogy „égessük porig a házát”. A dolog onnan indult, hogy Taylor Swift rajongóinak nem tetszett egy, az énekesnő legújabb albumáról írott – nem eléggé pozitív – kritika, ezért közzétették a kritika szerzőjének telefonszámát és lakcímét.

Lehet, hogy egy ilyen incidens extrémnek tűnik, de a doxolás nemcsak egyes szakmák képviselőit – mint az újságírókat vagy a szexmunkásokat – fenyegeti a privát információk nyilvánosságra hozatalának formájában; a doxolás lényegében az összes áldozat rokonaival és barátaival fennálló kapcsolatát, valamint a karrierjét is veszélyezteti. A támadók szándékosan okoznak kárt a személyes információk szelektív közzétételével, vagyis például a kínos információk nyilvánosságra hozatalával. Mivel a munkáltatók vagy a potenciális alkalmazottak ma már gyakorta a LinkedInen, az Instagramon, a Facebookon és a Twitteren kutakodva próbálják ellenőrizni az alkalmazottak és a jelentkezők jó hírnevét, egyes érzékeny információk közzététele a társadalmi megítélés romlását vagy a pénzügyi biztonság elvesztését eredményezheti.

Mindezek fényében Vladiszlav Tuskanov, a Kaspersky adatvédelmi szakértője azt javasolja, hogy fejlesszük biztonságtudatosságunkat, és nagy odafigyeléssel kezeljük személyes adatainkat az interneten:

„Az internet egy csodálatos hely, amely korábban soha nem látott lehetőségeket adott nekünk egyéniségünk kifejezéséhez. De ahogy minden máshoz, ehhez is felelősségteljesen kell hozzáállnunk. Az online adatvédelem kezelésekor és az interneten rólunk fellelhető adatok ellenőrzés alatt tartásakor két fő elvet kell követnünk: tudnunk kell, mit tudnak rólunk, és el kell távolítanunk mindent, amit csak tudunk. Manapság már számos eszköz áll a felhasználók rendelkezésére ahhoz, hogy visszaszerezzék a magánélet sérthetetlenségéhez való jogot, vagy hogy legalább bizonyos fokú ellenőrzést gyakoroljanak az általuk most vagy a múltban megosztott információk felett. Használjuk ki hát ezeket az eszközöket.”

Íme a Kaspersky javaslatai arra vonatkozóan, hogy miként kerülhetjük el az adatainkkal való visszaélést, és miként tehetjük biztonságosabbá az online önkifejezésünket:

Guglizz rá magadra. Ha tudod, hogy milyen információk érhetők el nyilvánosan rólad, akkor mindjárt tisztább képed lesz arról, hogy mit tudnak felhasználni ellened. Ha a nevedre rákeresve nem jön ki sok találat, akkor feliratkozhatsz a Google-értesítésekre, hogy lásd, ha valami felbukkan rólad valahol a weben.
Próbáld ki az úgynevezett személykereső motorokat, amelyek segítségével nyílt webes adatok vagy kormányzati nyilvántartások használatával végezhetsz háttérellenőrzést az embereken. Az ilyen jellegű információk online közzététele az adott országtól függően illegális lehet, ezért az ilyen weboldalak elérhetősége az egyes joghatóságokban nem egyforma.
Nézd át a közösségi oldalakra feltett posztjaidat: ellenőrizd azoknak a helyeknek a geocímkéit, ahol gyakran tartózkodsz, például a lakásodét vagy az irodádét, vagy az olyan fotókat, amelyek elárulhatják ezek helyszínét. Ellenőrizd az adatvédelmi beállításaidat, és használd azt az opciót, amellyel elrejtheted az érzékeny információkat – például a rokonaid nevét – tartalmazó régebbi posztokat.
Használj olyan megoldásokat, amelyek meggátolják, hogy az alkalmazások indokolatlanul nyomon kövessék az eszközeidet.
Ha úgy gondolod, hogy az interneten rólad fellelhető információkat felhasználhatják ellened, próbálj meg megszabadulni tőlük. A közösségi hálózatok esetében ez viszonylag könnyű: vagy távolítsd el a privát adatokat tartalmazó posztjaidat, vagy tedd priváttá a profilod.
Ne feledd, hogy a közösségi hálózatok mellett számos más alkalmazásnak is van olyan közösségi komponense, amely információkat árulhat el rólad, kezdve attól, hogy milyen nyelvet tanulsz, egészen a szexuális aktivitásod szintjéig. Fordíts kiemelt figyelmet a földrajzi adatokat rögzítő alkalmazásokra, például a fitnesz nyomkövető alkalmazásokra. Ellenőrizd, hogy az ilyen alkalmazásokban nyitott fiókod privát-e.
Mérd fel, hogy milyen szolgáltatásokat használsz vagy használtál, például az online áruházakat, a különféle közösségi média alkalmazásokat, bejelentkező alkalmazásokat, stb. Ha már nem használod őket, vagy nem akarod, hogy bárhol információ jelenjen meg rólad ezekből az alkalmazásokból, kérd az adataid törlését ezektől a szervezetektől. Vagy nézd meg, hogy van-e a weboldalnak panasz bejelentésére vagy az információk eltávolításának kérésére szolgáló űrlapja, és használd azt. Ha nincs ilyen, fordulj közvetlenül az ügyintézőkhöz. Ha a lakhelyed szerinti joghatóságban szigorú adatvédelmi törvények (pl. a GDPR vagy a CCPA) vannak érvényben, akkor a szolgáltató számára egyszerűbb, ha simán csak eltávolítja az adataidat, mint ha megkockáztatja, hogy a szabályozó hatóságok hatalmas bírságot vessenek ki rá.
Ha bizonyos információkat nem lehet eltávolítani a forrásból, akkor az úgynevezett „elfelejtés jogával” élve utasíthatod a keresőmotort, hogy távolítsa el a keresési eredményekből a privát adataidat tartalmazó weboldalakra mutató hivatkozásokat. A keresőmotortól és a joghatóságtól függ az, hogy ezt megteheted-e.

A doxolásról és arról, hogy miként tarthatod biztonságban a személyes adataidat, a Securelist weboldalon olvashatsz bővebben. Ha több információt szeretnél kapni arról, hogy miként segíthetnek a Kaspersky termékei az adataid biztonságban tartásában, keresd fel weboldalunkat.

Related Topics:adatvédelem biztonság doxolás internetes kaspersky önkifejezés

Up Next

A Mastercard és a ZEN új digitális pénzügyi megoldásokat indít

Don't Miss

A mesterséges intelligencia a világjárvány egyik nagy nyertese

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Tovább emelkedett a fővárosban a panellakások ára

Jelentősen csökkent a téglalakás panellel szembeni árelőnye a fővárosban, miután egy év alatt 36 százalékkal emelkedett a házgyári lakások átlagos négyzetméterára, ismertette Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető az első féléves adatokat. Mindhárom használt szegmensben áremelkedést mért az Otthon Centrum.

A korábbinál alacsonyabb hitelkamat, illetve az igénybe vehető támogatások sokfélesége együttesen hat a fővárosi ingatlanpiacra, a keresletnövekedés pedig áremelkedéssel párosul, így éves szinten a panel, a tégla és a családi ház esetében is drágult az átlagos négyzetméterár – összegezte az első féléves budapesti adatokat Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, négyzetméterenként átlagosan 1,33 millió forintért keltek el a téglalakások, míg a panellakásokért 1,078 milliót, a házakért 810 ezer forintot fizettek a vevők. Az idei árak mindhárom használt szegmensben magasabbak a tavalyi év azonos időszakában mértnél. A legkevésbé, vagyis 12,4 százalékkal a házak drágultak, míg a téglalakások 21,8 százalékkal, a panellakások 36,2 százalékkal kerülnek többe, mint egy éve.

A társasházi téglalakások négyzetméterára 1,33 millió forint a fővárosban. A legmagasabb átlagos négyzetméterárat az V. kerületben mérte az Otthon Centrum, 1,76 millió forinttal. Ezt az árszintet az I. kerület közelítette meg, 1,75 millió forintos középértékkel, ettől nem sokkal marad le a II. kerület 1,68 millió, és a XIII. kerület 1,65 millió forinttal. A budai és belvárosi kerületek – a VIII. kerület kivételével – meghaladták a milliós négyzetméterárat, sőt, a budai kerületek többsége megközelítette a másfél milliós négyzetméterárat. A VI., IX. és XIV. kerületben átlagosan 1,2 millió forint négyzetmétere egy ingatlannak. A sort a VIII. kerület zárja, 972 ezer forinttal. A külső pesti kerületek közül a IV. kerület emelkedik ki 994 ezer forinttal, de a többi kerület árszintje is jobbára 900 ezer forint körül alakul. Legkedvezőbb áron a XVIII. kerületben lehet téglalakást venni, négyzetméterenként 766 ezer forintért. A téglalakások jelenlegi árszintje 21,8 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakát. A legtöbb kerületben kétszámjegyű az áremelkedés. Csupán néhány kerületben (III., IV., XVII. és XVIII.) nem nőttek az árak. Ugyanakkor az I. és XIII. kerületben 30 százalékot meghaladó a drágulás.

A panellakások átlagos négyzetméterára az első félévben 1,077 millió forint. A legmagasabb fajlagos ár a XIII. kerületben irányadó, 1,25 millió forinttal. Ezt csak a XI. kerület közelíti meg (1,22 millió forint), de a belvárosi és budai lakótelepek többsége is átlépte már a milliós négyzetméterárat: a III., IV., VIII. és XIV. kerület átlagos négyzetméterára 1,1 millió forint körül alakul. Egymillió forint alatt csak a külső pesti kerületekben lehet panellakást vásárolni. Ott sincs számottevő különbség, mivel a kerületek között 900 ezer és 1 millió forint között alakul a fajlagos átlagár. Az előző év azonos időszakánál 36,2 százalékkal drágább egy négyzetméter, ami azt mutatja, hogy a relatíve olcsó panelek iránt megnőtt a kereslet. Minden kerületben kétszámjegyű az emelkedés, ami a legtöbb kerületben 30-40 százalék közötti áremelkedést jelent. Jellemzően az olcsóbb lakótelepek drágultak nagyobb mértékben, például a XVIII. és a XX. kerületben lévők.

Az elmúlt félévben a használt házak négyzetméterenként 810 ezer forintért cseréltek tulajdonost. A budai és külső pesti kerületek között továbbra is jelentős különbség rajzolódik ki. Előbbire egymillió forint feletti négyzetméterár jellemző, például a III. kerületben 1,32 millió forint a középérték. Némileg kedvezőbb a XXII. kerület 955 ezer forintos ára. Ezzel szemben a külső pesti kerületek átlaga 705 ezer forint és egyedül a XIV. kerület éri el a milliós átlagot (1,007 millió Ft). A dél-pesti kerületek az átlagnál olcsóbbak: a XX. kerületben 561 ezer, a XVIII., XXI. és XXIII. kerületben egyaránt 600 ezer forint a négyzetméterár átlaga. Egy év alatt 12,4 százalékkal nőtt az árszint ebben a szegmensben. Amíg a pesti oldalon 16 százalékos a drágulás, addig a budai oldalon alig volt változás, ami a korábban irányadó magas ár miatti szűkebb kereslettel magyarázható.

„Az árképzésben továbbra is meghatározó a lokáció, valamint az ingatlan állapota: a teljesen felújított, jó elhelyezkedésű ingatlanok rendre a szegmensben mért kerületi átlagnál drágábban kelnek el”

– összegzett Soóki-Tóth Gábor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Panelek újabb reneszánsza: a leggyorsabban értékesíthető lakástípus

Egyre nagyobb a különbség az egyes ingatantípusok értékesítési ideje között: a leggyorsabban a házgyári technológiával épült lakások kelnek el, míg a használt házak országos átlagban majdnem hét hónapot töltenek a piacon, ismertette az Otthon Cetrum elemzési vezetője az első féléves adatokat.

Az év első félévében ingatlantípusonként eltérő trend jellemezte az értékesítési időket. Míg a lakások forgási sebessége gyorsult, addig a házak eladásához szükséges idő tovább nőtt, azaz egyre nagyobb a különbség az egyes ingatlantípusok értékesítési ideje között – összegezte Soóki-Tóth Gábor az első féléves adatokat. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, a panellakások értékesítési ideje az első félévben átlagosan 50 nap volt, míg a társasházi lakásoké 84, a családi házaké pedig 201 nap. Egyúttal megjegyezte, hogy a panellakások esetében egy éve csökken a forgási idő, és a tavalyi III. negyedévben mért 80 nap az idei II. negyedévre – jelentős javulás után – 50 napra mérséklődött.

Hagyományosan a nagyvárosokban töltik a legkevesebb időt a piacon az ingatlanok, így a panellakások is. Ennek megfelelően 2025. II. negyedévében a régióközpontokban keltek el leggyorsabban a panelek, mindössze 39 nap alatt, de ezt az értéket majdnem hozták Pest külső kerületei is 43 nappal, míg a főváros budai részén 52, a belső pesti kerületekben 49 nap az átlag, ami nagyjából megfelel országos átlagnak. A kisebb városokban (59 nap) és a megyei jogú városokban (66 nap) az értékesítéshez az országos átlagnál hosszabb időre volt szükség.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje 84 nap volt a II. negyedévben, ami szintén jelentősen kevesebb az I. negyedévben mért átlagértéknél. Ugyanakkor Soóki-Tóth Gábor megjegyezte, a használt téglalakások forgási sebességének gyorsulása csak a második negyedévre érvényes, mert az I. negyedéves érték még megegyezett a tavalyi éves átlaggal. Ebben a szegmensben a külső pesti kerületek forgási sebessége a legkedvezőbb a II. negyedévben mért 54 nappal, amelyet a régióközpontok 60 napos átlaga követ. A belvárosi és budai kerületek szinte párhuzamosan pörögtek 73 és 76 nappal. A megyei jogú városokban 87 nap az irányadó, míg a kisebb városokban, illetve a fővárosi agglomerációban 130-135 nap, bő négy hónap volt az átlagos értékesítési idő ebben a szegmensben.

A használt házak átlagos értékesítési ideje az idei első és második negyedévben egyaránt 201 nap volt.

„Ez az érték a tavalyi évhez és az előző év utolsó negyedévéhez képest egyaránt bő két héttel hosszabb idő”

– emelte ki az elemzési vezető.

Soóki-Tóth Gábor elmondta, a településtípusok értékesítési idejében itt alakult ki a legnagyobb különbség. A külső pesti kerületek 138 napos átlagértéke a legkedvezőbb, de még a megyei jogú városok 150 napos, a régióközpontok 162 napos átlaga is jelentősen kedvezőbb az országos átlagnál. Pest vármegyében 185 nap, Budán, ahol a magas árak némileg hűtötték a keresletet, átlagosan 204 napot kellett várni a sikeres üzletzárásra. A kisebb városokra és községekre pedig bőven 200 nap feletti érték jellemző: a kisvárosokban 217, a községekben 250 nap a mértékadó az év második negyedévében.

„A felújításra szoruló és korszerűtlen használt házat a legnehezebb eladni, ez a trend tartósnak ígérkezik, a vevők többsége nem építkezni, hanem költözni szeretne”

– magyarázta Soóki-Tóth Gábor.

„A jelenlegi trend egyértelműen arról árulkodik, hogy továbbra is a nagyvárosokban élénk az ingatlanpiac. Továbbra is a kedvezőbb árazású és jó elhelyezkedésű ingatlantípusok fogynak a leggyorsabban, a drágább körzetekben, különösen a családi házak, villák esetében nagyobb türelemre van szükség az eladáshoz.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Karrierváltás: a bruttó hazai átlagkeresetet is meghaladhatja a junior informatikusok kezdő fizetése

A 750 ezer forintot is elérheti a junior informatikusok bruttó kezdő fizetése, amely így több mint 6 százalékkal meghaladhatja a KSH által július közepén publikált, mintegy 703 ezer forintos bruttó hazai átlagkeresetet.

A magyar gazdaság gyenge teljesítménye miatt a juniorok elhelyezkedése egy hat-nyolc hónapos képzés után akár négy-hat hónapig is eltarthat, ám a legtöbb iparágban zajló digitalizációs hullámnak köszönhetően a különböző szektorokban szerzett tapasztalatokkal – például a jogi, egészségügyi, pénzügyi, mérnöki vagy oktatási szakmai múlttal – rendelkezők manapság is gyorsan elhelyezkedhetnek, és a fizetésük 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti – összegzi a partnercégeitől szerzett tapasztalatokat az egyik legnagyobb hazai IT képzési központ, a PROGmasters.

Előnyben vannak a komplexebb tudással rendelkező jelöltek

„A 2024-es évvel ellentétben az idei év első felében már azt láttuk, hogy a multinacionális nagyvállalati partnercégeink – például az OTP Bank, az UNIQA Raiffeisen Software Service Kft., a Rheinmetall 4iG Digital Services Kft. vagy a tervek szerint évi 100 új junior fejlesztővel bővülő NIX – mellett a digitalizálódó kis- és középvállalatok is aktívabban toboroznak junior programozókat és szoftvertesztelőket. Az elmúlt időszakban például a világ számos országában működő Liferay, a Grepton, vagy a DPC is felvett új juniorokat tőlünk”

– mondja Kardos Ádám, a PROGmasters társ-ügyvezetője.

A partnercégek manapság az egy-egy területre specializálódott szakemberekkel – tehát például a programozók esetében a backend vagy frontend fejlesztőkkel – szemben előnyben részesítik a generalistákat, azaz a mindkét területhez értő full-stack fejlesztőket. A szoftvertesztelők esetében ugyancsak a komplexebb tudással rendelkező – a manuális és az automata tesztelés terén is jártas – szakemberekre mutatkozik nagyobb igény a munkaerőpiacon – mutat rá a PROGmasters.

850 ezer körül a jogi, mérnöki vagy pénzügyi előélettel rendelkező junior informatikusok bruttó kezdő fizetése

Az IT-szakmai felkészültség és a soft skillek – azaz a kommunikációs és kooperációs készségek – mellett az is lényeges szempont a partnercégek számára, hogy a junior informatikusok jártasak-e az adott szektor folyamataiban.

„Többek között a generatív AI és a felhőalapú technológiák térnyerése okán a legtöbb iparág komoly digitalizációs hullámban van, ezért a partnercégeink körében nagyon keresettek az IT-n kívüli szakmai képzettséggel is rendelkező, illetve különböző iparágakban szerzett tapasztalatokkal érkező juniorok. Így például a legaltech-, a biotech-, az insurtech- vagy a fintech-forradalom miatt népszerűek a jogi, egészségügyi vagy pénzügyi szakmai múlttal rendelkező, magukat informatikussá átképző szakemberek”

– foglalja össze a munkaerőpiac igényeit a PROGmasters társ-ügyvezetője.

Ezek a szakemberek már juniorként is akár 850 ezer forintos bruttó kezdő alapfizetésre számíthatnak, ami 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti.

4-6 hónap alatt juthatnak álláshoz a kezdők – a cégek sok pozíciót meg sem hirdetnek

A hazai gazdaság gyenge teljesítménye miatt a junior informatikusok elhelyezkedésének időtartama a 2022-ig jellemző, átlagosan 2-3 hónaphoz képest a duplájára nőtt, így jelenleg a 4-6 hónapot is elérheti.

„A munkaadóknál azonban előnnyel indulnak azok a juniorok, akik dolgoztak már legalább pár hónapot éles fejlesztési projekten – így ők a hat-nyolc hónapos képzés után általában négy hónap alatt elhelyezkedhetnek –, ezt szolgálja az intenzív gyakornoki programunk is”

– mondja Kardos Ádám.

„Tapasztalataink szerint a cégek a junior pozíciók jelentős részét – a korábbiakhoz hasonlóan – most sem hirdetik meg nyilvánosan, a jelöltek többségét inkább ajánlás útján, például állásbörzéken válogatják ki a munkaadók”

– teszi hozzá a PROGmasters társ-ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!