Gazdaság

8 tipp az internetes önkifejezés biztonságosabbá tételéhez

Ki követi a digitális lábnyomodat?

A hálózatba kapcsolt társadalom új megvilágításba helyezi az adatvédelmet. A valamilyen fajta online jelenlét ma már sokak számára a mindennapi élet elválaszthatatlan része.

Az információk interneten keresztüli megosztásának túl laza kezelése azonban kockázatokkal jár, és nemcsak az interneten, hanem offline is. Hogyan lehetnek tehát nagyobb biztonságban a személyes adatok?

Ruhavásárlás reggel, a megvásárolt ruha felpróbálása még aznap este a házból való kilépés nélkül, a fittségi szint javítása edzéssel az életjelek valós idejű ellenőrzése mellett, munkavégzés távolról – ezek csak ízelítők a hálózatba kapcsolt világ kínálta számtalan lehetőségből. Sok internethasználó a közösségi oldalakat, az üzenetküldő szolgáltatásokat és az egyéb platformokat is szívesen használja a táv-eszmecserékhez, legyen szó akár üzleti ügyekről, akár szórakozásról.

A gondatlan internetes önkifejezés azonban káros következményekkel járhat: ha sok ember számára láthatók a kommentek, fotók vagy egyéb személyes tartalmak, akkor általában kellő figyelmet is kapnak – csak sajnos nem mindig a kívánt figyelmet. Az információk ráadásul elképesztő gyorsasággal terjednek az interneten a fizikai világhoz képest, és ha egyszer valamit posztoltunk a neten, azt szinte lehetetlen többé eltávolítani. A személyes adatok védelmét szolgáló megfelelő intézkedések megtételét ezért mindenfajta online jelenlét elválaszthatatlan részévé kellene tenni.

Egy Kaspersky tanulmány szerint az online szolgáltatások használatakor még mindig túlságosan alacsony a biztonság-tudatosság: az Y-generációsok napi átlagban 7 órát töltenek az interneten, ennek ellenére csak 36%-uk van tudatában annak, hogy fejlesztenie kellene a biztonsági készségeit. 37%-uk úgy gondolja, túl unalmas ahhoz, hogy kiberbűncselekmény áldozatává váljon.

Ez óriási hibának bizonyulhat, főleg annak fényében, hogy milyen olcsón árulják az érzékeny adatokat a fekete weboldalakon, ami újabb bizonyíték a kiberbűnözés elterjedtségére. Csak a példa kedvéért, orvosi leleteket 1 $ és 30 $ közötti tartományban, szkennelt útleveleket pedig 6 $ és 15 $ közötti tartományban lehet venni. Az érzékeny információkkal való visszaélés ugyanakkor csak egyike azoknak a veszélyeknek, amelyek a valós életre kiható következményekkel járhatnak az internethasználók számára. A doxolás, azaz egy személy nyilvános deanonimizálása az interneten, ugyancsak rettenetes következményekkel járhat, ahogy azt ez a példa is mutatja: bizonyos privát információk közzétételét követően az amerikai Pitchfork zenei magazin egyik újságírója számos fenyegetést kapott a Twitteren. A kommentelők az olyan javaslatoktól sem riadtak vissza, hogy „égessük porig a házát”. A dolog onnan indult, hogy Taylor Swift rajongóinak nem tetszett egy, az énekesnő legújabb albumáról írott – nem eléggé pozitív – kritika, ezért közzétették a kritika szerzőjének telefonszámát és lakcímét.

Lehet, hogy egy ilyen incidens extrémnek tűnik, de a doxolás nemcsak egyes szakmák képviselőit – mint az újságírókat vagy a szexmunkásokat – fenyegeti a privát információk nyilvánosságra hozatalának formájában; a doxolás lényegében az összes áldozat rokonaival és barátaival fennálló kapcsolatát, valamint a karrierjét is veszélyezteti. A támadók szándékosan okoznak kárt a személyes információk szelektív közzétételével, vagyis például a kínos információk nyilvánosságra hozatalával. Mivel a munkáltatók vagy a potenciális alkalmazottak ma már gyakorta a LinkedInen, az Instagramon, a Facebookon és a Twitteren kutakodva próbálják ellenőrizni az alkalmazottak és a jelentkezők jó hírnevét, egyes érzékeny információk közzététele a társadalmi megítélés romlását vagy a pénzügyi biztonság elvesztését eredményezheti.

Mindezek fényében Vladiszlav Tuskanov, a Kaspersky adatvédelmi szakértője azt javasolja, hogy fejlesszük biztonságtudatosságunkat, és nagy odafigyeléssel kezeljük személyes adatainkat az interneten:

„Az internet egy csodálatos hely, amely korábban soha nem látott lehetőségeket adott nekünk egyéniségünk kifejezéséhez. De ahogy minden máshoz, ehhez is felelősségteljesen kell hozzáállnunk. Az online adatvédelem kezelésekor és az interneten rólunk fellelhető adatok ellenőrzés alatt tartásakor két fő elvet kell követnünk: tudnunk kell, mit tudnak rólunk, és el kell távolítanunk mindent, amit csak tudunk. Manapság már számos eszköz áll a felhasználók rendelkezésére ahhoz, hogy visszaszerezzék a magánélet sérthetetlenségéhez való jogot, vagy hogy legalább bizonyos fokú ellenőrzést gyakoroljanak az általuk most vagy a múltban megosztott információk felett. Használjuk ki hát ezeket az eszközöket.”

Íme a Kaspersky javaslatai arra vonatkozóan, hogy miként kerülhetjük el az adatainkkal való visszaélést, és miként tehetjük biztonságosabbá az online önkifejezésünket:

Guglizz rá magadra. Ha tudod, hogy milyen információk érhetők el nyilvánosan rólad, akkor mindjárt tisztább képed lesz arról, hogy mit tudnak felhasználni ellened. Ha a nevedre rákeresve nem jön ki sok találat, akkor feliratkozhatsz a Google-értesítésekre, hogy lásd, ha valami felbukkan rólad valahol a weben.
Próbáld ki az úgynevezett személykereső motorokat, amelyek segítségével nyílt webes adatok vagy kormányzati nyilvántartások használatával végezhetsz háttérellenőrzést az embereken. Az ilyen jellegű információk online közzététele az adott országtól függően illegális lehet, ezért az ilyen weboldalak elérhetősége az egyes joghatóságokban nem egyforma.
Nézd át a közösségi oldalakra feltett posztjaidat: ellenőrizd azoknak a helyeknek a geocímkéit, ahol gyakran tartózkodsz, például a lakásodét vagy az irodádét, vagy az olyan fotókat, amelyek elárulhatják ezek helyszínét. Ellenőrizd az adatvédelmi beállításaidat, és használd azt az opciót, amellyel elrejtheted az érzékeny információkat – például a rokonaid nevét – tartalmazó régebbi posztokat.
Használj olyan megoldásokat, amelyek meggátolják, hogy az alkalmazások indokolatlanul nyomon kövessék az eszközeidet.
Ha úgy gondolod, hogy az interneten rólad fellelhető információkat felhasználhatják ellened, próbálj meg megszabadulni tőlük. A közösségi hálózatok esetében ez viszonylag könnyű: vagy távolítsd el a privát adatokat tartalmazó posztjaidat, vagy tedd priváttá a profilod.
Ne feledd, hogy a közösségi hálózatok mellett számos más alkalmazásnak is van olyan közösségi komponense, amely információkat árulhat el rólad, kezdve attól, hogy milyen nyelvet tanulsz, egészen a szexuális aktivitásod szintjéig. Fordíts kiemelt figyelmet a földrajzi adatokat rögzítő alkalmazásokra, például a fitnesz nyomkövető alkalmazásokra. Ellenőrizd, hogy az ilyen alkalmazásokban nyitott fiókod privát-e.
Mérd fel, hogy milyen szolgáltatásokat használsz vagy használtál, például az online áruházakat, a különféle közösségi média alkalmazásokat, bejelentkező alkalmazásokat, stb. Ha már nem használod őket, vagy nem akarod, hogy bárhol információ jelenjen meg rólad ezekből az alkalmazásokból, kérd az adataid törlését ezektől a szervezetektől. Vagy nézd meg, hogy van-e a weboldalnak panasz bejelentésére vagy az információk eltávolításának kérésére szolgáló űrlapja, és használd azt. Ha nincs ilyen, fordulj közvetlenül az ügyintézőkhöz. Ha a lakhelyed szerinti joghatóságban szigorú adatvédelmi törvények (pl. a GDPR vagy a CCPA) vannak érvényben, akkor a szolgáltató számára egyszerűbb, ha simán csak eltávolítja az adataidat, mint ha megkockáztatja, hogy a szabályozó hatóságok hatalmas bírságot vessenek ki rá.
Ha bizonyos információkat nem lehet eltávolítani a forrásból, akkor az úgynevezett „elfelejtés jogával” élve utasíthatod a keresőmotort, hogy távolítsa el a keresési eredményekből a privát adataidat tartalmazó weboldalakra mutató hivatkozásokat. A keresőmotortól és a joghatóságtól függ az, hogy ezt megteheted-e.

A doxolásról és arról, hogy miként tarthatod biztonságban a személyes adataidat, a Securelist weboldalon olvashatsz bővebben. Ha több információt szeretnél kapni arról, hogy miként segíthetnek a Kaspersky termékei az adataid biztonságban tartásában, keresd fel weboldalunkat.

Related Topics:adatvédelem biztonság doxolás internetes kaspersky önkifejezés

Up Next

A Mastercard és a ZEN új digitális pénzügyi megoldásokat indít

Don't Miss

A mesterséges intelligencia a világjárvány egyik nagy nyertese

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Alig veszünk már fel készpénzt

A jegybanki statisztikák szerint a bankkártya forgalom évtizedekkel ezelőtti felfutása óta nem volt példa arra, hogy ne érte volna el a 20 millió darabot az egy negyedév alatt végrehajtott készpénzfelvételi tranzakciók száma, mint most tavasszal.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a falvakba helyezett „buta”, egyfunkciós ATM-ek helyett a bankfiókok szolgáltatásának egy részét kiváltani képes okos ATM-ek járásközpontokba telepítésével érdemben lehetne javítani a vidéki lakosság hozzáférését a pénzügyi szolgáltatásokhoz.

A hazai bankkártya használati szokások nem támasztják alá azt, hogy égetően nagy szükség lenne a hazai készpénzkiadó ATM-hálózat drasztikus fejlesztésére.

A Magyar Nemzeti Bank másfél évtizedre visszanyúlóan fellelhető statisztikái szerint ugyanis eddig nem volt arra példa, hogy egyetlen negyedév alatt ne érte volna el a készpénzfelvételek száma a 20 millió darabot, mint az történt 2025 első negyedévében – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A hátunk mögött hagyott negyedévben a készpénzfelvételek száma alig haladta meg a 19 millió darabot, az egy évvel korábbi szinthez képest a visszaesés 7,8 százalékos. Azaz több mint 1,6 millióval kevesebbszer járultak az ATM-ekhez az ügyfelek.

Gergely Péter szerint a csökkenés trendszerű: éves szinten a tranzakciók száma utoljára három éve, 2022. II. negyedévében növekedett, ám a most megtapasztalt mértékű zuhanásra 2021 óta nem volt példa.

Felgyorsult a hálózatbővítés, de az új szabály teljesíthetetlennek tűnik

A szakértője szerint eközben számottevően bővült a készpénzfelvételi lehetőségek száma: az idei első negyedév végén már 5 212 ATM működött Magyarországon. Az elfogadó hálózat egyetlen év alatt 332 egységgel bővült, a növekedés mértéke a 7 százalékot közelíti.

Éves szinten ilyen mértékű hálózatbővítésre – amióta az MNB nyilvános statisztikák rendelkezésre állnak – nem volt még példa. Jól láthatóan az ATM-hálózat bővítése azóta gyorsult fel, amióta az MNB ezt előírta a bankoknak 2023-ban.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ugyanakkor az is jól látható, hogy a fejlesztésekhez idő kell, hiszen a hálózatbővítés igazából csak 2024. III. negyedévétől pörgött fel. E tekintetben is kérdéses, reális elvárás lehet- e az a jogszabályi előírás, amely az év végéig írná elő az 1 000 főt meghaladó települések mindegyikére az ATM-telepítést. Ez ugyanis szűk fél év alatt több, mint 500 készülék kihelyezését tenné szükségessé, ami teljesíthetetlennek tűnik.

Több ATM, kisebb forgalom

Gergely Péter szerint az ATM-ek rentábilis működtetéséhez érdemi bankkártyaforgalomra lenne szükség, márpedig a forgalom drasztikus csökkenése és a hálózat bővülése együttesen azt eredményezte, hogy egy-egy készpénzkiadó automata naponta átlagosan már csak 40 tranzakciót bonyolít. Hét éve, 2018-ban ez a szám még meghaladta a 60-at. Ha a kistelepülésekre is elviszik a készülékeket, akkor ez a használati arány tovább csökken majd.

A limitemelés szükséges volt

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ugyanakkor az elmúlt hetek szabályozásának van egy olyan készpénzfelvétellel kapcsolatos része, amelyre vita nélkül szükség volt. Az ugyanis előírja a pénzintézetek számára, hogy egy-egy készpénzfelvételi tranzakció során az automatából felvehető összegnek minimálisan el kell érnie a 150  000 forintot.

Gergely Péter arra emlékeztet, hogy az egy készpénzfelvételi tranzakcióra jutó átlagérték 2022 tavasza óta meghaladja a 100 000 forintot, sőt az idei első negyedévben története során először átlépte a 110 ezer forintot. Ennek köszönhetően miközben a készpénzfelvételek darabszáma a már említett nyolc százalékot közelítő mértékben csökkent éves összevetésben, az automatákból kinyert összeg lényegében nem változott, 2 095 milliárd forint volt a negyedévben.

„Buta” falusi ATM helyett „automata bankfiókot” a járásközpontokba

Gergely Péter szerint szükség van a hálózatbővítésre – ám a települések helyett inkább a forgalmas ellátási központokba – pl. járásközpontokba – lenne érdemes automatákat helyezni.

Az ügyfelek érdekét ráadásul a szakértő szerint jobban szolgálná, ha ezeken a helyeken az egyfunkciós, csak készpénzkiadásra alkalmas ATM-ek helyett korszerű, készpénzbefizetésre és egyéb szolgáltatásokra (számlabefizetés, telefonfeltöltés stb.) alkalmas készülékek kerülnének, hiszen ezek révén a kistelepülések lakói is sokkal több pénzügyi szolgáltatáshoz férhetnének hozzá. Ma már egy korszerű ATM ugyanis lényegében bankfióki szintű szolgáltatást tud nyújtani – emlékeztet a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A nyár robbantja be igazán a személyi kölcsön piacot

Egy friss banki felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 2 százaléka finanszírozná banki hitelből a nyaralását, illetve 1 százalék kérne barátoktól, családtagoktól kölcsönt ilyen célra.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ennek némileg ellentmond, hogy az MNB statisztikái alapján rendszerint a nyári hónapok valamelyike jelenti darabszámban a csúcsot a személyi hiteleknél.

Bár saját bevallásuk szerint kevesen finanszírozzák a nyaralásukat banki hitelből, a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint mégis jellemzően a nyári hónapok valamelyikén történik a legtöbb folyósítás. Tavaly például átlagosan havi 25 385 darab szerződést kötöttek a bankok, miközben júliusban 30 982 darabot, ami a legmagasabb érték volt 2024-ben. Ugyanakkor a szerződéses összeg nem júliusban volt a legmagasabb: ekkor 67,1 milliárd forint értékben vettek fel fedezetlen hitelt a magyarok, miközben a legerősebb hónap a december volt 85,4 milliárd forinttal.

Emiatt a nyári hónapokban alacsonyabb az átlagos hitelösszeg is: 2024-ben átlagosan 2,55 millió forintot vettek fel a magyarok, míg a nyári hónapokban 2,39 millió forint volt az átlag. Vagyis többen igényelnek ilyenkor ingatlanfedezet nélküli hitelt, ám általában kisebb összegre van szükségük – jegyzi meg Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Nyaralásra gyorsan, számlanyitás nélkül kell a hitel

A nyáron felvett hitelek esetében az ügyfelek részéről gyakori igény, hogy akár 1-2 millió forintot meghaladó hitelösszeget is gyorsan tudjanak felvenni, mégpedig anélkül, hogy az adott banknál ehhez számlát kellene nyitni. Gergely Péter szerint ez az elvárás az úgynevezett PSD2-alapú jövedelem-ellenőrzésnek köszönhetően már mind több helyen meg is valósítható.

Ez egy uniós irányelv, amely a bankolás digitalizációját segíti. Ennek során az ügyfél beleegyezésével egy fintech szolgáltató vagy egy másik bank rövid időre betekinthet a hitelbírálathoz szükséges bankszámla-információkba.

Ilyen megoldással dolgozik például a Trive Bank, ahol kizárólag online lehet hitelt igényelni, akár munkaidőn kívül és hétvégén is. A hiteligénylés gyors és egyszerű, szelfivel elvégezhető, és a pénz akár 15 percen belül is a számlán lehet.

A bank nem kéri, hogy bankszámlát nyisson nála az ügyfél, a pénzt pedig az általa megjelölt számlára utalja. Előny még, hogy 11 hazai bank netbankjával működik az információmegosztás, így gyakorlatilag bárhol is van számlája valakinek, igényelheti a hitelüket. A Trive Bank eHitel Expressz személyi kölcsönével 450 ezer forint igényelhető 6 hónapos futamidőre, a kamat pedig fix 12 százalék.

Hasonlóan működik a Cofidis Bank Fapados kölcsöne, ami akár 20 perc alatt is igényelhető, a bírálathoz szükséges adatok elektronikus átadásával. A lehetséges hitelösszeg 20 perces igénylés esetén 1 millió és 3 millió forint között lehet. A 20 perces kölcsönt feltétele, hogy az igénylőnek legyen kártya alapú személyi igazolványa, illetve a számlavezető bankja a K&H, az MBH vagy az OTP legyen.

Saját ügyfeleknek több bank is ad gyorskölcsönt

Több bank is biztosít arra lehetőséget a saját ügyfeleinek, hogy mobilapplikáción keresztül online igényeljenek kölcsönt. Ehhez azonban rendszerint az szükséges, hogy már hónapok óta a bank ügyfele legyen az igénylő, és a jövedelme is oda érkezzen.

A CIB Bank ügyfelei, ha jogosultak az előzetesen jóváhagyott hitelajánlatra, akkor egy egyszerű, teljes mértékben online folyamaton keresztül igényelhetnek kölcsönt.

Az Erste Bank ügyfelei a George applikáción keresztül mindössze néhány kattintással tudnak személyi kölcsönt igényelni.

A K&H Bank ügyfelei ugyancsak pár perc alatt igényelhetnek gyorskölcsönt. Ehhez szükséges, hogy legalább 6 hónapja a bankhoz érkezzen a jövedelmük, és az legalább a minimálbér összegét elérje. A számlájukat azonban egyedül kell használniuk, és rendelkezniük kell mobilbank vagy e-bank hozzáféréssel.

Az OTP Banknak szintén van a nap 24 órájában igényelhető gyorskölcsöne meglévő ügyfelek számára. A kölcsönt akkor igényelhetik, ha rendszeres jövedelmük az OTP-hez érkezik, és rendelkeznek internetbank hozzáféréssel.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megnyílt a harmadik pénzcsap: akár teljesen ingyenes lehet a szigetelés – mégis kevesen tudnak róla

Új lehetőség nyílt meg a magyar háztartások előtt az energiahatékonysági felújítások finanszírozására: az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) keretében akár teljes padlásfödém-szigetelést vagy több százezer forintos hozzájárulást lehet kapni fűtéskorszerűsítésre, homlokzatszigetelésre.

A Mapei Kft. szerint a támogatás jelentős része kihasználatlan marad, mert a lakosság túlnyomó része nem is hallott róla.

2025 nyarán háromféle államilag támogatott otthonfelújítási konstrukció fut párhuzamosan, amelyek kombinálhatók egymással: a vidéki felújítási támogatás, a 0 százalékos energetikai hitel, valamint az EKR. A Mapei Kft. szakértői szerint utóbbi a legnagyobb meglepetést hozhatja, hiszen nem kell rá pályázni, nem kell hozzá jövedelemvizsgálat, életkori megkötés vagy értékbecslés – mégis akár milliós nagyságrendű támogatásra jogosít.

„Az EKR-rel a szolgáltatók szó szerint megvásárolják tőlünk az energiamegtakarítást”

– fogalmaz Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. Az energiaszolgáltatókat jogszabály kötelezi arra, hogy évente meghatározott mennyiségű energiamegtakarítást érjenek el. Ezt részben lakossági korszerűsítések támogatásával teljesítik. A felújítás után kiállított energiamegtakarítási tanúsítványokat (HEM) a kivitelezők gyűjtik be, a pénzügyi elszámolás ezen keresztül történik – így a lakosság számára az eljárás gyors és egyszerű marad.

A támogatás típusa függ a korszerűsítés fajtájától: padlásfödém-szigetelés esetén akár 100 százalékos költségfinanszírozás is elérhető, homlokzatszigetelés vagy nyílászárócsere esetén pedig 30–40 százalékos támogatási arány a jellemző. A kivitelezők már 2023-ban több mint 40 ezer ilyen felújítást végeztek el EKR-keretből – jellemzően teljesen térítésmentesen.

Bár az EKR-támogatás igényléséhez nem szükséges pályázatot benyújtani, a támogatás feltétele a megfelelő dokumentáció biztosítása. A kivitelezésről előtte-utána fotókat kell készíteni, elengedhetetlen a vállalkozói szerződés megléte, és igazolni kell a munkálatok megvalósulását is – ezek hiányában a támogatás nem hívható le.

Június 12-én lép életbe a módosított jogszabály: ennek értelmében emelkedik az energiaszolgáltatók által elérendő megtakarítási mennyiség, nő a támogatható intézkedések köre, valamint több támogatás jár a komplex, több munkát tartalmazó felújítások után.

„Az EKR az egyetlen olyan lakossági felújítási támogatási forma Magyarországon, amelyhez nem kell pályázatot írni, mégis több százezer forint megtakarítást jelenthet. A háromféle támogatás összehangolt kihasználásával egy-egy háztartás akár 6–7 millió forintos felújítást is finanszírozhat, minimális önerővel”

– hangsúlyozza Markovich Béla.

Akik energiahatékonysági felújításon gondolkodnak, mielőbb kezdjék el a tájékozódást, és ha lehet, vonjanak be energetikai vagy pályázati tanácsadót a folyamat gördülékeny és szabályszerű lebonyolítása érdekében. Érdemes már most megkezdeni a tervezést, ugyanis a piaci előrejelzések szerint az év második felében várhatóan emelkedni fognak az építőanyagárak, miközben a kivitelezői kapacitások szűkülhetnek. Aki időben lép, az nemcsak jelentős összegeket takaríthat meg, hanem elkerülheti a későbbi torlódásokat és hosszabb várakozási időket is.

Mi az az EKR?

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) egy 2021 óta működő jogszabályi keret, amely kötelező energiamegtakarítást ír elő a szolgáltatóknak. A rendszer működése során a vállalatok a lakosság által elért energiahatékonysági eredményeket is beszámíthatják, így közvetetten finanszírozzák az otthoni korszerűsítéseket. A tanúsított megtakarítást a kivitelezők HEM (Hiteles Energiamegtakarítás) formájában gyűjtik be, és elszámolják a szolgáltatók felé.

További hasznos információk és gyakorlati tanácsok elérhetők a témában a Mapei TV 237. adásában, amely megtekinthető a következő linken: https://www.facebook.com/bela.markovich/posts/pfbid0QF7zFUooGCg5bhLywy4BfBkahM2Rvii1EifmHGZ6SMaQrsx1f6759vn3fCmkQ1Afl.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!