Gazdaság

Csak egy apró hiba kell, és a vevők fele lelécel

A céges online vevők négyötödénél a felhasználói élmény dönt a netes vásárlásnál

Nagyot fordult a világ az online kereskedelemben az elmúlt egy évben, a globális járványhelyzet, a bezártság és az átalakult fogyasztói igények miatt örökre megváltozott a kapcsolat a vásárlók és az e-kereskedők között.

Az emberek az új, bizonytalan mindennapokban már nem csupán termékeket és szolgáltatásokat választanak az interneten, sőt, az árazás is visszaszorult a dobogó első helyéről: a vásárlók valódi kapcsolatot és bizalmat keresnek a webáruházakban. Óriási viszont a verseny és a zaj, így komplett szemléletváltásra van szükség, amely az egész vásárlói életciklus során és megértést mutat a vevők felé. A webshopoknak tehát olyan sikerreceptet kell találniuk, mely az üzleti célok, a felhasználói élmény és a technológiai fejlesztések tökéletes kombinációjából áll össze.

Világszerte folytatódik az online kereskedelem diadalmenete, melynek újabb lökést adtak az elmúlt egy év eseményei és a kijárási korlátozások: 2021-ben az előrejelzések szerint már a 4,5 billió dollárt is elérheti az e-commerce szektor forgalma, a következő 20 évben pedig eljuthatunk oda is, hogy a globális értékesítés volumenének közel 95%-a a digitális térben valósul meg. A koronavírus mellett a tendenciát elsősorban az X- és a Z-generációnak köszönhetjük: az ezredforduló körül született fogyasztók 67%-a, míg az X-esek 56%-a részesíti előnyben az online vásárlást. A verseny közben egyre kiélezettebb, a tét pedig óriási – a vásárlók ma már érzékenyebbek az ügyfélkiszolgálás terén, és akár egyetlen kisebb hiba után is inkább a konkurenciánál keresik a hasonló termékeket vagy szolgáltatásokat. A negatív értékelések ráadásul gyorsabban terjednek a közösségi felületeken, mint eddig bármikor, így egy rossz visszajelzés súlyosabb károkat is okozhat a kereskedő megítélésében – és persze a bevételeiben.

Szemeket az üveggömbre – itt a „jósló” analitika

Nem kérdés tehát, hogy soha nem volt még ilyen fontos a vásárló-orientált szemléletmód, amely a 2020-as években már nem csak az értékesítés vagy marketing területeket hatja át, hanem a cég egész működését a logisztikától kezdve az informatikai tervezésig. A vásárlás már jóval a „megrendelem” gomb megnyomása előtt megkezdődik, hiszen a legtöbb érdeklődő órákat tölt keresgéléssel, és csak azt követően érkezik a webáruház felületére. Az új e-commerce világ alapszabálya, hogy mindig egy lépéssel a vásárló előtt kell járni, odafigyelni rá, és a számára legtökéletesebb megoldást kínálni. A jövő tehát a „jósló” analitikáé: miért nyomasztanánk a vevőinket kérdőívekkel és elégedettségi mérésekkel, ha a technológia által kínált adatokból megjósolhatjuk, mire vágynak? Csatasorba kell tehát állítani a mesterséges intelligenciát, a professzionális adatelemzést és olyan ajánlórendszereket kell fejleszteni, amelyek előre kitalálják, hogy mire van szüksége az ügyfélnek – akár úgy, hogy ezzel még ő maga sincs tisztában.

„Az e-kereskedelemmel foglalkozó szakemberek számára kulcskérdés lett tehát, hogy a rendelkezésre álló információkból megpróbálják minél pontosabban előrejelezni, mit akarnak igazán a vásárlóik. Persze ez csak az első lépése a folyamatnak, hiszen a sikeres vásárlói ciklus, és a visszatérő vevők megtartása a kivitelezésen, a technológiai háttér megteremtésén is nagyban múlik. Tudjuk például, hogy átlagosan a fogyasztók fele már a mobileszközét használja az online vásárlásnál, így mindenképpen egy reszponzív felületet kell létrehozni, egyszerű, átlátható navigációval, gyors betöltési sebességgel, illetve kiemelt figyelmet kell fordítani a keresőoptimalizálásra és a fizetési opciókra. A vevők szinte azonnal büntetnek: közel 40%-uk rögtön elhagyja az oldalt, ha 3 másodpercnél tovább tart a beöltése”

– mondja Laczkó Gábor, a Stylers Group ügyvezetője.

Már a B2B-t is az élmény uralja

Az élmény- és bizalomalapú kapcsolatépítés már nem csupán az internetes vásárlók bevonzásában és sikeres megtartásában létfontosságú, de szinte minden üzleti tranzakciónál megjelenik. A B2B vevők 81%-ának bevallása szerint a döntések meghozatalánál már nagyobb súllyal esik latba a vásárlói élmény, mint az ár vagy a termék, illetve szolgáltatás valós jellemzői. Miközben jogosan azt gondolhatnánk, hogy a B2B e-kereskedelmi szektorban a gyors, automatizált és transzparens technológiák és felületek elegendőek – és ezek zökkenőmentes megvalósítása már önmagában is nagy teljesítmény – a lakossági e-vásárlók között népszerű trendek egyre inkább beszivárognak a professzionális üzleti szférába. Alapvetés lett a többcsatornás értékesítési rendszer, az AI-alapú chatbotok, sőt a virtuális és kiterjesztett valósághoz (VR) kapcsolódó megoldások is mind gyakoribbak. Ugyanakkor a B2B felhasználói elvárások sokkal összetettebbek a lakossági szegmensénél, így növekvő igény mutatkozik a komplex, termékkatalógusokra vonatkozó adatokat, ügyfélinformációkat és a korábbi tranzakciók tapasztalatait sikeresen integráló vállalati platformokra.

„Az e-commerce szektor új kihívások elé néz, hiszen miközben nő a potenciális vásárlói kör, a konkurencia is egyre hangosabb, így minden egyes tranzakcióért meg kell küzdeni. Ez egyrészt szemléletváltást igényel, másrészt mindennél fontosabb tartani a tempót a legújabb lehetőségekkel, fejlesztésekkel, sőt, amennyiben lehetséges, elsőként alkalmazni őket az adott piacon. Ez most az egyik legforróbb terület a mi ügyfélkörünkben is, ráadásul az amerikai piac, ahol szintén jelen vagyunk, még őrültebb tempóban pörög. Ezért is láttuk úgy, hogy érdemes megosztani a tapasztalatainkat szélesebb körben is, így indult útjára a Protechtor workshop-sorozatunk e-commerce ága, melynek következő online eseménye éppen a felhasználói élménnyel foglalkozik, de a későbbiekben szó lesz a kapcsolódó kiberbiztonsági vagy éppen jogi kérdésekről is”

– teszi hozzá Laczkó Gábor.

Related Topics:analítika B2B digitális élmény felhasználói meghatározó online vásárlás webáruház webshop

Up Next

Hogyan működik egy kobot a bútorgyárban

Don't Miss

Ki felel a vállalatok kiberbiztonságáért és adatvédeleméért?

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!