Connect with us

Gazdaság

Több mint 1,4 milliárd forintból folytatta beruházási programját a SPAR

A vállalat egy új City SPAR üzletet létesített a fővárosi BudaPart városnegyedben, amivel párhuzamosan egy kelet-pesti, illetve egy egri szupermarket áruházát korszerűsítette.

A tavasszal átadott üzletek beruházására és fejlesztésére a vállalat összesen 1 milliárd 410 millió forintot fordított. A speciális fogyasztói igényeket is kiszolgáló áruházakban kiemelt helyre került a SPAR bőséges kényelmi termékválasztéka, illetve az újjáépített Heves megyei és budapesti szupermarketben egy-egy SPAR to Go is helyet kapott.

„A hazai vásárlók és a magyar gazdaság iránti töretlen bizalmunk jele, hogy a koronavírus-járvány idején is folytattuk mind az új áruházaink építését, mind az üzletmodernizációs programunkat. Budapesten egy vadonatúj City SPAR üzletegység létesítése mellett egy régóta működő, lakóövezeti szupermarketünket korszerűsítettük, Egerben pedig a történelmi városrész kedvelt áruházát alakítottuk át kívülről-belülről. Az összesen több mint 1,4 milliárd forintos fejlesztéssel a 21. századi vásárlói igényeknek teszünk eleget, amely végeredményében egyszerre kínálja a modern és az otthonos vásárlás élményét. Ez azt is jelenti, hogy mindenhol környezetkímélő technológiákat alkalmazunk, illetve mindenhova kényelmi termék hűtőket és – ahol az adottságok lehetővé tették – SPAR to Go egységeket telepítettünk”

– mondta Maczelka Márk, a vállalat kommunikációs vezetője.

Az Eger, Barkóczy utca 6. szám alatti, átalakított SPAR-üzlet 2021. március 18-tól fogadja ismét a vevőket. A patinás belvárosi környezethez jól illeszkedő külsőt nyert szupermarketet 563 millió forintos költségvetéssel modernizálta a cég, 26 munkatársnak biztosítva hosszútávú megélhetést. Az üzletbe lépéskor a vásárlókat a közösségi piacokra emlékeztető zöldség- és gyümölcs-sziget fogadja, amelyek szomszédságában áll az új, friss szendvicseket és salátákat kínáló kényelmi termék hűtő. Az üzletlánc legkorszerűbb designszabványát követi a belső tér egyszerre elegáns és célratörő megjelenése, ami az új csemegepult és a látványpékség küllemében is érvényesül. Szem előtt tartva a letisztult formavilágot és a könnyű átláthatóságot, az átalakítás során a teljes áruházi bútorzatot és az összes berendezést kicserélték. A 21. századi igényesség és praktikum az új pénztárgépek, illetve az önkiszolgáló kasszák telepítésében is megjelenik. Az egri fejlesztés során is hangsúlyos szerephez jutottak a környezeti fenntarthatóság szempontjai: a világítást energiabarát LED-technológiával oldották meg, a hűtéstechnológiát környezetbarát rendszer biztosítja.

2021. március 25-én vehették újra birtokukba a vásárlók a két hónap alatt 505 millió forint ráfordítással modernizált Budapest XVI. kerület, Arany János utca 102. szám alatti szupermarketet. A Centenáriumi Lakótelep melletti üzlet 29 munkavállalót foglalkoztat. Az átformált, tetszetősebb bejárati homlokfronttal rendelkező üzlet ugyanakkora, mint korábban, de áttervezett alaprajzú, így a szellősebb érzetet biztosító eladóterében teljesen új belsővel és bútorzattal – zöldséges állványokkal, pékáru-adagolókkal, polcokkal és berendezésekkel – találkozhatnak a vásárlók. Látványos áruelhelyezés jellemzi az új SPAR enjoy. convenience, azaz kényelmi termék hűtőt is. A beltér a vállalat legújabb formatervezése szerinti kialakítást nyert: a bejáratnál piachangulatú, szigetszerűen bútorozott közösségi tér fogadja a vásárlókat, gazdag zöldség–gyümölcs-, kényelmi termék- és pékáru-választékkal. A frissített arculatú csemegepult és a látványpékség mellé a kiszolgálópultsorba egy esztétikus, modern SPAR to Go-t is telepítettek, ahol helyben készült meleg ételeket kínálnak. A korszerűsített üzletben csökkentett fogyasztású LED–lámpa- és környezetkímélő – szén-dioxid alapú – hűtésrendszer biztosítja a csekély mértékű energiafelhasználást, a vásárlást pedig új pénztárgépekkel tették komfortosabbá a zöldövezeti városrész lakóinak kedvelt áruházában.

A hálózatbővítés keretében az áruházlánc a BudaPart GATE irodaház földszintjén – Budapest XI. kerület, Buda-part tér 2. – egy új, modern kialakítású City SPAR üzletet létesített, ami a főváros legújabb városnegyedének első, napi fogyasztási cikk kereskedelmi áruháza. A 2021. március 25-én nyitó egység kialakítására a SPAR 342 millió forintot fordított, a beruházásnak köszönhetően 15 új munkahelyet hozott létre. Az újonnan nyíló üzlet berendezési koncepciójának keretén belül úgy racionalizálták az árucsoportok és a termékosztályok elhelyezését, hogy abban minél szélesebb választék kaphasson helyet. A korszerű üzletbútorok, berendezések, állványok és polcok között jól átjárhatóvá tették a letisztult és praktikus eladóteret. A bevált üzletelemek mellett – ízlésesen, látványosan és jól áttekinthetően elrendezett zöldség- és csemegepult, illetve pékárurészleg – a SPAR enjoy. kényelmi termékeket kínáló egyedi hűtőnek és a pultsorba beépített, friss grilltermékeket melegen tartó tárolónak is jutott hely, amely a helyben sütött finomságokat kínálja. Az egységben a vásárlást önkiszolgáló kasszák gyorsítják. A BudaPart városrész City SPAR üzlete egészét energiatakarékos LED-világítással látták el, illetve olyan környezetbarát technológiákat alkalmaztak, mint a hővisszanyerést alkalmazó hőszivattyús gépészet.

Gazdaság

2,3 millió eurós befektetési kört zárt a magyar Kodesage, a nagyvállalati rendszereket modernizáló AI startup

Sikeresen zárta első, 2,3 millió eurós korai magvető befektetési körét a Kodesage.

A cég mesterséges intelligenciával támogatott platformja forradalmasítja és egyszerűsíti a nagyvállalatok elavult szoftveres rendszereinek modernizációját – mindezt magas adatbiztonsági standarok mellett. A csapat célja, hogy a befektetésnek köszönhetően továbbfejlessze a platformot, felgyorsítsa a megjelenést a nemzetközi piacokon és még több nagyvállalatot segítsen hozzá régi rendszereik megújításához. A befektetési kört neves nemzetközi angyalbefektetők részvétele mellett a PortfoLion vezette.

A megoldhatatlan megoldása: a legacy rendszerek kihívása

A Kodesage célja, hogy megoldást nyújtson a nagyvállalati IT egyik legnagyobb kihívására: az elavult, legacy rendszerek feltérképezésére, működtetésére és modernizálására. Ezek a rendszerek szorosan beágyazódtak a vállalati munkafolyamatokba, jelentős kockázatokat hordozva magukban, mint például az elavult technológia, hiányos dokumentáció, kulcsemberektől való függőség és teljesítményproblémák. A modernizáció elengedhetetlen a versenyképesség megőrzéséhez, hiszen az elavult rendszerek visszafoghatják a rendszerek sebességét, növelhetik a biztonsági kockázatokat és megemelhetik a karbantartási költségeket.

Ezeknek a rendszereknek a fenntartása folyamatos frissítéseket, javításokat és ad hoc megoldásokat igényel, ami növeli a kockázatokat és költségeket. A piaci felmérések szerint is sürgető a probléma: a Gartner jelentései rámutatnak, az alkalmazásmodernizáció 2023-ban és 2024-ben a banki IT-vezetők két legfontosabb prioritása között szerepelt, és a modernizációs szolgáltatások globális piaca 2032-re várhatóan eléri a 75 milliárd dollárt.

Hogyan oldja meg a Kodesage a feladványt AI segítségével?

„A Kodesage-nél hiszünk abban, hogy a legacy szoftverek megértése és modernizációja nem kell, hogy véget nem érő küzdelemnek tűnjön. AI-alapú platformunk lehetővé teszi a csapatok számára, hogy egyszerűsítsék a modernizációs folyamatokat, így a szervezetek a technológiai lemaradásuk szélmalomharcszerű csökkentése helyett jövőorientált megoldások építésére koncentrálhatnak”

– mondta Dombi Gergely társalapító és vezérigazgató.

A Kodesage platform olyan, mint egy iránytű a mérnökök számára. Forradalmasítja azt, ahogyan a fejlesztők tájékozódnak a kódban, ezért a legösszetettebb rendszereket is képesek megérteni és egyszerűen frissíteni, akár előzetes projektismeret nélkül. Az nagyvállalati felhasználásra tervezett platform helyi (on-premise) üzemeltetést is támogat a felhős lehetőségek mellett, így biztosítva az adatbiztonságot és a jogszabályi megfelelést. A platform olyan előnyöket biztosít a felhasználói számára, mint az automatizált dokumentációkészítés, a modernizációs projektek leegyszerűsítése és az új csapattagok betanításának felgyorsítása.

Szakértői csapat egy összetett problémához

A Kodesage alapító csapata több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az nagyvállalati IT modernizáció és a szoftverfejlesztés terén. Dombi Gergely és Szurdi Miklós társalapítók korábban a legacy rendszerek modernizációjára specializálódott céget, a 300 fővel működő Sonrisát építették fel. Szilágyi György pedig 2021-ben exitált az egyik legsikeresebb magyar startupból, a titkosított vállalati kollaborációt lehetővé tévő Tresoritból. Ez a mély tapasztalat formálta a Kodesage küldetését: minimalizálni a költségeket és kockázatokat a legacy rendszerek fenntartásában és modernizációjában mestersétes intelligencia segítségével.

Befektetői bizalom egy merész vízióban

A befektetési kört vezető PortfoLion az utóbbi években több olyan startuppal működött együtt, akik eredményesen reformálták meg a nagyvállalati szoftverhasználat valamely területét. Jelenleg is a portfoliójukban van például a Seon és a FlowX.ai. A körben több nemzetközi angyalbefektető is részt vett, többek között három korábbi UiPath felsővezető is.

„Az elmúlt két évtized során több ezer sikeres céget láttunk felnőni, akik nagyvállalatokat segítettek innovációs törekvéseikben. Az elmúlt két év során megjelenő új generative AI eszközök lehetővé tették, hogy a modernizációs erőfeszítések egy új szegmense is termékesíthetővé váljon – így egy új jelentős piaci szegmens nyílt meg most már nem csak IT tanácsadók, hanem skálázható szoftver startupok számára is.”

– mondta Pálfalvi Márk, a PortfoLion befektetésért felelős vezetője.

A Kodesage a meglévő ügyfelek és futó pilot projektek mellett a finanszírozást arra használja, hogy továbbfejlessze platformját, és felgyorsítsa piacra lépési stratégiáját.

A Kodesage egyelőre az embereket segíti a régi rendszerek fejlesztésében. A platform fejlesztői azonban időtálló megoldást terveznek, megteremtve az alapokat ahhoz, hogy emberek mellett később autonóm AI agentek (mesterséges intelligencia algoritmusok) is optimalizálhassák a kódbázisokat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Idén végre Magyarországon is duplázódhat az ingatlanbefektetések értéke

Jelentősen erősödött a befektetői kedv a tavalyi év utolsó hónapjaiban a közép- és kelet-európai ingatlanpiacon.

A kivételesen erős decembernek köszönhetően a régió befektetési piaca ismét átlépte a 10 milliárd eurós határt az év során. A teljes volumen 2024-ben 50%-kal bizonyult magasabbnak, mint az előző évben, és mivel a beruházók arra számítanak, hogy az év előrehaladtával felélénkül a piac, ezért idén további 15-20%-os növekedés várható – derült ki a CBRE Magyarország „Market Outlook 2025” című rendezvényén.

„Az ingatlanbefektetési felmérésünk alapján a nyugat-európai piacokon bérlakásba kívánnak a legtöbben fektetni, de nagyon optimista a hangulat a hoteleket illetően is. A tavalyi évben a közép-európai forgalom egyharmada kiskereskedelmi ingatlanokba áramlott, idén pedig a logisztika az egyértelmű kedvenc, ez hajthatja a piacokat. Az irodák megítélése méltánytalanul negatív, pedig a jelenlegi árazás mellett jó beszállási lehetőségek adódnak, különösen, hogy a fejlesztési volumen Európa-szerte alacsony”

– mondta Borbély Gábor, a CBRE közép-európai piacelemzési igazgatója.

A kiskereskedelem és a szállodák iránti befektetési hajlandóság mind a nyugat-európai, mind pedig a közép-kelet-európai piacokon tovább erősödött 2025-ben. A mesterséges intelligencia iránti erős kereslet hatására az adatközpontok népszerűsége tovább növekszik, de ez a trend Közép-Európában még nem jelentős. Régiónkban erősebb az egészségügyi és speciális lakhatási ingatlanok iránti kereslet (diákszálló, nyugdíjas otthon), ugyanakkor az elérhető kínálat szűkössége gondot okoz.

A felmérés erős optimizmust mutatott a befektetők körében: a megkérdezettek 70% arra számít, hogy a piaci aktivitás 2025 végére helyreáll, a közép-európai régióban valamivel később következhet be ez a felpattanás. A CBRE kutatása arra is rávilágított, hogy az európai befektetők már harmadik éve az Egyesült Királyságot tartják a legcsábítóbb célpontnak a kockázathozam-profil alapján. Ezt követi Spanyolország és Lengyelország. A városok szintjén London a legvonzóbb a nemzetközi tőke számára, a brit fővárost Madrid és Párizs követi. Varsó első ízben került be a top5 befektetői célpont közé az európai mezőnyben. A közép-európai tőke számára egyértelműen a lengyel piac a legkecsegtetőbb, ugyanakkor idén több tőkére számíthatunk a régión kívülről, aminek Magyarország is izgalmas célpontja lehet.

„A kelet- és közép európai régióban tevékenykedő befektetők fele azt tervezi, hogy idén növeli az ingatlanokba fektetett összeget, és most újra arra számítunk, hogy új tőke is felfedezi a régiót. A kockázatvállalási hajlandóság növekedése a hazai befektetői körben is megfigyelhető. Az EU-n kívül a dél-afrikai és izraeli befektetési aktivitás erősödött a legjobban tavaly a régióban, idén mellettük megjelenhetnek a kínai befektetők is a kereskedelmi ingatlanpiacon – ezúttal nemcsak végfelhasználóként, hanem befektetőként is”

– tette hozzá Borbély Gábor.

„Az idei év az ingatlanbefektetések területén egyértelműen a logisztika éve lehet Magyarországon. Jelenleg közel félmilliárd euró összértékben dolgozunk ingatlanok értékesítésén, de a teljes éves forgalom akár jóval meg is haladhatja ezt az összeget, hiszen – például az irodák esetében – eladó termék nagyobb volumenben is elérhető. A következő hónapok valamennyi szereplő számára az aktív marketing időszakát hozzák el, hogy minél több tranzakció célegyenesbe forduljon, így ezek az ügyletek már az idei befektetési forgalmat növelhetik”

– összegezte Tim O’Sullivan, a CBRE Magyarország tőkepiaci főigazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megváltoztatja a játékszabályokat a mesterséges intelligencia a pénzügyekben

Egyre nagyobb teret nyer a pénzügyi területen a mesterséges intelligencia – a vállalatok több, mint hetven százaléka használja valamilyen szinten pénzügyi folyamatai során.

Az arány ráadásul a következő három évben várhatóan 80 százalék fölé emelkedik majd – állapította meg a KPMG. A szervezet a pénzügyi beszámolók előkészítésének szezonjában tette közzé 2024 folyamán készült globális kutatásainak eredményeit.

A KPMG International már jóideje figyelemmel kíséri a mesterséges intelligencia szerepét a különböző szektorokban. Tavaly áprilisban a vállalatok körében végzett felméréskor megállapította, hogy a vizsgált cégek csaknem háromnegyede valamilyen mértékben már használja az AI-t a pénzügyi tevékenységeik során. Legutóbb 2024 szeptemberben újra górcső alá vette a témát, és jelentősen bővítette a kutatási mintát: a vizsgált régiók számát 23 fejlett és feltörekvő piacra, a megkérdezett vállalatok számát pedig 2900-ra növelte.

„Az világosan látszik, hogy a mesterséges intelligencia használatában ez alatt a fél év alatt is jelentős előrelépés történt. Az AI-t egyre több vállalat alkalmazza nemcsak a pénzügyi riporting folyamatban, hanem a pénzügyek szélesebb területein is, beleértve a számvitelt, a pénzügyi tervezést, a kockázatkezelést vagy az adókezelést, illetve treasury menedzsmentet” – magyarázza Rakó Ágnes, a KPMG tanácsadási üzletágának társvezetője.

A kutatás során a cégek érettségét is vizsgálták. A kérdésekre adott válaszok alapján a vállalatokat három kategóriába sorolták a kutatók. 18 százalékuk kezdő AI-használónak számít, 58 százalék a haladó fázisban van, 24 százalék pedig vezetőnek tekinthető.

Megtérül a befektetés az AI-ba

A pénzügyi csapatok a legkülönfélébb AI-technológiákba fektetnek be, de a területen vezetőnek számító vállalatok a legnagyobb értéket a gépi tanulásban, a mélytanulásban és a generatív mesterséges intelligenciában látják. A GenAI-t például dinamikus jelentés- és beszámolókészítésre, előrejelzési modellek és forgatókönyvek készítésére, dokumentumkezelésre, vagy a megfelelések nyomon követésére használják. A KPMG felmérése szerint a pénzügyi területeken a vállalatok 71 százaléka már alkalmaz valamilyen szinten mesterséges intelligenciát, 41 százalékuk pedig ezt közepes vagy kifejezetten nagy mértékben teszi. Ezen belül a számviteli és pénzügyi tervezési feladatok élenjárnak etéren, mivel számos azonnali előnyt kovácsolhatnak a mesterséges intelligenciával támogatott megoldások használatával; a mélyebb adatfeldolgozástól és pénzügyi jelentéskészítéstől a valós idejű információszerzésen át a prediktív elemzésig. A példát a pénzügy más területei is követik, a treasury menedzsmentben és kockázatkezelésben például minden második cég alkalmaz kísérleti jelleggel AI-t, ami segíthet a jobb adósságkezelésben, a pénzforgalmi előrejelzések készítésében, csalások felderítésében, hitelkockázat-értékelésekben, valamint a treasury- és kockázatkezelési szcenárió elemzési feladatokban.

A vizsgálat alapján elmondható, hogy a cégek 85 százaléka megtalálta számítását a mesterséges intelligenciába történő beruházással, ráadásul jelentős részük (37 százalék) a várakozásnál is jobb eredményekkel dicsekedhet. „A pénzügyi funkciók AI-val való felvértezésével elért eredmények bizonyára tovagyűrűznek, és ez a jövőben az AI használatát más szakterületeken is ösztönözni fogja” – vélekedett Rakó Ágnes.

További előnyöket jelenthet a megnövekedett hatékonyság és pontosság, a kevesebb emberi hiba, a trendek pontosabb előrejelzésének képessége, a gyorsabb és jobb adatalapú döntéshozatal, az alacsonyabb költségek vagy a jobb szabályozási megfelelés.

A KPMG felmérése szerint a trend nem áll meg, sőt, a cégek a következő három évben tovább tervezik növelni a mesterséges intelligencia alapú megoldásokra szánt kiadásaikat, ami az érettség legmagasabb fokán álló vállalatoknál az informatikai büdzsé 16 százalékát is meghaladhatja.

A Gen AI a jövő egyértelmű fókuszpontja

A KPMG adatai szerint a pénzügyi beszámolókészítéshez a vizsgált vállalatok mintegy 30 százaléka alkalmaz szelektíven vagy széles körben mesterséges intelligenciát, és ez az arány a következő három évben elképesztő mértékben, 83 százalékra emelkedhet. A Gen AI esetében ezek az arányok 13, illetve 56 százalékon állnak. Áprilisban még a cégek 6 százaléka jelezte, hogy nem tervezi bevonni a generatív mesterséges intelligenciát a pénzügyi beszámolók készítésébe. Szeptemberre ez az arány 1 százalékra esett vissza. Eközben a Gen AI használata az összes vizsgált vállalat körében 13 százalékról 17-re emelkedett.

Az AI használatban élenjáró vállalatok több mint nyolcszoros mértékben alkalmaznak Gen AI-t a haladókhoz vagy kezdőkhöz képest. Ezen túlmenően a vezetők 54 százaléka a következő egy évben prioritásként kezeli ezt a technológiát, szemben azzal a 36 százalékkal, amely inkább a hagyományos mesterséges intelligenciára összpontosít.

Adatbiztonság, átláthatóság, költségek – aggodalmak az AI bevezetése kapcsán

Tekintettel a pénzügyi adatok érzékenységére, a mesterséges intelligencia alkalmazásának legfőbb akadályai a potenciális adatbiztonsági és adatvédelmi sebezhetőségek – ezt említette a válaszadók 57 százaléka. További jelentős aggodalomra ad okot a megfelelő belső kompetencia hiánya, a limitált hozzáértés és AI-tudás (53 százalék), a következetes és releváns adatgyűjtés nehézségei (48 százalék), a magas kezdeti implementációs költségek (45 százalék) és az átláthatóság hiánya (40 százalék).

A KPMG felmérése szerint a mesterséges intelligencia használata kapcsán a vállalatok a pénzügyi területeken hasonló akadályokkal és aggodalmakkal szembesülnek, a vezetőnek számító cégek azonban többet tesznek ezek leküzdéséért. Csaknem háromnegyedük dolgozott már ki keretrendszereket, iránymutatásokat az AI felelős és biztonságos felhasználására vonatkozóan, így támogatva a biztonságos innovációs folyamatokat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss