Gazdaság
Az internetbiztonság most az első számú prioritás
Sok szervezet még egy évvel a távmunka „átmeneti” bevezetése után sem vizsgálta felül biztonsági szabályait
A Fujitsu arra figyelmeztetett, hogy sok szervezet szándékán kívül olyan kultúrát hozott létre, amelyben a munkavállalók minden eddiginél jobban vonakodnak jelenteni a potenciális biztonsági incidenseket. A széles körű otthoni munkavégzés világában különösen előtértbe kerül ez a probléma.
A világjárvány pattanásig feszítette a meglévő internetbiztonság kihívásait. Sokan már egy teljes éve távolról dolgoznak. A Fujitsu felmérésének eredményei szerint sok munkavállaló korábban soha nem tapasztalt elszigeteltséget él át. Mivel home office-ban dolgoznak, biztonsági kérdésekben kevésbé tudnak tanácsot kérni kollégáiktól, például egy gyanúsnak tűnő e-maillel kapcsolatban. Ugyanakkor nem szívesen jelentik hivatalos úton a potenciális biztonsági problémákat.
A Fujitsu megbízásából készített jelentés adatai alapján a szervezetek számára kockázatot jelent, hogy a megnövekedett támadási felület mellett azzal is meg kell küzdeniük, hogy a munkavállalók gyakran vonakodnak jelenteni a potenciális biztonsági incidenseket. A nem műszaki feladatokat ellátó dolgozók 48%-a a lehetséges vádaskodástól tartva nem szívesen jelent semmilyen potenciális fenyegetést, ami óriási veszélynek teszi ki a vállalatokat.
A Covid19-világjárvány miatt sok szervezet rövid távú, hirtelen összetákolt megoldásokat vezetett be az otthoni munkavégzés támogatására – és sokkal nagyobb mértékben vesz igénybe felhőszolgáltatásokat. Számos helyen a céges hálózat és adatok személyes eszközökről és védtelen otthoni hálózatokról való elérésének korlátozásán is enyhítettek. Emiatt sok vállalatnál exponenciálisan megnőtt az internetes támadások kockázata, ami óriási terhet ró az IT-vezetőkre.
Hogy pontosabban kiderítse, milyen mértékben ismerik fel a nemzetközi vállalatok az elhúzódó otthoni munkavégzés jelentette kihívást, a Fujitsu felmérést készített 14 ország 331 felsővezetőjével. A válaszadók öt tág értelemben vett iparági csoportot képviseltek: pénzügyi szolgáltatások, kiskereskedelem, gyártóipar és gépkocsigyártás, energia- és közműipar, központi/szövetségi kormányzat. A főbb megállapítások az alábbiak voltak:
- A válaszadók 54%-a nem tud gondoskodni arról, hogy biztonsági szabályai lépést tartsanak a jelentős változásokkal. Ennek alapján a vállalatok nagyobb kibertámadási kockázatnak teszik ki magukat – amit például a UK National Cybersecurity Centre internetbiztonsági szervezet által jelentett incidensek számának növekedése is bizonyít.
- A nem műszaki területen dolgozó munkatársak mintegy 48%-a nem szívesen jelent semmilyen, általa észlelt biztonsági fenyegetést. A műszaki munkavállalók között 37% ez az arány – tehát még ők is nagy számban vonakodnak a megfelelő intézkedés végrehajtásától. Ennek alapján a kultúraváltásnak kiemelt üzleti célnak kell lennie a következő évben.
„Sok szervezetnél nem ügyeltek az internetbiztonság fontosságára, amikor a Covid19-világjárvány kezdetén igyekeztek minél gyorsabban megteremteni az otthoni munkavégzés lehetőségét. És ezek a rögtönzött, ideiglenes megoldások sok esetben egy év elteltével is változatlanul működnek. Ez azt jelenti, hogy túl sok cég teszi ki magát az internetes támadások kockázatának. Megnőtt a támadási felület, és a munkavállalók nem szívesen jelentik a potenciális incidenseket. A munkahely megváltoztatásához integrált szemléletre van szükség – amely a munkahelyi produktivitásnövelő eszközökre éppúgy kiterjed, mint a kultúraváltást középpontba állító, testre szabott biztonságra”
– nyilatkozta Tim White, alelnök, a Fujitsu Global Delivery Group és Global Service Delivery Unit vezetője.
A Fujitsu fejlett biztonsági megoldásaival a vállalatok és az állami szervezetek a biztonsági stratégia és működés minden szervezeti szintre kiterjedő megerősítésével minimumra szoríthatják a fennakadásokat és fenntarthatják a folyamatos üzletvitelt. Ehhez integrált, együttműködő szemléleten alapuló, intelligenciavezérelt megoldásokra van szükség az internetbiztonság általi kihívások kezelése terén – a legmagasabb biztonsági normák szerint. Így a szervezetek olyan biztonsági modellt vezethetnek be, amely az üzleti növekedést fenntartva biztosítja számukra a jelenlegi feltételek melletti működéshez szükséges rugalmasságot.
Gazdaság
Már szupermarketben is vásárolhatunk itthon személyzet nélkül
A jubileumi XX. Coop Rally egyik állomásaként mutatkozott be Szeged második hibrid okosboltja: a Temesvári COOP Szuper Plusz Áruház az ország második olyan üzlete, amelynek teljes – 6000 termékes – árukészlete elérhető marad a normál nyitvatartási időn túl, személyzet nélkül. Az új egységben is a Laurel Kft. magyar fejlesztésű 247 Shop rendszere működik, melyet ezúttal már szupermarket-méretű környezetben kellett kialakítani.
A bevezetést valós, hazai működési tapasztalatok előzték meg. Magyarország első hibrid okosboltja 2025 májusában nyílt meg Szegeden, a júniusban nyilvánosságra hozott adatok szerint pedig a 150 négyzetméteres üzletben egy év alatt több mint 27 ezer vásárlás történt a személyzet nélküli időszakokban. Ezekben az órákban az átlagos kosárérték mintegy 22%-kal haladta meg a hagyományos nyitvatartás alatt mért értéket, a 0–24 órás működés pedig 23,61%-os többletbevételt hozott. Az AI-alapú gesztusfelismerő rendszer közben több lopási kísérletet is észlelt és riasztást küldött a távfelügyeletnek.
„Az első üzlet eredményei megmutatták, hogy a technológia révén 0-24-es kiterjesztett nyitvatartásra Magyarországon is van valós vásárlói igény, a modell pedig üzletileg is életképes. A mostani fejlemény szakmai szempontból azért fontos számunkra, mert a technológiát már egy jóval nagyobb üzletkategóriában alkalmaztuk. Egy ilyen környezetben nagyobb eladóteret, összetettebb vásárlói útvonalakat és több be- és kilépési helyzetet kell kezelni, miközben a komplex rendszernek könnyen kezelhetőnek, hatékonynak és biztonságosnak kell maradnia” – mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője.
A 247 Shop a hagyományos és az automata bolti működést kapcsolja össze. A személyzettel működő nyitvatartás után a regisztrált vásárlók a mobilalkalmazásban elérhető QR-kóddal léphetnek be, majd önkiszolgáló kasszánál fizethetnek. A rendszerhez kamerás felügyelet és távoli diszpécserszolgálat is kapcsolódik. A konstrukció így a meglévő infrastruktúrára építve teszi lehetővé a nyitvatartás meghosszabbítását anélkül, hogy az üzlet teljes működését át kellene alakítani kizárólag személyzet nélküli üzemre.
Bessenyei Attila hozzátette, a mostani projekt azt is mutatja, hogy a hibrid technológia nem kötődik egyetlen bolttípushoz: a rendszer kialakítása a kis alapterületű üzletektől a nagyáruházi környezetig az adott helyszín méretéhez, elrendezéséhez és működéséhez igazítható. A Laurel ügyvezetője elárulta, a megoldás iránt már a Coop-hálózaton kívülről is érdeklődnek, több kereskedelmi partnerükkel folyik előkészítés. Ez azt jelzi, hogy nem egyedi kísérletről, hanem egy most formálódó üzemeltetési modellről van szó.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban
Műszaki innováció és élményalapú vásárlás Buda szívében
Személyes élményzónákkal, digitális integrációval és exkluzív nyitási programokkal erősíti budai jelenlétét a műszaki áruházlánc
A nyári bejelentést követően ma hivatalosan is megnyitotta kapuit a MediaMarkt legújabb, szám szerint 41. hazai áruháza az Allee bevásárlóközpont második emeletén. A műszaki áruházlánc az újbudai egységgel nem csupán a budai hálózatát bővíti, hanem omnichannel és élményalapú stratégiájára építve kifejezetten a személyes tapasztalásra és a komplex szolgáltatási élményre helyezi a hangsúlyt.
Az Allee kiválasztásában kulcsszerepet játszott a bevásárlóközpont forgalmas budai elhelyezkedése, magas látogatottsága és kiváló megközelíthetősége. A MediaMarkt ezzel egy olyan forgalmas kereskedelmi és közösségi helyszínen jelenik meg, amely a környéken élők mellett a város más részeiből érkezők számára is könnyen elérhető, így széles vásárlói réteget szolgál ki.
Az új áruházban a széles termékkínálat mellett hangsúlyos szerepet kap a személyes terméktapasztalat. A vásárlók nemcsak megnézhetik, hanem működés közben össze is hasonlíthatják, illetve ki is próbálhatják a készülékeket az interaktív tesztállomások egyikén vagy a TV experience zónában. Az új bolt emellett a teljes szolgáltatási paletta bázisaként szolgál: a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig minden elérhető egy helyen.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója és Mihók György áruházigazgató Allee
A bővítés szervesen illeszkedik a MediaMarkt omnichannel stratégiájába. A vásárlási folyamat ma már sok esetben online kezdődik: a vásárlók előzetesen tájékozódnak, összehasonlítják a termékeket és az árakat, majd eldöntik, hogyan szeretnék folytatni a vásárlást. A MediaMarkt célja, hogy ebben ne kelljen választani a digitális és a személyes csatornák között: az online vásárlás kényelmét az áruházakban elérhető terméktapasztalat, szakértői segítség és szolgáltatások egészítik ki.
„A műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó tényező. Minél összetettebb vagy nagyobb értékű egy vásárlás, annál fontosabb, hogy a vásárló ne csak információt kapjon, hanem személyesen is meggyőződhessen arról, hogy jó döntést hoz. Ebben a fizikai üzleteknek ma is nehezen helyettesíthető szerepük van: lehetőséget adnak a termékek kipróbálására, az összehasonlításra és arra, hogy a vásárló szakértőtől kérjen segítséget. Mi azt látjuk, hogy a technológia fejlődésével ez a személyes bizalom nem veszít az értékéből, sőt bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá válik. Az Allee megnyitása számunkra ezért nem egyszerűen hálózatbővítés, hanem befektetés egy olyan vásárlási élménybe, ahol a választék, a szakértelem és a személyes kapcsolat együtt teremt értéket” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége
Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.
A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.
„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.
„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”
– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.
Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.
„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”
– húzta alá.
Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.
Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.
A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Elérhetőbbé válik a fém 3D nyomtatás
-
Gazdaság2 hét ago
A bértranszparencia láthatóbbá teheti az anyasági bérhátrányt
-
Gazdaság2 hét ago
A szőlő szereti a meleget, de a magyar borvidékeknek már túl sok jut belőle
-
Gazdaság2 hét ago
A Kamara nyitott egy új típusú feladatkör megfogalmazására
-
Gazdaság2 hét ago
A szabálykövető vállalkozás ne versenyhátrányból, hanem versenyelőnyből induljon
-
Gazdaság2 hét ago
A Fenntarthatóbb mikrochipek, zöld gyógyszergyártás és személyre szabott rákterápiák
-
Gazdaság2 hét ago
Szintet lép a Waberer’s: Jelentősen bővül a szerbiai logisztikai kapacitás a cég leányvállalatánál
-
Gazdaság1 hét ago
Kijöttek a legfrissebb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred





