A magyar gazdaság működőképességének fenntartása mindig, de a jelen helyzetben kiemelkedően fontos. Ennek számos előfeltétele van, melyek közül a legkritikusabb a rendelkezésre álló munkaerő. 2025-ben éves szinten a GKI Gazdaságkutató Zrt. adatai szerint is mintegy 350-550 ezer közötti munkaerőigény jelenhetett meg a magyar munkaügyi és állásközvetítő rendszerekben, melyeknek csak mintegy 60%-át sikerült több-kevesebb nehézség árán betölteni.

150-250 ezer állás tehát részben vagy teljesen üres maradt, melyek közül legalább 65 ezer munkakör számíthat tartósan betöltetlennek ‒ mutatott rá a hazai helyzetre Horváth Tamás, a Menton Jobs Kft. tulajdonos-ügyvezetője.

A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó cég szakértője hozzátette, hogy ezekkel az igényekkel a hazai, mintegy 4,6 milliós foglalkoztatást kell szembe állítani, ami arányait tekintve európai összehasonlításban is kiemelkedően magas. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a magyar lakosságban évek óta nincsenek gyorsan, hónapok alatt mobilizálható munkaerőtartalékok. Aki akar dolgozni és alkalmas rá, az jellemzően már elhelyezkedett. Vannak régiók, ahol a munkalehetőségek száma és a lakosság mobilitása is alacsony, illetve vannak, akiket képzéssel, hosszú idő alatt talán vissza vagy be lehet vezetni a munkaerőpiacra, de ez hosszú távú érdemi programokat, jelentős állami szerepvállalást kívánna, és itt sem százezrekről van szó.

A hazai iparnak ehhez képest azonnal, többezres nagyságrendben lenne szüksége egyebek mellett képzett hegesztőkre, kamionsofőrökre, CNC-megmunkálókra, gyári operátorokra, logisztikai dolgozókra, technikusokra és karbantartókra, de a lista nem teljes, hatalmas az igény például az agráriumban is.

Horváth Tamás rámutatott, hogy bár minden narratíva és összehasonlítás kérdése, Magyarország egy jóléti európai állam, a kontinensre jellemző problémákkal. Ilyen az öregedő korfa, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők emelkedő aránya, illetve a globális összevetésben magas életszínvonal. Tudomásul kell vennünk, hogy bizonyos, egyébként jól fizetett szakmák egyre kevésbé vonzóak a hazai munkaerő, különösen a fiatalok számára.

Ezeket az állásokat leginkább külföldi munkaerővel lehet reálisan betölteni, ahogy az egyébként minden, itthon „bezzegországként” emlegetett európai államban is történik. 2025-ben már több mint 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozott Magyarországon, főleg a logisztika, az építőipar és a gyártás területén. Nagyon fontos azonban tudatosítani, hogy itt nem a korábban emlegetett migránsokról, pláne nem betelepülőkről van szó. A két csoportban legfeljebb annyi a közös, hogy külföldiek, de még a származási országaik között sincs átfedés. Ezek a munkavállalók, bárhonnan érkezzenek is, elképesztően szigorú feltételekkel, folyamatos helyszíni, hatósági kontroll mellett, legfeljebb néhány évre, a magyarokkal azonos pénzt keresni lépnek be az országba, hogy elvégezzék mindazon feladatokat, amelyekre a munkaadók nem találtak magyar munkaerőt. Nem is kell gazdasági vagy munkaerőpiaci rálátással rendelkezni ahhoz, hogy belássuk: nélkülük teljes iparágak állnának le, vagy veszítenék el növekedési potenciáljukat.

,,Soktényezős ellentmondás, hogy szakemberek régóta a magas hozzáadott értékű szolgáltatásokban, a jellemzően felsőfokon képzett munkaerőben vizionálják az ország adottságaihoz illeszkedő jövőképet. Ehhez képest a hazai iparszerkezetnek, az elmúlt több mint 30 évben létrejött és betelepült iparágak zömének alap- és középfokú végzettségű, szorgos kezek százezreire lenne a legnagyobb szüksége. Ugyanitt hozzátehetjük azt is, hogy a külföldi cégek közben az említett magas hozzáadott értékű, vezetői feladatköröket is gyakran külföldi, leginkább az adott vállalat anyaországából érkezett emberekkel töltik fel”

‒ zárta szavait egy újabb anomáliával Horváth Tamás.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A 2026-os nyári szezon előtt jelentősen erősebb foglaltsági szinttel indulnak a magyarországi szálláshelyek, mint egy évvel korábban. A június–augusztusi időszakra vonatkozó átlagos előfoglaltság országosan 31,5%-kal magasabb, mint 2025 ugyanezen pontján volt.

A növekedés különösen Budapesten látványos, ahol az idei nyárra vonatkozó előfoglaltság 65,5%-kal haladja meg a tavalyi szintet, miközben az ország többi részén stabilabb, 13,3%-os emelkedés látszik derül ki a SabeeApp friss reprezentatív adatelemzéséből.

Az utazók egyre korábban biztosítják be a nyári pihenést

A SabeeApp partnerhálózatból kiválasztott közel 700 szálláshely adatai alapján készült elemzés szerint mindhárom nyári hónapban magasabb az előfoglaltság, mint egy évvel korábban. Júniusra országosan 22,1%-os, júliusra 21,9%-os, augusztusra pedig 17,4%-os előfoglaltság látszott az áprilisi adatok alapján. Ugyanezek az értékek 2025-ben még rendre 16,7%, 16,2% és 13,8% voltak.

Ez azt jelenti, hogy a szálláshelyek már a szezon előtt erősebb foglalási bázissal rendelkeznek, mint tavaly ilyenkor. A trend nemcsak a kereslet növekedésére utal, hanem arra is, hogy a vendégek egy része tudatosabban és korábban tervezi meg nyári utazását.

„Az idei adatok alapján jól látszik, hogy az előfoglaltság jóval magasabb, mint tavaly. Ez nagyobb kiszámíthatóságot adhat a szálláshelyeknek, ugyanakkor a tavalyi végleges adatok alapján a késői foglalások szerepe továbbra is meghatározó marad a szezon egészében. Ha arányaiban hasonló lesz a szezonközi foglalás, akkor az elmúlt évek legerősebb szezonját zárhatja a magyar turizmus.”

– mondta Herman Szabolcs, a SabeeApp alapítója.

Budapest látványosan erősödik: júniusban és júliusban jöhet a legnagyobb ugrás

A legnagyobb változás Budapesten látszik. A fővárosi szálláshelyek esetében a június–augusztusi előfoglaltság átlagosan 65,5%-kal magasabb, mint 2025 azonos időszakában volt. Az idei évben tapasztalható kiemelkedően magas budapesti nyári foglaltságot részben a minden évben megrendezésre kerülő nagyszabású események és fesztiválok, például a Sziget Fesztivál vagy a Formula 1 Magyar Nagydíj, és az Államalapítás ünnepe is befolyásolhatják. Bár ezek az események minden nyáron jelentős keresletet generálnak, idén különösen erős foglalási aktivitás tapasztalható ezek időszakában. Júniusra a tavalyi 20,4% helyett idén már 31,6%-os, júliusra pedig 12,3% helyett 24,6%-os előfoglaltság látszik. Ez utóbbi gyakorlatilag azt jelenti, hogy a júliusi előfoglaltság közel megduplázódott.

Bár a nyári hónapok hagyományosan nem kizárólag városlátogatási időszaknak számítanak, Budapest egyre erősebb nyári desztinációként jelenik meg. A korábbi foglalások emelkedése arra utal, hogy a főváros iránti kereslet a nyári időszakban is stabilan erősödik.

Fordult a trend: Budapesten 65,5%-kal, míg vidéken 13,3%-kal nőtt a nyári előfoglaltság

Vidéken szintén növekedés látszik, de jóval kiegyensúlyozottabb ütemben. A vidéki szálláshelyeknél a 2026-os nyári előfoglaltság 13,3%-kal magasabb, mint egy évvel korábban; júniusra 16,5%, júliusra 20,4%, augusztusra pedig 16,8%. A vidéki adatokból továbbra is az látszik, hogy a foglalások jelentős része közelebb a tényleges utazási időponthoz realizálódik. Különösen júniusban marad nagy tér a későbbi foglalásoknak: tavaly a júniusi vidéki előfoglaltság 14,5%-ról a szezon végére 42,6%-ra nőtt, vagyis a végső foglaltság jelentős része csak később valósult meg.

A 2024–2025-ös és a 2025–2026-os időszak összehasonlítása különösen érdekes változást mutat. Tavaly az előfoglaltsági növekedést főként a vidéki szálláshelyek adták: Budapest 22,1%-os, az ország többi része pedig 36,9%-os növekedést mutatott. Idén ez a dinamika megfordult: Budapest 65,5%-os emelkedése mellett a vidék 13,3%-kal nőtt. Ez arra utal, hogy a vidéki kereslet a korábbi évek erős visszarendeződése után stabilabb szakaszba léphetett, míg Budapest esetében továbbra is erősödik a nyári előfoglalási aktivitás. A főváros így 2026-ban az előfoglalási növekedés szempontjából az országos trend egyik legfontosabb hajtóerejévé vált.

Június elején a gyermektelen párok, a szezon többi részében a családoké a főszerep a vidéki turizmusban

A 2026-os előfoglalási adatok alapján országosan június és július indul erősebben: júniusra 22,1%-os, júliusra 21,9%-os, augusztusra pedig 17,4%-os előfoglaltság látszik. Ez azonban nem feltétlenül jelent gyengébb augusztusi szezont: a 2025-ös végleges adatok alapján éppen augusztus volt a legerősebb nyári hónap, országosan 69,2%-os foglaltsággal.

A különbség inkább arra utal, hogy az egyes hónapok mögött eltérő utazói döntési minták állnak. Június eleje különösen vidéken sajátos időszak: a vidéki júniusi előfoglaltság jelenleg 16,5%, ami a teljes adatsor egyik legalacsonyabb értéke, miközben tavaly ugyanez a hónap a szezon végére 42,6%-os foglaltságot ért el. Ennek egyik oka lehet, hogy a családos vendégek számára június első fele még korlátozottabban utazható, hiszen az iskolai év jellemzően csak a hónap közepén ér véget. Emiatt a korai júniusi vidéki kereslet inkább a gyerek nélkül utazó párokhoz, wellness-pihenést keresőkhöz, távmunkázókhoz vagy nyugdíjas vendégekhez kapcsolódhat.

Erősebb előfoglaltság idén, de a szezon közbeni foglalások, akár meghatszorozhatják a foglalások számát

Bár az előfoglaltsági adatok erősek, a tavalyi tapasztalatok alapján a szezon közbeni foglalások továbbra is jelentős szerepet játszanak. Budapesten például 2025 augusztusában az előfoglaltság 12,5%-ról a szezon végére 78,2%-ra nőtt, vagyis a végső foglaltság jelentős része később épült fel.

Az adatok szerint tehát egyszerre van jelen a korábbi tervezés és a későbbi foglalás. Ez a kettősség különösen fontos jellemzője lehet a 2026-os nyári szezonnak: a szálláshelyek erősebb előfoglalási szintről indulnak, de a végleges foglaltság alakulásában továbbra is meghatározó lesz a szezon közbeni kereslet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

BMW R sorozat lett 2026 első négy hónapjának legnépszerűbb használt motorkerékpárja Magyarországon a Használtautó.hu adatai alapján: a modellre 5369 érdeklődés érkezett, ami 57 százalékkal haladja meg a második helyezett Honda CB iránti keresletet.

A 2026. január 1. és április 30. közötti időszakban összesen 49 989 érdeklődést* regisztrált a Használtautó.hu a motorkerékpár kategóriában, miközben az átlagos havi hirdetésszám közel 3940 darab volt. A piaci átlagár 1,93 millió forintot tett ki, az átlagos futásteljesítmény 28 452 kilométer, az átlagéletkor pedig közel 16 év volt. Az adatok alapján a szezon már januárban erős kereslettel indult, tavasszal pedig bővülő kínálat és enyhülő árszint jellemezte a piacot.

A toplista egyértelműen kirajzolja a piac preferenciáit. A BMW R mellett a Honda CB, a Suzuki GSX, a Yamaha MT és a Kawasaki Z szerepeltek a legkeresettebb modellek között, de a tizedik helyen szintén BMW-modell, az F sorozat végzett. A német márka tehát dupla jelenléttel képviseltette magát a listán, miközben a fennmaradó helyeket teljes egészében japán gyártók dominálták. A Honda két modellel, a Suzuki hárommal, a Yamaha kettővel, a Kawasaki pedig eggyel került be a top 10-be, ami jól mutatja a japán motorkerékpárok töretlen hazai népszerűségét. A BMW R modellek átlagára meghaladta a 4,35 millió forintot, ezzel magasan a legdrágább szériát képviselve a listán.

A teljes piac átlagosan 1,93 millió forintos árszintje azt jelzi, hogy a kétmillió forint körüli ársáv ma már meghatározó referenciapont a használtmotor-vásárlók számára. Érdekes piaci jelenség ugyanakkor, hogy a közel 16 éves átlagéletkorhoz viszonylag alacsony, 28 452 kilométeres átlagos futásteljesítmény társul. Ez arra utal, hogy sok motorkerékpárt inkább szezonális használatra tartottak, jellemzően garázsban tárolva, kíméletes körülmények között. A toplistán szereplő modellek közül különösen a Yamaha MT emelkedik ki fiatal, 6 év alatti átlagéletkorával, míg a Yamaha FZ és a Honda CBR esetében a 17–19 éves modellekre is erős kereslet mutatkozik.

A szezonális trendek az év első hónapjaiban fokozatos élénkülést mutattak. Januárban még 9006 érdeklődés érkezett a portálra, februárban azonban már 10 863, márciusban pedig 15 841 érdeklődést mértek, ami a szezon közeledtével erősödő vásárlói aktivitást jelez. Ezzel párhuzamosan a hirdetésszám januárról márciusra több mint 66 százalékkal nőtt, 2844-ről 4753 darabra, miközben az átlagár 2,09 millió forintról 1,85 millió forintra csökkent. Áprilisban a kereslet továbbra is magas maradt 14 279 érdeklődéssel, az átlagár pedig 1,79 millió forintra mérséklődött, ami kedvezőbb vásárlási környezetet teremtett a szezon kezdetére.

„A mostani adatokból jól látszik, hogy a magyar motorosok tudatosan keresnek megbízható, értéktartó modelleket, és nem feltétlenül riadnak vissza az idősebb motoroktól sem, ha azok megkímélt állapotban vannak”

– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.

„A magas átlagéletkor és az alacsony futásteljesítmény kombinációja sok esetben kifejezetten vonzó lehet a vásárlóknak, hiszen ezek a motorok gyakran keveset használt, jó állapotú példányok. A tavaszi kínálatbővülés és az enyhülő árak ráadásul most kedvező belépési pontot teremthetnek azok számára, akik a szezonra keresnek motorkerékpárt”

– tette hozzá a szakértő.

*Érdeklődések: telefonszám- és e-mailcím-felfedések száma.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!