Gazdaság
Az internetbiztonság most az első számú prioritás
Sok szervezet még egy évvel a távmunka „átmeneti” bevezetése után sem vizsgálta felül biztonsági szabályait
A Fujitsu arra figyelmeztetett, hogy sok szervezet szándékán kívül olyan kultúrát hozott létre, amelyben a munkavállalók minden eddiginél jobban vonakodnak jelenteni a potenciális biztonsági incidenseket. A széles körű otthoni munkavégzés világában különösen előtértbe kerül ez a probléma.
A világjárvány pattanásig feszítette a meglévő internetbiztonság kihívásait. Sokan már egy teljes éve távolról dolgoznak. A Fujitsu felmérésének eredményei szerint sok munkavállaló korábban soha nem tapasztalt elszigeteltséget él át. Mivel home office-ban dolgoznak, biztonsági kérdésekben kevésbé tudnak tanácsot kérni kollégáiktól, például egy gyanúsnak tűnő e-maillel kapcsolatban. Ugyanakkor nem szívesen jelentik hivatalos úton a potenciális biztonsági problémákat.
A Fujitsu megbízásából készített jelentés adatai alapján a szervezetek számára kockázatot jelent, hogy a megnövekedett támadási felület mellett azzal is meg kell küzdeniük, hogy a munkavállalók gyakran vonakodnak jelenteni a potenciális biztonsági incidenseket. A nem műszaki feladatokat ellátó dolgozók 48%-a a lehetséges vádaskodástól tartva nem szívesen jelent semmilyen potenciális fenyegetést, ami óriási veszélynek teszi ki a vállalatokat.
A Covid19-világjárvány miatt sok szervezet rövid távú, hirtelen összetákolt megoldásokat vezetett be az otthoni munkavégzés támogatására – és sokkal nagyobb mértékben vesz igénybe felhőszolgáltatásokat. Számos helyen a céges hálózat és adatok személyes eszközökről és védtelen otthoni hálózatokról való elérésének korlátozásán is enyhítettek. Emiatt sok vállalatnál exponenciálisan megnőtt az internetes támadások kockázata, ami óriási terhet ró az IT-vezetőkre.
Hogy pontosabban kiderítse, milyen mértékben ismerik fel a nemzetközi vállalatok az elhúzódó otthoni munkavégzés jelentette kihívást, a Fujitsu felmérést készített 14 ország 331 felsővezetőjével. A válaszadók öt tág értelemben vett iparági csoportot képviseltek: pénzügyi szolgáltatások, kiskereskedelem, gyártóipar és gépkocsigyártás, energia- és közműipar, központi/szövetségi kormányzat. A főbb megállapítások az alábbiak voltak:
- A válaszadók 54%-a nem tud gondoskodni arról, hogy biztonsági szabályai lépést tartsanak a jelentős változásokkal. Ennek alapján a vállalatok nagyobb kibertámadási kockázatnak teszik ki magukat – amit például a UK National Cybersecurity Centre internetbiztonsági szervezet által jelentett incidensek számának növekedése is bizonyít.
- A nem műszaki területen dolgozó munkatársak mintegy 48%-a nem szívesen jelent semmilyen, általa észlelt biztonsági fenyegetést. A műszaki munkavállalók között 37% ez az arány – tehát még ők is nagy számban vonakodnak a megfelelő intézkedés végrehajtásától. Ennek alapján a kultúraváltásnak kiemelt üzleti célnak kell lennie a következő évben.
„Sok szervezetnél nem ügyeltek az internetbiztonság fontosságára, amikor a Covid19-világjárvány kezdetén igyekeztek minél gyorsabban megteremteni az otthoni munkavégzés lehetőségét. És ezek a rögtönzött, ideiglenes megoldások sok esetben egy év elteltével is változatlanul működnek. Ez azt jelenti, hogy túl sok cég teszi ki magát az internetes támadások kockázatának. Megnőtt a támadási felület, és a munkavállalók nem szívesen jelentik a potenciális incidenseket. A munkahely megváltoztatásához integrált szemléletre van szükség – amely a munkahelyi produktivitásnövelő eszközökre éppúgy kiterjed, mint a kultúraváltást középpontba állító, testre szabott biztonságra”
– nyilatkozta Tim White, alelnök, a Fujitsu Global Delivery Group és Global Service Delivery Unit vezetője.
A Fujitsu fejlett biztonsági megoldásaival a vállalatok és az állami szervezetek a biztonsági stratégia és működés minden szervezeti szintre kiterjedő megerősítésével minimumra szoríthatják a fennakadásokat és fenntarthatják a folyamatos üzletvitelt. Ehhez integrált, együttműködő szemléleten alapuló, intelligenciavezérelt megoldásokra van szükség az internetbiztonság általi kihívások kezelése terén – a legmagasabb biztonsági normák szerint. Így a szervezetek olyan biztonsági modellt vezethetnek be, amely az üzleti növekedést fenntartva biztosítja számukra a jelenlegi feltételek melletti működéshez szükséges rugalmasságot.
Gazdaság
Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.
Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.
Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása
Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.
„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”
– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.
A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.
A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.
„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”
– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.
A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.
A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.
Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.
A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.
„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”
– összegezte az adatokat a szakember.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról
Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.
Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.
A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.
Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.
Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A nyár rejtett adója a vállalkozásoknál
-
Gazdaság2 hét ago
Megtorpantak a Temu-rendelések: a FOXPOST is jelentős visszaesést lát
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkeztek a Yettel HiperNet optikai internetcsomagok
-
Mozgásban2 hét ago
Biztonságban két keréken: megérkezett a Xiaomi Electric Scooter 6 sorozat
-
Egészség2 hét ago
A home office legdrágább tévedése: amikor a monitort próbáljuk megspórolni
-
Szórakozás2 hét ago
Presser, Oláh és az olimpiai bajnokok – ismét aukciót szervez a Tűzcsiholó
-
Szórakozás2 hét ago
Ilyen volt a foci VB a Telekomnál
-
Zöld2 hét ago
Kevesebb antibiotikum és környezetterhelés, kisebb járványkockázat: ezért számít az állatjólét




