Gazdaság
Az internetbiztonság most az első számú prioritás
Sok szervezet még egy évvel a távmunka „átmeneti” bevezetése után sem vizsgálta felül biztonsági szabályait
A Fujitsu arra figyelmeztetett, hogy sok szervezet szándékán kívül olyan kultúrát hozott létre, amelyben a munkavállalók minden eddiginél jobban vonakodnak jelenteni a potenciális biztonsági incidenseket. A széles körű otthoni munkavégzés világában különösen előtértbe kerül ez a probléma.
A világjárvány pattanásig feszítette a meglévő internetbiztonság kihívásait. Sokan már egy teljes éve távolról dolgoznak. A Fujitsu felmérésének eredményei szerint sok munkavállaló korábban soha nem tapasztalt elszigeteltséget él át. Mivel home office-ban dolgoznak, biztonsági kérdésekben kevésbé tudnak tanácsot kérni kollégáiktól, például egy gyanúsnak tűnő e-maillel kapcsolatban. Ugyanakkor nem szívesen jelentik hivatalos úton a potenciális biztonsági problémákat.
A Fujitsu megbízásából készített jelentés adatai alapján a szervezetek számára kockázatot jelent, hogy a megnövekedett támadási felület mellett azzal is meg kell küzdeniük, hogy a munkavállalók gyakran vonakodnak jelenteni a potenciális biztonsági incidenseket. A nem műszaki feladatokat ellátó dolgozók 48%-a a lehetséges vádaskodástól tartva nem szívesen jelent semmilyen potenciális fenyegetést, ami óriási veszélynek teszi ki a vállalatokat.
A Covid19-világjárvány miatt sok szervezet rövid távú, hirtelen összetákolt megoldásokat vezetett be az otthoni munkavégzés támogatására – és sokkal nagyobb mértékben vesz igénybe felhőszolgáltatásokat. Számos helyen a céges hálózat és adatok személyes eszközökről és védtelen otthoni hálózatokról való elérésének korlátozásán is enyhítettek. Emiatt sok vállalatnál exponenciálisan megnőtt az internetes támadások kockázata, ami óriási terhet ró az IT-vezetőkre.
Hogy pontosabban kiderítse, milyen mértékben ismerik fel a nemzetközi vállalatok az elhúzódó otthoni munkavégzés jelentette kihívást, a Fujitsu felmérést készített 14 ország 331 felsővezetőjével. A válaszadók öt tág értelemben vett iparági csoportot képviseltek: pénzügyi szolgáltatások, kiskereskedelem, gyártóipar és gépkocsigyártás, energia- és közműipar, központi/szövetségi kormányzat. A főbb megállapítások az alábbiak voltak:
- A válaszadók 54%-a nem tud gondoskodni arról, hogy biztonsági szabályai lépést tartsanak a jelentős változásokkal. Ennek alapján a vállalatok nagyobb kibertámadási kockázatnak teszik ki magukat – amit például a UK National Cybersecurity Centre internetbiztonsági szervezet által jelentett incidensek számának növekedése is bizonyít.
- A nem műszaki területen dolgozó munkatársak mintegy 48%-a nem szívesen jelent semmilyen, általa észlelt biztonsági fenyegetést. A műszaki munkavállalók között 37% ez az arány – tehát még ők is nagy számban vonakodnak a megfelelő intézkedés végrehajtásától. Ennek alapján a kultúraváltásnak kiemelt üzleti célnak kell lennie a következő évben.
„Sok szervezetnél nem ügyeltek az internetbiztonság fontosságára, amikor a Covid19-világjárvány kezdetén igyekeztek minél gyorsabban megteremteni az otthoni munkavégzés lehetőségét. És ezek a rögtönzött, ideiglenes megoldások sok esetben egy év elteltével is változatlanul működnek. Ez azt jelenti, hogy túl sok cég teszi ki magát az internetes támadások kockázatának. Megnőtt a támadási felület, és a munkavállalók nem szívesen jelentik a potenciális incidenseket. A munkahely megváltoztatásához integrált szemléletre van szükség – amely a munkahelyi produktivitásnövelő eszközökre éppúgy kiterjed, mint a kultúraváltást középpontba állító, testre szabott biztonságra”
– nyilatkozta Tim White, alelnök, a Fujitsu Global Delivery Group és Global Service Delivery Unit vezetője.
A Fujitsu fejlett biztonsági megoldásaival a vállalatok és az állami szervezetek a biztonsági stratégia és működés minden szervezeti szintre kiterjedő megerősítésével minimumra szoríthatják a fennakadásokat és fenntarthatják a folyamatos üzletvitelt. Ehhez integrált, együttműködő szemléleten alapuló, intelligenciavezérelt megoldásokra van szükség az internetbiztonság általi kihívások kezelése terén – a legmagasabb biztonsági normák szerint. Így a szervezetek olyan biztonsági modellt vezethetnek be, amely az üzleti növekedést fenntartva biztosítja számukra a jelenlegi feltételek melletti működéshez szükséges rugalmasságot.
Gazdaság
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.
A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.
„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”
– fogalmazott Zala Mihály
A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.
„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”
– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.
Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén
2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.
Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.
Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.
„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.
A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.
Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.
A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.
A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.
A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.
Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban5 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Gazdaság1 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Zöld2 hét ago
A világ legfenntarthatóbban működő vállalata a Schneider Electric a TIME és a Statista rangsora alapján
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Ipar2 hét ago
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden