Gazdaság
Terjeszkedés és kapcsolatok motiválják a startupokat
Kilenc csapat jutott be a Design Terminal Mentorprogramjának tavaszi szemeszterére.
Egy norvég, egy lengyel és egy magyar startupot kérdeztük arról, mi sarkallta őket a jelentkezésre.
Tizenkilenc országból, négy különböző kontinensről jelentkeztek a startupok a Design Terminal tavaszi Mentorprogramjára, az USA-tól Észtországon és Szerbián át Libanoning. Nemzetközi csapatok már a virtuális térbe vonulás előtt is szívesen jelentkeztek a programba: többek közt brit, svéd és barbadosi startup is. A földrajzi kötöttségek megszűnése pedig még a korábbiakhoz képest is látványosan dobott a külföldiek jelentkezési kedvén.
A kimondottan kemény, intenzív kiválasztó tábor, vagyis A HÁROMNAPOS POWER CAMP UTÁN KILENC CSAPAT MARADT FENN A ROSTÁN. „Számtalan hasonló programon vettünk már részt, de mind közül ez volt a legerősebb megmérettetés – mondja a Goscore alapítója, Max Gordienok. – Nehéz volt kitűnni, és így még hálásabbak vagyunk, hogy bekerültünk.”
Hogy egy belarusz alapítók által Norvégiában működő és Nyugat- valamint Észak-Európában már sikereket elért startup miért jelentkezik egy magyar inkubációs programba, arra Max kikezdhetetlen érvvel reagál: RENGETEG POTENCIÁLT LÁTNAK A KELET-EURÓPAI PIACON. „A Goscore egy hitelbírálati algoritmus, amely egyszerre segít a bankoknak abban, hogy új ügyfeleket szerezzenek és az ügyfeleknek, hogy igazán személyre szabottan és rugalmasan tudjanak válogatni a pénzintézetek ajánlatai között. Ebben a térségben az emberek sokkal ritkábban váltanak bankot. Éppen emiatt lesz számunkra érdekes, hogy hogyan reagálnak a mi megoldásunkra.”
A kíváncsiságon túl magabiztos networking célok is vezérelték a lengyel Privacy Optimization csapatát, amikor beküldték jelentkezési lapjukat a Design Terminalhoz. „Az előzetes információnk is az volt, és a Power Campen is bebizonyosodott, hogy A DT KIVÁLÓ KAPCSOLATRENDSZERREL RENDELKEZIK, AMI SZÁMUNKRA ELSŐDLEGES MOST. A szakmai kapcsolatok kiépítése a mentorokkal, a potenciális ügyfelekkel és a befektetőkkel jelenleg a legfontosabb cél” – mondja Simone Dalle Nogare, a Santander Bank Polanddel és a Dentons Polanddel is együttműködő cég CFO-ja.
A startup megoldása egy olyan szoftver, leegyszerűsíti és automatizálja az adatvédelmi incidensek kezelésének összetett és hosszadalmas folyamatát, ezáltal csökkentve a magas büntetések és a hírnév elvesztésének kockázatát. A startup ötlete akkor született meg, amikor Aleksandra Danielewicz CEO – egyébként adatvédelmi jogász – munkája során azt tapasztalta, az ilyen jellegű problémák nagy mennyiségben való kezelése rendkívül összetett és nehéz.
A Likespace alapítói szintén személyes tapasztalatok mentén találták meg azt a piaci rést, amire érdemes startupot építeni. A csapat magyar alapítású, működésük a tagok lakhelyét tekintve több vidéki városhoz is köthető, így a Likespace üdítő színfolt a Budapest-központú hazai startup ökoszisztémában. Ugyanígy a szolgáltatás sem főváros centralizált, hanem országos hálózat. Az ötletet már validálta a startuphoz regisztrált több vidéki és budapesti iroda.
A két alapító, Bányai Gábor multinacionális háttérrel és Dunaveczki Attila vállalkozói tapasztalattal ismerték fel 2020 elején azt, hogy a coworking irodák vidéken kevésbé életképesek, mint a fővárosban. A csapatot Richter Ildi nemzetközi kommuikációs hátterével, míg Pók Enikő ingatlanpiaci szaktudásával erősíti. A freelancerek növekvő száma és a Covid-helyzet arra sarkallta őket, hogy keressék a fentiek megoldását. A Likespace egy olyan kétoldalú piactér, ahol a szabad munkaállomásokkal és helyiségekkel rendelkező cégek és a biztonságos és ergonomikus irodai környezetre vágyó, távmunkában dolgozók igényei találkoznak egymással.
„A STARTUPUNKAT EZ AZ INTENZÍV HÁROM NAP KOVÁCSOLTA ÖSSZE IGAZÁN – mondja az egyik alapító, Gábor. Ekkor, éles helyzetben tanultak meg együttműködni a négy különböző személyiség előnyeire alapozva.
A Design Terminal Mentorprogram ebben a szemeszterben is három hónapon keresztül támogatja üzleti modelljük, termékük fejlesztésében az induló vállalkozásokat, azok egyedi igényei alapján. A startupok palettáján a mesterséges intelligencia, az okosvárosok, a data és analytics, a sharing economy, az oktatás, az IT és a fintech területe is képviselteti magát.
Gazdaság
175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében
Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.
Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.
A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.
Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.
„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”
– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.
„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”
– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.
„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”
– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.
„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”
– emelte ki Nagy Elek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.
Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.
Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.
Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.
Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.
Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.
Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:
- az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
- a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.
Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.
A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.
Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság6 nap ago
Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat
-
Gazdaság1 hét ago
Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel
-
Mozgásban2 hét ago
Skóciában tör győzelemre a hétvégén Molnár Martin
-
Tippek2 hét ago
Idén is a budapesti PlayIT ad otthont a T-esports Championship döntőjének
-
Gazdaság1 hét ago
Sokmilliós egyszeri kiadást jelent majd Otthon Start hitelből vásárolni ingatlant
-
Ipar1 hét ago
2,7 milliárd forintos beruházással lép szintet a SPAR logisztikája
-
Mozgásban1 hét ago
Így alakítja át a jövőt a töltés, a parkolás és a navigáció digitalizációja
-
Gazdaság2 hét ago
Gyorsítósáv: a vállalatok hatékonyságát támogatja a Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó cég egyedülálló fejlesztése