Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Interaktív múzeum és méhmentés: digitális innovációkat mentorál a MagentaKraft

Nemhogy fékezné, a jelek szerint inkább ösztönzi az fiatal korosztályok kreativitását a járványhelyzet. 

Ezt jelzi, hogy sokkal több idén a komoly, kiérlelt innováció a Magyar Telekom Z és Y generációs újítók számára meghirdetett MagentaKraft ötletfejlesztő pályázatán. A legtöbben alkalmazás-ötletekkel pályáztak, de a digitalizáció szinte valamennyi színtere képviselteti magát a pályaművek között, az ipar 4.0-tól a fenntarthatóságig és az egészségmegőrzésig.

Egy, a Z-generáció körében végzett felmérés tapasztalatai szerint a megkérdezett tizenévesek 77%-a úgy véli, hogy a járványhelyzet negatívan befolyásolta mentális egészségüket, 88%-uk szerint a kreatív kifejezésmódok hatékonyan oldják a szorongást. Az érintett korosztály számára a társadalmi távolságtartás is mást jelent, hiszen ők már a közösségi média bennszülöttjei: lehetséges, hogy fizikailag nem tudnak találkozni, de megosztják egymással a kérdéseiket, az azokra adott válaszokat, és a hasonló érdeklődés mentén könnyen szerveződnek virtuális közösségekbe. A válaszadók többsége negatív kifejezésekkel írta le a bizonytalan helyzetben tapasztalt lelkiállapotát – beleértve a szorongást (28%), a stresszt (18%), az aggodalmat (17%) és a félelmet (13%), ugyanakkor a döntő többségük jelezte, hogy mindennek ellensúlyozására a kreatív tevékenységek felé fordul, a digitális világban és a való életben, közben pedig a közösségi aktivitásuk és tudatosságuk is fokozódik.

Többek közt ennek tudható be, hogy kiugróan sok komoly pályamű érkezett idén a MagentaKraft digitális innovációkat mentoráló pályázatára. A fiatal tehetségeket az ötlettől a megvalósulásig és akár a piacra lépésig elkalauzoló, a kidolgozáshoz sokoldalú szakértői segítséget nyújtó innovációs program most a következő fázisba lép: a szakmai zsűri kiválasztotta azokat a projekteket, amelyeket a Telekom szakértőinek segítségével piacérett termékké, vagy épp társadalmi vállalkozássá fejlesztenek a következő hónapokban.

Az először a tavalyi évben meghirdetett MagentaKraft alapgondolata, hogy rengeteg jó ötlet vész el a kidolgozáshoz szükséges szakértelem vagy networking nélkül – ezt a professzionális hátteret biztosítja a Telekom az első szűrőn túljutott újítók és projektjeik számára. Tavaly, amikor a MagentaKraft indult, már 100 felett volt a jelentkezők száma, ugyanakkor valamivel kisebb arányban érkeztek olyan magas színvonalú és kiforrott pályázatok, mint idén. Az idei évre a MagentaKraft megtalálta az autentikus közönségét, ráadásul a jelek szerint a járványhelyzetben az igény is megnőtt az önkifejezés, a visszacsatolás, és a (jelen körülmények között természetesen virtuális) kreatív közösségépítés iránt. Ezt jelzi, hogy az idén beadott 104 pályázat többsége alapos, érett pályamunka volt, komoly feladvány elé állítva a zsűrit.

A jelentkezések mintegy 40-40 százaléka érkezett a fővárosból és kisebb vidéki településekről, egyötödnyien pedig megyeszékhelyekről pályáztak. A jelentkezők többsége a Z generációhoz tartozik – a legtöbben a 25 év körüliek vannak közöttük; a legfiatalabb 14, a legidősebb 31 éves; 20 és 30 éves kor között viszonylag egyenletes a koreloszlás. Ami az innovációk mezőnyét illeti, összesen 24 alkalmazás (egyebek mellett társkereső, karriermenedzsment, egészség, sport témakörben), 8 weboldal, 7 termékötlet, 5 vlog-elképzelés, 4 játékötlet és 4 podcast-terv került a zsűri elé.

A MagentaKraft programban – ahogyan tavaly, úgy idén is – a KraftRoad kétféle útvonal-lehetőséget kínál: a Longwalk 3 hónap alatt visz el a befektetőkből álló zsűri előtti megméretésig, a Shortcut pedig a már kifejlettebb, de elakadt projektötletek továbblendítéséhez ad szakmai hátteret. Az idei pályázaton a Longwalk menetbe az elvben a világ összes múzeumát a kiterjesztett valóság segítségével hozzáférhetővé tevő MYMI (Make Your Museum Interactive), egy műanyaghulladék-gyűjtő és -hasznosító megoldást nyújtó projekt a Plastic plan, egy okostelefonon játszható társasjátékokat fejlesztő projekt a Lamba games és egy, a méhészek, illetve a termőföld-tulajdonosok közötti kommunikációt, a méhmérgezések megelőzését segítő alkalmazás szállhat be. A Shortcut kategóriában a kortárs kultúra szereplői és a főzés között kapcsolatot teremtő digitális celebrecept-gyűjtemény a KultúRecept, egy MI-alapú hírgyűjtő és -kategorizáló megoldás a Hírflip, egy intelligens, érintésmentes ipari auditálási eljárás a Nextgenaudit és a Fitminutes munkahelyi egészségfejlesztő program ötlete fejleszthető tovább a MagentaKraft által biztosított tréningek és mentorálás révén.

„Rendkívül inspiráló az a rengeteg digitális innováció, amelyet a pályázók elküldtek hozzánk. Örömmel látjuk, hogy a MagentaKraft immár gyakran megjelenik a Z generáció újítóinak térképén, és hogy a programmal hozzájárulhatunk a járvány időszakában felgyűlt kreatív energiák hasznosításához. Bízunk benne, hogy a most pályázók projektjei a Telekom szakértői segítségével eljutnak a megvalósításig, és a MagentaKraftban átadott tudás nem csupán az ifjú innovátorok fejlődését, személyes sikereit szolgálja hatékonyan, hanem a fejlett digitalizációs megoldások révén mindannyiunk életét gazdagabbá teszi”

– nyilatkozta Szabó Béla Attila, a Telekom márka és kommunikációs igazgatója.

Gazdaság

Új korszak a retail ingatlanpiacon: a Westend teljesen digitalizálja a speciális területek bérbeadását

A Westend Magyarországon elsőként vezetett be olyan proptech alapú digitális megoldást, amely a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadását teljes mértékben digitális alapokra helyezi. Az új foglalási felület a mindennapi online foglalási rendszerek logikáját ülteti át a kereskedelmi ingatlanpiac működésébe.

A fejlesztést a Westend B2B és Innovációs Központ csapatai valósították meg azzal a céllal, hogy a bérbeadási folyamat átláthatóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá váljon. Az új platform a https://leasing.westend.hu/ oldalon érhető el, és lehetővé teszi, hogy a partnerek – legyen szó házon belüli együttműködőkről vagy külső bérlőkről – online, transzparens feltételek mellett foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet.

A digitális rendszer egy régóta fennálló piaci igényre reagál. A manuális egyeztetések, e-mailes körök és adminisztratív lépések helyett a platform strukturált, átlátható és jól követhető folyamatot kínál. Ez nemcsak az adminisztrációs terheket csökkenti, hanem felgyorsítja a döntéshozatalt és növeli a működés hatékonyságát is.

A megoldás különösen releváns a retail és ingatlanpiaci szereplők számára, ahol a rugalmasság, a gyors reakcióidő és az átláthatóság egyre fontosabb versenyelőnyt jelent. A Westend célja a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, valamint a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek kezelésének modernizálása innovatív technológiai megoldásokkal.

„A célunk egyértelmű volt: a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, az adminisztrációs terhek csökkentése és a döntéshozatal felgyorsítása. A megoldás lehetővé teszi, hogy a partnerek gyakorlatilag kattintásra foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet, transzparens feltételek mellett”

– emelte ki Pálvölgyi Patrik, a Westend innovációs központ vezetője.

Az új digitális foglalási platform bevezetésével a Westend új mércét állít a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadásában, és a proptech megoldások alkalmazásával a jövő digitális működési modellje felé egyértelmű és határozott lépést tesz.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Ehetővé tenni a talajt – Magyar deep tech vállalkozás nyit új piacot egy világszabadalommal

Ritka, amikor egy magyar fejlesztés nem egy meglévő iparágba próbál betörni, hanem új piacot definiál. A Draconic Technology Kft. ilyen. Egy deep tech vállalkozás, amely világviszonylatban (PCT -Patent Cooperation Treaty) szabadalmaztatott eljárásával egyszerre szól az élelmiszeriparhoz, az egészségmegőrzéshez, a kozmetikai iparhoz és a jövő gyógyszerkutatásához, mindezt zöld technológiával, hulladék nélkül.

A technológia mögött Dr. Solymosi Péter és Goda Gábor vegyészmérnök valamint csapata áll, akik egy egyszerű, de radikális kérdésből indultak ki: mi van akkor, ha a talaj nem alacsony értékű nyersanyag, hanem egy eddig alulértékelt bioaktív alapanyag forrás?

„A lényeg igazából az, hogy ehető lesz a talaj, pontosabban annak egy igen hasznos frakciója”

– mondja Goda Gábor.

„Ha így nézünk a minket körülvevő talajokra, hirtelen teljesen más üzleti és tudományos tér nyílik meg.”

Egy szabadalom, ami nem terméket, hanem platformot véd

A Draconic Technology szabadalma – „Eljárás élelmiszeripari minőségű fulvosav és/vagy huminsav előállítására” – 2022 márciusában került beadásra, a megadási értesítés pedig 2025. októberében érkezett meg. Azóta a csapat fókusza a skálázhatóságra és a nemzetközi piacra lépésre került.

A szabadalom nem egy konkrét terméket, hanem egy platformtechnológiát véd: egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi humin- és fulvosavak ipari, élelmiszeripari minőségű előállítását talajból, melléktermék képződése nélkül. A folyamat során keletkező technológiai vizek is hasznosíthatók – például levéltrágyák alapanyagaként –, ami a technológiát egyszerre teszi fenntarthatóvá és gazdaságilag skálázhatóvá. Ez az a pont, ahol a megoldás ipari és befektetői szempontból is értelmezhetővé válik.

„Ha lett volna korábban ilyen technológia, nem kaptunk volna rá szabadalmat”

– fogalmaz Goda lakonikusan.

Várpalotai üzem: prémium alapanyag, tudatos választás

A Draconic Technology Várpalotán található üzemében folyik a technológia ipari megvalósítása, ahol a csapat tiszta, érintetlen, gyógyvízzel átitatott térségből származó tőzegből állítja elő a humin- és fulvosav-frakciókat. A kidolgozott technológia prémium alapanyagot és stabil minőséget biztosít.

Miért érdekes ez a piac számára?

A humin- és fulvosavak természetes kelátképzők: alapvető tulajdonságuk, hogy ásványi anyagokat kötnek meg, majd a helyi környezet elektronegativitása alapján, úgymond intelligensen adják le azokat a fejlettebb szervezeteknek.

Egy vas-humát például csak annyi vasat ad le, vagyis tesz elérhetővé, amennyire ténylegesen szükség van, az adott környezetben. A hasznos kelátásványok leadása közben képes káros nehézfémeket – például ólmot vagy higanyt – megkötni és eltávolítani szubsztitúciós cserereakció formájában. 

„Úgy pótolunk ásványi anyagot, hogy közben méregtelenítünk”

– mondja Goda.

„Ez az a pont, ahol az élelmiszeripar, a nutraceutikumok és a gyógyszerkutatás elkezd egymásba csúszni.”

Egyes szűkebb fulvosav-frakciók már most ígéretes eredményeket mutatnak preklinikai kutatások során a nem alkoholos májcirrózis és szívizomsorvadás vizsgálatában, ami hosszabb távon új klinikai alkalmazások felé nyithat utat.

Magyar technológia, globális skálázás

A Draconic Technology jelenleg alapanyag-előállítóként pozícionálja magát, elsősorban étrend-kiegészítő, élelmiszeripari és speciális kelátképző felhasználásra. Olyan technológiát kínál, amely különböző iparágak számára képes standardizált, élelmiszeripari minőségű humin- és fulvosav-frakciókat előállítani. Jelenleg aktív tárgyalások zajlanak az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Ghánában, miközben a csapat további nemzetközi piacokra készül.

A humin- és fulvosav-alapú készítmények globális piaca ma már több milliárd dolláros nagyságrendű, elsősorban a mezőgazdaságban és az állategészségügyben, miközben az élelmiszeripari és humán felhasználás még nagyrészt kiaknázatlan területnek számít.

Bár a vállalkozás még early stage fázisban van, a most megkapott világszabadalom stabil alapot ad a következő lépésekhez. A tervek szerint a platformra a következő években további 3–4 szabadalom és új iparági alkalmazások épülnek majd.

„Nem biztos, hogy új molekulát kell kitalálni. Néha elég másképp ránézni arra, ami eddig is ott volt a lábunk alatt”

– zárja Goda Gábor.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája: idén is várják a hallgatókat a Széchenyi István Egyetem rendezvényére

Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a győri Széchenyi István Egyetem XVIII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára.

A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvényen a hallgatók valós ipari feladatokon dolgoznak, miközben megismerhetik egymást és a szakma képviselőit is. Regisztrálni március 13-ig lehet.

A legjobb munkákat bemutató csapatok értékes nyereményekkel gazdagodhatnak – ahogy az tavaly is történt. (Fotó: Nagy Gergely/Széchenyi István Egyetem)

A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai tapasztalatot cserélhetnek. Ennek a formája végül egy mérnöki verseny lett: a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. Mindezt a közösségépítés jegyében számos szabadidős program egészíti ki.

A konferencia úgy nyújt gyakorlatorientált képzést, hogy közben a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal és akár tehetséges hallgatókkal is gazdagodhatnak. Az esemény amellett, hogy betekintést enged tényleges projektekbe, összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel. Mindennek célja, hogy a résztvevőknek lehetőségük nyíljon olyan kapcsolatokat kialakítani, amelyek értékesek lesznek későbbi szakmai pályájuk során.

A Széchenyi István Egyetem campusán zajló rendezvény mára nemzetközivé vált, amelyen a hazai egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézmények Szlovákiából, Romániából és Szerbiából. Újdonság, hogy a gépészmérnök, járműmérnök és mechatronikai mérnök szakok mellett idén már a villamosmérnöki szak hallgatóit is várják a rendezvényre.

A program a hagyományoknak megfelelően a nyílt és bárki által látogatható nagyszabású autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 12-én, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 15-ei prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára március 13-ig lehet jelentkezni a regisztrációs űrlap kitöltésével. A korábbi rendezvényekről beszámoló itt és itt olvasható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss