Gazdaság

Interaktív múzeum és méhmentés: digitális innovációkat mentorál a MagentaKraft

Nemhogy fékezné, a jelek szerint inkább ösztönzi az fiatal korosztályok kreativitását a járványhelyzet.

Ezt jelzi, hogy sokkal több idén a komoly, kiérlelt innováció a Magyar Telekom Z és Y generációs újítók számára meghirdetett MagentaKraft ötletfejlesztő pályázatán. A legtöbben alkalmazás-ötletekkel pályáztak, de a digitalizáció szinte valamennyi színtere képviselteti magát a pályaművek között, az ipar 4.0-tól a fenntarthatóságig és az egészségmegőrzésig.

Egy, a Z-generáció körében végzett felmérés tapasztalatai szerint a megkérdezett tizenévesek 77%-a úgy véli, hogy a járványhelyzet negatívan befolyásolta mentális egészségüket, 88%-uk szerint a kreatív kifejezésmódok hatékonyan oldják a szorongást. Az érintett korosztály számára a társadalmi távolságtartás is mást jelent, hiszen ők már a közösségi média bennszülöttjei: lehetséges, hogy fizikailag nem tudnak találkozni, de megosztják egymással a kérdéseiket, az azokra adott válaszokat, és a hasonló érdeklődés mentén könnyen szerveződnek virtuális közösségekbe. A válaszadók többsége negatív kifejezésekkel írta le a bizonytalan helyzetben tapasztalt lelkiállapotát – beleértve a szorongást (28%), a stresszt (18%), az aggodalmat (17%) és a félelmet (13%), ugyanakkor a döntő többségük jelezte, hogy mindennek ellensúlyozására a kreatív tevékenységek felé fordul, a digitális világban és a való életben, közben pedig a közösségi aktivitásuk és tudatosságuk is fokozódik.

Többek közt ennek tudható be, hogy kiugróan sok komoly pályamű érkezett idén a MagentaKraft digitális innovációkat mentoráló pályázatára. A fiatal tehetségeket az ötlettől a megvalósulásig és akár a piacra lépésig elkalauzoló, a kidolgozáshoz sokoldalú szakértői segítséget nyújtó innovációs program most a következő fázisba lép: a szakmai zsűri kiválasztotta azokat a projekteket, amelyeket a Telekom szakértőinek segítségével piacérett termékké, vagy épp társadalmi vállalkozássá fejlesztenek a következő hónapokban.

Az először a tavalyi évben meghirdetett MagentaKraft alapgondolata, hogy rengeteg jó ötlet vész el a kidolgozáshoz szükséges szakértelem vagy networking nélkül – ezt a professzionális hátteret biztosítja a Telekom az első szűrőn túljutott újítók és projektjeik számára. Tavaly, amikor a MagentaKraft indult, már 100 felett volt a jelentkezők száma, ugyanakkor valamivel kisebb arányban érkeztek olyan magas színvonalú és kiforrott pályázatok, mint idén. Az idei évre a MagentaKraft megtalálta az autentikus közönségét, ráadásul a jelek szerint a járványhelyzetben az igény is megnőtt az önkifejezés, a visszacsatolás, és a (jelen körülmények között természetesen virtuális) kreatív közösségépítés iránt. Ezt jelzi, hogy az idén beadott 104 pályázat többsége alapos, érett pályamunka volt, komoly feladvány elé állítva a zsűrit.

A jelentkezések mintegy 40-40 százaléka érkezett a fővárosból és kisebb vidéki településekről, egyötödnyien pedig megyeszékhelyekről pályáztak. A jelentkezők többsége a Z generációhoz tartozik – a legtöbben a 25 év körüliek vannak közöttük; a legfiatalabb 14, a legidősebb 31 éves; 20 és 30 éves kor között viszonylag egyenletes a koreloszlás. Ami az innovációk mezőnyét illeti, összesen 24 alkalmazás (egyebek mellett társkereső, karriermenedzsment, egészség, sport témakörben), 8 weboldal, 7 termékötlet, 5 vlog-elképzelés, 4 játékötlet és 4 podcast-terv került a zsűri elé.

A MagentaKraft programban – ahogyan tavaly, úgy idén is – a KraftRoad kétféle útvonal-lehetőséget kínál: a Longwalk 3 hónap alatt visz el a befektetőkből álló zsűri előtti megméretésig, a Shortcut pedig a már kifejlettebb, de elakadt projektötletek továbblendítéséhez ad szakmai hátteret. Az idei pályázaton a Longwalk menetbe az elvben a világ összes múzeumát a kiterjesztett valóság segítségével hozzáférhetővé tevő MYMI (Make Your Museum Interactive), egy műanyaghulladék-gyűjtő és -hasznosító megoldást nyújtó projekt a Plastic plan, egy okostelefonon játszható társasjátékokat fejlesztő projekt a Lamba games és egy, a méhészek, illetve a termőföld-tulajdonosok közötti kommunikációt, a méhmérgezések megelőzését segítő alkalmazás szállhat be. A Shortcut kategóriában a kortárs kultúra szereplői és a főzés között kapcsolatot teremtő digitális celebrecept-gyűjtemény a KultúRecept, egy MI-alapú hírgyűjtő és -kategorizáló megoldás a Hírflip, egy intelligens, érintésmentes ipari auditálási eljárás a Nextgenaudit és a Fitminutes munkahelyi egészségfejlesztő program ötlete fejleszthető tovább a MagentaKraft által biztosított tréningek és mentorálás révén.

„Rendkívül inspiráló az a rengeteg digitális innováció, amelyet a pályázók elküldtek hozzánk. Örömmel látjuk, hogy a MagentaKraft immár gyakran megjelenik a Z generáció újítóinak térképén, és hogy a programmal hozzájárulhatunk a járvány időszakában felgyűlt kreatív energiák hasznosításához. Bízunk benne, hogy a most pályázók projektjei a Telekom szakértői segítségével eljutnak a megvalósításig, és a MagentaKraftban átadott tudás nem csupán az ifjú innovátorok fejlődését, személyes sikereit szolgálja hatékonyan, hanem a fejlett digitalizációs megoldások révén mindannyiunk életét gazdagabbá teszi”

– nyilatkozta Szabó Béla Attila, a Telekom márka és kommunikációs igazgatója.

Related Topics:digitalizáció fiatal korosztály kreativitás magentakraft méhmentés múzeum

Up Next

Talmácsi Gábor is segíti az egyik legígéretesebb magyar sporttech startup nemzetközi terjeszkedését

Don't Miss

Digitális térségfejlesztési képzéssel javítják a települések vonzerejét

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!