Gazdaság

Interaktív múzeum és méhmentés: digitális innovációkat mentorál a MagentaKraft

Nemhogy fékezné, a jelek szerint inkább ösztönzi az fiatal korosztályok kreativitását a járványhelyzet.

Ezt jelzi, hogy sokkal több idén a komoly, kiérlelt innováció a Magyar Telekom Z és Y generációs újítók számára meghirdetett MagentaKraft ötletfejlesztő pályázatán. A legtöbben alkalmazás-ötletekkel pályáztak, de a digitalizáció szinte valamennyi színtere képviselteti magát a pályaművek között, az ipar 4.0-tól a fenntarthatóságig és az egészségmegőrzésig.

Egy, a Z-generáció körében végzett felmérés tapasztalatai szerint a megkérdezett tizenévesek 77%-a úgy véli, hogy a járványhelyzet negatívan befolyásolta mentális egészségüket, 88%-uk szerint a kreatív kifejezésmódok hatékonyan oldják a szorongást. Az érintett korosztály számára a társadalmi távolságtartás is mást jelent, hiszen ők már a közösségi média bennszülöttjei: lehetséges, hogy fizikailag nem tudnak találkozni, de megosztják egymással a kérdéseiket, az azokra adott válaszokat, és a hasonló érdeklődés mentén könnyen szerveződnek virtuális közösségekbe. A válaszadók többsége negatív kifejezésekkel írta le a bizonytalan helyzetben tapasztalt lelkiállapotát – beleértve a szorongást (28%), a stresszt (18%), az aggodalmat (17%) és a félelmet (13%), ugyanakkor a döntő többségük jelezte, hogy mindennek ellensúlyozására a kreatív tevékenységek felé fordul, a digitális világban és a való életben, közben pedig a közösségi aktivitásuk és tudatosságuk is fokozódik.

Többek közt ennek tudható be, hogy kiugróan sok komoly pályamű érkezett idén a MagentaKraft digitális innovációkat mentoráló pályázatára. A fiatal tehetségeket az ötlettől a megvalósulásig és akár a piacra lépésig elkalauzoló, a kidolgozáshoz sokoldalú szakértői segítséget nyújtó innovációs program most a következő fázisba lép: a szakmai zsűri kiválasztotta azokat a projekteket, amelyeket a Telekom szakértőinek segítségével piacérett termékké, vagy épp társadalmi vállalkozássá fejlesztenek a következő hónapokban.

Az először a tavalyi évben meghirdetett MagentaKraft alapgondolata, hogy rengeteg jó ötlet vész el a kidolgozáshoz szükséges szakértelem vagy networking nélkül – ezt a professzionális hátteret biztosítja a Telekom az első szűrőn túljutott újítók és projektjeik számára. Tavaly, amikor a MagentaKraft indult, már 100 felett volt a jelentkezők száma, ugyanakkor valamivel kisebb arányban érkeztek olyan magas színvonalú és kiforrott pályázatok, mint idén. Az idei évre a MagentaKraft megtalálta az autentikus közönségét, ráadásul a jelek szerint a járványhelyzetben az igény is megnőtt az önkifejezés, a visszacsatolás, és a (jelen körülmények között természetesen virtuális) kreatív közösségépítés iránt. Ezt jelzi, hogy az idén beadott 104 pályázat többsége alapos, érett pályamunka volt, komoly feladvány elé állítva a zsűrit.

A jelentkezések mintegy 40-40 százaléka érkezett a fővárosból és kisebb vidéki településekről, egyötödnyien pedig megyeszékhelyekről pályáztak. A jelentkezők többsége a Z generációhoz tartozik – a legtöbben a 25 év körüliek vannak közöttük; a legfiatalabb 14, a legidősebb 31 éves; 20 és 30 éves kor között viszonylag egyenletes a koreloszlás. Ami az innovációk mezőnyét illeti, összesen 24 alkalmazás (egyebek mellett társkereső, karriermenedzsment, egészség, sport témakörben), 8 weboldal, 7 termékötlet, 5 vlog-elképzelés, 4 játékötlet és 4 podcast-terv került a zsűri elé.

A MagentaKraft programban – ahogyan tavaly, úgy idén is – a KraftRoad kétféle útvonal-lehetőséget kínál: a Longwalk 3 hónap alatt visz el a befektetőkből álló zsűri előtti megméretésig, a Shortcut pedig a már kifejlettebb, de elakadt projektötletek továbblendítéséhez ad szakmai hátteret. Az idei pályázaton a Longwalk menetbe az elvben a világ összes múzeumát a kiterjesztett valóság segítségével hozzáférhetővé tevő MYMI (Make Your Museum Interactive), egy műanyaghulladék-gyűjtő és -hasznosító megoldást nyújtó projekt a Plastic plan, egy okostelefonon játszható társasjátékokat fejlesztő projekt a Lamba games és egy, a méhészek, illetve a termőföld-tulajdonosok közötti kommunikációt, a méhmérgezések megelőzését segítő alkalmazás szállhat be. A Shortcut kategóriában a kortárs kultúra szereplői és a főzés között kapcsolatot teremtő digitális celebrecept-gyűjtemény a KultúRecept, egy MI-alapú hírgyűjtő és -kategorizáló megoldás a Hírflip, egy intelligens, érintésmentes ipari auditálási eljárás a Nextgenaudit és a Fitminutes munkahelyi egészségfejlesztő program ötlete fejleszthető tovább a MagentaKraft által biztosított tréningek és mentorálás révén.

„Rendkívül inspiráló az a rengeteg digitális innováció, amelyet a pályázók elküldtek hozzánk. Örömmel látjuk, hogy a MagentaKraft immár gyakran megjelenik a Z generáció újítóinak térképén, és hogy a programmal hozzájárulhatunk a járvány időszakában felgyűlt kreatív energiák hasznosításához. Bízunk benne, hogy a most pályázók projektjei a Telekom szakértői segítségével eljutnak a megvalósításig, és a MagentaKraftban átadott tudás nem csupán az ifjú innovátorok fejlődését, személyes sikereit szolgálja hatékonyan, hanem a fejlett digitalizációs megoldások révén mindannyiunk életét gazdagabbá teszi”

– nyilatkozta Szabó Béla Attila, a Telekom márka és kommunikációs igazgatója.

Related Topics:digitalizáció fiatal korosztály kreativitás magentakraft méhmentés múzeum

Up Next

Talmácsi Gábor is segíti az egyik legígéretesebb magyar sporttech startup nemzetközi terjeszkedését

Don't Miss

Digitális térségfejlesztési képzéssel javítják a települések vonzerejét

Gazdaság

Mennyibe kerül egy átlagos használt autó és mennyit veszít egy év alatt az értékéből?

2025 augusztusában tovább emelkedtak az árak a magyar használtautó-piacon: az eladó hirdetések kínálati átlagára 5,5 millió forint volt, szemben a 2024 augusztusában regisztrált 5,3 millió‑val.

Az autók közel 90%-át 10 millió forint alatt kínálták, de nőtt a 5–10 milliós és 10 millió forint feletti árkategóriák aránya is. A Használtautó.hu és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztusi jelentése a havi statisztikai sorozat harmadik része, amely célja, hogy pontosabb képet adjon a magyarországi használtautó-kínálat és kereslet jellemzőiről, alakulásáról.

Mennyibe kerül ma egy átlagos használt autó?

A használt autók piacán hazánkban 2025 augusztusában a megjelent hirdetések 39,3%-a 2,5 millió forint alatti, 26,6%-a 2,5–5 millió forint közötti, 21,0%-a 5–10 millió forint közötti és 13,1%-a 10 millió forint fölötti értékű volt. 2024 augusztusához viszonyítva a 2,5 millió forint alatti értékben autót kínáló hirdetések aránya 2,8%-kal csökkent, míg a 2,5–5 millió forint közöttieké 0,6%-kal növekedett. Az előző év azonos időszakához képest az 5–10 millió forint közöttieké 1,8%-kal, és a 10 millió forint feletti hirdetések aránya pedig 0,4%-kal emelkedett. Az összes hirdetést figyelembe véve idén augusztusban a kínálati átlagár 5,5 millió, az előző év azonos időszakában pedig 5,3 millió forint volt.

Az adatok nemcsak az árakról, hanem a kínálat szerkezetéről is pontos képet festenek. A hirdetett járművek fele benzinmeghajtású volt, míg 40,8%-uk dízelmotorral szerelt. Az alternatív hajtások súlya ugyan még mindig kisebb, de növekvő: elektromos autóból 5,3%, hibridből pedig 3,9% szerepelt a kínálatban. A legnagyobb bővülést az elektromos kategória produkálta: éves szinten 35,0%-kal nőtt a kínálatuk. A benzinmeghajtásúaké 2,3%-kal, a dízelmeghajtású autók száma 4,0%-kal, míg a hibridmeghajtású autók száma 1,7% -kal csökkent.

A dízelautók átlagosan több mint 40%-kal futottak többet, mint a benzinesek

A különböző hajtású autók életkora és használtsága között is van különbség. A benzinesek átlagosan 14,1 évesek, míg a dízelek 12,4 évesek. Utóbbiak viszont jóval többet futottak: a dízel járművek átlagos futásteljesítménye 222 ezer kilométer, a benzineseké pedig 156 ezer kilométer – vagyis több mint 40%-os eltérés látszik. Ez a használati szokásokat is tükrözi, hiszen a dízel autókat jellemzően hosszabb utakra, intenzívebb igénybevételre használják.

A leggyakrabban hirdetett márkák élén továbbra is a Volkswagen és a BMW állnak, a Ford pedig megelőzte az Opelt a harmadik helyért. Ezeket évek óta stabil kereslet jellemzi, nem véletlen, hogy a sorrend alig változott 2024 augusztusa óta. A 10-es listán a legalacsonyabb átlagéletkora a Kianak (9,3 év), míg a legmagasabb a Opelnek (13,8 év) volt augusztusban. A 2024. augusztusi adatokhoz képest egyedül a Suzuki életkora csökkent 0,3 évvel. A legnagyobb mértékű emelkedés pedig a BMW esetén következett be, amelynek átlagéletkora 0,5 évvel nőtt.

Mekkora átlagos értékvesztéssel számolhatunk egy év alatt?

Az elemzésből az is kiderül, hogy évente a következő mértékű értékvesztéssel számolhatnak a tulajdonosok: benzinesek 6,9%, dízelek 7,9%, elektromosok 8,0%, hibridek 6,1%. Minden további ezer kilométer megtétele 0,2%-os árcsökkenést eredményez a piacon. A járművek állapota is jelentős árkülönbséget generál: az újszerű autók átlagosan 27,7%-kal kínálhatók drágábban, míg a sérült példányok akár 58,9%-kal olcsóbbak lehetnek.

A 10 legnépszerűbb modell kínálati átlagárának tekintetében a Suzuki Swift emelkedett a legnagyobb mértékben, 9,6%-kal, a Ford Mondeo ezzel ellentétben 10,7%-os csökkenést mutatott egy év alatt. Az életkort elemezve egyedül a Ford Mondeonál figyelhetünk meg stagnálást, míg a többi modell esetén mérséklődés következett be. A legnagyobb visszaesést a Kia Ceed produkálta, 12,9%-kal.

A Használtautó.hu és a KSH együttműködésében havonta megjelenő kiadvány célja, hogy új szintre emelje az átláthatóságot a magyar használtautó-piacon. A keresleti és kínálati adatok pontosabb megismerésével nemcsak a vásárlók és eladók, de a kereskedők és piaci elemzők is jobb döntéseket hozhatnak. A 2025. augusztusi adatok szerint az árak enyhén emelkednek, miközben az elektromos autók kínálata dinamikusan bővül, és a hibrid járművek is tartják pozícióikat. A márkák és hajtásláncok közötti különbségek jól mutatják, hogy a hazai piac fokozatosan igazodik a nemzetközi technológiai és környezettudatos trendekhez.

A használtautó piaci trendekről további információ a Használtautó.hu – KSH, 2025. augusztusi statisztikájában olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Stratégiai megállapodás a jövő gazdasági szakembereiért

A PwC Magyarország és a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem együttműködése új szintre lépett.

A PwC Magyarország és a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem stratégiai megállapodást kötött, és ezzel megerősítették több évtizedes együttműködésüket. A partnerség célja, hogy a világ egyik vezető könyvvizsgáló és tanácsadó cége aktívan hozzájáruljon a gazdaságtudományi felsőoktatás további fejlesztéséhez, valamint támogassa a hallgatók szakmai fejlődését és munkaerőpiaci felkészültségét.

A PwC közreműködésének köszönhetően a hallgatók átfogó gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek, és már egyetemi éveik alatt szakmai kapcsolatokat építhetnek ki a sikeres pályakezdés érdekében. A PwC szakértői aktívan részt vesznek az elméleti és a gyakorlati oktatásban – vendégelőadásokat és workshopokat tartanak. Ezen felül a vállalat számos karrierlehetőséget kínál a BGE hallgatói számára: az egyetemi évek alatt gyakornoki, záróvizsgát követően pedig pályakezdő pozíciókat.

A szerződés aláírásával egyidőben adták át a BGE auláját, melyet a PwC új arculatába öltöztettek.

„A BGE számunkra egy kiemelten fontos partner, ahonnan évről évre számos tehetséges fiatal érkezik a PwC Magyarország csapatába. Becslésünk szerint az elmúlt több mint három évtizedben közel háromezer BGE-s hallgató vagy végzős csatlakozott hozzánk”

– kezdte nyitóbeszédét Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

„Az oktatás és tehetségfejlesztés vállalati stratégiánk egyik fókuszterülete. Ahhoz, hogy a jövő munkavállalói megfelelő készségekkel és tudással lépjenek a munkaerőpiacra, a gyakorlati képzés kulcsfontosságú. Ezzel a megállapodással a fiatalok fejlesztése mellett kiszámítható karrierútjukat is kívánjuk támogatni a PwC szakmai tudásának átadásával, valamint gyakorlati tapasztalat nyújtásával”

– mutatott rá Radványi László.

Az együttműködés több területre kiterjed: szakmai kurzusok, vállalati gyakorlatok, állásbörzék, pályaorientációs tanácsadás – mind azért, hogy a diákok már az egyetemi évek alatt fejleszthessék azokat a kompetenciákat, amelyekre pénzügyi, számviteli vagy adózási területen szükségük lesz.

„Szektorokon átívelő szakértelmünkkel és a legfejlettebb technológia alkalmazásával segítjük mind a vállalatokat, mind az oktatási szereplőket a sikeres, fenntartható működés megteremtésében”

– emelte ki az átadó ünnepségen Lőcsei Tamás, a PwC cégtársa.

„A BGE számára kiemelten fontos, hogy hallgatóink a legmagasabb színvonalú elméleti képzés mellett olyan gyakorlati tudást is megszerezhessenek, amely közvetlen belépőt jelent számukra a munkaerőpiacra. Nagy öröm számunkra, hogy a PwC-vel – amelyhez sok tehetséges volt hallgatónk csatlakozott az elmúlt évtizedekben – most új szintre emelhetjük az együttműködésünket. Meggyőződésem, hogy e stratégiai partnerség mind az egyetem, mind hallgatóink, mind pedig a vállalat számára értéket teremt”

– hangsúlyozta Dr. Andor György, a BGE rektora.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Minden ötödik igénylőnek kevés az Otthon Start 50 milliója

Az első hetek banki tapasztalatai alapján új időszámítás kezdődött a magyarországi lakáshitelezésben az Otthon Start indulásával.

A pénzintézetek megduplázódó átlagos hitelösszegről, 20 évet meghaladó átlagos futamidőről számoltak be a BiztosDöntés.hu szakértőinek. Minden ötödik igénylő ráadásul piaci, fogyasztóbarát vagy CSOK Plusz lakáshitelt is igényel az Otthon Start mellé, mert nem elegendő a kitűzött lakáscélhoz a maximálisan elérhető 50 millió forint.

Az Otthon Start hitel repülőrajtot vett szeptember 1-jén, ugyanis több bank már augusztusban elindította a maga regisztrációs felületét, amelyeken keresztül meg lehetett kezdeni a hiteligénylési folyamatot. A Gránit Bank Otthon Start oldalán például több ezren regisztráltak előre a hitel benyújtására, a beérkező kérdések gyors megválaszolásában pedig a bank AI alapú virtuális ügyintézőjének, a Gránit Gurunak van azóta is fontos szerepe. Az oldal forgalma a szeptember eleji tízszeres kiugrást követően magas szinten stabilizálódott, amit jól mutat, hogy minden harmadik beérkező kérdés jelenleg is az új támogatott hitelprogrammal kapcsolatos.

Nem csak az érdeklődők, hanem a beérkező hiteligénylések száma is rendkívül magas a bankoknál. A K&H Bank például közel 3 000 hiteligénylésről számolt be, ezek mintegy harmadánál az értékbecslés folyamata is elindult, 120 ügylet pedig már befogadásra került. A banknál az első folyósítás is megtörtént, amit hamarosan több is követhet.

A Gránit Bank is hasonló tapasztalatokról számolt be: a gyors átfutási időnek köszönhetőn már az első hetekben számos ügylet befogadás és értékbecslés státuszban volt, és már itt is történt folyósítás. A volumen nagyságát jól mutatja, hogy a Gránit Bank milliárdos összegű befogadott hiteligénylésről számolt be.

Az UniCredit Bank eddig több száz igénylést fogadott be, mintegy ötödüket már jóvá is hagyták, a többi pedig bírálat alatt van. Ők úgy látják, hogy rajtuk kívül sok az olyan érdeklő, akik a begyűjtött információk birtokában most kezdenek majd csak megfelelő ingatlant keresni.

Duplázódó hitelösszeg, rekord hosszú futamidő

A bankok a korábbi átlagnál hosszabb futamidőről és megduplázódó, 40 millió forint körüli átlagos hitelösszegről számoltak be. A kettő tulajdonképpen összefügg, hiszen a nagyobb hitelösszeg magasabb törlesztőjét a futamidő meghosszabbításával tudják az adósok csökkenteni.

A K&H és az UniCredit Bank az eddigi igénylések alapján egyaránt 22 éves átlagos futamidőről számolt be, de a Gránit Bank szerint is közelít az átlag a maximálisan elérhető 25 évhez.

Ez alapján várhatóan a következő hónapokban újabb rekordra számíthatunk az átlagos eladósodás hosszát illetően a BiztosDöntés.hu szerint. (Új lakás vásárlásánál a 2025 májusi 22,1 év, míg használt lakás vásárlásánál a júniusi 20,7 év volt az eddigi rekord.)

A piaci lakáshiteleket is magával húzhatja az Otthon Start

A bankoktól érkező válaszok alapján más hiteltermékeket is erősíthet az Otthon Start népszerűsége. A Gránit és az UniCredit banknál úgy látják, hogy körülbelül minden ötödik igénylő kombinálja más konstrukcióval – piaci lakáshitel, minősített fogyasztóbarát lakáshitel, CSOK Plusz – az Otthon Startot.

Ennek leggyakoribb oka az, hogy a támogatott hitel 50 millió forintos maximális összege – különösen Budapesten – nem minden esetben elegendő a kiszemelt ingatlan megvásárlásához. A CSOK Plusz és az Otthon Start együttes igénylésével például akár 100 millió forint lakáscélú hitelhez is hozzá lehet jutni legfeljebb 3 százalékos kamattal, amennyiben elegendő igazolt jövedelemmel rendelkezik ehhez egy házaspár.

A BiztosDöntés.hu szakértői szerint a Babaváró hitel esetében is hasonló trendre lehet számítani, hiszen az akár 11 millió forint összegű, ingatlanfedezet nélkül felvehető, kamatmentes kölcsön akár önerőként is felhasználható egy Otthon Start hitelhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!