Gazdaság

Még mindig bőven van teendő GDPR ügyileg

gdpr

Három éve lépett hatályba az Európai Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR).

A vállalkozások, tartva a kilátásba helyezett bírság extrém magas összegétől, nagy lendülettel igyekeztek megfelelni a szabályoknak, ám az elmúlt években mintha ez a tendencia alább hagyott volna. Az adatvédelmi keretrendszer szabályozásában vannak még hiányosságok, miközben egy-egy adatvédelmi incidens komoly anyagi-, és presztízsveszteséggel jár. Vajon mennyire érettek most a vállalkozások adatvédelmi szempontból?

Ha megnézzük az elmúlt három év mérlegét, 100 millió eurós bírságot kapott a francia adatvédelmi hatóságtól a Google, miután a keresőóriás felhasználói előzetes beleegyezése nélkül helyezett el reklámokkal kapcsolatos sütifájlokat és erről nem megfelelően tájékoztatta ügyfeleit. A British Airways légitársaságnak 20 millió fontjába került, hogy egy kibertámadás elkövetői több százezer ügyfeladathoz fértek hozzá. Adatvédelmi incidens miatt 100, az ügyfélszolgálati irodán készített hangfelvételek miatt pedig 60 millió forintot kellett fizetnie két magyar cégnek, miután a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) eljárást indított ellenük.

A tavalyi év legnagyobb visszhangot kiváltó, komoly bírságokkal záruló adatvédelmi ügyei is mutatják, hogy a GDPR 2018-as hatálybalépése óta még a legnagyobb vállalkozások sem tudtak teljes körűen megfelelni a rendelet előírásainak. A Deloitte Magyarország ezért felmérést készített arról, hogy megvizsgálja, vajon a vállalkozások mennyire érettek adatvédelmi szempontból. A felmérés tapasztalatai szerint az adatvédelmi keretrendszerben, a jogi-, és IT kontrollok területén is sok még a hiányosság.

“A vállalkozások nehezen követik le az adatvédelemmel kapcsolatos szabályok időközbeni változását. A GDPR-ral kapcsolatos vállalati szabályozások ugyan kialakultak, de a gyakorlatban nem működnek megfelelően. Az adatvédelmi keretrendszer statikus, és rendszeres felülvizsgálata elmarad”

– hoz néhány példát a felmérés eredményeiből Dr. Kustos Petra, a Deloitte Legal adatvédelmi csoportvezetője. Pedig szerinte az adatvédelmi előírásoknak való megfelelés befolyásolja a vállalkozások versenyképességét, hiszen a beszállítók kiválasztásánál ma már az is szempont, hogyan kezelik a személyes adatokat.

“Ha fennáll a visszaélés veszélye, a fogyasztók egyre nagyobb számban fordulnak az adatvédelmi hatósághoz”

– tette hozzá a szakértő ügyvéd.

Pedig aki szeretne, az találhat segítséget. Az Európai Unió támogatásával működő STAR II projekt ugyanis pont azt a célt szolgálta, hogy mind a kis-, és középvállalkozások, mind az adatvédelmi hatóságok támogatást kapjanak figyelemfelhívó kampányok, hotline információs vonalak és egyéb megoldások segítségével a GDPR megfelelésének javítására.

“Az adatvédelmi szabályok betartása azért is rendkívül fontos, mert egy adatvédelmi incidens sokba kerülhet a vállalkozások számára”

– hívta fel a figyelmet Szöllősi Zoltán, a Deloitte IT kockázatkezelési üzletágának igazgatója. És nem csak a komoly bírságok, vagy az érintettek kártalanítása miatt. Az incidensek globális átlagos összköltsége 2020-ban 3.86 m USD volt egy erről szóló IBM felmérés szerint.

A megfelelő válaszintézkedések komoly emberi és anyagi erőforrásokat és időbeni ráfordítást igényelnek; egy–egy adatvédelmi incidens azonosítására és megfékezésére átlagosan 280 nap szükséges, ráadásul a költségek 39 százaléka az incidens után több, mint egy évvel keletkezik. A legnagyobb károkat azonban a reputációs veszteségek elszenvedése jelenti: a válaszadók harmadánál komolyan sérült a cégük hírneve az adatvédelmi incidens miatt – mondta Szöllősi Zoltán. A szakértő szerint a kritikus kockázatok bekövetkezését és az adatvédelmi keretrendszer megfelelő működtetését a legegyszerűbben adatvédelmi tisztviselő (DPO) alkalmazásával lehet elkerülni.

Gazdaság

Elég rémisztő, amit Zuckerberg tervez a Facebookkal

zuckerberg
Kép: portfolio.hu

Közösségimédia-hálózatból „metaverzum céggé” fejlesztené a Facebookot Mark Zuckerberg, méghozzá a következő öt évben – számolt be a vezető terveiről a The Verge.

A metaverzum pedig jóval több, mint egy egyszerű közösségi oldal: komplett online világ, ahol a felhasználók virtuálisan játszhatnak, dolgozhatnak, beszélgethetnek, méghozzá virtuálisvalóság-headsettel a fejükön. Zuckerberg az élményt úgy jellemezte, mint egy olyan „testet öltött” internetet, amiben nem csak egyszerűen tartalmat fogyaszthatunk, hanem valóban „benne lehetünk”. (A „metaverzum” fogalmat először Neal Stephenson író használta az 1992-es Snow Crash című regényében, sőt, az „avatar” kifejezés is a könyv által terjedt el, amit ma már használnak a neten és a játékokban.)

Zuckerberg szerint az embereknek nem világító képernyőkön keresztül kellene interakciókat végezniük, mert nem erre vagyunk kitalálva, sokkal valóságosabb élményt adnának a 3D-s VR-szoftverek, amelyek idővel felváltanák a 2D-s alkalmazásokat, weboldalakat.

A Facebook már dolgozik egy „végtelen irodán” is, amivel a felhasználók virtuális valóságban alkothatnák meg az ideális munkahelyi környezetüket. Hogy a gyakorlatban miként nézne ki egy ilyen metaverzum-jelenet, hátborzongató példát mondott a Facebook-vezér a lap újságírójának: „A jövőben ahelyett, hogy telefonon csinálnánk ezt, hologramként leülhetnél a kanapémra, vagy én ülhetnék le a te kanapédra, így olyan érzés lenne, mintha ugyanazon a helyen lennénk, akkor is, ha több ezer kilométerre vagyunk egymástól”.

A közösségi cég eddig rengeteg forrást fektetett be virtuálisvalóság-technológiákba, kétmilliárd dollárért vásárolta fel anno az Oculust. 2019-ben pedig elindította a Horizon projektet, egy meghívásos alapú virtuális környezetet, amiben rajzfilmes avatárokként cseveghetnek a felhasználók Oculus headseteken keresztül.

Verity McIntosh, a University of the West of England virtuálisvalóság-szakértője szerint a Facebook azért törne be annyira agresszívan a VR/AR területére, mert az ebben a környezetben zajló felhasználói interakciók által még az eddiginél is részletesebb, más jellegű adatokat tudnának gyűjteni. Nem csupán arról lenne szó, hogy az ember hova kattint és mit oszt meg, adat keletkezne abból, hogy az ember merre megy, hová néz, miként reagál egyes stimulusokra a virtuális környezetben, ami aranybánya lehet egy „adatkapitalistának”.

Forrás: 24.hu

Tovább

Gazdaság

Egy rossz számla és simán bukhatjuk az otthonfelújítási támogatást

otthonfelújítási

Alaposan felpörgette az építőipart az utóbbi idők egyik legnagyobb volumenű lakásfelújítási támogatási programja.

A 2021. január 1-jével startolt otthonfelújítási támogatással együtt a lakásfelújítási szakmunkákhoz kapcsolódó számlázási kérdések is előtérbe kerültek.

Jelentősen visszaszorult a szürkegazdaság az utóbbi idők adóelkerülés elleni intézkedéseinek köszönhetően. Ezt a tendenciát vélhetően az otthonfelújítási támogatás bevezetése is tovább erősíti, hiszen a támogatás igénybevételének egyik sarokköve, hogy az elvégzett építési vagy szerelési tevékenységről számlával rendelkezzünk. A támogatás megszerzése kapcsán nem mindegy ugyanakkor, hogy pontosan milyen számlát is kapunk.

Az otthonfelújítási támogatás bevezetése bizonyos szempontból új helyzetet teremtett mind az építőipari szolgáltatást nyújtók, mind pedig a megrendelők oldalán. Korábban ugyanis, ha az adott munka összege nem érte el a 900 ezer forintot és a magánszemély sem kérte kifejezetten a számla kiállítását (és készpénzes volt a fizetés), úgy a szolgáltatásnyújtó nyugta kiállításával is bizonylatolhatta az ügyletet.

Ez a szabály most sem változik, ugyanakkor támogatás igénybevételéhez mindenképp szükséges az áfatörvény szerint kiállított számla, ezért a magánszemélyek oldalán is jelentősen megnőtt a számlaadásra vonatkozó igény. Ez mind a szolgáltatást nyújtók, mind pedig a megrendelők oldalán egy – a korábbi gyakorlathoz képest – megváltozott adminisztrációs folyamatot igényel, amin végső soron sok pénz múlhat”

– mondta Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

Nem mindegy tehát, hogy a szakember által kiállított számla valóban megfelel-e az áfa-törvényben foglalt feltételeknek. Fontos, hogy ha a szakipari munkát elvégző cég külföldi, akkor rendelkezni kell magyar adószámmal is, amelyet a számlán is fel kell tüntetni. Azaz, külföldi adóalany által kiállított számla csak abban az esetben fogadható el, ha a vállalkozó rendelkezik magyar adószámmal és ezt a magyar adószámot használja a számlázás során. Ha erre nem figyelünk és egy olyan számla alapján kérjük vissza a pénzt az államtól, amelyen a számla kiállító magyar adószáma nem szerepel, akkor elveszíthetjük a támogatást.

„A vonatkozó jogszabály azt is előírja, hogy csak is olyan számla fogadható el, mellyel összefüggésben a számla kiállítója teljesítette az adóhatóság felé történő adatszolgáltatási kötelezettségét. Ez mindenképp fokozott odafigyelést igényel számla kiállító oldalon is. E tekintetben kérdéses, ha a számla kiállítója ennek valamely oknál fogva nem tett eleget, úgy azt hogyan lehet korrigálni, az milyen hatással van a támogatás igénylésére”

– mondta Farkas Gergely, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Tekintettel arra, hogy az áfatörvény emellett számos egyéb alaki feltételt támaszt egy kiállított számlával szemben, érdemes minden esetben körültekintően eljárni és adott esetben szakértő bevonásával vizsgálni a számlázási feltételek maradéktalan teljesülését.

Tovább

Gazdaság

A Hungrana kifejezetten SAP fejlesztési projektekhez rendezte be laborját

hungrana

Stratégiai együttműködésre lépett Európa legjelentősebb kukoricafeldolgozója, a Hungrana Kft. és a hazai üzleti informatikai szektor vezető vállalata, az SAP Hungary.

Az SAP megoldásai és azok minél szélesebb körű használata iránti elkötelezettség megerősítéseképpen a Hungrana SAP Labor néven szellemi műhelyt nyitott a székhelyén, a szabadegyházi üzemben, további SAP-alapú projektek tervezéséhez.

Európa legjelentősebb kukoricafeldolgozó vállalataként a Hungrana Keményítő- és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. több mint száz éve a magyarországi élelmiszeripar meghatározó szereplője. A fogyasztók nap mint nap találkozhatnak termékeikkel, például a természetes cukor- és keményítőféleségekkel, alkohol- és takarmány alapanyagokkal, amikor tejtermékeket, péksüteményeket, lekvárokat, üdítő- és szeszesitalokat, tisztítószereket vásárolnak.

A Hungrana Kft. a kezdetektől élen jár a technológiai változások követésében és az innovatív megoldások elsők közötti bevezetésében. A most átadott SAP Laborban zajlik majd minden, az SAP-hoz kapcsolódó vállalatirányítási fejlesztés, bevezetés és oktatás. A hazai informatika egyik legnagyobb szoftvercégének tanácsadói régi és gyakori vendégek a vállalatnál, a cég ugyanis a termelésirányítástól kezdve a munkabiztonságig mindent SAP-alapokra helyezett. A hosszú távú együttműködés megerősítéseként a két társaság stratégiai együttműködési megállapodást írt alá.

Az SAP rendszereire már az 1990-es évek végén felfigyelt a vállalat, és be is vezette azt a tranzakciós rendszert, amely az alapvető hétköznapi munkát támogatta. A technológia és az SAP fejlődése később lehetővé tette, hogy a cég szintet lépjen, máshová helyezze a fókuszt, és hatékonyabbá, gyorsabbá tegye saját belső, meghatározó vállalati folyamatait. A vállalat  2019-ben Magyarországon az elsők között állt át az SAP legújabb ERP rendszererére, az S/4HANA-ra. Az eredményeket látva aztán bővíteni kezdték az alaprendszert.

“Megcéloztunk néhány kézzelfogható, felismerhető változást a rendszerben, olyan funkciókat szerettünk volna modernizálni, mint a logisztikai, karbantartási feladatok vagy a vevőszolgálati együttműködés. A piaci lehetőségeket átvilágítva nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy ha bármilyen fejlesztésben gondolkodunk, célszerű azt az SAP S/4HANA nevű intelligens, integrált ERP-rendszer bázisán megvalósítani, így nálunk ez volt az első lépcső a digitalizáció útján.”

– mondja Dr. Farkas J. Tamás, a Hungrana Kft. ügyvezetője.

„Példamutató az a fajta elköteleződés és bizalom, amivel a Hungrana áll az SAP megoldásaihoz.”

– mondta az együttműködés kapcsán Pintér Szabolcs, az SAP Hungary Kft. ügyvezetője.

„Mindaz, amit munkatársaink általában elmondanak az ügyfeleknek a termékeink komplexitásáról, illetve azok a víziók, amiket virtuális konferenciáinkon felfestünk arról, hogy egy vállalat sikeres működtetésében hány meg hány ponton tud segíteni az SAP, a Hungrana esetében a gyakorlatban is megvalósul. Meggyőződésem, hogy a Hungrana most felavatott SAP Laborja további innovatív ötletek kibontakozásának és a vállalat professzionális működését, iparági vezető szerepét garantáló megoldások bevezetésének lesz a kiindulópontja.”

– összegezte Pintér Szabolcs.

A vállalatnál fontos feladat volt a karbantartási rendszer megújítása, mivel a cégnek több tízezer technológiai eszköz napi szintű szervizeléséről kell gondoskodnia. Az SAP Asset Manager mobilalkalmazás megkönnyíti és papírmentessé teszi a karbantartással járó összes adminisztrációs feladatot. A technikus az applikáción keresztül kapja meg a munkát, rögzíti, hogy mikor kezdett dolgozni, milyen eszközt, alapanyagokat, alkatrészeket használt fel, a vezetők pedig valós időben látják a feladatok státuszát. A bevezetés már folyik, a rendszer a karbantartást a jövőben gyorsabbá és hibamentessé teheti.

A karbantartási munkák mellett nem feledkezhetünk meg az ezek során óhatatlanul felmerülő üzem- és munkabiztonsági követelmények szakszerű nyomonkövetéséről sem. A Hungrana hivatalosan nem veszélyes üzem, de fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagokat – például alkoholt – állít elő, és azokkal dolgozik. Ezért a cég működésében kiemelt figyelmet kap a munkabiztonság. Így nem csoda, hogy a Hungrana az első cég Magyarországon, amely megkezdte az SAP Environment Health and Safety (EHS) megoldáscsomag bevezetését.

Az SAP Work Clearance Management (WCM) modul fő célja a munkaengedélyezési folyamat adminisztrációs terheinek csökkentése és a folyamat digitalizálása, továbbá a napi munkavégzés biztonságossá tétele. Mivel technológiai okokból nagyleállásról nem beszélhetünk, ezért a Hungrana üzemeiben a karbantartást folyamatos működés közben kell megvalósítani. Ehhez az adott berendezést és üzemi területet átmenetileg ki kell zárni (lock out) a folyamatokból, és erről táblák útján tájékoztatni (tag out) is szükséges a munkatársakat. Ennek a lock out – tag out (kizárás-kitáblázás) rendszernek a digitális kezelését, nyomonkövetését, az adatok egyszerűbb adminisztrációját is az új WCM modul teszi lehetővé.

Egy üzemben szinte törvényszerűen adódhatnak balesetveszélyes helyzetek. Az SAP EHS Incident Management megoldás segítségével a munkavállalók ezeket akár mobilról is jelezhetik a munkavédelemmel foglalkozóknak, így a kollégák ki tudják vizsgálni a helyzetet, és lépéseket tehetnek a veszély elhárítására és a kockázatok hosszú távú csökkentésére. Egy másik modul, az SAP EHS Environment Management a compliance, vagyis a szabályoknak való megfelelés és a környezetvédelem területén nyújt megoldásokat.

Az S/4HANA alapjaira építkezve a tavalyi évben megvalósításra került az SAP Transportation Management Basic Shipping (TM) megoldása is, mely a logisztika területén a fuvarköltségek rendszerbe való integrálását, azok automatikus feldolgozását segíti elő egészen az önszámlázásig.

A belső fejlesztési igények természetesen a kereskedelmi kapcsolatokat is érintik, ezeket is új alapokra helyezték, és ennek köszönhetően Dr. Farkas J. Tamás reményei szerint a Hungrana robbanásszerű fejlődés előtt áll. Az SAP CRM – Cloud for Customer (C4C) – felhőalapú megoldás bevezetésével naprakész vevőkapcsolati adatokat, statisztikákat, jelentéseket tudnak a kereskedők rendelkezésére bocsátani, automatizálhatják a beszerzést és az ajánlatadást.

A Hungrana emellett szeretné kihasználni az SAP Analytics Cloud (SAC) felhőalapú elemző rendszer analitikai funkcióit is a pénzügy, a marketing, az értékesítés és a gyártás területén. Az SAP ehhez már rengeteg tartalmat (dashboardok, grafikonok) készített, amelyek az egyes üzleti területek számára rendelkezésre állnak. A kulcsmutatók képernyőn való kivetítése, monitorozása is lehetővé válik az SAP Laborban a jövőben, így valós időben áttekinthetővé válik minden tevékenység hatása a gazdálkodásra.

Az SAP Laborban lesz min dolgozni, hiszen a Hungranának még rengeteg terve van. Az ellátási lánc tervezéshez például az SAP Integrated Business Planning (IBP) nevű megoldást használná, mellyel a következő hónapok, évek vásárlói igényei alapján ad előrejelzést a kapacitások és a termelés összehangolásához a hatékonyság javítása érdekében. Folyamatban van az SAP Extended Warehouse Management (EWM) megoldás bevezetése is, ami a raktári műveletek kezelését hivatott megkönnyíteni.

“Az egyik célunk az volt az új SAP Labor létrehozásával, hogy küldjünk a szervezetnek egy üzenetet: aki ide belép, lássa, hogy a Hungrana Kft.-ben az SAP alapú rendszerek fejlesztése központi elem. A másik, hogy létrehozzunk egy szellemi műhelyet az SAP-s tervezéshez, ötleteléshez, a projektek megbeszéléséhez – egy olyan teret, ahol a szakemberek közösen alkotnak valamit.”

– összegzi a projektet Dr. Farkas J. Tamás ügyvezető.

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss