Gazdaság

Mobillal már nem csak fizetni lehet, fizetést is lehet fogadni

fizetés

Nemcsak fizetni lehet mobillal, hanem a kártyás vagy épp telefonos fizetést fogadni is. Kedvezőbb feltételek mellett, mint ahogy azt a régi beidegződések alapján sokan gondolják.

Nagy lendületet adott a honi POS-terminál állománynak az a rendelkezés, hogy január 1-jétől már minden helyen, ahol van online pénztárgép, kötelesek valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget is biztosítani a vásárlóknak, vendégeknek, mint például a kártyás, vagy telefonos fizetés.

A szabályozásnak meg lehet felelni úgy is, ha az üzemeltető kiír egy számlaszámot, és pénzügyi teljesítésnek veszi az oda érkező utalást. Ám a gyakorlatban hiába is éri el a célszámlát 5 másodpercen belül az összeg, az átutalás maga még mindig sokkal nagyobb macera (és több időbe telik), mint a kártyás fizetés. Amelytől a legtöbb üzemeltető régi berögződések miatt ódzkodik.

Pedig már egyáltalán nem csak egy-két nagy banktól lehet igényelni kártyaelfogadást lehetővé tévő POS-terminált. A piaci lehetőségek bővülésével nőtt a verseny, és a korábbiaknál jóval kedvezőbb feltételek mellett oldhatja meg egy vállalkozás a kártyaelfogadást.

SoftPOS, amelyhez egy telefon is elég

“Nem kell külön fizikai terminál, elegendő egyetlen mobiltelefon ahhoz, hogy a futároknál, szerelőknél, fodrászoknál, taxisoknál vagy bármely más kisvállalkozónál bárhol, bármikor készpénzmentesen lehessen kifizetni a számlát”

– ilyen felütéssel adta hírül a magyar piac legfrissebb fejleményét minap az Erste Bank, amely a kereskedelmi bankok közül egyik elsőként kínálja kisvállalkozói ügyfeleinek a Global Payments Europe által biztosított softPOS terminált. Ez a hagyományos megoldásnál több mint 80 százalékkal olcsóbban biztosítja a kártyaelfogadást: nincs előfizetési, regisztrációs és készülékbérleti díj sem. Így a kártyaelfogadás biztosítása a vállalkozónak semmibe sem kerül, csak a forgalom után kell – a fizikai terminálos részesedéssel megegyező – jutalékot fizetni.

A softPOS ugyanis nem egy készülék, hanem csupán egy olyan alkalmazás, melyet NFC-képes androidos okostelefonra kell telepíteni. A szerződéskötés után 2-3 napon belül aktiválható appba ezután csak be kell írni az aktuális vásárlás összegét, a készülék közelébe tennie az ügyfélnek a bankkártyát, okostelefont vagy okosórát, és már meg is történik a fizetés. A hagyományos terminálok esetében megszokott bizonylatot e-mailben kaphatja meg az ügyfél, de technológiailag arra is fel van készítve a softPOS, hogy a mobilhoz Bluetooth-szal kapcsolódó blokknyomtatóval papír alapú bizonylat készülhessen.

SumUp, a külön kütyüs

Ennél valamivel drágábban, de még mindig nem vagyonokért oldható meg, ha valaki a hagyományos POS-termináloknál kisebb, modernebb eszközt szeretne. Ilyeneket kínál például a SumUp.

A cég legolcsóbb, 10 ezer forintért beszerezhető megoldása a SumUp Air. Ez egy mobilos kiegészítő, melynek előnye, hogy így magát az okostelefont vagy táblagépet például egy söröző esetében végig biztonságban, a pultban lehet tartani, csak a hozzá Bluetooth-on kapcsolódó kütyüt kell hordoznia a felszolgálóknak. A cég ígérete szerint egy feltöltés után 500 tranzakciót is bír az eszköz akkumulátora.

A 34 ezer forintos SumUp 3G egy hordozható terminál, amely wifi-kapcsolattal és a beépített SIM-kártyával is használható – azaz nem igényel mobilos kapcsolódást, önmagában működik. (Érdekesség, hogy a beépített SIM-nek nincs havi díja, a szolgáltató korlátlan, ingyenes adatforgalommal adja.) Nagyjából még egyszer annyit kell kifizetni, és akkor már mobil nyugtanyomtatóval együtt adja a cég az eszközt.

A más díjtételek nélkül, tranzakciónkénti 1,95 százalékos jutalékért működő SumUp megoldását a cég adatai szerint napi 3 millió vásárlás/fizetés kiszolgálására használják. A napi bevétel bankszámlára utalását 3-5 napos határidővel ígéri a vállalat.

ReadyPay, amelynél érdemes alaposan átgondolni, melyik csomag legyen

A SumUp rendszeréhez hasonlót kínál ReadyPay nevű megoldásával a Vodafone. A telekommunikációs szolgáltató magát hűségvállalás mellett a telefonhoz Bluetooth-on csatlakozó mobil terminált (mPOS) 1 forintért adja.

A 24 hónapra szóló, határozott idejű szerződés ideje alatt rendszeres költségként kétféle tétel merülhet fel. Az Alapban 6490 havi díjat számol fel a Vodafone, a banki jutalék pedig 6 hónapon át 0 százalékos, majd azt követően 1,25 százalék. Az Extra csomag havonta fizetendő díja ugyan magasabb (9990 forint), viszont a banki jutalék a szerződés teljes ideje alatt, azaz 24 hónapon át végig 0 százalék.

A Vodafone ReadyPay esetén érdemes nagyon alaposan átgondolni az üzlet igényei, forgalma alapján, hogy melyik konstrukció eredményez majd végül kisebb költségszintet. Ráadásul nemcsak a jelenlegi vásárlói, fizetési szokásokat kell figyelembe venni, hanem két évre előre tervezni, milyen trendek várhatók.

Forrás: HVG

Gazdaság

Új generációs elvárások a digitális bankolás területén

digitális

A pénzügyi szolgáltató szektor bizonyos szerkezeti sajátosságok miatt az új belépőkkel szemben a már piacon lévő vállalatoknak kedvez: a magas működési költségek, a viszonylag alacsony profitráták, a bonyolult törvényi szabályozás, és a bizalom nagy szerepe mind megnehezíti a kihívók helyzetét, mivel egyfajta természetes versenykorlátozó tényezőként hat.

Azonban a digitális forradalom ezt a szektort is elérte, és komoly kihívások elé állítja az akár évszázados múlttal rendelkező, ügyfeleiket világszerte kiszolgáló bankokat. Ez a bankszertort saját működésében és ügyfélkommunikációban is érinti.

 Az elmúlt évek során nagy figyelmet kapott fintech-forradalom után természetesen a COVID is nagy hatással volt a bankszektorra: egy egyszerű példával élve, a bankfiók szerepe a működési modellben kis túlzással egyik napról a másikra gyökeresen megváltozott. Bár a legtöbb bank már évek óta próbálja az alacsonyabb üzemeltetési költségű digitális csatornák irányába terelni az ügyfeleket, a vírushelyzet miatt még a legmakacsabb ügyfeleknek is be kellett jelentkezniük netbank fiókjukba. Azok a bankok, melyek informatikai infrastruktúrája nem volt erre felkészülve, komoly versenyhátrányba kerültek, a digitálisan fejlettebb bankok pedig elkezdték keresni azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek segítségével ismét előnyre tehetnek szert.

Mély strukturális váltás előtt a bankszektor

 A technológiai forradalom a pénzügyi szolgáltató szektorban című könyv megállapításai szerint ebben az iparágban is folyamatos a fejlődés, most mégis egy különlegesen mély, strukturális változással néz szembe a szektor, melynek okait három folyamatban érdemes keresni:

  • Szabályozás: Az open banking és az API-k elterjedése a fintech-ek és egyes technológiák és platformok felemelkedéséhez vezet (pl. felhőalapú megoldások).
  • Technológia: A mesterséges intelligencia, robotizált folyamatautomatizálás (Robotic Process Automation, RPA), gépi tanulás és a felhőszolgáltatások mind felgyorsítják a változás ütemét és lehetővé teszik, hogy a vállalatok rendkívül gyorsan reagáljanak a változó fogyasztói igényekre.
  • Demográfia: Fiatal felnőtté válik egy olyan generáció, akik digitális bennszülöttek, és akik fogyasztóként hozzá vannak szokva a modern, egyszerűen használható és gyors digitális megoldásokhoz – és nem félnek szolgáltatót váltani, ha ezeket nem kapják meg.

A szerző, Michael R. King szerint nem csak a fintech startup-ok hatását érdemes kiemelni, de az olyan big tech cégekét is, mint a Google vagy Facebook, amelyek szintén elkezdtek kísérletezni a pénzügyi szolgáltatások piacán (pl. a Google Pay vagy a Facebook messenger bejelentett fizetési funkciója). Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezek a vállalatok bankká alakulnának; éppen ellenkezőleg, úgy tűnik, a nagy technológiai cégek stratégiája arra épül, hogy az ügyfeleikkel meglévő kapcsolatukat egészítenék ki pénzügyi szolgáltatások nyújtásával. A technológiai cégek a bankok termék-fókuszú megközelítésével ellentétben többnyire ügyfélközpontú stratégiákat követnek, és nem egy adott technológiához keresnek megfelelő ügyféligényt, hanem egy meglévő ügyféligényre alkalmazzák a technológiájukat.

Jön a digitalizált munkaerő

 A World Economic Forum jelentése szerint a pénzügyi szolgáltató vállalatok 70 százaléka dolgozik azon, hogy valamilyen szinten digitalizálja az ügyfélinterakcióit. Becslések szerint az iparág 2020-as IT kiadásainak majdnem fele a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatos. A felhőszolgáltatások, és Software-as-a-Service (SaaS) megoldások azért ilyen fontosak, mert ezáltal csökkentik a belépési korlátokat – míg régen egy szerverpark vagy egyéb IT infrastruktúra egy hosszú távra szóló tervezési folyamatnak volt az eredménye, a felhő-alapú megoldások és a SaaS dinamikusan skálázható az ügyféligények alakulása szerint.

Bár az RPA technológia még nem tekinthető érettnek, a mesterséges intelligencia és gépi tanulás megoldások előszobájának kell felfogni azoknál a cégeknél, ahol az RPA kapcsán megszerzett tudást és képességeket egy szinttel tovább akarják vinni, vélekedik Jason Kingdon, a Blue Prism RPA megoldásokat kínáló cég vezérigazgatója. A robotizált folyamatautomatizálás, a repetitív, manuálisan végzett feladatok automatizálására szolgál úgy, hogy a szoftverrobot a különböző rendszerek felhasználói felületét kezeli ahelyett, hogy közvetlenül kezelné az adatokat a rendszerekben. Jó példa erre az HSBC bank, ahol három nap alatt hoztak létre egy COVID-ddal kapcsolatos új terméket RPA robotok segítségével. Több cég pedig elkezdett a hagyományos kollégák mellett olyan „digitális munkavállalók” alkalmazásán is gondolkodni, melyek dinamikusan skálázhatók az igények függvényében. A techológia következő fejlődési fokát a digitális szingularitás fogja jelenteni – ez az a pillanat, amikor az összes létező rendszer, legyen az múlt-, jelen- vagy jövőbeli, képes lesz egymással kölcsönösen kommunikálni és együttműködni, Kingdon szerint. Egy ilyen „post-legacy” környezetben már nem fog problémát jelenteni, ha egy vállalat a múltban egy 20 éves licenszszerződést írt alá, hiszen az RPA „digitális munkavállaló” ugyanúgy tudja majd használni az összes rendszert, architekturától vagy programozási nyelvektől függetlenül, a felhasználói felületen keresztül.

Digitális ügyfélélmény és regionális fókusz

Ahogy ez a szektor is egy digitális jövő felé halad, az ügyfelekkel fenntartott kapcsolat egyre inkább a digitális ügyfélélményen keresztül lesz tapasztalható. Egy olyan korban, ahol a bankok hasonló termékeket és szolgáltatásokat kínálnak, a kiváló ügyfélélmény lehet a megkülönböztető sikertényező – ennek nyújtásához pedig nagyon jól meg kell érteniük a bankoknak az ügyfeleiket, kapcsolatukat a pénzügyi szolgáltatójukkal, annak termékeivel és szolgáltatásaival. A személyre szabott szolgáltatások azért is fontosak, mert elmosódni látszik az üzleti- és magánfelhasználók közötti vonal, tehát a vállalati ügyfeleknél is alapvető elvárássá válnak az olyan fogyasztói élmények, amelyeket magánemberként tapasztalnak.

Az ügyfélélmény lesz a felhasználók következő generációjának körében a megkülönböztető tényező, ezt több folyamat is támogatja és erősíti. Ahogy a Z generáció (az 1995 és 2012 között születettek) tagjai fiatal felnőttekké válnak, az elvárásaikat és szokásaikat magukkal viszik a munka világába: inkább elfogadnak egy MVP terméket (Minimum Viable Product: egy viszonylag szűk funkcionalitással rendelkező termék, melyet a felhasználók visszajelzése alapján fejlesztenek tovább), ahelyett, hogy éveket várnának egy komplex megoldásra. Emellett nagyon érzékenyek a költségekre a pénzügyi szolgáltatások kapcsán, elég csak a Magyarországon is népszerű Revolutra gondolni, amely gyakorlatilag ingyen kínál majdnem teljeskörű banki szolgáltatásokat, jutalékmentes utalásokkal és ingyenes bankkártyával.

A fintech cégek az általuk kínált kifinomultabb ügyfélélményekkel meg tudják szerezni az ikumbens bankok ügyfeleit, a nagy pénzügyi szolgáltató cégek azonban rengeteg adatot birtokolnak ügyfeleikről, melyet felhasználhatnak arra, hogy célzott megkeresésekkel és személyreszabott ajánlatokkal megtartsák ügyfeleiket.  A technológia önmagában nem egy stratégia, hanem a stratégia megvalósítására alkalmas eszköz – az embereket nem lehet pótolni, minden cégnek szüksége lesz a megfelelő munkavállalókra a stratégia kialakításához és megvalósításához.

– mondta Jalsovszky Géza, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

A digitális bennszülött szegmens tehát a motorja a növekedésnek és változásoknak is, a legtöbb banknak azonban az összes fogyasztói szegmenst sikeresen ki kell szolgálnia, nem csupán demográfiai jellemzőik, de lokáció alapján is. Olyan megoldásokat kell kínálniuk, melyek globálisan is megállják a helyüket, de regionális igények szerint testreszabhatók, például olyan piacokon, ahol még mindig szignifikáns a készpénzhasználat, vagy kevés embernek van hagyományos bankszámlája.

Szabályozás kontra megfelelés

 A perszonalizáció és a törvényi megfelelés között látszólagos ellentét húzódik. A perszonalizáció, vagy személyreszabás kapcsán fontos, hogy a megfelelő kérdést tegyék fel a vállalatok: ha mindent tudunk valakiről, akkor mi számára a következő, lehető legjobb dolog? Erre a kérdésre a technológia segítségével lehet választ adni, még egy olyan szigorúan szabályozott környezetben is, mint a pénzügyi szolgáltatások világa. A Salesforce szakértője, Rob Seaman szerint sok hibát lehet elkövetni a perszonalizációban: lehet ijesztő (pl. reklámot látunk valamiről, amiről épp négyszemközt beszéltünk valakivel), robotszerű (sablon levelek, melyekben a nevünket használják) és elkésett is (reklám egy olyan termékről, amit egy hete vásároltunk meg). Ideális esetben azonban varázslatos élményt ad, például amikor pont olyan lámpa jön szembe velünk egy reklámban, mint amilyenről álmodoztunk. A legfontosabb az ügyfelek beleegyezésének átlátható módon való megszerzése. Ez lehet kellemes élmény is, a hagyományos, több száz oldalas jogi szöveg helyett, amelynek a legtöbb felhasználó csak a végére teker. Ezek az ügyféladatok rendkívül értékesek, ha megfelelően használják fel őket, a GDPR korában azonban fontos a rendszereket úgy kialakítani, hogy az adatokat könnyű legyen törölni, a hozzáférést pedig könnyű legyen ellenőrizni.

„Nem feltétlenül ellenfelek az inkumbens pénzintézetek és fintech vagy big tech kihívóik. A nagy pénzügyi szolgáltatók erősségei a meglévő kapcsolat az ügyfelekkel, a törvényi követelményeknek megfelelő stabil működés, a felépített bizalom és a tárolt – de nem mindig felhasznált – tudás az ügyfeleik igényeiről, míg a kihívók az ügyfélközpontú gondolkodásukra, fejlett technológiai alapjaikra és gyors reagálóképességükre támaszkodhatnak. A két világ remekül ki tudja egészíteni egymást, és ebből a fogyasztók csak nyertesként kerülhetnek ki. Fontos, hogy a döntéshozók észben tartsák: napjainkban a bankok, ahogy minden más cég is, mindig a fogyasztó legutolsó, legjobb élményével kell, hogy versenyezzenek”

– mondta Mujzer Tamás, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

Tovább

Gazdaság

Az emberek 51%-a lecserélné a képviselőket mesterséges intelligenciára

Angela Merkel német kancellár és a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) mesterséges intelligenciával felvértezett gondozórobotja, 2019 májusában Fotó: SVEN HOPPE/AFP

A Spanyolországban több kampusszal jelen lévő nemzetközi üzleti egyetem, az IE University közvélemény-kutatásban kérdezte 11 ország 2769 lakosát arról, hogy mi lenne a véleményük arról, ha a jövőben csökkentenék a parlamenti képviselők számát az országukban, és a helyüket olyan mesterséges intelligencia (AI) venné át, ami hozzáfér a személyes adataikhoz.

Bár a mesterséges intelligenciával kapcsolatban az adatvédelmi szempontokon túl is fel szoktak merülni aggályok, a csütörtökön bemutatott eredmények szerint az európai országok többségében támogatnák ezt az ötletet: a felmérés alapján a kontintens lakosainak 51 százaléka gond nélkül az AI-ra bízná az érdekképviseletét a politikusok helyett.

A technológiai vívmányok politikai, gazdasági és társadalmi hatását vizsgáló egyetemi intézet (Center for the Governance of Change) kutatását vezető Oscar Jonsson a CNBC-nek elmondta, az emberek demokráciába mint politikai rendszerbe vetett hite évtizedek óta hanyatlik, ezt tükrözi a közvélemény-kutatás is.

„Az emberek azt gondolják, hogy a politikai helyzet egyre rosszabb, és ezért természetesen a politikusokat hibáztatják, így szerintem a felmérés jól jellemzi az általános korszellemet”

– mondta Jonsson, aki a növekvő politikai megosztottságot, a véleménybuborékok kialakulását és a dezinformációs törekvéseket jelölte meg a bizalomvesztés legfőbb okaiként. Hozzátette, az eredmények annak fényében sem okoztak meglepetést, hogy mennyien tudják ma egyáltalán azt, hogy ki a saját parlamenti képviselőjük, arról már nem is beszélve, hogy mennyien állnak velük kapcsolatban, vagy ismerik a munkásságukat.

A politikusok AI-ra cserélését Spanyolországban támogatnák a legtöbben (66%), míg Olaszországban az emberek 59, Észtországban pedig az 56 százaléka értene egyet egy ilyen cserével. Nagy-Britanniában ehhez képest az ember 69 százaléka hallani sem akar az ötletről, de Hollandiában is 56, Németországban pedig 54 százalék a drasztikus lépés elutasítottsága. Magyarország nem volt a felmérésben szereplő országok között, míg Európán kívül két országban tették fel a kérdést: Kínában 75 százaléknyian támogatnák az AI-politizálást, az Egyesült Államokban viszont a megkérdezettek 60 százaléka tartja rossz ötletnek.

Az egyes generációk véleménye között is nagy a különbség: Európában a 25–34 éves korosztály több mint 60 százaléka és a 35–44 évesek 56 százaléka támogatná az ötletet, míg az 55 felettiek túlnyomó többsége elutasítaná.

Forrás: Qubit

Tovább

Gazdaság

Hamarosan dugig lesznek az utak önvezető autókkal Németországban

önvezető
Kép: Motor1

Kísérletek során jelenleg is közlekedhetnek önvezető járművek bizonyos német útszakaszokon, de a tesztek alkalmával még ember is ül a volán mögött, hogy szükség esetén be tudjon avatkozni.

Múlt héten viszont a parlament alsóháza megszavazott egy olyan törvényt, amely szerint jövőre már enélkül is részt vehetnek majd a forgalomban az önvezető járművek, legalábbis meghatározott térségekben.

Ahogy a Techcrunch írja, a törvény – amelyet még a felsőháznak is el kell fogadnia – szövege tartalmaz néhány példát arra, hogy melyek lehetnek az önvezető járművek kezdeti alkalmazási területei a német utakon. Ilyen például a tömegközlekedés, a munkások, idősotthonok lakóinak és orvosi kezelésre igyekvők szállítása vagy éppen logisztikai műveletek. Ahogy ebből a felsorolásból látszik, valóban széles körben akarják lehetővé tenni az önvezető járművek használatát Németországban.

Az ilyen járműveket alkalmazni akaró vállalkozásoknak meg kell majd felelniük bizonyos feltételeknek, például le kell tudniuk távolról állítaniuk a kocsikat, és természetesen felelősségbiztosítás is kell majd rájuk.

A legjobb helyzetből valószínűleg azok a cégek várhatják a megnyíló lehetőséget, amelyek jelenleg kiterjedt tesztelést folytatnak Németországban. Az Argo AI például a müncheni repülőtéren próbálgatja önvezető járműveit, a bajor fővárosban hozta létre európai központját, és idén nyáron a tervek szerint megnyitja a Volkswagennel közös tesztközpontját, ahol egyebek mellett az elektromos hajtású ID.Buzz kishaszonjárművet is tesztelik majd.

Forrás: G7

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss