Gazdaság
Ezek a legsorsfordítóbb trendek a munka világában
Zöld forradalom, hibrid munkavégzés, fokozott átláthatóság – néhány azok közül a trendek közül, amelyekkel 2022-ben minden vezetőnek számolnia kell.
A korábbi, optimista előrejelzések dacára a mögöttünk hagyott évet is a világjárvány határozta meg, és a vállalatok energiájának nagy részét lekötötte az alkalmazkodás a COVID-19-hez. A cégek irányítói olyan sorsfordító döntésekre kényszerültek, amelyek alapjaiban érintették a munkahelyeket, a vállalati kultúrát és a dolgozók életét. Nyilvánvalóvá vált, hogy a válságból csak előre érdemes menekülni: a felmerülő problémákra az innováció és a szakértelem bővítése kínálja a leghatékonyabb választ.
Az alkalmazkodási folyamat 2022-ben sem zárul le, és a szervezeteknek sokféle új kihívással kell számolniuk az előttünk álló esztendőben. A következőkben a szakértői vélemények alapján olyan „trendtérképet” igyekszünk megrajzolni, amely minden vezető számára iránymutatóul szolgálhat ebben a munkában. Cikkünk a nyomtatott Computerworld magazin 2022. január 12-ei lapszámában jelent meg.
1. Hiánycikk a jó munkaerő
2022-ben a tehetség hiánya lesz az egyik legfontosabb probléma, amivel a vállalati vezetőknek meg kell küzdeniük. Az okok sokrétűek, és egy részük nem új keletű, hiszen a digitális átalakulás nem most kezdődött. Visszatérő probléma az is, hogy az oktatás csak fáziskéséssel képes reagálni a felmerülő munkaerőigényekre.
Az elmúlt 24 hónapban azonban romlott a helyzet, mert a világjárvány megakadályozta a tehetségek szabad áramlását, rengeteg dolgozó betegedett meg, és sokan máig a COVID testi-lelki utóhatásaitól szenvednek, vagy egyszerűen csak begubóztak, és nem szívesen térnek vissza régi munkahelyükre. Többek között ezért is kell hosszabb távon számolnunk a távmunkával és a hibrid munkavégzési formákkal, bár a cégek egy része – köztük olyan óriások, mint a Google – komoly erőfeszítéseket tesz, hogy visszaterelje dolgozóit az irodákba.
Az ellátási lánccal és a tehetség hiányával kapcsolatos krízis a világgazdaság meghatározó tényezője lesz 2022-ben is, és noha az OECD előrejelzése szerint a fellendülés folytatódik, lendülete megtörik: a legfrissebb jelentés a 2021-es 5,6 százalék helyett 2022-ben már csak 4,5 százalékkal számol, 2023-ra pedig csupán 3,2 százalékot ígér. Mindebből az következik, hogy azoknak a cégeknek, amelyek nem akarnak az átalakulási folyamat vesztesei közé tartozni, 2022-ben jelentős összegeket kell áldozniuk, a munkaerő át- és továbbképzésére.
2. Dübörög a zöld forradalom
Ma már evidencia, hogy a társadalom minden részének – egyénnek, szervezetnek, vállalkozásnak – tennie kell a fenntartható jövő érdekében. Tavaly elsősorban a zöld képességekről folyt a diskurzus, de nem sikerült átfogó választ adni arra a gyakorlati problémára, hogy miként lehet a szükséges áldozatokat igazságosan, mindenki számára elfogadható módon szétosztani. Különböző vállalások és elköteleződések születtek, de a megvalósíthatóság kérdése háttérbe szorult.
Idén el kell érni, hogy a jövőről folytatott gondolkodásban a társadalom és a környezet ne egymással harcban álló kategóriák legyenek, hanem egységet alkossanak. Nem kevésbé fontos az is, hogy amikor a klímaváltozás elleni harcról és az alkalmazkodáshoz szükséges beruházásokról esik szó, mindig az embert állítsuk a középpontba, hiszen rajta áll vagy bukik a zöld átalakulás sikere.
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkaadóknak először is egy konzisztens tehetségkezelő stratégiát kell kialakítaniuk, ami számba veszi azokat a képességeket, amelyekre a cégeknek az elkövetkező kettő-öt évben szükségük lesz, ezután pedig neki kell látniuk, hogy felkészítsék dolgozóikat a várható változásokra.
3. Mindent megváltoztat a digitális átalakulás és a hibrid munkavégzés
A sikeres digitális átalakulási folyamatnak két fontos összetevője van: az egyik a cégek szakmai működését érinti, a másik a vállalati kultúrájukat. Minden iparág „okossá” válik, a digitális átalakulás hatásai alól egyetlen vállalkozás sem vonhatja ki magát. De nem elég beszélni a folyamatról: gondoskodni kell arról, hogy a változások valóban érvényre juthassanak. Az új technológiák, infrastruktúrák, eszközök kezeléséhez szükség van a megfelelő szakértelemmel rendelkező munkaerőre, a kompetenciák körének meghatározása pedig a vezetőkre vár. Ezen a téren komoly elmaradások mutatkoznak, derül ki a Gartner HR-vezetők körében készített felméréséből, amely szerint a megkérdezettek 68 százaléka nem rendelkezik a munka jövőjére vonatkozó stratégiával. Holott a dolgozók ezt nagyon is igényelnék: egy másik felmérésben, amelyet az Addeco Group készített, a megkérdezett munkavállalók 66 százaléka gondolta úgy, hogy állása megőrzéséhez feltétlenül bővítenie kell szakmai tudását, viszont csak 37 százalékuk érezte azt, hogy vállalata gondot fordít a szakképzésére, és támogatja szakmai előmenetelét.
„2022-ben is tovább tart a munkavégzési formák átalakulása, és a folyamat menedzselése komoly kihívást jelent az irányítók számára.”
Bár sok vezető még ma sincs teljesen kibékülve a hibrid renddel, a változás visszafordíthatatlan – berzenkedni ellene nem érdemes, a vezetői energiákat inkább a felmerülő problémák megoldására érdemes fordítani.
4. Egyre nehezebbé válik a jó munkaerő megtartása
A szemünk előtt zajlik az a hatalmas változás, amely teljesen átrendezi a vállalatok és munkavállalók viszonyát. 2021 a „nagy átértékelések” éve volt: a pandémia idején milliók készítettek számvetést arról, hogy mi az igazán fontos számukra az életükben és a munkájukban, és a cégek világszerte arra eszméltek, hogy az alkalmazottak tömegei hagyják ott őket. Évek óta először történt meg, hogy a munkavállalók kerültek fölénybe.
Ez a folyamat is közrejátszott abban, hogy hiánycikk lett a tehetség, a jó munkaerő. A helyzet korábban sem volt rózsás, de a világjárvány minderre ráerősített, és elmélyítette a szakadékot a főnökök és a beosztottak között. Manapság világszerte egyre többen elégedetlenek pozíciójukkal és karrierkilátásaikkal, és hagyják faképnél régi munkahelyüket.
„2022 a dolgozókról fog szólni: a vállalatoknak továbbképzésekkel kell támogatniuk karrierépítésüket, és rugalmas időbeosztással, hibrid munkavégzési formákkal kell vonzóbbá tenni számukra munkahelyüket.”
Egészségesebb arányba kell kerülnie a munkának és a magánéletnek, ennek kialakítása azonban komoly empátiát igényel a vezetők részékről, akiknek a korábbiaknál jobban oda kell figyelniük a dolgozók igényeire.
5. Méltányosság és szociális gondoskodás a munkahelyeken
A világjárvány lecsengésével az elfogadás, az egyenlőség és a méltányosság szempontjai kiemelt fontosságot kapnak. Minden dolgozó más, és a főnököknek testre szabottan kell biztosítaniuk számukra azokat az erőforrásokat és lehetőségeket, amelyek nélkülözhetetlenek a jó teljesítmény eléréséhez. Fontos, hogy pontosan értsük a különbséget az egyenlőség és méltányosság között. Az egyenlőség pusztán annyit jelent, hogy mindenki ugyanolyan erőforrásokhoz és lehetőségekhez jut, a méltányosság viszont ennél differenciáltabb kategória, mert azt is figyelembe veszi, hogy mindenki máshonnan indul, és eltérőek az igényei.
Kiemelten igaz ez a nőkre, akik a világjárvány idején a terhek oroszlánrészét cipelték: gondoskodtak a családról, ápolták a betegeket, tanultak az online oktatásba kényszerült gyerekekkel, és mindez megroppantotta karrierívüket. Az ILO (International Labour Organization) friss felmérések szerint a COVID-válságot követően kevesebb nő fog visszaállni a munkába, mint férfi, és a visszatérők az átlagosnál is nagyobb odafigyelést igényelnek a vállalati vezetők részéről.
Végül fontos, hogy a vezetők az elfogadás és a méltányosság elvét szem előtt tartva kezelni tudják a távmunkások és az irodákban dolgozók közötti különbségeket: kiegyenlítsék az előnyöket-hátrányokat, és elsimítsák azokat a konfliktusokat, amelyek a két csoport között óhatatlanul előfordulnak.
6. Átláthatóság és elszámoltathatóság
2022 az elszámoltathatóság éve lesz. A nagyvállalatok megítélését (és piaci értékét) alapvetően befolyásolja, hogy mennyire játszanak nyílt lapokkal, valóra váltják-e ígéreteiket és teljesítik-e vállalásaikat. A COVID-válság ebből a szempontból is új helyzetet teremtett: felrázta a világot, és megnövelte az elszámoltathatóság iránti igényt. A megváltozott körülmények között csak azok a cégek boldogulhatnak, amelyek ezt megértik, és a konzekvenciákat képesek érvényesíteni saját működésükben.
Forrás: Computerworld
Gazdaság
Csökken a kereskedelem jövedelmezősége
Érdemi forrásokat nyit meg a kormány
Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.
Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.
dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.
Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Magyar nyertes a nemzetközi médiaversenyen
Kilenc ország pályázói közül Kis Judit, a Forbes újságírója kapta a Siemens Media Award regionális fődíját.
Igazán különleges helyszínen, a bécsi repülőtér irányítótornyában adták át május 23-án a Siemens Media Award regionális díjait. A nemzetközi szakmai zsűri kilenc ország pályázói és pályaműi közül a legjobbnak az idén a hazai fődíjat másodjára is elnyerő Kis Judit, a Forbes újságírójának Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkét választotta.
A riport a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatja be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.
Kis Judit ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.
A médiaverseny további két díját a cseh Hospodářské noviny lap újságírója, Jan Brož és a Spider’s Web lengyel technológiai portál újságírója, Rafał Pikuła vehette át. Brož a villamosenergia-piacok működését és az algoritmikus villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó cseh Second Foundation céget bemutató cikkéért kapott elismerést, míg Pikuła a mesterséges intelligencia keresőmotorokra gyakorolt hatását elemezte díjnyertes cikkében.
A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia a mindennapi életben betöltött szerepét. Magyarországon 17 nevező 42 pályaművét értékelte a független zsűri, és öt pályázatot díjaztak, akik egyúttal tovább is jutottak a nemzetközi versenybe.
Itt a nemzetközi zsűri, – amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is, – kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) több mint 100 pályamű közül választotta ki a legjobbakat. A shortlistre került pályázók az átadó után a nagymúltú bécsi újságíró rendezvényen, a Concordia Ball-on részt véve ünnepelhettek.
A korábbi években is volt már példa hazai sikerre a Siemens régiós versenyén: 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” c. cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” c. cikkével.
Kis Judit 2008 és 2019 között az MTI Gazdasági Szerkesztőségének újságírója volt, ahol elsősorban a munka világával, illetve környezetvédelmi témákkal foglalkozott. 2010-ben elnyerte a Junior Prima díjat. MTI-s pályafutása után szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság Kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új tranzakciós igazgató a PwC Magyarországnál
Májustól ismét a PwC csapatát erősíti Herodek Róbert. A szakember sokéves PwC-s tapasztalat birtokában tér vissza a vállalathoz a pénzügyi tanácsadás üzletág Executive Directoraként.
Róbert több mint 25 éves hazai és nemzetközi vállalati akvizíciós szakértelemmel rendelkezik. Korábban tíz évet töltött a PwC-nél, először a könyvvizsgálati, majd a tranzakciós tanácsadási üzletágban.
Tapasztalatainak egy részét külföldön szerezte: három évig a frankfurti irodában dolgozott, majd két évig vezette a tanácsadási szolgáltatási területet Belgrádban. Ezt követően 14 évig a közép-európai régió egyik meghatározó magánegészségügyi szolgáltatója, az Affidea csoport régiós üzletfejlesztési és befektetési igazgatójaként tevékenykedett. Inorganikus növekedési stratégiáért felelős vezetőként több mint 50 sikeres akvizíciót és zöldmezős beruházást irányított, így átfogó rálátása van az európai egészségügyi piacra. Közvetlenül a PwC-hez való visszatérését megelőzően egy magyar tranzakciós tanácsadó cégnél kamatoztatta tudását.
A szakember Executive Director pozícióban a PwC pénzügyi tanácsadási területét erősíti, és az általános magyarországi tanácsadási munkák mellett kiemelt fókusza a dinamikus fejlődés és konszolidáció előtt álló regionális magánegészségügyi szektor.
Róbert közgazdászként végzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, ACCA-képesítéssel rendelkezik, valamint Executive MBA-diplomát szerzett a CEU-n.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Pénzügyi hullámvasúton navigál a vállalati treasury
-
Okoseszközök7 nap ago
A HONOR 6 éves Android-támogatást vállal a napokban megjelent HONOR 400 szériához
-
Okoseszközök4 nap ago
HONOR 400 vagy 400 Pro? Összehasonlítottuk
-
Ipar4 nap ago
Energiaköltség-csökkentés pályázatok nélkül? – PPA, tárolók és innovatív finanszírozási megoldások cégek számára
-
Mozgásban2 hét ago
Világklasszis kerékpáros, Tadej Pogačar hosszú távú partnerséget kötött a Continental-lal
-
Gazdaság2 hét ago
A mesterséges intelligencia agráralkalmazásairól egyeztetett Palkovics László és Gyuricza Csaba
-
Ipar1 hét ago
30 éves hazánk legkomplexebb építőipari szolgáltatásokat nyújtó cégcsoportja, a DVM group
-
Egészség2 hét ago
A Huawei bemutatta legújabb innovációit Berlinben: fókuszban az egészség, a stílus és a hatékonyság