Gazdaság

Ezek a legsorsfordítóbb trendek a munka világában

Zöld forradalom, hibrid munkavégzés, fokozott átláthatóság – néhány azok közül a trendek közül, amelyekkel 2022-ben minden vezetőnek számolnia kell.

A korábbi, optimista előrejelzések dacára a mögöttünk hagyott évet is a világjárvány határozta meg, és a vállalatok energiájának nagy részét lekötötte az alkalmazkodás a COVID-19-hez. A cégek irányítói olyan sorsfordító döntésekre kényszerültek, amelyek alapjaiban érintették a munkahelyeket, a vállalati kultúrát és a dolgozók életét. Nyilvánvalóvá vált, hogy a válságból csak előre érdemes menekülni: a felmerülő problémákra az innováció és a szakértelem bővítése kínálja a leghatékonyabb választ.

Az alkalmazkodási folyamat 2022-ben sem zárul le, és a szervezeteknek sokféle új kihívással kell számolniuk az előttünk álló esztendőben. A következőkben a szakértői vélemények alapján olyan „trendtérképet” igyekszünk megrajzolni, amely minden vezető számára iránymutatóul szolgálhat ebben a munkában. Cikkünk a nyomtatott Computerworld magazin 2022. január 12-ei lapszámában jelent meg.

1. Hiánycikk a jó munkaerő

2022-ben a tehetség hiánya lesz az egyik legfontosabb probléma, amivel a vállalati vezetőknek meg kell küzdeniük. Az okok sokrétűek, és egy részük nem új keletű, hiszen a digitális átalakulás nem most kezdődött. Visszatérő probléma az is, hogy az oktatás csak fáziskéséssel képes reagálni a felmerülő munkaerőigényekre.

Az elmúlt 24 hónapban azonban romlott a helyzet, mert a világjárvány megakadályozta a tehetségek szabad áramlását, rengeteg dolgozó betegedett meg, és sokan máig a COVID testi-lelki utóhatásaitól szenvednek, vagy egyszerűen csak begubóztak, és nem szívesen térnek vissza régi munkahelyükre. Többek között ezért is kell hosszabb távon számolnunk a távmunkával és a hibrid munkavégzési formákkal, bár a cégek egy része – köztük olyan óriások, mint a Google – komoly erőfeszítéseket tesz, hogy visszaterelje dolgozóit az irodákba.

Az ellátási lánccal és a tehetség hiányával kapcsolatos krízis a világgazdaság meghatározó tényezője lesz 2022-ben is, és noha az OECD előrejelzése szerint a fellendülés folytatódik, lendülete megtörik: a legfrissebb jelentés a 2021-es 5,6 százalék helyett 2022-ben már csak 4,5 százalékkal számol, 2023-ra pedig csupán 3,2 százalékot ígér. Mindebből az következik, hogy azoknak a cégeknek, amelyek nem akarnak az átalakulási folyamat vesztesei közé tartozni, 2022-ben jelentős összegeket kell áldozniuk, a munkaerő át- és továbbképzésére.

2. Dübörög a zöld forradalom

Ma már evidencia, hogy a társadalom minden részének – egyénnek, szervezetnek, vállalkozásnak – tennie kell a fenntartható jövő érdekében. Tavaly elsősorban a zöld képességekről folyt a diskurzus, de nem sikerült átfogó választ adni arra a gyakorlati problémára, hogy miként lehet a szükséges áldozatokat igazságosan, mindenki számára elfogadható módon szétosztani. Különböző vállalások és elköteleződések születtek, de a megvalósíthatóság kérdése háttérbe szorult.

Idén el kell érni, hogy a jövőről folytatott gondolkodásban a társadalom és a környezet ne egymással harcban álló kategóriák legyenek, hanem egységet alkossanak. Nem kevésbé fontos az is, hogy amikor a klímaváltozás elleni harcról és az alkalmazkodáshoz szükséges beruházásokról esik szó, mindig az embert állítsuk a középpontba, hiszen rajta áll vagy bukik a zöld átalakulás sikere.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkaadóknak először is egy konzisztens tehetségkezelő stratégiát kell kialakítaniuk, ami számba veszi azokat a képességeket, amelyekre a cégeknek az elkövetkező kettő-öt évben szükségük lesz, ezután pedig neki kell látniuk, hogy felkészítsék dolgozóikat a várható változásokra.

3. Mindent megváltoztat a digitális átalakulás és a hibrid munkavégzés

A sikeres digitális átalakulási folyamatnak két fontos összetevője van: az egyik a cégek szakmai működését érinti, a másik a vállalati kultúrájukat. Minden iparág „okossá” válik, a digitális átalakulás hatásai alól egyetlen vállalkozás sem vonhatja ki magát. De nem elég beszélni a folyamatról: gondoskodni kell arról, hogy a változások valóban érvényre juthassanak. Az új technológiák, infrastruktúrák, eszközök kezeléséhez szükség van a megfelelő szakértelemmel rendelkező munkaerőre, a kompetenciák körének meghatározása pedig a vezetőkre vár. Ezen a téren komoly elmaradások mutatkoznak, derül ki a Gartner HR-vezetők körében készített felméréséből, amely szerint a megkérdezettek 68 százaléka nem rendelkezik a munka jövőjére vonatkozó stratégiával. Holott a dolgozók ezt nagyon is igényelnék: egy másik felmérésben, amelyet az Addeco Group készített, a megkérdezett munkavállalók 66 százaléka gondolta úgy, hogy állása megőrzéséhez feltétlenül bővítenie kell szakmai tudását, viszont csak 37 százalékuk érezte azt, hogy vállalata gondot fordít a szakképzésére, és támogatja szakmai előmenetelét.

„2022-ben is tovább tart a munkavégzési formák átalakulása, és a folyamat menedzselése komoly kihívást jelent az irányítók számára.”

Bár sok vezető még ma sincs teljesen kibékülve a hibrid renddel, a változás visszafordíthatatlan – berzenkedni ellene nem érdemes, a vezetői energiákat inkább a felmerülő problémák megoldására érdemes fordítani.

4. Egyre nehezebbé válik a jó munkaerő megtartása

A szemünk előtt zajlik az a hatalmas változás, amely teljesen átrendezi a vállalatok és munkavállalók viszonyát. 2021 a „nagy átértékelések” éve volt: a pandémia idején milliók készítettek számvetést arról, hogy mi az igazán fontos számukra az életükben és a munkájukban, és a cégek világszerte arra eszméltek, hogy az alkalmazottak tömegei hagyják ott őket. Évek óta először történt meg, hogy a munkavállalók kerültek fölénybe.

Ez a folyamat is közrejátszott abban, hogy hiánycikk lett a tehetség, a jó munkaerő. A helyzet korábban sem volt rózsás, de a világjárvány minderre ráerősített, és elmélyítette a szakadékot a főnökök és a beosztottak között. Manapság világszerte egyre többen elégedetlenek pozíciójukkal és karrierkilátásaikkal, és hagyják faképnél régi munkahelyüket.

„2022 a dolgozókról fog szólni: a vállalatoknak továbbképzésekkel kell támogatniuk karrierépítésüket, és rugalmas időbeosztással, hibrid munkavégzési formákkal kell vonzóbbá tenni számukra munkahelyüket.”

Egészségesebb arányba kell kerülnie a munkának és a magánéletnek, ennek kialakítása azonban komoly empátiát igényel a vezetők részékről, akiknek a korábbiaknál jobban oda kell figyelniük a dolgozók igényeire.

5. Méltányosság és szociális gondoskodás a munkahelyeken

A világjárvány lecsengésével az elfogadás, az egyenlőség és a méltányosság szempontjai kiemelt fontosságot kapnak. Minden dolgozó más, és a főnököknek testre szabottan kell biztosítaniuk számukra azokat az erőforrásokat és lehetőségeket, amelyek nélkülözhetetlenek a jó teljesítmény eléréséhez. Fontos, hogy pontosan értsük a különbséget az egyenlőség és méltányosság között. Az egyenlőség pusztán annyit jelent, hogy mindenki ugyanolyan erőforrásokhoz és lehetőségekhez jut, a méltányosság viszont ennél differenciáltabb kategória, mert azt is figyelembe veszi, hogy mindenki máshonnan indul, és eltérőek az igényei.

Kiemelten igaz ez a nőkre, akik a világjárvány idején a terhek oroszlánrészét cipelték: gondoskodtak a családról, ápolták a betegeket, tanultak az online oktatásba kényszerült gyerekekkel, és mindez megroppantotta karrierívüket. Az ILO (International Labour Organization) friss felmérések szerint a COVID-válságot követően kevesebb nő fog visszaállni a munkába, mint férfi, és a visszatérők az átlagosnál is nagyobb odafigyelést igényelnek a vállalati vezetők részéről.

Végül fontos, hogy a vezetők az elfogadás és a méltányosság elvét szem előtt tartva kezelni tudják a távmunkások és az irodákban dolgozók közötti különbségeket: kiegyenlítsék az előnyöket-hátrányokat, és elsimítsák azokat a konfliktusokat, amelyek a két csoport között óhatatlanul előfordulnak.

6. Átláthatóság és elszámoltathatóság

2022 az elszámoltathatóság éve lesz. A nagyvállalatok megítélését (és piaci értékét) alapvetően befolyásolja, hogy mennyire játszanak nyílt lapokkal, valóra váltják-e ígéreteiket és teljesítik-e vállalásaikat. A COVID-válság ebből a szempontból is új helyzetet teremtett: felrázta a világot, és megnövelte az elszámoltathatóság iránti igényt. A megváltozott körülmények között csak azok a cégek boldogulhatnak, amelyek ezt megértik, és a konzekvenciákat képesek érvényesíteni saját működésükben.

Forrás: Computerworld

Related Topics:forradalom IoT munka sorsfordító trend világ zöld

Up Next

Rengeteg vállalkozásnak okoz problémát a mesterséges intelligencia

Don't Miss

Segítség a cégeknek a NAV új adatszolgáltatási rendszere

Gazdaság

Már a kis összegű személyi kölcsönökért is lehajolnak a bankok

Bár a személyi kölcsönöknél változatlanul többmilliós hitelösszegnél érhetők el a legalacsonyabb kamatok, egyre több szolgáltató árul kedvező feltételekkel kisebb – pár százezer forintos – összegű konstrukciókat is. Utóbbi azt jelenti, hogy egyes esetekben akár 11-13 százalékos éves kamatok is elérhetők.

A kisebb összegű személyi hitelekben – illetve gyorskölcsönökben – gondolkodó ügyfelekre is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a pénzügyi szolgáltatók, hiszen sorban jelennek meg a piacon a kedvező kondíciókkal futó ajánlatok – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Hozzátette: mind az eleve rövid futamidejű, és néhány százezer forintos összegben limitált gyorskölcsönöknél, mind a klasszikus személyi hiteleknél felfedezhetők versenyképes ajánlatok a pénzügyi szolgáltatók kínálatában.

„Mindez arra utal, hogy a pénzügyi szolgáltatók számára egyre fontosabb az az ügyfélréteg is, amely nem feltétlenül autó vásárlására, vagy egy nagyobb lélegzetű lakásfelújításra fordítaná a hitelt, hanem néhány százezer forintra van szüksége valamilyen célja – például tartós fogyasztási cikk vásárlása – megvalósításához”

– hívta fel a figyelmet a szakértő.

Minden szerződés kell a piac növekedéséhez a személyi kölcsönöknél

Gergely Péter szerint az kétségtelen, hogy a pénzügyi szolgáltatók szempontjából a jó jövedelemmel rendelkező, és jelentős összeget igénylő ügyfelek tekinthetők a leginkább kívánatos célcsoportnak, a piaci verseny az alacsonyabb hitelösszegeknél is egyre lejjebb szorítja a kamatokat.

„Persze a kis összegű személyi kölcsönöknél nem kizárólag az ár az egyetlen, az ügyfél számára fontos tényező: a gyors kiszolgálás éppúgy számít, mint az egyszerű és átlátható igénylési feltételek”

– emlékeztetett a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Az mindenesetre jól látható, hogy a személyi kölcsönök piacán is egyre erősebb a verseny a pénzintézetek között: miközben néhány hónapja – a kellően magas jövedelem mellett – még 7-8 millió forintos hitelösszeg kellett a legjobb, évi tíz százalék alatti, vagy ahhoz közeli kamatok eléréséhez, ma már több szolgáltatónál is 3 millió forintnál húzódik ez a határ.

Az erősödő versenyt az is indokolhatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a személyi kölcsönök piaca igen meggyőző teljesítményt nyújtott az elmúlt időszakban: a tavalyi kihelyezési rekord után az év első két hónapjában megkötött szerződések összege meghaladta a 153 milliárd forintot, ami több mint 45 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi volument.

„Persze a szerződéses összegnél mért újabb rekordhoz az is hozzájárult, hogy egyelőre tovább emelkedik az egy szerződésre jutó átlagos összeg is a személyi kölcsönöknél: 2025 első két hónapjában már elérte a 3,2 millió forintot”

– emlékeztetett Gergely Péter.

Kevéssel tíz százalék felett is lehet a kamat

A pénzügyi szolgáltatók honlapjain szereplő tájékoztatók szerint akár kevéssel tíz százalék feletti éves kamattal is elérhetők kis összegű személyi kölcsönök a piacon. A feltételeknél nincsenek nagy eltérések az egyes szereplők között, bár a helyben történő számlavezetés és a jövedelem oda érkeztetése több banknál is feltétel. A legalább három hónapos munkaviszony szintén általános elvárásnak tekinthető a kisebb összegű hiteleknél is. (Azoknál a szolgáltatóknál, ahol sztenderd személyi kölcsön konstrukció szerepel a kínálatban, 500 ezer forintos hitelösszeg felvételét vizsgáltuk, 6 éves futamidő mellett.)

A CIB Bank előrelépő személyi kölcsönénél félmillió forintos hitelösszeg akár 10,99 százalékos éves kamat mellett is elérhető, 11,73 százalékos teljes hiteldíjmutató (THM) mellett. Ehhez az ügyfélnek 250 ezer forintos havi jövedelmet kell igazolnia: fontos, hogy a CIB Banknál a helyben vezetett számla sem feltétel, viszont az igénylőnek legalább 20 évesnek kell lennie.

A Cofidis 350 ezer forint feletti jövedelem esetén 18,70 százalékos kamat mellett ad 500 ezer forintos kölcsönt 6 éves futamidőre, 20,88 százalékos THM mellett.

Az Erste Bank Most Személyi Kölcsönénél 15,79 százalékos az éves kamat 500 ezer forintos hitelösszeg esetén 6 éves futamidőnél. Feltétel ugyanakkor, hogy az igénylő legalább 23 éves legyen, a havi jövedelme pedig elérje a 300 ezer forintot.

A MagNet Bank 18,5 százalékos éves kamat mellett kínál 500 ezer forintos személyi kölcsönt: a pénzintézetnél feltétel a helyben vezetett számla és az arra érkező jövedelem, amelynek összege el kell érje a 250 ezer forintot. Szintén feltétel, hogy havi legalább 4 bankkártyás vásárlást végezzen az ügyfél, vagy legalább két csoportos beszedési megbízást adjon.

Az MBH Bank Hajrá Személyi Kölcsönének Extra Plus nevű változatánál 12,99 százalék lehet egy félmillió forintos személyi kölcsön kamata, ha az ügyfél jövedelme helyben vezetett folyószámlára érkezik, és eléri a havi 400 ezer forintot.

Az OTP Banknál már 177 ezer forintos havi jövedelemtől is igényelhető személyi kölcsön: félmillió forintos hitelösszeget, 6 éves futamidőt és online igénylést feltételezve 24,99 százalékos az éves kamat. A pénzintézetnél 21 éves kortól lehet személyi kölcsönt igényelni.

A Provident Start kölcsönénél 300 ezer forintos hitel érhető el 19 heti futamidőre, nagyon kedvező, 12,43 százalékos éves kamat és maximum 13,2 százalékos THM mellett. Ez azt jelenti, hogy az ügyfélnek összesen 307 200 forintot kell visszafizetnie. Az igényléshez elegendő 100 ezer forintos jövedelmet igazolni az utolsó 3 hónapra.

A Trive Bank kizárólag online igényelhető, számlanyitáshoz nem kötött gyorskölcsönénél a legfontosabb előny, hogy akár 15 perc alatt is hitelhez juthat az ügyfél: feltétel ugyanakkor, hogy az igénylőnek valamelyik partnerbanknál legyen élő netbanki szerződése, és igazolni tudja, hogy legalább három hónapja rendszeres jövedelem is érkezik az adott számlára. Az eHitel nevű kölcsön összege 450 ezer forint, a futamideje pedig 6 vagy 12 hónap lehet. Az éves kamat 26 százalék.

Az UniCredit Banknál szintén nem szerepel kifejezetten gyorskölcsön jellegű termék a kínálatban, ám félmillió forintos személyi kölcsön 18 százalékos éves kamattal igényelhető. A jövedelmi elvárás minimum a minimálbér nettó összege – 193 382 forint – a pénzintézetnél.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Szintet léphet a hazai e-kereskedelem

A digitális kereskedelem világszerte rohamosan fejlődik, és a logisztikai megoldások kulcsfontosságúvá váltak az online vásárlások hatékonyságában.

A DSV globális szinten már bizonyított az e-kereskedelmi logisztika területén: fejlett raktározási megoldásokkal, automatizált rendelésfeldolgozással és teljes körű szállítási szolgáltatásokkal segíti partnereit. A jövőben ezeket a tapasztalatokat Magyarországon is kamatoztatják.

A DSV közel fél évszázados tapasztalatát hasznosítva ma már világszerte olyan e-kereskedelmi szolgáltatásokat nyújt, amelyek segítik a vállalkozásokat a teljes ellátási lánc optimalizálásában. Nemzetközi szinten, több mint 25 nagyobb fulfillment központtal a megrendelések 99,9%-át időben szállítják. Mindezt EcoVadis fenntarthatósági minősítéssel. A cég e-kereskedelmi szolgáltatásaiban induló vállalkozások, KKV-k, de a legnagyobb vállalatok és márkák is egyaránt megbíznak. A mára a világ egyik legnagyobb logisztikai szereplőjévé nőtt vállalat mindegyiküket magas minőségben szolgálja ki. Globálisan a teljesség igénye nélkül olyan brandek is DSV e-kereskedelmi szolgáltatásait választották már, mint például a New Balance, továbbá az Estée Lauder, a Velux és az Under Armour. A vállalat teljes körű logisztikai megoldásokat kínál, a raktározástól a kiszállításig mindent egy kézben tartva. Automatizált rendelésfeldolgozással gyorsabb és hatékonyabb kiszolgálást tesz lehetővé. Fejlett IT-rendszereiknek hála, a digitális nyomon követés és integrált adatelemzés segíti a pontosabb tervezést. A magyar piac is lépésről lépésre halad ebbe az irányba, és a DSV mostantól aktív szerepet vállal ennek a fejlődésnek a támogatásában.

Új üzletfejlesztési vezetővel erősít a DSV Magyarországon

A logisztikai vállalat kijelölt Magyarországon egy olyan üzletfejlesztési vezetőt, aki a hazai e-kereskedelmi megoldások fejlesztésére összpontosít. A jövőben Magyarországon is gyorsabb kiszállításra és nagyobb ügyfélélményre lehet majd számítani. Az online vásárlók elvárásai folyamatosan növekednek. Ma már nemcsak az ár számít, hanem a szállítás gyorsasága és megbízhatósága is.

„A DSV raktáraiban akár 24/7-ben feldolgozzuk a megrendeléseket, így a webshopok vásárlói rövidebb idő alatt kaphatják meg csomagjaikat”

– emelte ki Péter-Szabó Ottó, a DSV frissen kinevezett magyarországi üzletfejlesztési vezetője.

Az automatizált raktározási megoldások és a hatékony rendeléskezelési folyamatok révén jelentősen csökkenhet a kiszállítási idő, ami nemcsak a webshopok versenyképességét növeli, de hozzájárul a vevői elégedettséghez is. A rugalmasság és a gyors integráció szintén felértékelődik, hiszen egy online áruház számára kulcsfontosságú, hogy a logisztikai rendszere zökkenőmentesen csatlakozzon az e-kereskedelmi platformjához.

„A DSV rendszerei könnyedén integrálhatók különböző webshop motorokhoz, például Shopifyhoz, illetve futárszolgálatokhoz is, így az ügyfelek gyors és költséghatékony módon építhetik be logisztikai megoldásainkat a működésükbe”

– fejtette ki Péter-Szabó Ottó.

Emellett lehetőség van arra is, hogy közvetlenül a megbízó saját rendszerében dolgozzon a cég, így nem szükséges külön infrastruktúrát kiépíteni. Az automatizált raktármegoldások szintén a hatékony működést segítik. A DSV világszerte több raktárában is alkalmaz automatizált, úgynevezett Autostore rendszert, amely nemcsak a folyamatok gyorsaságát, hanem a pontosságot is növeli. A Lengyelországban található lozienicai telephelyükön például 90 000 tárhelyes Autostore rendszert működtetnek 13 kiszedőállomással, amely nagymértékben növeli a napi rendelésfeldolgozási kapacitást. A fenntarthatóság és teljes körű logisztikai támogatás ma már szintén vezérelv. A vállalat ezért nemcsak a raktározási és szállítási folyamatokat biztosítja, de csomagolóanyag-beszerzést is vállal, valamint gondoskodik az operáció során keletkező hulladék környezetbarát elszállításáról.

„Ezzel ügyfeleink számára fenntarthatóbb és hatékonyabb működést teszünk lehetővé, amely egyre fontosabb szempont a tudatos vásárlók számára is”

– összegezte a DSV magyarországi üzletfejlesztési vezetője.

Hazánkban ezek a lehetőségek most kezdenek igazán kibontakozni, és a DSV célja, hogy a jövőben a magyarországi vállalkozások is ugyanazokat a világszínvonalú megoldásokat vehessék igénybe, mint partnereik más piacokon. A logisztikai vállalat elhivatott abban, hogy segítse a magyar e-kereskedelem fejlődését, egyúttal az ágazat szereplői számára biztosítsa a modern logisztikai megoldásokat. A frissen kinevezett magyarországi üzletfejlesztési vezető feladata az lesz, hogy a globális sikerekből merítve hozzájáruljon a magyar piac fejlődéséhez. Péter-Szabó Ottó januárban csatlakozott a DSV Solutions, azaz a vállalat raktárlogisztikai divíziójának sales csapatához. Kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik, amelyet hazai és nemzetközi cégeknél szerezett. Pályafutásában a szerződéses logisztika és az e-kereskedelem már a korábbiakban is fontos szerepet töltött be.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Ismét drasztikusan csökkent az elektromos autók átlagára, és egyre többen keresik őket

Több mint egymillió forinttal csökkent a Használtautó.hu-n kínált elektromos gépjárművek átlagára 2024 első negyedévéhez képest, miközben mind a kínálat, mind a kereslet növekszik.

Míg éveken át stabilan a BMW i3 volt az ezen hajtáslánc iránt érdeklődők kedvence, idén megtörtént a trónfosztás – és nem meglepő módon egy Tesla vette át a helyét. A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő oldal szakértője megnézte, hogy áll most az elektromos autók helyzete az egy évvel ezelőtti állapothoz mérten.

Néhány éve még elérhetetlennek tűnhetett a tömegek számára az elektromos autózás, azonban évről évre látványosan csökken az ilyen gépjárművek átlagára. Míg 2024 első negyedévében 11,7 millió forint volt az átlagos vételár a Használtautó.hu-n kínált modellek esetében, idén már átlagosan 10,8 millió forintért lehet lecsapni egyre. Ezzel együtt az autók átlagéletkora csak minimálisan nőtt, 3,2-ről 3,6 évre, és bár az átlagos futásteljesítmény 27%-kal nagyobb, még mindig csak 64710 km (2024 január-március között 50983 volt). Az érdeklődés és a kínálat is folyamatosan nő: a – telefonos és online – megkeresések száma 45%-kal, az elérhető hirdetések darabszáma pedig 29%-kal lett több.

A 2025 január-március közti adatokat összegző népszerűségi toplista élén már nem az évekig legkeresettebbnek számító BMW i3 áll, hanem a Tesla Model 3, amit átlagosan 9 731 000 forintért lehet megvásárolni, és átlag 113 700 km-es futásteljesítménnyel kínálják a használt modelleket (tavaly az átlagár 12,3 millió volt, a futásteljesítmény pedig 75900 km). Az ötödik helyen is egy Teslát találunk, a pozícióját stabilan tartó Model Y-t, ami átlagosan 1,5 millió forinttal olcsóbban kapható, viszont meglepő módon a Model S, ami tavaly még a 7. volt, mostanra már a top 10-ből is kicsúszott. Többnyire átrendeződés történt a listán: a Nissan Leaf, a Hyundai Kona, a Renault Zoe, a Hyundai IONIQ és a Dacia Spring maradtak az élvonalban, a Volkswageneket viszont a Golf helyett az ID.3 képviseli, miközben a Kia Niro szintén újoncként bukkant fel. A számokból továbbá az látszik, hogy a megkeresések szinte minden modell esetében nőttek: a Model 3 iránt stílszerűen háromszor annyian érdeklődtek, mint az elmúlt év ugyanezen időszakában.

„A Tesla Model 3 évről évre egyre előkelőbb helyet foglal el toplistáinkon, és idén már sikerült maga mögé utasítania Magyarország korábbi legnépszerűbb elektromos autóját, a BMW i3-at is. Ez részben annak köszönhető, hogy az elektromos autók átlagára folyamatosan csökken, így egyre többek számára válik elérhetővé a villanyautózás.

A Tesla esetében ez különösen látványos: nemcsak az új autók ára csökkent, de a megnövekedett kereslet hatására számos kereskedő hozott be Model 3-asokat külföldről is, így már több példány is megtalálható a 10 millió forintos ársáv alatt. A Nissan Leaf és a Renault Zoe népszerűsége továbbra is töretlen, míg a Volkswagen ID.3 új belépőként került fel a legkeresettebb elektromos modellek listájára – köszönhetően annak, hogy az értékcsökkenés révén jóval megfizethetőbbé vált a tavalyi évhez képest.”

– fűzte hozzá Lőcsei Dániel, a Használtautó.hu brand managere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!