Gazdaság
Ezek a legsorsfordítóbb trendek a munka világában
Zöld forradalom, hibrid munkavégzés, fokozott átláthatóság – néhány azok közül a trendek közül, amelyekkel 2022-ben minden vezetőnek számolnia kell.
A korábbi, optimista előrejelzések dacára a mögöttünk hagyott évet is a világjárvány határozta meg, és a vállalatok energiájának nagy részét lekötötte az alkalmazkodás a COVID-19-hez. A cégek irányítói olyan sorsfordító döntésekre kényszerültek, amelyek alapjaiban érintették a munkahelyeket, a vállalati kultúrát és a dolgozók életét. Nyilvánvalóvá vált, hogy a válságból csak előre érdemes menekülni: a felmerülő problémákra az innováció és a szakértelem bővítése kínálja a leghatékonyabb választ.
Az alkalmazkodási folyamat 2022-ben sem zárul le, és a szervezeteknek sokféle új kihívással kell számolniuk az előttünk álló esztendőben. A következőkben a szakértői vélemények alapján olyan „trendtérképet” igyekszünk megrajzolni, amely minden vezető számára iránymutatóul szolgálhat ebben a munkában. Cikkünk a nyomtatott Computerworld magazin 2022. január 12-ei lapszámában jelent meg.
1. Hiánycikk a jó munkaerő
2022-ben a tehetség hiánya lesz az egyik legfontosabb probléma, amivel a vállalati vezetőknek meg kell küzdeniük. Az okok sokrétűek, és egy részük nem új keletű, hiszen a digitális átalakulás nem most kezdődött. Visszatérő probléma az is, hogy az oktatás csak fáziskéséssel képes reagálni a felmerülő munkaerőigényekre.
Az elmúlt 24 hónapban azonban romlott a helyzet, mert a világjárvány megakadályozta a tehetségek szabad áramlását, rengeteg dolgozó betegedett meg, és sokan máig a COVID testi-lelki utóhatásaitól szenvednek, vagy egyszerűen csak begubóztak, és nem szívesen térnek vissza régi munkahelyükre. Többek között ezért is kell hosszabb távon számolnunk a távmunkával és a hibrid munkavégzési formákkal, bár a cégek egy része – köztük olyan óriások, mint a Google – komoly erőfeszítéseket tesz, hogy visszaterelje dolgozóit az irodákba.
Az ellátási lánccal és a tehetség hiányával kapcsolatos krízis a világgazdaság meghatározó tényezője lesz 2022-ben is, és noha az OECD előrejelzése szerint a fellendülés folytatódik, lendülete megtörik: a legfrissebb jelentés a 2021-es 5,6 százalék helyett 2022-ben már csak 4,5 százalékkal számol, 2023-ra pedig csupán 3,2 százalékot ígér. Mindebből az következik, hogy azoknak a cégeknek, amelyek nem akarnak az átalakulási folyamat vesztesei közé tartozni, 2022-ben jelentős összegeket kell áldozniuk, a munkaerő át- és továbbképzésére.
2. Dübörög a zöld forradalom
Ma már evidencia, hogy a társadalom minden részének – egyénnek, szervezetnek, vállalkozásnak – tennie kell a fenntartható jövő érdekében. Tavaly elsősorban a zöld képességekről folyt a diskurzus, de nem sikerült átfogó választ adni arra a gyakorlati problémára, hogy miként lehet a szükséges áldozatokat igazságosan, mindenki számára elfogadható módon szétosztani. Különböző vállalások és elköteleződések születtek, de a megvalósíthatóság kérdése háttérbe szorult.
Idén el kell érni, hogy a jövőről folytatott gondolkodásban a társadalom és a környezet ne egymással harcban álló kategóriák legyenek, hanem egységet alkossanak. Nem kevésbé fontos az is, hogy amikor a klímaváltozás elleni harcról és az alkalmazkodáshoz szükséges beruházásokról esik szó, mindig az embert állítsuk a középpontba, hiszen rajta áll vagy bukik a zöld átalakulás sikere.
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkaadóknak először is egy konzisztens tehetségkezelő stratégiát kell kialakítaniuk, ami számba veszi azokat a képességeket, amelyekre a cégeknek az elkövetkező kettő-öt évben szükségük lesz, ezután pedig neki kell látniuk, hogy felkészítsék dolgozóikat a várható változásokra.
3. Mindent megváltoztat a digitális átalakulás és a hibrid munkavégzés
A sikeres digitális átalakulási folyamatnak két fontos összetevője van: az egyik a cégek szakmai működését érinti, a másik a vállalati kultúrájukat. Minden iparág „okossá” válik, a digitális átalakulás hatásai alól egyetlen vállalkozás sem vonhatja ki magát. De nem elég beszélni a folyamatról: gondoskodni kell arról, hogy a változások valóban érvényre juthassanak. Az új technológiák, infrastruktúrák, eszközök kezeléséhez szükség van a megfelelő szakértelemmel rendelkező munkaerőre, a kompetenciák körének meghatározása pedig a vezetőkre vár. Ezen a téren komoly elmaradások mutatkoznak, derül ki a Gartner HR-vezetők körében készített felméréséből, amely szerint a megkérdezettek 68 százaléka nem rendelkezik a munka jövőjére vonatkozó stratégiával. Holott a dolgozók ezt nagyon is igényelnék: egy másik felmérésben, amelyet az Addeco Group készített, a megkérdezett munkavállalók 66 százaléka gondolta úgy, hogy állása megőrzéséhez feltétlenül bővítenie kell szakmai tudását, viszont csak 37 százalékuk érezte azt, hogy vállalata gondot fordít a szakképzésére, és támogatja szakmai előmenetelét.
„2022-ben is tovább tart a munkavégzési formák átalakulása, és a folyamat menedzselése komoly kihívást jelent az irányítók számára.”
Bár sok vezető még ma sincs teljesen kibékülve a hibrid renddel, a változás visszafordíthatatlan – berzenkedni ellene nem érdemes, a vezetői energiákat inkább a felmerülő problémák megoldására érdemes fordítani.
4. Egyre nehezebbé válik a jó munkaerő megtartása
A szemünk előtt zajlik az a hatalmas változás, amely teljesen átrendezi a vállalatok és munkavállalók viszonyát. 2021 a „nagy átértékelések” éve volt: a pandémia idején milliók készítettek számvetést arról, hogy mi az igazán fontos számukra az életükben és a munkájukban, és a cégek világszerte arra eszméltek, hogy az alkalmazottak tömegei hagyják ott őket. Évek óta először történt meg, hogy a munkavállalók kerültek fölénybe.
Ez a folyamat is közrejátszott abban, hogy hiánycikk lett a tehetség, a jó munkaerő. A helyzet korábban sem volt rózsás, de a világjárvány minderre ráerősített, és elmélyítette a szakadékot a főnökök és a beosztottak között. Manapság világszerte egyre többen elégedetlenek pozíciójukkal és karrierkilátásaikkal, és hagyják faképnél régi munkahelyüket.
„2022 a dolgozókról fog szólni: a vállalatoknak továbbképzésekkel kell támogatniuk karrierépítésüket, és rugalmas időbeosztással, hibrid munkavégzési formákkal kell vonzóbbá tenni számukra munkahelyüket.”
Egészségesebb arányba kell kerülnie a munkának és a magánéletnek, ennek kialakítása azonban komoly empátiát igényel a vezetők részékről, akiknek a korábbiaknál jobban oda kell figyelniük a dolgozók igényeire.
5. Méltányosság és szociális gondoskodás a munkahelyeken
A világjárvány lecsengésével az elfogadás, az egyenlőség és a méltányosság szempontjai kiemelt fontosságot kapnak. Minden dolgozó más, és a főnököknek testre szabottan kell biztosítaniuk számukra azokat az erőforrásokat és lehetőségeket, amelyek nélkülözhetetlenek a jó teljesítmény eléréséhez. Fontos, hogy pontosan értsük a különbséget az egyenlőség és méltányosság között. Az egyenlőség pusztán annyit jelent, hogy mindenki ugyanolyan erőforrásokhoz és lehetőségekhez jut, a méltányosság viszont ennél differenciáltabb kategória, mert azt is figyelembe veszi, hogy mindenki máshonnan indul, és eltérőek az igényei.
Kiemelten igaz ez a nőkre, akik a világjárvány idején a terhek oroszlánrészét cipelték: gondoskodtak a családról, ápolták a betegeket, tanultak az online oktatásba kényszerült gyerekekkel, és mindez megroppantotta karrierívüket. Az ILO (International Labour Organization) friss felmérések szerint a COVID-válságot követően kevesebb nő fog visszaállni a munkába, mint férfi, és a visszatérők az átlagosnál is nagyobb odafigyelést igényelnek a vállalati vezetők részéről.
Végül fontos, hogy a vezetők az elfogadás és a méltányosság elvét szem előtt tartva kezelni tudják a távmunkások és az irodákban dolgozók közötti különbségeket: kiegyenlítsék az előnyöket-hátrányokat, és elsimítsák azokat a konfliktusokat, amelyek a két csoport között óhatatlanul előfordulnak.
6. Átláthatóság és elszámoltathatóság
2022 az elszámoltathatóság éve lesz. A nagyvállalatok megítélését (és piaci értékét) alapvetően befolyásolja, hogy mennyire játszanak nyílt lapokkal, valóra váltják-e ígéreteiket és teljesítik-e vállalásaikat. A COVID-válság ebből a szempontból is új helyzetet teremtett: felrázta a világot, és megnövelte az elszámoltathatóság iránti igényt. A megváltozott körülmények között csak azok a cégek boldogulhatnak, amelyek ezt megértik, és a konzekvenciákat képesek érvényesíteni saját működésükben.
Forrás: Computerworld
Gazdaság
175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében
Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.
Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.
A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.
Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.
„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”
– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.
„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”
– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.
„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”
– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.
„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”
– emelte ki Nagy Elek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.
Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.
Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.
Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.
Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.
Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.
Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:
- az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
- a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.
Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.
A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.
Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság5 nap ago
Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat
-
Ipar2 hét ago
AI-keresésekhez igazodó eszközt fejlesztettek Magyarországon
-
Gazdaság7 nap ago
Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel
-
Mozgásban2 hét ago
Skóciában tör győzelemre a hétvégén Molnár Martin
-
Tippek2 hét ago
Idén is a budapesti PlayIT ad otthont a T-esports Championship döntőjének
-
Gazdaság1 hét ago
Sokmilliós egyszeri kiadást jelent majd Otthon Start hitelből vásárolni ingatlant
-
Ipar1 hét ago
2,7 milliárd forintos beruházással lép szintet a SPAR logisztikája
-
Gazdaság2 hét ago
Gyorsítósáv: a vállalatok hatékonyságát támogatja a Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó cég egyedülálló fejlesztése