Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Rengeteg vállalkozásnak okoz problémát a mesterséges intelligencia

mesterséges

Az új technológiákat hasznosító szervezetek nagy része úgy gondolja, hogy világos iránymutatásra lenne szüksége az „AI bias” és a hozzá kapcsolódó komplex problémák kezelésére.

Már most is konkrét jelei tapasztalhatók annak a jelenségnek, hogy a mesterséges intelligencia elfogult működése a sokat emlegetett társadalmi következmények mellett az üzleti vállalkozásoknak is károkat okozhat. Nem csoda, hogy az új technológiák terjedésével ezen az oldalon is egyre nagyobb igény mutatkozik a terület érdemi szabályozására, hogy mielőbb kiküszöbölhessék az ilyen jellegű problémákat – derül ki a bostoni DataRobot szoftverház jelentéséből, amely a Világgazdasági Fórummal (WEF) és egyetemi kutatókkal együttműködésben készített.

A State of AI Bias című jelentésében több mint 350 szervezet válaszait dolgozáták fel különféle iparágakban. Ebben már az is érdekes, hogy a válaszadók valamivel több mint fele, 54 százaléka tartja aggasztónak az úgynevezett az „AI bias” jelenségét, vagyis a mesterséges intelligenciára épülő, automatizált rendszerek részrehajló működésének kockázatait. Még érdekesebb azonban, hogy a társaságok elsöprő többsége, 81 százaléka fejezte ki az igényét az erőteljesebb kormányzati szabályozásra, hogy megkönnyítse az ilyen kockázatok kezelését.

Bár a mesterséges intelligencia mélyebben beágyazott felhasználása még nem számít alapvetésnek a legtöbb szervezetnél, az AI bias megjelenésére visszavezethető, konkrét károk már most is érzékelhetők. Az érintett társaságok több mint egyharmada, 36 százaléka tapasztalt ennek kapcsán kihívásokat vagy valamilyen közvetlen negatív üzleti hatást; ezen belül 62 százalék számolt be bevételkiesésről, 61 százalék ügyfélvesztésről, 43 százalék távozó alkalmazottakról, 35 százalék pedig perek vagy jogi lépések miatt felmerült költségekről.

Nem lesz egyszerű megoldani

A márka presztízsének sérülését és a negatív médiavisszhangot 6 százalék jelölte meg, ami önmagában nem tűnik magas aránynak, de itt megint csak érdemes figyelembe venni az MI-technológiák relatíve alacsony szintű adaptációját – legalábbis abban az összefüggésben, hogy milyen távlatok állnak mág a későbbi bevezetések előtt. Az elfogultság megszüntetésének fő kihívása persze annak pontos megértését feltételezi, hogy az algoritmusok miért jutottak bizonyos döntésekhez, ehhez pedig a felhasználóknak útmutatásra lenne szükségük.

Különösen úgy, hogy az ide visszavezethető problémák általában igen összetettek, és ahogy arra a szakértők felhívjk a figyelmet, a mesterséges intelligencia szabályozásában az egyoldalú vagy részrehajló működés teljes kiiktatásának ugyanolyan káros következményei lehetnek, mint az AI bias jelenségéből fakadó renszerszintű megkülönböztetésnek. Az a gépi tanuló rendszer ugyanis, amelyik nem tud általánosító következtetéseket levonni, tulajdonképpen tanulni sem képes, és a modell hatékonysága teljesen lecsökken.

A DataRobot szerint történt előrelépés ezen a területen, ide sorolható például az Európai Unió által javasolt MI-szabályozás tervezete. Ezzel együtt még nagyon sokat kell tenni annak érdekében, hogy az alkalmazott modellek tisztességesek, megbízhatók átláthatók és megmagyarázhatók legyenek. A Világgazdasági Fórum illetékesei ehhez hozzáteszik, hogy a DataRobot kutatása újra bemutatta, amit a hozzáértők már régóta látnak: az MI-megoldásokról szólva túlságosan régóta túlságosan ködös dolog, hogy hol húzódik az etikus és az etikátlan működés közti határvonal.

Lassan-lassan érik a felismerés

A szervezet mesterséges intelligenciával és a gépi tanulással foglalkozó egységének vezetője, egyben a WEF végrehajtó bizottságának tagja, Kay Firth-Butterfield viszont azt is megállapítja, hogy a felmérésben résztvevő informatikai igazgatók, informatikai igazgatók és menedzserek, adattudósok és fejlesztési vezetők egyértelműen megértik és értékelik az MI etikai kérdéseinek súlyát és hatását. Szerencsére az iparág beérésével egyre több olyan megoldás is elérhetővé válik, amelyik segíthet ellensúlyozni a mesterséges intelligencia torzulásait.

A Forrester egyik 2022-re vonatkozó előrejelzésében például azt jósolja a piackutató, hogy a „felelős MI-megoldások” piaca az idén megduplázódik az előző évihez képest. Ezek olyan képességeket kínálnak, amelyek a felhasználó vállalatoknak is segítenek a gyakorlatba ültetni az olyan alapelveket, mint amilyen az említett méltányosság és átláthatóság lenne. Az ilyen eszközök iránti érdeklődés, összhangban a DataRobot kutatásának eredményével, már túlterjed a szigorúan szabályozott iparágakon, és egyre több olyan cég fordít rájuk figyelmet, amely kritikus üzleti műveletekbe vonja be a mesterséges intelligenciát.

Forrás: BitPort

Gazdaság

Vállalati képzések: 233%-kal nőtt egy év alatt a cybersecurity képzések iránti igény a hazai cégek körében

Az egyik legnagyobb magyar képzőközpont friss kutatása szerint 2023 és 2025 között a hazai vállalatok képzési büdzséje egyértelműen a működésbiztonságot, a skálázhatóságot és a belső folyamatok automatizálását támogató területek felé csoportosult át.

A kiberbiztonsági képzések iránti igény ráadásul egyetlen év alatt 233 százalékkal növekedett, miközben a felhőalapú platformokhoz kapcsolódó tréningek volumene is többszörösére bővült – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Training360 végzett el összesen 972 hazai partnercége (KKV-k és multinacionális vállalatok) körében. A technológiai fejlesztés és az emberi kompetenciák erősítése párhuzamosan jelenik meg a vállalati képzésben – szűrte le a tapasztalatokat a Training360.

Évente 10,5 billió dolláros kárt okoz globálisan a kiberbűnözés, ennek megelőzésére költenek most a munkáltatók

A 2025-ös adatok szerint a kiberbűnözők által okozott kár globálisan eléri az évi 10,5 billió amerikai dolláros értéket – ez több mint fele a 450 milliós Európai Unió teljes tavalyi GDP-jének. Ennél is megdöbbentőbb adat, hogy a statisztikák szerint a sikeres kibertámadások közel 90 százaléka emberi hibára vezethető vissza. Ennek fényében már aligha meglepő, hogy a Training360 adatai szerint 2026-ban a vállalatok nem új, látványos technológiákat keresnek, hanem a működés stabilitását és a kockázatok csökkentését helyezik előtérbe.

A biztonság már üzleti alapfeltétel

A Training360 kutatása szerint 2024-ről 2025-re partnervállalatainak képzési büdzséje 233 százalékkal növekedett a kiberbiztonsági szegmensben. Ez nem csupán mennyiségi ugrás, hanem szemléletváltást is jelez: a biztonságtudatosság (Security Awareness) fejlesztése mára szervezeti szintű kompetenciává vált, a vállalatok egyre tudatosabban kezelik az emberi tényezőt, mint kockázati pontot. A jogszabályi környezet szigorodása (a NIS2 vagy éppen a DORA bevezetése), és a növekvő kiberfenyegetettség mellett a megelőzés vált a kockázatkezelési stratégia kulcselemévé.

„A számok egyértelműen kirajzolják a piaci irányt: a vállalatok nem rövid távú technológiai trendekre reagálnak, hanem azokat a területeket erősítik, amelyek közvetlenül befolyásolják a működésbiztonságot és a hatékonyságot. A képzési büdzsék tervezésénél a biztonság, az automatizáció és a felhőtechnológia került előtérbe”

– mondta Nyisztor József, a Training360 ügyvezetője.

A kiberbiztonság mellett a felhőalapú képzésekre költenek a cégek

A felhőalapú kollaborációs megoldásokhoz kapcsolódó képzések – különösen a Google Workspace – volumene többszörösére emelkedett 2024-ről 2025-re a Training360 felmérése szerint. Ez a növekedés arra utal, hogy számos vállalat technológiai diverzifikációba kezdett és a valós idejű, felhőalapú munkavégzést támogató platformok irányába mozdult el.

A képzési formák megoszlása a vizsgált időszakban kiegyensúlyozottá vált. A technikai jellegű oktatások 62 százaléka online, míg a készségfejlesztő tréningek 38 százaléka továbbra is személyesen zajlik. A vállalatok tehát a technológiai tudás átadásában az online hatékonyságot részesítik előnyben, míg a vezetői és kommunikációs kompetenciák fejlesztésében továbbra is fontosnak tartják a személyes interakciót. Emellett a cégek a képzési költségek optimalizálása céljából a lassabb és költségesebb egyedi tananyagfejlesztések helyett az azonnal implementálható digitális könyvtárak (off-the-shelf tartalmak) és előfizetéses modellek felé fordultak.

Magyarország legnagyobb felnőttképző központja, a Training360 vállalatoknak és magánszemélyeknek kínál többek között AI, high-end és irodai informatikai, valamint szervezetfejlesztési (vezetőfejlesztő, kompetenciafejlesztő és értékesítési) tréningeket. A cég árbevétele a 2024-es évben elérte a 2,6 milliárd forintot. A Training360 ügyfelei közé tartoznak a hazai pénzügyi szektor, a távközlési piac, az autóipar, az elektronikai gyártás, a közigazgatás, az energiaipar, a gépipar és a kereskedelem meghatározó szereplői.

A kutatás során a Training360 saját tranzakciós adatbázisát dolgozta fel, amelyben 972 hazai vállalat (KKV-k és multinacionális cégek) megrendeléseit összesítette a 2023-2025-ös időszakból. A teljes kutatási jelentés – amely a fentiek mellett kitér az AI, a high-end és irodai informatika és az e-learning témakörére is –, ide kattintva ingyenesen letölthető.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A technológia még mindig nem kiegyenlített pálya a nők számára

Hamarosan itt a nemzetközi nőnap, és bár sokan úgy vélik, hogy a nemi egyenjogúság mára megvalósult, számos kutatás rámutat arra, hogy a természettudományi, technológiai és mérnöki területeken még mindig alacsony a nők részvétele, sőt, már a pályaválasztás során is kevesen döntenek az ezekhez kapcsolódó képzések mellett.

Válaszként erre a tendenciára hirdette meg a Yettel az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karával közösen ösztöndíjprogramját azzal a céllal, hogy vonzóbbá tegye a mobiltechnológiát, valamint a műszaki területeket a fiatal nők számára. A nyertesek a támogatás jóvoltából magasabb szintre tudták fejleszteni ötleteiket, vagy akár már gyakorlati projekteket is megvalósítottak.

Az Eurostat friss adatai szerint bár folyamatosan nő a tudósként és mérnökként dolgozó nők száma az Európai Unióban, a tagállamok között még mindig jelentős különbségek mutatkoznak. A legmagasabb arányt Lettországban (50,9%), Dániában (48,8%), Észtországban (47,9%), Spanyolországban (47,6%), valamint Bulgáriában és Írországban (egyaránt 47,3%) regisztrálták. A nők legalacsonyabb részvételi arányát Németországban (34,6%), Szlovákiában (33,6%), Luxemburgban (32,4%), Magyarországon (31,7%) és Finnországban (30,7%) mérték.

Mindezek fényében különösen fontos, hogy a cégek is aktív szerepet vállaljanak a nők természettudományi, technológiai és mérnöki (vagyis STEM) területeken való részvételének erősítésében. Éppen ezért indította el 2024-ben a Yettel az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karával közösen a „Girls in tech” névre keresztelt ösztöndíjprogramot, amely nemrég lezárult, a szakmai zsűri kiválasztotta a nyertes hallgatókat. A program célja az volt, hogy a mobiltechnológiai és műszaki pályákat vonzóbbá tegye a fiatal nők számára.

„A fiatal generáció támogatása számunkra igen nagy jelentőséggel bír, ők jelentik a jövő munkaerejét. A technológia rohamosan fejlődik, és meggyőződésünk, hogy ebben a folyamatban még több nőnek kell szerepet kapnia. Fontosnak tartjuk, hogy a pályaválasztás előtt álló vagy már műszaki tanulmányokat folytató hallgatók felismerjék: a technológia területén komoly szakmai lehetőségek és hosszú távú karrierutak nyílnak meg előttük. A „Girls in tech” ösztöndíjjal ehhez kívántunk kézzelfogható támogatást és bátorítást nyújtani. Örülünk, hogy a programmal nyolc tehetséges fiatal szakmai fejlődéséhez járulhattunk hozzá, és a jövőben is törekszünk arra, hogy legyenek olyan kezdeményezéseink, amelyek ezeket a célokat szolgálják”

– mondta el Szalai Enikő, a Yettel Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.

Ezek a témák mozgatják leginkább a diákok fantáziáját

Az 5 millió forint keretösszegű program a diákok egy már meglévő IT vagy mérnöki területhez köthető tudományos tervének megvalósulásához járult hozzá. A kutatási időszak alatt, valamint a diplomázást követően a Yettel szakmai konzultációt is biztosított a diákoknak a vállalat szakembereivel.

A díjazottak kifejezetten aktuális és innovatív témákkal pályáztak, jól tükrözve, hogy a fiatal női tehetségek a legkorszerűbb technológiai kérdések felé is nyitottak. A nyertesek a támogatás jóvoltából magasabb szintre tudták fejleszteni ötleteiket, vagy akár már gyakorlati projekteket is megvalósítottak. Volt, aki mikrokontrolleres orvosi chatbot alkalmazást fejlesztett és AI-alapú orvosi képgenerálási rendszereket hozott létre, de a nyertes pályázatok témái között volt például az AI által generált tartalmak megbízható azonosítása, a zenei műfajfelismerés és audiófeldolgozás mesterséges intelligenciával, illetve a női termékenységet befolyásoló tényezők vizsgálata is.

A mobilszolgáltató hosszú ideje fontos területként kezeli a nők helyzetét a technológiai területeken, éppen ezért idén is csatlakozik a Nők a Tudományban Egyesület szervezésében megvalósuló Lányok napja programhoz. Idén április 23-án tartják az eseményt, amely az elmúlt 15 évben az ország legnagyobb elérésű, lányoknak szóló pályaorientációs rendezvényévé vált. Az érdeklődők hamarosan több információt tudhatnak meg a https://lanyoknapja.hu/ oldalon.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Emberi tűzfal a kiberbiztonságban – a védelem az embernél kezdődik

A kiberbiztonság ma már nem pusztán informatikai kérdés: legalább ennyire múlik az embereken is. Miközben világszerte nő a kibertámadások száma és kifinomultsága, egyre több szervezet kénytelen felismerni, hogy a technológiai védelem önmagában nem elég.

A tapasztalatok szerint a támadások jelentős része egyszerű figyelmetlenséggel, egy jól megírt adathalász e-maillel vagy egy rossz kattintással jut be a rendszerekbe. A K&H Bank ezért stratégiai kérdésként kezeli az úgynevezett „emberi tűzfal” megerősítését: a védelemben nemcsak az IT-részleg, hanem minden munkavállaló kulcsszerepet kap.

A kiberbiztonsági kockázatok világszerte gyorsuló ütemben nőnek, a támadások egyre összetettebbek, és hatásuk messze túlmutat az informatikai rendszereken. A World Economic Forum Globális kiberbiztonsági kitekintése szerint 2026-ra a mesterséges intelligencia térnyerése, a geopolitikai feszültségek és az egyre bonyolultabb digitális ellátási láncok alapjaiban formálják át a fenyegetések természetét. A szervezetek többsége úgy látja: az adathalászat és a digitális csalások erősödnek, miközben a támadók automatizált, kifinomult eszközöket vetnek be.

A jelentés szerint a kiberbiztonság ma már nem csupán technológiai kérdés, hanem stratégiai és gazdasági ügy is, ahol az ellenálló képesség nagyrészt a munkavállalók tudatosságán múlik. A legmodernebb védelem is csak annyira hatékony, amennyire felelősen használják.

A szakértők ezért az „emberi tűzfal” megerősítését tartják kulcsfontosságúnak: rendszeres képzésekkel és gyakorlati felkészítéssel lehet csökkenteni annak kockázatát, hogy egy óvatlan kattintás utat nyisson a támadóknak. Az erős, egyedi jelszavak használata, a többfaktoros hitelesítés, a gyanús üzenetek felismerése és a céges eszközök tudatos kezelése ma már alapelvárás.

Az adathalász e-mailek, zsarolóvírusok és social engineering támadások terjedése azt mutatja: a biztonság nem az IT-osztály kizárólagos feladata. A Zero Trust szemlélet és a folyamatos edukáció együtt teremthet olyan szervezeti kultúrát, ahol a technológia és az emberi felelősség egymást erősítve biztosítja a stabil működést.

„Nálunk, a K&H-nál a kiberbiztonság elsősorban emberi kérdés. Hiába a legmodernebb technológia, a védelem ott kezdődik, ahol a kollégák tudatos döntéseket hoznak a mindennapi munkájuk során. Éppen ezért a munkavállalói edukációt tekintjük a kibervédelem első vonalának. Odafigyelünk arra, hogy folyamatos képzésekkel és tanulási lehetőségekkel fejlesszük a szaktudást, és támogassuk a személyes fejlődést is – legyen szó digitális alapismeretekről, kiberbiztonsági tudatosságról vagy a mesterséges intelligencia felelős alkalmazásáról. Olyan megközelítést alkalmazunk, amely bevonja és motiválja a kollégákat, a hagyományos tanulási formák mellett a gamifikáció eszközeivel is, miközben biztosítja, hogy a szükséges tudás és szemlélet folyamatosan naprakész maradjon. Célunk, hogy minden munkatárs aktív részesévé váljon a védelemnek, ne csak szabályokat kövessen. A folyamatos fejlődés nálunk alapérték, hiszen maga a szervezet is lépést tart az innovációval és a fenntartható jövő kihívásaival”

– fogalmazott Medvey Leila, a K&H HR igazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss