Gazdaság
Rengeteg vállalkozásnak okoz problémát a mesterséges intelligencia
Az új technológiákat hasznosító szervezetek nagy része úgy gondolja, hogy világos iránymutatásra lenne szüksége az „AI bias” és a hozzá kapcsolódó komplex problémák kezelésére.
Már most is konkrét jelei tapasztalhatók annak a jelenségnek, hogy a mesterséges intelligencia elfogult működése a sokat emlegetett társadalmi következmények mellett az üzleti vállalkozásoknak is károkat okozhat. Nem csoda, hogy az új technológiák terjedésével ezen az oldalon is egyre nagyobb igény mutatkozik a terület érdemi szabályozására, hogy mielőbb kiküszöbölhessék az ilyen jellegű problémákat – derül ki a bostoni DataRobot szoftverház jelentéséből, amely a Világgazdasági Fórummal (WEF) és egyetemi kutatókkal együttműködésben készített.
A State of AI Bias című jelentésében több mint 350 szervezet válaszait dolgozáták fel különféle iparágakban. Ebben már az is érdekes, hogy a válaszadók valamivel több mint fele, 54 százaléka tartja aggasztónak az úgynevezett az „AI bias” jelenségét, vagyis a mesterséges intelligenciára épülő, automatizált rendszerek részrehajló működésének kockázatait. Még érdekesebb azonban, hogy a társaságok elsöprő többsége, 81 százaléka fejezte ki az igényét az erőteljesebb kormányzati szabályozásra, hogy megkönnyítse az ilyen kockázatok kezelését.
Bár a mesterséges intelligencia mélyebben beágyazott felhasználása még nem számít alapvetésnek a legtöbb szervezetnél, az AI bias megjelenésére visszavezethető, konkrét károk már most is érzékelhetők. Az érintett társaságok több mint egyharmada, 36 százaléka tapasztalt ennek kapcsán kihívásokat vagy valamilyen közvetlen negatív üzleti hatást; ezen belül 62 százalék számolt be bevételkiesésről, 61 százalék ügyfélvesztésről, 43 százalék távozó alkalmazottakról, 35 százalék pedig perek vagy jogi lépések miatt felmerült költségekről.
Nem lesz egyszerű megoldani
A márka presztízsének sérülését és a negatív médiavisszhangot 6 százalék jelölte meg, ami önmagában nem tűnik magas aránynak, de itt megint csak érdemes figyelembe venni az MI-technológiák relatíve alacsony szintű adaptációját – legalábbis abban az összefüggésben, hogy milyen távlatok állnak mág a későbbi bevezetések előtt. Az elfogultság megszüntetésének fő kihívása persze annak pontos megértését feltételezi, hogy az algoritmusok miért jutottak bizonyos döntésekhez, ehhez pedig a felhasználóknak útmutatásra lenne szükségük.
Különösen úgy, hogy az ide visszavezethető problémák általában igen összetettek, és ahogy arra a szakértők felhívjk a figyelmet, a mesterséges intelligencia szabályozásában az egyoldalú vagy részrehajló működés teljes kiiktatásának ugyanolyan káros következményei lehetnek, mint az AI bias jelenségéből fakadó renszerszintű megkülönböztetésnek. Az a gépi tanuló rendszer ugyanis, amelyik nem tud általánosító következtetéseket levonni, tulajdonképpen tanulni sem képes, és a modell hatékonysága teljesen lecsökken.
A DataRobot szerint történt előrelépés ezen a területen, ide sorolható például az Európai Unió által javasolt MI-szabályozás tervezete. Ezzel együtt még nagyon sokat kell tenni annak érdekében, hogy az alkalmazott modellek tisztességesek, megbízhatók átláthatók és megmagyarázhatók legyenek. A Világgazdasági Fórum illetékesei ehhez hozzáteszik, hogy a DataRobot kutatása újra bemutatta, amit a hozzáértők már régóta látnak: az MI-megoldásokról szólva túlságosan régóta túlságosan ködös dolog, hogy hol húzódik az etikus és az etikátlan működés közti határvonal.
Lassan-lassan érik a felismerés
A szervezet mesterséges intelligenciával és a gépi tanulással foglalkozó egységének vezetője, egyben a WEF végrehajtó bizottságának tagja, Kay Firth-Butterfield viszont azt is megállapítja, hogy a felmérésben résztvevő informatikai igazgatók, informatikai igazgatók és menedzserek, adattudósok és fejlesztési vezetők egyértelműen megértik és értékelik az MI etikai kérdéseinek súlyát és hatását. Szerencsére az iparág beérésével egyre több olyan megoldás is elérhetővé válik, amelyik segíthet ellensúlyozni a mesterséges intelligencia torzulásait.
A Forrester egyik 2022-re vonatkozó előrejelzésében például azt jósolja a piackutató, hogy a „felelős MI-megoldások” piaca az idén megduplázódik az előző évihez képest. Ezek olyan képességeket kínálnak, amelyek a felhasználó vállalatoknak is segítenek a gyakorlatba ültetni az olyan alapelveket, mint amilyen az említett méltányosság és átláthatóság lenne. Az ilyen eszközök iránti érdeklődés, összhangban a DataRobot kutatásának eredményével, már túlterjed a szigorúan szabályozott iparágakon, és egyre több olyan cég fordít rájuk figyelmet, amely kritikus üzleti műveletekbe vonja be a mesterséges intelligenciát.
Forrás: BitPort
Gazdaság
Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége
Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.
A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.
„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.
„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”
– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.
Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.
„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”
– húzta alá.
Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.
Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.
A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Budapest adott otthont a Schneider Electric Europe Supplier Day 2026 nemzetközi stratégiai beszállítói eseményének
Budapest adott otthont a Schneider Electric Europe Supplier Day 2026 nemzetközi eseménynek, amely Európa meghatározó beszállítóit, a Schneider Electric vezetőit és iparági szakértőit hozta össze annak érdekében, hogy közösen határozzák meg az energiaipar és az ipari értéklánc jövőbeni prioritásait.
A Powering the Future mottó jegyében megrendezett esemény célja a stratégiai partnerségek további erősítése, a közös növekedési lehetőségek feltárása, valamint azoknak a kihívásoknak és lehetőségeknek a megvitatása volt, amelyeket az elektrifikáció, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és az új energiaigényes infrastruktúrák, többek között az adatközpontok fejlődése teremtenek.
A budapesti találkozón mintegy 250 fő vett részt, köztük a Schneider Electric vezetői és több mint 200 stratégiai partner képviselője. A rendezvény egyedülálló lehetőséget biztosított arra, hogy a vállalat és beszállítói ökoszisztémája közösen gondolkodjon a jövő kihívásairól, és olyan együttműködési irányokat határozzon meg, amelyek támogatják a gyorsabb, rugalmasabb és fenntarthatóbb működést.
A rendezvény délelőtti eseményeinek központi témája a Schneider Electric globális ellátási láncának átalakulása, valamint a stratégiai beszállítói partnerségek jelentősége volt. A program olyan témákat járt körül, mint a növekedés támogatása, a működési rugalmasság növelése és a közös végrehajtási képességek fejlesztése.
A Schneider Electric szerint a jövő energiaipari és ipari kihívásaira csak szoros együttműködéssel lehet hatékony válaszokat adni. A stratégiai partnerektől a vállalat nem pusztán stabil beszállítói kapcsolatot vár, hanem olyan együttműködést, amely hozzájárul a versenyképesség, a fenntarthatóság, a minőség és az innováció folyamatos fejlesztéséhez.
„A következő energiaipari korszakban az együttműködés lesz a siker kulcsa. Az elektrifikáció, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia által formált világban olyan partneri ökoszisztémákra van szükség, amelyek képesek együtt gyorsabban reagálni, innoválni és értéket teremteni ügyfeleink és a társadalom számára”
– mondta Siliga Tünde a Schneider Electric GSC Budapest HUB vezetője.
A délutáni program fókuszában azok a technológiai trendek álltnak, amelyek alapvetően formálják az energiafelhasználás jövőjét. Kiemelt téma volt az adatközpontok gyors fejlődése, a mesterséges intelligencia térnyerése és a digitális megoldások szerepe az energiahatékonyabb működés kialakításában.
A Schneider Electric szerint a digitalizáció és a mesterséges intelligencia nem csupán új technológiai lehetőségeket jelentenek, hanem hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy a Schneider Electric és beszállítói ökoszisztémája ezeket a fejleményeket a fenntartható növekedés lehetőségeivé alakítsa. A rendezvény részeként beszállítói fórumok, workshopok és vezetői egyeztetések is helyet kaptak, amelyek célja a tapasztalatcsere és az innovációs lehetőségek feltárása. A résztvevők olyan témákban osztották meg tapasztalataikat, mint az ellátási láncok ellenállóképessége, az ipari innováció, a digitalizáció, a fenntartható működés és a jövő gyártási megoldásai.
A Schneider Electric Europe Supplier Day 2026 üzenete, hogy a jövő energiaipari rendszereinek kialakítása közös feladat. A vállalat és stratégiai partnerei együtt dolgoznak azon, hogy az új technológiákban rejlő lehetőségeket hosszú távú értékteremtéssé alakítsák.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Az összes hitelállomány több mint egyötödét támogatott lakáshitelek teszik ki
Látványosan emelkedett az év második negyedévében is a támogatott lakáshitelek aránya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank Háztartások hitelállománya című negyedéves jelentése, amelyet a Bank360 dolgozott fel.
A jelentés szerint a hazai háztartási hitelállomány 2026 II. negyedévének végére 14 292 milliárd forintra nőtt, ami éves alapon 19,4%-os emelkedést jelent. Az állományon belül változatlanul a forint alapú piaci lakáshitelek részaránya a legmagasabb, igaz, ez az arány az Otthon Start Program indulása óta folyamatosan csökken. Ezzel párhuzamosan az új folyósításokon belül a piaci lakáshitelek már csak a harmadik legjelentősebb részaránnyal rendelkeznek, lemaradva a támogatott lakáshitelek és a személyi hitelek mögött.
Ma reggel jelent meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján a 2026. II. negyedévre vonatkozó Háztartások hitelállományának alakulása című jelentés. A jegybanki adatsor szerint a szóban forgó időszak végén 14 292 milliárd forint volt a hazai háztartási hitelállomány, ami 5,7%-kal múlta felül az I. negyedév végén regisztrált 13 527 milliárd forintot. Év/év alapon az állomány ennél lényegesen nagyobb, mintegy 19,4%-os mértékben tudott növekedni, 2025. II. negyedév végén ugyanis még csak 11 968 milliárd forintot tett ki a háztartási hitelállomány.
A háztartási hitelállományon belül változatlanul a piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek rendelkeznek a legnagyobb, 34,4%-os részaránnyal, igaz, ez 2,2 százalékpontos csökkenést jelent az I. negyedév végi 36,6%-os részarányhoz képest. Éves alapon még jelentősebb, 6,1 százalékpontos térvesztésről beszélhetünk, 2025. II. negyedév végén még a hitelállomány 40,5%-át tették ki a piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek. Igaz, összegszerűen még így is a részállomány növekedéséről beszélhetünk, elvégre az egy évvel korábbi 4 844 milliárd forintos piaci lakáshitel-állomány az idei II. negyedév végére 4 911 milliárd forintra emelkedett, ami 1,4%-os növekedést jelent.
A piaci és egyéb lakáshitelek részarányának csökkenését egyértelműen az Otthon Start Program tavaly szeptemberi indulásával magyarázhatjuk. A tavalyi év II. – tehát a program indulása előtti utolsó – negyedév végén a támogatott lakáshitelek teljes állományon belüli aránya mindössze 10,5% volt, ami azóta folyamatosan emelkedik, és idén június végére elérte a 20,6%-ot. Ez a tendencia még látványosabban megmutatkozik a tárgynegyedévi folyósításokon belül, ahol is 2025. II. negyedévben 8,7%, 2026. II. negyedévben pedig már 39,9% volt a támogatott forint lakáshitelek súlya.
Ezzel párhuzamosan pedig a piaci és egyéb forint lakáshitelek folyósításon belüli részaránya a 2025. II. negyedévi 33,4%-ról az idei év II. negyedévi 11,1%-ra csökkent. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a támogatott lakáshitelek folyósításának részaránya a most vizsgált időszakban már csökkenőben volt. Míg 2025. IV. negyedévben a folyósított állománynak a 43,5%-át tették ki a támogatott lakáshitelek, 2026. I. negyedévben pedig a 45,5%-át, addig a II. negyedévben már csak a fent említett 39,9%-át.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
Schweigert Fusion az Akvárium Klubban
-
Gazdaság2 hét ago
Új kutatás: a befektetés Magyarországon már nem csak a vagyonosok műfaja
-
Gazdaság2 hét ago
Olvadnak a betéti kamatok – most érdemes lépni
-
Ipar2 hét ago
Elérhetőbbé válik a fém 3D nyomtatás
-
Gazdaság2 hét ago
A bértranszparencia láthatóbbá teheti az anyasági bérhátrányt
-
Gazdaság2 hét ago
A Kamara nyitott egy új típusú feladatkör megfogalmazására
-
Gazdaság2 hét ago
A szőlő szereti a meleget, de a magyar borvidékeknek már túl sok jut belőle
-
Gazdaság1 hét ago
A szabálykövető vállalkozás ne versenyhátrányból, hanem versenyelőnyből induljon




