Connect with us

Gazdaság

Rengeteg vállalkozásnak okoz problémát a mesterséges intelligencia

mesterséges

Az új technológiákat hasznosító szervezetek nagy része úgy gondolja, hogy világos iránymutatásra lenne szüksége az „AI bias” és a hozzá kapcsolódó komplex problémák kezelésére.

Már most is konkrét jelei tapasztalhatók annak a jelenségnek, hogy a mesterséges intelligencia elfogult működése a sokat emlegetett társadalmi következmények mellett az üzleti vállalkozásoknak is károkat okozhat. Nem csoda, hogy az új technológiák terjedésével ezen az oldalon is egyre nagyobb igény mutatkozik a terület érdemi szabályozására, hogy mielőbb kiküszöbölhessék az ilyen jellegű problémákat – derül ki a bostoni DataRobot szoftverház jelentéséből, amely a Világgazdasági Fórummal (WEF) és egyetemi kutatókkal együttműködésben készített.

A State of AI Bias című jelentésében több mint 350 szervezet válaszait dolgozáták fel különféle iparágakban. Ebben már az is érdekes, hogy a válaszadók valamivel több mint fele, 54 százaléka tartja aggasztónak az úgynevezett az „AI bias” jelenségét, vagyis a mesterséges intelligenciára épülő, automatizált rendszerek részrehajló működésének kockázatait. Még érdekesebb azonban, hogy a társaságok elsöprő többsége, 81 százaléka fejezte ki az igényét az erőteljesebb kormányzati szabályozásra, hogy megkönnyítse az ilyen kockázatok kezelését.

Bár a mesterséges intelligencia mélyebben beágyazott felhasználása még nem számít alapvetésnek a legtöbb szervezetnél, az AI bias megjelenésére visszavezethető, konkrét károk már most is érzékelhetők. Az érintett társaságok több mint egyharmada, 36 százaléka tapasztalt ennek kapcsán kihívásokat vagy valamilyen közvetlen negatív üzleti hatást; ezen belül 62 százalék számolt be bevételkiesésről, 61 százalék ügyfélvesztésről, 43 százalék távozó alkalmazottakról, 35 százalék pedig perek vagy jogi lépések miatt felmerült költségekről.

Nem lesz egyszerű megoldani

A márka presztízsének sérülését és a negatív médiavisszhangot 6 százalék jelölte meg, ami önmagában nem tűnik magas aránynak, de itt megint csak érdemes figyelembe venni az MI-technológiák relatíve alacsony szintű adaptációját – legalábbis abban az összefüggésben, hogy milyen távlatok állnak mág a későbbi bevezetések előtt. Az elfogultság megszüntetésének fő kihívása persze annak pontos megértését feltételezi, hogy az algoritmusok miért jutottak bizonyos döntésekhez, ehhez pedig a felhasználóknak útmutatásra lenne szükségük.

Különösen úgy, hogy az ide visszavezethető problémák általában igen összetettek, és ahogy arra a szakértők felhívjk a figyelmet, a mesterséges intelligencia szabályozásában az egyoldalú vagy részrehajló működés teljes kiiktatásának ugyanolyan káros következményei lehetnek, mint az AI bias jelenségéből fakadó renszerszintű megkülönböztetésnek. Az a gépi tanuló rendszer ugyanis, amelyik nem tud általánosító következtetéseket levonni, tulajdonképpen tanulni sem képes, és a modell hatékonysága teljesen lecsökken.

A DataRobot szerint történt előrelépés ezen a területen, ide sorolható például az Európai Unió által javasolt MI-szabályozás tervezete. Ezzel együtt még nagyon sokat kell tenni annak érdekében, hogy az alkalmazott modellek tisztességesek, megbízhatók átláthatók és megmagyarázhatók legyenek. A Világgazdasági Fórum illetékesei ehhez hozzáteszik, hogy a DataRobot kutatása újra bemutatta, amit a hozzáértők már régóta látnak: az MI-megoldásokról szólva túlságosan régóta túlságosan ködös dolog, hogy hol húzódik az etikus és az etikátlan működés közti határvonal.

Lassan-lassan érik a felismerés

A szervezet mesterséges intelligenciával és a gépi tanulással foglalkozó egységének vezetője, egyben a WEF végrehajtó bizottságának tagja, Kay Firth-Butterfield viszont azt is megállapítja, hogy a felmérésben résztvevő informatikai igazgatók, informatikai igazgatók és menedzserek, adattudósok és fejlesztési vezetők egyértelműen megértik és értékelik az MI etikai kérdéseinek súlyát és hatását. Szerencsére az iparág beérésével egyre több olyan megoldás is elérhetővé válik, amelyik segíthet ellensúlyozni a mesterséges intelligencia torzulásait.

A Forrester egyik 2022-re vonatkozó előrejelzésében például azt jósolja a piackutató, hogy a „felelős MI-megoldások” piaca az idén megduplázódik az előző évihez képest. Ezek olyan képességeket kínálnak, amelyek a felhasználó vállalatoknak is segítenek a gyakorlatba ültetni az olyan alapelveket, mint amilyen az említett méltányosság és átláthatóság lenne. Az ilyen eszközök iránti érdeklődés, összhangban a DataRobot kutatásának eredményével, már túlterjed a szigorúan szabályozott iparágakon, és egyre több olyan cég fordít rájuk figyelmet, amely kritikus üzleti műveletekbe vonja be a mesterséges intelligenciát.

Forrás: BitPort

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Öt markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét

A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív mesterséges intelligencia használatával (GenAI) és globális tehetséggondozással reagálnak a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira – derült ki a Deloitte friss felmérésből.

A kutatás öt kulcsterületre fókuszál – a technológiai fejlesztésektől és vezetői hatékonyságtól kezdve a működésre legalkalmasabb országok feltérképezésén át, a képzett munkaerő megtartásáig – bemutatva, hogyan válhatnak ezen szolgáltatóközpontok a vállalatokban az üzleti transzformáció és hatékonyság hajtóerejévé.

A Deloitte 2025-ös Global Business Services (GBS) felmérésben vizsgált vállalatok működésüket tekintve globális és többfunkciós megközelítést alkalmaznak. Stratégiai prioritásként kezelik a mesterséges intelligencia felhasználását és a digitális fejlesztéseket a működési folyamatok hatékonyságának javítása, a költségcsökkentés és a jobb ügyfélélmény elérése érdekében. Működésükben és a hagyományos üzleti szolgáltatásokon túlmutató tevékenység-portfóliójuk bővítésében pedig egyre meghatározóbb szerephez jut a specializált kompetencia központok felépítése, valamint a világ minden tájáról toborzott tehetségek bevonzása és fejlesztése.

A 2025-ös GBS felmérés öt markáns trendet elemez:

  1. Az új generációs képességek (next-gen skills) és a kiemelkedő ügyfélélmény növekvő jelentősége

A kutatás eredménye szerint a szervezetek a következő három évben egyre nagyobb figyelmet fordítanak új generációs kompetenciáik fejlesztésére, és digitális képességeik továbbfejlesztésére. A digitalizációt prioritásként kezelő vállalatok csaknem fele működtet GBS-központokat a jelentős digitális és adatkezelési kompetenciákat kínáló Indiában. Mindemellett az ügyfélélmény javítása azért válik még inkább jelentőssé, mert a szervezetek az ügyfelek hűségének növelése mellett így tudják megkülönböztetni magukat versenytársaiktól.

  1. Egységes vezetés, növekvő megtakarítások

A globális üzleti szolgáltatásokban jellemzően a stratégia meghatározása globálisan történik, míg az ügyfélélményt javító és a napi működést befolyásoló döntések meghozatala a helyi GBS és szakterületi vezetők feladata. A kutatás szerint a globális GBS-vezető pozíciót működtető és hatékony, központi döntéshozatali rendszert kiépítő vállalatok 55 százaléka átlagosan 20 százalékot meghaladó megtakarítást ért el.

  1. Befektetés a generatív mesterséges intelligenciába (GenAI) és az adatbiztonságba

A globális szolgáltató cégek elsősorban technológiai fejlesztésekkel és üzleti folyamataik fejlesztésével igyekeznek elérni hatékonyságnövelési és költségcsökkentési céljaikat, melyek magukban foglalják például a GenAI technológia alkalmazását, különféle automatizációs megoldások bevezetését vagy adatelemzési képességeik javítását. A kutatásban részt vevő vállalatok 58 százaléka már elindult (vagy tervezi az indulást) a generatív mesterséges intelligencia világába. Elsősorban a pénzügyek és az informatika területén alkalmaznak a cégek AI megoldásokat jellemzően a számlakezelésben, chatbotok alkalmazásában és az adatelemzés területén.

  1. A legvonzóbb országok a globális üzleti szolgáltatók szemszögéből

A mezőnyből kiemelkedő India, az Egyesült Államok és Lengyelország 2019 óta minden alkalommal szerepelt a kedveltségi lista első öt helyezettje között. Mexikó a munkaerő és a technológia elérhetősége és a versenyképes költségszint miatt tartja a két éve megszerzett harmadik pozícióját. Feljövőben van és idén bekerült Portugália is a Top 10-be, ahol Magyarország, Malajzia és Spanyolország évek óta stabil szereplők.

  1. Nagy a kereslet a jól képzett munkaerőre

Szolgáltató tevékenységük bővüléséhez igazodva a globális üzleti szolgáltató szervezetek fele tervez létszámbővítést új feladataik ellátására, de a tehetségek felkutatása és megtartása komoly kihívást jelent. A jelentkezők egy részénél a képességek és a képzettség hiánya jelent gondot, míg egyes országokban a magas fluktuáció és a megnövekedett munkaerőköltségek állítják kihívás elé a cégeket. A vállalatok erős és vonzó vállalati kultúra kialakításával, a helyi munkaerőpiaci viszonyokhoz igazított javadalmazási rendszerrel és az ahhoz kapcsolódó, a munkavállók jólétét támogató intézkedésekkel, például a hibrid munkavégzési modell bevezetésével igyekeznek kezelni a problémát.

A Deloitte a globális üzleti szolgáltatások piacát áttekintő, sorrendben a 14. Global Business Services (GBS) Survey című felmérését (korábbi nevén Global Shared Services and Outsourcing Survey) 2024 harmadik és negyedik negyedévében állította össze. A kutatásban több mint 30 ország kétezer iparági szereplőjének válaszait használta fel a Deloitte, amelyeket az elmúlt 8 évben gyűjtött.

A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentősen nőtt a békéltető testületek által lezárt ügyek száma

Hatékonyabb fogyasztóvédelem a békéltető testületek kitartó munkájának köszönhetően és a Nagy Elek elnöksége alatt megújult MKIK vezetésének aktív közreműködésével.

A 2025. év első felében országosan 687-tel több ügyet zártak le a békéltető testületek, mint az előző év azonos időszakában – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) legfrissebb adataiból. A tavalyi 4832 lezárt ügyhöz képest idén már 5519 ügyben született döntés, ami több mint 14 százalékos növekedést jelent. Ezzel párhuzamosan az elbírált ügyek összértéke is emelkedett: a tavalyi 1,38 milliárd forintról 1,45 milliárd forintra, ami a fogyasztók számára is érezhető előrelépést jelent.

A számok önmagukért beszélnek: Budapesten 392-vel, Hajdú-Biharban 115-tel, Csongrád-Csanádban 73-mal nőtt a lezárt ügyek száma, de jelentős növekedés történt Fejér, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben is.

Ez az eredmény is jól mutatja, hogy a 2024. január 1-jén bevezetett, új, regionális struktúrára épülő békéltető testületi rendszer hatékonyan működik. A rendszer országosan 8 regionális testületben működik tovább, gyorsabb és eredményesebb eljárást biztosítva a fogyasztók és vállalkozások közötti jogviták békés rendezésére.

Az MKIK elnökségének vezetésével, Nagy Elek elnök úr irányításával megújult kamarai vezetés aktív és előrelátó munkája kulcsszerepet játszott abban, hogy a békéltető testületek működése még hatékonyabbá váljon. A strukturális átalakítás, a digitalizációs fejlesztések, valamint a szakmai támogatás jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a testületek gyorsabban és hatékonyabban tudjanak reagálni a fogyasztói panaszokra.

A békéltető testületek célja továbbra is változatlan: gyors, hatékony, ingyenes és elérhető jogérvényesítés biztosítása minden fogyasztó számára. A testületek nemcsak döntéshozó szerepet töltenek be, hanem segítséget és tanácsot is adnak a fogyasztókat megillető jogokról és kötelezettségekről.

További információk és elérhetőségek a www.bekeltetes.hu oldalon találhatók.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

USA Kriptóhete történelmi fordulópontot jelent – a Bitget vezérigazgatója szerint ez csak a kezdet

Az USA-ban zajló Kriptóhét és az új kriptovaluta-szabályozási csomag bejelentései minden korábbinál erősebben jelzik: a digitális pénzügyek új korszakba léptek. A Bitcoin történelmi csúcsa, a rekordméretű intézményi befektetések, valamint az új törvények – mint a GENIUS ActClarity Act és az Anti-CBDC Surveillance State Act – együtt egyértelmű fordulópontot jelentenek a piac fejlődésében.

Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója így fogalmazott:

„Az amerikai törvényhozók végre olyan kereteket alkottak, amelyek lehetővé teszik a kriptoipar intézményi szintű növekedését, szabályozott, mégis innovációbarát környezetben. Ez nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem a globális közösségnek is jelzésértékű.”

4 kulcstényező, ami meghatározza a változást:

1. Intézményi áttörés a Bitcoin piacán

A spot ETF-ekbe történő beáramlás 2024-ben elérte a 44,2 milliárd USD-t, ami 320%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A BlackRock IBIT 56 milliárdot, a Fidelity FBTC 21 milliárdot kezel. Eközben a kriptós hedge fundok már 15 milliárd USD értékben tartanak digitális eszközöket.

2. GENIUS Act: stabilcoin-szabályozás új szinten

A szenátus által elfogadott GENIUS Act szigorú tartalékkövetelményeket ír elő a stabilcoin-kibocsátók számára, megbízható, skálázható infrastruktúrát biztosítva a pénzügyi rendszer számára – hasonló jelentőséggel, mint az amerikai államközi autópályák kiépítése.

3. Clarity Act: világos keretek a kriptoszektorban

Ez a törvényjavaslat tisztázza a tokenek, platformok és letétkezelők közötti jogi határokat. Egyértelműen kijelöli, hogy a CFTC vagy az SEC szabályozza az adott eszköztípust – csökkentve a bizonytalanságot, és elősegítve az intézményi részvételt.

4. CBDC-tilalom: a pénzügyi szabadság védelme

Az Anti-CBDC Surveillance State Act megtiltaná az amerikai központi banki digitális valuta bevezetését, megerősítve az Egyesült Államok elköteleződését a magánszektor által vezérelt innováció és a pénzügyi szabadság mellett.

A Bitget álláspontja

A Bitget – a világ egyik vezető kriptotőzsdéje és Web3 vállalata – úgy véli, ezek az amerikai intézkedések globális hatással bírnak: olyan környezetet teremtenek, amelyben a kriptóipar hosszú távon fenntarthatóan, biztonságosan és szabályozott keretek között növekedhet.

A Bitget vezérigazgatója így zárja gondolatait:

„Ezek a törvények meghívást jelentenek számunkra: hogy a jövő kriptoinfrastruktúráját közösen formáljuk – átláthatóan, szabályozottan, mégis szabadon.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss