Gazdaság
Rengeteg vállalkozásnak okoz problémát a mesterséges intelligencia
Az új technológiákat hasznosító szervezetek nagy része úgy gondolja, hogy világos iránymutatásra lenne szüksége az „AI bias” és a hozzá kapcsolódó komplex problémák kezelésére.
Már most is konkrét jelei tapasztalhatók annak a jelenségnek, hogy a mesterséges intelligencia elfogult működése a sokat emlegetett társadalmi következmények mellett az üzleti vállalkozásoknak is károkat okozhat. Nem csoda, hogy az új technológiák terjedésével ezen az oldalon is egyre nagyobb igény mutatkozik a terület érdemi szabályozására, hogy mielőbb kiküszöbölhessék az ilyen jellegű problémákat – derül ki a bostoni DataRobot szoftverház jelentéséből, amely a Világgazdasági Fórummal (WEF) és egyetemi kutatókkal együttműködésben készített.
A State of AI Bias című jelentésében több mint 350 szervezet válaszait dolgozáták fel különféle iparágakban. Ebben már az is érdekes, hogy a válaszadók valamivel több mint fele, 54 százaléka tartja aggasztónak az úgynevezett az „AI bias” jelenségét, vagyis a mesterséges intelligenciára épülő, automatizált rendszerek részrehajló működésének kockázatait. Még érdekesebb azonban, hogy a társaságok elsöprő többsége, 81 százaléka fejezte ki az igényét az erőteljesebb kormányzati szabályozásra, hogy megkönnyítse az ilyen kockázatok kezelését.
Bár a mesterséges intelligencia mélyebben beágyazott felhasználása még nem számít alapvetésnek a legtöbb szervezetnél, az AI bias megjelenésére visszavezethető, konkrét károk már most is érzékelhetők. Az érintett társaságok több mint egyharmada, 36 százaléka tapasztalt ennek kapcsán kihívásokat vagy valamilyen közvetlen negatív üzleti hatást; ezen belül 62 százalék számolt be bevételkiesésről, 61 százalék ügyfélvesztésről, 43 százalék távozó alkalmazottakról, 35 százalék pedig perek vagy jogi lépések miatt felmerült költségekről.
Nem lesz egyszerű megoldani
A márka presztízsének sérülését és a negatív médiavisszhangot 6 százalék jelölte meg, ami önmagában nem tűnik magas aránynak, de itt megint csak érdemes figyelembe venni az MI-technológiák relatíve alacsony szintű adaptációját – legalábbis abban az összefüggésben, hogy milyen távlatok állnak mág a későbbi bevezetések előtt. Az elfogultság megszüntetésének fő kihívása persze annak pontos megértését feltételezi, hogy az algoritmusok miért jutottak bizonyos döntésekhez, ehhez pedig a felhasználóknak útmutatásra lenne szükségük.
Különösen úgy, hogy az ide visszavezethető problémák általában igen összetettek, és ahogy arra a szakértők felhívjk a figyelmet, a mesterséges intelligencia szabályozásában az egyoldalú vagy részrehajló működés teljes kiiktatásának ugyanolyan káros következményei lehetnek, mint az AI bias jelenségéből fakadó renszerszintű megkülönböztetésnek. Az a gépi tanuló rendszer ugyanis, amelyik nem tud általánosító következtetéseket levonni, tulajdonképpen tanulni sem képes, és a modell hatékonysága teljesen lecsökken.
A DataRobot szerint történt előrelépés ezen a területen, ide sorolható például az Európai Unió által javasolt MI-szabályozás tervezete. Ezzel együtt még nagyon sokat kell tenni annak érdekében, hogy az alkalmazott modellek tisztességesek, megbízhatók átláthatók és megmagyarázhatók legyenek. A Világgazdasági Fórum illetékesei ehhez hozzáteszik, hogy a DataRobot kutatása újra bemutatta, amit a hozzáértők már régóta látnak: az MI-megoldásokról szólva túlságosan régóta túlságosan ködös dolog, hogy hol húzódik az etikus és az etikátlan működés közti határvonal.
Lassan-lassan érik a felismerés
A szervezet mesterséges intelligenciával és a gépi tanulással foglalkozó egységének vezetője, egyben a WEF végrehajtó bizottságának tagja, Kay Firth-Butterfield viszont azt is megállapítja, hogy a felmérésben résztvevő informatikai igazgatók, informatikai igazgatók és menedzserek, adattudósok és fejlesztési vezetők egyértelműen megértik és értékelik az MI etikai kérdéseinek súlyát és hatását. Szerencsére az iparág beérésével egyre több olyan megoldás is elérhetővé válik, amelyik segíthet ellensúlyozni a mesterséges intelligencia torzulásait.
A Forrester egyik 2022-re vonatkozó előrejelzésében például azt jósolja a piackutató, hogy a „felelős MI-megoldások” piaca az idén megduplázódik az előző évihez képest. Ezek olyan képességeket kínálnak, amelyek a felhasználó vállalatoknak is segítenek a gyakorlatba ültetni az olyan alapelveket, mint amilyen az említett méltányosság és átláthatóság lenne. Az ilyen eszközök iránti érdeklődés, összhangban a DataRobot kutatásának eredményével, már túlterjed a szigorúan szabályozott iparágakon, és egyre több olyan cég fordít rájuk figyelmet, amely kritikus üzleti műveletekbe vonja be a mesterséges intelligenciát.
Forrás: BitPort
Gazdaság
Kijöttek a legfrissebb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) héten megjelent tájékoztatása szerint 2026 júliusában bruttó 745 500 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó érték 523 300 forint volt.
A bruttó mediánérték ennél lényegesen alacsonyabb, 618 200 forint volt, míg a nettó keresetek mediánértéke 437 900 forint volt. A friss kereseti adatok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszegek felvételében gondolkodhatnak az átlag- és mediánösszegeket megkereső lakossági ügyfelek.
A KSH legutóbbi adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban álló magyarok átlagkeresete 745 500 forint volt 2026 júliusában, míg a nettó átlagkereset 523 300 forint volt ugyanezen időszakban. A hivatal számításai szerint a bruttó átlagkereset 7,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a nettó átlagkereset 9,1%-kal, a reálkereset pedig 7,8%-kal emelkedett. Ugyanakkor a bruttó mediánkereset továbbra is lényegesen elmarad az átlagkeresettől – előbbi 618 200 forint, míg a nettó mediánkereset 437 900 forint volt idén júliusban.
Mekkora jelzáloghitelre elég a júliusi átlagfizetés?
A friss adatok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora piaci jelzáloghitelt tud felvenni egy olyan lakossági ügyfél, akinek a keresete a júliusi átlag- illetve mediánbérrel egyezik meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által hozott szabályok értelmében jelenleg a nettó 800 ezer forintot el nem éri jövedelmek maximum az 50%-ig terhelhetők törlesztőrészletekkel, tehát az átlag- és a mediánkereset esetében is ezzel az aránnyal lehet számolni.
A fent leírtakból következik, hogy a nettó átlagkereset esetében maximum 261 650 forint, míg a nettó mediánkereset esetében maximum 218 950 forint lehet a havi törlesztőrészlet vállalható összege.
A Bank360 lakáshitel kalkulátora szerint egy 20 éves futamidejű, 33,5 millió forintos piaci jelzáloghitelnek 259 ezer és 262 ezer forint között a havi törlesztőrészlete, tehát a jelenlegi nettó átlagkeresettel megközelítőleg ez az a maximális hitelösszeg, ami felvehető (THM 7,22% – 7,43%). Hosszabb, 25 éves futamidő esetén ez az összeg ~36,5 millió forintig növelhető, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet 257 ezer és 261 ezer forint között alakul (THM 7,22% – 7,42%).
Azok esetében, akiknek a bére a júliusi nettó mediánbérrel egyezik meg, a felvehető maximális hitelösszeg 20 éves futamidő mellett megközelítőleg 27,5 millió forint, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet 213 ezer és 219 ezer forint között alakul (THM 7,22% – 7,75%). Hosszabb, 25 éves futamidő esetén a hitelösszeg maximuma 30 millió forint, aminek a havi törlesztőrészlete 211 ezer és 219 ezer forint között mozogna (THM 7,22% – 7,72%).
Lényegesen magasabb összegeket vehetnek fel azok, akik jogosultak az Otthon Start Program kamattámogatott lakáshitelére, hiszen nekik az állami támogatás révén lényegesen alacsonyabb, mindössze 3%-os kamattal kell számolniuk. A konstrukció keretein belüli legmagasabb, 50 millió forintos hitelösszegnek 25 éves futamidő esetén 237 ezer forint körül alakul a havi törlesztőrészlete (THM 3,03% – 3,06%), így az bőven belefér a júliusi nettó átlagkereset 50%-ába, vagyis a legalább ennyit kereső adósok akár a teljes hitelösszeg felvételére is képesek lehetnek.
A nettón mediánbért keresőkről ez már nem mondható el, így az ő esetükben alacsonyabb a felvehető hitelösszeg. Az ő esetükben, amennyiben a futamidő 25 év, úgy a felvehető maximális hitelösszeg 46 millió forint, aminek a havi törlesztőrészlete 217 – 219 ezer forint között mozog (THM 3,03% – 3,06%).
Amennyiben a futamidő csak 20 év, úgy a nettó mediánbért megkeresők esetében 39 millió forint a felvehető maximum (216 – 217 ezer forint havi törlesztőrészlet, THM 3,03% – 3,06%), de ekkora időtávon a nettó átlagkeresetet keresők esetében is alacsonyabb, 47 millió forintos összeg vehető fel (260 – 261 ezer forintos havi törlesztő, THM 3,03% – 3,06%).
Mekkora személyi hitelre elegendő a júliusi átlagkereset?
Ami a személy hitelek piacát illeti, ott továbbra is a nettó átlagkeresetet megkereső ügyfelek akár a jelenlegi legmagasabb, 15 millió forintos hitelösszeget is képesek felvenni, feltéve, hogy a hitelösszeg megfelelően hosszú futamidővel társul. 7 éves futamidővel számolva a jelenlegi személyihitel-ajánlatok alapján havi 245 ezer és 258 ezer forint között alakul a havi törlesztőrészlet (THM 9,90% – 12,00%), ami már belefér a jegybank által előírt keretbe.
A nettó mediánbért keresők esetében értelemszerűen még hosszabb, 9 éves futamidőre van szükség ahhoz, hogy a 211 ezer forintos (THM 10,68%) havi törlesztőrészlet beleférjen a jövedelem 50%-ába. Amennyiben valaki ennél rövidebb, 8 éves futamidő mellett szeretne személyi hitelt felvenni, úgy a hitelösszeget is csökkenteni kellene. Példának okáért, 14 millió forint személyi hitel esetében, amennyiben a futamidő 8 év, úgy a törlesztőrészlet 208 ezer és 223 ezer forint között alakul (THM 9,94% – 12,22%), így az ajánlatok többségét el tudná fogadni egy mediánbért megkereső ügyfél.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új szintre emeli az MI-t kiszolgáló adatközpontok áramellátását a Schneider Electric
Gyorsan telepíthető, skálázható és az ellenállóképességet jelentős mértékben növelő áramellátási megoldásokat mutatott be a Schneider Electric.
A világ egyik vezető energia-technológiai vállalatának új, előregyártott tápegység-moduljait kimondottan a hiperméretű, illetve a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontok igényeinek figyelembevételével fejlesztették ki.
A mesterséges intelligencia gyors térhódításával az adatközpontok üzemeltetőin egyre nagyobb a nyomás, hogy minél gyorsabban és nagyobb léptékben kezdjenek el használni nagy sűrűségű infrastruktúrát. A hagyományos, egyedi igények alapján készült, előre gyártott áramellátási megoldások esetében azonban gyakran 12–14 hónap is eltelik a telepítésig, ami problémát jelent azok számára, akik szeretnék gyorsan bővíteni a kapacitásukat.
A Schneider Electric új, szabványosított megközelítése megoldást kínál erre a kihívásra azáltal, hogy egyszerűsíti a specifikációs, tervezési és árajánlat-készítési folyamatokat, lehetővé téve az előre gyártott áramellátási infrastruktúra akár hat hónap alatt történő legyártását. A Schneider Electric legújabb, Galaxy VXL (GVXL) UPS-technológiájára épülő új megoldások modulonként akár 2,5 megawatt (MW) teljesítményt nyújtanak, így a vállalat eddigi legnagyobb, egyetlen konténerből álló, előre gyártott tápellátási megoldásának számítanak.
Az új berendezéseket a Schneider Electric és az NVIDIA legújabb, a GB300 NVL72 platformhoz használható, integrált energiagazdálkodási és folyadékhűtés-vezérlőket tartalmazó referencia-tervei alapján, skálázható „tápegység-blokkoknak” tervezték meg. Ez a konstrukció lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy gyorsan telepítsenek MI-kompatibilis tápellátási infrastruktúrát a nagy teljesítményű számítástechnika (HPC), az MI-képzésben részt vevő rendszerek és a GPU-intenzív munkamenetek támogatására.
A szabványosított referencia-tervekben elérhető új portfólió – amely dedikált, 2 MW, 2,25 MW, illetve 2,5 MW konfigurációjú tápegység-modulokat és -kereteket tartalmaz – fokozott sebességet, kiszámíthatóságot és skálázhatóságot biztosít a mesterséges intelligencia alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontokban.
„A mai adatközpont-üzemeltetők hatalmas nyomás alatt állnak, hogy az MI-kompatibilis infrastruktúrát minél gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb léptékben állítsák üzembe. Előre gyártott áramellátó rendszereink szabványosításával és Galaxy VXL UPS-technológiánk beépítésével lehetővé tesszük a hiperméretű, neocloud és kolokációs szolgáltatók számára, hogy a skálázható, nagy sűrűségű áramellátási infrastruktúrát évek helyett mindössze hónapok alatt munkába állíthassák. Ez jelentős előrelépésnek számít ügyfeleink következő generációs mesterséges intelligencia-gyárak, mesterséges intelligencia-központok és nagyméretű digitális infrastruktúrák kiépítésére vonatkozó törekvéseinek támogatásában”
– mondta el Polóny Tibor, a Schneider Electric „Secure Power & Data Centers” üzletágának hazai vezetője.
Áramellátási infrastruktúra az MI-t kiszolgáló adatközpontok igényeire tervezve
Az új, előre gyártott tápegység-modulokat és -kereteket kifejezetten a mesterséges intelligencia és a következő generációs adatközpontok igényeit figyelembe véve alakították ki, hogy megfeleljenek a számítási kapacitás gyors növelésére vonatkozó igényekből és a nagyléptékű mesterséges intelligencia-bevezetésekből adódó, egyre növekvő teljesítménysűrűségi követelményeknek.
Az előre gyártott tápegység-keretek egy gyárilag tesztelt keretben integrálják a Schneider Electric technológiáit, köztük a Galaxy VXL UPS-t, a kapcsolóberendezéseket, a hűtőrendszereket, a lítium-ion akkumulátor-technológiát és az áramelosztó rendszereket. A szürke tér környezetekbe, beltéri telepítésre szánt tápegység-keretek ugyanezt az alapvető elektromos infrastruktúrát biztosítják nyitott formátumban.
Az új megoldások moduláris IT-podokkal is kombinálhatók, így teljes, az MI alkalmazásával kapcsolatos elvárásokra felkészített infrastruktúra-platformot biztosítanak, amely megfelel a Schneider Electric mesterséges intelligencia referencia-terveinek és az NVIDIA-alapú referencia-architektúráknak.
A skálázható telepítésre tervezett megoldás révén több modult egymás mellett, „tápegység-blokként” lehet használni, lehetővé téve az ügyfelek számára, hogy az infrastruktúra kapacitását akár több tíz megawattra bővítsék.
Gyártás és tesztelés Barcelonában
Az új, előre gyártott tápegység-modulokat és tápegység-kereteket a Schneider Electric barcelonai, Sant Boi de Llobregat telephelyén tervezik, gyártják és tesztelik. Az üzemet a közelmúltban bővítették a moduláris adatközponti infrastruktúra iránti növekvő globális kereslet kielégítése érdekében.
A gyár és a nagyméretű logisztikai központ – amely az egyik legfontosabb európai helyszín a Schneider Electric EcoStruxure Modular Data Center portfóliójának tervezése, gyártása és integrálása szempontjából – 5000 m²-es, kizárólag gyártásra szánt területtel rendelkezik, annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudja kiszolgálni a gyors piacra lépés, a kiszámíthatóság és a mesterséges intelligencia korszakának megfelelő, rugalmas adatközponti megoldások iránti, egyre növekvő ügyféligényeket.
A moduláris adatközpontok és az előre gyártott energiaellátási infrastruktúra területén szerzett több mint 15 éves szakértelmével a Schneider Electric tovább bővíti az MI-kompatibilis adatközponti portfólióját, amely kiterjed az energiaellátásra, a hűtésre, a rackekre, a szoftverekre, a moduláris infrastruktúrára és az integrált MI-referenciaarchitektúrákra.
Az új energiaellátási megoldások Európában már elérhetők, Észak-Amerikában még ebben az évben, később pedig további nemzetközi piacokon és az ázsiai-csendes-óceáni térségben is elérhetővé válnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A szabálykövető vállalkozás ne versenyhátrányból, hanem versenyelőnyből induljon
Az MVÜK közel 150 vállalatvezető tapasztalatai alapján készített white papert a magyar kkv szektor elvárásairól és vállalásairól, melynek megszületéséhez Kapitány István az MVÜK-ban tett júniusi látogatása adott fontos biztatást.
Az anyagból kiderül, hogy a magyar kis- és középvállalkozások nem több államot kérnek, hanem jobb államot: kiszámítható szabályokat, tiszta versenyt, működő közigazgatást, gyorsabb állami folyamatokat, hozzáférhető finanszírozást és érdemi szakmai párbeszédet. Cserébe stabil foglalkoztatást, tisztességes működést, beruházást, innovációt és Magyarországon maradó gazdasági értéket kínálnak. A white papert az MVÜK eljutatta a Gazdasági és Energetikai Minisztériumba.
A kiszámíthatóság a vállalkozások legfontosabb kérése
A vállalatvezetők szerint a bizonytalanságnak közvetlen gazdasági ára van: munkaerő felvételét, beruházásokat, hitelfelvételt és technológiai fejlesztéseket is visszafoghat. A finanszírozási, energetikai, szabályozási és munkaerőpiaci kockázatok ellenére a cselekvési készség megmaradt, a vállalkozások készek fejlődni, ha ehhez kiszámítható és tisztességes feltételeket kapnak.
A white paper legfontosabb javaslatai között szerepel a hosszabb távon értelmezhető gazdaságpolitikai irány, az érdemi szakmai egyeztetés a jelentős jogszabályváltozások előtt, az egyszerűbb adózás és kevesebb adminisztráció, a gyorsabb állami ügyintézés, valamint a tiszta és kiszámítható verseny. A vállalkozások szerint a szabálykövető működésnek nem versenyhátrányt, hanem versenyelőnyt kell jelentenie. A közbeszerzéseknél és pályázatoknál pedig a legalacsonyabb ár mellett a minőségnek, a megbízhatóságnak, a foglalkoztatásnak és a létrehozott hazai, vagy európai hozzáadott értéknek is nagyobb súlyt kell kapnia.
A kkv szektor nemcsak kér, hanem vállal is
A vállalkozói oldal természetesen a saját felelősségét is megfogalmazta abban, hogy egy harmonikus, kétoldalú kapcsolódás jöhessen létre az állam és a vállalatok között. A kkv-k vállalják a tisztességes adózást, a fehér foglalkoztatást, a szerződéses kötelezettségek teljesítését és a munkavállalók hosszú távú megtartását.
A kiszámíthatóbb környezetben felszabaduló forrásokat lehetőség szerint bérekbe, képzésbe, technológiai megújulásba, digitalizációba, innovációba, energiahatékonyságba és termelékenységnövelésbe forgatnák vissza. Továbbá erősítenék a hazai és európai beszállítói kapcsolatokat, fejlesztenék saját termékeiket és márkáikat, és nagyobb szerepet vállalnának a fiatalok képzésében, a tudásmegosztásban és a társadalmi felzárkózásban. Éppen ezért fontos kiemelni, hogy a központi üzenet ezért nem egyoldalú követelés, hanem partnerségi ajánlat. Az állam kiszámítható és tisztességes feltételeket teremt, ezzel egyidejűleg a vállalkozások pedig értéket hoznak létre, amellyel a magyar gazdaság és társadalom is jól jár.
“Azért kezdeményeztem ezt a közös munkát, mert az állam és a vállalkozások kapcsolatában a „kívánalom és a kínálat” csak együtt teremthet valódi egyensúlyt. Kennedy elnök örök érvényű gondolata nyomán az elvárásaink mellett meg kell tudnunk fogalmazni, mit adhatunk mi, a magyar KKV-k az országnak. Az MVÜK 150 tagja ennek fényében fogalmazta meg azt a gondolatsort, amely meggyőződésem szerint egybeesik a hazai KKV egészének véleményével. Az MVÜK White Papere tehát egyszerre javaslatcsomag és vállalás: ha úgy tetszik partnerségi ajánlat Magyarország sikeréért.”
– mondta Iglódi Csaba az OnlyCEO klub alapítója és vezetője, az MVÜK társtulajdonosa.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Az LG kibővített AI-otthon ökoszisztémával érkezett az IFA 2026-ra
-
Gazdaság2 hét ago
A Xiaomi Auto 2027-től Európában is kapható lesz
-
Gazdaság2 hét ago
A következő válságot még nem látjuk, de az AI már keresheti a nyomait
-
Tippek2 hét ago
Sztrádára fel: a biztonságos autópályás közlekedés írott és íratlan szabályai
-
Tippek2 hét ago
Ingyenes mérnöki mentorprogram indul a középiskolásoknak
-
Gazdaság2 hét ago
Az átvilágítás első szakasza vezetési és kontrollhiányosságokat tárt fel az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-nél
-
Szórakozás2 hét ago
A szupererő, ami mindannyiunkban ott rejlik
-
Okoseszközök2 hét ago
Bevált smart home megoldások – 10 praktikus példa a modern otthonhoz






