Gazdaság

Tisztázzuk: Mit is jelent az NFT valójában?

nft

Egyre többször hallani az új befektetési trendről, az NFT-ről, így összeszedtük, dióhéjban mit érdemes tudni erről az új őrületről, amiről még a szakértők sem tudják, mikor fog kipukkanni.

2021 decemberében közel 40 millió forintért adták el a világ első sms-üzenetét digitális műtárgyként, azaz NFT-ként (non-fungible token, avagy nem helyettesíthető token). Ezzel a szóval az elmúlt években egyre többször találkozhattunk, az utóbbi hónapokban pedig annyira felkapottá vált, hogy a Collins angol szótár is az NFT-t választotta az év szavának – nem véletlenül. A kifejezés 2021-ben jutott el szélesebb közönséghez, mivel a hírekben egyre többször került elő, elég bizarr példák kapcsán. Sokan még mindig feltehetik a kérdést, mire jó egy NFT, és miért kell bárkinek egy többmilliós sms, amikor ma már fizetni sem akarunk az sms-ekért.

Magyar vonatkozású érdekesség, hogy 2021-ben tűntek fel az Orbán Viktort tematizáló kriptoműtárgyak, amiket gyurcsányos variációk követtek: kriptovalutáért cserébe bárki beszerezheti a politikusok egyedi kódolású grafikáit. És van, aki meg is veszi, hiszen az orbánosból három nap alatt 30 talált gazdára. Sőt, mivel nem feltétel, hogy egy adott digitális műtárgy eredeti gazdája bocsássa piacra az adott árucikket, ezért még az őszödi beszéd is megvásárolható.

De tényleg, mi ez a három betű?

Az NFT egy nem kézzel fogható, digitális termék, amit magyarosan egyelőre „nem helyettesíthető tokennek”, esetleg zsetonnak vagy érmének hívunk. Ez is utal rá, hogy a kriptovilág más érméivel szemben az NFT egyedi, mással nem becserélhető digitális érme, amiből csak egyetlen létezik.Nincs belőle több. Csak egy.Szemléltetésként: míg egy bankjegyet be tudunk váltani egy másik ugyanolyan címletű bankjegyre, az NFT-t nem, ráadásul névre szól.

Az NFT lényegében valamilyen digitális eszköz tulajdoni lapja, eredetiségigazolásra szolgáló „okmány”, amit blokkláncon tárolnak. Ezeknek a tokeneknek az Ethereum nevű, nyílt forráskódon alapuló hálózaton bevezetett okoszerződések ágyaztak meg, amikkel követhetővé és átruházhatóvá vált a digitális eszközök tulajdonjoga. A blokkláncon tárolják ezeket a tulajdonjogi igazolásokat, így az NFT-t is. Az Ethereum ma is a fő háttere az NFT-nek, a kereskedés is elsősorban itt zajlik, de a tokenek mára több blokkláncon is elérhetők.

Az NFT-nek nincs egységes árfolyama, mindegyik annyit ér a piacon, amennyit adnak érte.

A vásárlás jellemzően etherben vagy más kriptovalutában történik. Ebből adódik, hogy önmagában egy NFT-nek addig nincs sok értéke, amíg azt valaki ki nem viszi egy piactérre. Ezért nehéz előre megjósolni, hogy egy-egy ilyen digitális műtárgy mekkora értéket képviselhet a későbbiekben. A kereskedés elterjedt formája még az aukció, amik már valódi aukciósházakban zajlanak, és jól jelzi, hogy az eszköz a befektetői körökben is egyre népszerűbb és elismertebb. Az NFT kicsit olyan, mint amikor az emberek bélyeget vagy kártyákat gyűjtenek, csak itt éppen digitálisan zajlik a dolog, és ez magával hoz egyfajta befektetői magatartást.

Mémektől az alvázszámokig

A nem helyettesíthető tokenek megjelenése 2017-re datálható, amikor az Ethereumon megjelent a kanadai DapperLabs által készített CryproKittie macskatenyésztős játék, amin belül egyedi macskákat lehetett megvásárolni, természetesen etherért. Az emberekben ez benyomta a gyűjtőszenvedély gombját, és elkezdték adni-venni a digitális cicákat, egy évvel később a legdrágább macska már 140 ezer dollárért kelt el. Mondani sem kell, hogy a DapperLabs konyhájára a nagy ötlet több millió dollárt hozott. A nem helyettesíthető tokenek piacának népszerűsége azonban 2021 februárjában és márciusában robbant, március közepén csaknem 70 millió dollárért kelt el egy digitális műalkotás a Christie’s árverésén, amelyen az aukciósház először adott el egy fizikai mivoltában nem létező műtárgyat.

Már nem ritkák a pármillió dolláros értékű ügyletek sem, főleg a digitális képzőművészet terén. 2021-ben több eladás is bekerült a mainstream sajtó hírei közé:

  • közel hárommillió dollár (mintegy 895 millió forintnyi) kriptovalutát ért a Twitter tulajdonosának első bejegyzése,
  • 5 434 500 dollárért kelt el NFT-ben a világháló eredeti forráskódja,
  • 600 ezer dollárt adtak a Nyan Cat macskás animált gifmémért,
  • nagyjából 500 ezer dollárért (150 millió forintért) kelt el az a Zoë Roth-ot ábrázoló fénykép, amit még a lány apja készített 2005-ben, és disaster girl (katasztrófa kislány) mém néven vált híressé az interneten,
  • 2021 júniusában pedig Magyarországon is történt árverezés, Weiler Péter Kádár János segít apámnak beprogramozni az új színes tévénket című munkáját 750 ezer forintért vásárolták meg NFT-ként,
  • előtte márciusban pedig a világhírű magyar képzőművész, Borsi Flóra egyik képe kelt el öt Ethereumért.

Ma már nem csak egy-egy egyedi kódolású dolgot lehet gyűjteni, vannak komplett kollekciók, a régi gyűjtögetős kártyák mintájára. Az amerikai profi kosárlabda-bajnokság, az NBA a fentebb említett DapperLabsszel együttműködésben szállt be az őrületbe az NBA Top Shot NFT kosaras kártyákkal, amik lényegében megvásárolható videók. A felvételek emlékezetes pontszerzéseket ábrázolnak – miközben ezeket a videókat bárki ingyen megnézheti a neten. Tényleg úgy működik ez, mint egy nagyon ritka játékoskártya vagy képregény, ezeket le lehet másolni, vagy megnézhetők a neten, de egy eredeti példánynak így is elképesztő az értéke. Egy alkotás digitális, tehát nem kézzel fogható változata esetében ezt az értéket az adja, ha NFT lesz belőle.

Az NFT egyre elterjedtebb a videójátékok piacán, adott játékokhoz szükséges tárgyakat, eszközök tulajdonjogát lehet megvenni, és akkor még nem beszéltünk a zeneiparról, ahol szintén kardinális kérdés egy-egy dal, dalszöveg tulajdonjogának kérdése. Gyakorlatilag minden lehet NFT, amiről kiállítható digitális tulajdonjogi igazolás. Sőt, menjünk kicsit messzebb: fizikai tárgyak is lehetnek NFT-k, feltéve ha van egy digitálisan feldolgozható egyedi azonosítójuk (pl. egy alvázszám vagy egy ingatlan helyrajzi száma). Mindezekről készül egy NFT, ami a tulajdonjogot igazolja.

Lehet, hogy valami másra is hasznos

Az érmék nem csak a gyűjtők, de a pénzügyi szektor figyelmét is felkeltették. Orbók Ilona, a könyvelő, könyvvizsgáló, professzionális tanácsadó BDO Magyarország ügyvezetője szerint a technológiát kiválóan lehet használni back office-ban, az üzleti támogatói funkciók során, amikor szükség van arra, hogy alaposan megvizsgálják az ügyfél személyazonosságának valódiságát. Az NFT segítségével újratervezhetővé válhatnak a bonyolult igazolási és azonosítási eljárások, és akár eredményesen akadályozhatja a pénzmosás elleni szabályok kikerülését, mivel egy nagyon megbízható eszköz a személyazonosság ellenőrzésére.

A kriptovaluták megjelenése jelentősen megkönnyítette a bűnözők számára, hogy törvénytelen adásvételeket bonyolítsanak le a sötét weben (dark web), és pénzmosást hajtsanak végre. A digitális igazoló okmányok segítségével, amelyek nem manipulálhatók a blokkláncok természete miatt, a pénzintézetek nyugodtak lehetnek a pénzek eredetét és tulajdonosát illetően, mivel ezek visszakövethetők egy olyan személyig, akinek a személyazonossága ellenőrzött – emelte ki közleményében a BDO.

Mivel az egész a befektetésről és a ritkaságok beszerzéséről szól, ezért egyelőre a pénzügyi szakértők sem értenek egyet abban, hogy pénzügyi értelemben van-e jövője a technológiának. Most még borsos hobbi, de úgy tűnik, egyelőre dinamikusan növekszik az NFT-piac, mert özönlenek a befektetők, egyre több a kereskedés. A tendenciát jól mutatja, hogy míg 2021 első negyedévében az NFT-piac teljes forgalma kevesebb mint egy milliárd dollár volt, addig a harmadik negyedévben már összesen 5,9 milliárd dollárt fizettek a vásárlók a tokenekért.

Persze, mivel az egész spekuláción alapszik – például a digitális videók gyűjtésénél is –, ott a kockázat, hogy egyszer a lufi kidurran, és aki nem tud kilépni időben, az addigra már több milliót költött el egy videóra, amit amúgy bárki megnézhet a neten.

Forrás: 24.hu

Gazdaság

Általános áremelés jön a Digi-nél júliusban

digi

Ahogy az várható volt, nem tartja magát a korábbi, nyomott árakhoz a Digi Távközlési Kft. új tulajdonosa, a 4iG Nyrt. A cég júliusban átfogó árkorrekciót hajt végre, évek óta először.

Júliustól a jelenlegieknél drágábban elérhető díjcsomagokat vezet be kínálatába a Digi Távközlési Kft. mely januárban került új tulajdonoshoz, a 4iG Nyrt-hez, illetve tagozódott be később az Antenna Hungária alá az új tulajdonos és az állam között létrejött megállapodásnak köszönhetően. Drágább lesz az összes (új) tévés díjcsomag, az internet- és telefonelőfizetés valamint a mobilos tarifák is – derül ki a társaság honlapján közzétett tájékoztatóból.

Az áremelés a legjobban a 2019-ben indult mobilszolgáltatás előfizetőit érinti majd, akik korábban eleve határozatlan idejű szerződést köthettek csak a Digi-vel, így az új havi díjak július 1-jétől automatikusan alkalmazhatóak az esetükben.

Számukra a Digimobil Plusz és Max tarifák havi díja egységesen 1500 forintról 1600 forintra nő, ha pedig eddig 1000 forintot fizettek, mert más Digi szolgáltatásokkal együtt igényelték a mobilt, 300 Ft-tal kell majd többet fizetniük – bár ez utóbbi jelentős, 30%-os áremelésnek minősül, a tarifa havi díja így is messze a legkedvezőbbnek számít a magyar mobilpiacon.

A nyár közepétől változik a jellemzően fiatalabb családtagok által használt Digi Junior társ-díjcsomag előfizetési díja is, a jelenlegi 500-ról 800 Ft-ra (illetve önállóan 1000-ről 1100 Ft-ra) – a mobilos díjcsomagok esetében további tarifatételek (pl. perc- és SMS-díj) nem változnak, illetve a díjcsomagokba foglalt szolgáltatásokhoz sem nyúl az operátor.

Július 1-jével új lakossági vezetékes szolgáltatások jelennek meg a Digi kínálatában, melyek tartalmukat tekintve nem hoznak semmilyen számottevő változást a legutóbb, 2019-ben bevezetett konstrukciókhoz képest, áruk azonban eltérő mértékben emelkedik azokhoz képest. A havi költségek egy olyan előfizetőnél, aki a tévé- és internetszolgáltatást, valamint a telefonszolgáltatást is a cégtől veszi igénybe (“Digi Nekem” konstrukcióval) 400 és 900 Ft közötti összeggel emelkednek a benne foglalt szolgáltatásoktól függően, ami 7-15% közti emelkedésnek felel meg.

A szolgáltató a most bejelentett áremelésekkel továbbra is a piaci átlagár alatt tartja legtöbb elérési díját, kérdés, hogy az új tulajdonos stratégiájába ez közép- és hosszútávon mennyire illeszkedik majd. A cég új menedzsmentje éppen a nyáron áll hadrendbe a telekommunikációs veterán Király István vezetésével, aki július 1-jével veszi át az Antenna Hungária Zrt. irányítását.

Forrás: HWSW

Tovább

Gazdaság

Elon Musk: a szorgos kínaiak lepipálják a lusta amerikaiakat

musk

Elon Musk a kínai munkaerőt dicsérte, szerinte az amerikai emberek munkakerülők.

Elon Musk milliárdos vállalkozó, a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója azt jósolta, hogy Kína hamarosan tele lesz sikeres elektromos járműgyártókkal, köszönhetően a nemzet erős munkamoráljának – amely tulajdonság szerinte hiányzik az Egyesült Államokból.

“Úgy gondolom, hogy Kínából nagyon erős cégek jönnek majd ki”

– mondta Musk a Financial Timesnak adott interjújában.

“Egyszerűen rengeteg szupertehetséges, szorgalmas ember van Kínában, akik erősen hisznek a gyártásban”.

Musk, aki a Forbes által több mint 225 milliárd dollárra becsült vagyonával a világ leggazdagabb embere, a kínai gyáriparban dolgozókat állította szembe amerikai társaikkal:

“Ők nem csak éjszakába, hanem hajnalba nyúlóan is dolgozni fognak. Még a gyárat sem fogják elhagyni, míg Amerikában az emberek egyenesen munkakerülők”.

A Tesla állítólag olyan munkaügyi gyakorlatokat alkalmazott a sanghaji gyárában, amelyeket az Egyesült Államokban nyilvánvalóan nem tudott vagy nem akart kipróbálni. A Bloomberg például a múlt hónapban arról számolt be, hogy egy háromhetes lezárás után a gyárban dolgozóknak az üzemben kellett aludniuk és enniük. Minden dolgozónak hálózsákot és felfújható matracot adtak, és 12 órás műszakokban kellett dolgozniuk a hét hat napján.

A washingtoni Nemzeti Munkaügyi Kapcsolatok Testülete tavaly úgy döntött, hogy a Tesla jogellenesen hallgatta ki és fenyegette meg a dolgozókat a szakszervezet megalakítására irányuló erőfeszítéseik miatt. A vállalatot egy munkavállalói per is sújtja, amiért állítólag rasszista kultúrát teremtett. Más dolgozók azzal vádolták Muskot, hogy túlságosan követelőző.

Maga a dél-afrikai születésű Musk azonban azt állítja, hogy soha nem riadt vissza a nagy munkaterheléstől, és 2018-ban a Bloombergnek azt mondta, hogy amikor az alkalmazottai komoly terhelést éreztek,

“azt akartam, hogy az enyémek még rosszabbak legyenek”.

Milliárdos mivolta ellenére a gyárban aludt, amikor a Tesla 2018-ban versenyfutásban volt, hogy teljesítse az egyik EV-jének gyártási célkitűzéseit. Akkor azt mondta a CBS Newsnak, hogy nem volt ideje hazamenni zuhanyozni, és hozzátette:

“Nem hiszem, hogy az embereknek nehézséget kellene átélniük, miközben a vezérigazgató mondjuk szabadságon van”.

Az amerikai munkamorál láthatóan romlott, mióta a Covid-19 járvány 2020-ban elkezdődött. Márciusban minden eddiginél több, 4,54 millió amerikai munkavállaló mondott fel, ami 23%-kal több, mint egy évvel korábban, így a munkaadóknak nehéz dolguk van az üres álláshelyek soha nem látott mértékű elszaporodásával. Sok esetben a munkavállalók inkább felmondtak, minthogy visszatérjenek az irodába, miután a vállalatok megszüntették a világjárvány idején bevezetett távmunkapolitikát.

Az amerikai munkavállalók termelékenysége 7,5%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest 2022 első három hónapjában, ami 1947 óta a legnagyobb visszaesés. Ugyanakkor a fajlagos munkaerőköltség közel 12%-kal megugrott, ami azt jelenti, hogy a munkáltatók sokkal többet fizettek azért, hogy sokkal kevesebbet kapjanak vissza.

Musk a múlt hónapban megállapodott a Twitter 44 milliárd dollárért történő megvásárlásáról, ami megkongatta a vészharangokat a közösségi médiaóriás alkalmazottai körében, akik közül néhányan azzal vádolták, hogy rasszista, aki “rossz irányba” fogja vinni a céget. Musk a múlt héten azt mondta, hogy nem aggódik amiatt, hogy az alkalmazottak elhagyják a Twittert, mondván: “Ez egy szabad ország”, és azok, akik nem érzik jól magukat a cégnél az ő vezetése alatt, saját elhatározásukból is távozhatnak.

Forrás: Computerworld

Tovább

Gazdaság

Először csökkent a mobiljátékok piaca

mobiljátékok

Most először fordult elő a történelem során, hogy visszaesett a mobiljátékok globális piaca, ezzel párhuzamosan a teljes alkalmazáspiac növekedése is megállt – a jelenség mögött elsősorban a pandémia lecsengését látják a kutatók.

Az idei első negyedévben megtörtént az, ami még soha a mobilos videojátékok piacán: éves szinten csökkent a szegmens árbevétele, miután a koronavírus világjárvány szorításából kiszabadultak a potenciális felhasználók, ezzel párhuzamosan költéseiket is átcsoportosították. A szegmensnek nem tett jót a legtöbb régióban elszálló infláció, valamint az ukrán-orosz konfliktust már az első negyedévben kísérő makrogazdasági folyamatok sem.

A Sensor Tower szokásos, negyedéves piaci jelentése szerint az idei első negyedévben 21,2 milliárd dollárt költöttek a mobiljátékosok az App Store-on és a Google Play Store-on keresztül különböző videojátékokra, illetve az alkalmazásokon keresztül megvásárolható tartalmakra, ami nagyjából 6%-os csökkenést jelent az egy évvel korábbi állapothoz képest. Bár a piac negyedéves viszonylatban tavaly már kétszer is visszaesést mutatott (a második és a negyedik negyedévben), most először fordult elő, hogy a számok az egy évvel korábbi állapothoz képest rosszabbak lettek.

A legnagyobb visszaesés a mobiljátékok forgalmát tekintve három legnagyobb piacon, az Egyesült Államokban, Japánban és Kínában volt mérhető, ahol rendre 10, 18 és 1 százalékkal esett vissza a forgalom – a sorrend ezzel együtt nem változott, a TOP5-ös listába végén azonban történt egy helycsere, itt Németországot megelőzte Tajvan, mely a legnagyobb, 7%-os bevételnövekedést hozta a szegmensen belül.

Eközben nem változott a negyedéves alkalmazásletöltési szám, mely a pandémia kitörésével jelentősen megugrott és 2020 második negyedévében ért a csúcsra, azóta viszonylag stabil szinten áll, negyedévenként mintegy 14 milliárdos letöltési rátával.

A mobiljátékokon piaca mellett a globális alkalmazáspiac is megtorpanni látszik, a TradingPlatforms elemzése szerint az idei első negyedévben mintegy 32,5 milliárd dollárt költöttek a felhasználók a globális alkalmazás-piactereken, ami mindössze 0,6%-os, azaz hibahatáron belüli növekedés az egy évvel korábban rögzített 32,3 milliárd dollárhoz képest.

A költési hajlandóság a statisztikák szerint az App Store-ban éves szinten nőtt, a Google Play Store-ban viszont visszaesett, előbbi az összes költésből 21,8 milliárd dollárral, utóbbi 10,7 milliárd dollárral vette ki a részét.

Forrás: HWSW

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss