Gazdaság

CES 2022 egy kockázati tőkealap-kezelő szemével

A Vespucci Partners, a Mollia, a Haris Digital és az IMM-Data csapata

A magyar-amerikai hibrid üzleti modelljéről ismert kockázati tőkealap-kezelő, a Vespucci Partners négy vezetője, valamint három portfóliócégük – Haris Digital, Mollia és IMM-DATA – is részt vett idén a CES-en, a világ legnagyobb szabású, egyben legbefolyásosabb technológiai rendezvényén Las Vegasban, ahol a legmodernebb technológiák és a globális innovációs trendek mellett a világ legismertebb márkáinak képviselőivel és potenciális befektetőkkel is találkoztak. Az utat az Input Program és Express Innovation Agency hozta tető alá.

Az idén több mint negyvenezer látogatót vonzó show globális jellegét jól mutatja, hogy a résztvevők 30%-a az Egyesült Államokon kívülről érkezett a rendezvényre, összesen 119 ország képviseletében.

„A CES a világ legbefolyásosabb technológiai rendezvénye, amelyre évről évre olyan márkák időzítik legfontosabb bejelentéseiket, mint az Amazon, a Dell, a Google, a Hyundai, az IBM, az LG, a Samsung vagy a Sony. Idén végül sokan lemondták a megjelenést, az előre meghirdetett eseményeiket, és azokat a virtuális térbe költöztették. Talán éppen ez volt az oka annak, hogy a kis, feltörekvő tech startupok nagy számban képviseltették magukat, az ő jelenlétük idén sokkal feltűnőbb volt, mint korábban”

– mondja Sohajda Júlia, a Vespucci Partners társalapítója és ügyvezető partnere, aki Macher Péter társalapítóval, Zsigmond Levente befektetési igazgatóval, Balázs Gergely befektetési menedzserrel, valamint három portfóliócégük – a Haris Digital, az IMM-DATA és a Mollia – képviselőivel együtt vettek részt a rangos eseményen az Input Programnak köszönhetően.

Vespucci Partners: az innovációs iparágak legforróbb trendjeinek nyomában

A Vespucci Partners csapatának több célja volt a rendezvényen való részvétel kapcsán, ahogyan az a kockázati tőkealap-kezelő honlapján is olvasható. Egyrészt, mint elsősorban deep tech startupokba fektető kockázati tőkelap-kezelő, szerették volna a világ élvonalába tartozó szakemberektől megtudni, melyek az innovációs iparágak legforróbb trendjei, személyesen meggyőződni arról, hol tart a világ élvonala azokon a területeken, ahol a Vespucci Partners portfóliócégei zömében működnek. Deep tech startupok esetében olyan vállalkozásokról beszélünk, amelyek versenyelőnyüket elsősorban a technológiai innovációjukra alapozzák, amelyek újszerűségükből adódóan hosszabb idő- és energiaforrásbeli ráfordítással járnak. Ilyen terület a biotech, a healthtech, de a robotika és a mesterséges intelligencia is. Másrészt az is fontos volt számukra, hogy megtudják, a világ különböző piacain mely iparágakba, technológiákba fektetnek a legtöbben, hiszen miután invesztálnak egy startupba, az adott vállalkozásnak két-három körön keresztül további befektetéseket kell kapnia, majd exitelnie. Ehhez olyan területekre szükséges koncentrálniuk, amelyek vagy jelenleg, vagy rövidtávon (három-öt éven belül) jól illeszkednek a trendekbe.

A kockázati tőke még erőteljesebben keresi az egészségügyi fejlesztéseket

„A koronavírus-járvány következtében a befektetőknek majdnem minden érdekes, ami az egészségügyi technológiákkal, valamint az emberiség életvitelének jobbításával foglalkozik. Az alvással kapcsolatos fejlesztések, valamint az intelligens otthonhoz kapcsolódó megoldások nagy izgalomban tartják a világ fejlesztőit. Az viszont furcsa volt, hogy a zöld technológiákhoz kapcsolódó fejlesztések, innovációk mennyire hiányoztak a CES-ről”

– teszi hozzá a Vespucci Partners vezetője. Mint kiderült, idén kiemelt fókuszban voltak az NFT-k, azaz a nem helyettesíthető tokenek, a blockchain technológia és a crypto is. Némileg meglepetés, hogy sokkal kevesebb drónos cég képviseltette magát, viszont előtérbe kerültek például a repülő autókkal kapcsolatos innovációk a smart city területeken. Megjelentek a mesterséges intelligenciával bíró humanoid robotok is, amelyek már külsejükben is egyre jobban emlékeztetnek az emberekre, és volt köztük olyan is, amely már képes kérdésekre is válaszolni, mindezt gesztusok és mimika kíséretében. Legalább ekkora technológiai ugrást mutattak be az innovátorok a fitness területén is.

Továbbra is várják az innovatív, technológiai startupok jelentkezését

A Vespucci Partners csapatának nagyobbik része már hazatért Magyarországra, ahol továbbra is várják az innovatív, technológiai startupok jelentkezését, hogy a magyar fejlesztéseket idővel a sokkal nagyobb amerikai piacon mutathassák be. Sohajda Júlia ezért is folytatja körútját az Egyesült Államokban, ahol San Franciscoban, Los Angelesben, New Yorkban, Miamiban, New Orleansban, Houstonban és Austinban is azon dolgozik a következő hetekben, hogy újabb partnerségi kapcsolatokat alakítson ki. Célja, hogy a portfóliócégeik mihamarabb elinduljanak világhódító útjukra.

„Folyamatosan járom a világot, most az Input Programnak köszönhetően, startup konferenciákon, különböző előadásokon, szakmai eseményeken és partnertalálkozókon veszek részt. Első sorból szerezhetek biztos információkat arról, mennyire erősek és innovatívak a régió – köztük Magyarország – startupjai, hiszen olyan cégek képviselőivel találkozom, akik erősen technológiai fókuszúak, ennél fogva innovatív technológiai megoldással rendelkeznek, ami igen vonzó a nemzetközi befektetőknek”

– fejti ki véleményét Sohajda Júlia, aki szerint a közép-kelet-európai régió fejlesztői kevesebb anyagi ráfordítás mellett is képesek forradalmi megoldásokat produkálni, a fejlesztéseikből sikert kovácsolni. A Vespucci Partners erre a hozzáállásra, kreatív vénára, valamint az amerikai piac nagyságára és nyitottságára építi a közép-kelet európai, ezen belül a magyar, illetve az amerikai piacot egyfajta hídként összekötő stratégiáját. Ráadásul nemcsak az előrelépéshez szükséges tőkét biztosítják a kiválasztott startupjaiknak, de edukálják is őket.

Magyar építkezés az USA-ban az INPUT Program és az Express Innovation Agency szervezésében

A CES-en, valamint az azt követő tanulmányúton való részvételt és kapcsolódó szakmai programokat az INPUT Program és az Express Innovation Agency szervezte és biztosította. A két szervezet közös célja, hogy minőségi és releváns szakmai eseményeken, üzleti találkozókon biztosítson részvételt hazai innovatív vállalkozások számára, ezáltal elősegítve sikeres külpiacra lépésüket. Az Amerikai Egyesült Államok nyugati részét érintő tanulmányútra a szervezők nyílt felhívás keretében, több körben választották ki a résztvevőket. A zsűri értékelése alapján végül tizenkét startup pallérozódott az Amerikai Egyesült Államokban.

Up Next

Így tervezik meg a menő vállalkozók előre az egész évüket

Don't Miss

Vállalkozók! Erre figyeljetek informatikai fejlesztés esetén!

Gazdaság

Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban

Hazánk mezőgazdaságának egyik legnagyobb kockázati tényezője az aszály, amely egyaránt kihat a terméshozamra és a gazdálkodók életére.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) legújabb kötete, az Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban átfogóan tárgyalja a szárazság okozta kihívásokat, a termelési rendszerek sérülékenységét, valamint a szélsőséges időjárási feltételekhez való alkalmazkodás szükségességét.

A kiadvány szerkesztői – Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora és Dr. Zsembeli József, a MATE Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ igazgatója – részletesen mutatják be az aktuális helyzetet Magyarországon, különös tekintettel a 2022-es és 2024-es súlyos aszályokra, amelyek rávilágítottak a fenntartható és az aszály káros hatásait mérséklő mezőgazdasági stratégiák jelentőségére. A szakértők fontosnak tartják, hogy a gazdálkodók mellett a politikai döntéshozók is aktívan részt vegyenek a megfelelő szabályozások és támogatási rendszerek kialakításában, hiszen csak átfogó és összehangolt beavatkozásokkal lehet hatékonyan szembenézni az aszály okozta kihívásokkal.

Amint a könyv előszavában is olvasható, az éghajlatváltozás hatásai egyre kézzelfoghatóbbá válnak a mezőgazdaság mindennapjaiban, különösen a csapadékeloszlás kiszámíthatatlansága és a gyakrabban jelentkező aszályos időszakok révén. Magyarországon az aszály a mezőgazdasági termelés kockázatának egyik, ha nem a legmeghatározóbb tényezője. Bár az árvizek, a korai fagyok, a kártevők és egyéb kockázati tényezők komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat, a mezőgazdasági termelés és bevételkiesés szempontjából egyetlen más termelési kockázati forrás sem olyan jelentős országosan, mint az aszály. A nagy szárazság csökkentheti a terméshozamokat, a gazdálkodókat arra késztetheti, hogy szűkítsék a termesztett növények körét és területét, növeljék a termelési inputokat, például a növénytermesztésben az öntözésre vagy az állattenyésztésben a takarmányokra, állatjólétre fordított költségeket.

Az „Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban” című könyv célja, hogy gyakorlati és tudományosan megalapozott útmutatást nyújtson a gazdálkodóknak, agrárszakembereknek és döntéshozóknak arra, miként készülhetnek fel hatékonyan az aszályok következményeire. A könyv szerzői azonban nem csupán a kihívásokra kívánják felhívni a figyelmet, hanem azokra a lehetőségekre is, amik segítségével a mezőgazdaság alkalmazkodóbbá, ellenállóbbá és hosszú távon is életképessé válhat. Ennek érdekében a kötet átfogó képet ad az aszály élettani és gazdasági hatásairól, a korszerű vízgazdálkodási technikákról, valamint bemutatja a fenntartható, adaptív gazdálkodási módszereket, amelyek segíthetnek enyhíteni a vízhiány okozta károkat.

A gazdálkodók akár jelentős mértékben is alkalmazkodhatnak a szárazsághoz, a talaj nedvességmegtartó képességét növelő beruházások és intézkedések révén. A különféle talajvédő, nedvességtakarékos művelési módok és gyakorlatok, amelyek növelik a talaj szervesanyag-tartalmát, miközben csökkentik a talaj nedvességveszteségét – mint például a direktvetés vagy a redukált talajművelés, a takarónövények használata, a megfelelő vetésváltás stb. – segíthetnek a gazdaságoknak alkalmazkodni az aszály egyre növekvő kockázatához. Az öntözés hatékonyságának növelése is csökkentheti az aszály okozta károkat. A kötet számos további lehetőséget is felkínál a gazdálkodóknak.

A közelmúltban tapasztalt számos jelentős aszály arra ösztönzi a szakpolitikát, hogy a fókusz a rövidtávú aszályreagálásról a hosszútávú szárazságtűrő képesség kiépítése felé mozduljon el. Az aszályhoz való alkalmazkodás adekvát stratégiai megoldásokat igényel mind ágazatonként, mind régiónként. A kiadvány multidiszciplináris megközelítésben tárgyalja az aszály problémakörét, egyben bemutatja a legújabb kutatási eredményeket, gyakorlati alkalmazásokat, valamint hosszútávú megoldási stratégiákat a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a társadalmi rendszerek számára.

Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik elkötelezettek a mezőgazdasági termelés jövőjének megőrzése iránt, valamint azoknak, akik mélyebb ismeretekre vágynak az aszály okairól és következményeiről.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Vidéken is viszik a nagyot drágult paneleket

A megyei jogú városokban is hasonló mértékben drágultak az ingatlanok, mint Budapesten, de vidéken még így is jóval olcsóbban lehet lakást vásárolni, mint a fővárosban.

Az Otthon Centrum friss adatai szerint a vidéki nagyvárosokban is a panellakások drágultak a leginkább: az egy évvel ezelőttinél majdnem harmadával kerül többe egy négyzetméter. A vidéki városok közül Debrecen a legdrágább.

„Mindhárom használt szegmensben áremelkedést tapasztaltunk az előző év azonos időszakához képest, és ez a trend lényegében tavaly óta folyamatos”

– ismertette a megyei jogú városok átlagos négyzetméterárainak alakulását Soóki-Tóth Gábor.

Az elemzési vezető arról is beszámolt, hogy a használt ház ára emelkedett a legkevésbé, 11,8 százalékkal, míg a téglalakások 25,5, a panellakások fajlagos ára 28,2 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

„A vidéki trendek nagyon hasonlítanak a budapesti folyamatokra: a fővárosban a családi ház 10 százalékot, a téglalakások 23 százalékot, a panellakások pedig 38 százalékot drágultak egy esztendő alatt”

– tette hozzá a szakember, kiemelve, hogy a fővárosi árszint továbbra is jelentősen meghaladja a vidéki városokét.

A téglalakások piacán Debrecen rekorder, amely a megyei jogú városok közül egyedüliként lépte át az egymillió forintos átlagos négyzetméterárat (1,07 millió forinttal). A második helyen Székesfehérvár áll 864 ezer forintos középértékkel, majd Győr következik 853 ezer forintos átlaggal. A legtöbb megyei jogú városban mérsékeltebb árak jellemzők 550-750 ezer forint közötti átlaggal. Csak a kisebb és a fővárostól távolabbi városokban fordult elő ennél alacsonyabb ár, például Nagykanizsán (450 ezer) vagy Baján (422 ezer forint).

Az Otthon Centrum közreműködésével értékesített téglalakások átlagos négyzetméterára egy év alatt 25,5 százalékkal emelkedett. A legtöbb megyei jogú városban 15-30 százalék közötti drágulás látható, Sopronban, Szegeden, Veszprémben, valamint Zalaegerszegen egyszámjegyű volt a növekedés, míg Szolnokon, Tatabányán és Székesfehérváron meghaladta a 30 százalékot.

A panellakások átlagos négyzetméterára 729 ezer forint, a rangsort ebben a szegmensben is Debrecen vezeti 950 ezer forinttal, majd Székesfehérvár 827 ezerrel a második, Győr pedig 812 ezer forinttal a harmadik legdrágább város. Az olcsóbb városok közé Dunaújváros (478 ezer), Szolnok és Miskolc (460 ezer), valamint Nagykanizsa (417 ezer forinttal) tartozik. A legtöbb megyei jogú várost azonban 500-700 ezer forintos átlagár jellemzi.

Az árak összességében 28,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát, amiben Soóki-Tóth Gábor szerint a kamattámogatott hiteleknek is nagy szerepe van, amelyek különösen az olcsóbb panelek iránt élénkítették a keresletet. Minden városban emelkedtek az árak, a legnagyobb 30 százalékot meghaladó drágulást Kecskeméten, Pécsen, Székesfehérváron és Debrecenben, míg a legkisebb növekedést Zalaegerszegen mindössze 4 százalék mérte az Otthon Centrum. Ezzel szemben a többi vidéki városban kétszámjegyű áremelkedés az irányadó.

A megyei jogú városokban az elmúlt egy évben a családi házak drágultak a legkevésbé: a négyzetméterár átlagértéke 551 ezer forint, ami éves távlatban 11,8 százalékos emelkedésnek felel meg. Ugyanakkor az összetételhatás miatt a 25 megyei jogú városban szélsőségesen, a tavalyi átlagár 90-140 százaléka között alakultak az idei átlagok.

Debrecen a harmadik szegmensben is rekorder 745 ezer forinttal, amelyet Sopron közelíti meg 702 ezerrel, míg Győr 623 ezer forintos átlagos négyzetméterárral a harmadik. Nem sokkal marad le Székesfehérvár (614 ezer) és Érd (600 ezer), miközben a legtöbb városban 400-600 ezer forint közötti átlagár a mértékadó. A kisebb és a fővárostól távolabb esővárosokban, ennél alacsonyabb átlagok is előfordulnak: Szekszárdon 319 ezer, Nagykanizsán 333 ezer, Zalaegerszegen 374 ezer forint a középérték.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Sikerrel zárult Shanghai magyarországi bemutatkozása

Október 30-31-én zajlott a Hungexpo területén a világ egyik legnagyobb, Kínai állami támogatással megvalósuló kiállítássorozata, a Shanghai Fair Trade Show budapesti állomása.

A többezer látogatót vonzó eseményen mintegy 130 kínai high-tech vállalkozás képviseltette magát a legkülönbözőbb szegmensekből. Az eseményen mások mellett előadást tartott Bihari Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, a HEPA vezérigazgatója, és Sun Jianping, a Shanghai Services Federation elnöke is.

Az eseményt elsősorban magyar vállalkozások képviselői látogatták, akiknek ez a koncentrált jelenlét kiváló alkalmat kínált, hogy akár több közvetlen kapcsolatot is kialakítsanak kínai gyártókkal és szolgáltatókkal. A minél intenzívebb kapcsolatfelvételt előre egyeztetett személyes találkozók is segítették a kínai és magyar cégek képviselői között ‒ mondta el Szabó Mónika, a rendezvény szervezését és kommunikációját magyar részről támogató a Gold Communications Kft. ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!