Gazdaság

A digitális főnökök felemelkedése: Ők alkalmazhatnak – és rúghatnak ki

Egyre népszerűbbek az alkalmazottak felvételét és munkájuk nyomon követését segítő automatizált megoldások.

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás (AI/ML) alkalmazása éppen akkor robbant be a HR terülére, amikor a menedzserek és a vezetők a hibrid munkakörnyezetekre igyekeztek átállni, és egyébként azóta is a szétszórt, távoli munkaerő felügyeletével küszködnek. Az IDC kutatócég nemrégiben készült jelentése azt jósolja, hogy 2024-re a Global 2000 vállalatok 80 százaléka AI/ML-alapú „digitális menedzsereket” fog alkalmazni a dolgozók felvételére, elbocsátására és képzésére azokban a munkakörökben, amelyekben lehetséges és képes is mérni a fejlődést – de csak minden ötödik vállalatnál lesz valódi érték e lépésből emberi közreműködés nélkül.

A pandémia számos vállalatot kényszerített arra, hogy új munkamodelleket alkalmazzon, a teljesen távoli munkavégzéstől kezdve a „hibrid” megközelítésekig. Az IDC szerint az átállás a hibrid munkavégzésre megkövetelte a vállalatoktól, hogy a vezetés és szervezés új módszereit dolgozzák ki a megfelelő irányításhoz. Olyannyira fontos ez, hogy a vállalatok mintegy 41 százaléka a távoli és hibrid munkaerő irányításának képességét kritikus fontosságúnak tekinti.

Mire jó egy ilyen megoldás?

Nem csoda, hogy ma már az AI/ML alapú digitális menedzsmentszoftvereket használják az önéletrajzok átvizsgálására és a jelentkezők kiválasztására, a napi munkateljesítmény meghatározására, kiegészítő képzések ajánlására, valamint annak meghatározására, hogy mikor és hány alkalmazottra van szükség egy munkához – különösen a műszakalapú (például gyár, logisztikai központ) munkák esetében.

De nehogy azt higgyük, hogy az AI/ML alkalmazása még ritka a munkavállalók felvételének és elbocsátásának folyamatában, ugyanis ma már meglehetősen széles körben használják humánerőforrás területen kisebb-nagyobb mértékben. „Az algoritmusokat gyakran alkalmazzák a munkavállalók összehasonlítására, hogy ki lenne a legalkalmasabb a felvételre, vagy kit lenne a legcélszerűbb kirúgni” – mondta Amy Loomis, az IDC piackutató Future of Work kutatási igazgatója. Ez a megoldás (stack-ranking) statisztikai alapú megközelítést használ az alkalmazottak értékelésére a munkateljesítményük alapján a többi csapattaggal összehasonlítva.

Az ilyen szoftver használható arra is, hogy az alkalmazottaknak képzéseket javasoljon, a vezetőket pedig arra ösztönözze, hogy a teljesítmény-küszöbértékek feletti kollégáknál elősegítsék a fejlődést, míg az attól elmaradó dolgozók egy bizonyos százalékát elbocsássák. Egy vállalat például dönthet úgy, hogy minden olyan alkalmazottól megválik, akinek az elért teljesítménye az alsó 10 százalékba esik.

Shannon Kalvar, az IDC IT Service Management and Client Virtualization Program kutatási vezetője szerint, bár a vállalatok nem hagyatkozhatnak teljes mértékben a szoftverrobotokra az alkalmazottak elbocsátása kérdésében, az AI/ML alapú ajánlásoknak nagy súlyuk van a döntéshozatalban.

„Emberek vagyunk, akik túlhajszoltak és túl stresszesek. Mi a valószínűsége annak, hogy nem értünk egyet egy javaslattal, amikor azt megkapjuk – különösen, ha távolról dolgozóról van szó?” – tette fel a kérdést.

A digitális menedzsmentszoftvereket már a világjárvány előtt is használták, amikor főként a teherautó-flották, a kiskereskedelmi dolgozók, a szolgáltatói szektor és más „feladatorientált” munkakörök kezelését segítették. A gig-gazdaság például rugalmas munkaidőt vezetett be a futárszolgálatok számára, ami lehetővé tette a kiskereskedelmi termékek és élelmiszerek egy napon belüli kiszállítását.

„Ijesztően sok szervezetnek van digitális menedzsere” – mondta Kalvar. „Hatalmas érdeklődést tapasztaltunk ez iránt, és már most kezdik bevezetni az irodai dolgozók számára is. Ma ez valóban a feladatorientált munkakörökben jelent problémát, de fel kell ismerni, hogy lassan mindannyiunknak ilyen munkaköre lesz.”

Az algoritmikus munkavállalói menedzsment egyik fő hibája az alkalmazások széttagoltsága. Egyes eszközök az ERP-rendszerek szoftverébe vannak beágyazva, mások önálló alkalmazások és szolgáltatások. Egy nagyvállalatnál sok különböző személyzeti menedzsment- és képzési alkalmazás létezhet, és ezek közül sok egyáltalán nem kommunikál egymással. Egyesek az alkalmazottak munkaidejét és jelenlétét követik, mások a dolgozók teljesítményét felügyelik, megint mások pedig a dolgozók szabadságát tartják nyilván.

Nő a piac

A következő években az AI/ML-alapú menedzsmentszoftverek használata várhatóan csak terjedni fog. Befektetők és más elemzők előrejelzései szerint az AI-szoftverek piaca a következő körülbelül öt évben több mint kétszeresére, 150 milliárd dollárról több mint 500 milliárd dollárra fog nőni.

Az IDC előrejelzése szerint például a világméretű AI-piac – beleértve a szoftvereket, hardvereket és szolgáltatásokat – a 2021-es 327,5 milliárd dollárról 2024-re 554,3 milliárd dollárra szökik fel, ötéves, 17,5 százalékos összetett éves növekedési ütemmel (CAGR).

A Forrester Research visszafogottabb álláspontot képvisel, és 2025-re 37 milliárd dollárra prognosztizálja a piac növekedését. A Forrester az amerikai Computerworldhöz eljuttatott jelentésében azzal magyarázta számadatait, hogy a legtöbb alkalmazás úgy egészíti ki az AI-funkciókat, hogy nem teszi pénzzé azokat – és a vállalkozások által létrehozott egyedi AI-alkalmazások nem generálnak piaci bevételt.

„A mesterséges intelligencia hamar olyan alapvetővé válik a szoftverek számára, mint amilyenné a szoftverek váltak az üzleti életben. Ennek eredményeként az AI-szoftvereket egyre inkább a meglévő szoftvergyártók fogják beágyazni a meglévő szoftvertermékekbe”

– áll a Forrester tavaly közzétett fehér könyvében.

„A vállalatok úgy fogják gondolni, hogy az AI funkciókat ugyanazon a szoftvergyártókon keresztül a legészszerűbb beszerezni. Végső soron az AI mindenhol ott lesz a szoftvertermékekben, ahogyan az analitika, a munkafolyamatok és az adatok is részei ugyanezeknek a szoftvertermékeknek.”

Új modellek

A mesterséges intelligencia elterjedtsége a különböző platformokban és alkalmazásokban azt jelenti, hogy a szétszórt munkaerőt kezelő vállalati vezetőknek nemcsak új készségekre van szükségük, hanem új „mentális modellekre” is a produktivitás, a vezetés, valamint az alkalmazottak, a vezetők és a vállalatok közötti kapcsolatok megértéséhez. Más szóval, az automatizált munkaerő-gazdálkodási szoftvereket használó szervezeteknek át kell értékelniük kapcsolatukat a dolgozóikkal.

„Ma még mindig nagyon megragadtunk az ipari korszak gondolkodásmódjában. Az iroda, mint gyár koncepciója azonban nem hasznos példa”

– mondta Kalvar.

Az autokratikus vezetési stílusoknak, amelyek az alkalmazottak munkájának előnyeit hangsúlyozzák, át kell adniuk a helyüket az emberi értékítéletnek, elkötelezettség nélkül ugyanis a munkavállalókból hiányzik a vállalati közösség érzése. E nélkül pedig a vállalatok azt kockáztatják, hogy elesnek a képzett jelöltektől, mivel az önéletrajz-ellenőrző algoritmusok gyakran nincsenek megfelelően beállítva, és kiselejtezik a potenciális dolgozók önéletrajzait. Ráadásul a bot által kidobott alkalmazottakat – még akkor is, ha alapos indok nélkül szüntették meg a munkaviszonyukat – ritkán veszik fel újra, mondta Kalvar.

„Ez különösen a szerényebb jövedelmet adó munkahelyeken fordul elő. Ha az összes képzett embert kirúgtad, mert nem akartad őket megtartani, akkor véged van, mert a legtöbb vállalat nem veszi vissza a kirúgott alkalmazottakat. Az emberek hiába állnak sorba, hogy felvegyék őket, nem talál senkit a rendszer. Láthatatlanok a számodra.”

Ha például egy vállalat megköveteli a főiskolai végzettséget a jelentkezőktől, hiába van valakinek kellő munkatapasztalata, az algoritmus automatikusan kivágja a leendő jelentkezők listájáról.

„Lehet, hogy a lakosság 30 százaléka szóba jöhet [egy nyitott pozícióra], de az adott vállalat egyet sem lát belőlük” – mondta Kalvar. „Ez a tehetségek kiegyensúlyozatlanságának és hiányának érzékelését kelti”

– tette hozzá.

Szerencsére, a vállalatok ezt már kezdik felismerni, és változtatnak a vezetési kultúrájukon.

„Őszintén szólva, még nincsenek bevált gyakorlatok. Állítom, hogy ennek kidolgozása nagy kihívás a menedzsment számára”

– szögezte le Kalvar.

„Akik rájönnek erre, nagyon elkötelezett, nagyon lojális közösségekkel fognak együtt dolgozni. Akiknek nem sikerül, azok nagyon karcsú szervezeteket fognak működtetni.”

Forrás: Computerworld

Related Topics:digitális főnök gazdaság intelligencia mesterséges szerep

Up Next

Íme az első látványosan nagy NFT-bukta

Don't Miss

A Twitter háza táján nincs mindenki elragadtatva Elon Musk-tól

Gazdaság

Képtelenség utolérni a BMW SUV-okat

Továbbra is toronymagasan vezet a BMW X-sorozat a legnépszerűbb SUV-ok toplistáján – derül ki a Használtautó.hu legfrissebb, 2025 első nyolc hónapjára vonatkozó statisztikáiból.

A toplistán szereplő modellek iránt összesen közel 224 ezer érdeklődés érkezett, ami azt mutatja: a SUV-ok töretlenül népszerűek a magyar piacon. A prémium kategóriás BMW-k mellett ugyanakkor a kedvezőbb árú és fenntartású Suzuki Vitara, Toyota RAV4 vagy Dacia Duster is stabilan tartja magát a vásárlók érdeklődésének középpontjában.

Prémium dominancia: a BMW X-sorozat továbbra is az élen

A BMW X-sorozat változatlanul a legkeresettebb SUV-kategóriás modell Magyarországon: több mint 51 ezer érdeklődést generált 2025 első nyolc hónapjában, ami minimális növekedés az előző év azonos időszakához képest. Az átlagár is kis mértékben nőtt, 12,3 millió forintra, és a kínálat is bőséges maradt 7700+ aktív hirdetéssel. A magas átlag-futásteljesítmény (163 ezer km) és az átlagosan 8,7 éves életkor alapján jól látszik, hogy a vásárlók gyakran a prémium szegmens használt képviselői között keresik az értékállóságot.

A Vitara stabilan második, RAV4 is őrzi dobogós helyét

A Suzuki Vitara továbbra is a második legnépszerűbb SUV, 28 500 érdeklődővel, ami 9,3%-os növekedés 2024-hez képest. Átlagára 5,23 millió forintra emelkedett 4,93 millió forintról, miközben átlagos életkora és futásteljesítménye is csak enyhén nőtt, így Vitara a mai napig megfizethető és megbízható választás a vásárlók számára.

A Toyota RAV4 iránt közel 24 ezer érdeklődés érkezett, szemben a tavalyi közel 19 ezerrel, ami több mint 26%-os növekedés. Az átlagár viszont jelentősen megugrott, 6,85-ről 7,47 millió forintra. A megbízhatósága miatt azonban a RAV4 a magasabb ár és a szintén magas (157 ezer km) átlagos futásteljesítmény mellett is tartja a népszerűségét a vásárlók körében.

Felfutóban a fiatal hibrid modellek

A Toyota C-HR – alig több mint 4 éves átlagéletkorával – a toplista legfiatalabb szereplője. A hibrid modell iránt 16 400 érdeklődés érkezett 2025 első nyolc hónapjában, ami 17%-os emelkedés a tavalyi adatokhoz képest. A 8,7 millió forintos átlag ár és a kevesebb mint 70 ezer kilométeres futásteljesítmény is jól mutatja, hogy jellemzően fiatal, keveset futott példányok kerülnek a piacra.

A modell népszerűsége nem véletlen: a Toyota C-HR a városi SUV-ok kategóriájában hódít, elsősorban a korszerű hibrid hajtáslánca és a kompakt mérete miatt. A fiatalabb vevők körében is vonzó alternatíva, akik egy modern, környezetkímélő városi SUV-t keresnek.

„A SUV-ok továbbra is a hazai piac meghatározó szereplői, amit jól mutat, hogy a BMW X-sorozat toronymagasan vezeti a listát, több mint 51 ezer darab aktív hirdetéssel. A magyar vásárlók körében azonban nem csak a prémium szegmens népszerű: a Suzuki Vitara és a Toyota RAV4 stabilan tartják helyüket az élmezőnyben, köszönhetően megbízhatóságuknak és kedvező fenntartási költségeiknek. Érdekesség, hogy a Toyota C-HR a lista egyik legfiatalabb szereplőjeként, alig 4 éves átlagéletkorral is már a hatodik helyen áll, ami a hibrid SUV-ok térnyerését jelzi. A Dacia Duster ugyan olcsóbb átlagárral szerepel, de a magas érdeklődésszám mutatja, hogy az ár-érték arány továbbra is kiemelt szempont. Összességében a toplista egyszerre tükrözi a prémium és a megfizethetőbb, praktikus SUV-ok iránti folyamatos keresletet, miközben a hibrid modellek térnyerése is egyértelműen látszik.” – mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

UEX: bemutatkozik az első Univerzális Tőzsde a világon

Elindult az UEX-forradalom

A Bitget, a világ legnagyobb Univerzális Tőzsdéje (UEX) idén ünnepli 7. születésnapját. A #GearUpTo7 kampánnyal nemcsak a múlt sikereit idézi fel, hanem elindítja a pénzügyek új korszakát is – ahol a kripto, a hagyományos eszközök, az AI és a biztonság egyetlen platformon találkoznak.

Az elmúlt hét év alatt a Bitget a semmiből épített globális birodalmat: több mint 120 millió felhasználóval, 150 országban. Ehhez olyan ikonikus együttműködések is hozzájárultak, mint Lionel Messi, a Juventus FC, a MotoGP, a LaLiga vagy az UNTOLD zenei fesztivál. A márka kilépett a kripto-buborékból, és beépült a globális popkultúrába.

Közben társadalmi szerepvállalásban is élen jár: a Blockchain4Youth és a Blockchain4Her programjaikkal már több mint 15 000 fiatalnak segítettek világszerte, több mint 60 egyetem bevonásával. A UNICEF-fel kötött partnerség keretében pedig 2027-ig egymillió embert szeretnének oktatni a blokklánc-technológiáról.

UEX: a tőzsdék következő generációja

A Bitget most egy új korszakot nyit: hivatalosan is Univerzális Tőzsdeként (UEX) határozza meg magát – egy olyan vízióként, amit először Gracy Chen vezérigazgató osztott meg a közösséggel.

Az UEX célja, hogy feloldja a kriptotőzsdék „lehetetlen háromszögét”: egyszerre kínáljon kiemelkedő felhasználói élményt, óriási eszközválasztékot és kiemelt biztonságot.

Az átalakulás már elkezdődött: a Bitget Onchain már támogatja az Ethereum, BSC, Base és Solana eszközöket, az xStocks és Ondo partnerségek révén pedig tokenizált részvényeket és ETF-eket is lehet kereskedni a platformon. A Bitget bevezette az első Részvényindex Perpetual Futures terméket is, amely a hagyományos részvényeket (mint az AAPL vagy NVDA) is elérhetővé teszi a kriptoderivatívák világában.

Gracy Chen tervei szerint a Bitget nem áll meg a kriptóknál: a cél, hogy minden kereskedhető eszközt – részvényeket, ETF-eket, aranyat, forexet – egyetlen platformról lehessen elérni.

AI és biztonság: a Bitget új titkos fegyverei

A Bitget másik ütőkártyája az AI-integráció. Saját fejlesztésű AI-eszköze, a GetAgent, valós idejű adatelemzéssel és interaktív útmutatással segíti a felhasználókat személyre szabott stratégiák kialakításában. Ehhez társul egy automatizált kereskedési botcsomag, ami folyamatosan figyeli a piacot, így lerövidíti az elemzés és a cselekvés közti időt.

A biztonság terén az UEX egyesíti az on-chain és off-chain védelmet, intelligens kockázatjelző rendszert épít be, és mindezt egy több mint 700 millió dolláros Felhasználóvédelmi Alap erősíti.

Globális terjeszkedés, szabályozott keretek között

A Bitget növekedése mindig megfontolt, fenntartható ütemben zajlott. Erősen jelen van Délkelet-Ázsiában, Latin-Amerikában és a Közel-Keleten is, lokalizált közösségi programokkal, többnyelvű ügyfélszolgálattal és offline eseményekkel.

2025-ben a Bitget engedélyeket vagy regisztrációkat szerzett többek közt Olaszországban, Lengyelországban, Litvániában, Csehországban, Salvadorban, Argentínában, Bulgáriában és Grúziában is. A több mint 70 szakértőből álló compliance csapat szorosan együttműködik a szabályozó hatóságokkal, hogy hosszú távú bizalmat építsen a kriptopiacokon.

#GearUpTo7 – ünneplés világszerte

Egész szeptemberben zajlik a #GearUpTo7 kampány: világszerte MotoGP-motoros felvonulásokkal, 400 000 USDT nyereményalapú kihívásokkal, Lil Bubble által készített hivatalos születésnapi himnusszal, és egy TopGear Night afterpartyval a TOKEN2049 konferencián.

A Bitget első alkalommal rendezi meg a Smart Awards díjátadót, amellyel a legsikeresebb kereskedőit jutalmazza, bemutatva az ő kitartásukat és sikertörténeteiket is.

A cél egy olyan platform, amely összeköti a felhasználókat, eszközöket és piacokat – és közben új sztenderdeket állít a biztonság, a hozzáférhetőség és az innováció terén, nemcsak a kriptovilágban, hanem azon túl is.

A Bitget röviden

A Bitget 2018-ban alakult, és mára a világ legnagyobb Univerzális Tőzsdéje (UEX). Több mint 120 millió felhasználóval, 150+ országban működik. Úttörő Copy Trading funkciója, valós idejű Bitcoin és Ethereum árfolyamkövetése, valamint a Bitget Wallet – amely 130+ blokkláncot és több millió tokent támogat – egyetlen platformon kínálja a kereskedés, a staking, a fizetés és a DApp-használat lehetőségét.

A Bitget globális partnerségekkel támogatja a kriptovilág terjedését, például a LaLiga hivatalos kriptópartnereként, vagy a UNICEF-fel való együttműködéssel. A motorsport világában a MotoGP kizárólagos kriptotőzsde-partnere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A 4iG Csoport és az Elisa Polystar kibővítette együttműködését

A 4iG Csoport kiterjesztette stratégiai együttműködését az Elisa Polystarral, amelynek keretében új, mesterséges intelligencia használatának lehetőségét megteremtő, hálózati szolgáltatásfelügyeleti rendszert vezetnek be a One Magyarországnál.

Az együttműködés célja, hogy a vállalat ügyfelei még megbízhatóbb, gyorsabb és magasabb minőségű szolgáltatásokat élvezhessenek, miközben a hálózat működése hatékonyabbá válik.

Az új projekt a 4iG Csoport és az Elisa Polystar korábbi együttműködéseire épül. A vállalatcsoport a finn céggel együttműködésben vezetett be automatizált hálózatfelügyeleti rendszert a korábbi Vodafone Magyarországnál (most V-Hálózat Távközlési Zrt., emellett Albániában és Montenegróban is az Elisa Polystar hálózati szolgáltatásélmény menedzselő megoldásait használják. A One Magyarország hálózati szolgáltatásfelügyeleti rendszer kiépítésére kiírt tenderén a cég több pályázó közül választotta ki a rendszer leszállítására az Elisa Polystart, többek között a korábbi sikeres együttműködések tapasztalatai alapján.

Az új generációs megoldás bevezetése nem csupán technológiai újítás, hanem stratégiai jelentőségű lépés is, amely illeszkedik a 4iG Csoport digitális transzformációs irányvonalához. A rendszer a One Magyarország hálózatának teljes infrastruktúráját lefedi, a központi elemektől egészen a mobil hozzáférési hálózat elemekig biztosítva a valós idejű átláthatóságot. Ez lehetővé teszi a hibák és teljesítményproblémák gyors felismerését, így sokszor még azelőtt történhet beavatkozás, hogy az ügyfelek bármilyen fennakadást tapasztalnának.

„A 4iG Csoport számára kiemelten fontos, hogy Magyarországon és a nyugat-balkáni régióban működő távközlési vállalatai a legmodernebb technológiára építve a lehető legjobb szolgáltatási élményt biztosítsák ügyfeleiknek – legyen szó lakossági vagy üzleti felhasználókról. Az Elisa Polystarral való együttműködés olyan mérföldkő, amely nemcsak hálózataink minőségét emeli magasabb szintre, hanem ügyfélközpontú működésünket is tovább erősíti. Meggyőződésünk, hogy az új rendszer bevezetése hosszú távon stabilabb, átláthatóbb és jövőbiztos hálózatot teremt hazai leányvállalatunknál, a One Magyarországnál is”

– mondta Fekete Péter, a 4iG Csoport vezérigazgatója.

A megoldás alapot teremt a mesterséges intelligenciát és gépi tanulást is alkalmazó további fejlesztésekre, amelyek automatikusan észlelik a hálózati anomáliákat, teljesítményproblémákat vagy akár a biztonsági fenyegetéseket. Ennek köszönhetően nemcsak a hibák elhárítása válik gyorsabbá, hanem a fennakadások is megelőzhetővé válnak, ami stabilabb szolgáltatást és magasabb szintű ügyfélélményt biztosít.

„A 4iG-vel való együttműködésünk újabb fontos mérföldkő küldetésünkben, melynek célja, hogy segítsük a szolgáltatókat a komplex hálózati adatok értelmezhető, hasznosítható információvá alakításában. Büszkék vagyunk arra, hogy a 4iG ismét bennünket választott partnerének, építve a korábbi magyarországi, albániai és montenegrói sikereinkre. Az új, mesterséges intelligenciával támogatott felügyeleti rendszer révén a One Magyarország valós idejű rálátást nyer teljes hálózatára, így lehetővé válik a proaktív döntéshozatal, miközben az ügyfelek gyorsabb és megbízhatóbb szolgáltatásokat vehetnek igénybe. Mindez kiváló alapot teremt a jövőbeli innovációkhoz.”

– mondta Stephen Preston, az Elisa Polystar vezérigazgatója.

Az Elisa Polystarral közösen bevezetett rendszer jövőálló és rugalmas platform, amely támogatja a 2G, 4G és 5G szolgáltatásokat, és hosszú távon is képes lépést tartani a növekvő adatforgalommal. A One Magyarország meglévő rendszereivel szorosan integrálódva támogatja az adatvezérelt döntéshozatalt, a proaktív szolgáltatásmenedzsmentet és a magasabb szintű ügyfélközpontúságot.

A rendszer kiépítése azonnal megkezdődik, a cél pedig, hogy a jövő nyári fesztivál- és roaming szezonban még megbízhatóbb hálózati élményt és teljesítményt nyújthassanak a One Magyarország ügyfelei számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!