Gazdaság

A digitális főnökök felemelkedése: Ők alkalmazhatnak – és rúghatnak ki

Egyre népszerűbbek az alkalmazottak felvételét és munkájuk nyomon követését segítő automatizált megoldások.

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás (AI/ML) alkalmazása éppen akkor robbant be a HR terülére, amikor a menedzserek és a vezetők a hibrid munkakörnyezetekre igyekeztek átállni, és egyébként azóta is a szétszórt, távoli munkaerő felügyeletével küszködnek. Az IDC kutatócég nemrégiben készült jelentése azt jósolja, hogy 2024-re a Global 2000 vállalatok 80 százaléka AI/ML-alapú „digitális menedzsereket” fog alkalmazni a dolgozók felvételére, elbocsátására és képzésére azokban a munkakörökben, amelyekben lehetséges és képes is mérni a fejlődést – de csak minden ötödik vállalatnál lesz valódi érték e lépésből emberi közreműködés nélkül.

A pandémia számos vállalatot kényszerített arra, hogy új munkamodelleket alkalmazzon, a teljesen távoli munkavégzéstől kezdve a „hibrid” megközelítésekig. Az IDC szerint az átállás a hibrid munkavégzésre megkövetelte a vállalatoktól, hogy a vezetés és szervezés új módszereit dolgozzák ki a megfelelő irányításhoz. Olyannyira fontos ez, hogy a vállalatok mintegy 41 százaléka a távoli és hibrid munkaerő irányításának képességét kritikus fontosságúnak tekinti.

Mire jó egy ilyen megoldás?

Nem csoda, hogy ma már az AI/ML alapú digitális menedzsmentszoftvereket használják az önéletrajzok átvizsgálására és a jelentkezők kiválasztására, a napi munkateljesítmény meghatározására, kiegészítő képzések ajánlására, valamint annak meghatározására, hogy mikor és hány alkalmazottra van szükség egy munkához – különösen a műszakalapú (például gyár, logisztikai központ) munkák esetében.

De nehogy azt higgyük, hogy az AI/ML alkalmazása még ritka a munkavállalók felvételének és elbocsátásának folyamatában, ugyanis ma már meglehetősen széles körben használják humánerőforrás területen kisebb-nagyobb mértékben. „Az algoritmusokat gyakran alkalmazzák a munkavállalók összehasonlítására, hogy ki lenne a legalkalmasabb a felvételre, vagy kit lenne a legcélszerűbb kirúgni” – mondta Amy Loomis, az IDC piackutató Future of Work kutatási igazgatója. Ez a megoldás (stack-ranking) statisztikai alapú megközelítést használ az alkalmazottak értékelésére a munkateljesítményük alapján a többi csapattaggal összehasonlítva.

Az ilyen szoftver használható arra is, hogy az alkalmazottaknak képzéseket javasoljon, a vezetőket pedig arra ösztönözze, hogy a teljesítmény-küszöbértékek feletti kollégáknál elősegítsék a fejlődést, míg az attól elmaradó dolgozók egy bizonyos százalékát elbocsássák. Egy vállalat például dönthet úgy, hogy minden olyan alkalmazottól megválik, akinek az elért teljesítménye az alsó 10 százalékba esik.

Shannon Kalvar, az IDC IT Service Management and Client Virtualization Program kutatási vezetője szerint, bár a vállalatok nem hagyatkozhatnak teljes mértékben a szoftverrobotokra az alkalmazottak elbocsátása kérdésében, az AI/ML alapú ajánlásoknak nagy súlyuk van a döntéshozatalban.

„Emberek vagyunk, akik túlhajszoltak és túl stresszesek. Mi a valószínűsége annak, hogy nem értünk egyet egy javaslattal, amikor azt megkapjuk – különösen, ha távolról dolgozóról van szó?” – tette fel a kérdést.

A digitális menedzsmentszoftvereket már a világjárvány előtt is használták, amikor főként a teherautó-flották, a kiskereskedelmi dolgozók, a szolgáltatói szektor és más „feladatorientált” munkakörök kezelését segítették. A gig-gazdaság például rugalmas munkaidőt vezetett be a futárszolgálatok számára, ami lehetővé tette a kiskereskedelmi termékek és élelmiszerek egy napon belüli kiszállítását.

„Ijesztően sok szervezetnek van digitális menedzsere” – mondta Kalvar. „Hatalmas érdeklődést tapasztaltunk ez iránt, és már most kezdik bevezetni az irodai dolgozók számára is. Ma ez valóban a feladatorientált munkakörökben jelent problémát, de fel kell ismerni, hogy lassan mindannyiunknak ilyen munkaköre lesz.”

Az algoritmikus munkavállalói menedzsment egyik fő hibája az alkalmazások széttagoltsága. Egyes eszközök az ERP-rendszerek szoftverébe vannak beágyazva, mások önálló alkalmazások és szolgáltatások. Egy nagyvállalatnál sok különböző személyzeti menedzsment- és képzési alkalmazás létezhet, és ezek közül sok egyáltalán nem kommunikál egymással. Egyesek az alkalmazottak munkaidejét és jelenlétét követik, mások a dolgozók teljesítményét felügyelik, megint mások pedig a dolgozók szabadságát tartják nyilván.

Nő a piac

A következő években az AI/ML-alapú menedzsmentszoftverek használata várhatóan csak terjedni fog. Befektetők és más elemzők előrejelzései szerint az AI-szoftverek piaca a következő körülbelül öt évben több mint kétszeresére, 150 milliárd dollárról több mint 500 milliárd dollárra fog nőni.

Az IDC előrejelzése szerint például a világméretű AI-piac – beleértve a szoftvereket, hardvereket és szolgáltatásokat – a 2021-es 327,5 milliárd dollárról 2024-re 554,3 milliárd dollárra szökik fel, ötéves, 17,5 százalékos összetett éves növekedési ütemmel (CAGR).

A Forrester Research visszafogottabb álláspontot képvisel, és 2025-re 37 milliárd dollárra prognosztizálja a piac növekedését. A Forrester az amerikai Computerworldhöz eljuttatott jelentésében azzal magyarázta számadatait, hogy a legtöbb alkalmazás úgy egészíti ki az AI-funkciókat, hogy nem teszi pénzzé azokat – és a vállalkozások által létrehozott egyedi AI-alkalmazások nem generálnak piaci bevételt.

„A mesterséges intelligencia hamar olyan alapvetővé válik a szoftverek számára, mint amilyenné a szoftverek váltak az üzleti életben. Ennek eredményeként az AI-szoftvereket egyre inkább a meglévő szoftvergyártók fogják beágyazni a meglévő szoftvertermékekbe”

– áll a Forrester tavaly közzétett fehér könyvében.

„A vállalatok úgy fogják gondolni, hogy az AI funkciókat ugyanazon a szoftvergyártókon keresztül a legészszerűbb beszerezni. Végső soron az AI mindenhol ott lesz a szoftvertermékekben, ahogyan az analitika, a munkafolyamatok és az adatok is részei ugyanezeknek a szoftvertermékeknek.”

Új modellek

A mesterséges intelligencia elterjedtsége a különböző platformokban és alkalmazásokban azt jelenti, hogy a szétszórt munkaerőt kezelő vállalati vezetőknek nemcsak új készségekre van szükségük, hanem új „mentális modellekre” is a produktivitás, a vezetés, valamint az alkalmazottak, a vezetők és a vállalatok közötti kapcsolatok megértéséhez. Más szóval, az automatizált munkaerő-gazdálkodási szoftvereket használó szervezeteknek át kell értékelniük kapcsolatukat a dolgozóikkal.

„Ma még mindig nagyon megragadtunk az ipari korszak gondolkodásmódjában. Az iroda, mint gyár koncepciója azonban nem hasznos példa”

– mondta Kalvar.

Az autokratikus vezetési stílusoknak, amelyek az alkalmazottak munkájának előnyeit hangsúlyozzák, át kell adniuk a helyüket az emberi értékítéletnek, elkötelezettség nélkül ugyanis a munkavállalókból hiányzik a vállalati közösség érzése. E nélkül pedig a vállalatok azt kockáztatják, hogy elesnek a képzett jelöltektől, mivel az önéletrajz-ellenőrző algoritmusok gyakran nincsenek megfelelően beállítva, és kiselejtezik a potenciális dolgozók önéletrajzait. Ráadásul a bot által kidobott alkalmazottakat – még akkor is, ha alapos indok nélkül szüntették meg a munkaviszonyukat – ritkán veszik fel újra, mondta Kalvar.

„Ez különösen a szerényebb jövedelmet adó munkahelyeken fordul elő. Ha az összes képzett embert kirúgtad, mert nem akartad őket megtartani, akkor véged van, mert a legtöbb vállalat nem veszi vissza a kirúgott alkalmazottakat. Az emberek hiába állnak sorba, hogy felvegyék őket, nem talál senkit a rendszer. Láthatatlanok a számodra.”

Ha például egy vállalat megköveteli a főiskolai végzettséget a jelentkezőktől, hiába van valakinek kellő munkatapasztalata, az algoritmus automatikusan kivágja a leendő jelentkezők listájáról.

„Lehet, hogy a lakosság 30 százaléka szóba jöhet [egy nyitott pozícióra], de az adott vállalat egyet sem lát belőlük” – mondta Kalvar. „Ez a tehetségek kiegyensúlyozatlanságának és hiányának érzékelését kelti”

– tette hozzá.

Szerencsére, a vállalatok ezt már kezdik felismerni, és változtatnak a vezetési kultúrájukon.

„Őszintén szólva, még nincsenek bevált gyakorlatok. Állítom, hogy ennek kidolgozása nagy kihívás a menedzsment számára”

– szögezte le Kalvar.

„Akik rájönnek erre, nagyon elkötelezett, nagyon lojális közösségekkel fognak együtt dolgozni. Akiknek nem sikerül, azok nagyon karcsú szervezeteket fognak működtetni.”

Forrás: Computerworld

Related Topics:digitális főnök gazdaság intelligencia mesterséges szerep

Up Next

Íme az első látványosan nagy NFT-bukta

Don't Miss

A Twitter háza táján nincs mindenki elragadtatva Elon Musk-tól

Gazdaság

Szintet lép az adatközpontok és szuperszámítógépek folyadékhűtése a Motivair by Schneider Electric új megoldásaival

Két új, a folyadékhűtéses rendszereknél használható hűtőfolyadék-elosztó egységet mutatott be a Motivair by Schneider Electric.

Az új berendezéseket kimondottan a mesterséges intelligencia alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontok és a szuperszámítógépek (HPC) hűtési igényeire tervezték.

A Motivair by Schneider Electric új hűtőfolyadék-elosztó egységei (CDU) a vállalat első, kifejezetten a szervizfolyosókba történő telepítésre tervezett CDU-i, amelyek nagyobb rugalmasságot, teljesítményt és integrálhatóságot kínálnak az adatközpontok üzemeltetői számára. Az új, MCDU-45 és MCDU-55 jelzésű berendezések már világszerte elérhetők, gyártásukat pedig 2026 elején futtatja fel a vállalat.

Mindkét készülék szélesebb hűtési kapacitást, funkciókat és tervezési lehetőségeket kínál, ezáltal a hűtőfolyadék tágabb hőmérsékleti tartományban lesz elérhető az üzemeltetők számára, ami lehetővé teszi a telepítés és a működtetés optimalizálását. A Motivair by Schneider Electric end-to-end hűtési portfóliója – amely most kiegészült az CDU-kkal – további, padlóra szerelhető, valamint rackekbe beépíthető CDU-kat is kínál, amelyet úgy alakítottak ki, hogy támogassák a különböző hűtési stratégiák megvalósítását a hiperméretű, mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló vagy éppen szerverelhelyezéses szolgáltatást nyújtó adatközpontokban, valamint az edge és felújított környezetekben egyaránt.

Az MCDU-45 és MCDU-55 főbb előnyei

Az új hűtőfolyadék-elosztó egységek fejlesztése során figyelembe vették azt a tendenciát, hogy egyre gyakrabban telepítenek CDU-kat az adatközpont kiszolgálóterületén kívül. Azáltal, hogy széleskörű lehetőségek állnak rendelkezésre a CDU-k telepítése kapcsán, az üzemeltetők az adott mesterséges intelligencia-infrastruktúrához, az adatközpont kialakításához, illetve a terhelési igényekhez igazíthatják hűtési stratégiájukat, biztosítva ezáltal az optimális hőfokot és a megfelelő rugalmasságot még a számítási sűrűség folyamatos növelése mellett is.

Az MCDU-45 és MCDU-55 legfontosabb előnyei a következők:

A rendelkezésre álló tér optimalizálása és rugalmasság: Az új és meglévő CDU-opcióknak köszönhetően az üzemeltetők nagyobb rugalmassággal választhatják ki a konkrét telepítési céljaiknak megfelelő modellt.
Energiamegtakarítás: Az új CDU-k tágabb működési tartománnyal rendelkeznek, így a hőelvezető rendszerek energiahatékonyságot biztosítanak és javítják a PUE (Power Usage Effectiveness) értéket.
Egyszerűsített karbantartás és hozzáférhetőség: A CDU-k sokféle elhelyezési lehetősége javítja a hozzáférést, így a mesterséges intelligencia alkalmazások vagy az IT műveletek zavarása nélkül valósítható meg a szervizelés.
Továbbfejlesztett integráció a hűtőberendezésekkel: A CDU-k teljes skálája (MCDU-25-től MCDU60-ig) pontos áramlásszabályozással, valós idejű felügyelettel és adaptív terheléselosztással támogatja a fejlett hőkezelési stratégiák megvalósítását az optimális berendezés teljesítmény és az alacsonyabb energiafogyasztás érdekében.

„Az adatközpontok folyadékhűtése esetében a rugalmasság kulcsfontosságú, mivel az ügyfelek egyre változatosabb és szélesebb körű end-to-end megoldásokat igényelnek. Az új hűtőfolyadék-elosztó egységeink lehetővé teszik számukra, hogy stratégiáikban a gyorsított számítási alkalmazások szélesebb köre jelenjen meg, miközben több évtizedes speciális hűtési tapasztalatunkat kihasználva biztosíthatják az optimális teljesítményt, megbízhatóságot és a felkészültséget a jövőbeli kihívásokra”

– mondta el Andrew Bradner, a Schneider Electric „Cooling Business” üzletágának alelnöke.

Bizonyított szakértelem és globális jelenlét

A Motivair by Schneider Electric CDU-k az első új termékek, amelyeket a Motivair bemutatott azóta, hogy a Schneider Electric 2025 februárjában felvásárolta a céget. Az új CDU-k kifejlesztését – amelyek hatékony és skálázható folyadékhűtési megoldást kínálnak a nagy sűrűségű számítási igények robbanásszerű növekedésének kiszolgálására – az AI-alkalmazások exponenciális bővülése indokolta.

„A Motivair megbízható partner a fejlett folyadékhűtési megoldások területén, és új technológiáink lehetővé teszik az adatközpontok üzemeltetői számára, hogy magabiztosan navigáljanak az AI-korszakban. A Schneider Electric-kel közösen célunk olyan, új generációs hűtési megoldások szállítása, amelyek bármilyen HPC, mesterséges intelligencia vagy fejlett adatközponti igényhez alkalmazkodnak, és zökkenőmentes skálázhatóságot, teljesítményt és megbízhatóságot nyújtanak, amikor az a legfontosabb”

– hangsúlyozta Rich Whitmore, a Motivair vezérigazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Hol vásároljunk élelmiszert idén karácsonyra, ha a Földnek is jót akarunk?

Szezonális kutatást végzett a Carbon.Crane online karbonlábnyom csökkentéssel foglalkozó magyar startup: megvizsgálta a nyolc legnépszerűbb ételrendelő weboldalt fenntarthatósági szempontból.

A mérésükből kiderül, hogy a közismert platformok milyen energia- és vízigénnyel rendelkeznek, a különbségek pedig szemmel láthatóak: míg az egyik weboldalon egy kattintás csupán pár csepp vizet igényel, a másikon mért vízigénnyel akár koccintani is lehet.

Az egyes cégek között akár ötszörös különbség is lehet

A karácsonyi készülődés idején minden perc számít, így nem meglepő, hogy az online bevásárlás népszerűsége ebben az időszakban még nagyobb. Bár természetesen nagy segítség, hogy akár több órát is megspórolhatunk a házhozszállítással, fontos kiemelni, hogy minden internetes tevékenység károsanyag-kibocsátással jár: a karbonlábnyom mellett a szerverek energia-, illetve vízigénye sem elhanyagolható. A Carbon.Crane csapatának célja, hogy mind a szolgáltatók, mind a fogyasztók figyelmét felhívja erre a jelenségre, ezzel elősegítve vállalati oldalról az optimalizálást, a felhasználók számára pedig a legkörnyezettudatosabb döntés meghozatalát.

A mérés során a nyolc legnépszerűbb platform főoldalát, szezonális terméklistáját, illetve tíz különböző termék oldalát vizsgálták. A termékek kiválasztásában a szezonalitás, illetve a változatosság is szerepet játszott: a kutatásba egyaránt bevonták az alapélelmiszereket, illetve a prémium kategóriás termékeket is. Minden esetben ugyanazt az útvonalat járták végig a mérés készítői, így a következő eredményt kapták a karbonlábnyom mértékéről:

Kifli: 15,75 gramm
Ecofamily: 20,81 gramm
Auchan: 20,95 gramm
Foodora: 30,77 gramm
Wolt: 33,76 gramm
GRoby Online: 34,36 gramm
Aldi: 34,55 gramm
Tesco: 73,00 gramm

A számokból kiolvasható, hogy a Kifli oldalán keresztül majdnem öt (4,63) mintabevásárlást megrendelhetnénk, mielőtt annyi karbont bocsátunk ki, mint a Tesco platformján egyetlen vásárlással.

(Nem) egy csepp a tengerben

Kevesen tudják, hogy a weboldalaknak vízre és energiára is szükségük van, hiszen az online térben látható tartalmak kivétel nélkül fizikai szerverparkokon futnak, az ott található számítógépeket pedig üzemeltetni és hűteni kell. Ezért fontos kihangsúlyozni, hogy bár van némi eltérés, a weboldalak karbon-, energia- és vízlábnyoma szinte kéz a kézben jár: a legszennyezőbb oldalak energiából és vízből is kiemelkedően sokat fogyasztanak, a legjobban optimalizáltak pedig mindkettőt minimálisra szorítják. Annak ellenére, hogy a kibocsátások terén grammokról és mililiterekről beszélünk, ezek nem elhanyagolható mennyiségek, hiszen például tavaly csak a Kifli oldalán közel hat tonna szaloncukrot vásároltak karácsony előttig. ¹

A számok igazolják többek között, hogy ugyanaz a bevásárlás a Tesco oldalán háromszoros vízigénnyel (38.38 mililiter) jár az Ecofamilyhez képest (11,51 ml). A hatalmas eltérések okai minden mutatónál az optimalizálásban, illetve a háttérrendszerekben keresendőek. A Tesconál a háttérben futó scriptek felelősek a karbonkibocsátás 80%-ért, illetve a fő- szezonális oldalakon ebben az időszakban nagyméretű GIF-eket használnak, ami többszörösére növeli a környezeti terhelést az amúgy viszonylag jól optimalizált termékoldalak mellett is. Pedig ha valami, a főoldalak optimalizálása igazán fontos lenne, hiszen szinte minden felhasználó innen indítja a vásárlást. Ezzel szemben a Kifli, a Wolt és az Auchan példaként járhatnak az iparági szereplők előtt, ugyanis az optimalizálás terén ez a három weboldal volt a legkiemelkedőbb. Érdekesség, hogy a Tesco többi oldala is jól optimalizált és viszonylag kis lábnyomú: a 73 grammos vásárlási útvonalból a fő- és a szezonális oldal felelős 52 gramm kibocsátásért.

Forrás:

1: https://www.kifli.hu/targy/kifli-toplistak-eddig-6-tonna-szaloncukrot-vittunk-ki-nektek

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egyre jobban bíznak a vállalatok a karbonkreditekben a Schneider Electric tanácsadó üzletágának, az SE Advisory Servicesnek a felmérése szerint

Az üzleti vezetők és a fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek egyre inkább a klímaváltozás elleni küzdelem megbízható eszközeként tekintenek a karbonkreditekre – derül ki a Schneider Electric új, globális tanácsadó üzletága, az „SE Advisory Services” felméréséből.

A kutatás során a megkérdezettek 40 százaléka jelezte, hogy a szabályozási bizonytalanság ellenére cégük már részt vesz a karbonkreditek kereskedelmében, több mint felük pedig arról számolt be, hogy 2030-ig kibővítik az ezzel kapcsolatos tevékenységüket.

A karbonkreditek korábban szkepticizmussal övezett piaca napjainkra egy strukturált és célorientált piaccá érett. A vállalatok ma már rendelkeznek a szükséges önbizalommal, motivációval és erőforrásokkal ahhoz, hogy bekapcsolódjanak a karbonkreditek kereskedelmébe, és egyre aktívabban meg is teszik ezt – ez az egyik fő megállapítása a Schneider Electric „SE Advisory Services” üzletága által készített „Carbon Credit Outlook 2025” jelentésének. Az ehhez készített felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett vállalatok kétharmada ma már az ICROA (International Carbon Reduction and Offset Alliance) szabványait alkalmazza, 55 százalékuk pedig az „Integrity Council for the Voluntary Carbon Market” (ICVCM) által kidolgozott, a bolygónk és a társadalom szempontjából valóban értékes kezdeményezések és az azokból származó karbonkreditek beazonosítására alkalmas „Core Carbon Principles” (CCP) rendszer elveit használja a projektek minőségének értékeléséhez.

A kutatás során a válaszadók 40 százaléka jelezte, hogy a szervezet, ahol dolgozik aktív résztvevője a karbonkreditek piacának vásárlás, befektetés, vagy projektfejlesztés révén. Ezt a lehetőséget az éghajlati kockázatok kezelésére, az ellátási lánc rugalmasságának erősítésére és a hosszú távú értékteremtésre használják.

A felmérés egy másik fontos eredménye, hogy a válaszadók 55 százaléka arról számolt be, hogy 2030-ig az önkéntes karbonkredit-piacon való részvételének növelését tervezi. A megkérdezettek mindössze 12 százaléka jelezte azt, hogy stratégiájában nem foglalkozik a karbonkreditekkel. Ez a növekvő elkötelezettség szemléletmódbeli változást tükröz: a karbonkreditek stratégiai befektetésekké válnak, amelyeket a vállalatok az éghajlati kötelezettségvállalások és célok teljesítésére, valamint az érdekelt felek elvárásainak kielégítésére használnak – állapítja meg az SE Advisory Services jelentése.

„Mivel a globális dekarbonizációs törekvések példátlan beruházásokat igényelnek, és csak a fejlődő országokban 2030-ra évente ezermilliárd dollárra lenne szükség ezek megvalósításához, a karbonkredit-kereskedelem bevált mechanizmust kínál a vállalatoknak az elismert klímavédelmi intézkedések támogatására és a stratégiai érték építésére. Alapvető változás zajlik a vállalatok karbonkreditekhez való hozzáállásában. Abból, hogy a válaszadók közel egyötöde saját projekteket fejleszt, egyértelműen látszik, hogy a piac kezd lendületbe jönni. Ezek a vállalatok felismerik, hogy egy saját szén-dioxid-stratégia megalkotása egyben azt is jelenti, hogy a klímaváltozásra gyakorolt hatásukat is a saját kezükbe vehetik”

– mondta el Mathilde Mignot, az SE Advisory Services „Nature & Technology-Based Solutions” területért felelős igazgatója.

Egyensúly a rövid távú éghajlati hatások és a hosszú távú innováció között

A karbonkreditek piacán a természetalapú kezdeményezések – mint például az erdőtelepítés, az újraerdősítés és az ökoszisztéma-restauráció – továbbra is egyértelműen prioritást élveznek, a válaszadók 50 százaléka tartja ezeket portfóliójuk legfontosabb elemeinek. Az ilyen projektek azonnali éghajlati hatást gyakorolnak, miközben elősegítik a biológiai sokféleséget, és a közösségek számára is előnyöket nyújtanak.

A kibocsátáselkerülési és -csökkentési kreditek, beleértve az erdővédelmet, a megújuló energiát és az energiahatékonysági projekteket, a második helyen állnak, 34 százalék tartja ezeket prioritásnak. A válaszadók 16 százaléka viszont most már a technológiai alapú és hibrid szén-dioxid-kivonási módszerekből származó karbonkrediteket részesíti előnyben.

A kutatás során a problémákra is rákérdeztek. A válaszadók közel fele (46%) azt látja a legnagyobb akadálynak a karbonkreditek használatának elterjedése kapcsán, hogy egyelőre nincs megfelelő iránymutatás arra vonatkozóan, hogyan épülhet be ez a piac a klímavédelmi törekvésekbe. A második legnagyobb probléma – a megkérdezettek 40 százaléka emelte ezt ki –, hogy egyelőre bizonytalannak látják az ezzel kapcsolatos kormányzati politikákat. Az SE Advisory Services jelentésében megjegyzi, hogy ezek a hiányosságok a vállalatok erős cselekvési szándéka ellenére is lassíthatják a beruházásokat.

„A vállalatvezetők egyre jobban bíznak a napjainkra kialakult minőségi infrastruktúrában, azonban egyértelmű útmutatásra van szükségük azzal kapcsolatban, hogy az önkéntes karbonkredit jogok hogyan illeszthetők be a megfelelési követelmények közé. Az önkéntes kezdeményezések és a szervezetek vagy kormányok által támogatott szabályozások, keretrendszerek közötti transzparens átjárhatósági útvonalak létrehozása a következő állomás ahhoz, hogy nagyszabású vállalati lépéseket láthassunk”

– mutatott rá William Theisen, az SE Advisory Services „Nature & Technology-Based Solutions” részlegének kereskedelmi igazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!