Gazdaság

Rövid időn belül a kétszeresére nőhet a nemzetközi startup budapesti innovációs központja

Kelet-közép-európai bővülésének részeként, egy éve, 2021 áprilisában vásárolta fel a TIER vállalat a Makeryt, létrehozva a TIER Tech Hub közösséget.

Tavaly április óta Budapesten működik a világ egyik legdinamikusabban növekvő mikromobilitási vállalkozásának fejlesztőbázisa. A magyar csapat rendkívül sikeres első évet zárt a TIER Mobility részeként, a világ több mint 190 városában használják a budapesti szakemberek által is fejlesztett megoldásokat. A TIER kiemelt szerepet szán a központnak a termékinnovációk, a dizájn és a szoftverfejlesztés területén, a vezetők szerint a jelenlegi létszám hamarosan akár meg is duplázódhat.

Az első TIER-es évében a magyar csapatot fontos feladatokkal bízták meg, a szakemberek jelentősen optimalizálták és továbbfejlesztették a TIER szolgáltatását. A budapesti Tech Hub emellett fontos szerepet tölt be a szervezet működésében is. Több munkatárs Tech Lead szerepkörbe, egyik mérnökük, Novák Gábor, pedig a vállalatcsoport Head of Engineering pozíciójába lépett elő. A magyarok a vállalat közösségi életének aktív résztvevői és részesei a TIER felvásárlásait támogató háttérfeladatoknak is. Ennek eredményeként a TIER csak az elmúlt évben megszerezte például a parkolást támogató Fantasmo-t, a Spin mikromobilitási szolgáltatót és az Európa első számú kerékpármegosztójaként működő nextbike-ot.

A Makery 2021. április 8-i akvirálásával többéves, nemzetközi tapasztalattal rendelkező csapat került a TIER tulajdonába. A szoftverfejlesztő ügynökséget 2015-ben alapította Zsédely Balázs, Kindler András és Vörös Gyula. A baráti légkör és a kiemelkedő szaktudás pedig egyre izgalmasabb feladatokat és partnereket hozott magával. A Makery fejlesztései megtalálhatók olyan világszerte ismert termékekben, mint például a Samsung okostelefonok, a csapat a Google hivatalos partnereként is szerepelt, valamint az androidos Kotlin kódolási nyelv hazai elterjedésében és a fejlesztői közösség építésben is vezető szerepet vállaltak a munkatársak. A magyar csapat és a német startup 2018-as sikeres első találkozása mindkét fél számára kedvező akvizícióhoz vezetett.

„Már az első találkozókon lenyűgözött minket a Makery csapatának szakértelme és elkötelezettsége. Nagyszerűen kiegészítik a már meglévő szaktudásunkat és képességeinket, ezért is örülünk, hogy csatlakoztak hozzánk. A következő hónapokban szeretnénk helyi tehetségekkel és világ különböző pontjairól, távolról dolgozó fejlesztőkkel tovább növelni az új Tech Hub kapacitását.”

– mondta az akvizícióról Matthias Laug, a TIER műszaki igazgatója és társalapítója.

A berlini és londoni irodák mellett a magyarországi TIER Tech Hub a vállalat legnagyobb IT központja, a vezetőség szerint a kiemelt szerepkör a későbbiekben is megmarad. A budapesti csapat felépítése és működése szolgál majd mintaként a világ különböző pontjain nyíló új Tech Hubok számára, miközben többek között a magyar fejlesztők felelnek a felhasználóknak szánt alkalmazás működéséért és az applikációs felület tervezéséért is. A csapat előtt olyan kihívások állnak, mint például az egyre bővülő felhasználási terület folyamatos, országokra szabott szoftveres támogatása vagy éppen a parkolási, tárolási nehézségek kezelése. A napi munka során a Tech Hub munkatársai a legújabb helymeghatározási és IoT technológiákkal is foglalkoznak és olyan megoldásokat fejlesztenek, amelyeket később akár több millió ember is használhat világszerte.

„Nagyon könnyen be tudtunk illeszkedni a TIER csapatába, hiszen már a felvásárlás előtt is szoros kapcsolatban álltunk – mondta el Zsédely Balázs, a TIER Tech Hubok igazgatója. – Most egy több mint 1400 fős szervezethez tartozunk és világszinten felelünk az IT megoldások megfelelő működéséért. Ez nagy felelősség, de Magyarországon minden feltétel adott és a rendkívül tehetséges kollégáink nagyszerűen vették ezt a kihívást. Nem állunk meg, a Tech Hub bővül, már keressük az új csapattagokat, akikkel még különlegesebb hely lehet a központunk.”

A csapat idén költözött be a hazai fejlesztői közösségben csak Skyscanner irodaként ismert épületbe, ahol korábban aktív szakmai-közösségi élet folyt. Az alapítók szerint a Tech Hub célja a programok és rendezvények újraindítása, hogy az ikonikus helyszín, immár TIER irodaként, ismét a város fejlesztőinek, mérnökeinek és dizájnereinek fontos találkozóhelye legyen. Az irodában hamarosan felújítás kezdődik. A tervek szerint az új külső hivatkozási alap lesz az egész vállalaton belül, az iroda pedig nemcsak az ott dolgozók kényelmét szolgálja majd, szakmai rendezvények, találkozók, meetupok helyszínéül is szeretnék használni a jövőben.

A TIER 2021 szeptemberében indította el e-rollerszolgáltatását Budapesten, és rövid időn belül nagy népszerűségre tett szert a városlakók körében. A vállalat növekedésével a TIER Tech Hub folyamatosan keres új munkatársakat, az álláslehetőségekről további információk a https://about.tier.app/jobs/ weboldalon érhetők el.

Related Topics:budapest hub központ növekedés startup Tech tier

Up Next

Programhiba miatt veszett el 34 millió dollár

Don't Miss

Íme az első látványosan nagy NFT-bukta

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat

Az Otthon Start esetében fontos kérdés, hogy egy ingatlan lakás vagy ház. Igen ám, de ezt nem is olyan könnyű sokszor eldönteni.

Ezért a BiztosDöntés.hu szakértői szerint semmiképpen nem szabad lefoglalózni egy ingatlant addig, amíg ebben bizonytalanság van. Ugyanis, ha végül mégsem sikerül a hiteligénylés, a kifizetett foglaló összegét a vevő akár el is veszítheti.

A mindössze másfél hét múlva induló Otthon Start hitel kapcsán számos olyan ellentmondás, tisztázandó kérdés van még, amin akár az is múlhat, hogy valaki megkapja-e vagy sem a 3 százalékos hitelt. Például nem feltétlenül egyértelmű, hogy egy ingatlant lakásként vagy lakóházként vesz majd figyelembe a bank, miközben ezen múlik, hogy mekkora lehet a maximális vételár. Ezért a BiztosDöntés.hu szakértői szerint semmiképpen nem szabad lefoglalózni egy ingatlant addig, amíg van hasonló bizonytalanság. Ugyanis, ha végül mégsem sikerül a hiteligénylés, a kifizetett foglaló összegét a vevő akár el is veszítheti.

Miért fontos egyáltalán, hogy lakás vagy lakóház egy ingatlan?

Az Otthon Start hitel esetében a maximális vételár lakások esetében 100 millió forint, míg házaknál 150 millió forint a felső határ. Emiatt nagyon nem mindegy, hogy a bank lakásként vagy házként számol-e egy ingatlannal, már csak azért sem, mert Budapest és a nagyvárosok agglomerációjában bizony a fentebb említett háznak „látszó” lakások többnyire 100 millió forint feletti áron keresnek vevőt.

Miért nehéz eldönteni, hogy egy ingatlan lakás vagy ház?

Elsőre talán furcsának tűnhet, de nem minden esetben egyértelmű, hogy egy ingatlan lakás vagy lakóház. Főleg az újépítésű ingatlanoknál találkozhatunk azzal a megoldással, hogy például egy sorházi ingatlanban több külön bejáratú, saját kerttel rendelkező ingatlan van, de ikerházakból is van bőven az országban. Az ilyen megoldások előnye rendszerint az, hogy így az építési telek jobban beépíthető, ami csökkenti a költségeket.

Hiába azonban a „saját ház” élménye, amennyiben ezeket korábban társasházakká nyilvánították, akkor az úgynevezett albetétesítést követően mindegyik ingatlan külön tulajdoni lapot kapott, amelyen lakásként szerepelnek. Maga a társasházzá nyilvánítás egyébként nem volt hiba, hiszen a tulajdonviszonyokat a lehető legkorrektebb módon ez rendezi, nem véletlen, hogy a társasházi ingatlanok könnyebben eladhatók és hitelezhetők.

Amennyiben egy ugyanilyen ingatlan nem lett társasházzá alakítva, akkor osztatlan közös tulajdonú lakóházként szerepel a tulajdoni lapon. Alapvetően ez sem jelent komoly problémát, amennyiben készült a tulajdonosok által aláírt, vázrajzot is mellékelő használati megállapodás, amelyben a felek lefektették a közös tulajdonú ingatlan használatának szabályait, elsősorban a területet illetően.

A tulajdoni lap alapján azok az ingatlanok is háznak számíthatnak majd az Otthon Start hitelnél, ahol úgynevezett épületkiemelés, amire az új Ptk. ad lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy a földterület és a rajta álló épület vagy épületek külön ingatlanként kerülnek nyilvántartásba. Ennek köszöngetően a tulajdoni lapon lakóház szerepel majd.

A közös telken álló egyes épületek ebben az esetben önálló ingatlanként saját tulajdoni lapon, lakóházként kerülnek nyilvántartásra, a tulajdonosok pedig használati joggal rendelkeznek a közös, ugyancsak külön tulajdoni lappal rendelkező telken.

Van még egy csavar, ami tovább bonyolítja a helyzetet

Egy dolog a tulajdoni lap, az ugyanis a családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet maga is definiálja a lakás és az egylakásos lakóház fogalmát, ami nem minden esetben egyezik a tulajdoni lap tartalmával.

Egylakásos lakóépület: a tulajdoni formájától függetlenül olyan a) szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magába foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy b) ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.

Ez azt jelenti, hogy akár egy társasházzá nyilvánított, saját tulajdoni lappal rendelkező lakás is lehet egylakásos lakóépület, amennyiben például a terepszintről saját bejárattal rendelkezik, valamint önálló tető- és épületszerkezete van.

Kérdés ugyanakkor, hogy a bankok végül a tulajdoni lap, vagy a CSOK Plusz rendelet alapján határozzák majd meg, hogy egy ingatlan lakás vagy lakóház? Nagy ezzel kapcsolatban a bizonytalanság, pedig a CSOK Plusz kapcsán is felmerült már a probléma. Csak itt nem a maximális vételár miatt volt lényeges, hogy lakás vagy ház egy ingatlan, hanem az elvárt minimális alapterület miatt.

Mindenesetre, amíg nem tisztázódik a helyzet, addig életveszélyes hamarjában lefoglalózni egy 100 millió forint feletti vételárú ingatlant, ahol kérdéses, hogy végül lakásként vagy házként számolnak vele a bankok. Persze jó esély van arra, hogy a bankok végül a CSOK Pluszhoz hasonlóan, a rendeletben található definíció alapján döntenek majd, ám az óvatosság nem árt.

Még akkor is érdemes kivárni, ha valaki attól tart, hogy szeptemberben ugrásszerűen megemelkedhetnek esetleg az árak. Amennyiben ugyanis a vevő végül nem kapja meg rá az Otthon Start hitelt, emiatt pedig meghiúsul a szerződéskötés, akkor akár el is veszítheti a kifizetett foglaló összegét.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!