Gazdaság

A precíz cégértékelés érdekében el kell kerülni az üzletiterv-készítés típushibáit

A cégérték ismeretének fontosságára, valamint a menedzsment által elkészített üzleti tervek típushibáira hívja fel a hazai vállalatvezetők figyelmét legújabb összefoglalójában a Mazars.

A tanácsadó vállalat rámutat: a tranzakciós – és sok egyéb – helyzetben szükséges cégértékeléshez elengedhetetlen az üzleti terv elkészítése, amely – tapasztalataik szerint – gyakran bizonyul pontatlannak vagy indokolatlanul optimistának. Ezért egy tanácsadónak az üzleti terv ellenőrzésében is kulcsszerepe lehet. A Mazars nem csupán a hazai cégek értékelésében vesz részt, budapesti tudásközpontjából a környező országok Mazars irodáit is támogatja szakmailag.

Sokszorosan megtérül és komoly versenyelőnyt biztosíthat a hazai vállalatoknak a cég értékének minél pontosabb ismerete. A valóságot tükröző, objektív helyzetértékelés a vállalati életciklus bármely pontján támpontot adhat a növekedési lehetőségek hatékony kihasználásához, akár egy hitelfelvétel kapcsán is, de különösen igaz ez, ha valamilyen tranzakció – egyesülés, felvásárlás, cégeladás, meglévő pozíciók újragondolása, piacszerzés – van kilátásban.

A szakszerű cégértékeléshez megbízható kiinduló adatokra és validálható üzleti tervre van szükség, amelyet a cégvezetés állít össze. A cégérték meghatározása azonban a szakértő feladata, hangsúlyozza Gál Balázs, a Mazars Tanácsadási Üzletágának vezetője:

„A munka során akkor kapunk minél pontosabb eredményt, ha az üzleti terv összhangban van az adott vállalat valós piaci helyzetével, múltbeli teljesítményével és jövőbeli lehetőségeivel. Ezek az információk a menedzsment szintjén érnek össze, a tervezés során a tapasztalt tanácsadó az objektív elemzések és az esetleges kérdések tisztázásában tud sok hozzáadott értéket nyújtani.”

A szakértő elmondta, hogy sok cégértékelési folyamat a nem validálható üzleti terven csúszik félre, amelyről jellemzően későn derül ki, hogy nem megfelelő adatokból indult ki vagy túlságosan optimista volt.

„A terv elemzése során nem az értékelési modell felépítése jelenti a legnagyobb kihívást, hanem a terv validálása”

– húzta alá Szántó Gergely, a Mazars Tanácsadási Üzletágának menedzsere, aki néhány típushibára is felhívta a figyelmet.

Általában kétféle oka lehet az üzleti terv nem megfelelő összeállításának. Az első eset az, amikor a cégvezetés nem fordít elég figyelmet a tervezésre, csupán kiszervezi a feladatot a könyvelési vagy a kontrolling osztálynak. A terv ilyenkor nem a hosszú távú növekedési lehetőségek figyelembevételével készül, hanem a historikus adatsorok által meghatározott trend jövőre való alkalmazásával. A piaci lehetőségek, esetleges külső és belső kockázatok figyelmen kívül hagyása mellett ugyancsak valós veszély a terv normalizálásának hiánya, azaz a működési és a finanszírozási tételek keveredése, vagy korábbi egyszeri tételek konstans jövőbeli alkalmazása.

A második esetben ennek az ellenkezője történik, azaz a cégvezetés más osztályok kihagyásával készíti a tervet, amely ennek megfelelően a jövőbeli lehetőségekkel, piaci realitásokkal összhangban van, ugyanakkor számviteli szempontból gyakran hibás, nem megbízható. Ezek a hibák lehetnek a speciális elemek – adófizetési kötelezettség, értékcsökkenési leírás, nettó működőtőke-változás – nem megfelelő számítása vagy alkalmazása, esetenként akár teljes kihagyása. Ilyenkor gyakran a mérlegterv és az eredménykimutatási-terv összefüggő elemei is eltérnek egymástól.

Torzító hatású lehet a túlzottan optimista helyzetértékelés is, amikor a realitások helyett a cég menedzsmentje inkább a vágyait fogalmazza meg, például felülbecsüli az árbevétel növekedési ütemét, alulbecsüli az anyagjellegű ráfordítások arányát, nem számol a bérinflációval, a növekvő finanszírozási szükséglettel, vagy következetlenül tervez a forgótőkeigény változásával és a beruházásokkal.

A felkészült tranzakciós tanácsadó már az üzleti terv validációjába is bekapcsolódik

A tanácsadó sosem ismerheti részletesebben az adott iparágat és céget a cégvezetésnél, de a tervezés során felmerülő általános inkonzisztenciák kezelésében a legáltalánosabb jelenségtől kezdve (túlzott optimizmus), a tipikus hibákon át (előre lekötött szerződések nem megfelelő kezelése, finanszírozási szükséglet tervezése), a konkrét besorolási kérdések kezeléséig (értékcsökkenési leírás, adóalap, számlaosztály besorolásának kérdései, egyszeri tételek stb.) értéket teremtő segítséget nyújt.

A hazai piacvezetők közé tartozó Mazars komoly tapasztalatra tett szert ezen a speciális területen, a multinacionális ügyfelek (Burger King, MÁV, Michelin, Magyar Telekom stb.) mellett számos magyar kis- és középvállalkozás értékelése kapcsán. Tevékenységi köre azonban túllép az országhatárokon:

„Mint a közép-európai régió egyik csoportszintű értékelési központja, szakembereink nemcsak a hazánkban működő cégek értékelésében vesznek részt, hanem a kizárólag budapesti irodánkban elérhető tudásközpontunk által nyerhető információkkal ellátják a környező országok irodáit is”

– tette hozzá Gál Balázs.

A Mazars tapasztalata a legkülönbözőbb iparágak (energetika, termelés, telekommunikáció, IT) legeltérőbb üzleti terveinek ellenőrzésére is kiterjed, beleértve annak javítását, illetve akár a terv ügyféllel történő közös felépítését is. Az értékelési munka – amelyhez a legkorszerűbb nemzetközi adatforrásokat használják fel – a nemzetközileg elfogadott értékelési módszertanokon alapul, összhangban a Nemzetközi Értékelési Standardokkal.

Related Topics:cégértékelés készítés mazars precíz szabályok terv tippek típushiba ülzeti

Up Next

A női startupok uralják a Design Terminal Mentorprogramját idén tavasszal

Don't Miss

Programhiba miatt veszett el 34 millió dollár

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Csökken a kereskedelem jövedelmezősége

Érdemi forrásokat nyit meg a kormány

Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.

dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.

Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Magyar nyertes a nemzetközi médiaversenyen

Kilenc ország pályázói közül Kis Judit, a Forbes újságírója kapta a Siemens Media Award regionális fődíját.

Igazán különleges helyszínen, a bécsi repülőtér irányítótornyában adták át május 23-án a Siemens Media Award regionális díjait. A nemzetközi szakmai zsűri kilenc ország pályázói és pályaműi közül a legjobbnak az idén a hazai fődíjat másodjára is elnyerő Kis Judit, a Forbes újságírójának Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkét választotta.

A riport a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatja be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.

Kis Judit ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.

A médiaverseny további két díját a cseh Hospodářské noviny lap újságírója, Jan Brož és a Spider’s Web lengyel technológiai portál újságírója, Rafał Pikuła vehette át. Brož a villamosenergia-piacok működését és az algoritmikus villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó cseh Second Foundation céget bemutató cikkéért kapott elismerést, míg Pikuła a mesterséges intelligencia keresőmotorokra gyakorolt hatását elemezte díjnyertes cikkében.

A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia a mindennapi életben betöltött szerepét. Magyarországon 17 nevező 42 pályaművét értékelte a független zsűri, és öt pályázatot díjaztak, akik egyúttal tovább is jutottak a nemzetközi versenybe.

Itt a nemzetközi zsűri, – amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is, – kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) több mint 100 pályamű közül választotta ki a legjobbakat. A shortlistre került pályázók az átadó után a nagymúltú bécsi újságíró rendezvényen, a Concordia Ball-on részt véve ünnepelhettek.

A korábbi években is volt már példa hazai sikerre a Siemens régiós versenyén: 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” c. cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” c. cikkével.

Kis Judit 2008 és 2019 között az MTI Gazdasági Szerkesztőségének újságírója volt, ahol elsősorban a munka világával, illetve környezetvédelmi témákkal foglalkozott. 2010-ben elnyerte a Junior Prima díjat. MTI-s pályafutása után szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság Kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új tranzakciós igazgató a PwC Magyarországnál

Májustól ismét a PwC csapatát erősíti Herodek Róbert. A szakember sokéves PwC-s tapasztalat birtokában tér vissza a vállalathoz a pénzügyi tanácsadás üzletág Executive Directoraként.

Róbert több mint 25 éves hazai és nemzetközi vállalati akvizíciós szakértelemmel rendelkezik. Korábban tíz évet töltött a PwC-nél, először a könyvvizsgálati, majd a tranzakciós tanácsadási üzletágban.

Tapasztalatainak egy részét külföldön szerezte: három évig a frankfurti irodában dolgozott, majd két évig vezette a tanácsadási szolgáltatási területet Belgrádban. Ezt követően 14 évig a közép-európai régió egyik meghatározó magánegészségügyi szolgáltatója, az Affidea csoport régiós üzletfejlesztési és befektetési igazgatójaként tevékenykedett. Inorganikus növekedési stratégiáért felelős vezetőként több mint 50 sikeres akvizíciót és zöldmezős beruházást irányított, így átfogó rálátása van az európai egészségügyi piacra. Közvetlenül a PwC-hez való visszatérését megelőzően egy magyar tranzakciós tanácsadó cégnél kamatoztatta tudását.

A szakember Executive Director pozícióban a PwC pénzügyi tanácsadási területét erősíti, és az általános magyarországi tanácsadási munkák mellett kiemelt fókusza a dinamikus fejlődés és konszolidáció előtt álló regionális magánegészségügyi szektor.

Róbert közgazdászként végzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, ACCA-képesítéssel rendelkezik, valamint Executive MBA-diplomát szerzett a CEU-n.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!