Gazdaság

A precíz cégértékelés érdekében el kell kerülni az üzletiterv-készítés típushibáit

A cégérték ismeretének fontosságára, valamint a menedzsment által elkészített üzleti tervek típushibáira hívja fel a hazai vállalatvezetők figyelmét legújabb összefoglalójában a Mazars.

A tanácsadó vállalat rámutat: a tranzakciós – és sok egyéb – helyzetben szükséges cégértékeléshez elengedhetetlen az üzleti terv elkészítése, amely – tapasztalataik szerint – gyakran bizonyul pontatlannak vagy indokolatlanul optimistának. Ezért egy tanácsadónak az üzleti terv ellenőrzésében is kulcsszerepe lehet. A Mazars nem csupán a hazai cégek értékelésében vesz részt, budapesti tudásközpontjából a környező országok Mazars irodáit is támogatja szakmailag.

Sokszorosan megtérül és komoly versenyelőnyt biztosíthat a hazai vállalatoknak a cég értékének minél pontosabb ismerete. A valóságot tükröző, objektív helyzetértékelés a vállalati életciklus bármely pontján támpontot adhat a növekedési lehetőségek hatékony kihasználásához, akár egy hitelfelvétel kapcsán is, de különösen igaz ez, ha valamilyen tranzakció – egyesülés, felvásárlás, cégeladás, meglévő pozíciók újragondolása, piacszerzés – van kilátásban.

A szakszerű cégértékeléshez megbízható kiinduló adatokra és validálható üzleti tervre van szükség, amelyet a cégvezetés állít össze. A cégérték meghatározása azonban a szakértő feladata, hangsúlyozza Gál Balázs, a Mazars Tanácsadási Üzletágának vezetője:

„A munka során akkor kapunk minél pontosabb eredményt, ha az üzleti terv összhangban van az adott vállalat valós piaci helyzetével, múltbeli teljesítményével és jövőbeli lehetőségeivel. Ezek az információk a menedzsment szintjén érnek össze, a tervezés során a tapasztalt tanácsadó az objektív elemzések és az esetleges kérdések tisztázásában tud sok hozzáadott értéket nyújtani.”

A szakértő elmondta, hogy sok cégértékelési folyamat a nem validálható üzleti terven csúszik félre, amelyről jellemzően későn derül ki, hogy nem megfelelő adatokból indult ki vagy túlságosan optimista volt.

„A terv elemzése során nem az értékelési modell felépítése jelenti a legnagyobb kihívást, hanem a terv validálása”

– húzta alá Szántó Gergely, a Mazars Tanácsadási Üzletágának menedzsere, aki néhány típushibára is felhívta a figyelmet.

Általában kétféle oka lehet az üzleti terv nem megfelelő összeállításának. Az első eset az, amikor a cégvezetés nem fordít elég figyelmet a tervezésre, csupán kiszervezi a feladatot a könyvelési vagy a kontrolling osztálynak. A terv ilyenkor nem a hosszú távú növekedési lehetőségek figyelembevételével készül, hanem a historikus adatsorok által meghatározott trend jövőre való alkalmazásával. A piaci lehetőségek, esetleges külső és belső kockázatok figyelmen kívül hagyása mellett ugyancsak valós veszély a terv normalizálásának hiánya, azaz a működési és a finanszírozási tételek keveredése, vagy korábbi egyszeri tételek konstans jövőbeli alkalmazása.

A második esetben ennek az ellenkezője történik, azaz a cégvezetés más osztályok kihagyásával készíti a tervet, amely ennek megfelelően a jövőbeli lehetőségekkel, piaci realitásokkal összhangban van, ugyanakkor számviteli szempontból gyakran hibás, nem megbízható. Ezek a hibák lehetnek a speciális elemek – adófizetési kötelezettség, értékcsökkenési leírás, nettó működőtőke-változás – nem megfelelő számítása vagy alkalmazása, esetenként akár teljes kihagyása. Ilyenkor gyakran a mérlegterv és az eredménykimutatási-terv összefüggő elemei is eltérnek egymástól.

Torzító hatású lehet a túlzottan optimista helyzetértékelés is, amikor a realitások helyett a cég menedzsmentje inkább a vágyait fogalmazza meg, például felülbecsüli az árbevétel növekedési ütemét, alulbecsüli az anyagjellegű ráfordítások arányát, nem számol a bérinflációval, a növekvő finanszírozási szükséglettel, vagy következetlenül tervez a forgótőkeigény változásával és a beruházásokkal.

A felkészült tranzakciós tanácsadó már az üzleti terv validációjába is bekapcsolódik

A tanácsadó sosem ismerheti részletesebben az adott iparágat és céget a cégvezetésnél, de a tervezés során felmerülő általános inkonzisztenciák kezelésében a legáltalánosabb jelenségtől kezdve (túlzott optimizmus), a tipikus hibákon át (előre lekötött szerződések nem megfelelő kezelése, finanszírozási szükséglet tervezése), a konkrét besorolási kérdések kezeléséig (értékcsökkenési leírás, adóalap, számlaosztály besorolásának kérdései, egyszeri tételek stb.) értéket teremtő segítséget nyújt.

A hazai piacvezetők közé tartozó Mazars komoly tapasztalatra tett szert ezen a speciális területen, a multinacionális ügyfelek (Burger King, MÁV, Michelin, Magyar Telekom stb.) mellett számos magyar kis- és középvállalkozás értékelése kapcsán. Tevékenységi köre azonban túllép az országhatárokon:

„Mint a közép-európai régió egyik csoportszintű értékelési központja, szakembereink nemcsak a hazánkban működő cégek értékelésében vesznek részt, hanem a kizárólag budapesti irodánkban elérhető tudásközpontunk által nyerhető információkkal ellátják a környező országok irodáit is”

– tette hozzá Gál Balázs.

A Mazars tapasztalata a legkülönbözőbb iparágak (energetika, termelés, telekommunikáció, IT) legeltérőbb üzleti terveinek ellenőrzésére is kiterjed, beleértve annak javítását, illetve akár a terv ügyféllel történő közös felépítését is. Az értékelési munka – amelyhez a legkorszerűbb nemzetközi adatforrásokat használják fel – a nemzetközileg elfogadott értékelési módszertanokon alapul, összhangban a Nemzetközi Értékelési Standardokkal.

Related Topics:cégértékelés készítés mazars precíz szabályok terv tippek típushiba ülzeti

Up Next

A női startupok uralják a Design Terminal Mentorprogramját idén tavasszal

Don't Miss

Programhiba miatt veszett el 34 millió dollár

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Öt markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét

A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív mesterséges intelligencia használatával (GenAI) és globális tehetséggondozással reagálnak a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira – derült ki a Deloitte friss felmérésből.

A kutatás öt kulcsterületre fókuszál – a technológiai fejlesztésektől és vezetői hatékonyságtól kezdve a működésre legalkalmasabb országok feltérképezésén át, a képzett munkaerő megtartásáig – bemutatva, hogyan válhatnak ezen szolgáltatóközpontok a vállalatokban az üzleti transzformáció és hatékonyság hajtóerejévé.

A Deloitte 2025-ös Global Business Services (GBS) felmérésben vizsgált vállalatok működésüket tekintve globális és többfunkciós megközelítést alkalmaznak. Stratégiai prioritásként kezelik a mesterséges intelligencia felhasználását és a digitális fejlesztéseket a működési folyamatok hatékonyságának javítása, a költségcsökkentés és a jobb ügyfélélmény elérése érdekében. Működésükben és a hagyományos üzleti szolgáltatásokon túlmutató tevékenység-portfóliójuk bővítésében pedig egyre meghatározóbb szerephez jut a specializált kompetencia központok felépítése, valamint a világ minden tájáról toborzott tehetségek bevonzása és fejlesztése.

A 2025-ös GBS felmérés öt markáns trendet elemez:

Az új generációs képességek (next-gen skills) és a kiemelkedő ügyfélélmény növekvő jelentősége

A kutatás eredménye szerint a szervezetek a következő három évben egyre nagyobb figyelmet fordítanak új generációs kompetenciáik fejlesztésére, és digitális képességeik továbbfejlesztésére. A digitalizációt prioritásként kezelő vállalatok csaknem fele működtet GBS-központokat a jelentős digitális és adatkezelési kompetenciákat kínáló Indiában. Mindemellett az ügyfélélmény javítása azért válik még inkább jelentőssé, mert a szervezetek az ügyfelek hűségének növelése mellett így tudják megkülönböztetni magukat versenytársaiktól.

Egységes vezetés, növekvő megtakarítások

A globális üzleti szolgáltatásokban jellemzően a stratégia meghatározása globálisan történik, míg az ügyfélélményt javító és a napi működést befolyásoló döntések meghozatala a helyi GBS és szakterületi vezetők feladata. A kutatás szerint a globális GBS-vezető pozíciót működtető és hatékony, központi döntéshozatali rendszert kiépítő vállalatok 55 százaléka átlagosan 20 százalékot meghaladó megtakarítást ért el.

Befektetés a generatív mesterséges intelligenciába (GenAI) és az adatbiztonságba

A globális szolgáltató cégek elsősorban technológiai fejlesztésekkel és üzleti folyamataik fejlesztésével igyekeznek elérni hatékonyságnövelési és költségcsökkentési céljaikat, melyek magukban foglalják például a GenAI technológia alkalmazását, különféle automatizációs megoldások bevezetését vagy adatelemzési képességeik javítását. A kutatásban részt vevő vállalatok 58 százaléka már elindult (vagy tervezi az indulást) a generatív mesterséges intelligencia világába. Elsősorban a pénzügyek és az informatika területén alkalmaznak a cégek AI megoldásokat jellemzően a számlakezelésben, chatbotok alkalmazásában és az adatelemzés területén.

A legvonzóbb országok a globális üzleti szolgáltatók szemszögéből

A mezőnyből kiemelkedő India, az Egyesült Államok és Lengyelország 2019 óta minden alkalommal szerepelt a kedveltségi lista első öt helyezettje között. Mexikó a munkaerő és a technológia elérhetősége és a versenyképes költségszint miatt tartja a két éve megszerzett harmadik pozícióját. Feljövőben van és idén bekerült Portugália is a Top 10-be, ahol Magyarország, Malajzia és Spanyolország évek óta stabil szereplők.

Nagy a kereslet a jól képzett munkaerőre

Szolgáltató tevékenységük bővüléséhez igazodva a globális üzleti szolgáltató szervezetek fele tervez létszámbővítést új feladataik ellátására, de a tehetségek felkutatása és megtartása komoly kihívást jelent. A jelentkezők egy részénél a képességek és a képzettség hiánya jelent gondot, míg egyes országokban a magas fluktuáció és a megnövekedett munkaerőköltségek állítják kihívás elé a cégeket. A vállalatok erős és vonzó vállalati kultúra kialakításával, a helyi munkaerőpiaci viszonyokhoz igazított javadalmazási rendszerrel és az ahhoz kapcsolódó, a munkavállók jólétét támogató intézkedésekkel, például a hibrid munkavégzési modell bevezetésével igyekeznek kezelni a problémát.

A Deloitte a globális üzleti szolgáltatások piacát áttekintő, sorrendben a 14. Global Business Services (GBS) Survey című felmérését (korábbi nevén Global Shared Services and Outsourcing Survey) 2024 harmadik és negyedik negyedévében állította össze. A kutatásban több mint 30 ország kétezer iparági szereplőjének válaszait használta fel a Deloitte, amelyeket az elmúlt 8 évben gyűjtött.

A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!