Gazdaság

Hét trend a pénzügyi biztonság világából

A világjárvány leszálló ágában egyértelművé vált, hogy a fogyasztók hosszú távon is használni fogják a digitális fizetést.

Az elmúlt két évben a kényelem, a megbízhatóság és a biztonság mind hozzájárultak az elektronikus kereskedelem, valamint az érintéses fizetések számának robbanásszerű növekedéséhez Európában és hazánkban is. A fogyasztói magatartásban bekövetkezett változásokkal azonban a külső fenyegetések is továbbfejlődnek, az átlagos internetfelhasználó pedig könnyebben lehet csalás áldozata. Az egyre kifinomultabb támadások miatt sokszor olyan módszerekhez kell folyamodni a vállalatoknak, amelyek 20 éve még csak hollywoodi filmekben szerepeltek. A kiberbiztonsági munka egy része, mint például az etikus hackelési kísérletek, vagy az IP-címek és GPS-adatok háromszögelése a bűnözők elfogása érdekében akár egy Jason Bourne filmben sem lennének műfajidegenek. Csak maga a Visa Advanced Authorization szolgáltatás becslések szerint 26 milliárd dollárnyi csalást segített megelőzni 2021-ben.

A koronavírus-járvány számos korábbi feltételezést felülírt arról, hogyan, hol és mikor dolgozunk, vásárolunk vagy éppen játszunk. A Digital Commerce 360 kutatása szerint a pandémia 2019 végi megjelenése óta az e-kereskedelem volumene robbanásszerűen nőtt, a digitális streaming szolgáltatások előfizetéseinek bevételei átlépték az 1 milliárd dolláros mérföldkövet, és a Visa hálózatában végrehajtott peer-to-peer (magánszemélyek közötti) fizetések is megduplázódtak. A legtöbb járvány utáni trendben közös nevező a digitális fizetések növekvő jelentősége. Másképpen fogalmazva, a digitális pénz biztonságos, megbízható és gyors mozgása a magánszemélyek, vállalkozások és kormányok között a mai globális gazdaság motorja – a néhány forintos digitális letöltésektől a 4 millió dolláros határokon átnyúló vállalati tranzakciókig.

Az életmentő gyógyszerek beszerzésének biztosítása vagy a kormányok hatékony segélyosztása járvány idején leginkább a Visához hasonló hálózatokra hárul, amelyek rendelkeznek az ezekkel kapcsolatos tranzakciók lebonyolításához szükséges technológiával, tapasztalattal és széleskörű partneri hálózattal. Ugyanakkor a bűnszervezetek a világjárványban egy újabb lehetőséget láttak meg az emberi és technológiai sebezhetőségek kihasználására. Ha a felhasználók oldaláról közelítünk, akkor kiderül, hogy a kéretlenül kapott linkekre az internetezők 78%-a kattint rá, míg az emberek 51%-a bevallotta, hogy online tevékenységei nagy részében ugyanazt a jelszót használja. Eközben a globális szervezetek 81%-a tapasztalt fokozott kiberfenyegetettséget, 79%-uk pedig kiberincidens miatti leállással szembesült.

A Visa az elmúlt öt évben világszerte 9 milliárd dollárt fektetett be csalásmegelőzési- és a kiberbiztonsági fejlesztésekbe. A cég valós idejű, globális technológiát használ a fizetések védelmére a határokat nem ismerő csalókkal szemben, és folyamatosan naprakészen tartja védelmi rendszereit. A visszaélések pedig immár csak a tranzakciók kevesebb mint 0,1%-ánál fordulnak elő – ami az összes fizetési forma között a legalacsonyabb arány.

Ez azonban önmagában nem elég. A fizetési ökoszisztéma összes résztvevőjének védelme érdekében a Visa folyamatosan fejleszti biztonsági rendszereit, hiszen a csalók folyamatosan új módszerekkel használják ki a sérülékeny pontokat.

Íme hét trend a pénzügyi biztonság világából, amely meghatározhatja az iparág jövőjét és biztosíthatja a fogyasztók védelmét.

A biometria lesz a fintech-ek, a kibocsátók és a kereskedők által választott alapértelmezett hitelesítési forma

A biometriával kapcsolatban a múltban több sikertelen bevezetési kísérletet láthattunk, de a világjárvány, a felismerési pontosság javulása, az új módozatok (viselkedési biometria) és a technológiát elfogadó fogyasztók növekvő száma 2022-re alapot teremt a változásra. A biometria az erős ügyfélhitelesítési (SCA) követelmény megvalósításának kulcsfontosságú technológiája is. Az irányelv Európán túl is visszhangot keltett, és a szabályozással még nem rendelkező piacok is vizsgálják, hogyan lehetne megerősíteni a hitelesítési követelményeket az internetes bűnözés általános növekedése miatt. A Visa eddig több mint 3,5 milliárd EMV® 3-D Secure tranzakciót dolgozott fel, hogy erősebb ügyfélhitelesítéssel segítsen megelőzni a csalást az elektronikus kereskedelmi tranzakciókban. Az adatok azt mutatják, hogy a kockázatalapú hitelesítés magasabb hitelesítési arányt és növekedést is eredményez. Ezen kérdések kezelésének előremutató példája a FIDO Alliance, amely az iparági vezetők széleskörű közreműködésével jött létre. Felismerték, hogy a vállalatoknak el kell távolodnia a jelszavaktól, és a digitális személyazonosságot kell elfogadniuk a jövő útjaként.

A kifinomultabb elkövetési módszerek növekedése miatt a manuális kezelés már nem elegendő

Az e-kereskedelem a világjárvány alatt is mentőöv volt a különböző méretű vállalkozások számára, és ebben nem lesz változás – csak a fogyasztók fizetési szokásai fognak fejlődni. Elterjednek a „Buy Now, Pay Later” (vásárolj most, fizess később) megoldások is. Ezek az új fizetési módok azonban nemcsak a fogyasztók, hanem a csalók számára is lehetőséget jelentenek.
Az enumerációs támadások – amikor a hackerek adatokat tudnak kinyerni egy platformról -, a személyazonosságiés a számlaátvételi csalások egyre nagyobb számban fordulnak elő, és világszerte az e-kereskedelmet veszik célba. Kihasználják a megfelelő csalásmegelőzési képességekkel nem rendelkező online csatornákat, és az internet által kínált anonimitás árnyékában követnek el visszaéléseket. Ez egy olyan új kihívás, amellyel a kibocsátóknak és a kereskedőknek egyaránt szembe kell nézniük, és amelyet közösen kell megoldaniuk.

A kriptopénzek iránti érdeklődés folytatódni fog, és az ágazatnak szüksége lesz az ügyfelek megismerésére, a pénzmosás elleni küzdelemre és a kiberbiztonságra vonatkozó piaci szabályozásra

A fogyasztók érdeklődése a kriptovaluták iránt továbbra is növekszik, a csalók pedig követik a pénzt. Annak ellenére, hogy a főcímek azt sugallják, hogy a kriptovaluták egyre szélesebb körben terjednek, még mindig a fejlődés kezdeti szakaszában vannak, ami lehetőséget teremt a csalók számára. Az ágazat tartós és felelősségteljes növekedése a bizalom kiépítésén múlik majd – ez magában foglalja a fizetési biztonság és a szabályozási követelmények kezelését is.

A kibocsátók és a kereskedők összefognak a kártyabirtokos megtévesztésén alapuló csalások ellen

Az ilyen típusú visszaélések száma az e-kereskedelem elterjedésével párhuzamosan emelkedett. A hagyományos hitelesítési megoldások csak az egyenlet egyik felét jelentik, mivel a visszaéléseket olykor a jogszerű számlatulajdonosok követik el. A visszaélések költségei a kibocsátókat és a kereskedőket további kiadásokkal terhelik, például vitafeldolgozási költségekkel, a csalási modell romlásával, és a csalási kockázati profilok növekedésével, ami kihathat az intézmény megítélésére.

A vállalatok több pénzt fognak befektetni az üzletmenet folytonosságába és a kockázatkezelésbe, a beszállítókat pedig a kockázatok mérséklése érdekében szigorúbban fogják vizsgálni

A kockázatkezelés gyakran figyelmen kívül hagyott és alulértékelt része az üzletmenet-folytonosság. A világjárvány megmutatta, hogy a szervezeteknek fel kell készülniük az ügyfelek és a munkavállalók szolgáltatási zavarainak megelőzésére, különösen a globális cégeknek, amelyek alanyai a régióspecifikus kockázatoknak is. Ezek a kockázatok a kibernetikai kockázatoktól kezdve a közegészségügyön át az éghajlatváltozásig és a természeti katasztrófákig is terjedhetnek. A Visa évtizedeken át dolgozott az üzletmenet-folytonossági tervének kialakításán, fejlesztésén és végrehajtásán, hogy a globális fizetési hálózata működőképes és biztonságos maradjon, ezáltal a világkereskedelem továbbra is zavartalanul működhessen. Ráadásul a kockázatnak való kitettség túlmutat a vállalat közvetlen érintettségén, és magában foglalja az ökoszisztéma-partnerek és szolgáltatók kockázatát is. A világjárvány számos üzletmenet-folytonossági tervet próbára tett, és a vállalatoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk terveiket a szabályozásoknak való megfelelés és a hatékonyság biztosítása érdekében.

A többrétegű kiberbiztonság tud csak teljeskörű védelmet nyújtani a támadások ellen

A modern vállalati kiberbiztonság kulcsa a fenyegetések több szemszögű vizsgálata. A Visa például több mint 1000 főállású kiberbiztonsági szakembert alkalmaz, több petabájtnyi adatot elemez, ami lehetővé teszi számukra, hogy megvédjék a cég hálózatát a rosszindulatú szoftverektől, a nulladik napi támadásoktól és a bennfentes fenyegetésektől. Egy újabb biztonsági réteget hozzáadva a gépi tanulási (Machine Learning) modellek pedig előjelzik és kijavítják a hálózat pontenciálisan sebezhető pontjait. Ezen felül az ügyféloldalon a Visa biztonsági csapata figyeli, átvizsgálja és ellenőrzi az ügyfélrendszereket a gyanús tevékenységek és sebezhetőségek szempontjából. A sebezhetőségi tesztelés önmagában 31 millió dollárt takarított meg a cég ügyfeleinek a 2021-es pénzügyi évben. A megelőzés másik módja a téves ügyfél-visszautasítások minimalizálása. Ennek érdekében a Visa a legújabb mélytanulási technikákat alkalmazza, hogy akár 30%-kal csökkentse a hibás elutasításokat.

360 fokos védelem fejlett hitelesítési eszközökkel

Mivel a pénzügyi tevékenységek többsége ma már a felhőben zajlik, kritikus fontosságú, hogy az ügyféladatokat, bárhol is történjenek a tranzakciók, megvédjék. A hitelesítés 2.0 – a fogyasztóvédelem jövője – a Visa által úttörőként bevezetett tokenekre épül, amelyek a kártyabirtokosok adatait az adott tranzakcióra vonatkozó egyedi azonosítóval helyettesítik és így csökkentik a személyazonosság-lopás kockázatát. A megoldás sikerességét támasztja alá, hogy a tokenizáció 60%-os növekedést mutat éves szinten és 2,5%-os növekedést eredményezett a jóváhagyási arányokban, valamint 28%-os visszaesést a csalások számát tekintve. Európában a Visa új hitelesítési technológiája, az EMV 3DS használata 2021 eleje óta megháromszorozódott, ami egybeesett a kártya jelenléte nélküli csalások 28%-os csökkenésével, és a cég szerint a technológia egyre szélesebb körű elterjedésével további jelentős eredményeket lehet elérni a bűnözők elleni küzdelemben.

Related Topics:biztonság felhő gazdaság pénzügyi tevékenység trend

Up Next

Fizetőssé tenné Elon Musk a Twittert

Don't Miss

Elvárás és versenyelőny a hatékony adat- és dokumentumkezelés

Gazdaság

Gyorsítósáv: a vállalatok hatékonyságát támogatja a Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó cég egyedülálló fejlesztése

Sikeresen zárta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Gyorsítósáv pályázat támogatásával megvalósult projektjét a CoReLog Kft.

A győri Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó vállalkozás olyan szolgáltatáscsomagot fejlesztett, amely lehetőséget biztosít a cégek számára az automatizált alkalmazkodásra és a hatékonyság fenntartására, növelésére.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Gyorsítósáv pályázata gyors növekedésre és jelentős hozzáadott érték felmutatására képes hazai cégek fejlesztését támogatja. A Széchenyi István Egyetem, illetve az intézmény környezetében működő spin off vállalkozások több nyertes projekttel is büszkélkedhetnek, amelyek mindegyike jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalommal rendelkező innovációt tartalmaz. Az egyik sikeres fejlesztés a cégek logisztikai rendszerének hatékony szervezését segítő CoReLog Kft-hez kötődik.

„Projektünk eredményesen zárult, hiszen sikerült megvalósítanunk mindazt, amit a pályázati szakaszban elterveztünk. Olyan komplex szolgáltatáscsomagot fejlesztettünk, amely hatékonyan támogatja ügyfeleink belső logisztikai folyamatait. A termelő vállalatoknak folyamatosan különböző változásokhoz kell alkalmazkodniuk, ilyenek többek közt az ingadozó vevői igények, illetve az olyan nehezen kiszámítható külső és belső tényezők, mint az alapanyaghiány, vagy a gépleállás. A fejlesztés részeként egy olyan algoritmust és szolgáltatáscsomagot hoztunk létre, amely a termelő vállalatok alkalmazkodóképességét segíti. Tanuló algoritmusunk a vállalatirányítási rendszerrel együttműködve ad javaslatot az operatív döntésekhez”

– fogalmazott dr. Bódis Tamás, a CoReLog Kft. ügyvezetője, a Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének oktatója.

Hozzátette, az integrált modul határozza meg, hogy melyik munkatárs vagy robot melyik anyagmozgatási feladatot, mikor és milyen folyamat mentén hajtsa végre. Nemzetközi szintű újszerűsége az ütemező algoritmusokkal szemben, hogy a végrehajtás módját is vizsgálja. A koncepció alapját adó algoritmus kifejlesztése a Széchenyi István Egyetemen valósult meg, melyet a CoReLog Kft. vett hasznosításba. A Gyorsítósáv pályázat ennek piaci szolgáltatássá fejlesztését támogatta, és az ebből származó bevételek után a cég licence-díjat fizet az egyetem hasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt. számára.

„A Gyorsítósávnak köszönhetően vállalatunk új szintre emelte szolgáltatásait. Megoldásunkkal ügyfeleink nem csak időközönként tudják rendbe tenni működésüket, hanem annak folyamatos nyomon követése és fejlesztése is lehetővé válik. Mindez napi szintű operatív döntéstámogatást jelent, és a lehető leghamarabb észlelhetővé válik, ha komolyabb változtatásra van szükség”

– részletezte az ügyvezető.

Végezetül elmondta, cégük sikereiben nagy szerepet játszik az a támogató közeg –infrastruktúra, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység, ipari kapcsolati háló –, amelyre a spin off vállalkozások a Széchenyi István Egyetemen számíthatnak. Ennek az ökoszisztémának az építéséhez saját eredményeikkel, új partnerek vonzásával és a piaci tapasztalatok oktatásba való beépítésével igyekeznek maguk is hozzájárulni.

A CoReLog által megvalósított módszerről részletesen itt olvashat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Soha nem volt még ekkora a hitelkártya tartozás

Történelmi rekordot döntöttek júniusban a magyar háztartások hitelkártya- és folyószámlahitel-tartozásai. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a 166,8 milliárdos hitelkártya-állomány és a 170 milliárdot meghaladó folyószámlahitel-állomány mögött a nyári költségek áthidalása áll.

A szakember szerint július–augusztusban a fogyasztási hitelek kerülnek majd előtérbe – főleg az iskolakezdés költségeinek fedezése miatt.

Miközben júniusban fékeztek a nem folyószámla jellegű hiteltermékek – lakáshitelből közel 5 milliárd forinttal, személyi kölcsönből pedig 7 milliárd forinttal kevesebb került kihelyezésre, mint májusban – addig a folyószámla jellegű hiteltermékek kereslete számottevően felfutott.

Történelmi és 6 éves csúcsok dőltek

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a nyár első hónapjának végére történelmi csúcsra, 166,8 milliárd forintra futott fel a magyar háztartások hitelkártya tartozása. A növekmény egyetlen hónap alatt lényegében megegyezik azzal az összeggel, amennyivel kevesebb személyi kölcsönt vettek fel az ügyfelek a bankoktól, éves szinten pedig 5 százalékot meghaladó mértékű a kinnlevőség növekedése.

Nem csak a hitelkártyáknál, hanem a folyószámla hitelkeretek kihasználtságában is feljebb léptek a magyar családok. Június végén a folyószámlahitel-tartozás meghaladta a 170 milliárd forintot, a növekedés 11 százalékos volt éves szinten, egyetlen hónap alatt pedig itt is 7 milliárd forintos bővülés történt az MNB adatai szerint. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra emlékeztet, hogy utoljára 170 milliárd forintot meghaladó összeggel 2019 októberében tartoztak a magyar háztartások a pénzintézeteknek a folyószámlahitelek után.

Jön az iskolakezdés

Gergely Péter szerint a folyószámla jellegű hitelek nyár eleji felfutása egyértelműen azt jelzi, hogy a családok megpróbálták rulírozva kibekkelni a nyári hónapok emelkedő költségeit. Ám a szakember szerint a júliusi és az augusztusi adatok már egyértelműen a nem folyószámla jellegű hitelek felfutásáról fognak szólni, hiszen hagyományosan ez a két hónap az, amikor csúcsra járnak a fogyasztási hitelek.

Ez persze nem meglepő, hiszen a nyaralás finanszírozása mellett ezekben a hónapokban többen végeznek felújítási munkálatokat, az ősz közeledtével pedig egyre inkább előtérbe kerül az iskolakezdés költségeinek fedezése. A szükséges eszközök beszerzésére az áruhitel is segítséget jelenthet, ám Gergely Péter szerint a többség a személyi kölcsönök felé fordul majd.

A BiztosDöntés.hu személyi kölcsön kalkulátor szerint jelenleg 1 millió forintos hitelt 3 éves futamidőre 300 000 forintos jövedelem igazolása mellett a

a CIB Banknál 32 806 Ft-os törlesztővel,
az Ersténél 35 053 Ft-os törlesztővel,
és az MBH Banknál 36 023 Ft-os törlesztővel lehet felvenni

Gergely Péter szerint sokan személyi kölcsönből oldják meg – azok akik egyetemista/főiskolás gyermeket indítanak útjukra – az albérlet árát (a foglalót) illetve a költözéshez szükséges bútorok, stb. beszerzését is. Itt természetesen nagyobb összegekre van szükség.

A BiztosDöntés.hu kalkulációi szerint 3 millió forintos személyi kölcsönt 450 000 forintos jövedelem mellett 5 évre az UniCredit Banknál, az Ersténél és a CIB-nél is 63 000 – 64 000 Ft közötti törlesztővel lehet igényelni, a THM-ek ezeknél az ajánlatoknál 11,00% alatt vannak.

Gergely Péter szerint a bankok zöménél a személyi kölcsönöket már egyszerűsített online folyamattal is lehet igényelni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Mennyibe kerül ma egy átlagos használt autó?

2025 júniusában is folytatódott a hazai használtautó-piac fokozatos átrendeződése – derül ki a Használtautó.hu és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közös statisztikai kiadványából.

A júniusi jelentés az együttműködés keretében megvalósuló havi statisztikai sorozat második része, amely célja, hogy pontosabb képet adjon a magyarországi használtautó-kínálat és kereslet jellemzőiről, alakulásáról.

Mennyibe kerül ma egy átlagos használt autó?

Az adatok szerint 2025 júniusában a meghirdetett autók átlagos kínálati ára 5,4 millió forint volt – ez körülbelül 200 ezer forintos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A hirdetések 40,2%-a 2,5 millió forint alatti kategóriába tartozott, 26,4% a 2,5–5 millió forintos sávban jelent meg, 20,5% pedig 5 és 10 millió forint közé esett. A 10 millió feletti autók aránya mindössze 12,9% volt – vagyis a kínálat döntő többsége továbbra is elérhető árszinten mozog.

Az adatok nemcsak az árakról, hanem a kínálat szerkezetéről is pontos képet festenek. A hirdetett járművek fele benzinmeghajtású volt, míg 41,6%-uk dízelmotorral szerelt. Az alternatív hajtások súlya ugyan még mindig kisebb, de növekvő: elektromos autóból 5%, hibridből pedig 3,7% szerepelt a kínálatban. A legnagyobb bővülést az elektromos kategória produkálta: éves szinten 34,3%-kal nőtt a kínálatuk.

Érdekesség, hogy a hibridek kínálata az elmúlt egy évben nem nőtt, hanem épp ellenkezőleg: 3,8%-kal csökkent. A benzin- és dízelautók aránya ezzel szemben enyhén emelkedett – előbbiek kínálata 5,6, utóbbiaké 7,6%-kal bővült egy év alatt.

Mit árul el az életkor és a futásteljesítmény?

A különböző hajtású autók életkora és használtsága között is van különbség. A benzinesek átlagosan 14,1 évesek, míg a dízelek 12,3 évesek. Utóbbiak viszont jóval többet futottak: a dízel járművek átlagos futásteljesítménye 222 ezer kilométer, a benzineseké pedig 157 ezer kilométer – vagyis több mint 40%-os eltérés látszik. Ez a használati szokásokat is tükrözi, hiszen a dízel autókat jellemzően hosszabb utakra, intenzívebb igénybevételre használják.

A leggyakrabban hirdetett márkák élén továbbra is a Volkswagen, a BMW és az Opel állnak. Ezeket évek óta stabil kereslet jellemzi, nem véletlen, hogy a sorrend alig változott 2024 júniusa óta. A 10-es listán a legalacsonyabb átlagéletkora a Škodának (10,5 év), míg a legmagasabb a Suzukinak (15,1 év) volt júniusban. A 2024. júniusi adatokhoz képest egyedül a Suzuki életkora csökkent 0,3 évvel. A legnagyobb mértékű emelkedés pedig a BMW esetén következett be, amelynek átlagéletkora 0,5 évvel nőtt.

Hogy alakul ki egy autó végső ára?

A statisztikai elemzésből kiderül, hogy milyen tényezők befolyásolják az autók kínálati árát. Az egyik legfontosabb az állapot: egy újszerű autó átlagosan 26,4, egy kitűnő állapotú pedig 24,7%-kal drágább, mint egy normál állapotú. A sérült járművek ára ezzel szemben átlagosan 58,6%-kal alacsonyabb. Emellett minden 1000 megtett kilométer 0,2%-kal csökkenti az árat. Ugyanakkor a teljesítmény és a motor mérete emelheti az árat: 10 kW többlettel 3,8%, 100 cm³-rel pedig 3,3% árnövekedés figyelhető meg.

A Használtautó.hu és a KSH együttműködésében havonta megjelenő kiadvány célja, hogy új szintre emelje az átláthatóságot a magyar használtautó-piacon. A keresleti és kínálati adatok pontosabb megismerésével nemcsak a vásárlók és eladók, de a kereskedők és piaci elemzők is jobb döntéseket hozhatnak. A júniusi adatok alapján a piac továbbra is stabil, az árak enyhén emelkednek, és egyre nagyobb arányban jelennek meg alternatív hajtású járművek – vagyis a hazai használtautó-piac egyértelműen követi a technológiai és környezettudatos trendeket.

A használtautó piaci trendekről további információ a Használtautó.hu – KSH, 2025. júniusi statisztikájában olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!