Gazdaság

Hét trend a pénzügyi biztonság világából

A világjárvány leszálló ágában egyértelművé vált, hogy a fogyasztók hosszú távon is használni fogják a digitális fizetést.

Az elmúlt két évben a kényelem, a megbízhatóság és a biztonság mind hozzájárultak az elektronikus kereskedelem, valamint az érintéses fizetések számának robbanásszerű növekedéséhez Európában és hazánkban is. A fogyasztói magatartásban bekövetkezett változásokkal azonban a külső fenyegetések is továbbfejlődnek, az átlagos internetfelhasználó pedig könnyebben lehet csalás áldozata. Az egyre kifinomultabb támadások miatt sokszor olyan módszerekhez kell folyamodni a vállalatoknak, amelyek 20 éve még csak hollywoodi filmekben szerepeltek. A kiberbiztonsági munka egy része, mint például az etikus hackelési kísérletek, vagy az IP-címek és GPS-adatok háromszögelése a bűnözők elfogása érdekében akár egy Jason Bourne filmben sem lennének műfajidegenek. Csak maga a Visa Advanced Authorization szolgáltatás becslések szerint 26 milliárd dollárnyi csalást segített megelőzni 2021-ben.

A koronavírus-járvány számos korábbi feltételezést felülírt arról, hogyan, hol és mikor dolgozunk, vásárolunk vagy éppen játszunk. A Digital Commerce 360 kutatása szerint a pandémia 2019 végi megjelenése óta az e-kereskedelem volumene robbanásszerűen nőtt, a digitális streaming szolgáltatások előfizetéseinek bevételei átlépték az 1 milliárd dolláros mérföldkövet, és a Visa hálózatában végrehajtott peer-to-peer (magánszemélyek közötti) fizetések is megduplázódtak. A legtöbb járvány utáni trendben közös nevező a digitális fizetések növekvő jelentősége. Másképpen fogalmazva, a digitális pénz biztonságos, megbízható és gyors mozgása a magánszemélyek, vállalkozások és kormányok között a mai globális gazdaság motorja – a néhány forintos digitális letöltésektől a 4 millió dolláros határokon átnyúló vállalati tranzakciókig.

Az életmentő gyógyszerek beszerzésének biztosítása vagy a kormányok hatékony segélyosztása járvány idején leginkább a Visához hasonló hálózatokra hárul, amelyek rendelkeznek az ezekkel kapcsolatos tranzakciók lebonyolításához szükséges technológiával, tapasztalattal és széleskörű partneri hálózattal. Ugyanakkor a bűnszervezetek a világjárványban egy újabb lehetőséget láttak meg az emberi és technológiai sebezhetőségek kihasználására. Ha a felhasználók oldaláról közelítünk, akkor kiderül, hogy a kéretlenül kapott linkekre az internetezők 78%-a kattint rá, míg az emberek 51%-a bevallotta, hogy online tevékenységei nagy részében ugyanazt a jelszót használja. Eközben a globális szervezetek 81%-a tapasztalt fokozott kiberfenyegetettséget, 79%-uk pedig kiberincidens miatti leállással szembesült.

A Visa az elmúlt öt évben világszerte 9 milliárd dollárt fektetett be csalásmegelőzési- és a kiberbiztonsági fejlesztésekbe. A cég valós idejű, globális technológiát használ a fizetések védelmére a határokat nem ismerő csalókkal szemben, és folyamatosan naprakészen tartja védelmi rendszereit. A visszaélések pedig immár csak a tranzakciók kevesebb mint 0,1%-ánál fordulnak elő – ami az összes fizetési forma között a legalacsonyabb arány.

Ez azonban önmagában nem elég. A fizetési ökoszisztéma összes résztvevőjének védelme érdekében a Visa folyamatosan fejleszti biztonsági rendszereit, hiszen a csalók folyamatosan új módszerekkel használják ki a sérülékeny pontokat.

Íme hét trend a pénzügyi biztonság világából, amely meghatározhatja az iparág jövőjét és biztosíthatja a fogyasztók védelmét.

A biometria lesz a fintech-ek, a kibocsátók és a kereskedők által választott alapértelmezett hitelesítési forma

A biometriával kapcsolatban a múltban több sikertelen bevezetési kísérletet láthattunk, de a világjárvány, a felismerési pontosság javulása, az új módozatok (viselkedési biometria) és a technológiát elfogadó fogyasztók növekvő száma 2022-re alapot teremt a változásra. A biometria az erős ügyfélhitelesítési (SCA) követelmény megvalósításának kulcsfontosságú technológiája is. Az irányelv Európán túl is visszhangot keltett, és a szabályozással még nem rendelkező piacok is vizsgálják, hogyan lehetne megerősíteni a hitelesítési követelményeket az internetes bűnözés általános növekedése miatt. A Visa eddig több mint 3,5 milliárd EMV® 3-D Secure tranzakciót dolgozott fel, hogy erősebb ügyfélhitelesítéssel segítsen megelőzni a csalást az elektronikus kereskedelmi tranzakciókban. Az adatok azt mutatják, hogy a kockázatalapú hitelesítés magasabb hitelesítési arányt és növekedést is eredményez. Ezen kérdések kezelésének előremutató példája a FIDO Alliance, amely az iparági vezetők széleskörű közreműködésével jött létre. Felismerték, hogy a vállalatoknak el kell távolodnia a jelszavaktól, és a digitális személyazonosságot kell elfogadniuk a jövő útjaként.

A kifinomultabb elkövetési módszerek növekedése miatt a manuális kezelés már nem elegendő

Az e-kereskedelem a világjárvány alatt is mentőöv volt a különböző méretű vállalkozások számára, és ebben nem lesz változás – csak a fogyasztók fizetési szokásai fognak fejlődni. Elterjednek a „Buy Now, Pay Later” (vásárolj most, fizess később) megoldások is. Ezek az új fizetési módok azonban nemcsak a fogyasztók, hanem a csalók számára is lehetőséget jelentenek.
Az enumerációs támadások – amikor a hackerek adatokat tudnak kinyerni egy platformról -, a személyazonosságiés a számlaátvételi csalások egyre nagyobb számban fordulnak elő, és világszerte az e-kereskedelmet veszik célba. Kihasználják a megfelelő csalásmegelőzési képességekkel nem rendelkező online csatornákat, és az internet által kínált anonimitás árnyékában követnek el visszaéléseket. Ez egy olyan új kihívás, amellyel a kibocsátóknak és a kereskedőknek egyaránt szembe kell nézniük, és amelyet közösen kell megoldaniuk.

A kriptopénzek iránti érdeklődés folytatódni fog, és az ágazatnak szüksége lesz az ügyfelek megismerésére, a pénzmosás elleni küzdelemre és a kiberbiztonságra vonatkozó piaci szabályozásra

A fogyasztók érdeklődése a kriptovaluták iránt továbbra is növekszik, a csalók pedig követik a pénzt. Annak ellenére, hogy a főcímek azt sugallják, hogy a kriptovaluták egyre szélesebb körben terjednek, még mindig a fejlődés kezdeti szakaszában vannak, ami lehetőséget teremt a csalók számára. Az ágazat tartós és felelősségteljes növekedése a bizalom kiépítésén múlik majd – ez magában foglalja a fizetési biztonság és a szabályozási követelmények kezelését is.

A kibocsátók és a kereskedők összefognak a kártyabirtokos megtévesztésén alapuló csalások ellen

Az ilyen típusú visszaélések száma az e-kereskedelem elterjedésével párhuzamosan emelkedett. A hagyományos hitelesítési megoldások csak az egyenlet egyik felét jelentik, mivel a visszaéléseket olykor a jogszerű számlatulajdonosok követik el. A visszaélések költségei a kibocsátókat és a kereskedőket további kiadásokkal terhelik, például vitafeldolgozási költségekkel, a csalási modell romlásával, és a csalási kockázati profilok növekedésével, ami kihathat az intézmény megítélésére.

A vállalatok több pénzt fognak befektetni az üzletmenet folytonosságába és a kockázatkezelésbe, a beszállítókat pedig a kockázatok mérséklése érdekében szigorúbban fogják vizsgálni

A kockázatkezelés gyakran figyelmen kívül hagyott és alulértékelt része az üzletmenet-folytonosság. A világjárvány megmutatta, hogy a szervezeteknek fel kell készülniük az ügyfelek és a munkavállalók szolgáltatási zavarainak megelőzésére, különösen a globális cégeknek, amelyek alanyai a régióspecifikus kockázatoknak is. Ezek a kockázatok a kibernetikai kockázatoktól kezdve a közegészségügyön át az éghajlatváltozásig és a természeti katasztrófákig is terjedhetnek. A Visa évtizedeken át dolgozott az üzletmenet-folytonossági tervének kialakításán, fejlesztésén és végrehajtásán, hogy a globális fizetési hálózata működőképes és biztonságos maradjon, ezáltal a világkereskedelem továbbra is zavartalanul működhessen. Ráadásul a kockázatnak való kitettség túlmutat a vállalat közvetlen érintettségén, és magában foglalja az ökoszisztéma-partnerek és szolgáltatók kockázatát is. A világjárvány számos üzletmenet-folytonossági tervet próbára tett, és a vállalatoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk terveiket a szabályozásoknak való megfelelés és a hatékonyság biztosítása érdekében.

A többrétegű kiberbiztonság tud csak teljeskörű védelmet nyújtani a támadások ellen

A modern vállalati kiberbiztonság kulcsa a fenyegetések több szemszögű vizsgálata. A Visa például több mint 1000 főállású kiberbiztonsági szakembert alkalmaz, több petabájtnyi adatot elemez, ami lehetővé teszi számukra, hogy megvédjék a cég hálózatát a rosszindulatú szoftverektől, a nulladik napi támadásoktól és a bennfentes fenyegetésektől. Egy újabb biztonsági réteget hozzáadva a gépi tanulási (Machine Learning) modellek pedig előjelzik és kijavítják a hálózat pontenciálisan sebezhető pontjait. Ezen felül az ügyféloldalon a Visa biztonsági csapata figyeli, átvizsgálja és ellenőrzi az ügyfélrendszereket a gyanús tevékenységek és sebezhetőségek szempontjából. A sebezhetőségi tesztelés önmagában 31 millió dollárt takarított meg a cég ügyfeleinek a 2021-es pénzügyi évben. A megelőzés másik módja a téves ügyfél-visszautasítások minimalizálása. Ennek érdekében a Visa a legújabb mélytanulási technikákat alkalmazza, hogy akár 30%-kal csökkentse a hibás elutasításokat.

360 fokos védelem fejlett hitelesítési eszközökkel

Mivel a pénzügyi tevékenységek többsége ma már a felhőben zajlik, kritikus fontosságú, hogy az ügyféladatokat, bárhol is történjenek a tranzakciók, megvédjék. A hitelesítés 2.0 – a fogyasztóvédelem jövője – a Visa által úttörőként bevezetett tokenekre épül, amelyek a kártyabirtokosok adatait az adott tranzakcióra vonatkozó egyedi azonosítóval helyettesítik és így csökkentik a személyazonosság-lopás kockázatát. A megoldás sikerességét támasztja alá, hogy a tokenizáció 60%-os növekedést mutat éves szinten és 2,5%-os növekedést eredményezett a jóváhagyási arányokban, valamint 28%-os visszaesést a csalások számát tekintve. Európában a Visa új hitelesítési technológiája, az EMV 3DS használata 2021 eleje óta megháromszorozódott, ami egybeesett a kártya jelenléte nélküli csalások 28%-os csökkenésével, és a cég szerint a technológia egyre szélesebb körű elterjedésével további jelentős eredményeket lehet elérni a bűnözők elleni küzdelemben.

Related Topics:biztonság felhő gazdaság pénzügyi tevékenység trend

Up Next

Fizetőssé tenné Elon Musk a Twittert

Don't Miss

Elvárás és versenyelőny a hatékony adat- és dokumentumkezelés

Gazdaság

Megváltoztatja a játékszabályokat a mesterséges intelligencia a pénzügyekben

Egyre nagyobb teret nyer a pénzügyi területen a mesterséges intelligencia – a vállalatok több, mint hetven százaléka használja valamilyen szinten pénzügyi folyamatai során.

Az arány ráadásul a következő három évben várhatóan 80 százalék fölé emelkedik majd – állapította meg a KPMG. A szervezet a pénzügyi beszámolók előkészítésének szezonjában tette közzé 2024 folyamán készült globális kutatásainak eredményeit.

A KPMG International már jóideje figyelemmel kíséri a mesterséges intelligencia szerepét a különböző szektorokban. Tavaly áprilisban a vállalatok körében végzett felméréskor megállapította, hogy a vizsgált cégek csaknem háromnegyede valamilyen mértékben már használja az AI-t a pénzügyi tevékenységeik során. Legutóbb 2024 szeptemberben újra górcső alá vette a témát, és jelentősen bővítette a kutatási mintát: a vizsgált régiók számát 23 fejlett és feltörekvő piacra, a megkérdezett vállalatok számát pedig 2900-ra növelte.

„Az világosan látszik, hogy a mesterséges intelligencia használatában ez alatt a fél év alatt is jelentős előrelépés történt. Az AI-t egyre több vállalat alkalmazza nemcsak a pénzügyi riporting folyamatban, hanem a pénzügyek szélesebb területein is, beleértve a számvitelt, a pénzügyi tervezést, a kockázatkezelést vagy az adókezelést, illetve treasury menedzsmentet” – magyarázza Rakó Ágnes, a KPMG tanácsadási üzletágának társvezetője.

A kutatás során a cégek érettségét is vizsgálták. A kérdésekre adott válaszok alapján a vállalatokat három kategóriába sorolták a kutatók. 18 százalékuk kezdő AI-használónak számít, 58 százalék a haladó fázisban van, 24 százalék pedig vezetőnek tekinthető.

Megtérül a befektetés az AI-ba

A pénzügyi csapatok a legkülönfélébb AI-technológiákba fektetnek be, de a területen vezetőnek számító vállalatok a legnagyobb értéket a gépi tanulásban, a mélytanulásban és a generatív mesterséges intelligenciában látják. A GenAI-t például dinamikus jelentés- és beszámolókészítésre, előrejelzési modellek és forgatókönyvek készítésére, dokumentumkezelésre, vagy a megfelelések nyomon követésére használják. A KPMG felmérése szerint a pénzügyi területeken a vállalatok 71 százaléka már alkalmaz valamilyen szinten mesterséges intelligenciát, 41 százalékuk pedig ezt közepes vagy kifejezetten nagy mértékben teszi. Ezen belül a számviteli és pénzügyi tervezési feladatok élenjárnak etéren, mivel számos azonnali előnyt kovácsolhatnak a mesterséges intelligenciával támogatott megoldások használatával; a mélyebb adatfeldolgozástól és pénzügyi jelentéskészítéstől a valós idejű információszerzésen át a prediktív elemzésig. A példát a pénzügy más területei is követik, a treasury menedzsmentben és kockázatkezelésben például minden második cég alkalmaz kísérleti jelleggel AI-t, ami segíthet a jobb adósságkezelésben, a pénzforgalmi előrejelzések készítésében, csalások felderítésében, hitelkockázat-értékelésekben, valamint a treasury- és kockázatkezelési szcenárió elemzési feladatokban.

A vizsgálat alapján elmondható, hogy a cégek 85 százaléka megtalálta számítását a mesterséges intelligenciába történő beruházással, ráadásul jelentős részük (37 százalék) a várakozásnál is jobb eredményekkel dicsekedhet. „A pénzügyi funkciók AI-val való felvértezésével elért eredmények bizonyára tovagyűrűznek, és ez a jövőben az AI használatát más szakterületeken is ösztönözni fogja” – vélekedett Rakó Ágnes.

További előnyöket jelenthet a megnövekedett hatékonyság és pontosság, a kevesebb emberi hiba, a trendek pontosabb előrejelzésének képessége, a gyorsabb és jobb adatalapú döntéshozatal, az alacsonyabb költségek vagy a jobb szabályozási megfelelés.

A KPMG felmérése szerint a trend nem áll meg, sőt, a cégek a következő három évben tovább tervezik növelni a mesterséges intelligencia alapú megoldásokra szánt kiadásaikat, ami az érettség legmagasabb fokán álló vállalatoknál az informatikai büdzsé 16 százalékát is meghaladhatja.

A Gen AI a jövő egyértelmű fókuszpontja

A KPMG adatai szerint a pénzügyi beszámolókészítéshez a vizsgált vállalatok mintegy 30 százaléka alkalmaz szelektíven vagy széles körben mesterséges intelligenciát, és ez az arány a következő három évben elképesztő mértékben, 83 százalékra emelkedhet. A Gen AI esetében ezek az arányok 13, illetve 56 százalékon állnak. Áprilisban még a cégek 6 százaléka jelezte, hogy nem tervezi bevonni a generatív mesterséges intelligenciát a pénzügyi beszámolók készítésébe. Szeptemberre ez az arány 1 százalékra esett vissza. Eközben a Gen AI használata az összes vizsgált vállalat körében 13 százalékról 17-re emelkedett.

Az AI használatban élenjáró vállalatok több mint nyolcszoros mértékben alkalmaznak Gen AI-t a haladókhoz vagy kezdőkhöz képest. Ezen túlmenően a vezetők 54 százaléka a következő egy évben prioritásként kezeli ezt a technológiát, szemben azzal a 36 százalékkal, amely inkább a hagyományos mesterséges intelligenciára összpontosít.

Adatbiztonság, átláthatóság, költségek – aggodalmak az AI bevezetése kapcsán

Tekintettel a pénzügyi adatok érzékenységére, a mesterséges intelligencia alkalmazásának legfőbb akadályai a potenciális adatbiztonsági és adatvédelmi sebezhetőségek – ezt említette a válaszadók 57 százaléka. További jelentős aggodalomra ad okot a megfelelő belső kompetencia hiánya, a limitált hozzáértés és AI-tudás (53 százalék), a következetes és releváns adatgyűjtés nehézségei (48 százalék), a magas kezdeti implementációs költségek (45 százalék) és az átláthatóság hiánya (40 százalék).

A KPMG felmérése szerint a mesterséges intelligencia használata kapcsán a vállalatok a pénzügyi területeken hasonló akadályokkal és aggodalmakkal szembesülnek, a vezetőnek számító cégek azonban többet tesznek ezek leküzdéséért. Csaknem háromnegyedük dolgozott már ki keretrendszereket, iránymutatásokat az AI felelős és biztonságos felhasználására vonatkozóan, így támogatva a biztonságos innovációs folyamatokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egyre többet várnak el a nyugdíj-megtakarítóktól a pénztárak

Idén januártól több önkéntes nyugdíjpénztár is emelt a minimálisan elvárt havi tagdíjon – hívták fel a figyelmet a Grantis szakértői.

Emelkednek idén a tagdíjak

2025-től több önkéntes nyugdíjpénztár is megemelte a minimum tagdíjat. Az Alfánál 9 ezer forintról 10 ezer forintra, az Aranykornál 10 ezer forintról 12 ezer forintra, a Bizalomnál 7 ezer forintról 8 ezer forintra növekedett a havi tagdíj. A Pannóniánál 6 ezer forintról 8 ezer forintra, az OTP-nél 8 ezer forintról 10 ezer forintra emelkedett a tagdíj – derült ki a Grantis öngondoskodási szakértőinek összeállításából.

A Honvéd nyugdíjpénztárnál rendszerint az aktuális minimálbér 60 százaléka alapján számolják az éves minimális tagdíjat. A tavalyi 13 340 forintról így idén 14 540 forintra emelkedett a havi tagdíj.

A legalacsonyabb tagdíj elvárás jelenleg az Életútnál van, havi 5 000 forint. A legmagasabb pedig a Honvédnál, ahol 14 540 forint a havonta fizetendő tagdíj mértéke.

A pénztártagok fele továbbra sem fizeti a díjat

A Grantis szakértői felhívták arra is a figyelmet, hogy a jelenlegi 1 millió 69 ezer fős taglétszámmal már legalább minden tizedik magyar önkéntes nyugdíjpénztári tag.

A tagoknak viszont mindössze csak a fele fizeti rendszeresen a tagdíjat. A pénztáraknál nem kötelező a havi befizetés, negyedévente, illetve évente is lehet teljesíteni a tagdíjat, azonban a tagok fele még így is elmulasztja ezt megtenni.

Bár a pénztárak többsége nem szankcionálja a késlekedést és a passzivitást, de a pénztártag nyugdíjcélja veszélybe kerülhet, ha nem takarékoskodik.

A független alkusz korábban megvizsgálta a nyugdíjbiztosítások minimumdíjait is. A biztosítók többsége jellemzően legalább 10-12 ezer forintos havi rendszeres megtakarítást vár el. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol elvárt a rendszeresség, ott jellemzően jobban kitartanak a megtakarítók a nyugdíjcéljuk mellett.

A Grantis szakértői emlékeztetnek: a minimum díjaknál érdemes nagyobb összeget félretenni nyugdíjcélra, hogy a nyugdíjas években valódi segítséget nyújtson a megtakarítás.

Idén lakáscélra is felhasználható a megtakarítás

A szakértők emlékeztettek, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások a 2025-ös év folyamán kivételes módon, adómentesen hozzáférhetők ingatlancélú felhasználásra.

Ingatlancélnak számít a lakáshitelhez szükséges önerő biztosítása, a lakáshiteltörlesztés, az ingatlanvásárlás, az építkezés és a felújítás is. A kifizetést a pénztártag nemcsak saját maga, de a házastársa vagy a gyermeke számára is kérheti.

A megtakarítás felvételére a 2024. szeptember 30-ig felhalmozott összeg keretéig van lehetőség. A feltételek teljesülése esetén a pénztárak az igényléstől számítva 60 napon belül fizetnek.

Kétszámjegyű hozamok a pénztáraknál

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokkal egészen kiemelkedő hozamokat tudtak a megtakarítók elérni, bőven kétszámjegyű volt a növekedés. Míg a portfóliók jelentős része 10-20 százalékkal gyarapította a nyugdíjra gyűjtögetőket, volt olyan portfólió is, ahol 30 százalék feletti hozamot lehetett zsebre tenni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Minden eddigi csúcsot megdöntöttek tavaly az áruhitelek

Az áttörés elsősorban annak köszönhető, hogy ma már a webshopokban is gyorsan elérhetőek ezek a kölcsönök, az emberek pedig utaznak a 0%-os THM-es akciókra.

Az ügyfelek számára egész biztosan kedvező lesz Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint az, hogy újfajta költségmentes részletfizetést kínáló megoldások kerültek piacra – a szolgáltatók versenyén a fogyasztók nyerhetnek leginkább.

Sokadik reneszánszát éli az áruhitelezés Magyarországon: az elmúlt évtizedben már-már eltemetett szolgáltatással kapcsolatban az elmúlt hónapok arról tanúskodnak, hogy egyre többen élnek az áruhitel ajánlatokkal.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint 2024 novemberében historikus rekordra, 5,72 milliárd forintra futott fel a folyósított áruhitelek összege, ami közel 30%-kal haladja meg az egy évvel ezelőtti mértéket. A növekedés az év egészére jellemző volt: az év első 11 hónapjában 42,2 milliárd forintra szerződtek az ügyfelek áruhitelre valamilyen kereskedelmi bankkal – a kihelyezés harmadával volt magasabb, mint 2023-ban.

Az év első 11 hónapjában 163 475 szerződés köttetett, ez 14%-kal haladja meg 2023-as adatokat. Az elmúlt évtizedben nem volt rá példa, hogy egyetlen hónapban 20 000 szerződést meghaladó kontraktust kössenek a finanszírozók, márpedig tavaly novemberben 22 158 áruhitel szerződést hagytak jóvá a pénzintézetek.

Az internet dobta meg a számokat

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a felfutás egyik legfontosabb oka az, hogy az ügyfelek egyre nagyobb része vásárol az interneten. Mára a webshopokba is megérkeztek az áruhitel ajánlatok, amelyeket az ügyfelek könnyedén, néhány többlet kattintással és némi elektronikus adatszolgáltatással tudnak igényelni.

Gergely Péter szerint az áruhitelek felfutásának másik oka, hogy a lakosság valóban elkezdte bepótolni a vágtató infláció idején elmaradt tartós eszköz beruházásait – de ezt még sokan nem tudják-merik egy összegben finanszírozni.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a megnövekedett aktivitáshoz így az is kellett, hogy a kereskedők is felmérjék azt, hogy számukra komoly forgalmi eredményt hozhat az, ha az ügyfeleik számára részletfizetést tesznek lehetővé. Ennek köszönhetően ma szinte minden hónapban elérhetőek a kereskedőknél akciós, 0%-os THM (teljes hiteldíj-mutató) mellett elérhető hiteltermékek. Az akciózás kifejezetten igaz volt az év végi időszakra, amikor a karácsonyi bevásárlást számos fizikai kereskedő és webáruház 0%-os THM-es akciókkal könnyítette meg.

Azt, hogy az áruhitelek igénybevételénél magas a 0%-os ajánlatok igénybevétele, Gergely Péter szerint mindennél jobban bizonyítja az, hogy a Magyar Nemzeti Bank által kimutatott átlagos áruhitel THM tavaly novemberben 11,7 százalék volt, ami 5 százalékponttal az ugyanebben a hónapban folyósított személyi kölcsönök átlagos 16,7 százalékos THM szintje alatt van.

Versenytársak mellett fut a szekér

Gergely Péter szerint érdekes, hogy az áruhitelek épp akkor futnak fel, amikor a piacon megjelentek a trónkövetelők.

Míg korábban sokan úgy vélték, a személyi kölcsönök piaca falja majd fel az áruhitelezést, most sokan figyelik a piacon, hogy milyen sikerrel járnak majd azok a fintech kezdeményezések, amelyek a „buy now, pay later” (BNPL, vásárolj most, fizess később) elven működve kínálnak a kereskedőknek faktoring szolgáltatást. Ilyenkor a BNPL szolgáltató az ügyfelek helyett azonnal kifizeti a számla ellenértékét a kereskedőnek – leszámítva belőle a bonyolításért kért, jellemzően havi 1-3 százalékos díjat.

Az ügyfél számára a szolgáltatás ingyenes, számára tehát lehetővé válik az, hogy költségmentesen, több részletben fizesse meg az áru ellenértékét.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a BNPL megoldás jellemzően rövid távú, 3-6 hónapos részletfizetést engedélyez az ügyfeleknek, ezzel szemben az áruhitelek esetében nem ritka a 10-12 hónapos, sőt – magasabb összegek esetén – akár 24 hónapos futamidő.

A finanszírozók és a kereskedők jellemzően több futamidőt ajánlanak, a klasszikus áruhitel kamat a folyószámla és hitelkártya kamatok nagyjából 20-24 százalékos szintjén van. Ez a viszonylag magas kamat teszi ugyanakkor lehetővé azt, hogy a finanszírozó a kereskedővel megállapodva és a költségeket közösen viselve – időszakra, futamidőre és a hitelösszegre szűrten – 0%-os THM-es akciókat tudjon ajánlani.

A szolgáltatók között kialakuló versenynek minden bizonnyal az ügyfelek lesznek a nyertesei: egész biztosan bővül majd az áruhitelek (vagy ahhoz hasonló BNPL lehetőségek) elérhetősége – és egyre több helyen lesz mód valóban költségmentes részletfizetésre.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!