Gazdaság
Hét trend a pénzügyi biztonság világából
A világjárvány leszálló ágában egyértelművé vált, hogy a fogyasztók hosszú távon is használni fogják a digitális fizetést.
Az elmúlt két évben a kényelem, a megbízhatóság és a biztonság mind hozzájárultak az elektronikus kereskedelem, valamint az érintéses fizetések számának robbanásszerű növekedéséhez Európában és hazánkban is. A fogyasztói magatartásban bekövetkezett változásokkal azonban a külső fenyegetések is továbbfejlődnek, az átlagos internetfelhasználó pedig könnyebben lehet csalás áldozata. Az egyre kifinomultabb támadások miatt sokszor olyan módszerekhez kell folyamodni a vállalatoknak, amelyek 20 éve még csak hollywoodi filmekben szerepeltek. A kiberbiztonsági munka egy része, mint például az etikus hackelési kísérletek, vagy az IP-címek és GPS-adatok háromszögelése a bűnözők elfogása érdekében akár egy Jason Bourne filmben sem lennének műfajidegenek. Csak maga a Visa Advanced Authorization szolgáltatás becslések szerint 26 milliárd dollárnyi csalást segített megelőzni 2021-ben.
A koronavírus-járvány számos korábbi feltételezést felülírt arról, hogyan, hol és mikor dolgozunk, vásárolunk vagy éppen játszunk. A Digital Commerce 360 kutatása szerint a pandémia 2019 végi megjelenése óta az e-kereskedelem volumene robbanásszerűen nőtt, a digitális streaming szolgáltatások előfizetéseinek bevételei átlépték az 1 milliárd dolláros mérföldkövet, és a Visa hálózatában végrehajtott peer-to-peer (magánszemélyek közötti) fizetések is megduplázódtak. A legtöbb járvány utáni trendben közös nevező a digitális fizetések növekvő jelentősége. Másképpen fogalmazva, a digitális pénz biztonságos, megbízható és gyors mozgása a magánszemélyek, vállalkozások és kormányok között a mai globális gazdaság motorja – a néhány forintos digitális letöltésektől a 4 millió dolláros határokon átnyúló vállalati tranzakciókig.
Az életmentő gyógyszerek beszerzésének biztosítása vagy a kormányok hatékony segélyosztása járvány idején leginkább a Visához hasonló hálózatokra hárul, amelyek rendelkeznek az ezekkel kapcsolatos tranzakciók lebonyolításához szükséges technológiával, tapasztalattal és széleskörű partneri hálózattal. Ugyanakkor a bűnszervezetek a világjárványban egy újabb lehetőséget láttak meg az emberi és technológiai sebezhetőségek kihasználására. Ha a felhasználók oldaláról közelítünk, akkor kiderül, hogy a kéretlenül kapott linkekre az internetezők 78%-a kattint rá, míg az emberek 51%-a bevallotta, hogy online tevékenységei nagy részében ugyanazt a jelszót használja. Eközben a globális szervezetek 81%-a tapasztalt fokozott kiberfenyegetettséget, 79%-uk pedig kiberincidens miatti leállással szembesült.
A Visa az elmúlt öt évben világszerte 9 milliárd dollárt fektetett be csalásmegelőzési- és a kiberbiztonsági fejlesztésekbe. A cég valós idejű, globális technológiát használ a fizetések védelmére a határokat nem ismerő csalókkal szemben, és folyamatosan naprakészen tartja védelmi rendszereit. A visszaélések pedig immár csak a tranzakciók kevesebb mint 0,1%-ánál fordulnak elő – ami az összes fizetési forma között a legalacsonyabb arány.
Ez azonban önmagában nem elég. A fizetési ökoszisztéma összes résztvevőjének védelme érdekében a Visa folyamatosan fejleszti biztonsági rendszereit, hiszen a csalók folyamatosan új módszerekkel használják ki a sérülékeny pontokat.
Íme hét trend a pénzügyi biztonság világából, amely meghatározhatja az iparág jövőjét és biztosíthatja a fogyasztók védelmét.
- A biometria lesz a fintech-ek, a kibocsátók és a kereskedők által választott alapértelmezett hitelesítési forma
A biometriával kapcsolatban a múltban több sikertelen bevezetési kísérletet láthattunk, de a világjárvány, a felismerési pontosság javulása, az új módozatok (viselkedési biometria) és a technológiát elfogadó fogyasztók növekvő száma 2022-re alapot teremt a változásra. A biometria az erős ügyfélhitelesítési (SCA) követelmény megvalósításának kulcsfontosságú technológiája is. Az irányelv Európán túl is visszhangot keltett, és a szabályozással még nem rendelkező piacok is vizsgálják, hogyan lehetne megerősíteni a hitelesítési követelményeket az internetes bűnözés általános növekedése miatt. A Visa eddig több mint 3,5 milliárd EMV® 3-D Secure tranzakciót dolgozott fel, hogy erősebb ügyfélhitelesítéssel segítsen megelőzni a csalást az elektronikus kereskedelmi tranzakciókban. Az adatok azt mutatják, hogy a kockázatalapú hitelesítés magasabb hitelesítési arányt és növekedést is eredményez. Ezen kérdések kezelésének előremutató példája a FIDO Alliance, amely az iparági vezetők széleskörű közreműködésével jött létre. Felismerték, hogy a vállalatoknak el kell távolodnia a jelszavaktól, és a digitális személyazonosságot kell elfogadniuk a jövő útjaként.
- A kifinomultabb elkövetési módszerek növekedése miatt a manuális kezelés már nem elegendő
Az e-kereskedelem a világjárvány alatt is mentőöv volt a különböző méretű vállalkozások számára, és ebben nem lesz változás – csak a fogyasztók fizetési szokásai fognak fejlődni. Elterjednek a „Buy Now, Pay Later” (vásárolj most, fizess később) megoldások is. Ezek az új fizetési módok azonban nemcsak a fogyasztók, hanem a csalók számára is lehetőséget jelentenek.
Az enumerációs támadások – amikor a hackerek adatokat tudnak kinyerni egy platformról -, a személyazonosságiés a számlaátvételi csalások egyre nagyobb számban fordulnak elő, és világszerte az e-kereskedelmet veszik célba. Kihasználják a megfelelő csalásmegelőzési képességekkel nem rendelkező online csatornákat, és az internet által kínált anonimitás árnyékában követnek el visszaéléseket. Ez egy olyan új kihívás, amellyel a kibocsátóknak és a kereskedőknek egyaránt szembe kell nézniük, és amelyet közösen kell megoldaniuk.
- A kriptopénzek iránti érdeklődés folytatódni fog, és az ágazatnak szüksége lesz az ügyfelek megismerésére, a pénzmosás elleni küzdelemre és a kiberbiztonságra vonatkozó piaci szabályozásra
A fogyasztók érdeklődése a kriptovaluták iránt továbbra is növekszik, a csalók pedig követik a pénzt. Annak ellenére, hogy a főcímek azt sugallják, hogy a kriptovaluták egyre szélesebb körben terjednek, még mindig a fejlődés kezdeti szakaszában vannak, ami lehetőséget teremt a csalók számára. Az ágazat tartós és felelősségteljes növekedése a bizalom kiépítésén múlik majd – ez magában foglalja a fizetési biztonság és a szabályozási követelmények kezelését is.
- A kibocsátók és a kereskedők összefognak a kártyabirtokos megtévesztésén alapuló csalások ellen
Az ilyen típusú visszaélések száma az e-kereskedelem elterjedésével párhuzamosan emelkedett. A hagyományos hitelesítési megoldások csak az egyenlet egyik felét jelentik, mivel a visszaéléseket olykor a jogszerű számlatulajdonosok követik el. A visszaélések költségei a kibocsátókat és a kereskedőket további kiadásokkal terhelik, például vitafeldolgozási költségekkel, a csalási modell romlásával, és a csalási kockázati profilok növekedésével, ami kihathat az intézmény megítélésére.
- A vállalatok több pénzt fognak befektetni az üzletmenet folytonosságába és a kockázatkezelésbe, a beszállítókat pedig a kockázatok mérséklése érdekében szigorúbban fogják vizsgálni
A kockázatkezelés gyakran figyelmen kívül hagyott és alulértékelt része az üzletmenet-folytonosság. A világjárvány megmutatta, hogy a szervezeteknek fel kell készülniük az ügyfelek és a munkavállalók szolgáltatási zavarainak megelőzésére, különösen a globális cégeknek, amelyek alanyai a régióspecifikus kockázatoknak is. Ezek a kockázatok a kibernetikai kockázatoktól kezdve a közegészségügyön át az éghajlatváltozásig és a természeti katasztrófákig is terjedhetnek. A Visa évtizedeken át dolgozott az üzletmenet-folytonossági tervének kialakításán, fejlesztésén és végrehajtásán, hogy a globális fizetési hálózata működőképes és biztonságos maradjon, ezáltal a világkereskedelem továbbra is zavartalanul működhessen. Ráadásul a kockázatnak való kitettség túlmutat a vállalat közvetlen érintettségén, és magában foglalja az ökoszisztéma-partnerek és szolgáltatók kockázatát is. A világjárvány számos üzletmenet-folytonossági tervet próbára tett, és a vállalatoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk terveiket a szabályozásoknak való megfelelés és a hatékonyság biztosítása érdekében.
- A többrétegű kiberbiztonság tud csak teljeskörű védelmet nyújtani a támadások ellen
A modern vállalati kiberbiztonság kulcsa a fenyegetések több szemszögű vizsgálata. A Visa például több mint 1000 főállású kiberbiztonsági szakembert alkalmaz, több petabájtnyi adatot elemez, ami lehetővé teszi számukra, hogy megvédjék a cég hálózatát a rosszindulatú szoftverektől, a nulladik napi támadásoktól és a bennfentes fenyegetésektől. Egy újabb biztonsági réteget hozzáadva a gépi tanulási (Machine Learning) modellek pedig előjelzik és kijavítják a hálózat pontenciálisan sebezhető pontjait. Ezen felül az ügyféloldalon a Visa biztonsági csapata figyeli, átvizsgálja és ellenőrzi az ügyfélrendszereket a gyanús tevékenységek és sebezhetőségek szempontjából. A sebezhetőségi tesztelés önmagában 31 millió dollárt takarított meg a cég ügyfeleinek a 2021-es pénzügyi évben. A megelőzés másik módja a téves ügyfél-visszautasítások minimalizálása. Ennek érdekében a Visa a legújabb mélytanulási technikákat alkalmazza, hogy akár 30%-kal csökkentse a hibás elutasításokat.
- 360 fokos védelem fejlett hitelesítési eszközökkel
Mivel a pénzügyi tevékenységek többsége ma már a felhőben zajlik, kritikus fontosságú, hogy az ügyféladatokat, bárhol is történjenek a tranzakciók, megvédjék. A hitelesítés 2.0 – a fogyasztóvédelem jövője – a Visa által úttörőként bevezetett tokenekre épül, amelyek a kártyabirtokosok adatait az adott tranzakcióra vonatkozó egyedi azonosítóval helyettesítik és így csökkentik a személyazonosság-lopás kockázatát. A megoldás sikerességét támasztja alá, hogy a tokenizáció 60%-os növekedést mutat éves szinten és 2,5%-os növekedést eredményezett a jóváhagyási arányokban, valamint 28%-os visszaesést a csalások számát tekintve. Európában a Visa új hitelesítési technológiája, az EMV 3DS használata 2021 eleje óta megháromszorozódott, ami egybeesett a kártya jelenléte nélküli csalások 28%-os csökkenésével, és a cég szerint a technológia egyre szélesebb körű elterjedésével további jelentős eredményeket lehet elérni a bűnözők elleni küzdelemben.
Gazdaság
A bankok tartják a vállalásukat – de ezzel a hitelfelvevők járhatnak rosszul
Ahogy azt sejteni lehetett, bár bankszámla-díjaikat nem emelik, más területeken lépnek a bankok.
Az önmérséklet a korábbi lakáshitel díjátvállalási-akciók csökkenéséhez vezethet – figyelmeztet a friss banki változások alapján Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
A bankok önként vállalták, hogy a lakossági bankszámlákhoz kapcsolódó díjaikat – a számlavezetési, a tranzakciós és a kapcsolódó szolgáltatások díjait – nem emelik meg 2026. június 30-ig. A jelzáloghitelekhez kapcsolódó díjak és költségek azonban nem tartoznak a vállalás hatálya alá, és ezt most egyre több hitelfelvevő a saját bőrén tapasztalja meg – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Fontos látni, hogy a bankszámlákra és a lakossági alapdíjakra vonatkozó árbefagyasztás nem érinti a lakáshitelekhez kapcsolódó úgynevezett külső költségeket. Ezek egy részét a bankok zöme eddig átvállalta az ügyféltől, vagy – részben vagy egészben – visszatérítette azokat. Most azonban várhatóan gyakoribb lesz, hogy ezek az átvállalások csökkennek, s az emelkedő díjakat a bank egyre nagyobb részben, vagy akár teljes egészében áthárítja az ügyfélre – mondja Gergely Péter.
Dráguló értékbecslés és biztosítás
A BiztosDöntés.hu adatai szerint több bank is emelte az értékbecsléssel és vagyonbiztosítással kapcsolatos díjait az elmúlt hetekben:
Az Erste Bank 2025. június 1-jétől a lakások és építési telkek értékbecslésének díját 46 ezer forintról 55 ezer forintra emelte a lakáshiteleinél, míg egy lakóház értékbecslése már 70 ezer forintba kerül. A komplexebb „értékbecslés + műszaki szakértés” díja 62 ezerről 90 ezer forintra nőtt, ami 45 százalékos drágulás.
A CIB Bank szintén június 1-jétől a CSOK Plusz hitelhez kapcsolódó értékbecslés díját 56 ezer forintról 65 ezer forintra emelte új lakás esetén.
A MagNet Bank már 2025. május 1-jétől módosította a kötelező vagyonbiztosítási díjait: például egy 50 millió forint feletti biztosítéki értékű ingatlan esetén a havi díj 1 292 Ft-ról 1 398 Ft-ra nőtt.
Belefér a THM-be? A válasz: attól függ
A THM (teljes hiteldíj mutató) célja, hogy a hitelfelvevő számára összehasonlíthatóvá tegye a hiteltermékek valódi költségét. Ugyanakkor nem minden díj kerül bele automatikusan a THM-be – és ez félreértésekhez vezethet.
A vagyonbiztosítás díja például akkor része a THM-nek, ha a bank a hitelnyújtás feltételeként előírja a biztosítás meglétét – ami persze a legtöbb esetben így van. Ilyenkor még akkor is számolni kell vele, ha a pontos díj nem ismert, mert a bank a saját, belső szabályzatában meghatározott referenciadíjat köteles alkalmazni – magyarázza Gergely Péter. Ez jogszabályban rögzített kötelezettség, és a pénzintézetek évente kétszer kötelesek közzétenni az ehhez használt értéksávokat és összegeket.
A földhivatali nyilvántartásból (TAKARNET-en keresztül) lekért tulajdoni lap díja, illetve az ingatlan-nyilvántartási eljárási díj szintén része a THM-nek, ha a hitelszerződés megkötéséhez a hitelező ezeket előírja, és azok összege ismert vagy becsülhető. Ezek ugyanis a hitelhez közvetlenül kapcsolódó, kötelező eljárási költségek.
A közjegyzői díj azonban nem része a THM-nek, mivel nem a hitelezőnek fizetendő, hanem egy független harmadik félnek, s ez még akkor is így van, ha a hitelnyújtás feltételeként szükséges – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Mit jelent ez a gyakorlatban a hitelfelvevőnek?
Egy átlagos lakáshitel esetében az induló költségek a következőkből állhatnak:
- Értékbecslés: 55 000 – 90 000 Ft;
- Közjegyzői díj: 40 000 – 70 000 Ft;
- Földhivatali eljárási díj (tulajdonjog bejegyzés): 6 600 Ft;
- TAKARNET-lekérdezés: 3 000 – 6 000 Ft
- + a vagyonbiztosítás díja.
A fenti költségek közül a legutóbbi időkig a bankok a TAKARNET lekérdezés díját a legtöbbször magukra vállalták, az értékbecslés díját sokan nem számították fel (vagy utólag jóváírták), a közjegyzői díjakat pedig részben vagy egészben (általában fix felső határig) visszatérítették.
Gergely Péter szerint ezzel akár 150-180 ezer forintot is megtakaríthattak a lakáshitel felvevők. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az egymással versengő bankok bizonyára kétszer is meggondolják, hogy rontsák-e saját ügyfélszerző képességüket, ám azt is látni kell, hogy a számladíj-befagyasztás előre nem várt bevételkiesést okoz számukra.
Így bizony kérdés, hogy mi lesz erősebb: a verseny árleszorító, vagy a költségek kigazdálkodhatóságának díjemelő hatása. Az indulás azt jelzi, hogy a bankok egyelőre nem egy irányba indultak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Magyar alapítványokat is támogatna a Morgan Stanley
Először nyílt meg magyar jótékonysági szervezetek számára a Morgan Stanley civil pályázata.
A Budapesten háromezer szakembert foglalkoztató globális pénzintézet célja olyan innovatív ötletek támogatása, amelyek kézzel fogható hatást gyakorolnak a gyerekek és fiatalok egészségére, mentális jóllétére, oktatási lehetőségeire. A győztesek 100 ezer font támogatást kaphatnak, szakmai mentorálásban részesülnek, és nemzetközi kapcsolati hálót is építhetnek. A jelentkezési határidő július 7.
A Morgan Stanley budapesti irodája – mely a globális pénzügyi szolgáltató egyik legnagyobb informatikai és elemző központja – 2006-os megnyitása óta együtt dolgozik magyar civil szervezetekkel.
Az elmúlt években a cég természettudományos orientációs programot indított középiskolás lányoknak a Nők a Tudományban Egyesülettel Smartiz néven, ösztöndíjat biztosított hátrányos helyzetű diákoknak a HBLF Romaster programja keretében, valamint tehetséges roma fiatalokat támogatott a Van Helyed Egyesülettel partnerségben. A vállalat munkatársai részt vettek jótékonysági evezős versenyeken a beteg gyerekeket támogató Bátor Tábor javára, modern technológiák használatára tanították civil szervezetek munkatársait, illetve pénzügyi ismereteket oktattak roma gyerekeknek a BAGázs Egyesülettel.
„A Morgan Stanley egyik alapértéke a giving back filozófia, az a törekvés, hogy adjunk vissza a közösségnek, amelynek részei vagyunk. Mindez abból a meggyőződésből fakad, hogy csak akkor lehet sikeres egy vállalat, ha az a társadalom, amelyben működik, szintén sikeres – mondta el Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője. – Egy társadalom sikerességének kulcsa pedig a következő generáció – ezért indítottunk számos olyan programot, amelyek a fiatalok életesélyeit javítják, méghozzá elsősorban tudással, készségekkel, ismeretekkel – függetlenül attól, hogy milyen háttérből érkeznek.”
Nemcsak a nyertesek nyernek – szakmai támogatás a pályázat minden résztvevőjének
A pénzintézet most újabb együttműködési lehetőséget kínál a hazai alapítványoknak, egyesületeknek. Az EMEA Impact Through Innovation Awards díjra a Morgan Stanley a teljes európai, afrikai és közel-keleti régióból várja civil szervezetek jelentkezését, és az elismerés története során először Magyarországról is.
A programra legfeljebb 5 millió font (kb. 2,25 milliárd forint) éves bevételű alapítványok és egyesületek jelentkezhetnek. Olyan újító ötlettel lehet pályázni, amelyek képesek érdemben javítani gyerekek és fiatalok egészségét, mentális jóllétét és oktatási, tanulási lehetőségeit. Lehet jelentkezni vadonatúj kezdeményezéssel, de már kipróbált, pilot fázisban lévő projekttel is, amely készen áll a továbbfejlesztésre.
A program keretében a régióból összesen tíz szervezet részesülhet 100 ezer fontos – kb. 45 millió forintos – támogatásban ötlete megvalósításához. A Morgan Stanley külön figyelmet fordít azokra a szervezetekre is, amelyek végül nem kerülnek be a díjazott tíz közé: ők szakmai workshopokon, képzéseken és networking eseményeken vehetnek részt – ingyenesen. Ezeken a programokon a szervezetek képviselői iparági vezető szakemberektől kapnak majd útmutatót a szervezetfejlesztéshez, és megoszthatják egymással tapasztalataikat, legjobb gyakorlataikat.
„A pályázattal olyan kezdeményezéseket szeretnénk támogatni, amelyek gyakorlati megoldásokat kínálnak valós problémákra, különösen a fiatalabb generációk esélyeinek javításában. Az elmúlt években itthon is láttuk, milyen eredményeket hozhat, ha civil szervezetekkel közösen gondolkodunk – ezt a tapasztalatot szeretnénk most szélesebb körben is kamatoztatni”
– mondta Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője.
A társadalmi felelősségvállalás új korszaka: együttműködés, nem adományozás
A vállalati és civil szféra együttműködése egyre tudatosabb és stratégiaibb formát ölt. Míg korábban a cégek elsősorban adományozóként jelentek meg, ma már egyre gyakoribbak az olyan partnerségek, ahol nemcsak pénz, hanem szakértelem, technológia, önkéntes munka és kapcsolati tőke is a közös célokat szolgálja.
Erre jó példa a Morgan Stanley és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segítő Salva Vita Alapítvány együttműködése. A partnerség során nemcsak érzékenyítették a cég munkatársait, de konkrét technológiai megoldások is születtek. Tehetséges diákcsapatok és önkéntesen dolgozó programozó kollégák bevonásával olyan digitális eszközt fejlesztettek, amely segít a fogyatékkal élő munkakeresők képességeinek felmérésében.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A családok fele felélné a családi adókedvezményekből befolyó plusz pénzt
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felmérése szerint a családi adókedvezmények növekedése révén befolyó többletpénzt a többség felélné, és mindössze minden negyedik család tenné félre annak egy részét vagy egészét.
A BiztosDöntés.hu szakértői szerint, ha a plusz pénzt befektetnék, akkor öt év alatt akár 6,7 – 8,4 millió forintjuk is összegyűlhetne.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss elemzése szerint a családi adókedvezmény növeléséből származó bevételt a válaszadók csaknem fele (47%) mindennapi kiadásokra költené, vagyis egyszerűen felélné azt. Minden ötödik (19%) megkérdezett a pénzből nagyobb beruházásokat valósítana meg, míg 12 százalék a meglévő hiteleit fizetné vissza belőle.
A megkérdezettek mindössze 7 százaléka tenné félre a kedvezmény teljes összegét, míg 16 százalék legalább egy részét megtakarítaná.
A kérdés azért időszerű, mert 2025. július 1-jétől jelentősen nő a gyermekek után járó személyi jövedelemadó (szja) kedvezmény összege, valamint a következő négy évben fokozatosan bevezetik a két és három gyermeket nevelő anyák szja-mentességét is. Ezek pedig együttesen komoly plusz bevételt jelentenek majd a családoknak.
2026-ra megduplázódik a családi adókedvezmény összege
Ma egy gyermek után 10 ezer, kettő után 20 ezer, három után 33 ezer forint a családi adókedvezmény nettó összege. 2025. július 1-jétől ezek 15 ezer, 30 ezer, illetve 49 500 forintra, majd 2026-tól 20 ezer, 40 ezer és 66 ezer forintra nőnek. Eszerint a családok gyerekszámtól függően 10 ezer, 20 ezer, illetve 33 ezer forint plusz jövedelemmel rendelkeznek majd.
Amennyiben ezt a pénzt a család nem elkölti, hanem például minden hónapban 5 éves futamidejű Fix Magyar Állampapírt vásárol belőle, aminek a kamata jelenleg 6,5 százalék, a negyedévente kifizetett kamatot pedig ismét befektetik, akkor öt év múlva körülbelül 720 ezer, 1,4 millió, illetve 2,4 millió forintjuk lesz. (Természetesen nem tudhatjuk, hogy ez a papír végig elérhető lesz-e, de az egyszerűség kedvéért úgy számoltunk, hogy évi 6,5 százalékos hozamot termel a rendszeres befizetés.)
2029-ig minden két vagy három gyermeket nevelő édesanya szja-mentességet kap
A kormány több lépcsőben bevezetve, életük végéig személyi jövedelemadó-mentességet biztosít azoknak a nőknek, akik több gyermeket neveltek fel. (A legalább négygyermekes édesanyák már 2020 óta mentesülnek az szja fizetése alól.)
2026. január 1-jétől a 40 év alatti, kétgyermekes anyákra terjed ki az adómentesség, majd 2027-től a 40 és 50 év közöttiekre, 2028-tól az 50 és 60 év közötti korosztályra, 2029-től pedig a 60 év feletti kétgyermekes anyák is megkapják a kedvezményt.
A KSH szerint 2025. márciusban 550 ezer forint volt a bruttó medián kereset, vagyis a magyarok fele ennél kevesebbet, illetve ennél többet keresett akkor. Ebből 82 500 forint az szja összege, vagyis ekkora plusz bevétellel rendelkezik a család, amennyiben a férj érvényesíteni tudja a gyerekek után járó szja-kedvezményt.
Ha erre nincs lehetőség, akkor a nettó pénzügyi előny a családi adókedvezmény érvényesítése után fennmaradó adó összege, hiszen az szja-mentesség miatt az adókedvezményt már nincs miből érvényesíteni.
Ha a család ezt az összeget nem elkölti, hanem befekteti, akkor 6,5 százalékos éves kamattal 5 év alatt csaknem 6 millió forintjuk gyűlhet össze. Amennyiben pedig az gyerekek után járó adókedvezményt plusz összegét is félre tudják tenni, akkor pedig 6,7 – 8,4 millió forintjuk lehet majd.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Egységes, fenntartható kapcsolatok Európában
-
Ipar2 hét ago
Jelentősen csökkenhet a nem tervezett áramszünetek száma a Schneider Electric új megoldásával
-
Okoseszközök2 hét ago
A Heineken mesterséges intelligenciával oltja szomját az adatkezelésben
-
Ipar2 hét ago
20 éves a Huawei Magyarország
-
Gazdaság2 hét ago
Innováció a banki digitalizációban és blokklánc technológiára épülő hazai fejlesztés a GDE finTECH Galéria évadzáró eseményén
-
Mozgásban1 hét ago
Érezd a felfedezés ízét! – Stühmer Pillanat Korfu a világűrben és a Földön is
-
Gazdaság1 hét ago
Miért nincsenek Munkáshitel akciók a bankoknál?
-
Mozgásban1 hét ago
Forma–1-es hétvégén versenyez Molnár Martin