Gazdaság

Startupok és nagyvállalatok: együtt sikeresebbek

A friss ötlet, agilitás és az innovációban testet öltő tudás társul a sokévtizedes szakértelemmel, tapasztalattal, technológiai háttérrel, értékesítési kompetenciákkal, partneri hálózattal és erős pénzügyi háttérrel.

Így támogatja egymást startup és nagyvállalat, amely együttműködésére egyre több a példa itthon és a nagyvilágban. Az idei Startup Safari konferencián vállalatvezetők, startupok, befektetők készítettek látleletet a hazai startup ökoszisztémáról.

A régiónk minden országa több startup unikornist – vagyis olyan induló vállalkozást, amelynek értéke meghaladja az egy milliárd dollárt – tudott felmutatni az elmúlt években, Magyarországról egy startup, a SEON került ennek az értékelésnek a közelébe. Többek között, ez is elhangzott az április végén, kiemelkedő érdeklődés mellett megtartott Startup Safari konferencián, a hazai startup világ legnagyobb seregszemléjén.

Az előadók és a panelbeszélgetések résztvevői egyfelől számba vették az elmúlt évek sikertörténeteit, másfelől igyekeztek választ adni arra is, hogy miért nem tudott a hazai startup szcéna több, a nemzetközi színtéren is kiemelkedő teljesítményt elérő vállalkozást felmutatni az elmúlt években. A régiónk ugyanis nagyot ment az elmúlt időszakban: 2015-ben még csak 6 unikornis emelkedett ki innen, ma már 37 ilyen cég van Közép-Kelet-Európában.

A „Hypergrowth by Microsoft” témakörben megszólaló elődók közül Myladie Stoumbou, a Microsoft kelet-közép-európai partnerkapcsolatokért felelős vezetője azt emelte ki, hogy mind az olyan nagyvállalatok, mint a Microsoft, mind pedig a startupok nyerhetnek azzal, ha együttműködnek egymással.

„Az elmúlt évek gazdasági krízisei azt mutatták meg, hogy azok a vállalkozások az igazán életképesek, amelyek egy nagyobb ökoszisztéma védőernyője alatt, annak részeként tevékenykednek és a kutatás-fejlesztésre fordított kiadásaikat még válság idején sem fogják vissza”

– mondta el a Microsoft Görögországból, online bejelentkező regionális vezetője.

Myladie Stoumbou szerint a startupok azért választják egyre nagyobb számban a nagyvállalatokkal való együttműködés különböző formáit, mert ez növeli a versenyképességüket, pénzügyi forrásokhoz és új piacokhoz juttatja őket, ez pedig jelentősen mérsékli a kockázataikat, amelyeket így megoszthatnak egy stabil lábakon álló multival. Az ilyen partnerségre hozta fel jó példaként a szakember a Pfizer és a Biontech együttműködését a vakcinafejlesztésben.

Szabó Péter, a Microsoft partnerfejlesztési igazgatója Weiszbart Zsolttal, a Day One Capital, kockázatitőke befektető munkatársával és Jared Schrieber befektető- startuperrel, az InfoScout alapítójával és vezetőjével vitatta meg a hazai startup világ aktuális kihívásait. Ő többek között arra mutatott rá, hogy azok a vállalkozások válhatnak jó eséllyel unikornissá, amelyek már az indulásukkor megkockáztatják a belépést a nemzetközi piacokra.

„A magyar startupok lelkesek, ambiciózusak, tele vannak tudással és jó ötletekkel, még a befektetéseket kereső tőke sem hiányzik a hazai piacról. Gyakran az ügyfélszerzésben, a piacra jutásban szembesülnek leküzdhetetlennek látszó kihívásokkal. Ezekhez nyújthat értékes segítséget nekik a világ egyik legnagyobb értékesítési csapatával és világszerte népszerű értékesítési platformjával rendelkező Microsoft”

– mondta el Szabó Péter a panelbeszélgetésen. A konferencián elhangzott: a Microsoft Marketplace havi aktív vásárlóinak száma tavaly elérte a 4 milliót. Több mint 90 ezer felhőalapú megoldásokat kínáló szolgáltató van jelen ezen az értékesítési platformon, ahol jelenleg több mint 30 ezer applikáció és szolgáltatás érhető el.

Jared Schrieber szerint az ambiciózus célkitűzések fontosak, de ezeknek mindig a valóság talaján kell maradniuk.

„Sokszor irreális tervekkel találkozom a magyar startupok vezetőivel beszélgetve. Ahhoz, hogy jó benyomást keltsenek a befektetőkben, a startupoknak átlátható, megalapozott pénzügyi tervekkel kell rendelkezniük”

– mondta el a szakember. Hozzátette: Magyarországon a startupoknak meg kell birkózniuk a bürokráciával is, amely mind a vállalkozásalapítást, mind a hitelezést megnehezíti. Szerinte, ezeket a problémákat mihamarabb orvosolni kell.

Az április 28-29-én, immár hatodik alkalommal megrendezett Startup Safari a hazai startup ökoszisztéma legnagyobb eseménye, ahol a vállalkozások, nagyvállalatok és befektetők képviselői adnak betekintést a hazai és nemzetközi startup világ berkeibe. Az érdeklődők online és budapesti helyszíneken zajló előadásokon, beszélgetéseken, interaktív programokon és workshopokon vehettek részt. Bővebben az eseményről ezen a linken lehet tájékozódni: Home – Startup SAFARI Budapest.

Kapcsolódó cikkek:együttműködés gazdaság nagyvállalat siker startup

Következő hírünk

Kilép a Siemens az orosz piacról

Előző hírünk

Magyar cégek nemzetközi összefogása az átláthatóbb használtautó-piac érdekében

Tovább

Hirdetés

Gazdaság

Általános áremelés jön a Digi-nél júliusban

Ahogy az várható volt, nem tartja magát a korábbi, nyomott árakhoz a Digi Távközlési Kft. új tulajdonosa, a 4iG Nyrt. A cég júliusban átfogó árkorrekciót hajt végre, évek óta először.

Júliustól a jelenlegieknél drágábban elérhető díjcsomagokat vezet be kínálatába a Digi Távközlési Kft. mely januárban került új tulajdonoshoz, a 4iG Nyrt-hez, illetve tagozódott be később az Antenna Hungária alá az új tulajdonos és az állam között létrejött megállapodásnak köszönhetően. Drágább lesz az összes (új) tévés díjcsomag, az internet- és telefonelőfizetés valamint a mobilos tarifák is – derül ki a társaság honlapján közzétett tájékoztatóból.

Az áremelés a legjobban a 2019-ben indult mobilszolgáltatás előfizetőit érinti majd, akik korábban eleve határozatlan idejű szerződést köthettek csak a Digi-vel, így az új havi díjak július 1-jétől automatikusan alkalmazhatóak az esetükben.

Számukra a Digimobil Plusz és Max tarifák havi díja egységesen 1500 forintról 1600 forintra nő, ha pedig eddig 1000 forintot fizettek, mert más Digi szolgáltatásokkal együtt igényelték a mobilt, 300 Ft-tal kell majd többet fizetniük – bár ez utóbbi jelentős, 30%-os áremelésnek minősül, a tarifa havi díja így is messze a legkedvezőbbnek számít a magyar mobilpiacon.

A nyár közepétől változik a jellemzően fiatalabb családtagok által használt Digi Junior társ-díjcsomag előfizetési díja is, a jelenlegi 500-ról 800 Ft-ra (illetve önállóan 1000-ről 1100 Ft-ra) – a mobilos díjcsomagok esetében további tarifatételek (pl. perc- és SMS-díj) nem változnak, illetve a díjcsomagokba foglalt szolgáltatásokhoz sem nyúl az operátor.

Július 1-jével új lakossági vezetékes szolgáltatások jelennek meg a Digi kínálatában, melyek tartalmukat tekintve nem hoznak semmilyen számottevő változást a legutóbb, 2019-ben bevezetett konstrukciókhoz képest, áruk azonban eltérő mértékben emelkedik azokhoz képest. A havi költségek egy olyan előfizetőnél, aki a tévé- és internetszolgáltatást, valamint a telefonszolgáltatást is a cégtől veszi igénybe (“Digi Nekem” konstrukcióval) 400 és 900 Ft közötti összeggel emelkednek a benne foglalt szolgáltatásoktól függően, ami 7-15% közti emelkedésnek felel meg.

A szolgáltató a most bejelentett áremelésekkel továbbra is a piaci átlagár alatt tartja legtöbb elérési díját, kérdés, hogy az új tulajdonos stratégiájába ez közép- és hosszútávon mennyire illeszkedik majd. A cég új menedzsmentje éppen a nyáron áll hadrendbe a telekommunikációs veterán Király István vezetésével, aki július 1-jével veszi át az Antenna Hungária Zrt. irányítását.

Forrás: HWSW

Tovább

Gazdaság

Elon Musk: a szorgos kínaiak lepipálják a lusta amerikaiakat

Elon Musk a kínai munkaerőt dicsérte, szerinte az amerikai emberek munkakerülők.

Elon Musk milliárdos vállalkozó, a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója azt jósolta, hogy Kína hamarosan tele lesz sikeres elektromos járműgyártókkal, köszönhetően a nemzet erős munkamoráljának – amely tulajdonság szerinte hiányzik az Egyesült Államokból.

“Úgy gondolom, hogy Kínából nagyon erős cégek jönnek majd ki”

– mondta Musk a Financial Timesnak adott interjújában.

“Egyszerűen rengeteg szupertehetséges, szorgalmas ember van Kínában, akik erősen hisznek a gyártásban”.

Musk, aki a Forbes által több mint 225 milliárd dollárra becsült vagyonával a világ leggazdagabb embere, a kínai gyáriparban dolgozókat állította szembe amerikai társaikkal:

“Ők nem csak éjszakába, hanem hajnalba nyúlóan is dolgozni fognak. Még a gyárat sem fogják elhagyni, míg Amerikában az emberek egyenesen munkakerülők”.

A Tesla állítólag olyan munkaügyi gyakorlatokat alkalmazott a sanghaji gyárában, amelyeket az Egyesült Államokban nyilvánvalóan nem tudott vagy nem akart kipróbálni. A Bloomberg például a múlt hónapban arról számolt be, hogy egy háromhetes lezárás után a gyárban dolgozóknak az üzemben kellett aludniuk és enniük. Minden dolgozónak hálózsákot és felfújható matracot adtak, és 12 órás műszakokban kellett dolgozniuk a hét hat napján.

A washingtoni Nemzeti Munkaügyi Kapcsolatok Testülete tavaly úgy döntött, hogy a Tesla jogellenesen hallgatta ki és fenyegette meg a dolgozókat a szakszervezet megalakítására irányuló erőfeszítéseik miatt. A vállalatot egy munkavállalói per is sújtja, amiért állítólag rasszista kultúrát teremtett. Más dolgozók azzal vádolták Muskot, hogy túlságosan követelőző.

Maga a dél-afrikai születésű Musk azonban azt állítja, hogy soha nem riadt vissza a nagy munkaterheléstől, és 2018-ban a Bloombergnek azt mondta, hogy amikor az alkalmazottai komoly terhelést éreztek,

“azt akartam, hogy az enyémek még rosszabbak legyenek”.

Milliárdos mivolta ellenére a gyárban aludt, amikor a Tesla 2018-ban versenyfutásban volt, hogy teljesítse az egyik EV-jének gyártási célkitűzéseit. Akkor azt mondta a CBS Newsnak, hogy nem volt ideje hazamenni zuhanyozni, és hozzátette:

“Nem hiszem, hogy az embereknek nehézséget kellene átélniük, miközben a vezérigazgató mondjuk szabadságon van”.

Az amerikai munkamorál láthatóan romlott, mióta a Covid-19 járvány 2020-ban elkezdődött. Márciusban minden eddiginél több, 4,54 millió amerikai munkavállaló mondott fel, ami 23%-kal több, mint egy évvel korábban, így a munkaadóknak nehéz dolguk van az üres álláshelyek soha nem látott mértékű elszaporodásával. Sok esetben a munkavállalók inkább felmondtak, minthogy visszatérjenek az irodába, miután a vállalatok megszüntették a világjárvány idején bevezetett távmunkapolitikát.

Az amerikai munkavállalók termelékenysége 7,5%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest 2022 első három hónapjában, ami 1947 óta a legnagyobb visszaesés. Ugyanakkor a fajlagos munkaerőköltség közel 12%-kal megugrott, ami azt jelenti, hogy a munkáltatók sokkal többet fizettek azért, hogy sokkal kevesebbet kapjanak vissza.

Musk a múlt hónapban megállapodott a Twitter 44 milliárd dollárért történő megvásárlásáról, ami megkongatta a vészharangokat a közösségi médiaóriás alkalmazottai körében, akik közül néhányan azzal vádolták, hogy rasszista, aki “rossz irányba” fogja vinni a céget. Musk a múlt héten azt mondta, hogy nem aggódik amiatt, hogy az alkalmazottak elhagyják a Twittert, mondván: “Ez egy szabad ország”, és azok, akik nem érzik jól magukat a cégnél az ő vezetése alatt, saját elhatározásukból is távozhatnak.

Forrás: Computerworld

Tovább

Gazdaság

Először csökkent a mobiljátékok piaca

Most először fordult elő a történelem során, hogy visszaesett a mobiljátékok globális piaca, ezzel párhuzamosan a teljes alkalmazáspiac növekedése is megállt – a jelenség mögött elsősorban a pandémia lecsengését látják a kutatók.

Az idei első negyedévben megtörtént az, ami még soha a mobilos videojátékok piacán: éves szinten csökkent a szegmens árbevétele, miután a koronavírus világjárvány szorításából kiszabadultak a potenciális felhasználók, ezzel párhuzamosan költéseiket is átcsoportosították. A szegmensnek nem tett jót a legtöbb régióban elszálló infláció, valamint az ukrán-orosz konfliktust már az első negyedévben kísérő makrogazdasági folyamatok sem.

A Sensor Tower szokásos, negyedéves piaci jelentése szerint az idei első negyedévben 21,2 milliárd dollárt költöttek a mobiljátékosok az App Store-on és a Google Play Store-on keresztül különböző videojátékokra, illetve az alkalmazásokon keresztül megvásárolható tartalmakra, ami nagyjából 6%-os csökkenést jelent az egy évvel korábbi állapothoz képest. Bár a piac negyedéves viszonylatban tavaly már kétszer is visszaesést mutatott (a második és a negyedik negyedévben), most először fordult elő, hogy a számok az egy évvel korábbi állapothoz képest rosszabbak lettek.

A legnagyobb visszaesés a mobiljátékok forgalmát tekintve három legnagyobb piacon, az Egyesült Államokban, Japánban és Kínában volt mérhető, ahol rendre 10, 18 és 1 százalékkal esett vissza a forgalom – a sorrend ezzel együtt nem változott, a TOP5-ös listába végén azonban történt egy helycsere, itt Németországot megelőzte Tajvan, mely a legnagyobb, 7%-os bevételnövekedést hozta a szegmensen belül.

Eközben nem változott a negyedéves alkalmazásletöltési szám, mely a pandémia kitörésével jelentősen megugrott és 2020 második negyedévében ért a csúcsra, azóta viszonylag stabil szinten áll, negyedévenként mintegy 14 milliárdos letöltési rátával.

A mobiljátékokon piaca mellett a globális alkalmazáspiac is megtorpanni látszik, a TradingPlatforms elemzése szerint az idei első negyedévben mintegy 32,5 milliárd dollárt költöttek a felhasználók a globális alkalmazás-piactereken, ami mindössze 0,6%-os, azaz hibahatáron belüli növekedés az egy évvel korábban rögzített 32,3 milliárd dollárhoz képest.

A költési hajlandóság a statisztikák szerint az App Store-ban éves szinten nőtt, a Google Play Store-ban viszont visszaesett, előbbi az összes költésből 21,8 milliárd dollárral, utóbbi 10,7 milliárd dollárral vette ki a részét.

Forrás: HWSW

Tovább