Gazdaság

Magyar cégek nemzetközi összefogása az átláthatóbb használtautó-piac érdekében

használtautó

A használtautó-vásárlók világszerte ugyanazzal a problémával szembesülnek: tisztességtelen eladók megtévesztő tevékenységével.

Vevőként nem nehéz olyan kereskedőt kifogni, aki a haszonkulcs növelése érdekében hamisított okmányokkal, manipulált kilométeróra-állásokkal vagy egyéb rejtett tulajdonságokkal bíró járműveket kínál eladásra.

Az Association of Automotive Intelligence (AAI) szövetség az autóvásárlók alapos tájékoztatása és a csalás elleni küzdelem érdekében jött létre. A kezdeményezés most megkezdi nemzetközi küldetését, hogy öt európai országban – Magyarországon, Litvániában, Lengyelországban, Romániában és Csehországban – tegye átláthatóbbá a használtautó-piacot.

Az egyesület alapításának alapgondolata

A szövetség elnöke, Matas Buzelis elmondása szerint a nonprofit szervezet célja, hogy közérdekű információk és aktív kommunikáció segítségével kezelje a problémát.

„Az inkorrekt autóeladók sok esetben kihasználják a vevők tájékozatlanságát, ami törvényszerűen az ügyfelek csalódottságához vezet. Sok autóvásárló ugyanis túl naiv és nincs tisztában az autóvásárlás esetleges buktatóival. Azt tapasztaljuk, hogy a csalások nem kapnak kellő figyelmet, hogy nemzetközi megoldásokat találjunk a problémára, ezért hívtuk életre az Association of Automotive Intelligence szövetséget”

– nyilatkozza Buzelis úr.

A szervezet egyesíti az érdekelt feleket

Az AAI mindazokat képviseli, akik érdekeltek abban, hogy a használtautó-piacokat szerte a világon a nagyobb átláthatóság, az egyértelműség és a bizalom jellemezze. A szervezet az aaintelligence.org címen várja a magyar állami intézmények, használtautó-kereskedők és az autóipari informatikai vagy adatszolgáltató cégek megkeresését, hogy csatlakozási szándékukat jelezzék.

Matas Buzelis felhívja a figyelmet arra, hogy a tekintélyes cégek és intézmények egységes és erőteljes autóvásárló-orientált képviseletével gyökeresen változhat a helyzet a használtautó-piacon. Az újonnan kialakított struktúra a különböző országok és globális szervezetek döntéshozóit célozza meg.

Országonként eltérő szemlélet jellemző

Az Association of Automotive Intelligence elnöke szerint az egyes országok nem tesznek meg mindent a bűnözők elleni küzdelem érdekében, pedig a csalások aránya a határokon átívelő autókereskedelemben a legmagasabb (a módosított kilométer-számlálóval rendelkező autók aránya akár 50 százalék is lehet). Sőt, egyes kormányok meg sem próbálják megvédeni a használtautó-vásárlókat, amire Matas Buzelis úr szerint tökéletes példa az Európai Unió különböző tagállamainak szerteágazó megközelítése.

„Svédország és Németország összehasonlítása önmagáért beszél. Mindkét ország EU-tagállam, de a használt autók piacának átláthatósága tekintetében mégis nagyon távol állnak egymástól. A Svédországból importált autók múltja nyomon követhető, míg a Németországból importált járművek előéletéhez általában nem lehet hozzáférni. Ez azt jelenti, hogy egy Németországból behozott autó vevője lényegesen nagyobb kockázatot vállal”

– fogalmaz Buzelis úr.

Nem véletlen, hogy Németország példáját emeli ki, mely egyértelműen a legnagyobb használtautó-exportőr Európában, így a magyar piacon is a legnagyobb használtautó-import részesedésért felelős ország.

A közérdek védelmére törekszünk

A tulajdonoscsere kimenetele egy használt jármű esetében kétféle lehet. A vevő vagy elégedett a választással, vagy csalódott, ha azzal szembesül, hogy az autó kártörténeti előzményeit eltitkolták előle, vagy a jármű azonnali, költséges szervizre szorul. A használtautó-tranzakciók esetén az eladót nem éri semmilyen hátrány. Sőt úgy tűnik, hogy egyes kormányok továbbra is védik őket, és nem adnak tájékoztatást a VIN-számon keresztül elérhető járműtörténetben szereplő adatokról – holott azok fényt derítenének a gépkocsi jelenlegi, valós állapotára.

Buzelis úr felhívja a figyelmet arra, hogy a járműazonosító szám ötletének első és legfontosabb oka a biztonság. Ha a vásárlók védelme biztosítva van és az ellenőrzött járműelőzmények rendelkezésre állnak, a csalások mértéke jelentősen csökkenni fog.

„Célunk a közösség érdekének védelme – nem fordítva. Ehhez pedig együtt kell fellépnünk a kormányzati szervekkel, a jelentősebb kereskedőkkel, valamint az autóiparhoz kapcsolódó informatikai vagy adatszolgáltatókkal, beleértve a minősített platformokat, startupokat és más vállalkozásokat is”

– mondja Matas Buzelis, az AAI elnöke.

Gazdaság

Általános áremelés jön a Digi-nél júliusban

digi

Ahogy az várható volt, nem tartja magát a korábbi, nyomott árakhoz a Digi Távközlési Kft. új tulajdonosa, a 4iG Nyrt. A cég júliusban átfogó árkorrekciót hajt végre, évek óta először.

Júliustól a jelenlegieknél drágábban elérhető díjcsomagokat vezet be kínálatába a Digi Távközlési Kft. mely januárban került új tulajdonoshoz, a 4iG Nyrt-hez, illetve tagozódott be később az Antenna Hungária alá az új tulajdonos és az állam között létrejött megállapodásnak köszönhetően. Drágább lesz az összes (új) tévés díjcsomag, az internet- és telefonelőfizetés valamint a mobilos tarifák is – derül ki a társaság honlapján közzétett tájékoztatóból.

Az áremelés a legjobban a 2019-ben indult mobilszolgáltatás előfizetőit érinti majd, akik korábban eleve határozatlan idejű szerződést köthettek csak a Digi-vel, így az új havi díjak július 1-jétől automatikusan alkalmazhatóak az esetükben.

Számukra a Digimobil Plusz és Max tarifák havi díja egységesen 1500 forintról 1600 forintra nő, ha pedig eddig 1000 forintot fizettek, mert más Digi szolgáltatásokkal együtt igényelték a mobilt, 300 Ft-tal kell majd többet fizetniük – bár ez utóbbi jelentős, 30%-os áremelésnek minősül, a tarifa havi díja így is messze a legkedvezőbbnek számít a magyar mobilpiacon.

A nyár közepétől változik a jellemzően fiatalabb családtagok által használt Digi Junior társ-díjcsomag előfizetési díja is, a jelenlegi 500-ról 800 Ft-ra (illetve önállóan 1000-ről 1100 Ft-ra) – a mobilos díjcsomagok esetében további tarifatételek (pl. perc- és SMS-díj) nem változnak, illetve a díjcsomagokba foglalt szolgáltatásokhoz sem nyúl az operátor.

Július 1-jével új lakossági vezetékes szolgáltatások jelennek meg a Digi kínálatában, melyek tartalmukat tekintve nem hoznak semmilyen számottevő változást a legutóbb, 2019-ben bevezetett konstrukciókhoz képest, áruk azonban eltérő mértékben emelkedik azokhoz képest. A havi költségek egy olyan előfizetőnél, aki a tévé- és internetszolgáltatást, valamint a telefonszolgáltatást is a cégtől veszi igénybe (“Digi Nekem” konstrukcióval) 400 és 900 Ft közötti összeggel emelkednek a benne foglalt szolgáltatásoktól függően, ami 7-15% közti emelkedésnek felel meg.

A szolgáltató a most bejelentett áremelésekkel továbbra is a piaci átlagár alatt tartja legtöbb elérési díját, kérdés, hogy az új tulajdonos stratégiájába ez közép- és hosszútávon mennyire illeszkedik majd. A cég új menedzsmentje éppen a nyáron áll hadrendbe a telekommunikációs veterán Király István vezetésével, aki július 1-jével veszi át az Antenna Hungária Zrt. irányítását.

Forrás: HWSW

Tovább

Gazdaság

Elon Musk: a szorgos kínaiak lepipálják a lusta amerikaiakat

musk

Elon Musk a kínai munkaerőt dicsérte, szerinte az amerikai emberek munkakerülők.

Elon Musk milliárdos vállalkozó, a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója azt jósolta, hogy Kína hamarosan tele lesz sikeres elektromos járműgyártókkal, köszönhetően a nemzet erős munkamoráljának – amely tulajdonság szerinte hiányzik az Egyesült Államokból.

“Úgy gondolom, hogy Kínából nagyon erős cégek jönnek majd ki”

– mondta Musk a Financial Timesnak adott interjújában.

“Egyszerűen rengeteg szupertehetséges, szorgalmas ember van Kínában, akik erősen hisznek a gyártásban”.

Musk, aki a Forbes által több mint 225 milliárd dollárra becsült vagyonával a világ leggazdagabb embere, a kínai gyáriparban dolgozókat állította szembe amerikai társaikkal:

“Ők nem csak éjszakába, hanem hajnalba nyúlóan is dolgozni fognak. Még a gyárat sem fogják elhagyni, míg Amerikában az emberek egyenesen munkakerülők”.

A Tesla állítólag olyan munkaügyi gyakorlatokat alkalmazott a sanghaji gyárában, amelyeket az Egyesült Államokban nyilvánvalóan nem tudott vagy nem akart kipróbálni. A Bloomberg például a múlt hónapban arról számolt be, hogy egy háromhetes lezárás után a gyárban dolgozóknak az üzemben kellett aludniuk és enniük. Minden dolgozónak hálózsákot és felfújható matracot adtak, és 12 órás műszakokban kellett dolgozniuk a hét hat napján.

A washingtoni Nemzeti Munkaügyi Kapcsolatok Testülete tavaly úgy döntött, hogy a Tesla jogellenesen hallgatta ki és fenyegette meg a dolgozókat a szakszervezet megalakítására irányuló erőfeszítéseik miatt. A vállalatot egy munkavállalói per is sújtja, amiért állítólag rasszista kultúrát teremtett. Más dolgozók azzal vádolták Muskot, hogy túlságosan követelőző.

Maga a dél-afrikai születésű Musk azonban azt állítja, hogy soha nem riadt vissza a nagy munkaterheléstől, és 2018-ban a Bloombergnek azt mondta, hogy amikor az alkalmazottai komoly terhelést éreztek,

“azt akartam, hogy az enyémek még rosszabbak legyenek”.

Milliárdos mivolta ellenére a gyárban aludt, amikor a Tesla 2018-ban versenyfutásban volt, hogy teljesítse az egyik EV-jének gyártási célkitűzéseit. Akkor azt mondta a CBS Newsnak, hogy nem volt ideje hazamenni zuhanyozni, és hozzátette:

“Nem hiszem, hogy az embereknek nehézséget kellene átélniük, miközben a vezérigazgató mondjuk szabadságon van”.

Az amerikai munkamorál láthatóan romlott, mióta a Covid-19 járvány 2020-ban elkezdődött. Márciusban minden eddiginél több, 4,54 millió amerikai munkavállaló mondott fel, ami 23%-kal több, mint egy évvel korábban, így a munkaadóknak nehéz dolguk van az üres álláshelyek soha nem látott mértékű elszaporodásával. Sok esetben a munkavállalók inkább felmondtak, minthogy visszatérjenek az irodába, miután a vállalatok megszüntették a világjárvány idején bevezetett távmunkapolitikát.

Az amerikai munkavállalók termelékenysége 7,5%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest 2022 első három hónapjában, ami 1947 óta a legnagyobb visszaesés. Ugyanakkor a fajlagos munkaerőköltség közel 12%-kal megugrott, ami azt jelenti, hogy a munkáltatók sokkal többet fizettek azért, hogy sokkal kevesebbet kapjanak vissza.

Musk a múlt hónapban megállapodott a Twitter 44 milliárd dollárért történő megvásárlásáról, ami megkongatta a vészharangokat a közösségi médiaóriás alkalmazottai körében, akik közül néhányan azzal vádolták, hogy rasszista, aki “rossz irányba” fogja vinni a céget. Musk a múlt héten azt mondta, hogy nem aggódik amiatt, hogy az alkalmazottak elhagyják a Twittert, mondván: “Ez egy szabad ország”, és azok, akik nem érzik jól magukat a cégnél az ő vezetése alatt, saját elhatározásukból is távozhatnak.

Forrás: Computerworld

Tovább

Gazdaság

Először csökkent a mobiljátékok piaca

mobiljátékok

Most először fordult elő a történelem során, hogy visszaesett a mobiljátékok globális piaca, ezzel párhuzamosan a teljes alkalmazáspiac növekedése is megállt – a jelenség mögött elsősorban a pandémia lecsengését látják a kutatók.

Az idei első negyedévben megtörtént az, ami még soha a mobilos videojátékok piacán: éves szinten csökkent a szegmens árbevétele, miután a koronavírus világjárvány szorításából kiszabadultak a potenciális felhasználók, ezzel párhuzamosan költéseiket is átcsoportosították. A szegmensnek nem tett jót a legtöbb régióban elszálló infláció, valamint az ukrán-orosz konfliktust már az első negyedévben kísérő makrogazdasági folyamatok sem.

A Sensor Tower szokásos, negyedéves piaci jelentése szerint az idei első negyedévben 21,2 milliárd dollárt költöttek a mobiljátékosok az App Store-on és a Google Play Store-on keresztül különböző videojátékokra, illetve az alkalmazásokon keresztül megvásárolható tartalmakra, ami nagyjából 6%-os csökkenést jelent az egy évvel korábbi állapothoz képest. Bár a piac negyedéves viszonylatban tavaly már kétszer is visszaesést mutatott (a második és a negyedik negyedévben), most először fordult elő, hogy a számok az egy évvel korábbi állapothoz képest rosszabbak lettek.

A legnagyobb visszaesés a mobiljátékok forgalmát tekintve három legnagyobb piacon, az Egyesült Államokban, Japánban és Kínában volt mérhető, ahol rendre 10, 18 és 1 százalékkal esett vissza a forgalom – a sorrend ezzel együtt nem változott, a TOP5-ös listába végén azonban történt egy helycsere, itt Németországot megelőzte Tajvan, mely a legnagyobb, 7%-os bevételnövekedést hozta a szegmensen belül.

Eközben nem változott a negyedéves alkalmazásletöltési szám, mely a pandémia kitörésével jelentősen megugrott és 2020 második negyedévében ért a csúcsra, azóta viszonylag stabil szinten áll, negyedévenként mintegy 14 milliárdos letöltési rátával.

A mobiljátékokon piaca mellett a globális alkalmazáspiac is megtorpanni látszik, a TradingPlatforms elemzése szerint az idei első negyedévben mintegy 32,5 milliárd dollárt költöttek a felhasználók a globális alkalmazás-piactereken, ami mindössze 0,6%-os, azaz hibahatáron belüli növekedés az egy évvel korábban rögzített 32,3 milliárd dollárhoz képest.

A költési hajlandóság a statisztikák szerint az App Store-ban éves szinten nőtt, a Google Play Store-ban viszont visszaesett, előbbi az összes költésből 21,8 milliárd dollárral, utóbbi 10,7 milliárd dollárral vette ki a részét.

Forrás: HWSW

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss