Új megoldásokra van szükség a hazai cégek digitális stratégiájában.

Hasítani fog a low-code technológia, jönnek a kiterjesztett IT-csapatok!

Miközben az országok versenyképességét befolyásoló tényezők között ma már kritikus helyen szerepel a gazdaság és társadalom digitális fejlettsége, hazánk rendre csak hátulról szemléli az élbojt az európai rangsorokban: a 2022. évi DESI (Digital Economy and Society Index) mutató alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között mindössze a 22. helyen áll. Kulcsfontosságú lenne tehát, hogy a magyar cégek is csúcssebességre kapcsoljanak a digitalizáció terén, az ehhez szükséges szakértelem bevonása azonban továbbra is nagy kihívást jelent. A legfrissebb iparági becslések szerint két éven belül 26 ezer fős munkaerőhiány lesz az informatikai szektorban, melyet most tovább súlyosbít a kisadózó vállalkozásokat érintő szigorítás is. Hogyan reagálhatnak erre a hazai cégek és milyen új trendek segíthetnek az idő- és költségtakarékos fejlesztések megvalósításában? A Stylers szerint új technológiák adaptálására, a junior-szenior munkaórák hatékonyabb kihasználására és komplett csapatok kölcsönzésére lesz szükség.

A digitális gazdaság élénkítése, következetes fejlesztése és támogatása sokat jelenthet a nemzetközi piacokon mutatkozó bizonytalanság és az elkerülhetetlennek tűnő recesszió okozta kihívások kezelésében – ezzel aligha vitatkozhat bárki. Az ezt évről-évre vizsgáló európai DESI mutató alapján azonban Magyarország nem tud érdemi előrelépést felmutatni ezen a területen, és ez nem csak az összetett helyezésünkben mutatkozik meg: a humán tőke tekintetében az ország a 23. helyen áll, az infokommunikációs szektorban tevékenykedők aránya pedig még mindig viszonylag alacsony (3,9%, szemben az Unióban mért 4,5%-kal). A hosszú idő óta fenyegető szakemberhiány tehát továbbra sem enyhül, sőt, az IVSZ friss szakmai állásfoglalása szerint az egyszerűsített adózás szűkítése (a KATA átalakítása) a munkaerő további elvándorlását, az eddig szabadúszó szakemberek segítségével digitalizálódó vállalkozások megakadását, az informatikai szolgáltatások drágulását hozzák majd magukkal.

Low-code, de nem no-code – az erőforrásokat is optimalizálja a technológia

Igazi 22-es csapdájába kerülhetnek tehát a hazai vállalkozások, melyek világosan látják, hogy a talpon maradáshoz fejleszteniük kell digitális stratégájukat és felkészültségüket, azonban nem találnak ehhez megfelelő, elérhető árú szakértelmet és szolgáltatásokat. Mivel a tartós és növekvő igények miatt egyre mélyülő munkaerőhiány világszintű problémává vált, hamar előtérbe kerültek az ún. low-code megoldások, melyekről a Gartner már 2020-ban megjósolta, hogy óriási jelentőséggel bírnak majd a vállalatok informatikai gyakorlatában a következő évtizedben. De mit is takar tulajdonképpen a technológia? Az „alacsony kódú” fejlesztés lényege röviden az, hogy minimális manuális kódolással lehessen készíteni és bevezetni üzleti alkalmazásokat. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy az előre programozott modulokból már junior szaktudással vagy technológiai ismeretekkel is összeállítható egy egyszerűbb program, a szenior fejlesztőknek pedig elegendő az összetettebb funkciókra koncentrálniuk – mindezzel jelentősen csökkenthetőek a költségek és a projektidő is rövidül, tehát mindenki nyer.

„Fontos azonban eloszlatni a félreértést, hogy a low-code és a no-code szinonímák lennének. Valóban egyre szaporodnak az olyan platformok, melyekkel kezdetleges informatikai tudással is alkothatók programok (ez lenne a no-code), de ezekkel csupán egyszerű automatizmusokra képesek a vállalatok. Ahhoz, hogy egy alkalmazás vagy rendszer valóban hatékonyan szolgálja a szervezet egészét, átfogó szemléletre és magasabb szintű szaktudásra van szükség. Vagyis ezek a megoldások minden oldalról (üzleti és fejlesztői) segítik a digitalizációs törekvéseket, hiszen növelik a hatékonyságot a költségek, az időtényező és az erőforrás- felhasználás szempontjából is, de a programozói szakértelmet nem helyettesíthetik”

– mondja Gönczy Gábor, a vállalati digitalizációs megoldásokat kínáló Stylers ügyvezető-tulajdonosa.

Mennek a szabadúszók, jönnek a kölcsönzött csapatok

Az új technológiai megoldások felismerése és adaptálása mellett azt is fontos felmérni, hogy mikor lehet szükség erőforrás-kihelyezésre a belső szaktudás kiegészítéseképpen. Bizonyos speciális applikációk és rendszerek fejlesztése során különböző, széles skálát felölelő szakmai és soft skill-ekre, kompetenciákra lehet szükség, melyeket a fent említett kihívásokkal küzdő toborzók nem, vagy csak rendkívül idő- és költségigényesen tudnának biztosítani. Egyre több cég él emiatt a „team augmentation”, avagy a kiterjesztett-kibővített csapatok alkalmazásának lehetőségével, hogy a házon belül dolgozó fejlesztők mellé egy gondosan összeválogatott, kölcsönzött csapat munkáját is igénybe vehessék.

„Ez nem csupán olcsóbb megoldás, mint a toborzás vagy az új adózási szabályok miatt drasztikusan dráguló szabadúszó munkaórák kifizetése, de az adminisztrációs terhek is csökkenthetők, sőt, az üzleti életben oly fontos rugalmasság, gyors reakciókészség is biztosítható általa. Nem utolsó sorban: a kódolói készségeket a csapatot kölcsönző cég biztosítja, így a megbízó maradéktalanul a termékre, vagyis a kitűzött üzleti célok elérésére koncentrálhat”

– magyarázza Gönczy Gábor.

Miközben a gazdasági kockázatok miatt szinte minden informatikai eszköz iránt erősen csökken a kereslet, a tableteknél néhány pozitív fejleménynek köszönhetően sikerült egy plusznullás negyedévet hozni.

A sok negatív előjelű elemzés és jelentés tengerében üdítő színfoltot jelent az IDC nemrégiben kiadott tabletpiaci riportja. Az amerikai piackutató számításai szerint ugyanis az eszközök forgalma az idei második negyedévben a vártnál erősebben alakult.

A globális táblagép-szállítások április és június között az előzetes szakértői adatok alapján elérték a 40,5 millió darabot. Ez éves szinten ugyan alig kimutatható, 0,15 százalékos növekedést jelent, de a teljesítmény kapcsán már az is komoly fegyvertény, hogy nem mínusszal kezdődik ez a mutató.

Az időszakot az inflációs nyomás és a geopolitkai feszültségek okozta anomáliák mellett a Kínában még meglévő egészségügyi korlátozások is erősen terhelték. Ezt azonban ellensúlyozni tudták az oktatás területén tapasztalható bevezetések, illetve olyan nagyvolumenű akciós napok, mint amilyen a Kínában júnusi első felében hagyományosan megtartott 618, vagy az Amazon Prime Day. A tabletek pozícióját a “rokon” gyengélkedése szintén javította, hiszen a bizonytalan gazdasági környezetben sok vásárló a PC alternatívájaként dönt az olcsóbb táblagép beszerzése mellett.

Az éves összevetésben állóvíznek tekinthető globális forgalmon azonban a szállítók igen eltérő módon osztoztak. Az első helyezett Apple kicsivel, a második Samsung viszont már komolyabb mértékben, közel 10 százalékkal maradt el az egy évvel korábban realizált értékesítési volumentől. Az Amazon eszközeinél megmutatkozó mintegy 27 százalékkal erősebb kereslet viszont elég volt ahhoz, hogy az amerikai vállalat letaszítsa a területen közel ennyit bukó Lenovót. A toplista utolsó helyére még felférő Huawei pedig nagyjából azt hozta, mint 2021-ben ilyenkor.

Nem kell a kutyának se?

A tabletekkel együtt érkezett az IDC chromebookos jelentése is. A Google Chrome OS-ét futattó, netkapcsolatra kihegyezett speciális számítógépek értékesítése valósággal a földbe állt. A szállítások éves szinten több mint 51 százalékkal, 6 millió darabra csökkentek a második negyedévében.

A csökkenés ugyanakkor nem volt váratlan. Az IDC szerint ebben közrejátszott például az, hogy a piaci szereplőknél még a felhalmozott készleteket kiürítése zajlik. A jelentés megjegyzi azt is, hogy ez az erősen összement szállítási volumen is nagyobb, mint amilyen számokat a pandémia előtt produkált a réspiac. A távoktatás miatt a Chrome egyre elterjedtebbé vált, ami garantálhatja, hogy a negatív trend ellenére a világjárvány előtti minimális értékesítési szintig azért nem töpörödik össze a közeljövőben a szegmens.

Forrás: Bitport

Újabb finteches megoldással bővíti portfólióját a Rakuten tulajdonában álló Viber csevegőapp. A pénzátutalásos és chatbotos fizetések után elindítja saját digitális tárca megoldását.

Forrás: HWSW