Gazdaság
Vészesen hűl a levegő a technológiai startupok körül
Az egész startupos ökoszisztémára erős hatást gyakorol a nagy technológiai cégek tőzsdei lejtmenete.
A problémákat elméleti oldalról közelítő elemzők szerint nem kellene állandóan a recesszió rémével riogatni, mert önbeteljesítő jóslattá válik. Meglehet, igaz ez az állítás, hiszen a tőzsdéket nagyrészt a hit mozgatja (lásd: Tesla, bitcoin stb.). De lehet más magyarázat is: a gazdaság lassulását, az infláció elszaladását látva a befektetők észbe kaptak, hogy talán mégsem éri egy vállalat az éves bevétele százszorosát vagy ezerszeresét, és a piaci értékelés mögött kellene legyen némi gazdasági teljesítmény is.
A nagy techcégek is szenvednek a tőzsdén
A Nasdaq Composite index, amely tavaly novemberben már 16 ezer pont fölött is járt, mostanra 11 ezer alá került. A Dow Jones a januári 37 ezres szintről 30 ezer pont közelébe jutott, az S&P-nél 4800 és 3700 a két „csúcspont” (mert mint tudjuk, a negatív növekedés is növekedés).
Ha az egyes technológiai vállalatokat nézzük, az sem mutat szebben. Microsoft tavaly, karácsonyi ajándéknak 342 dollár, most 260. Apple: januárban 180 dollár fölött, most 130 közelében. De nézzünk a konzumer piacnak kevésbé kitett céget: Oracle decemberben 100 dollár fölött, most 70 alatt. SAP: tavaly novemberben 150 dollár, most 90 alatt. És a Tesla? Tavaly novemberben 1200 dollár fölött, most közelebb a 650-hez, mint a 700-hoz. Mindeközben ezek a vállalatok semmivel sem teljesítenek rosszabbul, mint amikor a csúcson voltak, vagy ha lassultak is, sápatag gazdasági környezetükben kifejezetten pirospozsgásnak hatnak.
Ilyen környezetben a kockázati tőke is óvatosabb lesz – érthetően. A Sequoia Capital, amely korábban többször is belenyúlt a tutiba (Apple, Google, Airbnb…), készített egy közel 60 oldalas prezentációt a portfóliójába tartozó startupoknak a várható kockázatokról (PDF), aminek a címe lényegében mindent elárul arról, hogyan látja a cég a jövőt: RIP Good Time. Michelle Bailhe, a Sequoia egyik partnere leegyszerűsítve úgy foglalta össze a prezentáció üzenetét a CNBC-nek – persze nem az alábbi szavakkal –: ez a helyzet, amikor elválik, ki a legélesebb kés a fiókban. Amikor minden jónak tűnő ötletbe ömlik a pénz, igazából nehezebben derül ki az is, hogy melyik a valóban értékes, életképes. Most viszont a valóban tehetséges cégek felragyoghatnak. Ám ehhez el kell végezni a kötelező feladatokat is: meg kell húzni a nadrágszíjat, és pozitív cash flow-ra van szükség.
Az egyik legjelentősebb stratup-inkubátor cég, az Y Combinator arra hívta fel a portfóliójába tartozó cégek figyelmét, hogy a technológia cégek gyászos tőzsdei szereplése erőteljesen hat a kockázati befektetésekre is.
Tíz fantasztikus pénzégetős év
A változásokat valószínűleg nehéz lesz megemésztenie mindenkinek. Az amerikai kockázati befektetőket tömörítő szövetség, a National Venture Capital Association (NVCA) évkönyve (PDF) szerint 2012-ben 41,6 milliárd dollár kockázati tőke érkezett a startupokhoz, tavaly – duplázva az előző évet – 332,8 milliárd dollár (mondjuk az némileg árnyalja a képet, hogy ebből 140 milliárdot vittek el az unikornisok). A globális növekedés is hasonló mértékű: 62,3 milliárdról jutott el 682,8 milliárdig. (Az adatok szépen mutatják az USA elképesztő túlsúlyát is a startup szektorban.)
A piac azonban már készül az aranykor végére. A Conference Board nonprofit üzleti szervezet felmérésében megkérdezett cégvezetők 60 százaléka szerint 2023 végéig recesszió lesz, 55 százalékuk szerint az inflációs időszak akár tovább is elhúzódhat. És hát ott vannak azok, akik a kettő keverékét is el tudják képzelni. A Conference Board egy előrejelzése szerint egyébként elég nagy a stagfláció valószínűsége.
Tíz évnyi kegyelmi állapot után azonban még maguk a befektetők is nehezen barátkoznak meg a gondolattal, hogy most valami más következik. Az óvatosabb jósok a 2008-as jelzáloghitelezési válságot látják közeledni, de egyre többen emlegetik fel a 70-es évek stagflációs időszakát: óriási infláció, nulla közeli gazdasági növekedés, óriási munkanélküliség… Ráadásul hosszú éveken át.
És ilyen helyzetre nincs a startup szcénának kipróbált forgatókönyve. Mint a Fortune magazin írja, a 70-es években a „startup” egy niche terminus volt, a VC meg valamiféle obskurus háziipari képződmény. Az amerikai magántőke cégek mindösszesen 2,4 milliárd dollárt kezeltek. A gazdasági lap szerint ezért lesz különösen nehéz az elkövetkező időszak mind a startupoknak, mind a befektetőknek.
De mire is kell készülniük a startupoknak?
És hogy mire kell készülniük a startupoknak? Ennek illusztrálására a Fortune cikke felidézi a 70-es évek amerikai gazdaságának néhány momentumát. 1974-ben, miután a recesszió kellős közepén az egekbe szökött az olajár, 12 százalék fölé ment az infláció. Átmenetileg ugyan helyreálltak a dolgok, de miután az évtized végén ismét elszabadult az infláció, a Fed drasztikusan megemelte a kamatot. Ez azonban semmit sem ért: a következő évben 14 százalékon tetőzött az infláció, és a 80-as évek elejére 10 százalék közelébe nőtt a munkanélküliség.
A társadalmi hatás sokkszerű volt: a középosztálybeli családok tömegei szegényedtek el, nyugdíjalapjaik veszélybe kerültek, a szegények körében gyakori volt az éhezés, zavarok voltak az üzemanyag-ellátásban… A kisvállalkozások, amelyek a magánszektorban dolgozók felét foglalkoztatták, kénytelenek voltak bezárni. Hitelt nem kaptak a túléléshez, mert a bankok csak a tőkeerősebb vállalatokat voltak hajlandók finanszírozni. Bezártak a beszállítók, forgalmazók, felhalmozódtak az eladatlan készletek… És bár a recessziónak vége lett 1982-ben, hatása az évtized közepéig elhúzódott. Addig lényegében folyamatosan nőtt a csődöt jelentő vállalkozások száma.
Persze a helyzet most más, írja a Fortune szerzője. A zömében kisvállalkozás startupokat nem bankok finanszírozzák, mint a 70-es évek kisvállalkozásait, hanem ott van az erre szakosodott globális VC-hálózat. A VC-knek egészen mások a preferenciái és céljai, mint a bankoknak. És mások a stratupok is. Mivel többségük valamilyen szoftvert fejleszt, igazából csak számítógépre és netre van szükségük, azaz jóval alacsonyabbak az indulási költségei, mint volt az 50 évvel ezelőtti kisvállalkozók többségének, melyek kereskedtek vagy gyártottak valamit.
A KKR kockázatitőke-befektető (amit egyébként a 70-es években alapítottak!) ennek ellenére úgy véli: valószínűleg le kellene porolni néhány oldalt az 1970-es évek stagflációs szabálykönyvéből. Ez a KKR, pontosabban Henry H. McVey partner olvasatában konkrétan azt jelenti, hogy sokkal óvatossabb finanszírozási stratégiát követel a befektetőktől: rövidebb finanszírozási futamidő, súlyosabb biztosítékok stb. (Terjedelmes elemzésben McVey végigveszi azokat a szempontokat, amelyeket egy felelős tőkekihelyezésnél egy VC-nek mindenképpen figyelembe kell vennie.)
A cég szerint a helyzet kulcsa a startupok kezében van: növelhetik a termelékenységüket. Ennek az eszköze pedig az innováció, az automatizálás és a digitalizáció, amelynek letéteményesei a startupok, és egyben ezek azok az eszközök, amelyek kivezethetik a gazdaságot a stagflációs időszakból.
Forrás: Bitport
Gazdaság
A bankok tartják a vállalásukat – de ezzel a hitelfelvevők járhatnak rosszul
Ahogy azt sejteni lehetett, bár bankszámla-díjaikat nem emelik, más területeken lépnek a bankok.
Az önmérséklet a korábbi lakáshitel díjátvállalási-akciók csökkenéséhez vezethet – figyelmeztet a friss banki változások alapján Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
A bankok önként vállalták, hogy a lakossági bankszámlákhoz kapcsolódó díjaikat – a számlavezetési, a tranzakciós és a kapcsolódó szolgáltatások díjait – nem emelik meg 2026. június 30-ig. A jelzáloghitelekhez kapcsolódó díjak és költségek azonban nem tartoznak a vállalás hatálya alá, és ezt most egyre több hitelfelvevő a saját bőrén tapasztalja meg – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Fontos látni, hogy a bankszámlákra és a lakossági alapdíjakra vonatkozó árbefagyasztás nem érinti a lakáshitelekhez kapcsolódó úgynevezett külső költségeket. Ezek egy részét a bankok zöme eddig átvállalta az ügyféltől, vagy – részben vagy egészben – visszatérítette azokat. Most azonban várhatóan gyakoribb lesz, hogy ezek az átvállalások csökkennek, s az emelkedő díjakat a bank egyre nagyobb részben, vagy akár teljes egészében áthárítja az ügyfélre – mondja Gergely Péter.
Dráguló értékbecslés és biztosítás
A BiztosDöntés.hu adatai szerint több bank is emelte az értékbecsléssel és vagyonbiztosítással kapcsolatos díjait az elmúlt hetekben:
Az Erste Bank 2025. június 1-jétől a lakások és építési telkek értékbecslésének díját 46 ezer forintról 55 ezer forintra emelte a lakáshiteleinél, míg egy lakóház értékbecslése már 70 ezer forintba kerül. A komplexebb „értékbecslés + műszaki szakértés” díja 62 ezerről 90 ezer forintra nőtt, ami 45 százalékos drágulás.
A CIB Bank szintén június 1-jétől a CSOK Plusz hitelhez kapcsolódó értékbecslés díját 56 ezer forintról 65 ezer forintra emelte új lakás esetén.
A MagNet Bank már 2025. május 1-jétől módosította a kötelező vagyonbiztosítási díjait: például egy 50 millió forint feletti biztosítéki értékű ingatlan esetén a havi díj 1 292 Ft-ról 1 398 Ft-ra nőtt.
Belefér a THM-be? A válasz: attól függ
A THM (teljes hiteldíj mutató) célja, hogy a hitelfelvevő számára összehasonlíthatóvá tegye a hiteltermékek valódi költségét. Ugyanakkor nem minden díj kerül bele automatikusan a THM-be – és ez félreértésekhez vezethet.
A vagyonbiztosítás díja például akkor része a THM-nek, ha a bank a hitelnyújtás feltételeként előírja a biztosítás meglétét – ami persze a legtöbb esetben így van. Ilyenkor még akkor is számolni kell vele, ha a pontos díj nem ismert, mert a bank a saját, belső szabályzatában meghatározott referenciadíjat köteles alkalmazni – magyarázza Gergely Péter. Ez jogszabályban rögzített kötelezettség, és a pénzintézetek évente kétszer kötelesek közzétenni az ehhez használt értéksávokat és összegeket.
A földhivatali nyilvántartásból (TAKARNET-en keresztül) lekért tulajdoni lap díja, illetve az ingatlan-nyilvántartási eljárási díj szintén része a THM-nek, ha a hitelszerződés megkötéséhez a hitelező ezeket előírja, és azok összege ismert vagy becsülhető. Ezek ugyanis a hitelhez közvetlenül kapcsolódó, kötelező eljárási költségek.
A közjegyzői díj azonban nem része a THM-nek, mivel nem a hitelezőnek fizetendő, hanem egy független harmadik félnek, s ez még akkor is így van, ha a hitelnyújtás feltételeként szükséges – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Mit jelent ez a gyakorlatban a hitelfelvevőnek?
Egy átlagos lakáshitel esetében az induló költségek a következőkből állhatnak:
- Értékbecslés: 55 000 – 90 000 Ft;
- Közjegyzői díj: 40 000 – 70 000 Ft;
- Földhivatali eljárási díj (tulajdonjog bejegyzés): 6 600 Ft;
- TAKARNET-lekérdezés: 3 000 – 6 000 Ft
- + a vagyonbiztosítás díja.
A fenti költségek közül a legutóbbi időkig a bankok a TAKARNET lekérdezés díját a legtöbbször magukra vállalták, az értékbecslés díját sokan nem számították fel (vagy utólag jóváírták), a közjegyzői díjakat pedig részben vagy egészben (általában fix felső határig) visszatérítették.
Gergely Péter szerint ezzel akár 150-180 ezer forintot is megtakaríthattak a lakáshitel felvevők. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az egymással versengő bankok bizonyára kétszer is meggondolják, hogy rontsák-e saját ügyfélszerző képességüket, ám azt is látni kell, hogy a számladíj-befagyasztás előre nem várt bevételkiesést okoz számukra.
Így bizony kérdés, hogy mi lesz erősebb: a verseny árleszorító, vagy a költségek kigazdálkodhatóságának díjemelő hatása. Az indulás azt jelzi, hogy a bankok egyelőre nem egy irányba indultak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Magyar alapítványokat is támogatna a Morgan Stanley
Először nyílt meg magyar jótékonysági szervezetek számára a Morgan Stanley civil pályázata.
A Budapesten háromezer szakembert foglalkoztató globális pénzintézet célja olyan innovatív ötletek támogatása, amelyek kézzel fogható hatást gyakorolnak a gyerekek és fiatalok egészségére, mentális jóllétére, oktatási lehetőségeire. A győztesek 100 ezer font támogatást kaphatnak, szakmai mentorálásban részesülnek, és nemzetközi kapcsolati hálót is építhetnek. A jelentkezési határidő július 7.
A Morgan Stanley budapesti irodája – mely a globális pénzügyi szolgáltató egyik legnagyobb informatikai és elemző központja – 2006-os megnyitása óta együtt dolgozik magyar civil szervezetekkel.
Az elmúlt években a cég természettudományos orientációs programot indított középiskolás lányoknak a Nők a Tudományban Egyesülettel Smartiz néven, ösztöndíjat biztosított hátrányos helyzetű diákoknak a HBLF Romaster programja keretében, valamint tehetséges roma fiatalokat támogatott a Van Helyed Egyesülettel partnerségben. A vállalat munkatársai részt vettek jótékonysági evezős versenyeken a beteg gyerekeket támogató Bátor Tábor javára, modern technológiák használatára tanították civil szervezetek munkatársait, illetve pénzügyi ismereteket oktattak roma gyerekeknek a BAGázs Egyesülettel.
„A Morgan Stanley egyik alapértéke a giving back filozófia, az a törekvés, hogy adjunk vissza a közösségnek, amelynek részei vagyunk. Mindez abból a meggyőződésből fakad, hogy csak akkor lehet sikeres egy vállalat, ha az a társadalom, amelyben működik, szintén sikeres – mondta el Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője. – Egy társadalom sikerességének kulcsa pedig a következő generáció – ezért indítottunk számos olyan programot, amelyek a fiatalok életesélyeit javítják, méghozzá elsősorban tudással, készségekkel, ismeretekkel – függetlenül attól, hogy milyen háttérből érkeznek.”
Nemcsak a nyertesek nyernek – szakmai támogatás a pályázat minden résztvevőjének
A pénzintézet most újabb együttműködési lehetőséget kínál a hazai alapítványoknak, egyesületeknek. Az EMEA Impact Through Innovation Awards díjra a Morgan Stanley a teljes európai, afrikai és közel-keleti régióból várja civil szervezetek jelentkezését, és az elismerés története során először Magyarországról is.
A programra legfeljebb 5 millió font (kb. 2,25 milliárd forint) éves bevételű alapítványok és egyesületek jelentkezhetnek. Olyan újító ötlettel lehet pályázni, amelyek képesek érdemben javítani gyerekek és fiatalok egészségét, mentális jóllétét és oktatási, tanulási lehetőségeit. Lehet jelentkezni vadonatúj kezdeményezéssel, de már kipróbált, pilot fázisban lévő projekttel is, amely készen áll a továbbfejlesztésre.
A program keretében a régióból összesen tíz szervezet részesülhet 100 ezer fontos – kb. 45 millió forintos – támogatásban ötlete megvalósításához. A Morgan Stanley külön figyelmet fordít azokra a szervezetekre is, amelyek végül nem kerülnek be a díjazott tíz közé: ők szakmai workshopokon, képzéseken és networking eseményeken vehetnek részt – ingyenesen. Ezeken a programokon a szervezetek képviselői iparági vezető szakemberektől kapnak majd útmutatót a szervezetfejlesztéshez, és megoszthatják egymással tapasztalataikat, legjobb gyakorlataikat.
„A pályázattal olyan kezdeményezéseket szeretnénk támogatni, amelyek gyakorlati megoldásokat kínálnak valós problémákra, különösen a fiatalabb generációk esélyeinek javításában. Az elmúlt években itthon is láttuk, milyen eredményeket hozhat, ha civil szervezetekkel közösen gondolkodunk – ezt a tapasztalatot szeretnénk most szélesebb körben is kamatoztatni”
– mondta Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője.
A társadalmi felelősségvállalás új korszaka: együttműködés, nem adományozás
A vállalati és civil szféra együttműködése egyre tudatosabb és stratégiaibb formát ölt. Míg korábban a cégek elsősorban adományozóként jelentek meg, ma már egyre gyakoribbak az olyan partnerségek, ahol nemcsak pénz, hanem szakértelem, technológia, önkéntes munka és kapcsolati tőke is a közös célokat szolgálja.
Erre jó példa a Morgan Stanley és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segítő Salva Vita Alapítvány együttműködése. A partnerség során nemcsak érzékenyítették a cég munkatársait, de konkrét technológiai megoldások is születtek. Tehetséges diákcsapatok és önkéntesen dolgozó programozó kollégák bevonásával olyan digitális eszközt fejlesztettek, amely segít a fogyatékkal élő munkakeresők képességeinek felmérésében.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A családok fele felélné a családi adókedvezményekből befolyó plusz pénzt
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felmérése szerint a családi adókedvezmények növekedése révén befolyó többletpénzt a többség felélné, és mindössze minden negyedik család tenné félre annak egy részét vagy egészét.
A BiztosDöntés.hu szakértői szerint, ha a plusz pénzt befektetnék, akkor öt év alatt akár 6,7 – 8,4 millió forintjuk is összegyűlhetne.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss elemzése szerint a családi adókedvezmény növeléséből származó bevételt a válaszadók csaknem fele (47%) mindennapi kiadásokra költené, vagyis egyszerűen felélné azt. Minden ötödik (19%) megkérdezett a pénzből nagyobb beruházásokat valósítana meg, míg 12 százalék a meglévő hiteleit fizetné vissza belőle.
A megkérdezettek mindössze 7 százaléka tenné félre a kedvezmény teljes összegét, míg 16 százalék legalább egy részét megtakarítaná.
A kérdés azért időszerű, mert 2025. július 1-jétől jelentősen nő a gyermekek után járó személyi jövedelemadó (szja) kedvezmény összege, valamint a következő négy évben fokozatosan bevezetik a két és három gyermeket nevelő anyák szja-mentességét is. Ezek pedig együttesen komoly plusz bevételt jelentenek majd a családoknak.
2026-ra megduplázódik a családi adókedvezmény összege
Ma egy gyermek után 10 ezer, kettő után 20 ezer, három után 33 ezer forint a családi adókedvezmény nettó összege. 2025. július 1-jétől ezek 15 ezer, 30 ezer, illetve 49 500 forintra, majd 2026-tól 20 ezer, 40 ezer és 66 ezer forintra nőnek. Eszerint a családok gyerekszámtól függően 10 ezer, 20 ezer, illetve 33 ezer forint plusz jövedelemmel rendelkeznek majd.
Amennyiben ezt a pénzt a család nem elkölti, hanem például minden hónapban 5 éves futamidejű Fix Magyar Állampapírt vásárol belőle, aminek a kamata jelenleg 6,5 százalék, a negyedévente kifizetett kamatot pedig ismét befektetik, akkor öt év múlva körülbelül 720 ezer, 1,4 millió, illetve 2,4 millió forintjuk lesz. (Természetesen nem tudhatjuk, hogy ez a papír végig elérhető lesz-e, de az egyszerűség kedvéért úgy számoltunk, hogy évi 6,5 százalékos hozamot termel a rendszeres befizetés.)
2029-ig minden két vagy három gyermeket nevelő édesanya szja-mentességet kap
A kormány több lépcsőben bevezetve, életük végéig személyi jövedelemadó-mentességet biztosít azoknak a nőknek, akik több gyermeket neveltek fel. (A legalább négygyermekes édesanyák már 2020 óta mentesülnek az szja fizetése alól.)
2026. január 1-jétől a 40 év alatti, kétgyermekes anyákra terjed ki az adómentesség, majd 2027-től a 40 és 50 év közöttiekre, 2028-tól az 50 és 60 év közötti korosztályra, 2029-től pedig a 60 év feletti kétgyermekes anyák is megkapják a kedvezményt.
A KSH szerint 2025. márciusban 550 ezer forint volt a bruttó medián kereset, vagyis a magyarok fele ennél kevesebbet, illetve ennél többet keresett akkor. Ebből 82 500 forint az szja összege, vagyis ekkora plusz bevétellel rendelkezik a család, amennyiben a férj érvényesíteni tudja a gyerekek után járó szja-kedvezményt.
Ha erre nincs lehetőség, akkor a nettó pénzügyi előny a családi adókedvezmény érvényesítése után fennmaradó adó összege, hiszen az szja-mentesség miatt az adókedvezményt már nincs miből érvényesíteni.
Ha a család ezt az összeget nem elkölti, hanem befekteti, akkor 6,5 százalékos éves kamattal 5 év alatt csaknem 6 millió forintjuk gyűlhet össze. Amennyiben pedig az gyerekek után járó adókedvezményt plusz összegét is félre tudják tenni, akkor pedig 6,7 – 8,4 millió forintjuk lehet majd.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Egységes, fenntartható kapcsolatok Európában
-
Okoseszközök2 hét ago
A Heineken mesterséges intelligenciával oltja szomját az adatkezelésben
-
Ipar2 hét ago
20 éves a Huawei Magyarország
-
Gazdaság2 hét ago
Innováció a banki digitalizációban és blokklánc technológiára épülő hazai fejlesztés a GDE finTECH Galéria évadzáró eseményén
-
Gazdaság1 hét ago
Miért nincsenek Munkáshitel akciók a bankoknál?
-
Mozgásban2 hét ago
Érezd a felfedezés ízét! – Stühmer Pillanat Korfu a világűrben és a Földön is
-
Mozgásban2 hét ago
Forma–1-es hétvégén versenyez Molnár Martin
-
Gazdaság6 nap ago
E-kereskedelmi logisztika és telephelyválasztás 2025-ben Stratégiai megoldások a versenyképesség növeléséért