Gazdaság

Krónikus munkaerőhiány, KATA-kivezetés, száguldó bérek

Új megoldásokra van szükség a hazai cégek digitális stratégiájában.

Hasítani fog a low-code technológia, jönnek a kiterjesztett IT-csapatok!

Miközben az országok versenyképességét befolyásoló tényezők között ma már kritikus helyen szerepel a gazdaság és társadalom digitális fejlettsége, hazánk rendre csak hátulról szemléli az élbojt az európai rangsorokban: a 2022. évi DESI (Digital Economy and Society Index) mutató alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között mindössze a 22. helyen áll. Kulcsfontosságú lenne tehát, hogy a magyar cégek is csúcssebességre kapcsoljanak a digitalizáció terén, az ehhez szükséges szakértelem bevonása azonban továbbra is nagy kihívást jelent. A legfrissebb iparági becslések szerint két éven belül 26 ezer fős munkaerőhiány lesz az informatikai szektorban, melyet most tovább súlyosbít a kisadózó vállalkozásokat érintő szigorítás is. Hogyan reagálhatnak erre a hazai cégek és milyen új trendek segíthetnek az idő- és költségtakarékos fejlesztések megvalósításában? A Stylers szerint új technológiák adaptálására, a junior-szenior munkaórák hatékonyabb kihasználására és komplett csapatok kölcsönzésére lesz szükség.

A digitális gazdaság élénkítése, következetes fejlesztése és támogatása sokat jelenthet a nemzetközi piacokon mutatkozó bizonytalanság és az elkerülhetetlennek tűnő recesszió okozta kihívások kezelésében – ezzel aligha vitatkozhat bárki. Az ezt évről-évre vizsgáló európai DESI mutató alapján azonban Magyarország nem tud érdemi előrelépést felmutatni ezen a területen, és ez nem csak az összetett helyezésünkben mutatkozik meg: a humán tőke tekintetében az ország a 23. helyen áll, az infokommunikációs szektorban tevékenykedők aránya pedig még mindig viszonylag alacsony (3,9%, szemben az Unióban mért 4,5%-kal). A hosszú idő óta fenyegető szakemberhiány tehát továbbra sem enyhül, sőt, az IVSZ friss szakmai állásfoglalása szerint az egyszerűsített adózás szűkítése (a KATA átalakítása) a munkaerő további elvándorlását, az eddig szabadúszó szakemberek segítségével digitalizálódó vállalkozások megakadását, az informatikai szolgáltatások drágulását hozzák majd magukkal.

Low-code, de nem no-code – az erőforrásokat is optimalizálja a technológia

Igazi 22-es csapdájába kerülhetnek tehát a hazai vállalkozások, melyek világosan látják, hogy a talpon maradáshoz fejleszteniük kell digitális stratégájukat és felkészültségüket, azonban nem találnak ehhez megfelelő, elérhető árú szakértelmet és szolgáltatásokat. Mivel a tartós és növekvő igények miatt egyre mélyülő munkaerőhiány világszintű problémává vált, hamar előtérbe kerültek az ún. low-code megoldások, melyekről a Gartner már 2020-ban megjósolta, hogy óriási jelentőséggel bírnak majd a vállalatok informatikai gyakorlatában a következő évtizedben. De mit is takar tulajdonképpen a technológia? Az „alacsony kódú” fejlesztés lényege röviden az, hogy minimális manuális kódolással lehessen készíteni és bevezetni üzleti alkalmazásokat. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy az előre programozott modulokból már junior szaktudással vagy technológiai ismeretekkel is összeállítható egy egyszerűbb program, a szenior fejlesztőknek pedig elegendő az összetettebb funkciókra koncentrálniuk – mindezzel jelentősen csökkenthetőek a költségek és a projektidő is rövidül, tehát mindenki nyer.

„Fontos azonban eloszlatni a félreértést, hogy a low-code és a no-code szinonímák lennének. Valóban egyre szaporodnak az olyan platformok, melyekkel kezdetleges informatikai tudással is alkothatók programok (ez lenne a no-code), de ezekkel csupán egyszerű automatizmusokra képesek a vállalatok. Ahhoz, hogy egy alkalmazás vagy rendszer valóban hatékonyan szolgálja a szervezet egészét, átfogó szemléletre és magasabb szintű szaktudásra van szükség. Vagyis ezek a megoldások minden oldalról (üzleti és fejlesztői) segítik a digitalizációs törekvéseket, hiszen növelik a hatékonyságot a költségek, az időtényező és az erőforrás- felhasználás szempontjából is, de a programozói szakértelmet nem helyettesíthetik”

– mondja Gönczy Gábor, a vállalati digitalizációs megoldásokat kínáló Stylers ügyvezető-tulajdonosa.

Mennek a szabadúszók, jönnek a kölcsönzött csapatok

Az új technológiai megoldások felismerése és adaptálása mellett azt is fontos felmérni, hogy mikor lehet szükség erőforrás-kihelyezésre a belső szaktudás kiegészítéseképpen. Bizonyos speciális applikációk és rendszerek fejlesztése során különböző, széles skálát felölelő szakmai és soft skill-ekre, kompetenciákra lehet szükség, melyeket a fent említett kihívásokkal küzdő toborzók nem, vagy csak rendkívül idő- és költségigényesen tudnának biztosítani. Egyre több cég él emiatt a „team augmentation”, avagy a kiterjesztett-kibővített csapatok alkalmazásának lehetőségével, hogy a házon belül dolgozó fejlesztők mellé egy gondosan összeválogatott, kölcsönzött csapat munkáját is igénybe vehessék.

„Ez nem csupán olcsóbb megoldás, mint a toborzás vagy az új adózási szabályok miatt drasztikusan dráguló szabadúszó munkaórák kifizetése, de az adminisztrációs terhek is csökkenthetők, sőt, az üzleti életben oly fontos rugalmasság, gyors reakciókészség is biztosítható általa. Nem utolsó sorban: a kódolói készségeket a csapatot kölcsönző cég biztosítja, így a megbízó maradéktalanul a termékre, vagyis a kitűzött üzleti célok elérésére koncentrálhat”

– magyarázza Gönczy Gábor.

Related Topics:bérek felmérés gazdaság KATA kivezetés kkv kutatás munkaerőhiány stylers szektor

Up Next

Iránban már félig hivatalos fizetőeszköz a kriptovaluta

Don't Miss

Győzelemmel felérő állóvízben a tabletek

Gazdaság

Sokat segíthetne a technológia a beszállítói csalások megelőzésében

A globális gazdasági bizonytalanság, a szigorodó szabályozások és a vállalati visszaélések növekvő kockázata miatt a beszállítói kapcsolatok átláthatósága és biztonsága minden eddiginél fontosabbá vált.

Ennek ellenére a régiónkban működő szervezetek többsége még nem használja a fejlett technológiai megoldásokat a csalások visszaszorítása érdekében – derült ki az EY szervezeti integritással foglalkozó konferenciáján. A rendezvényen több mint 50 döntéshozó és szakértő körében végzett felmérés szerint a vállalati korrupció továbbra is a leggyakrabban elkövetett munkahelyi csalás a Közép-Kelet európai régióban.

Az EY szakmai konferenciáján a beszállítói láncokban rejlő kitettség – mint a korrupció, vesztegetés, összeférhetetlenség, szankciós megfelelés vagy akár a fiktív beszállítók alkalmazása – került fókuszba. A résztvevők körében végzett felmérésből kiderült, hogy a cégek 55 százaléka szerint a régióban a legtöbb vállalat még nem alkalmaz adatelemzéses módszereket a korrupció és a vesztegetés felderítésére. A technológiai megoldások bevezetésének legnagyobb akadályának – a nemzetközi kutatásokkal összhangban – a költségvetési korlátokat (55%) és a belső szakértelem hiányát tartják a megkérdezettek (41%).

„A beszállítói kapcsolatokban rejlő kockázatok kezelése ma már elképzelhetetlen fejlett adatelemzési eszközök nélkül. Ezek a módszerek nemcsak a múltbeli visszaélések feltárására alkalmasak, hanem a megelőzésben és a kontrollrendszerek folyamatos fejlesztésében is kulcsszerepet játszanak”

– hangsúlyozza dr. Farkas Ádám, az EY partnere.

Az EY által alkalmazott technológiai megoldások képesek egyszerre többféle kockázatot is kezelni: a beszállítók azonosításától kezdve a pénzügyi és jogi ellenőrzésen át, az összeférhetetlenségi helyzetek feltárásán keresztül, egészen a szankciós listákon való szereplés vizsgálatáig. A folyamat során a vállalatok átfogó képet kapnak beszállítóik megbízhatóságáról, így megalapozottabb üzleti döntéseket hozhatnak.

„Az adatelemzés lehetővé teszi, hogy a vállalatok gyorsan és hatékonyan azonosítsák a beszállítói portfólióban rejlő ‘red flag’-eket, vagyis a gyanús mintázatokat és összeférhetetlenségi helyzeteket. Ez nemcsak a visszaélések feltárásában, hanem a reputáció és az ügyfélbizalom megőrzésében is elengedhetetlen”

– emeli ki Hegyi Márton, az EY szakértője.

Az adatelemzés tehát nemcsak a visszaélések feltárásában, hanem a megelőzésben és a kockázatok kezelésében is kulcsszerepet játszik. A megfelelően kialakított és működtetett kontrollrendszerek segítségével a vállalatok nemcsak jogi és pénzügyi kockázataikat csökkenthetik, hanem megőrizhetik piaci pozíciójukat és ügyfeleik bizalmát is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Tarolt az LG a CES 2026 Innovációs Díjátadón

Az LG Electronics (LG) számos díjban részesült a CES^® 2026 Innovációs Díjátadón (Innovation Awards), köztük két, a legjobb innovációnak járó, Best of Innovation díjat is bezsebelt. A vállalat ezzel megerősítette vezető szerepét a következő generációs okos életmód-megoldások és kijelzőtechnológiák terén.

A díjakat minden évben a Fogyasztói Technológiai Szövetség (Consumer Technology Association – CTA) ítéli oda a CES, azaz a világ legnagyobb fogyasztói elektronikai és IT szakkiállítása előtt. Az Innovációs Díjátadó célja, hogy elismerje azokat az úttörő termékeket és szolgáltatásokat, amelyek meghatározzák a technológia és a dizájn jövőjét.

Az LG idei elismerései több termékkategóriát is lefednek – kizárólag az LG OLED tévék és monitorok összesen öt díjat nyertek el, „Képalkotás”, „Játék és e-Sport”, valamint „Számítógépes hardver és komponensek” kategóriákban. A díjazott termékek közül kiemelkedik az LG SIGNATURE OLED T, amely „Képalkotás” kategóriában elnyerte a Best of Innovation díjat. Ez az elismerés tovább erősíti az LG vezető szerepét az OLED-technológia terén, emellett hangsúlyozza a vállalat elkötelezettségét az új értékek és felhasználói élmények megteremtése iránt.

A Best of Innovation díjat immár sorozatban a negyedik alkalommal nyeri el az LG OLED TV.

Ez a mérföldkő olyan figyelemre méltó korábbi győzteseket követ, mint a fényerő-növelő technológiával felszerelt LG OLED evo (2025), az LG első vezeték nélküli OLED tévéje (2024), valamint a hajlítható gaming OLED TV, az OLED TV Flex (2023). 2026-ban pedig a világ első átlátszó és valódi vezeték nélküli televíziója, az LG SIGNATURE OLED T viszi tovább ezt, a TV-technológia csúcsát képező innovációs örökséget.

Az LG SIGNATURE OLED T lenyűgöző 77 colos, átlátszó OLED kijelzőjével, ultraéles 4K (3840×2160) felbontásával és az LG vezeték nélküli AV technológiájával újradefiniálja a televíziózás élményét. Az egyedülálló formatervezés és a páratlan teljesítmény ötvözeteként új mércét állít az immerzív dizájn számára. Az OLED T nagyfokú nemzetközi figyelmet kapott a Kjongdzsuban megrendezett 2025-ös APEC CEO Summit Koreán is: az eseményen az LG 28 darab átlátszó OLED tévéből készült csillárt mutatott be, látványos példáját adva a vállalat víziójáról a kijelzőtechnológia terén.

Az LG webOS okostelevíziós platformja – amely a vállalat platformalapú szolgáltatási stratégiájának egyik kulcseleme – kettős elismerésben részesült az idei díjátadón, Innovációs Díjat szerezve a „Mesterséges intelligencia” és a „Kiberbiztonság” kategóriákban. A webOS immár másodjára nyeri el ezt az elismerést a „Kiberbiztonság” kategóriában, megerősítve pozícióját biztonságos és intelligens szórakoztatóplatformként.

A „Háztartási készülékek” kategóriában Innováviós Díjat nyert forradalmi kialakításáért és fejlett technológiájáért az LG új, beépíthető robotporszívó-állomása is. Az állomás, amely könnyedén elrejthető a kihasználatlan terekben – például a konyhai mosogató alatt vagy az ajtók mögött –, a világ első, a porszívón és a dokkolóállomáson egyaránt alkalmazható gőztisztító rendszerrel rendelkezik – új szintre emelve a tisztítást és a higiéniát.

CES 2026 Innovációs Díjban részesült továbbá a prémium Micro RGB technológiával felszerelt LCD TV, az LG StandbyME 2, amely egy második generációs hordozható lifestyle kijelző, valamint az LG UltraFine evo 6K professzionális monitor – a világ első kijelzője, amely támogatja a 6K (6144×3456) felbontást és az új Thunderbolt™ 5 csatlakozást.

Az LG CES 2026 Innovációs Díjjal elismert termékeinek teljes listája és részletei 2026. január 6-án, a las vegas-i CES kiállításon kerülnek bemutatásra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

NAV 2024: kevesebb vizsgálat, több eredmény − új korszak az adatvezérelt ellenőrzésekben

Megjelent a NAV 2024-es tevékenységét összegző évkönyv, amelyből kiderül: az adóhatóság kevesebb, de célzottabb ellenőrzéssel dolgozik, miközben hatékonysága látványosan nőtt.

A Deloitte szakértői szerint a transzferár-ellenőrzések, az online kereskedelem és az újonnan alakult vállalkozások számíthatnak fokozott figyelemre 2025-ben és 2026-ban.

Az Online Számla rendszernek köszönhetően, amely minden számlát elektronikusan rögzít és továbbít az adóhatóságnak, jelentős mértékben fehéredett a gazdaság, azonban a NAV megállapításainak 90 százaléka még mindig áfával kapcsolatban született. A rendszer lehetővé teszi, hogy az adóhatóság szinte élőben lássa a gazdasági eseményeket, ezért az áfa-visszaélések gyorsan azonosíthatóak.

Két tényező biztosan „piros lámpát” kapcsol a NAV rendszereiben: ha nincsenek összhangban az adóbevallások az online adatokkal, illetve, ha extrém módon növekszik a forgalom.

A KATA-ról való átállás nem zajlott zökkenőmentesen 2024-ben. Az adóhatóság több mint 300 alkalommal célzottan vizsgálta az érintetteket, és 161 millió forintnyi hiányzó adót tárt fel. Ezek a vizsgálatok várhatóan a közeljövőben is folytatódni fognak az átállás végéig.

Az évkönyv rámutatott arra is, hogy az ingatlanértékesítéssel kapcsolatos adószabályokat sokan nem ismerik megfelelően: a bevallást elmulasztóktól több mint 1 milliárd forint adót és hasonló összegű bírságot szedett be a NAV.

A legnagyobb adózók vizsgálata továbbra is a hatóság fókuszában volt. Háromnegyedüknél talált a NAV valamilyen rendellenességet, miközben a hatékonyság jelentősen javult: az ellenőrzésszám szinte változatlanul maradt, de másfélszer több be nem fizetett adót tártak fel, mint 2023-ban.

Transzferár-ellenőrzések és új trendek a nagyvállalatoknál

A multinacionális cégek transzferár-ellenőrzései 2024-ben kiemelt hangsúlyt kaptak. A NAV azt vizsgálta, hogy az egy vállalatcsoporthoz tartozó cégek megfelelő, piaci áron számolnak-e el egymás között. A hatékonyság látványosan javult: a korábbi évvel szinte megegyező ellenőrzésszámmal 3,3 milliárd forint helyett már 8 milliárd forintnyi hiányzó adót találtak.

A gyártó szektorban is aktív volt a hatóság: a veszteséges vagy alacsony nyereségű cégeknél öt ellenőrzés keretében 1,1 milliárd forintnyi hiányra derült fény. Új tendencia, hogy a nagyvállalatoknál már nemcsak az áfa-szabálytalanságok, hanem a vállalatcsoporton belüli árazási problémák is egyre gyakoribbak.

„A transzferárazás az egyik legösszetettebb terület, ahol a NAV ma már kifejezetten adatvezérelt módszereket alkalmaz. A tapasztalataink szerint a hatóság egyre mélyebben elemzi a vállalatcsoportokon belüli nyereségeloszlást és a piaci árakhoz való viszonyt, ezért a cégeknek a dokumentáció mellett a tényleges gazdasági tartalomra is nagyobb hangsúlyt kell fektetniük.”

– mondta Balázsi Ákos, a Deloitte Legal jogviták és peres ügyek csoportjának ügyvédje.

Új módszerek: tanácsadói kapcsolatok feltérképezése és a kriptovaluták lefoglalása

A NAV 2024-ben új projektet indított a könyvelők és adótanácsadók ügyfélkörének feltérképezésére. A hatóság azonosította, mely vállalkozások veszik igénybe ugyanazon szolgáltatók munkáját, bár az évkönyv még nem részletezi az eredményeket.

Igazi 21. századi fordulatként a NAV négy bűnügyben összesen 224 ezer dollár (mintegy 80 millió forint) értékű kriptovalutát foglalt le. A Deloitte szakértői szerint ez mérföldkő, hiszen a digitális eszközök korábban nehezen voltak elérhetők a hatóságok számára.

„A kriptovaluta-ügyletek már nem láthatatlanok a hatóságok előtt. A nemzetközi automatikus információcsere kiterjedésével a NAV néhány éven belül globális rálátást kaphat a digitális tranzakciókra, ami új korszakot hozhat az adóellenőrzésben.”

– mondta Ramocsa Dávid, a Deloitte Legal jogviták és peres ügyek csoportjának ügyvédje.

Kevesebb, célzottabb ellenőrzés – előtérben az együttműködés

A 146 ezer elvégzett vizsgálat több mint 90 százaléka jogkövetési vizsgálat volt, ahol a NAV elsősorban információt gyűjt, nem pedig azonnal büntet. Ezek gyakran egy későbbi, átfogó ellenőrzést készítenek elő. A hatóság megközelítése változik: egyre inkább támogatja az adózókat, és önálló javításra ösztönöz. Büntetést csak komolyabb problémák esetén szab ki, ekkor viszont akár 200 százalékos bírságot is alkalmazhat.

Bírósági sikeresség és fizetési könnyítések

A NAV szakmai teljesítményét jól mutatja, hogy elsőfokon az ügyek 82 százalékát, a Kúria előtt pedig 77 százalékát nyerte meg. Érdekes azonban, hogy a perköltségeknek csak 55, illetve 52 százalékát ítélték meg a hatóság javára – ami azt jelezheti, hogy a nagyobb összegű vitákban az adózók érvelése is erősödik.

A fizetési nehézségek számottevően nőttek: 30 százalékkal több részletfizetési, halasztási vagy mérséklési kérelmet nyújtottak be, amiből összesen 133,2 milliárd forintnyi könnyítést engedélyezett az adóhatóság.

Mi várható a következő évben?

A jelenlegi trendek alapján különösen a következő adózói csoportok számíthatnak fokozott ellenőrzésre:

transzferárazással érintett multinacionális vállalatok,
adókedvezményeket igénybe vevők,
rendszeresen importáló cégek,
elektronikus kereskedelmi szereplők.

Magyarországon a korábbi bírósági döntések iránymutatásként szolgálnak a későbbi hasonló ügyekben, ezért a NAV ezeket saját eljárásai során is figyelembe veszi. Az adózók számára érdemes felkészülni: a hasonló esetek tanulmányozása és a korai, proaktív egyeztetés csökkentheti a vitás helyzetek kialakulásának kockázatát.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!