Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Krónikus munkaerőhiány, KATA-kivezetés, száguldó bérek

munkaerőhiány

Új megoldásokra van szükség a hazai cégek digitális stratégiájában.

Hasítani fog a low-code technológia, jönnek a kiterjesztett IT-csapatok!

Miközben az országok versenyképességét befolyásoló tényezők között ma már kritikus helyen szerepel a gazdaság és társadalom digitális fejlettsége, hazánk rendre csak hátulról szemléli az élbojt az európai rangsorokban: a 2022. évi DESI (Digital Economy and Society Index) mutató alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között mindössze a 22. helyen áll. Kulcsfontosságú lenne tehát, hogy a magyar cégek is csúcssebességre kapcsoljanak a digitalizáció terén, az ehhez szükséges szakértelem bevonása azonban továbbra is nagy kihívást jelent. A legfrissebb iparági becslések szerint két éven belül 26 ezer fős munkaerőhiány lesz az informatikai szektorban, melyet most tovább súlyosbít a kisadózó vállalkozásokat érintő szigorítás is. Hogyan reagálhatnak erre a hazai cégek és milyen új trendek segíthetnek az idő- és költségtakarékos fejlesztések megvalósításában? A Stylers szerint új technológiák adaptálására, a junior-szenior munkaórák hatékonyabb kihasználására és komplett csapatok kölcsönzésére lesz szükség.

A digitális gazdaság élénkítése, következetes fejlesztése és támogatása sokat jelenthet a nemzetközi piacokon mutatkozó bizonytalanság és az elkerülhetetlennek tűnő recesszió okozta kihívások kezelésében – ezzel aligha vitatkozhat bárki. Az ezt évről-évre vizsgáló európai DESI mutató alapján azonban Magyarország nem tud érdemi előrelépést felmutatni ezen a területen, és ez nem csak az összetett helyezésünkben mutatkozik meg: a humán tőke tekintetében az ország a 23. helyen áll, az infokommunikációs szektorban tevékenykedők aránya pedig még mindig viszonylag alacsony (3,9%, szemben az Unióban mért 4,5%-kal). A hosszú idő óta fenyegető szakemberhiány tehát továbbra sem enyhül, sőt, az IVSZ friss szakmai állásfoglalása szerint az egyszerűsített adózás szűkítése (a KATA átalakítása) a munkaerő további elvándorlását, az eddig szabadúszó szakemberek segítségével digitalizálódó vállalkozások megakadását, az informatikai szolgáltatások drágulását hozzák majd magukkal.

Low-code, de nem no-code – az erőforrásokat is optimalizálja a technológia

Igazi 22-es csapdájába kerülhetnek tehát a hazai vállalkozások, melyek világosan látják, hogy a talpon maradáshoz fejleszteniük kell digitális stratégájukat és felkészültségüket, azonban nem találnak ehhez megfelelő, elérhető árú szakértelmet és szolgáltatásokat. Mivel a tartós és növekvő igények miatt egyre mélyülő munkaerőhiány világszintű problémává vált, hamar előtérbe kerültek az ún. low-code megoldások, melyekről a Gartner már 2020-ban megjósolta, hogy óriási jelentőséggel bírnak majd a vállalatok informatikai gyakorlatában a következő évtizedben. De mit is takar tulajdonképpen a technológia? Az „alacsony kódú” fejlesztés lényege röviden az, hogy minimális manuális kódolással lehessen készíteni és bevezetni üzleti alkalmazásokat. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy az előre programozott modulokból már junior szaktudással vagy technológiai ismeretekkel is összeállítható egy egyszerűbb program, a szenior fejlesztőknek pedig elegendő az összetettebb funkciókra koncentrálniuk – mindezzel jelentősen csökkenthetőek a költségek és a projektidő is rövidül, tehát mindenki nyer.

„Fontos azonban eloszlatni a félreértést, hogy a low-code és a no-code szinonímák lennének. Valóban egyre szaporodnak az olyan platformok, melyekkel kezdetleges informatikai tudással is alkothatók programok (ez lenne a no-code), de ezekkel csupán egyszerű automatizmusokra képesek a vállalatok. Ahhoz, hogy egy alkalmazás vagy rendszer valóban hatékonyan szolgálja a szervezet egészét, átfogó szemléletre és magasabb szintű szaktudásra van szükség. Vagyis ezek a megoldások minden oldalról (üzleti és fejlesztői) segítik a digitalizációs törekvéseket, hiszen növelik a hatékonyságot a költségek, az időtényező és az erőforrás- felhasználás szempontjából is, de a programozói szakértelmet nem helyettesíthetik”

mondja Gönczy Gábor, a vállalati digitalizációs megoldásokat kínáló Stylers ügyvezető-tulajdonosa.

Mennek a szabadúszók, jönnek a kölcsönzött csapatok

Az új technológiai megoldások felismerése és adaptálása mellett azt is fontos felmérni, hogy mikor lehet szükség erőforrás-kihelyezésre a belső szaktudás kiegészítéseképpen. Bizonyos speciális applikációk és rendszerek fejlesztése során különböző, széles skálát felölelő szakmai és soft skill-ekre, kompetenciákra lehet szükség, melyeket a fent említett kihívásokkal küzdő toborzók nem, vagy csak rendkívül idő- és költségigényesen tudnának biztosítani. Egyre több cég él emiatt a „team augmentation”, avagy a kiterjesztett-kibővített csapatok alkalmazásának lehetőségével, hogy a házon belül dolgozó fejlesztők mellé egy gondosan összeválogatott, kölcsönzött csapat munkáját is igénybe vehessék.

„Ez nem csupán olcsóbb megoldás, mint a toborzás vagy az új adózási szabályok miatt drasztikusan dráguló szabadúszó munkaórák kifizetése, de az adminisztrációs terhek is csökkenthetők, sőt, az üzleti életben oly fontos rugalmasság, gyors reakciókészség is biztosítható általa. Nem utolsó sorban: a kódolói készségeket a csapatot kölcsönző cég biztosítja, így a megbízó maradéktalanul a termékre, vagyis a kitűzött üzleti célok elérésére koncentrálhat”

magyarázza Gönczy Gábor.

Gazdaság

A BMW a vezető márka a hazai használtmotor-piacon, de a japán gyártók dominanciája megingathatatlan a top 10-ben

BMW R sorozat lett 2026 első négy hónapjának legnépszerűbb használt motorkerékpárja Magyarországon a Használtautó.hu adatai alapján: a modellre 5369 érdeklődés érkezett, ami 57 százalékkal haladja meg a második helyezett Honda CB iránti keresletet.

A 2026. január 1. és április 30. közötti időszakban összesen 49 989 érdeklődést* regisztrált a Használtautó.hu a motorkerékpár kategóriában, miközben az átlagos havi hirdetésszám közel 3940 darab volt. A piaci átlagár 1,93 millió forintot tett ki, az átlagos futásteljesítmény 28 452 kilométer, az átlagéletkor pedig közel 16 év volt. Az adatok alapján a szezon már januárban erős kereslettel indult, tavasszal pedig bővülő kínálat és enyhülő árszint jellemezte a piacot.

A toplista egyértelműen kirajzolja a piac preferenciáit. A BMW R mellett a Honda CB, a Suzuki GSX, a Yamaha MT és a Kawasaki Z szerepeltek a legkeresettebb modellek között, de a tizedik helyen szintén BMW-modell, az F sorozat végzett. A német márka tehát dupla jelenléttel képviseltette magát a listán, miközben a fennmaradó helyeket teljes egészében japán gyártók dominálták. A Honda két modellel, a Suzuki hárommal, a Yamaha kettővel, a Kawasaki pedig eggyel került be a top 10-be, ami jól mutatja a japán motorkerékpárok töretlen hazai népszerűségét. A BMW R modellek átlagára meghaladta a 4,35 millió forintot, ezzel magasan a legdrágább szériát képviselve a listán.

A teljes piac átlagosan 1,93 millió forintos árszintje azt jelzi, hogy a kétmillió forint körüli ársáv ma már meghatározó referenciapont a használtmotor-vásárlók számára. Érdekes piaci jelenség ugyanakkor, hogy a közel 16 éves átlagéletkorhoz viszonylag alacsony, 28 452 kilométeres átlagos futásteljesítmény társul. Ez arra utal, hogy sok motorkerékpárt inkább szezonális használatra tartottak, jellemzően garázsban tárolva, kíméletes körülmények között. A toplistán szereplő modellek közül különösen a Yamaha MT emelkedik ki fiatal, 6 év alatti átlagéletkorával, míg a Yamaha FZ és a Honda CBR esetében a 17–19 éves modellekre is erős kereslet mutatkozik.

A szezonális trendek az év első hónapjaiban fokozatos élénkülést mutattak. Januárban még 9006 érdeklődés érkezett a portálra, februárban azonban már 10 863, márciusban pedig 15 841 érdeklődést mértek, ami a szezon közeledtével erősödő vásárlói aktivitást jelez. Ezzel párhuzamosan a hirdetésszám januárról márciusra több mint 66 százalékkal nőtt, 2844-ről 4753 darabra, miközben az átlagár 2,09 millió forintról 1,85 millió forintra csökkent. Áprilisban a kereslet továbbra is magas maradt 14 279 érdeklődéssel, az átlagár pedig 1,79 millió forintra mérséklődött, ami kedvezőbb vásárlási környezetet teremtett a szezon kezdetére.

„A mostani adatokból jól látszik, hogy a magyar motorosok tudatosan keresnek megbízható, értéktartó modelleket, és nem feltétlenül riadnak vissza az idősebb motoroktól sem, ha azok megkímélt állapotban vannak”

– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.

„A magas átlagéletkor és az alacsony futásteljesítmény kombinációja sok esetben kifejezetten vonzó lehet a vásárlóknak, hiszen ezek a motorok gyakran keveset használt, jó állapotú példányok. A tavaszi kínálatbővülés és az enyhülő árak ráadásul most kedvező belépési pontot teremthetnek azok számára, akik a szezonra keresnek motorkerékpárt”

– tette hozzá a szakértő.

*Érdeklődések: telefonszám- és e-mailcím-felfedések száma.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Energiatakarékos és okos új építésű lakások a jövőre hangolva

okosotthon új építésű okos ingatlanok
Képek forrása: Rezideo lakásfejlesztés látványtervek

Az ingatlanpiaci kínálat hatalmas, ám a választás során az egyik legmeghatározóbb kérdés, hogy a patinás, de sokszor korszerűtlen használt lakások mellett tesszük-e le a voksunkat, vagy egy modern, minden technológiai vívmánnyal felszerelt új építésű ingatlanba fektetünk inkább. Utóbbi mellett ma már olyan racionális érvek szólnak, amelyeket a technológiai fejlődés és a fenntarthatósági szempontok tesznek igazán meggyőzővé.

Mitől okos az okosotthon?

Az összekapcsolt eszközök világa alapjaiban írja át azt, amit a kényelemről gondolunk. Egy modern lakópark tervezésekor az okosfunkciók integrálása ma már az építészeti alapelvárás része, nem pedig extra kiegészítő. Ez a technológiai érettség olyan szintű kontrollt és biztonságérzetet garantál, ami korábban elképzelhetetlen volt. Amikor belépünk egy új építésű, intelligens otthonba, azonnal érezni fogjuk, hogy minden egyes elem – a szobánkénti hűtéstől kezdve a biztonsági érzékelőkig – egyetlen, összehangolt rendszerként támogatja a mindennapjainkat, maximálisan kiszolgálva kényelmi igényeinket.

A távolról vezérelhető rendszerek a tudatos és fenntartható életmód tartóoszlopai. Gondoljunk csak bele, mennyivel hatékonyabb, ha a fűtést a munkahelyünkről, egyetlen érintéssel állíthatjuk be, mire hazaérünk, vagy ha a világítás automatikusan alkalmazkodik a napszakokhoz. Ezek a megoldások jelentősen csökkentik a felesleges energiafelhasználást, miközben maximális kényelmet biztosítanak számunkra.

Integrált automatizációs megoldások a modern lakóparkokban

A modern új építésű lakásokban számos olyan automatizációs megoldással találkozhatunk, amelyek közvetlenül támogatják a hatékony üzemeltetést. Az intelligens hűtés-fűtés vezérlés például szobánkénti hőmérséklet-szabályozást tesz lehetővé, miközben a rendszer tanul a szokásainkból, és folyamatosan optimalizálja a fogyasztást. Ezt egészíti ki a programozható és távvezérelt világítás, amely energiatakarékos LED-technológiát alkalmaz, és bárhonnan kényelmesen felügyelhető.

A biztonságról integrált rendszerek gondoskodnak, ahol az okoszárak, az ablaknyitás-érzékelők és a kamerák azonnali értesítést küldenek a telefonunkra. A komfortérzetet és az energiahatékonyságot az árnyékolástechnikai automatika is növeli, hiszen az időjárás-állomáshoz kapcsolt redőnyök aktívan megvédik a lakást a túlmelegedéstől. A pénzügyi tudatosságot végül az okos mérőórák és a monitorozási funkciók segítik: a valós idejű áram- és vízfogyasztási adatok birtokában a havi költségek pontosan tervezhetővé válnak.

Piaci dinamika és értékállóság

Az ingatlanvásárlást érdemes stratégiai befektetésként kezelni, amelynek az értéke évtizedek múlva is meghatározó marad. A piaci folyamatokat szemlélve látható, hogy az új építésű lakások iránti kereslet töretlen. Egy új ingatlan birtoklása alacsonyabb kockázattal jár a régebbi épületekhez képest, ahol a rejtett műszaki hibák vagy a korszerűtlen energetikai rendszerek bármikor váratlan kiadásokat generálhatnak. A piaci előny záloga a modern technológiában, az energetikai besorolásban, valamint az alacsony fenntartási költségekben rejlik. Ez a banki hitelezésnél és a későbbi eladásnál is fontos szempont, ráadásul a bérbeadási potenciált is növeli, hiszen a kereslet folyamatosan a hatékonyabb otthonok irányába tolódik.

Szakmai hitelesség és városformálás

A lakásvásárlás folyamata összetett feladat, ezért kulcsfontosságú egy olyan ingatlanfejlesztő partnert választani, aki mögött stabil szakmai tapasztalat áll. Az átlátható ügyintézés, a rendszeres tájékoztatás, valamint a pontos határidők betartása olyan alapkövek, amelyek nélkülözhetetlenek a bizalom kiépítéséhez.

A modern fejlesztéseknek komoly hatásuk van a városi szövetre is. Az új projektek rehabilitálják a korábban elhanyagolt területeket, és új alközpontokat hoznak létre. Ezek a beruházások lakásokat, közösségi tereket, parkokat, valamint szolgáltatásokat hoznak magukkal, növelve az egész környék presztízsét. A Rezideo egyik új projektjeként például 300 új lakás épül a XV. kerületben, ami jól példázza, hogyan válik egy városrész dinamikusan fejlődő lakókörnyezetté a professzionális beruházások révén. A zöldövezeti integráció révén a lakók élvezhetik a természet közelségét, miközben nem mondanak le a nagyváros előnyeiről sem.

Olyan ingatlanbefektetést keres, ahol a technológiai innováció és a fenntarthatóság közvetlenül szolgálja az értékállóságot? A Rezideo csapata elkötelezett a minőségi, fenntartható és élhető lakókörnyezetek megteremtése mellett. Látogasson el hivatalos weboldalukra, a rezideo.hu-ra, ahol részletesen megismerheti aktuális projektjeiket, megtekintheti legújabb látványterveiket, és tájékozódhat jövőálló műszaki megoldásaikról.  Kérje személyre szabott ajánlatukat, és szakértő kollégáik végigkísérik a teljes folyamaton – a finanszírozási kérdésektől a műszaki egyeztetéseken át a birtokbaadásig –, hogy befektetése minden részletében az Ön pénzügyi céljait és nyugalmát szolgálja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Digitális bizalom vagy milliós bírság? Új AI korszak jön a kkv-knál

A mesterséges intelligencia már nem a jövő ígérete, hanem a magyar kkv-k mindennapi működésének része. Miközben egyre több vállalkozás építi be az AI-alapú megoldásokat a napi folyamataiba, a legtöbben még mindig megfelelő szabályozási és biztonsági keretek nélkül használják ezeket az eszközöket. Pedig az AI-korszakban a bizalomnak különösen nagy ára van, és ezt a piac, valamint egy uniós szabályozás is egyre határozottabban érvényesíti.

Az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó AI Act szabályozása már életbe lépett, de a vállalkozások számára az igazán fontos fordulópont 2026. augusztus 2.: ekkortól válik kötelezővé az előírások döntő része.

„Ma már Magyarországon is szükséges a mesterséges intelligencia alkalmazása a kis- és középvállalkozások körében, hogy lépést tudjanak tartani a globális versenyben. A statisztikák szerint ma már tízből csaknem nyolc magyar kkv használ valamilyen formában mesterséges intelligenciát, ugyanakkor mindössze a vállalkozások negyede rendelkezik olyan szabályozott háttérrel, ami megfelelhet az élesedő uniós AI Act szigorú előírásainak. A valódi kockázatot nem maga az AI használata jelenti, hanem annak dokumentálatlan, kontroll nélküli működtetése”

mondta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.

Ez nem csupán adminisztratív hiányosság, hanem komoly jogi, adatvédelmi és üzletmeneti kockázatot jelenthet a vállalkozások számára. Az AI Act szankciórendszere ugyanis olyan mértékű bírságokat helyez kilátásba, amelyek különösen a tőkehiányos kkv-k esetében veszélyeztethetik a működés stabilitását vagy akár az üzletmenetet is.

Nyáron még van idő felkészülni – ősszel már következmények jöhetnek

A következő hónapokat érdemes jól kihasználnia a hazai vállalkozásoknak a felkészülésre. Augusztus elejétől ugyanis kötelezővé válik a magas kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó szigorú dokumentációs, átláthatósági és kiberbiztonsági előírások teljes körű alkalmazása. Ezzel lezárul a felkészülési időszak, és a hiányosságok már közvetlen pénzügyi és piaci következményekkel járhatnak.

„A bizalom a kkv-szektor egyik legfontosabb valutája, épp ezért a tudatosan felépített, transzparens AI-használat nemcsak a megfelelőséget támogatja, hanem erősíti az ügyfél- és partnerkapcsolatokat is. Az AI Act nem fék, hanem versenyelőny lehet, és a következő időszak azoknak a vállalkozásoknak kedvezhet, amelyek időben reagálnak a változásokra. A strukturált átállás és az AI-rendszerek felülvizsgálata segíthet abban, hogy a szabályozás ne akadályként, hanem egy kiszámíthatóbb és bizalomra épülő digitális gazdaság alapjaként jelenjen meg”

– tette hozzá a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss