Gazdaság

Krónikus munkaerőhiány, KATA-kivezetés, száguldó bérek

munkaerőhiány

Új megoldásokra van szükség a hazai cégek digitális stratégiájában.

Hasítani fog a low-code technológia, jönnek a kiterjesztett IT-csapatok!

Miközben az országok versenyképességét befolyásoló tényezők között ma már kritikus helyen szerepel a gazdaság és társadalom digitális fejlettsége, hazánk rendre csak hátulról szemléli az élbojt az európai rangsorokban: a 2022. évi DESI (Digital Economy and Society Index) mutató alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között mindössze a 22. helyen áll. Kulcsfontosságú lenne tehát, hogy a magyar cégek is csúcssebességre kapcsoljanak a digitalizáció terén, az ehhez szükséges szakértelem bevonása azonban továbbra is nagy kihívást jelent. A legfrissebb iparági becslések szerint két éven belül 26 ezer fős munkaerőhiány lesz az informatikai szektorban, melyet most tovább súlyosbít a kisadózó vállalkozásokat érintő szigorítás is. Hogyan reagálhatnak erre a hazai cégek és milyen új trendek segíthetnek az idő- és költségtakarékos fejlesztések megvalósításában? A Stylers szerint új technológiák adaptálására, a junior-szenior munkaórák hatékonyabb kihasználására és komplett csapatok kölcsönzésére lesz szükség.

A digitális gazdaság élénkítése, következetes fejlesztése és támogatása sokat jelenthet a nemzetközi piacokon mutatkozó bizonytalanság és az elkerülhetetlennek tűnő recesszió okozta kihívások kezelésében – ezzel aligha vitatkozhat bárki. Az ezt évről-évre vizsgáló európai DESI mutató alapján azonban Magyarország nem tud érdemi előrelépést felmutatni ezen a területen, és ez nem csak az összetett helyezésünkben mutatkozik meg: a humán tőke tekintetében az ország a 23. helyen áll, az infokommunikációs szektorban tevékenykedők aránya pedig még mindig viszonylag alacsony (3,9%, szemben az Unióban mért 4,5%-kal). A hosszú idő óta fenyegető szakemberhiány tehát továbbra sem enyhül, sőt, az IVSZ friss szakmai állásfoglalása szerint az egyszerűsített adózás szűkítése (a KATA átalakítása) a munkaerő további elvándorlását, az eddig szabadúszó szakemberek segítségével digitalizálódó vállalkozások megakadását, az informatikai szolgáltatások drágulását hozzák majd magukkal.

Low-code, de nem no-code – az erőforrásokat is optimalizálja a technológia

Igazi 22-es csapdájába kerülhetnek tehát a hazai vállalkozások, melyek világosan látják, hogy a talpon maradáshoz fejleszteniük kell digitális stratégájukat és felkészültségüket, azonban nem találnak ehhez megfelelő, elérhető árú szakértelmet és szolgáltatásokat. Mivel a tartós és növekvő igények miatt egyre mélyülő munkaerőhiány világszintű problémává vált, hamar előtérbe kerültek az ún. low-code megoldások, melyekről a Gartner már 2020-ban megjósolta, hogy óriási jelentőséggel bírnak majd a vállalatok informatikai gyakorlatában a következő évtizedben. De mit is takar tulajdonképpen a technológia? Az „alacsony kódú” fejlesztés lényege röviden az, hogy minimális manuális kódolással lehessen készíteni és bevezetni üzleti alkalmazásokat. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy az előre programozott modulokból már junior szaktudással vagy technológiai ismeretekkel is összeállítható egy egyszerűbb program, a szenior fejlesztőknek pedig elegendő az összetettebb funkciókra koncentrálniuk – mindezzel jelentősen csökkenthetőek a költségek és a projektidő is rövidül, tehát mindenki nyer.

„Fontos azonban eloszlatni a félreértést, hogy a low-code és a no-code szinonímák lennének. Valóban egyre szaporodnak az olyan platformok, melyekkel kezdetleges informatikai tudással is alkothatók programok (ez lenne a no-code), de ezekkel csupán egyszerű automatizmusokra képesek a vállalatok. Ahhoz, hogy egy alkalmazás vagy rendszer valóban hatékonyan szolgálja a szervezet egészét, átfogó szemléletre és magasabb szintű szaktudásra van szükség. Vagyis ezek a megoldások minden oldalról (üzleti és fejlesztői) segítik a digitalizációs törekvéseket, hiszen növelik a hatékonyságot a költségek, az időtényező és az erőforrás- felhasználás szempontjából is, de a programozói szakértelmet nem helyettesíthetik”

mondja Gönczy Gábor, a vállalati digitalizációs megoldásokat kínáló Stylers ügyvezető-tulajdonosa.

Mennek a szabadúszók, jönnek a kölcsönzött csapatok

Az új technológiai megoldások felismerése és adaptálása mellett azt is fontos felmérni, hogy mikor lehet szükség erőforrás-kihelyezésre a belső szaktudás kiegészítéseképpen. Bizonyos speciális applikációk és rendszerek fejlesztése során különböző, széles skálát felölelő szakmai és soft skill-ekre, kompetenciákra lehet szükség, melyeket a fent említett kihívásokkal küzdő toborzók nem, vagy csak rendkívül idő- és költségigényesen tudnának biztosítani. Egyre több cég él emiatt a „team augmentation”, avagy a kiterjesztett-kibővített csapatok alkalmazásának lehetőségével, hogy a házon belül dolgozó fejlesztők mellé egy gondosan összeválogatott, kölcsönzött csapat munkáját is igénybe vehessék.

„Ez nem csupán olcsóbb megoldás, mint a toborzás vagy az új adózási szabályok miatt drasztikusan dráguló szabadúszó munkaórák kifizetése, de az adminisztrációs terhek is csökkenthetők, sőt, az üzleti életben oly fontos rugalmasság, gyors reakciókészség is biztosítható általa. Nem utolsó sorban: a kódolói készségeket a csapatot kölcsönző cég biztosítja, így a megbízó maradéktalanul a termékre, vagyis a kitűzött üzleti célok elérésére koncentrálhat”

magyarázza Gönczy Gábor.

Gazdaság

Minden ötödik hazai cég tervezi a mesterséges intelligencia használatát

mesterséges

Megoszlik a vállalatok hozzáállása a mesterséges intelligencia egyre nagyobb térnyerésével kapcsolatban.

A cégek egy része már használ mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat, és bár többen is tervezik a közeljövőben ilyen szoftver bevezetését hatékonyságuk növelése érdekében, jelentős arányban számolnak be kétségekről is. A Profession.hu legújabb kutatásában 197 vállalatot kérdezett meg tapasztalataikról, terveikről és esetleges félelmeikről e témában.

A felmérés alapján jelenleg a válaszadók 15 százalékának van tapasztalata olyan eszközök, programok, technológiák használatával kapcsolatban, ahol a gépek az ember bizonyos képességeit másolják le vagy adathalmazokból vonnak le következtetéseket, hoznak döntéseket, tehát mesterséges intelligenciára épülnek. A mesterséges intelligencia munkafolyamatokban történő hasznosításához vegyes érzelmekkel állnak a cégek, megosztó jelenségnek mondható: sokan hasznosnak tartják, de jelentős az aggodalom is ezzel kapcsolatban.

MI bevonása a munkafolyamatokba

A válaszadók 62 százaléka mondta, hogy még sosem használt, míg negyedük nem tudja, hogy használt-e már az MI alapú megoldást. A tapasztalattal rendelkezők spontán említéseinél magasan vezet a ChatGPT, emellett szerepeltek még a fordító- és számlázó programok vagy egyéb kommunikációs eszközök megjelölései. Támogatott kérdésfeltevéskor jelentősen többen jelezték, hogy van tapasztalatuk ezen a területen: 92% internetes keresőt, 46% beszéd- és arcfelismerő rendszert, 33% drónt, 30% ChatGPT-t, 28% virtuális asszisztenst, 21% robotot, 13% képelemző szoftvert és 8% önvezető autót jelölt meg, míg mindösszesen 3% azok aránya, akik egyiket sem alkalmazták még.

A kutatásból kiderült, hogy a válaszadó cégek 13 százalékánál használnak már valamely területen MI-t. Közülük a többség az adatelemzés, chatbot, könyvelés-számlázás, diagnosztika, robotizálás, sourcing területén vette igénybe ezt a lehetőséget. Nagy a bizonytalanság és alacsonynak mondható az affinitás az MI jövőbeni alkalmazásával kapcsolatban a vállalatoknál: csupán 20 százalékuk tervez bármilyen területen ilyen eszközöket, programokat alkalmazni. Akik gondolkoznak a használatukon, főként a gyártás, adminisztratív területek, e-learning, grafika, marketing (keresőoptimalizálás, content gyártás), diagnosztika, raktározás, szállítmányozás, tervezés, toborzás, ügyfélszolgálat területét nevezték meg

– mondta el a felmérés eredményeiről Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

Bizalom és várakozás a munkaerőfelvétel terén

A megkérdezettek 4 százaléka alkalmazta már a toborzás területén is, a mesterséges intelligencia megítélése ezen a területen pozitív képet mutat: az általános vélekedés szerint a segítségével növelhető a hatékonyság. A túlnyomó többség (76%) a toborzásra szánt idő lerövidülését látja előnyként az MI-hez kapcsolódóan, harmaduk az objektívebb döntéshozás támogatását, negyedük jelölte meg a szakmai segítséget, 19% a potenciálisan jobb jelöltek kiválasztását és közel ennyien a jelöltélmény javulását. 6% szerint semmilyen pozitív hatással nem jár az MI bevonása a toborzásba.

A válaszadók több, mint fele szerint pozitív hatással lenne a mesterséges intelligencia a toborzási folyamatra általánosságban véve, és a megfelelő jelentkezők megtalálását is támogatná. Ezzel párhuzamosan csak 30% azok aránya, akik szerint pozitívan hatna az emberi erőforrás toborzására szakosodott szakemberek munkájára vonatkozóan és 23% szerint ez kifejezetten negatív hatással járna a jövőben.

A válaszadók az MI nyújtotta lehetőségeket elsősorban a toborzási kampányok tervezésében (72%) és kiértékelésében (85%) tudják elképzelni. A megfelelő jelöltek megtalálásához 77% használná, míg az álláshirdetés megírásához 64%, a minőségi jelöltek kiválasztásában pedig 53%. Ezeken a területeken kívül az adatelemzést, az adminisztrációt és az interjúztatást említették.

A toborzás során használt MI eszközökből származó adatokat, információkat a válaszadók fele hitelesnek tartja, de 9 százalékuk nem bízna ezekben, a többiek pedig bizonytalanok a kérdésben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Ilyen lakást lehet venni 30 millióért

lakás

Elkészült az Otthon Centrum kimutatása, amely arra a kérdésre kereste a választ, vajon milyen ingatlan érhető el 30 millió forintért. A szakemberek valamennyi ingatlantípus esetében megvizsgálták a fővárosi lehetőségeket.

Az életüket újrakezdők, az egyedülállók, illetve a fiatal párok körében népszerűek a harmincmillió forintos határon kínált lakások. Nagyot nem lehet ennyiből álmodni, de az utóbbi években jelentősen megemelkedett négyzetméterárak miatt érezhető kereslet mutatkozik az ilyen értékű ingatlanok iránt. Az áremelkedés ütemét ugyanis jól mutatja, hogy az Otthon Centrum 2020 őszi adatai szerint két és fél évvel ezelőtt még 20 millió forint környékén lehetett meghúzni a lélektani határt a mostani 30 millióval szemben.

Viszont a legfrissebb piaci adatok szerint az áremelkedés üteme veszített lendületéből, ami elsősorban az emelkedő hitelkamatszintnek, az inflációs környezetnek, valamint a fizetőképes kereslet csökkenésének tudható be. Így sokan kivárnak, hátha jelentősen mérséklődnek az árak, de erre főleg a rossz műszaki állapotú, korszerűtlen energetikai megoldásokat felvonultató ingatlanok esetében van nagyobb esély. A családi házak esetében valóban tapasztalható árcsökkenés, de a lakásoknál inkább csupán az emelkedés üteme mérséklődik.

A magas infláció és romló hitelkamatok legkevésbé a használt téglalakások fajlagos árára hatottak, hiszen az 1,017 millió forintos négyzetméterár 5 százalékkal magasabb a 2022. IV. negyedévi áraknál. Ezzel szemben a panellakások négyzetméterár-növekedése lényegében megállt a fővárosban: a jelenlegi átlagérték 747 ezer forint, ami mindössze 0,6 százalékkal magasabb a az előző negyedévinél. Egyedül a családi házak átlagos négyzetméterára csökkent a fővárosban, igaz, az jelentősen: a 603 ezer forintos átlagérték 18 százalékkal kevesebb a tavalyi év IV. negyedéves átlagánál, ami ebben a szegmensben több millió forintos árelőnyt jelent vevői oldalon.

„Fontos azonban leszögezni, hogy kerületenként jelentős árkülönbség mutatható ki, így abban is nagy az eltérés, hogy harminc millió forint ténylegesen mekkora lakás megvásárlására elegendő összeg”

– árnyalta a képet Soóki-Tóth Gábor.

Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, az idei év I. negyedéves adatai szerint ekkora összegből a téglalakások esetében a fővárosi átlag alapján mindössze egy 29,5 négyzetméteres lakás vásárolható. A kerületi átlagértékek alapján a legkisebb alapterületű lakás a V. kerületben érhető el, amely mindössze 17 négyzetméteres, az I. kerületben viszont csupán 20 négyzetméteres lakást lehet ezért az összegért vásárolni, míg a többi budai kerületben legfeljebb egy minigarzonra futja ennyiből. A belvárosban már 30 négyzetméternél kicsivel nagyobb lakásra is elég lehet ekkora összeg. Harmincmillióért a VIII. kerületben juthatunk a legnagyobb alapterületű lakáshoz, amely 38 négyzetméter. A külső pesti kerületekben 35-40 négyzetméter is realitás lehet, de például Kispesten már egy másfél szobás, 43 négyzetméteres lakás is elérhető ennyiért.

A panellakások fővárosi átlagos négyzetméterárát figyelembe véve bő 10 négyzetméterrel nagyobb lakás (40 négyzetméter) vásárolható 30 millióból. Ugyanakkor Budán érezhető különbségek alakultak ki. A III. kerületben a négyzetméterár átlagértéke alapján 40, míg a XI. kerületben már csak 35 négyzetméter fér bele ekkora keretbe. Hasonló a helyzet a pesti oldalon is, ahol a népszerű XIII. kerületben 35 négyzetméterre, míg a XIV. kerületben 37 négyzetméterre elég ez az összeg. A külső pesti kerületekben azonban már mindenhol legalább 40 négyzetméteres, másfél szobás lakás vásárolható, míg Csepelen 56 négyzetméteres, két és fél szobás lakás is kijöhet 30 millióból. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kisebb lakásokra nagyobb az érdeklődés, ezért azok rendszerint magasabb fajlagos áron cserélnek gazdát.

A fővárosban jobbára csak papíron érhető el családi ház 30 millióért: noha az átlagos négyzetméterárakat figyelembe véve akár 50 négyzetméteres is vásárolható lenne ennyiből, de a piacon kevés az ilyen kis méretű családi ház. Ha mégis akadna ilyen, akkor a budai III. kerületben mindössze 35 négyzetméteresre, de a külső pesti XVI. kerületben is csak 45 négyzetméteresre lenne elég 30 millió a kerületi átlagos négyzetméterárak alapján. Kis szerencsével és kitartó kereséssel azonban a XX. és XXIII. kerületben nem lehetetlen 55 négyzetméteres, kétszobás házat kapni ezért az árért. Soóki-Tóth Gábor egyúttal hangsúlyozta, hogy az ingatlan elhelyezkedése és műszaki állapota jelentős hatással van az árra.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Huawei: 2030-ra évente több mint 1 yottabájt adat keletkezik a világon

yottabájt

200 milliárd összekapcsolt eszköz éves szinten világszerte több mint 1 yottabájt (1 billió terabájtnak megfelelő) adatot fog generálni 2030-ra, ami még több lehetőséget nyújt a felhasználók igényeinek megértéséhez – jelentették ki a Huawei szakértői a legújabb hirdetési trendekről és stratégiákról tartott mesterkurzuson a hamburgi OMR Fesztiválon (Online Marketing Rockstars).

A vállalat szakemberei szerint az on-device marketing, azaz az okoseszközökön alapuló marketing jelenti a mobilhirdetések evolúciójának következő, még közvetlenebb és testreszabottabb szintjét. A vállalat hirdetési platformja, a Petal Ads (korábbi nevén HUAWEI Ads) kiemelkedő pozícióban van az új módszer alkalmazásában; a Huawei Mobile Services (HMS) ökoszisztéma részeként globálisan több mint 1 milliárd eszközt ér el, és lehetőséget biztosít a hirdetőknek a nemzetközi, köztük a kínai piac elérésére is.

A Huawei hirdetési szakértői Európa egyik legnagyobb digitális marketing és technológiai rendezvényén, a hamburgi OMR Fesztiválon (Online Marketing Rockstars) exkluzív mesterkurzus keretében osztották meg digitális marketinggel kapcsolatos meglátásaikat, valamint a legújabb trendeket és innovációkat. A szakemberek szerint az on-device marketing, azaz az okoseszközökön alapuló hirdetések jelentik a mobilhirdetések fejlődésének következő lépését, amelyben a vállalat hirdetési platformja, a Petal Ads (korábbi nevén HUAWEI Ads) az élen jár.

On-device marketing: a mobilhirdetések jövője

Az on-device vagy smart device marketing olyan hirdetési módszer, amely lehetővé teszi a hirdetők számára, hogy közvetlenül és testreszabott módon érjék el a felhasználókat az okoseszközökön keresztül. Ez egy olyan hirdetési szolgáltatás (Ads-as-a-service, röviden AaaS), amely felhasználó-központú, és hatékonyan teremt valós idejű kapcsolatot világszerte a közönséggel. Ez a megközelítés segít a felhasználóknak jobb döntéseket hozni: többek között különböző modalitásokat alkalmaz, mint például a hang, a vizuális, virtuális vagy kevert valóság, valamint a kontextus alapú tervezés. Az on-device marketing jelentős népszerűségre tett szert Kínában, és jelenleg az egész világon gyors ütemben terjed:

Úgy véljük, hogy az okoseszköz alapú, különféle felhasználói helyzetekben alkalmazható hirdetési megoldások hatalmas lehetőséget kínálnak arra, hogy kapcsolatot teremtsünk az emberek és vállalkozások között világszerte” – mondta Jaime Gonzalo, a Huawei Mobile Services Europe alelnöke. – „Bár a nemzetközi szintű okoseszköz-hirdetések még kezdeti szakaszban járnak, a Petal Ads szolgáltatással együttműködő globális márkák átfogó nemzetközi megoldásokra számíthatnak, amelyek segítik a régiók összekapcsolását.”

Petal Ads: több mint 1 milliárd eszközt ér el

A Petal Ads kiemelkedő pozícióban van az okoseszköz alapú marketing nemzetközi szintű alkalmazásában, hiszen a Huawei Mobile Services (HMS) ökoszisztéma részeként több mint 1 milliárd eszköz áll rendelkezésére a hirdetési piacon. A platform mindemellett hasznosítani tudja a technológiai iparági egyik vezető szereplőjének 20 éves tudását, hírnevét és tapasztalatát is: a Huawei mint gyártó – többek között eszközei AI-képességeit kihasználva – széleskörű ismeretekkel és tapasztalattal rendelkezik a felhasználói szokásokról és igényekről, miközben megfelel a legmagasabb uniós adatvédelmi szabványoknak. Ez lehetővé teszi a Petal Ads számára, hogy olyan hirdetési lehetőségeket hozzon létre, amelyek túlmutatnak az okostelefonokon, és akár több eszközre és forgatókönyvre támaszkodnak a Huawei saját ökoszisztémájában.

2030-ra évente több mint 1 yottabájt adat keletkezik világszerte

A szakértők várakozása szerint 2030-ra több mint 200 milliárd kapcsolat jön létre világszerte, és éves szinten több mint 1 yottabájt (egy billió terabájtnak megfelelő) adat keletkezik majd. Ez azt jelenti, hogy még több adat áll rendelkezésre a felhasználók igényeinek megértéséhez, és a következő hét évben még több kapcsolat valósulhat meg.

A Huawei hirdetési szakértői arról is beszéltek a szakmai rendezvényen, hogy a határokon átívelő mobilhirdetések még viszonylag korai szakaszban járnak, és kevés szolgáltató tud teljes körű globális megoldásokat kínálni a hirdetőknek. Kiaknázatlan szegmensről van szó, amely ellenáll a makrogazdasági trendeknek, és a Petal Ads segíti a hirdetőket a kereskedelmi kapcsolatok kiépítésében: a legtöbb regionális piacon jelenlévő platformként belépési lehetőséget biztosít a hirdetőknek a nemzetközi, köztük a kínai piacra.

Azon vállalatok számára, amelyek üzleti tevékenységüket a kínai felhasználók körében kívánják bővíteni, a Petal Ads kiemelkedő előnyt nyújt a Huawei eszközeinek köszönhetően. Kínában a Huawei a legnagyobb, 25 százalékos aktív felhasználó piaci részesedéssel rendelkezik, a hajlítható eszközök piacán pedig 47,4 százalékos részesedéssel.

A Petal Ads célja a márkák és a kampányok sikerének támogatása, biztosítva, hogy a partnerek elérjék üzleti növekedési céljaikat. A platform emellett prémium márkapartnerek számára személyre szabottabb hirdetési élmény biztosítását is tervezi a „Global Business Growth Ads Suite” szolgáltatásának bővítésével. Ez magában foglalja a nagyobb számú hirdetési helyeket, a márkák együttműködését és a helyi piaci tanácsadást, különös tekintettel Kínára.

Eszközgyártóként és mobilhirdetési platformként egyedülálló helyzetben vagyunk, és lehetőségünk van arra, hogy testreszabott és szegmentált megoldásokat kínáljunk, amelyek megfelelnek a globális ügyfelek igényeinek. Örömmel fogadjuk az európai márkák és ügynökségek együttműködési szándékát a Petal Ads-szel, amelynek nyomán hatékony és vonzó kampányokat hozhatunk létre, nemzetközi szinten elérve a célközönséget

– zárta gondolatait Jaime Gonzalo.

Petal Ads: 170 országban és régióban nyújt szolgáltatásokat

2020-as indulása óta a Petal Ads dinamikusan bővül, segítve a hirdetésmegjelenítőket, hirdetőket és marketing szakembereket abban, hogy növeljék vállalkozásuk teljesítményét és több ügyfelet érjenek el. Az elmúlt év során a platform hirdetői hálózata kilencszeresére, megjelenítői hálózata pedig négyszeresére nőtt, mára több mint 730 millió aktív felhasználót ér el. A több mint 170 országban és régióban működő Petal Ads jelenleg több mint 60 tanúsított ügynökséggel és márkával dolgozik világszerte a Petal Ads Partnerprogramon keresztül.

A Huawei hirdetési szakértői által tartott mesterkurzus megtekinthető az alábbi linken.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés

Friss