Gazdaság

Krónikus munkaerőhiány, KATA-kivezetés, száguldó bérek

munkaerőhiány

Új megoldásokra van szükség a hazai cégek digitális stratégiájában.

Hasítani fog a low-code technológia, jönnek a kiterjesztett IT-csapatok!

Miközben az országok versenyképességét befolyásoló tényezők között ma már kritikus helyen szerepel a gazdaság és társadalom digitális fejlettsége, hazánk rendre csak hátulról szemléli az élbojt az európai rangsorokban: a 2022. évi DESI (Digital Economy and Society Index) mutató alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között mindössze a 22. helyen áll. Kulcsfontosságú lenne tehát, hogy a magyar cégek is csúcssebességre kapcsoljanak a digitalizáció terén, az ehhez szükséges szakértelem bevonása azonban továbbra is nagy kihívást jelent. A legfrissebb iparági becslések szerint két éven belül 26 ezer fős munkaerőhiány lesz az informatikai szektorban, melyet most tovább súlyosbít a kisadózó vállalkozásokat érintő szigorítás is. Hogyan reagálhatnak erre a hazai cégek és milyen új trendek segíthetnek az idő- és költségtakarékos fejlesztések megvalósításában? A Stylers szerint új technológiák adaptálására, a junior-szenior munkaórák hatékonyabb kihasználására és komplett csapatok kölcsönzésére lesz szükség.

A digitális gazdaság élénkítése, következetes fejlesztése és támogatása sokat jelenthet a nemzetközi piacokon mutatkozó bizonytalanság és az elkerülhetetlennek tűnő recesszió okozta kihívások kezelésében – ezzel aligha vitatkozhat bárki. Az ezt évről-évre vizsgáló európai DESI mutató alapján azonban Magyarország nem tud érdemi előrelépést felmutatni ezen a területen, és ez nem csak az összetett helyezésünkben mutatkozik meg: a humán tőke tekintetében az ország a 23. helyen áll, az infokommunikációs szektorban tevékenykedők aránya pedig még mindig viszonylag alacsony (3,9%, szemben az Unióban mért 4,5%-kal). A hosszú idő óta fenyegető szakemberhiány tehát továbbra sem enyhül, sőt, az IVSZ friss szakmai állásfoglalása szerint az egyszerűsített adózás szűkítése (a KATA átalakítása) a munkaerő további elvándorlását, az eddig szabadúszó szakemberek segítségével digitalizálódó vállalkozások megakadását, az informatikai szolgáltatások drágulását hozzák majd magukkal.

Low-code, de nem no-code – az erőforrásokat is optimalizálja a technológia

Igazi 22-es csapdájába kerülhetnek tehát a hazai vállalkozások, melyek világosan látják, hogy a talpon maradáshoz fejleszteniük kell digitális stratégájukat és felkészültségüket, azonban nem találnak ehhez megfelelő, elérhető árú szakértelmet és szolgáltatásokat. Mivel a tartós és növekvő igények miatt egyre mélyülő munkaerőhiány világszintű problémává vált, hamar előtérbe kerültek az ún. low-code megoldások, melyekről a Gartner már 2020-ban megjósolta, hogy óriási jelentőséggel bírnak majd a vállalatok informatikai gyakorlatában a következő évtizedben. De mit is takar tulajdonképpen a technológia? Az „alacsony kódú” fejlesztés lényege röviden az, hogy minimális manuális kódolással lehessen készíteni és bevezetni üzleti alkalmazásokat. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy az előre programozott modulokból már junior szaktudással vagy technológiai ismeretekkel is összeállítható egy egyszerűbb program, a szenior fejlesztőknek pedig elegendő az összetettebb funkciókra koncentrálniuk – mindezzel jelentősen csökkenthetőek a költségek és a projektidő is rövidül, tehát mindenki nyer.

„Fontos azonban eloszlatni a félreértést, hogy a low-code és a no-code szinonímák lennének. Valóban egyre szaporodnak az olyan platformok, melyekkel kezdetleges informatikai tudással is alkothatók programok (ez lenne a no-code), de ezekkel csupán egyszerű automatizmusokra képesek a vállalatok. Ahhoz, hogy egy alkalmazás vagy rendszer valóban hatékonyan szolgálja a szervezet egészét, átfogó szemléletre és magasabb szintű szaktudásra van szükség. Vagyis ezek a megoldások minden oldalról (üzleti és fejlesztői) segítik a digitalizációs törekvéseket, hiszen növelik a hatékonyságot a költségek, az időtényező és az erőforrás- felhasználás szempontjából is, de a programozói szakértelmet nem helyettesíthetik”

mondja Gönczy Gábor, a vállalati digitalizációs megoldásokat kínáló Stylers ügyvezető-tulajdonosa.

Mennek a szabadúszók, jönnek a kölcsönzött csapatok

Az új technológiai megoldások felismerése és adaptálása mellett azt is fontos felmérni, hogy mikor lehet szükség erőforrás-kihelyezésre a belső szaktudás kiegészítéseképpen. Bizonyos speciális applikációk és rendszerek fejlesztése során különböző, széles skálát felölelő szakmai és soft skill-ekre, kompetenciákra lehet szükség, melyeket a fent említett kihívásokkal küzdő toborzók nem, vagy csak rendkívül idő- és költségigényesen tudnának biztosítani. Egyre több cég él emiatt a „team augmentation”, avagy a kiterjesztett-kibővített csapatok alkalmazásának lehetőségével, hogy a házon belül dolgozó fejlesztők mellé egy gondosan összeválogatott, kölcsönzött csapat munkáját is igénybe vehessék.

„Ez nem csupán olcsóbb megoldás, mint a toborzás vagy az új adózási szabályok miatt drasztikusan dráguló szabadúszó munkaórák kifizetése, de az adminisztrációs terhek is csökkenthetők, sőt, az üzleti életben oly fontos rugalmasság, gyors reakciókészség is biztosítható általa. Nem utolsó sorban: a kódolói készségeket a csapatot kölcsönző cég biztosítja, így a megbízó maradéktalanul a termékre, vagyis a kitűzött üzleti célok elérésére koncentrálhat”

magyarázza Gönczy Gábor.

Gazdaság

Győzelemmel felérő állóvízben a tabletek

tablet

Miközben a gazdasági kockázatok miatt szinte minden informatikai eszköz iránt erősen csökken a kereslet, a tableteknél néhány pozitív fejleménynek köszönhetően sikerült egy plusznullás negyedévet hozni.

A sok negatív előjelű elemzés és jelentés tengerében üdítő színfoltot jelent az IDC nemrégiben kiadott tabletpiaci riportja. Az amerikai piackutató számításai szerint ugyanis az eszközök forgalma az idei második negyedévben a vártnál erősebben alakult.

A globális táblagép-szállítások április és június között az előzetes szakértői adatok alapján elérték a 40,5 millió darabot. Ez éves szinten ugyan alig kimutatható, 0,15 százalékos növekedést jelent, de a teljesítmény kapcsán már az is komoly fegyvertény, hogy nem mínusszal kezdődik ez a mutató.

Az időszakot az inflációs nyomás és a geopolitkai feszültségek okozta anomáliák mellett a Kínában még meglévő egészségügyi korlátozások is erősen terhelték. Ezt azonban ellensúlyozni tudták az oktatás területén tapasztalható bevezetések, illetve olyan nagyvolumenű akciós napok, mint amilyen a Kínában júnusi első felében hagyományosan megtartott 618, vagy az Amazon Prime Day. A tabletek pozícióját a “rokon” gyengélkedése szintén javította, hiszen a bizonytalan gazdasági környezetben sok vásárló a PC alternatívájaként dönt az olcsóbb táblagép beszerzése mellett.

Az éves összevetésben állóvíznek tekinthető globális forgalmon azonban a szállítók igen eltérő módon osztoztak. Az első helyezett Apple kicsivel, a második Samsung viszont már komolyabb mértékben, közel 10 százalékkal maradt el az egy évvel korábban realizált értékesítési volumentől. Az Amazon eszközeinél megmutatkozó mintegy 27 százalékkal erősebb kereslet viszont elég volt ahhoz, hogy az amerikai vállalat letaszítsa a területen közel ennyit bukó Lenovót. A toplista utolsó helyére még felférő Huawei pedig nagyjából azt hozta, mint 2021-ben ilyenkor.

Nem kell a kutyának se?

A tabletekkel együtt érkezett az IDC chromebookos jelentése is. A Google Chrome OS-ét futattó, netkapcsolatra kihegyezett speciális számítógépek értékesítése valósággal a földbe állt. A szállítások éves szinten több mint 51 százalékkal, 6 millió darabra csökkentek a második negyedévében.

A csökkenés ugyanakkor nem volt váratlan. Az IDC szerint ebben közrejátszott például az, hogy a piaci szereplőknél még a felhalmozott készleteket kiürítése zajlik. A jelentés megjegyzi azt is, hogy ez az erősen összement szállítási volumen is nagyobb, mint amilyen számokat a pandémia előtt produkált a réspiac. A távoktatás miatt a Chrome egyre elterjedtebbé vált, ami garantálhatja, hogy a negatív trend ellenére a világjárvány előtti minimális értékesítési szintig azért nem töpörödik össze a közeljövőben a szegmens.

Forrás: Bitport

Tovább

Gazdaság

Hamarosan a Viber is indít digitális pénztárcát

viber
ELSŐKÉNT GÖRÖGORSZÁGBAN ÉS NÉMETORSZÁGBAN LESZ ELÉRHETŐ A VIBER PAYMENTS

Újabb finteches megoldással bővíti portfólióját a Rakuten tulajdonában álló Viber csevegőapp. A pénzátutalásos és chatbotos fizetések után elindítja saját digitális tárca megoldását.

Bejelentette a Viber, hogy még tovább szeretné bővíteni jelenlétét a pénzügyi szolgáltatások piacán, ezért Payments néven elindítja a Viber fiókokhoz kapcsolható digitális tárcáját – írja a TechCrunch. A különböző bankszámlákhoz, Visa és Mastercard kártyákhoz kapcsolódó Payments segítségével lehetne a jövőben például csekkeket fizetni, vásárolni és pénzátutalást indítani más felhasználók számára.

A Viber-féle digitális tárca szolgáltatás első körben Görögországban és Németországban indul, a pénzátutalásos lehetőséggel. A görögök az egyik legintenzívebben viberező országok közé tartoznak, ahol az okostelefonok 91 százalékára telepítették már a csevegőappot. A 10,7 millió fős országban a cég 7 millió felhasználót tart számon. A németek közül ugyan mindössze 3 millióan jelennek meg a szolgáltatásban, de a cég szerint jól ismerik a brandet, és nem mellesleg a pénzügyi átutalások szoros kapcsolatban állnak a két ország közt.

A Viber természetesen nem szeretne itt megállni, hamarosan kiterjesztené a tárcákat Európa minden országára. Másfél éven belül pedig az Európán kívüli, globális terjeszkedés is a tervek közt szerepel. Ofir Eyal vezérigazgató hozzátette, hogy a jelenleg is elérhető fizetési szolgáltatások, mint például a chatbotos fizetés egy darabig még maradni fognak, amit főleg a magyar, ukrán és a bolgár viberezők használnak aktívan.

A jövőben azonban a Payments funkcionalitásának fejlődésével a cég szeretné a chatbotos és más viberes fizetési megoldásokat is leváltani, és a digitális tárca szolgáltatáscsomag keretében összefogni.

Forrás: HWSW

Tovább

Gazdaság

Drágult a magyar mobilnet a világ többi szereplőjéhez képest

mobilnet

Egy friss felmérés szerint 1 gigabájtnyi mobil adatforgalomért átlag 525 forintot kell fizetni itthon. Ez 233-ból úgy is csak a 100. helyre elég, hogy az árakat dollárban hasonlították össze.

Miközben a szélessávú internetelérésért világviszonylatban is keveset kell fizetnie egy magyar felhasználónak, a mobilnet területén korábban jellemzően nagyon távol voltunk a legjobb helyezésektől. Szerencsére a tavalyi adatok már azt mutatták, hogy a folyamat pozitív irányba változik. A Cable.co.uk legfrissebb elemzése szerint a 2021-es állapotokhoz képest azonban megint kicsit visszaléptünk, ami sokkal rosszabb is lehetett volna, ha nem épp a forint idei mélypontja körül számolták volna át az összegeket amerikai dollárra.

A brit ár-összehasonlító oldal rendszeresen készít világszintű felméréseket a különböző telekommunikációs szolgáltatások egyes aspektusainak aktuális állásáról. Most publikált jelentésükben a mobilinternetes elérések gigabájtokra vetített árát vizsgálták összesen 233 földrajzi térség közel 6150 szolgáltatói csomagjának elemzésével.

Veterán éllovasok

Az országokban elérhető mobilnetes csomagok idén tavasszal végzett összesítései alapján a legkedvezőbb feltételekkel szinte ugyanazokban a régiókban találkozhatunk, amelyek a korábbi években is a legolcsóbbak között voltak. Izraelnek kvázi bérelt helye van az élen. Az országban jelenleg átlagosan mindössze 4 centbe kerül egy gigabájtnyi forgalom, ami még a második helyezett Olaszországban tapasztalt árképzésnek is csupán a negyede. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára 14 centes eredményével valószínűleg nem véletlenül került San Marino, hiszen a törpeállam internetes infrastruktúráját is az olaszok adják.

A lista legalján szintén megszokott módon eldugott szigetek és szigetcsoportok tanyáznak, illetve itt találunk egy sor afrikai nemzetet is. Az idei szégyenpadot Szent Ilona szigete foglalhatta el, ahol egyetlen gigányi adatforgalomért több mint 40 dollárt kell leszurkolni. Második legrosszabb helyzetben a szintén a britekhez kötődő Falkland-szigetek van: itt potom 38,5 dollárból kijön ugyanez. A Portugáliától csak 1975-ben függetlenedett São Tomé és Príncipe szigetállamban pedig gigabájtonként alig kell 29,5 dollárt adni.

A világátlag egyébként idén 3 dollárra és 12 centre jött ki, azaz a legrágább régiókban ehhez képest 10-12-szeres összeget kérnek, míg a legolcsóbb országokban 20-30-szor, sőt Izrael esetében majdnem 80-szor kevesebből is megvan ugyanaz.

Úgy lettünk olcsóbbak, hogy nem lettünk olcsóbbak

Magyarországról összesen 22 távközlési csomagot vizsgáltak. Ezek eredője adja az átszámítva 1,27 dolláros átlagárat. Első ránézésre bő egy év alatt óriásit csökkentek a hazai mobilnetes árak, hiszen tavaly tavasszal 1,7 dollárra jött ki ugyanez, ami akkor 230-ból a 92. helyezésre volt elég. Hiába csökkent azonban dollárban nagyjából negyedével az átlagár, most már csak a 100. helyre vagyunk jók, mivel a világban közben még erőteljesebb volt a csökkenés.

Továbbá mindenképpen érdemes szót ejteni a forint idei vesszőfutásáról is, hiszen a hazai fizetőeszköz leértékelődése automatikusan csökkenti a dollárban kimutatott árakat. A mostani jelentés számait ráadásul június közepi devizaárfolyamok alapján kalkulálták, amikor több mint 405 forintot kértek egyetlen dollárért. Tavaly tavasszal ehhez képest 300 körül járt a forint, azaz forintban gyakorlatilag ugyanazon az áron kapjuk mobilunkra a netes forgalmat. Változatlan árfolyamok mellett viszont most nagyjából csak a 120. hely környékén tanyáznánk.

Lábjegyzet

Végül azt is érdemes megjegyezni, hogy a vizsgált csomagok túlnyomó része nem csupán adatforgalmazást biztosít az ügyfeleknek, hanem komplex telefonos előfizetésként lebeszélhető perceket, “ingyen” SMS-küldést stb. is tartalmaznak. A régiós keresleti/kínálati sajátosságok és infrastrukturális különbségek mellett tehát ezek a tényezők is nagyban befolyásolhatják azt, miként alakul egy-egy konkrét szolgáltatás árazása.

Forrás: Bitport

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss