Gazdaság

A Digitális Kereskedelmi Szövetség új szintre emeli a magyar e-kereskedelmet

kereskedelem

Bemutatta a hazai e-kereskedelem nemzetközi terjeszkedésének fellendítését célzó stratégiáját a Digitális Kereskedelmi Szövetség.

A magyar e-kereskedelmi színtér kulcsfigurái elhatározták, hogy új szintre emelik a magyar e-kereskedelmet: bemutatta stratégiáját a Digitális Kereskedelmi Szövetség. A szövetség a júniusban nyilvánosságra hozott, átfogó Online Export Kutatásra alapozva határozta meg azokat a legfontosabb célokat,  amelyek a sokszínű és különböző érettségi szintű magyar e-kereskedők növekedését és külpiacra lépését segítik elő.

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért éves MENTA konferenciáján mutatta be a DKSZ a magyar digitális kereskedelem fejlesztését célzó stratégiáját. A szövetség tagjai fontosnak tartják, hogy a magyar e-kereskedők merjenek külföldön is terjeszkedni, hogy meglássák a potenciált a külföldi piacokban úgy, hogy eközben Magyarországon tudják tartani a nemzetközileg értékes munkaerőt. Fontos cél, hogy a sikeres e-kereskedők új generációja számára a nemzetközi piacra lépés már alapvető fókusz legyen.

Az e-kereskedelem jelenleg régiós összehasonlításban jóval fejletlenebb ágazat a magyar gazdaságban, mint a régió más országaiban. Az ágazat magas növekedési potenciállal rendelkezik, ennek optimális kiaknázásához azonban az ökoszisztémában tapasztalható hiányosságokat és kihívásokat kezelni kell. A gátak sok esetben olyan bizonytalanságokon és téves feltevéseken alapulnak, melyek negatív eredménye, hogy a hazai online kereskedők exportálási kedve alacsony.

A legjelentősebb kihívásnak számító digitálisan képzett munkaerő hiánya mellett problémát okoz a hosszú távú stratégia és a külföldi működés elindításához szükséges tudás és kapcsolati tőke hiánya, valamint a lokalizációs és logisztikai nehézségek, amelyek megoldását egyaránt célozza a DKSZ. Mindezt úgy, hogy további kihívást jelent a gyártási, termelési tevékenységek exportjára épülő magyar gazdasági struktúra, a hazai vállalati kultúrára jellemző kockázatkerülés, akárcsak a termék portfóliójukat nem versenyképesnek ítélők kiemelkedően magas 47,7%-os aránya.

“Látható, hogy az e-kereskedelem továbbra is meghatározó ágazata lesz a globális gazdaságnak. Annak érdekében, hogy ez Magyarországon is így legyen, hazánkban is jelentősen át kell alakítani az e-kereskedelmi ágazatot. Meg kell erősíteni a magyar e-kereskedők exportálási képességét, fel kell nőnie egy új generációnak, akik nemzetközi sikereket elérve a regionális e-kereskedelmi ökoszisztéma meghatározói szereplőivé válhatnak. Az elkövetkező időszakban a magyar e-kereskedelmet a globális átlagnál magasabb fejlődési pályára kell állítani. A DKSZ azért fog dolgozni, hogy a hazai kereskedők ne féljenek a külföldi piacra lépéstől, higgyenek az általuk forgalmazott termékek versenyképességében és ne állhasson a növekedésük útjába a megfelelő szaktudással rendelkező versenyképes munkaerő hiánya.”

– fogalmazott Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

A Digitális Kereskedelmi Szövetség tagjai közösen dolgozták ki és határozták meg azokat a fejlesztési lehetőségeket, lehetséges ösztönzőket és eszközöket, amelyek aktívan hozzájárulnak a hazai e-kereskedelem megerősítéséhez és sikeréhez, hogy 2025-ig olyan nemzetközi sikereket elérő magyar e-kereskedő cégek nőjenek fel, akik a régió meghatározó szereplőivé tudnak válni.

A DKSZ kiemelt feladata az e-kereskedőket megfelelően támogató ökoszisztéma építése, mely segíti a magyar cégeket a nemzetközi sikerek elérésében.

Az ökoszisztéma építés az oktatás területén is kiemelt cél. A szövetség az elsődleges megoldást az oktatásban látja, amely egyrészt a magas növekedési potenciállal rendelkező magyar e-kereskedők mentorálását jelenti, másrészt a hazai oktatási ökoszisztémából jelenleg hiányzó oktatási programok fejlesztését és a létező e-kereskedelmi oktatások megerősítését. A DKSZ célja a képzőhelyekkel való együttműködés, akikkel együtt lehet csak megoldást kínálni az ágazat növekedését gátló – elsősorban nyelvismeret és szaktudás hiányából fakadó – kritikussá váló munkaerőhiányra.

Az oktatás mellett elengedhetetlen az ismeretterjesztés és az ágazat edukálása, orientálása egy olyan keretrendszer felépítésével, amely segíti az export folyamatok tervezését és megmutatja, hogy a külpiaci terjeszkedés milyen sokrétű folyamat.

A DKSZ a tévhitek eloszlatását megfelelő kommunikációval és tájékoztatással tervezi, hogy bizonytalanságok és kockázatkerülés helyett, merjenek a cégek hosszú távú stratégiát építeni; a fentiekből fakadó adminisztrációs – jogi, logisztikai és  lokalizációs – kihívásokon tudatos tervezéssel és építkezéssel változtatni.

Az oktatási programokból kinövő sikertörténetekkel a DKSZ tevékeny részt akar vállalni abban az evangelizációs munkában, amely az export általános népszerűsítését jelenit. Fontos jó példák révén bemutatni, hogy miért érdemes exportálni és felhívni a magyar hátterű kereskedők figyelmét arra, hogy egy jó stratégiával fel tudnak készülni a külföldi terjeszkedésre.

“A most bemutatott stratégia olyan célokat fogalmaz meg, melyek a magyar e-kereskedők mostani kihívásaira válaszolnak. A DKSZ számos tevékenységgel tervez hozzájárulni a terület fejlődéséhez, melyek a figyelemfelkeltés és a külpiacra lépés ösztönzése mellett azoknak a kereskedőket feleslegesen bénító problémáknak a kezelését is jelenti, amelyek alapja sok esetben csupán téves feltételezés vagy félelem.”

– mondta Madar Norbert a GKID partnere és vezető tanácsadója. 

“Fontos mérföldkő számunkra az IVSZ Menta konferenciáján bemutatott stratégiánk, amelyben sikerült a legfontosabb ágazati szintű célokat megfogalmaznunk. A DKSZ a következő időszakban az ökoszisztémaépítésre, az export evangelizációra és az e-kereskedelmi oktatási környezet fejlesztésére helyezi a legnagyobb hangsúlyt. Dolgozunk azon a saját mentorprogramon, amellyel a magas fejlődési potenciállal rendelkező cégeket szeretnénk segíteni, de ugyanúgy koncentrálunk arra is, hogy a DKSZ-ben meglévő szakértelemmel és tudásokkal megerősítsük a létező oktatási programokat, amelyek az e-kereskedő cégek számára építik a munkaerőt. Céljaink eléréséhez elengedhetetlen, hogy megtaláljuk és magunk mellé állítsuk a legfontosabb stratégiai partnereket, hogy törekvéseinket a hazai ökoszisztéma szereplőivel összehangoltan, együttműködésben valósítsuk meg. Csak így érhető el, hogy a magyar e-kereskedőket minél több ponton támogató környezet jöjjön létre és egyre több cég induljon a nemzetközi piacok felé.”

mondta Bíró Pál, a Google magyarországi vezetője.

Gazdaság

Mosás után is marad a ruháinkban mérgező biszfenol tartalom

A Tudatos Vásárlók Egyesülete a fehérneműkben található káros vegyianyag tartalom kapcsán annak járt utána, mosással csökken-e a mérgező anyagok mennyisége a textilekben.

Ha kevesebb lesz is a biszfenolok mennyisége, még mindig hatérérték felett marad, ez derül ki a friss vizsgálatból. Tippek, hogy hogyan kerüljük el a hormonkárosító kemikáliákat.

A biszfenol vegyületcsalád az egyik legnagyobb mennyiségben gyártott vegyszer a világon. Leggyakrabban polikarbonát műanyagok összetevőiként használják, de színtartósítóként is jelen van a textíliákban, ruhákban, alsóneműkben. A legismertebb biszfenol vegyület a biszfenol A, vagyis BPA. Mivel ennek hormonkárosító és egészségkárosító hatása már ismert és bizonyított, ezért bizonyos termékekben korlátozták, illetve betiltották a használatát az Európai Unióban és a világ más részein is (cumisüvegek, gyermekeknek szánt tárgyak és játékok, hőpapírok, élelmiszercsomagolás). Azonban az ipar más biszfenol vegyületeket kezdett el használni a biszfenol A helyett. Ilyen többek között a biszfenol S és a biszfenol F, amelyekre jelenleg nincsen tiltás, pedig ezekről is bebizonyosodott, hogy már egész kis dózisban felborítják a hormonrendszert.

Biszfenolok a textilekben

A biszfenolokat színrögzítőként is alkalmazzák a textíliákban. Világszerte a műszálas poliamid textilek 80%-a színtartósító kezelést kap és ugyanígy vegyi segédanyagokat használnak például a spandexhez és az elasztánhoz is. Ezek a színtartósító keverékek tartalmaznak biszfenol S-t és biszfenol F-et, melyek a termékekben maradványként elkerülhetetlenül jelen vannak.

Ezt mérte a Tudatos Vásárlók Egyesülete tesztje, mely sokkoló eredményeket hozott. A vizsgált mintában minden harmadik bugyiban megtalálható volt ez a káros vegyszer, és minden tizedik alsónemű tartalmazott az egészségre káros mennyiségben biszfenolokat. Az egyesület szakemberei ezért arra voltak kíváncsiak, mi történik a mérgező anyagokkal mosás után.

Ki lehet-e mosni a ruhából a mérgező vegyszereket?

“Nagyon fontos, hogy ismerjük az olyan termékek biszfenol tartalmát, amelyekkel egész nap érintkezik a bőrünk, emiatt könnyen átkerülhetnek belőlük a szervezetünkbe a káros anyagok”

– mondja Dénes Júlia, a Tudatos Vásárlók Egyesülete vegyész szakembere.

„Érdemes tudni, mosás során változnak-e a gyártási értékek.”

A mosásra és az ezt követő újabb biszfenol koncentráció mérésre azokat a termékeket választották ki, amelyekben a legtöbb biszfenolt mutatták ki az első vizsgálat során. Normál háztartási mosógéppel, kereskedelmi forgalomban kapható, színes ruhákhoz való mosószerrel mostak. Olyan programot és beállításokat használtak a laboratóriumi szakértők, amelyet a gyártó a termék címkéjén ajánl. A termékeket egyszer mosták ki, majd újra mintát vettek, és megmérték a biszfenol vegyületek koncentrációját.

A mosás utáni mérési eredmények azt mutatják, hogy a biszfenolok összes mennyisége megközelítőleg 75%-kal csökkent. Azonban, ha az egyes mintákat külön-külön vizsgáljuk, a kép összetettebb. Míg egyes alsóneműkben a biszfenolok mennyisége akár 90%-kal is csökkent, addig 4 mintában több biszfenolt sikerült kimutatni mosás után, mint mosás előtt! „Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a mosás során például a műszálas gumis derékrészben jobban koncentrálódó biszfenolok átszivárognak a bugyi másik részeibe, sőt akár egyik fehérneműből a másikba” – mondja Dénes Júlia.

Minden megvizsgált mintára igaz, hogy a mosás után is az ajánlott egészségügyi határérték feletti biszfenolt mennyiséget tartalmazott. Tehát, bár a fehérneműkben a biszfenolok mennyisége általában jelentősen csökkent, a kiindulási értékek olyan magasak voltak, hogy mosás után minden termékben még mindig több, mint 0,8 mg/kg biszfenol volt.

Ráadásul a mosással a biszfenolok elkerülhetetlenül a szennyvízbe kerülnek, ha a szennyvíztisztítás során nem lehetséges teljesen eltávolítani őket, akkor pedig a környezetbe.

Tippek a biszfenolok elkerülésére

A cél elkerülni vagy legalább a lehető legkisebbre csökkenteni a szervezetünkbe bekerülő hormonkárosító anyagok mennyiségét. Azok együttes hatása – a koktélhatás – akár magasabb is lehet, mint az egyes összetevők hatásainak összege.  A Tudatos Vásárlók Egyesülete egyszerűen betartható javaslatai egészségünk szempontjából hosszútávon minőségi javulást jelenthetnek. Fogyasztóként próbáljunk meg jobban odafigyelni arra, hogy mit vásárolunk és használunk. A mindennapi szokások apró változtatásai csökkenthetik a hormonkárosító anyagoknak való kitettséget.

  • Fogyasszunk minél kevesebb konzervet. Ha mindenképpen tartós élelmiszert kell beszerezni, válasszuk inkább a fagyasztott zöldségeket és ételeket vagy üveges konzerveket, illetve a dobozos változatot.
  • Vásároljunk műanyag csomagolás nélküli élelmiszereket. Kerüljük a zsíros ételek műanyag edényekben való tárolását, főzését vagy mikrózását és inkább használjunk üveg- vagy kerámiaedényeket.
  • Friss vízzel töltsük meg a vizes palackokat, és ne igyunk olyan vizet, amely napok óta a palackban áll.
  • Kisgyermekeknek csak olyan tárgyakat adjunk a kezébe, amelyeket szabad a szájukba venni. Lehetőleg kerüljük el, hogy gyermek műanyag tárgyakat rágjanak, illetve csak olyan tárgyakat adjunk a kezükbe, amelyeket az ő korosztályuknak szánt a gyártó.
  • Válasszunk illatanyagmentes krémeket, tisztítószereket és mosószereket. Ne vegyünk a gyerekeknek sem illatosított termékeket, mivel az illatanyag potenciálisan több száz vegyi összetevő keverékét jelenti.

Használat előtt mossuk ki a textíliákat és viseljünk pamutot!

A mosással jelentősen csökkenthetjük a biszfenol koncentrációt a ruhaneműkben, ezért használat előtt feltétlen mossuk ki a textíliákat. A szintetikus ruha és fehérnemű, mint látjuk, gyakran erősen szennyezett problémás biszfenolokkal. Mindegy, hogy drága márkás árukról van szó szaküzletekből, vagy olcsó vagy internetről rendelt textilekről. A pamutból készült termékek viszont gyakran vegyszermentesek vagy lényegesen kevésbé szennyezettek, keressük ezeket a boltokban! A műszálas gyermek fehérneműk is biszfenolokkal szennyezettek. A biszfenolok átjutnak a ruházatból az izzadtságba, és a bőrön keresztül a szervezetbe. Ezért a lehető leghosszabb ideig vásároljunk pamut alsóneműt gyermekeinknek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

A Hankook az idei Aranylabda hivatalos szponzora

A labdarúgás legrangosabb egyéni díja egyesíti erőit a Hankookkal: a gumiabroncsgyártó-vállalat lett az idei Aranylabda díjátadó hivatalos szponzora.

Az Aranylabdát világszerte a férfi és női profi labdarúgók teljesítményének legnívósabb elismeréseként tartják számon. A 68. díjátadó gálát 2024. október 28-án rendezik meg a Théâtre du Châtelet épületében, a francia főváros, Párizs szívében.

A partnerség értelmében mindkét fél használhatja a másik márka logóját, és a Hankook emblémáját a vörös szőnyeg mentén és a sajtóterületen is jól láthatóan elhelyezik. Emellett az UEFA és a Hankook csatornáin folytatott digitális tevékenységek célja, hogy tovább erősítsék a szurkolók márkahűségét.  2024 óta az UEFA, a France Football és a L’Équipe médiavállalatok tulajdonosa, a Groupe Amaury közösen ítélik oda az Aranylabdát. Az elismerést 1956 óta adják át.

“Hivatalos szponzori szerepvállalásunk az Aranylabda díjátadón logikus folytatása az UEFA-val való sokéves gyümölcsöző együttműködésnek”

– nyilatkozta Sanghoon Lee, a Hankook Tire Europe elnöke és COO-ja.

„Ez a partnerség testesíti meg a tökéletes egymásra találást a nemzetközi szponzorációs stratégiánkban, amelynek mindig a Hankook prémium márkaként való pozícionálása volt a középpontban. A labdarúgás továbbra is a legnépszerűbb sport Európában, és emberek millióit köti össze. Büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehetünk ennek.”

Globális szponzorációs stratégia a piac erősítéséhez

A Hankook Tire szponzorációs stratégiája világos megközelítést követ, amely globális, európai és nemzeti szinten is jelentős partnerségeken alapul. A hangsúly az olyan széles hatósugarú, első osztályú platformokon van, mint az ABB FIA Formula E világbajnokság, az UEFA Európa Liga és Konferencia Liga, vagy a Borussia Dortmund labdarúgóklub. Ezeknek a partnerségeknek a célja, hogy világszerte erős jelenlétet teremtsenek, és egyúttal különböző célpiacokat szólítsanak meg. Különösen az UEFA-val való partnerség nyújt lehetőséget arra, hogy a márka aktívan megjelenjen a legfontosabb európai piacokon.

A legjobb férfi és női labdarúgók díjazása mellett a Ballon d’OrTM hét további kategóiában is oszt ki díjakat a labdarúgás területén elért eredményekért. Az idei év újdonsága az Év férfi labdarúgó edzője és az Év női labdarúgó edzője, amelyekkel az edzők a pályán elért sikerekhez való értékes hozzájárulását díjazzák.

Link a Ballon d’OrTM hivatalos videójához: https://www.uefa.tv/video/vod/540365/


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Egyre kedveltebbek az energiahatékony ingatlanok

Két régióban, valamint a családi és társas házak esetében is javultak az energiahatékonysági mutatók a tavalyi felmérés óta – ismertette az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az Energetikai Iránytű legfrissebb megállapításait.

Az idén értékesített lakóingatlanok fajlagos hőveszteségének átlaga a tavalyihoz hasonló eredményt hozott, ám két szegmensben javulást tapasztaltunk – kommentálta Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója a IV. Energetikai Iránytű eredményeit. A felmérés az év első félévben az Otthon Centrum hálózatának közreműködésével értékesített ingatlanok összesítése alapján határozta meg a különböző ingatlantípusok átlagos hőveszteségi mutatóit. A szakember elmondta, a családi házak fajlagos hőveszteség tényezője idén kedvezőbb volt a tavalyi átlagnál, és az 1,12-es átlagérték 0,95 W/m3K-re csökkent. Az ikerházaknál, sorházaknál néhány tizedet romlott a tavalyi második féléves felméréshez képest az idei érték, míg a társasházi lakások valamivel fenntarthatóbbnak bizonyultak, a 0,41 W/m3K átlaga a tavalyi 0,44 W/m3K-hez képest javuló tendenciát mutatott. Ugyanakkor Tóth Csaba leszögezte, az adatsort az értékesített ingatlanok összetételhatása is befolyásolta.

Az energetikai tanúsítás során az épületek energetikai jellemzőit vizsgálták, s a besorolás az ingatlan becsült energiaigénye, szén-dioxid-kibocsátása, fűtéstípusa és melegvízhasználata alapján történt. Az épületekre számított fajlagos hőveszteség tényező azt mutatja meg, hogy a gépészet nélküli ingatlan önmagában mekkora hőveszteséggel üzemeltethető, azaz, mennyire korszerű maga a szerkezet.

A legkedvezőbb mutatókkal idén is a Nyugat-dunántúli (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyében), valamint a Közép-magyarországi régióban (Pest vármegyében) értékesített ingatlanok büszkélkedhettek. Mindkét országrészben jelentős javulást mért az OC az összesített energetikai jellemzők, valamint a fajlagos hőveszteség terén, ami azt mutatja: a piacra került ingatlanok korszerűbbek voltak az előző félévben értékesítetteknél.

A legmagasabb, legkedvezőtlenebb érték a Dél-Alföld régióban mutatkozott az ingatlanok átlagos fajlagos hőveszteség tényezője, és az összesített energetikai jellemzők terén. A sorrend változott tavaly óta, akkor még az Észak-Alföldön volt a legrosszabb ez az érték.

Az OCS PEI értéke az idei első félévi tanúsítások alapján a főváros budai kerületeiben volt a legalacsonyabb, a tavalyi 88,7 százalékhoz képest 86 százalékra javult. A főváros belső kerületeiben viszont romlott a helyzet: a tavalyi második félévben mért 99,8 százalékos érték az idei első félévre lényegesen kedvezőtlenebb 113 százalékra emelkedett, míg a régióközpontokban a tavalyi 93,2 százalékról 97,1 százalékra nőtt.

Tóth Csaba elmondta, minél több a környezetével közvetlenül érintkező felülete van egy lakóegységnek, annál nagyobb az összes lehűlő felülete, ennélfogva nagyobb a hővesztesége is. Ha ez a geometriai adottság ráadásul még korszerűtlen szerkezettel is társul, akkor a hőveszteség még nagyobb lesz. „Ez a magyarázata, hogy a családi háznak jóval magasabb a hőveszteségi tényezője egy iker- vagy társasházi lakásnál” – magyarázta a szakember. Minél kisebb a lehűlő felület, annál kedvezőbb a hőveszteség mértéke, például egy ikerház esetén az épület egyik oldala védett, hiszen a szomszédos ikerház-egység fűtött helyiségeihez kapcsolódik. A társasházaknál az épületen belüli elhelyezkedéstől függ, hogy hány oldalról védett a lakás. Ugyanakkor a hőveszteséget nem csak az elhelyezkedés, de a lakás mérete is befolyásolja. Minél nagyobb alapterületű és belmagasságú egy lakás, a geometriából fakadóan annál nagyobbak a lehűlő felületei.

Ugyanakkor az épület formája mellett nagyon nagy jelentősége van a felhasznált építőanyagoknak és az építési technológiának is. Az elmúlt évtizedben épült lakóingatlanok a korábbi évtizedekhez képest jóval energiahatékonyabbak, ami az árazásra is kihat: a korszerűbb, energiahatékonyabb épületekben magasabb áron keltek el a lakóegységek, mint a rosszabb fajlagos hőveszteségűekben, vagyis a hőveszteségi mutató beépült az árba – jelentette ki Tóth Csaba, aki megjegyezte: emellett természetesen az elhelyezkedés, az ingatlan minőségi állapota, típusa, valamint az építéstechnológia és a fűtés módja is befolyásolja az ár alakulását.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss