Gazdaság

A Digitális Kereskedelmi Szövetség új szintre emeli a magyar e-kereskedelmet

Bemutatta a hazai e-kereskedelem nemzetközi terjeszkedésének fellendítését célzó stratégiáját a Digitális Kereskedelmi Szövetség.

A magyar e-kereskedelmi színtér kulcsfigurái elhatározták, hogy új szintre emelik a magyar e-kereskedelmet: bemutatta stratégiáját a Digitális Kereskedelmi Szövetség. A szövetség a júniusban nyilvánosságra hozott, átfogó Online Export Kutatásra alapozva határozta meg azokat a legfontosabb célokat, amelyek a sokszínű és különböző érettségi szintű magyar e-kereskedők növekedését és külpiacra lépését segítik elő.

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért éves MENTA konferenciáján mutatta be a DKSZ a magyar digitális kereskedelem fejlesztését célzó stratégiáját. A szövetség tagjai fontosnak tartják, hogy a magyar e-kereskedők merjenek külföldön is terjeszkedni, hogy meglássák a potenciált a külföldi piacokban úgy, hogy eközben Magyarországon tudják tartani a nemzetközileg értékes munkaerőt. Fontos cél, hogy a sikeres e-kereskedők új generációja számára a nemzetközi piacra lépés már alapvető fókusz legyen.

Az e-kereskedelem jelenleg régiós összehasonlításban jóval fejletlenebb ágazat a magyar gazdaságban, mint a régió más országaiban. Az ágazat magas növekedési potenciállal rendelkezik, ennek optimális kiaknázásához azonban az ökoszisztémában tapasztalható hiányosságokat és kihívásokat kezelni kell. A gátak sok esetben olyan bizonytalanságokon és téves feltevéseken alapulnak, melyek negatív eredménye, hogy a hazai online kereskedők exportálási kedve alacsony.

A legjelentősebb kihívásnak számító digitálisan képzett munkaerő hiánya mellett problémát okoz a hosszú távú stratégia és a külföldi működés elindításához szükséges tudás és kapcsolati tőke hiánya, valamint a lokalizációs és logisztikai nehézségek, amelyek megoldását egyaránt célozza a DKSZ. Mindezt úgy, hogy további kihívást jelent a gyártási, termelési tevékenységek exportjára épülő magyar gazdasági struktúra, a hazai vállalati kultúrára jellemző kockázatkerülés, akárcsak a termék portfóliójukat nem versenyképesnek ítélők kiemelkedően magas 47,7%-os aránya.

“Látható, hogy az e-kereskedelem továbbra is meghatározó ágazata lesz a globális gazdaságnak. Annak érdekében, hogy ez Magyarországon is így legyen, hazánkban is jelentősen át kell alakítani az e-kereskedelmi ágazatot. Meg kell erősíteni a magyar e-kereskedők exportálási képességét, fel kell nőnie egy új generációnak, akik nemzetközi sikereket elérve a regionális e-kereskedelmi ökoszisztéma meghatározói szereplőivé válhatnak. Az elkövetkező időszakban a magyar e-kereskedelmet a globális átlagnál magasabb fejlődési pályára kell állítani. A DKSZ azért fog dolgozni, hogy a hazai kereskedők ne féljenek a külföldi piacra lépéstől, higgyenek az általuk forgalmazott termékek versenyképességében és ne állhasson a növekedésük útjába a megfelelő szaktudással rendelkező versenyképes munkaerő hiánya.”

– fogalmazott Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

A Digitális Kereskedelmi Szövetség tagjai közösen dolgozták ki és határozták meg azokat a fejlesztési lehetőségeket, lehetséges ösztönzőket és eszközöket, amelyek aktívan hozzájárulnak a hazai e-kereskedelem megerősítéséhez és sikeréhez, hogy 2025-ig olyan nemzetközi sikereket elérő magyar e-kereskedő cégek nőjenek fel, akik a régió meghatározó szereplőivé tudnak válni.

A DKSZ kiemelt feladata az e-kereskedőket megfelelően támogató ökoszisztéma építése, mely segíti a magyar cégeket a nemzetközi sikerek elérésében.

Az ökoszisztéma építés az oktatás területén is kiemelt cél. A szövetség az elsődleges megoldást az oktatásban látja, amely egyrészt a magas növekedési potenciállal rendelkező magyar e-kereskedők mentorálását jelenti, másrészt a hazai oktatási ökoszisztémából jelenleg hiányzó oktatási programok fejlesztését és a létező e-kereskedelmi oktatások megerősítését. A DKSZ célja a képzőhelyekkel való együttműködés, akikkel együtt lehet csak megoldást kínálni az ágazat növekedését gátló – elsősorban nyelvismeret és szaktudás hiányából fakadó – kritikussá váló munkaerőhiányra.

Az oktatás mellett elengedhetetlen az ismeretterjesztés és az ágazat edukálása, orientálása egy olyan keretrendszer felépítésével, amely segíti az export folyamatok tervezését és megmutatja, hogy a külpiaci terjeszkedés milyen sokrétű folyamat.

A DKSZ a tévhitek eloszlatását megfelelő kommunikációval és tájékoztatással tervezi, hogy bizonytalanságok és kockázatkerülés helyett, merjenek a cégek hosszú távú stratégiát építeni; a fentiekből fakadó adminisztrációs – jogi, logisztikai és lokalizációs – kihívásokon tudatos tervezéssel és építkezéssel változtatni.

Az oktatási programokból kinövő sikertörténetekkel a DKSZ tevékeny részt akar vállalni abban az evangelizációs munkában, amely az export általános népszerűsítését jelenit. Fontos jó példák révén bemutatni, hogy miért érdemes exportálni és felhívni a magyar hátterű kereskedők figyelmét arra, hogy egy jó stratégiával fel tudnak készülni a külföldi terjeszkedésre.

“A most bemutatott stratégia olyan célokat fogalmaz meg, melyek a magyar e-kereskedők mostani kihívásaira válaszolnak. A DKSZ számos tevékenységgel tervez hozzájárulni a terület fejlődéséhez, melyek a figyelemfelkeltés és a külpiacra lépés ösztönzése mellett azoknak a kereskedőket feleslegesen bénító problémáknak a kezelését is jelenti, amelyek alapja sok esetben csupán téves feltételezés vagy félelem.”

– mondta Madar Norbert a GKID partnere és vezető tanácsadója.

“Fontos mérföldkő számunkra az IVSZ Menta konferenciáján bemutatott stratégiánk, amelyben sikerült a legfontosabb ágazati szintű célokat megfogalmaznunk. A DKSZ a következő időszakban az ökoszisztémaépítésre, az export evangelizációra és az e-kereskedelmi oktatási környezet fejlesztésére helyezi a legnagyobb hangsúlyt. Dolgozunk azon a saját mentorprogramon, amellyel a magas fejlődési potenciállal rendelkező cégeket szeretnénk segíteni, de ugyanúgy koncentrálunk arra is, hogy a DKSZ-ben meglévő szakértelemmel és tudásokkal megerősítsük a létező oktatási programokat, amelyek az e-kereskedő cégek számára építik a munkaerőt. Céljaink eléréséhez elengedhetetlen, hogy megtaláljuk és magunk mellé állítsuk a legfontosabb stratégiai partnereket, hogy törekvéseinket a hazai ökoszisztéma szereplőivel összehangoltan, együttműködésben valósítsuk meg. Csak így érhető el, hogy a magyar e-kereskedőket minél több ponton támogató környezet jöjjön létre és egyre több cég induljon a nemzetközi piacok felé.”

– mondta Bíró Pál, a Google magyarországi vezetője.

Related Topics:Business digitális e-kereskedelem kereskedelem magyar szövetség

Up Next

Kilencmilliárd euróval nőhet a magyar GDP 2025-ig a digitalizáció felgyorsításával

Don't Miss

Magyar startup segít pótolni a tartalomgyártók kiesett bevételeit

Gazdaság

Nagyon megdrágultak a céges bankszámlák költségei

A BiztosDöntés.hu becslése alapján csak az elmúlt két évben összesen akár 70 százalékkal is növekedhettek a kis- és mikrovállalkozások bankszámla költségei, a magas infláció és a pénzügyi tranzakciós illeték emelkedése következtében.

A szakportál kiszámolta, hogy mennyivel drágultak az utalások a tranzakciós illeték legutóbbi áthárítása óta.

Nagyon megdrágultak az átutalások díjai

A vállalkozások – a lakossággal ellentétben – nem kapnak díjkedvezményt az átutalások első 50 000 forintjára, nincs ingyenes készpénzfelvétel, QR-kódos fizetés vagy fizetési kérelem sem. Ebben a szektorban nem szokás korlátlan díjmentes átutalási lehetőséget adni a bankok részéről, így a vállalkozások csillapítás nélkül a nyakukba kapják a piaci költségnövekedési hatásokat.

Ezt pedig beépítik a viszonteladói vagy végfelhasználói áraikba, így a céges banki díjemeléseket is végső soron a lakosság fizeti meg.

Mennyibe kerül most néhány millió forint átutalása?

A BiztosDöntés.hu piaci gyűjtést végzett 2024 decemberében, amelyben arra volt kíváncsi, hogy jelenleg mennyibe kerül néhány millió forint átutalása több részletben, a számlavezetés havidíjával és a legolcsóbb céges bankkártya éves díjának egyhavi átlagával együtt egy meglévő KKV esetében. Az elemzés alapját az adta, hogy az idén augusztus 1-től érvényes pénzügyi tranzakciós illetékemelést mára jórészt minden bank beépítette a vállalkozóknak kínált bankszámlái díjazásába.

1 millió forint átutalása 10 darab, egyenként 100 000 forintos átutalásként:

(utalások díja + havidíj + egy hónapra eső éves kártyadíj összesen)

BinX – Pénzforgalmi számla 3 290 Ft
Erste Bank- Vállalkozói M Számlacsomag 7 320 Ft
MBH Bank- Lendület Számlacsomag 7 364 Ft
UniCredit Bank- FixPont számlacsomag 7 458 Ft
Gránit Bank – Alapszámla 2 8 107 Ft
Raiffeisen Bank – Vállalkozói Aktív Számla 1 8 386 Ft
OTP Bank – Vállalkozói SPRINT csomag 9 790 Ft
K&H Bank – Start extra 10 877 Ft
MagNet Bank – Mars 12 374 Ft
CIB Bank – Partner Médium vállalkozói számlacsomag 14 910 Ft

Mint látszik, a legolcsóbb és legdrágább vállalkozói számla konstrukció között több mint négyszeres a különbség.

3 millió forint átutalása 6 darab, egyenként 500 000 forintos átutalásként:
(utalások díja + havidíj + egy hónapra eső éves kártyadíj összesen)

BinX – Pénzforgalmi számla 2 494 Ft
MBH Bank- Lendület Számlacsomag 15 800 Ft
UniCredit Bank- FixPont Számlacsomag 17 078 Ft
Erste Bank- Vállalkozói M számlacsomag 19 830 Ft
Gránit Bank – Alapszámla 2+ 19 907 Ft
OTP Bank – Vállalkozói SPRINT csomag 22 000 Ft
Raiffeisen Bank – Vállalkozói Aktív Számla 1 24 186 Ft
K&H Bank – Start extra 25 577 Ft
MagNet Bank – Mars 27 146 Ft
CIB Bank – Partner Médium vállalkozói számlacsomag 27 910 Ft

Ennél a számításnál a különbség a legolcsóbb és a legdrágább között már több, mint tízszeres. De a legolcsóbb utáni első bankszámla is több, mint hatszor drágább összdíjazású.

5 millió forint átutalása 5 darab, egyenként 1 000 000 forintos átutalásként:
(utalások díja + havidíj + egy hónapra eső éves kártyadíj összesen)

BinX – Pénzforgalmi számla 2 295 Ft
MBH Bank- Lendület Számlacsomag 24 659 Ft
UniCredit Bank- FixPont Számlacsomag 28 058 Ft
Gránit Bank- Alapszámla 2+ 31 407 Ft
Erste Bank – Vállalkozói M Számlacsomag 32 690 Ft
OTP Bank – Kisvállalkozói E-számlacsomag 33 750 Ft
Raiffeisen Bank – Vállalkozói Aktív Számla 3 38 613 Ft
K&H Bank – Start extra 41 777 Ft
MagNet Bank – Jupiter 42 672 Ft
CIB Bank – Partner Médium vállalkozói számlacsomag 43 150 Ft

Mint látszik, itt a legolcsóbb és a legdrágább közötti különbség már közel hússzoros a BiztosDöntés.hu vállalkozói bankszámla kalkulátora szerint. Azonban a legolcsóbb és a következő legolcsóbb konstrukció között is több, mint tízszeres a különbség a banki összköltségben.

A táblázatokban az élen végző BinX Zrt. az első magyar alapítású és tulajdonú neobank, melyet az MNB felügyel. A BinX-et a Számlázz.hu alapító hozták létre, így Számlázz.hu-s integrációkat (egyszerűsített számlanyitási folyamat, autokassza és számlakifizetés) is kínál. A BinX teljes értékű pénzforgalmi számlavezetést végez, a számlanyitást a bankokhoz hasonlóan automatikusan jelentik a NAV és a cégnyilvántartás felé.

Jelenleg az egyetlen olyan pénzforgalmi számlát, melyet pár perc alatt szelfivel meg lehet nyitni, a BinX kínálja Magyarországon.

A számlához prémium bankkártya kapcsolódik alapáron, de a Számlázz.hu #profi díjcsomagjára előfizetők számára a BinX-Számlázz.hu co-branded kártya éves díja ingyenes. A BinX az ügyfelei általa kezelt pénzét mindenkor az MNB-nél, vagy alacsony kockázatú értékpapírokban (pl. magyar állampapírban) tartja.

Az áfakörön kívüli vállalkozások lakossági bankszámlát is használhatnak

Az áfa hatálya alá nem tartozó, illetve jelenleg a KATA adózási formát alkalmazó egyéni vállalkozások a drága pénzforgalmi bankszámla helyett a sokkal kedvezőbb díjú lakossági bankszámlával is bankolhatnak. Ezek a számlák azonban nem csak olcsóbbak, de olyan készpénzfelvételi és átutalási kedvezményeket is biztosítanak, amelyek vállalkozói számlákon egyáltalán nem érhetők el.

Gergely Péter ezért azt tanácsolja ezeknek az egyéni vállalkozóknak, hogy éljenek a lehetőséggel, és válasszanak vállalkozásuk pénzügyeinek lebonyolítására egy kedvező bankszámlát a hagyományosan drága céges bankszámla helyett, amellyel jelentős bankköltséget spórolhatnak meg.

Akik már most is lakossági bankszámlát használnak, azok számára a következő pár hónapban emelkednek a díjak a pénzügyi tranzakciós illeték áthárítása miatt, amihez kisvártatva hozzájön még a bank szokásos évi egyszeri inflációs díjemelése is.

Számukra érdemes lehet még az év végén vagy a következő év elején áttekinteni a banki ajánlatokat, és a megemelkedett bankköltségek elfogadása helyett kedvezőbb számlacsomagot választaniuk az új évre.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A körforgásos gazdaságra fókuszál az SZTNH új, kkv-kat támogató kiadványa

Az ipari termeléshez, hulladékkezeléshez köthető környezeti problémák bolygónk egyik legnagyobb kihívása: Európában évi 2,2 milliárd tonna hulladékot termelünk, a legfrissebb Circularity Gap Report szerint azonban a globális gazdaság csak 7,2 %-ban tekinthető körforgásosnak.

A változás szükségességét egyre több piaci szereplő ismeri fel, a Boston Consulting Group felmérése szerint globálisan a vállalatok 65 %-nál a klímaváltozással szembeni küzdelem és a fenntarthatóság kiemelt jelentőséggel bír. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) aktívan tesz azért, hogy a hazai vállalkozások IP (szellemi tulajdon) tudatosak legyenek ezen a téren is, ezért pozitív példákat, és a témában leginkább releváns oltalmi formákat ismertető kiadvánnyal, valamint edukatív kampánnyal segíti a fenntartható működésre törekvő kkv-kat.

A körforgásos gazdaság az erőforrások fenntartható és hatékony felhasználását jelenti: a termékek életciklusa alatt a lehető legtöbbször hasznosítják azokat, így csökkentve a hulladéktermelést és az erőforrás-felhasználást. A „Szellemitulajdon-védelem a körforgásos gazdaságban – Iránytű kkv-knak” című kiadvány, valamint az ehhez kapcsolódó IP Hősök kampány célja, hogy a körforgásos működést szem előtt tartó cégek számára is bemutassa, hogyan szerezhetnek jogi védelmet, növelhetik piaci- és versenyelőnyüket oltalomszerzéssel.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2022-es kkv-jelentése szerint szinte minden (93%) – a felmérésben résztvevő – szellemitulajdon-jogot regisztrált kis- és középvállalkozás pozitív hatást tapasztalt üzleti tevékenységében. „A szellemi tulajdonjogok hasznosítása bevételt is hozhat egy kkv-nak. A tudatosan felépített és kezelt szellemi tulajdonjogi portfólió versenyelőnyt jelent a piacon és vonzóbbá teszi a vállalkozást a befektetők számára is. A legfontosabb azonban, hogy jogbiztonságot teremt, megvédve a vállalkozásokat például a hamisítókkal, másolókkal szemben. Az oltalom megszerzése az első lépés a sikeres innováció hasznosításhoz” – emeli ki Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke.

A kiadvány részletesen tárgyalja a szellemi tulajdon szerepét a körforgásos gazdaságban, az IP stratégia jelentőségét, bemutatja a különböző oltalomtípusokat, valamint olyan innovatív magyar cégeket, amelyek a fenntartható fejlődésért dolgoznak, és tudatosan alkalmazzák a szellemi tulajdonvédelem eszközeit. A megfelelő oltalmakkal körülbástyázott szellemi tulajdon jogilag tisztázott státusza ugyanis megkönnyíti és elősegítheti annak hasznosítását, értékesítését. A fenntartható innovációk iparjogvédelmi oltalmazása piaci előnyt jelenthet a fenntarthatóság mellett elkötelezett vállalkozások számára is, és jó példaként ösztönözhetik a többi szereplőt is, hogy tartsák szem előtt a körkörös gazdaság elveit. Az ilyen jellegű innovációk hasznosítása és ezen értékekre épülő – például védjeggyel megkülönböztetett – márkák ösztönzik a fogyasztókat, hogy környezetbarát szolgáltatásokat és termékeket válasszanak, elősegítve a társadalmi és környezeti jólétet.

Szellemitulajdon-védelem a körforgásos gazdaságban – Iránytű KKV-knak: https://ipmindenkinek.hu/images/KORFORGASOS/IP_Hosok_a_korforgasos_gazdasag_elomozditasaban_2024.08_compressed.pdf

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Csökkent a garázsok túlárazottsága, de így is magas az átlagár

A lakáspiaccal ellentétben a fedett gépkocsitárolók országos átlagára éves szinten csökkenő tendenciát mutat, ám óriási különbségek alakultak ki az egyes települések között: a rekorder Kecskemét, ahol az Otthon Centrum hálózata révén értékesített garázsok átlagára majdnem eléri a tízmillió forintot, ami jócskán felülmúlja a fővárosi árszintet is.

A garázsok idei országos átlagára az előző éves átlagértéknél 6,8 százalékkal alacsonyabb, így a vevők átlagosan 6,8 millió forintot fizettek egy fedett parkolóért 2024-ben. Az árcsökkenés magyarázata azonban nem a lanyhuló kereslettel, hanem sokkal inkább az árkorrekcióval magyarázható.

A főváros esetében a budai kerületekben, illetve a belvárosban 6-7 millió forint közötti sávban mozog az átlagár. A XIII. kerületben 6,7, a IX. kerületben 6,15 millió forint egy garázs átlagára. A külső pesti kerületekben már előfordulnak 6 millió forint alatti fedett gépkocsibeállók, de ezekben a városrészekben a kereslet is jelentősen alacsonyabb.

„A budapesti kerületek árai tovább konvergáltak egymáshoz és a korábbi években tapasztalt, nagy különbség már nincs jelen a városrészek között, ugyanakkor a nagyobb méretű garázsokért több millió forinttal többet is elkérnek, csak úgy, mint azokért, ahol a tároló is benne van az árban”

– ismertette Soóki-Tóth Gábor az Otthon Centrum összesítését. Az elemzési vezető arra is kitért, hogy az elhelyezkedésen kívül a garázsok mérete és jellege is árbefolyásoló tényező: egy nagyobb méretű, önálló garázsért mindig átlag feletti árat kérnek. Ugyanakkor a keresletet nagyban befolyásolja, hogy a környéken mennyire sűrű a beépítés, és milyen a közterületi parkolási lehetőség.

A garázsok ára főváros-szerte az országos átlaggal megegyező mértékben csökkent az utóbbi fél évben. A III. kerületben például 2,7 százalékkal, a IX. kerületben 5,6 százalékkal mérséklődtek az árak.

A szakember azt is elmondta, hogy a vidéki megyei jogú városokban a garázsok iránti kereslet valamivel mérsékeltebb, hiszen több hely van az autók tárolására. A csökkenő kereslet hatása mégsem tükröződik sok településen az árakban, ugyanis a garázsok alapterülete rendszerint több négyzetméterrel nagyobb a fővárosi átlagnál. Másfelől több az egyedi garázs és kevesebb a több tucat autó tárolására alkalmas teremgarázs. Ezzel magyarázható, hogy az országos árrekorder Kecskemét, ahol 9,9 millió forint az átlagár, míg Debrecenben 8 millió forint azátlagérték. A kisebb városokat ennél mérsékeltebb árak jellemzik, Várpalotán például 4,1 millió forint az átlag. Az ár számottevően a vidéki városok többségében nem változott idén, és 5 százalékon belüli ingadozás az irányadó.

Ugyanakkor a garázsok árazásában akár egy településen belül is jelentős eltérések adódhatnak – hívta fel a figyelmet Soóki-Tóth Gábor. Az árat ugyanis jelentősen befolyásolja, hogy fedett tárolót, mélygarázs beállóhelyet vagy különálló garázst kíván vásárolni a vevő. Jellemzően az utóbbi tartozik az átlagár feletti kategóriába, míg a fedett autóbeállók akár harmadával is olcsóbbak lehetnek. Továbbá a garázs állapota és az, hogy új vagy használt, szintén árbefolyásoló tényező.

Az új építésű projektekhez kapcsolt parkolók ára pedig legújabban már a hely méretétől függően is eltérő lehet, ugyanis egyre több fejlesztő diverzifikálja teremgarázs-kínálatát azzal, hogy a kisebb autó tulajdonosainak kedvezőbb áron kínálja a csökkentett méretű helyet, míg a nagy autóval közlekedőknek extra méretű és drágább parkolóhelyet alakít ki.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!