Gazdaság

A Digitális Kereskedelmi Szövetség új szintre emeli a magyar e-kereskedelmet

Bemutatta a hazai e-kereskedelem nemzetközi terjeszkedésének fellendítését célzó stratégiáját a Digitális Kereskedelmi Szövetség.

A magyar e-kereskedelmi színtér kulcsfigurái elhatározták, hogy új szintre emelik a magyar e-kereskedelmet: bemutatta stratégiáját a Digitális Kereskedelmi Szövetség. A szövetség a júniusban nyilvánosságra hozott, átfogó Online Export Kutatásra alapozva határozta meg azokat a legfontosabb célokat, amelyek a sokszínű és különböző érettségi szintű magyar e-kereskedők növekedését és külpiacra lépését segítik elő.

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért éves MENTA konferenciáján mutatta be a DKSZ a magyar digitális kereskedelem fejlesztését célzó stratégiáját. A szövetség tagjai fontosnak tartják, hogy a magyar e-kereskedők merjenek külföldön is terjeszkedni, hogy meglássák a potenciált a külföldi piacokban úgy, hogy eközben Magyarországon tudják tartani a nemzetközileg értékes munkaerőt. Fontos cél, hogy a sikeres e-kereskedők új generációja számára a nemzetközi piacra lépés már alapvető fókusz legyen.

Az e-kereskedelem jelenleg régiós összehasonlításban jóval fejletlenebb ágazat a magyar gazdaságban, mint a régió más országaiban. Az ágazat magas növekedési potenciállal rendelkezik, ennek optimális kiaknázásához azonban az ökoszisztémában tapasztalható hiányosságokat és kihívásokat kezelni kell. A gátak sok esetben olyan bizonytalanságokon és téves feltevéseken alapulnak, melyek negatív eredménye, hogy a hazai online kereskedők exportálási kedve alacsony.

A legjelentősebb kihívásnak számító digitálisan képzett munkaerő hiánya mellett problémát okoz a hosszú távú stratégia és a külföldi működés elindításához szükséges tudás és kapcsolati tőke hiánya, valamint a lokalizációs és logisztikai nehézségek, amelyek megoldását egyaránt célozza a DKSZ. Mindezt úgy, hogy további kihívást jelent a gyártási, termelési tevékenységek exportjára épülő magyar gazdasági struktúra, a hazai vállalati kultúrára jellemző kockázatkerülés, akárcsak a termék portfóliójukat nem versenyképesnek ítélők kiemelkedően magas 47,7%-os aránya.

“Látható, hogy az e-kereskedelem továbbra is meghatározó ágazata lesz a globális gazdaságnak. Annak érdekében, hogy ez Magyarországon is így legyen, hazánkban is jelentősen át kell alakítani az e-kereskedelmi ágazatot. Meg kell erősíteni a magyar e-kereskedők exportálási képességét, fel kell nőnie egy új generációnak, akik nemzetközi sikereket elérve a regionális e-kereskedelmi ökoszisztéma meghatározói szereplőivé válhatnak. Az elkövetkező időszakban a magyar e-kereskedelmet a globális átlagnál magasabb fejlődési pályára kell állítani. A DKSZ azért fog dolgozni, hogy a hazai kereskedők ne féljenek a külföldi piacra lépéstől, higgyenek az általuk forgalmazott termékek versenyképességében és ne állhasson a növekedésük útjába a megfelelő szaktudással rendelkező versenyképes munkaerő hiánya.”

– fogalmazott Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

A Digitális Kereskedelmi Szövetség tagjai közösen dolgozták ki és határozták meg azokat a fejlesztési lehetőségeket, lehetséges ösztönzőket és eszközöket, amelyek aktívan hozzájárulnak a hazai e-kereskedelem megerősítéséhez és sikeréhez, hogy 2025-ig olyan nemzetközi sikereket elérő magyar e-kereskedő cégek nőjenek fel, akik a régió meghatározó szereplőivé tudnak válni.

A DKSZ kiemelt feladata az e-kereskedőket megfelelően támogató ökoszisztéma építése, mely segíti a magyar cégeket a nemzetközi sikerek elérésében.

Az ökoszisztéma építés az oktatás területén is kiemelt cél. A szövetség az elsődleges megoldást az oktatásban látja, amely egyrészt a magas növekedési potenciállal rendelkező magyar e-kereskedők mentorálását jelenti, másrészt a hazai oktatási ökoszisztémából jelenleg hiányzó oktatási programok fejlesztését és a létező e-kereskedelmi oktatások megerősítését. A DKSZ célja a képzőhelyekkel való együttműködés, akikkel együtt lehet csak megoldást kínálni az ágazat növekedését gátló – elsősorban nyelvismeret és szaktudás hiányából fakadó – kritikussá váló munkaerőhiányra.

Az oktatás mellett elengedhetetlen az ismeretterjesztés és az ágazat edukálása, orientálása egy olyan keretrendszer felépítésével, amely segíti az export folyamatok tervezését és megmutatja, hogy a külpiaci terjeszkedés milyen sokrétű folyamat.

A DKSZ a tévhitek eloszlatását megfelelő kommunikációval és tájékoztatással tervezi, hogy bizonytalanságok és kockázatkerülés helyett, merjenek a cégek hosszú távú stratégiát építeni; a fentiekből fakadó adminisztrációs – jogi, logisztikai és lokalizációs – kihívásokon tudatos tervezéssel és építkezéssel változtatni.

Az oktatási programokból kinövő sikertörténetekkel a DKSZ tevékeny részt akar vállalni abban az evangelizációs munkában, amely az export általános népszerűsítését jelenit. Fontos jó példák révén bemutatni, hogy miért érdemes exportálni és felhívni a magyar hátterű kereskedők figyelmét arra, hogy egy jó stratégiával fel tudnak készülni a külföldi terjeszkedésre.

“A most bemutatott stratégia olyan célokat fogalmaz meg, melyek a magyar e-kereskedők mostani kihívásaira válaszolnak. A DKSZ számos tevékenységgel tervez hozzájárulni a terület fejlődéséhez, melyek a figyelemfelkeltés és a külpiacra lépés ösztönzése mellett azoknak a kereskedőket feleslegesen bénító problémáknak a kezelését is jelenti, amelyek alapja sok esetben csupán téves feltételezés vagy félelem.”

– mondta Madar Norbert a GKID partnere és vezető tanácsadója.

“Fontos mérföldkő számunkra az IVSZ Menta konferenciáján bemutatott stratégiánk, amelyben sikerült a legfontosabb ágazati szintű célokat megfogalmaznunk. A DKSZ a következő időszakban az ökoszisztémaépítésre, az export evangelizációra és az e-kereskedelmi oktatási környezet fejlesztésére helyezi a legnagyobb hangsúlyt. Dolgozunk azon a saját mentorprogramon, amellyel a magas fejlődési potenciállal rendelkező cégeket szeretnénk segíteni, de ugyanúgy koncentrálunk arra is, hogy a DKSZ-ben meglévő szakértelemmel és tudásokkal megerősítsük a létező oktatási programokat, amelyek az e-kereskedő cégek számára építik a munkaerőt. Céljaink eléréséhez elengedhetetlen, hogy megtaláljuk és magunk mellé állítsuk a legfontosabb stratégiai partnereket, hogy törekvéseinket a hazai ökoszisztéma szereplőivel összehangoltan, együttműködésben valósítsuk meg. Csak így érhető el, hogy a magyar e-kereskedőket minél több ponton támogató környezet jöjjön létre és egyre több cég induljon a nemzetközi piacok felé.”

– mondta Bíró Pál, a Google magyarországi vezetője.

Related Topics:Business digitális e-kereskedelem kereskedelem magyar szövetség

Up Next

Kilencmilliárd euróval nőhet a magyar GDP 2025-ig a digitalizáció felgyorsításával

Don't Miss

Magyar startup segít pótolni a tartalomgyártók kiesett bevételeit

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Alig veszünk már fel készpénzt

A jegybanki statisztikák szerint a bankkártya forgalom évtizedekkel ezelőtti felfutása óta nem volt példa arra, hogy ne érte volna el a 20 millió darabot az egy negyedév alatt végrehajtott készpénzfelvételi tranzakciók száma, mint most tavasszal.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a falvakba helyezett „buta”, egyfunkciós ATM-ek helyett a bankfiókok szolgáltatásának egy részét kiváltani képes okos ATM-ek járásközpontokba telepítésével érdemben lehetne javítani a vidéki lakosság hozzáférését a pénzügyi szolgáltatásokhoz.

A hazai bankkártya használati szokások nem támasztják alá azt, hogy égetően nagy szükség lenne a hazai készpénzkiadó ATM-hálózat drasztikus fejlesztésére.

A Magyar Nemzeti Bank másfél évtizedre visszanyúlóan fellelhető statisztikái szerint ugyanis eddig nem volt arra példa, hogy egyetlen negyedév alatt ne érte volna el a készpénzfelvételek száma a 20 millió darabot, mint az történt 2025 első negyedévében – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A hátunk mögött hagyott negyedévben a készpénzfelvételek száma alig haladta meg a 19 millió darabot, az egy évvel korábbi szinthez képest a visszaesés 7,8 százalékos. Azaz több mint 1,6 millióval kevesebbszer járultak az ATM-ekhez az ügyfelek.

Gergely Péter szerint a csökkenés trendszerű: éves szinten a tranzakciók száma utoljára három éve, 2022. II. negyedévében növekedett, ám a most megtapasztalt mértékű zuhanásra 2021 óta nem volt példa.

Felgyorsult a hálózatbővítés, de az új szabály teljesíthetetlennek tűnik

A szakértője szerint eközben számottevően bővült a készpénzfelvételi lehetőségek száma: az idei első negyedév végén már 5 212 ATM működött Magyarországon. Az elfogadó hálózat egyetlen év alatt 332 egységgel bővült, a növekedés mértéke a 7 százalékot közelíti.

Éves szinten ilyen mértékű hálózatbővítésre – amióta az MNB nyilvános statisztikák rendelkezésre állnak – nem volt még példa. Jól láthatóan az ATM-hálózat bővítése azóta gyorsult fel, amióta az MNB ezt előírta a bankoknak 2023-ban.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ugyanakkor az is jól látható, hogy a fejlesztésekhez idő kell, hiszen a hálózatbővítés igazából csak 2024. III. negyedévétől pörgött fel. E tekintetben is kérdéses, reális elvárás lehet- e az a jogszabályi előírás, amely az év végéig írná elő az 1 000 főt meghaladó települések mindegyikére az ATM-telepítést. Ez ugyanis szűk fél év alatt több, mint 500 készülék kihelyezését tenné szükségessé, ami teljesíthetetlennek tűnik.

Több ATM, kisebb forgalom

Gergely Péter szerint az ATM-ek rentábilis működtetéséhez érdemi bankkártyaforgalomra lenne szükség, márpedig a forgalom drasztikus csökkenése és a hálózat bővülése együttesen azt eredményezte, hogy egy-egy készpénzkiadó automata naponta átlagosan már csak 40 tranzakciót bonyolít. Hét éve, 2018-ban ez a szám még meghaladta a 60-at. Ha a kistelepülésekre is elviszik a készülékeket, akkor ez a használati arány tovább csökken majd.

A limitemelés szükséges volt

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ugyanakkor az elmúlt hetek szabályozásának van egy olyan készpénzfelvétellel kapcsolatos része, amelyre vita nélkül szükség volt. Az ugyanis előírja a pénzintézetek számára, hogy egy-egy készpénzfelvételi tranzakció során az automatából felvehető összegnek minimálisan el kell érnie a 150  000 forintot.

Gergely Péter arra emlékeztet, hogy az egy készpénzfelvételi tranzakcióra jutó átlagérték 2022 tavasza óta meghaladja a 100 000 forintot, sőt az idei első negyedévben története során először átlépte a 110 ezer forintot. Ennek köszönhetően miközben a készpénzfelvételek darabszáma a már említett nyolc százalékot közelítő mértékben csökkent éves összevetésben, az automatákból kinyert összeg lényegében nem változott, 2 095 milliárd forint volt a negyedévben.

„Buta” falusi ATM helyett „automata bankfiókot” a járásközpontokba

Gergely Péter szerint szükség van a hálózatbővítésre – ám a települések helyett inkább a forgalmas ellátási központokba – pl. járásközpontokba – lenne érdemes automatákat helyezni.

Az ügyfelek érdekét ráadásul a szakértő szerint jobban szolgálná, ha ezeken a helyeken az egyfunkciós, csak készpénzkiadásra alkalmas ATM-ek helyett korszerű, készpénzbefizetésre és egyéb szolgáltatásokra (számlabefizetés, telefonfeltöltés stb.) alkalmas készülékek kerülnének, hiszen ezek révén a kistelepülések lakói is sokkal több pénzügyi szolgáltatáshoz férhetnének hozzá. Ma már egy korszerű ATM ugyanis lényegében bankfióki szintű szolgáltatást tud nyújtani – emlékeztet a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A nyár robbantja be igazán a személyi kölcsön piacot

Egy friss banki felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 2 százaléka finanszírozná banki hitelből a nyaralását, illetve 1 százalék kérne barátoktól, családtagoktól kölcsönt ilyen célra.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ennek némileg ellentmond, hogy az MNB statisztikái alapján rendszerint a nyári hónapok valamelyike jelenti darabszámban a csúcsot a személyi hiteleknél.

Bár saját bevallásuk szerint kevesen finanszírozzák a nyaralásukat banki hitelből, a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint mégis jellemzően a nyári hónapok valamelyikén történik a legtöbb folyósítás. Tavaly például átlagosan havi 25 385 darab szerződést kötöttek a bankok, miközben júliusban 30 982 darabot, ami a legmagasabb érték volt 2024-ben. Ugyanakkor a szerződéses összeg nem júliusban volt a legmagasabb: ekkor 67,1 milliárd forint értékben vettek fel fedezetlen hitelt a magyarok, miközben a legerősebb hónap a december volt 85,4 milliárd forinttal.

Emiatt a nyári hónapokban alacsonyabb az átlagos hitelösszeg is: 2024-ben átlagosan 2,55 millió forintot vettek fel a magyarok, míg a nyári hónapokban 2,39 millió forint volt az átlag. Vagyis többen igényelnek ilyenkor ingatlanfedezet nélküli hitelt, ám általában kisebb összegre van szükségük – jegyzi meg Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Nyaralásra gyorsan, számlanyitás nélkül kell a hitel

A nyáron felvett hitelek esetében az ügyfelek részéről gyakori igény, hogy akár 1-2 millió forintot meghaladó hitelösszeget is gyorsan tudjanak felvenni, mégpedig anélkül, hogy az adott banknál ehhez számlát kellene nyitni. Gergely Péter szerint ez az elvárás az úgynevezett PSD2-alapú jövedelem-ellenőrzésnek köszönhetően már mind több helyen meg is valósítható.

Ez egy uniós irányelv, amely a bankolás digitalizációját segíti. Ennek során az ügyfél beleegyezésével egy fintech szolgáltató vagy egy másik bank rövid időre betekinthet a hitelbírálathoz szükséges bankszámla-információkba.

Ilyen megoldással dolgozik például a Trive Bank, ahol kizárólag online lehet hitelt igényelni, akár munkaidőn kívül és hétvégén is. A hiteligénylés gyors és egyszerű, szelfivel elvégezhető, és a pénz akár 15 percen belül is a számlán lehet.

A bank nem kéri, hogy bankszámlát nyisson nála az ügyfél, a pénzt pedig az általa megjelölt számlára utalja. Előny még, hogy 11 hazai bank netbankjával működik az információmegosztás, így gyakorlatilag bárhol is van számlája valakinek, igényelheti a hitelüket. A Trive Bank eHitel Expressz személyi kölcsönével 450 ezer forint igényelhető 6 hónapos futamidőre, a kamat pedig fix 12 százalék.

Hasonlóan működik a Cofidis Bank Fapados kölcsöne, ami akár 20 perc alatt is igényelhető, a bírálathoz szükséges adatok elektronikus átadásával. A lehetséges hitelösszeg 20 perces igénylés esetén 1 millió és 3 millió forint között lehet. A 20 perces kölcsönt feltétele, hogy az igénylőnek legyen kártya alapú személyi igazolványa, illetve a számlavezető bankja a K&H, az MBH vagy az OTP legyen.

Saját ügyfeleknek több bank is ad gyorskölcsönt

Több bank is biztosít arra lehetőséget a saját ügyfeleinek, hogy mobilapplikáción keresztül online igényeljenek kölcsönt. Ehhez azonban rendszerint az szükséges, hogy már hónapok óta a bank ügyfele legyen az igénylő, és a jövedelme is oda érkezzen.

A CIB Bank ügyfelei, ha jogosultak az előzetesen jóváhagyott hitelajánlatra, akkor egy egyszerű, teljes mértékben online folyamaton keresztül igényelhetnek kölcsönt.

Az Erste Bank ügyfelei a George applikáción keresztül mindössze néhány kattintással tudnak személyi kölcsönt igényelni.

A K&H Bank ügyfelei ugyancsak pár perc alatt igényelhetnek gyorskölcsönt. Ehhez szükséges, hogy legalább 6 hónapja a bankhoz érkezzen a jövedelmük, és az legalább a minimálbér összegét elérje. A számlájukat azonban egyedül kell használniuk, és rendelkezniük kell mobilbank vagy e-bank hozzáféréssel.

Az OTP Banknak szintén van a nap 24 órájában igényelhető gyorskölcsöne meglévő ügyfelek számára. A kölcsönt akkor igényelhetik, ha rendszeres jövedelmük az OTP-hez érkezik, és rendelkeznek internetbank hozzáféréssel.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megnyílt a harmadik pénzcsap: akár teljesen ingyenes lehet a szigetelés – mégis kevesen tudnak róla

Új lehetőség nyílt meg a magyar háztartások előtt az energiahatékonysági felújítások finanszírozására: az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) keretében akár teljes padlásfödém-szigetelést vagy több százezer forintos hozzájárulást lehet kapni fűtéskorszerűsítésre, homlokzatszigetelésre.

A Mapei Kft. szerint a támogatás jelentős része kihasználatlan marad, mert a lakosság túlnyomó része nem is hallott róla.

2025 nyarán háromféle államilag támogatott otthonfelújítási konstrukció fut párhuzamosan, amelyek kombinálhatók egymással: a vidéki felújítási támogatás, a 0 százalékos energetikai hitel, valamint az EKR. A Mapei Kft. szakértői szerint utóbbi a legnagyobb meglepetést hozhatja, hiszen nem kell rá pályázni, nem kell hozzá jövedelemvizsgálat, életkori megkötés vagy értékbecslés – mégis akár milliós nagyságrendű támogatásra jogosít.

„Az EKR-rel a szolgáltatók szó szerint megvásárolják tőlünk az energiamegtakarítást”

– fogalmaz Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. Az energiaszolgáltatókat jogszabály kötelezi arra, hogy évente meghatározott mennyiségű energiamegtakarítást érjenek el. Ezt részben lakossági korszerűsítések támogatásával teljesítik. A felújítás után kiállított energiamegtakarítási tanúsítványokat (HEM) a kivitelezők gyűjtik be, a pénzügyi elszámolás ezen keresztül történik – így a lakosság számára az eljárás gyors és egyszerű marad.

A támogatás típusa függ a korszerűsítés fajtájától: padlásfödém-szigetelés esetén akár 100 százalékos költségfinanszírozás is elérhető, homlokzatszigetelés vagy nyílászárócsere esetén pedig 30–40 százalékos támogatási arány a jellemző. A kivitelezők már 2023-ban több mint 40 ezer ilyen felújítást végeztek el EKR-keretből – jellemzően teljesen térítésmentesen.

Bár az EKR-támogatás igényléséhez nem szükséges pályázatot benyújtani, a támogatás feltétele a megfelelő dokumentáció biztosítása. A kivitelezésről előtte-utána fotókat kell készíteni, elengedhetetlen a vállalkozói szerződés megléte, és igazolni kell a munkálatok megvalósulását is – ezek hiányában a támogatás nem hívható le.

Június 12-én lép életbe a módosított jogszabály: ennek értelmében emelkedik az energiaszolgáltatók által elérendő megtakarítási mennyiség, nő a támogatható intézkedések köre, valamint több támogatás jár a komplex, több munkát tartalmazó felújítások után.

„Az EKR az egyetlen olyan lakossági felújítási támogatási forma Magyarországon, amelyhez nem kell pályázatot írni, mégis több százezer forint megtakarítást jelenthet. A háromféle támogatás összehangolt kihasználásával egy-egy háztartás akár 6–7 millió forintos felújítást is finanszírozhat, minimális önerővel”

– hangsúlyozza Markovich Béla.

Akik energiahatékonysági felújításon gondolkodnak, mielőbb kezdjék el a tájékozódást, és ha lehet, vonjanak be energetikai vagy pályázati tanácsadót a folyamat gördülékeny és szabályszerű lebonyolítása érdekében. Érdemes már most megkezdeni a tervezést, ugyanis a piaci előrejelzések szerint az év második felében várhatóan emelkedni fognak az építőanyagárak, miközben a kivitelezői kapacitások szűkülhetnek. Aki időben lép, az nemcsak jelentős összegeket takaríthat meg, hanem elkerülheti a későbbi torlódásokat és hosszabb várakozási időket is.

Mi az az EKR?

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) egy 2021 óta működő jogszabályi keret, amely kötelező energiamegtakarítást ír elő a szolgáltatóknak. A rendszer működése során a vállalatok a lakosság által elért energiahatékonysági eredményeket is beszámíthatják, így közvetetten finanszírozzák az otthoni korszerűsítéseket. A tanúsított megtakarítást a kivitelezők HEM (Hiteles Energiamegtakarítás) formájában gyűjtik be, és elszámolják a szolgáltatók felé.

További hasznos információk és gyakorlati tanácsok elérhetők a témában a Mapei TV 237. adásában, amely megtekinthető a következő linken: https://www.facebook.com/bela.markovich/posts/pfbid0QF7zFUooGCg5bhLywy4BfBkahM2Rvii1EifmHGZ6SMaQrsx1f6759vn3fCmkQ1Afl.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!