Gazdaság

A Digitális Kereskedelmi Szövetség új szintre emeli a magyar e-kereskedelmet

Bemutatta a hazai e-kereskedelem nemzetközi terjeszkedésének fellendítését célzó stratégiáját a Digitális Kereskedelmi Szövetség.

A magyar e-kereskedelmi színtér kulcsfigurái elhatározták, hogy új szintre emelik a magyar e-kereskedelmet: bemutatta stratégiáját a Digitális Kereskedelmi Szövetség. A szövetség a júniusban nyilvánosságra hozott, átfogó Online Export Kutatásra alapozva határozta meg azokat a legfontosabb célokat, amelyek a sokszínű és különböző érettségi szintű magyar e-kereskedők növekedését és külpiacra lépését segítik elő.

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért éves MENTA konferenciáján mutatta be a DKSZ a magyar digitális kereskedelem fejlesztését célzó stratégiáját. A szövetség tagjai fontosnak tartják, hogy a magyar e-kereskedők merjenek külföldön is terjeszkedni, hogy meglássák a potenciált a külföldi piacokban úgy, hogy eközben Magyarországon tudják tartani a nemzetközileg értékes munkaerőt. Fontos cél, hogy a sikeres e-kereskedők új generációja számára a nemzetközi piacra lépés már alapvető fókusz legyen.

Az e-kereskedelem jelenleg régiós összehasonlításban jóval fejletlenebb ágazat a magyar gazdaságban, mint a régió más országaiban. Az ágazat magas növekedési potenciállal rendelkezik, ennek optimális kiaknázásához azonban az ökoszisztémában tapasztalható hiányosságokat és kihívásokat kezelni kell. A gátak sok esetben olyan bizonytalanságokon és téves feltevéseken alapulnak, melyek negatív eredménye, hogy a hazai online kereskedők exportálási kedve alacsony.

A legjelentősebb kihívásnak számító digitálisan képzett munkaerő hiánya mellett problémát okoz a hosszú távú stratégia és a külföldi működés elindításához szükséges tudás és kapcsolati tőke hiánya, valamint a lokalizációs és logisztikai nehézségek, amelyek megoldását egyaránt célozza a DKSZ. Mindezt úgy, hogy további kihívást jelent a gyártási, termelési tevékenységek exportjára épülő magyar gazdasági struktúra, a hazai vállalati kultúrára jellemző kockázatkerülés, akárcsak a termék portfóliójukat nem versenyképesnek ítélők kiemelkedően magas 47,7%-os aránya.

“Látható, hogy az e-kereskedelem továbbra is meghatározó ágazata lesz a globális gazdaságnak. Annak érdekében, hogy ez Magyarországon is így legyen, hazánkban is jelentősen át kell alakítani az e-kereskedelmi ágazatot. Meg kell erősíteni a magyar e-kereskedők exportálási képességét, fel kell nőnie egy új generációnak, akik nemzetközi sikereket elérve a regionális e-kereskedelmi ökoszisztéma meghatározói szereplőivé válhatnak. Az elkövetkező időszakban a magyar e-kereskedelmet a globális átlagnál magasabb fejlődési pályára kell állítani. A DKSZ azért fog dolgozni, hogy a hazai kereskedők ne féljenek a külföldi piacra lépéstől, higgyenek az általuk forgalmazott termékek versenyképességében és ne állhasson a növekedésük útjába a megfelelő szaktudással rendelkező versenyképes munkaerő hiánya.”

– fogalmazott Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

A Digitális Kereskedelmi Szövetség tagjai közösen dolgozták ki és határozták meg azokat a fejlesztési lehetőségeket, lehetséges ösztönzőket és eszközöket, amelyek aktívan hozzájárulnak a hazai e-kereskedelem megerősítéséhez és sikeréhez, hogy 2025-ig olyan nemzetközi sikereket elérő magyar e-kereskedő cégek nőjenek fel, akik a régió meghatározó szereplőivé tudnak válni.

A DKSZ kiemelt feladata az e-kereskedőket megfelelően támogató ökoszisztéma építése, mely segíti a magyar cégeket a nemzetközi sikerek elérésében.

Az ökoszisztéma építés az oktatás területén is kiemelt cél. A szövetség az elsődleges megoldást az oktatásban látja, amely egyrészt a magas növekedési potenciállal rendelkező magyar e-kereskedők mentorálását jelenti, másrészt a hazai oktatási ökoszisztémából jelenleg hiányzó oktatási programok fejlesztését és a létező e-kereskedelmi oktatások megerősítését. A DKSZ célja a képzőhelyekkel való együttműködés, akikkel együtt lehet csak megoldást kínálni az ágazat növekedését gátló – elsősorban nyelvismeret és szaktudás hiányából fakadó – kritikussá váló munkaerőhiányra.

Az oktatás mellett elengedhetetlen az ismeretterjesztés és az ágazat edukálása, orientálása egy olyan keretrendszer felépítésével, amely segíti az export folyamatok tervezését és megmutatja, hogy a külpiaci terjeszkedés milyen sokrétű folyamat.

A DKSZ a tévhitek eloszlatását megfelelő kommunikációval és tájékoztatással tervezi, hogy bizonytalanságok és kockázatkerülés helyett, merjenek a cégek hosszú távú stratégiát építeni; a fentiekből fakadó adminisztrációs – jogi, logisztikai és lokalizációs – kihívásokon tudatos tervezéssel és építkezéssel változtatni.

Az oktatási programokból kinövő sikertörténetekkel a DKSZ tevékeny részt akar vállalni abban az evangelizációs munkában, amely az export általános népszerűsítését jelenit. Fontos jó példák révén bemutatni, hogy miért érdemes exportálni és felhívni a magyar hátterű kereskedők figyelmét arra, hogy egy jó stratégiával fel tudnak készülni a külföldi terjeszkedésre.

“A most bemutatott stratégia olyan célokat fogalmaz meg, melyek a magyar e-kereskedők mostani kihívásaira válaszolnak. A DKSZ számos tevékenységgel tervez hozzájárulni a terület fejlődéséhez, melyek a figyelemfelkeltés és a külpiacra lépés ösztönzése mellett azoknak a kereskedőket feleslegesen bénító problémáknak a kezelését is jelenti, amelyek alapja sok esetben csupán téves feltételezés vagy félelem.”

– mondta Madar Norbert a GKID partnere és vezető tanácsadója.

“Fontos mérföldkő számunkra az IVSZ Menta konferenciáján bemutatott stratégiánk, amelyben sikerült a legfontosabb ágazati szintű célokat megfogalmaznunk. A DKSZ a következő időszakban az ökoszisztémaépítésre, az export evangelizációra és az e-kereskedelmi oktatási környezet fejlesztésére helyezi a legnagyobb hangsúlyt. Dolgozunk azon a saját mentorprogramon, amellyel a magas fejlődési potenciállal rendelkező cégeket szeretnénk segíteni, de ugyanúgy koncentrálunk arra is, hogy a DKSZ-ben meglévő szakértelemmel és tudásokkal megerősítsük a létező oktatási programokat, amelyek az e-kereskedő cégek számára építik a munkaerőt. Céljaink eléréséhez elengedhetetlen, hogy megtaláljuk és magunk mellé állítsuk a legfontosabb stratégiai partnereket, hogy törekvéseinket a hazai ökoszisztéma szereplőivel összehangoltan, együttműködésben valósítsuk meg. Csak így érhető el, hogy a magyar e-kereskedőket minél több ponton támogató környezet jöjjön létre és egyre több cég induljon a nemzetközi piacok felé.”

– mondta Bíró Pál, a Google magyarországi vezetője.

Related Topics:Business digitális e-kereskedelem kereskedelem magyar szövetség

Up Next

Kilencmilliárd euróval nőhet a magyar GDP 2025-ig a digitalizáció felgyorsításával

Don't Miss

Magyar startup segít pótolni a tartalomgyártók kiesett bevételeit

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!