Gazdaság

A Digitális Kereskedelmi Szövetség új szintre emeli a magyar e-kereskedelmet

Bemutatta a hazai e-kereskedelem nemzetközi terjeszkedésének fellendítését célzó stratégiáját a Digitális Kereskedelmi Szövetség.

A magyar e-kereskedelmi színtér kulcsfigurái elhatározták, hogy új szintre emelik a magyar e-kereskedelmet: bemutatta stratégiáját a Digitális Kereskedelmi Szövetség. A szövetség a júniusban nyilvánosságra hozott, átfogó Online Export Kutatásra alapozva határozta meg azokat a legfontosabb célokat, amelyek a sokszínű és különböző érettségi szintű magyar e-kereskedők növekedését és külpiacra lépését segítik elő.

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért éves MENTA konferenciáján mutatta be a DKSZ a magyar digitális kereskedelem fejlesztését célzó stratégiáját. A szövetség tagjai fontosnak tartják, hogy a magyar e-kereskedők merjenek külföldön is terjeszkedni, hogy meglássák a potenciált a külföldi piacokban úgy, hogy eközben Magyarországon tudják tartani a nemzetközileg értékes munkaerőt. Fontos cél, hogy a sikeres e-kereskedők új generációja számára a nemzetközi piacra lépés már alapvető fókusz legyen.

Az e-kereskedelem jelenleg régiós összehasonlításban jóval fejletlenebb ágazat a magyar gazdaságban, mint a régió más országaiban. Az ágazat magas növekedési potenciállal rendelkezik, ennek optimális kiaknázásához azonban az ökoszisztémában tapasztalható hiányosságokat és kihívásokat kezelni kell. A gátak sok esetben olyan bizonytalanságokon és téves feltevéseken alapulnak, melyek negatív eredménye, hogy a hazai online kereskedők exportálási kedve alacsony.

A legjelentősebb kihívásnak számító digitálisan képzett munkaerő hiánya mellett problémát okoz a hosszú távú stratégia és a külföldi működés elindításához szükséges tudás és kapcsolati tőke hiánya, valamint a lokalizációs és logisztikai nehézségek, amelyek megoldását egyaránt célozza a DKSZ. Mindezt úgy, hogy további kihívást jelent a gyártási, termelési tevékenységek exportjára épülő magyar gazdasági struktúra, a hazai vállalati kultúrára jellemző kockázatkerülés, akárcsak a termék portfóliójukat nem versenyképesnek ítélők kiemelkedően magas 47,7%-os aránya.

“Látható, hogy az e-kereskedelem továbbra is meghatározó ágazata lesz a globális gazdaságnak. Annak érdekében, hogy ez Magyarországon is így legyen, hazánkban is jelentősen át kell alakítani az e-kereskedelmi ágazatot. Meg kell erősíteni a magyar e-kereskedők exportálási képességét, fel kell nőnie egy új generációnak, akik nemzetközi sikereket elérve a regionális e-kereskedelmi ökoszisztéma meghatározói szereplőivé válhatnak. Az elkövetkező időszakban a magyar e-kereskedelmet a globális átlagnál magasabb fejlődési pályára kell állítani. A DKSZ azért fog dolgozni, hogy a hazai kereskedők ne féljenek a külföldi piacra lépéstől, higgyenek az általuk forgalmazott termékek versenyképességében és ne állhasson a növekedésük útjába a megfelelő szaktudással rendelkező versenyképes munkaerő hiánya.”

– fogalmazott Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

A Digitális Kereskedelmi Szövetség tagjai közösen dolgozták ki és határozták meg azokat a fejlesztési lehetőségeket, lehetséges ösztönzőket és eszközöket, amelyek aktívan hozzájárulnak a hazai e-kereskedelem megerősítéséhez és sikeréhez, hogy 2025-ig olyan nemzetközi sikereket elérő magyar e-kereskedő cégek nőjenek fel, akik a régió meghatározó szereplőivé tudnak válni.

A DKSZ kiemelt feladata az e-kereskedőket megfelelően támogató ökoszisztéma építése, mely segíti a magyar cégeket a nemzetközi sikerek elérésében.

Az ökoszisztéma építés az oktatás területén is kiemelt cél. A szövetség az elsődleges megoldást az oktatásban látja, amely egyrészt a magas növekedési potenciállal rendelkező magyar e-kereskedők mentorálását jelenti, másrészt a hazai oktatási ökoszisztémából jelenleg hiányzó oktatási programok fejlesztését és a létező e-kereskedelmi oktatások megerősítését. A DKSZ célja a képzőhelyekkel való együttműködés, akikkel együtt lehet csak megoldást kínálni az ágazat növekedését gátló – elsősorban nyelvismeret és szaktudás hiányából fakadó – kritikussá váló munkaerőhiányra.

Az oktatás mellett elengedhetetlen az ismeretterjesztés és az ágazat edukálása, orientálása egy olyan keretrendszer felépítésével, amely segíti az export folyamatok tervezését és megmutatja, hogy a külpiaci terjeszkedés milyen sokrétű folyamat.

A DKSZ a tévhitek eloszlatását megfelelő kommunikációval és tájékoztatással tervezi, hogy bizonytalanságok és kockázatkerülés helyett, merjenek a cégek hosszú távú stratégiát építeni; a fentiekből fakadó adminisztrációs – jogi, logisztikai és lokalizációs – kihívásokon tudatos tervezéssel és építkezéssel változtatni.

Az oktatási programokból kinövő sikertörténetekkel a DKSZ tevékeny részt akar vállalni abban az evangelizációs munkában, amely az export általános népszerűsítését jelenit. Fontos jó példák révén bemutatni, hogy miért érdemes exportálni és felhívni a magyar hátterű kereskedők figyelmét arra, hogy egy jó stratégiával fel tudnak készülni a külföldi terjeszkedésre.

“A most bemutatott stratégia olyan célokat fogalmaz meg, melyek a magyar e-kereskedők mostani kihívásaira válaszolnak. A DKSZ számos tevékenységgel tervez hozzájárulni a terület fejlődéséhez, melyek a figyelemfelkeltés és a külpiacra lépés ösztönzése mellett azoknak a kereskedőket feleslegesen bénító problémáknak a kezelését is jelenti, amelyek alapja sok esetben csupán téves feltételezés vagy félelem.”

– mondta Madar Norbert a GKID partnere és vezető tanácsadója.

“Fontos mérföldkő számunkra az IVSZ Menta konferenciáján bemutatott stratégiánk, amelyben sikerült a legfontosabb ágazati szintű célokat megfogalmaznunk. A DKSZ a következő időszakban az ökoszisztémaépítésre, az export evangelizációra és az e-kereskedelmi oktatási környezet fejlesztésére helyezi a legnagyobb hangsúlyt. Dolgozunk azon a saját mentorprogramon, amellyel a magas fejlődési potenciállal rendelkező cégeket szeretnénk segíteni, de ugyanúgy koncentrálunk arra is, hogy a DKSZ-ben meglévő szakértelemmel és tudásokkal megerősítsük a létező oktatási programokat, amelyek az e-kereskedő cégek számára építik a munkaerőt. Céljaink eléréséhez elengedhetetlen, hogy megtaláljuk és magunk mellé állítsuk a legfontosabb stratégiai partnereket, hogy törekvéseinket a hazai ökoszisztéma szereplőivel összehangoltan, együttműködésben valósítsuk meg. Csak így érhető el, hogy a magyar e-kereskedőket minél több ponton támogató környezet jöjjön létre és egyre több cég induljon a nemzetközi piacok felé.”

– mondta Bíró Pál, a Google magyarországi vezetője.

Related Topics:Business digitális e-kereskedelem kereskedelem magyar szövetség

Up Next

Kilencmilliárd euróval nőhet a magyar GDP 2025-ig a digitalizáció felgyorsításával

Don't Miss

Magyar startup segít pótolni a tartalomgyártók kiesett bevételeit

Gazdaság

Új korszak a retail ingatlanpiacon: a Westend teljesen digitalizálja a speciális területek bérbeadását

A Westend Magyarországon elsőként vezetett be olyan proptech alapú digitális megoldást, amely a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadását teljes mértékben digitális alapokra helyezi. Az új foglalási felület a mindennapi online foglalási rendszerek logikáját ülteti át a kereskedelmi ingatlanpiac működésébe.

A fejlesztést a Westend B2B és Innovációs Központ csapatai valósították meg azzal a céllal, hogy a bérbeadási folyamat átláthatóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá váljon. Az új platform a https://leasing.westend.hu/ oldalon érhető el, és lehetővé teszi, hogy a partnerek – legyen szó házon belüli együttműködőkről vagy külső bérlőkről – online, transzparens feltételek mellett foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet.

A digitális rendszer egy régóta fennálló piaci igényre reagál. A manuális egyeztetések, e-mailes körök és adminisztratív lépések helyett a platform strukturált, átlátható és jól követhető folyamatot kínál. Ez nemcsak az adminisztrációs terheket csökkenti, hanem felgyorsítja a döntéshozatalt és növeli a működés hatékonyságát is.

A megoldás különösen releváns a retail és ingatlanpiaci szereplők számára, ahol a rugalmasság, a gyors reakcióidő és az átláthatóság egyre fontosabb versenyelőnyt jelent. A Westend célja a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, valamint a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek kezelésének modernizálása innovatív technológiai megoldásokkal.

„A célunk egyértelmű volt: a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, az adminisztrációs terhek csökkentése és a döntéshozatal felgyorsítása. A megoldás lehetővé teszi, hogy a partnerek gyakorlatilag kattintásra foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet, transzparens feltételek mellett”

– emelte ki Pálvölgyi Patrik, a Westend innovációs központ vezetője.

Az új digitális foglalási platform bevezetésével a Westend új mércét állít a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadásában, és a proptech megoldások alkalmazásával a jövő digitális működési modellje felé egyértelmű és határozott lépést tesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Ehetővé tenni a talajt – Magyar deep tech vállalkozás nyit új piacot egy világszabadalommal

Ritka, amikor egy magyar fejlesztés nem egy meglévő iparágba próbál betörni, hanem új piacot definiál. A Draconic Technology Kft. ilyen. Egy deep tech vállalkozás, amely világviszonylatban (PCT -Patent Cooperation Treaty) szabadalmaztatott eljárásával egyszerre szól az élelmiszeriparhoz, az egészségmegőrzéshez, a kozmetikai iparhoz és a jövő gyógyszerkutatásához, mindezt zöld technológiával, hulladék nélkül.

A technológia mögött Dr. Solymosi Péter és Goda Gábor vegyészmérnök valamint csapata áll, akik egy egyszerű, de radikális kérdésből indultak ki: mi van akkor, ha a talaj nem alacsony értékű nyersanyag, hanem egy eddig alulértékelt bioaktív alapanyag forrás?

„A lényeg igazából az, hogy ehető lesz a talaj, pontosabban annak egy igen hasznos frakciója”

– mondja Goda Gábor.

„Ha így nézünk a minket körülvevő talajokra, hirtelen teljesen más üzleti és tudományos tér nyílik meg.”

Egy szabadalom, ami nem terméket, hanem platformot véd

A Draconic Technology szabadalma – „Eljárás élelmiszeripari minőségű fulvosav és/vagy huminsav előállítására” – 2022 márciusában került beadásra, a megadási értesítés pedig 2025. októberében érkezett meg. Azóta a csapat fókusza a skálázhatóságra és a nemzetközi piacra lépésre került.

A szabadalom nem egy konkrét terméket, hanem egy platformtechnológiát véd: egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi humin- és fulvosavak ipari, élelmiszeripari minőségű előállítását talajból, melléktermék képződése nélkül. A folyamat során keletkező technológiai vizek is hasznosíthatók – például levéltrágyák alapanyagaként –, ami a technológiát egyszerre teszi fenntarthatóvá és gazdaságilag skálázhatóvá. Ez az a pont, ahol a megoldás ipari és befektetői szempontból is értelmezhetővé válik.

„Ha lett volna korábban ilyen technológia, nem kaptunk volna rá szabadalmat”

– fogalmaz Goda lakonikusan.

Várpalotai üzem: prémium alapanyag, tudatos választás

A Draconic Technology Várpalotán található üzemében folyik a technológia ipari megvalósítása, ahol a csapat tiszta, érintetlen, gyógyvízzel átitatott térségből származó tőzegből állítja elő a humin- és fulvosav-frakciókat. A kidolgozott technológia prémium alapanyagot és stabil minőséget biztosít.

Miért érdekes ez a piac számára?

A humin- és fulvosavak természetes kelátképzők: alapvető tulajdonságuk, hogy ásványi anyagokat kötnek meg, majd a helyi környezet elektronegativitása alapján, úgymond intelligensen adják le azokat a fejlettebb szervezeteknek.

Egy vas-humát például csak annyi vasat ad le, vagyis tesz elérhetővé, amennyire ténylegesen szükség van, az adott környezetben. A hasznos kelátásványok leadása közben képes káros nehézfémeket – például ólmot vagy higanyt – megkötni és eltávolítani szubsztitúciós cserereakció formájában.

„Úgy pótolunk ásványi anyagot, hogy közben méregtelenítünk”

– mondja Goda.

„Ez az a pont, ahol az élelmiszeripar, a nutraceutikumok és a gyógyszerkutatás elkezd egymásba csúszni.”

Egyes szűkebb fulvosav-frakciók már most ígéretes eredményeket mutatnak preklinikai kutatások során a nem alkoholos májcirrózis és szívizomsorvadás vizsgálatában, ami hosszabb távon új klinikai alkalmazások felé nyithat utat.

Magyar technológia, globális skálázás

A Draconic Technology jelenleg alapanyag-előállítóként pozícionálja magát, elsősorban étrend-kiegészítő, élelmiszeripari és speciális kelátképző felhasználásra. Olyan technológiát kínál, amely különböző iparágak számára képes standardizált, élelmiszeripari minőségű humin- és fulvosav-frakciókat előállítani. Jelenleg aktív tárgyalások zajlanak az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Ghánában, miközben a csapat további nemzetközi piacokra készül.

A humin- és fulvosav-alapú készítmények globális piaca ma már több milliárd dolláros nagyságrendű, elsősorban a mezőgazdaságban és az állategészségügyben, miközben az élelmiszeripari és humán felhasználás még nagyrészt kiaknázatlan területnek számít.

Bár a vállalkozás még early stage fázisban van, a most megkapott világszabadalom stabil alapot ad a következő lépésekhez. A tervek szerint a platformra a következő években további 3–4 szabadalom és új iparági alkalmazások épülnek majd.

„Nem biztos, hogy új molekulát kell kitalálni. Néha elég másképp ránézni arra, ami eddig is ott volt a lábunk alatt”

– zárja Goda Gábor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája: idén is várják a hallgatókat a Széchenyi István Egyetem rendezvényére

Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a győri Széchenyi István Egyetem XVIII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára.

A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvényen a hallgatók valós ipari feladatokon dolgoznak, miközben megismerhetik egymást és a szakma képviselőit is. Regisztrálni március 13-ig lehet.

A legjobb munkákat bemutató csapatok értékes nyereményekkel gazdagodhatnak – ahogy az tavaly is történt. (Fotó: Nagy Gergely/Széchenyi István Egyetem)

A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai tapasztalatot cserélhetnek. Ennek a formája végül egy mérnöki verseny lett: a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. Mindezt a közösségépítés jegyében számos szabadidős program egészíti ki.

A konferencia úgy nyújt gyakorlatorientált képzést, hogy közben a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal és akár tehetséges hallgatókkal is gazdagodhatnak. Az esemény amellett, hogy betekintést enged tényleges projektekbe, összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel. Mindennek célja, hogy a résztvevőknek lehetőségük nyíljon olyan kapcsolatokat kialakítani, amelyek értékesek lesznek későbbi szakmai pályájuk során.

A Széchenyi István Egyetem campusán zajló rendezvény mára nemzetközivé vált, amelyen a hazai egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézmények Szlovákiából, Romániából és Szerbiából. Újdonság, hogy a gépészmérnök, járműmérnök és mechatronikai mérnök szakok mellett idén már a villamosmérnöki szak hallgatóit is várják a rendezvényre.

A program a hagyományoknak megfelelően a nyílt és bárki által látogatható nagyszabású autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 12-én, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 15-ei prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára március 13-ig lehet jelentkezni a regisztrációs űrlap kitöltésével. A korábbi rendezvényekről beszámoló itt és itt olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!