Gazdaság
Kilencmilliárd euróval nőhet a magyar GDP 2025-ig a digitalizáció felgyorsításával
Okos farmok és 5G vezérelt daruk jelölik ki a jövőt – Budapesten mutatkoztak be a legújabb nemzetközi technológiai innovációk a Huawei Innovation Day-en.
2025-ig akár kilencmilliárd euróval is nőhet a magyar GDP, ha sikerül felgyorsítani a digitalizációt, valamint az intelligens megoldások bevezetését a településeken és a vállalkozásokban – hangzott el a Huawei Innovation Day 2022 nemzetközi konferencián, ahol a kormányzati, iparági és akadémiai szféra több mint 250 képviselője gyűlt össze megvitatni a digitális és zöld Európa útját. Olyan, az 5G hálózatra, a mesterséges intelligenciára és robotikára épülő nemzetközi innovációk mutatkoztak be Budapesten, amelyek teljes iparágak átalakulására vannak hatással. A technológia nemcsak az ipar, hanem az energiaátmenet hajtómotorjává is vált, digitális technológiák nélkül ugyanis nem érhető el a zéró kibocsátás célkitűzése.
Európa legújabb technológiai innovációi mutatkoztak be a Huawei Innovation Day 2022 csúcstalálkozón, amelynek idén Budapest adott otthont. A kormányzati szereplők, vállalatvezetők és az akadémiai szféra nemzetközi eseményén arra keresték a választ, hogy az innovatív technológiák hogyan támogathatják a digitális transzformációt, a zöld energiára való áttérést és a biodiverzitás megőrzését, valamint a tehetséggondozást. Miként segítheti a technológia egy digitális és zöld Európa létrejöttét?
„Míg az innováció folyamata tele van bizonytalansággal, a jövő felé vezető utunkon egy dolog biztos: az innováció kulcsfontosságú lesz a fenntartható jövő megvalósításában. Várjuk, hogy partnereinkkel együtt dolgozhassunk egy intelligensebb, zöldebb és fenntartható Európa megteremtésén„
– mondta Jeff Wang, a Huawei Technologies kormányzati kapcsolatokért és kommunikációért felelős elnöke.
„Magyarország az elmúlt években rendkívül komoly sikereket ért el a nagy kínai vállalatok beruházásaiért való versenyben. A Huawei K+F központja Budapesten, valamint az európai szinten legnagyobb logisztikai központja a főváros mellett, számottevő előnyöket jelentenek hazánk számára. Magyarország és a Huawei tíz éve aláírt stratégiai együttműködéséből mindkét fél nagyon sokat profitált, és a magyar kormány készen áll ennek a megállapodásnak a folytatására”
– mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Európa ugyanakkor le van maradva a digitális transzformációban. Shaller-Baross Ernő, az Európai Parlament képviselője hangsúlyozta, hogy az uniós vállalatok jelentős része nem hajt végre semmilyen digitális technológiai stratégiát, és nem is tervez beruházni a digitális átalakulásba. 2020-ra az európai vállalatok 37 százaléka még mindig nem alkalmazott fejlett digitális technológiát, szemben az Egyesült Államokkal, ahol ez az arány 27 százalék.
„2025-ig akár kilencmilliárd euróval is nőhet a magyar GDP, ha sikerül felgyorsítani a digitalizációt, valamint az intelligens megoldások bevezetését a településeken és a vállalkozásokban.”
– mondta az EP képviselő.
5G, avagy a jövő infrastruktúrája
A Huawei úgy látja, hogy 2035-re az 5G által hajtott digitális gazdaság a világ GDP-jének 4,6 százalékáért lesz felelős. Teljes iparágak alakulnak át a technológiára épülve, köztük olyan ágazatok, mint a logisztika, a bányászat vagy a mezőgazdaság. Az eseményen mutatták be, hogy már az 5G technológia segítségével, távolról irányítják a darukat a világ legnagyobb intermodális vasúti terminálján, a fényeslitkei East-West Gate (EWG) terminálon. Az EWG az első olyan vasúti logisztikai létesítmény, amely privát 5G hálózatra építi működését, jelentősen növelve működési hatékonyságát és a munkatársai biztonságát.
Ausztriában a Dronetech és a Huawei intelligens mezőgazdasági megoldást fejlesztett ki, amely 5G technológiát alkalmaz a víz- és növényirtó-felhasználás csökkentése, valamint a termelékenység növelése érdekében. Görögországban a Huawei és a Nova-Wind a görög PROBOTEK startuppal együttműködve innovatív megoldást fejlesztett ki az 5G, a mesterséges intelligencia és a dróntechnológia felhasználásával az erdőtüzek korai észlelésére és az azonnali beavatkozásra.
Technológia nélkül nincs klímasemlegesség
Az energiaszektorban szinte konszenzusnak tekinthető, hogy digitális technológiák alkalmazása nélkül nem lehet elérni 2050-re a zéró kibocsátást. A digitalizáció mára a zöld átmenet hajtómotorjává vált, előretört az áramszektorban, az épületenergetika területén, teljes iparágak alakulnak át és csökkentik jelentősen karbonlábnyomukat a legmodernebb digitális megoldásokkal. A Huawei szerint 2025-ben az IKT-kapcsolatonkénti átlagos szén-dioxid-kibocsátás 15 kilogrammra csökken, ami óriási, 80 százalékos csökkenés a 2015-ös szinthez képest.
„Jó ütemben haladunk az üvegházhatású gázok csökkentése felé, eddig 34 százalékkal csökkentettük a kibocsátásukat, de még sok van előttünk. Az energiaellátásban rendkívül nagy szükség lesz a digitalizációra, előtérbe kell kerülniük az innovatív megoldásoknak, mindezeket el is helyeztük Magyarország beruházási térképén”
– mondta Alföldy-Boruss Márk, a Technológiai és Ipari Minisztérium energiapolitikáért felelős helyettes államtitkára.
„Az IKT-alapú energiamegtakarítás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése messze meghaladja az iparág sajátját, ami nagymértékben hozzájárul az energiamegtakarításhoz és a kibocsátás csökkentéséhez világszerte”
– mondta Radoslaw Kedzia, a Huawei közép-európai és északi régiójának elnökhelyettese. A Huawei a partnereivel együtt több mint 482 milliárd kilowattóra zöld energiát termelt eddig világszerte, melyben nagy szerepe van a vállalat technológiai fejlesztéseinek. A minél nagyobb energiahozam elérésében és a hibák azonnali diagnosztizálásában mesterséges intelligenciával ellátott okos inverterek segítik a napelemes erőműveket. A konferencián a Huawei bemutatta a világ legnagyobb, Törökországban telepített, 140 megawattos tetőre szerelt napelemes megoldását is, amely évente 250 millió kilowattóra zöld energiát állít elő, és 116 525 tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.
A rendezvényen jelentették be, hogy a Technológiai és Ipari Minisztérium, a Magyar Akkumulátor Szövetség, a Planergy Solutions és a Huawei Technologies Hungary közösen a magyar energiaszektor jövőjéről szóló fehér könyvet dolgoznak ki, melynek célja, hogy válaszokat adjon a zöld energiára való átállás kihívásaira, például az energiatárolási stratégiára a magyarországi kis-és középvállalkozásoknak.
A technológia a környezetvédelem területén is megjelent
„Hiszünk abban, hogy a technológia nem állhat szemben a természettel. Ehelyett segítenie kell a természet virágzását, és csökkentenie kell az emberi tevékenységek bolygóra gyakorolt hatását”
– hangsúlyozta Radoslaw Kedzia. A vállalat partnereivel együtt dolgozik a biodiverzitás megőrzésén Európa különböző területein és nemzeti parkjaiban, ahol nyomon követik a fajok viselkedését, és például az orvvadászatra utaló zajok észlelésével óvják meg őket a kihalástól.
A TECH4ALL kezdeményezés részeként a Huawei bejelentette legújabb együttműködését a Bialowieza Nemzeti Parkkal és Rainforest Conncetion szervezettel, melynek célja egy akusztikus megfigyelőrendszer telepítése az erdőkbe az éghajlatváltozás lokális biodiverzitásra gyakorolt hatásainak tanulmányozására.
„A Huawei elkötelezett a tehetségek fejlesztése mellett, ezért egy új megállapodást írtunk alá a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel. A Seeds for the Future ösztöndíj célja az IKT-tanulmányok népszerűsítése a hallgatók körében”
– tette hozzá Radoslaw Kedzia. Az eseményen a Pécsi Tudományegyetem SEED-ösztöndíjasai bemutatták az elkészült projektjeiket is, többek között egy okospólót, amely egy elektrotechnikai laboratórium virtuális terében segít méréseket végezni.
Gazdaság
Új korszak a retail ingatlanpiacon: a Westend teljesen digitalizálja a speciális területek bérbeadását
A Westend Magyarországon elsőként vezetett be olyan proptech alapú digitális megoldást, amely a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadását teljes mértékben digitális alapokra helyezi. Az új foglalási felület a mindennapi online foglalási rendszerek logikáját ülteti át a kereskedelmi ingatlanpiac működésébe.
A fejlesztést a Westend B2B és Innovációs Központ csapatai valósították meg azzal a céllal, hogy a bérbeadási folyamat átláthatóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá váljon. Az új platform a https://leasing.westend.hu/ oldalon érhető el, és lehetővé teszi, hogy a partnerek – legyen szó házon belüli együttműködőkről vagy külső bérlőkről – online, transzparens feltételek mellett foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet.
A digitális rendszer egy régóta fennálló piaci igényre reagál. A manuális egyeztetések, e-mailes körök és adminisztratív lépések helyett a platform strukturált, átlátható és jól követhető folyamatot kínál. Ez nemcsak az adminisztrációs terheket csökkenti, hanem felgyorsítja a döntéshozatalt és növeli a működés hatékonyságát is.
A megoldás különösen releváns a retail és ingatlanpiaci szereplők számára, ahol a rugalmasság, a gyors reakcióidő és az átláthatóság egyre fontosabb versenyelőnyt jelent. A Westend célja a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, valamint a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek kezelésének modernizálása innovatív technológiai megoldásokkal.
„A célunk egyértelmű volt: a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, az adminisztrációs terhek csökkentése és a döntéshozatal felgyorsítása. A megoldás lehetővé teszi, hogy a partnerek gyakorlatilag kattintásra foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet, transzparens feltételek mellett”
– emelte ki Pálvölgyi Patrik, a Westend innovációs központ vezetője.
Az új digitális foglalási platform bevezetésével a Westend új mércét állít a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadásában, és a proptech megoldások alkalmazásával a jövő digitális működési modellje felé egyértelmű és határozott lépést tesz.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Ehetővé tenni a talajt – Magyar deep tech vállalkozás nyit új piacot egy világszabadalommal
Ritka, amikor egy magyar fejlesztés nem egy meglévő iparágba próbál betörni, hanem új piacot definiál. A Draconic Technology Kft. ilyen. Egy deep tech vállalkozás, amely világviszonylatban (PCT -Patent Cooperation Treaty) szabadalmaztatott eljárásával egyszerre szól az élelmiszeriparhoz, az egészségmegőrzéshez, a kozmetikai iparhoz és a jövő gyógyszerkutatásához, mindezt zöld technológiával, hulladék nélkül.
A technológia mögött Dr. Solymosi Péter és Goda Gábor vegyészmérnök valamint csapata áll, akik egy egyszerű, de radikális kérdésből indultak ki: mi van akkor, ha a talaj nem alacsony értékű nyersanyag, hanem egy eddig alulértékelt bioaktív alapanyag forrás?
„A lényeg igazából az, hogy ehető lesz a talaj, pontosabban annak egy igen hasznos frakciója”
– mondja Goda Gábor.
„Ha így nézünk a minket körülvevő talajokra, hirtelen teljesen más üzleti és tudományos tér nyílik meg.”
Egy szabadalom, ami nem terméket, hanem platformot véd
A Draconic Technology szabadalma – „Eljárás élelmiszeripari minőségű fulvosav és/vagy huminsav előállítására” – 2022 márciusában került beadásra, a megadási értesítés pedig 2025. októberében érkezett meg. Azóta a csapat fókusza a skálázhatóságra és a nemzetközi piacra lépésre került.
A szabadalom nem egy konkrét terméket, hanem egy platformtechnológiát véd: egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi humin- és fulvosavak ipari, élelmiszeripari minőségű előállítását talajból, melléktermék képződése nélkül. A folyamat során keletkező technológiai vizek is hasznosíthatók – például levéltrágyák alapanyagaként –, ami a technológiát egyszerre teszi fenntarthatóvá és gazdaságilag skálázhatóvá. Ez az a pont, ahol a megoldás ipari és befektetői szempontból is értelmezhetővé válik.
„Ha lett volna korábban ilyen technológia, nem kaptunk volna rá szabadalmat”
– fogalmaz Goda lakonikusan.
Várpalotai üzem: prémium alapanyag, tudatos választás
A Draconic Technology Várpalotán található üzemében folyik a technológia ipari megvalósítása, ahol a csapat tiszta, érintetlen, gyógyvízzel átitatott térségből származó tőzegből állítja elő a humin- és fulvosav-frakciókat. A kidolgozott technológia prémium alapanyagot és stabil minőséget biztosít.
Miért érdekes ez a piac számára?
A humin- és fulvosavak természetes kelátképzők: alapvető tulajdonságuk, hogy ásványi anyagokat kötnek meg, majd a helyi környezet elektronegativitása alapján, úgymond intelligensen adják le azokat a fejlettebb szervezeteknek.
Egy vas-humát például csak annyi vasat ad le, vagyis tesz elérhetővé, amennyire ténylegesen szükség van, az adott környezetben. A hasznos kelátásványok leadása közben képes káros nehézfémeket – például ólmot vagy higanyt – megkötni és eltávolítani szubsztitúciós cserereakció formájában.
„Úgy pótolunk ásványi anyagot, hogy közben méregtelenítünk”
– mondja Goda.
„Ez az a pont, ahol az élelmiszeripar, a nutraceutikumok és a gyógyszerkutatás elkezd egymásba csúszni.”
Egyes szűkebb fulvosav-frakciók már most ígéretes eredményeket mutatnak preklinikai kutatások során a nem alkoholos májcirrózis és szívizomsorvadás vizsgálatában, ami hosszabb távon új klinikai alkalmazások felé nyithat utat.
Magyar technológia, globális skálázás
A Draconic Technology jelenleg alapanyag-előállítóként pozícionálja magát, elsősorban étrend-kiegészítő, élelmiszeripari és speciális kelátképző felhasználásra. Olyan technológiát kínál, amely különböző iparágak számára képes standardizált, élelmiszeripari minőségű humin- és fulvosav-frakciókat előállítani. Jelenleg aktív tárgyalások zajlanak az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Ghánában, miközben a csapat további nemzetközi piacokra készül.
A humin- és fulvosav-alapú készítmények globális piaca ma már több milliárd dolláros nagyságrendű, elsősorban a mezőgazdaságban és az állategészségügyben, miközben az élelmiszeripari és humán felhasználás még nagyrészt kiaknázatlan területnek számít.
Bár a vállalkozás még early stage fázisban van, a most megkapott világszabadalom stabil alapot ad a következő lépésekhez. A tervek szerint a platformra a következő években további 3–4 szabadalom és új iparági alkalmazások épülnek majd.
„Nem biztos, hogy új molekulát kell kitalálni. Néha elég másképp ránézni arra, ami eddig is ott volt a lábunk alatt”
– zárja Goda Gábor.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája: idén is várják a hallgatókat a Széchenyi István Egyetem rendezvényére
Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a győri Széchenyi István Egyetem XVIII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára.
A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvényen a hallgatók valós ipari feladatokon dolgoznak, miközben megismerhetik egymást és a szakma képviselőit is. Regisztrálni március 13-ig lehet.

A legjobb munkákat bemutató csapatok értékes nyereményekkel gazdagodhatnak – ahogy az tavaly is történt. (Fotó: Nagy Gergely/Széchenyi István Egyetem)
A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai tapasztalatot cserélhetnek. Ennek a formája végül egy mérnöki verseny lett: a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. Mindezt a közösségépítés jegyében számos szabadidős program egészíti ki.
A konferencia úgy nyújt gyakorlatorientált képzést, hogy közben a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal és akár tehetséges hallgatókkal is gazdagodhatnak. Az esemény amellett, hogy betekintést enged tényleges projektekbe, összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel. Mindennek célja, hogy a résztvevőknek lehetőségük nyíljon olyan kapcsolatokat kialakítani, amelyek értékesek lesznek későbbi szakmai pályájuk során.
A Széchenyi István Egyetem campusán zajló rendezvény mára nemzetközivé vált, amelyen a hazai egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézmények Szlovákiából, Romániából és Szerbiából. Újdonság, hogy a gépészmérnök, járműmérnök és mechatronikai mérnök szakok mellett idén már a villamosmérnöki szak hallgatóit is várják a rendezvényre.
A program a hagyományoknak megfelelően a nyílt és bárki által látogatható nagyszabású autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 12-én, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 15-ei prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára március 13-ig lehet jelentkezni a regisztrációs űrlap kitöltésével. A korábbi rendezvényekről beszámoló itt és itt olvasható.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban2 hét ago
A Mercedes Forma–1-es csapatánál gyakornok a Széchenyi István Egyetemen végzett fiatal szakember
-
Gazdaság2 hét ago
A luxusipar digitalizációja: Virtuális polcok és valós igények
-
Gazdaság2 hét ago
Magyar kutatók eredményei formálják az autonóm járművek és robotika jövőjét
-
Ipar2 hét ago
Űrhajókon is használt megoldással csökkentik 30–50 százalékkal a szennyvíztisztító telepek energiaigényét
-
Gazdaság2 hét ago
Egymást érik a változások a fuvarozásban: mindez a fogyasztókra is hatással lehet
-
Gazdaság2 hét ago
Ígéretes kutatási projektek nyertek támogatást a Széchenyi István Egyetemen
-
Gazdaság2 hét ago
A bértranszparencia egy kultúraváltási sokk, amire a cégek többsége nem áll készen
-
Gazdaság2 hét ago
A digitális mezőgazdaság robbanásszerű fejlődés előtt áll Magyarországon







