Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Kilencmilliárd euróval nőhet a magyar GDP 2025-ig a digitalizáció felgyorsításával

gdp

Okos farmok és 5G vezérelt daruk jelölik ki a jövőt – Budapesten mutatkoztak be a legújabb nemzetközi technológiai innovációk a Huawei Innovation Day-en.

2025-ig akár kilencmilliárd euróval is nőhet a magyar GDP, ha sikerül felgyorsítani a digitalizációt, valamint az intelligens megoldások bevezetését a településeken és a vállalkozásokban – hangzott el a Huawei Innovation Day 2022 nemzetközi konferencián, ahol a kormányzati, iparági és akadémiai szféra több mint 250 képviselője gyűlt össze megvitatni a digitális és zöld Európa útját. Olyan, az 5G hálózatra, a mesterséges intelligenciára és robotikára épülő nemzetközi innovációk mutatkoztak be Budapesten, amelyek teljes iparágak átalakulására vannak hatással. A technológia nemcsak az ipar, hanem az energiaátmenet hajtómotorjává is vált, digitális technológiák nélkül ugyanis nem érhető el a zéró kibocsátás célkitűzése.

Európa legújabb technológiai innovációi mutatkoztak be a Huawei Innovation Day 2022 csúcstalálkozón, amelynek idén Budapest adott otthont. A kormányzati szereplők, vállalatvezetők és az akadémiai szféra nemzetközi eseményén arra keresték a választ, hogy az innovatív technológiák hogyan támogathatják a digitális transzformációt, a zöld energiára való áttérést és a biodiverzitás megőrzését, valamint a tehetséggondozást. Miként segítheti a technológia egy digitális és zöld Európa létrejöttét?

Míg az innováció folyamata tele van bizonytalansággal, a jövő felé vezető utunkon egy dolog biztos: az innováció kulcsfontosságú lesz a fenntartható jövő megvalósításában. Várjuk, hogy partnereinkkel együtt dolgozhassunk egy intelligensebb, zöldebb és fenntartható Európa megteremtésén

– mondta Jeff Wang, a Huawei Technologies kormányzati kapcsolatokért és kommunikációért felelős elnöke.

„Magyarország az elmúlt években rendkívül komoly sikereket ért el a nagy kínai vállalatok beruházásaiért való versenyben. A Huawei K+F központja Budapesten, valamint az európai szinten legnagyobb logisztikai központja a főváros mellett, számottevő előnyöket jelentenek hazánk számára. Magyarország és a Huawei tíz éve aláírt stratégiai együttműködéséből mindkét fél nagyon sokat profitált, és a magyar kormány készen áll ennek a megállapodásnak a folytatására”

– mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Európa ugyanakkor le van maradva a digitális transzformációban. Shaller-Baross Ernő, az Európai Parlament képviselője hangsúlyozta, hogy az uniós vállalatok jelentős része nem hajt végre semmilyen digitális technológiai stratégiát, és nem is tervez beruházni a digitális átalakulásba. 2020-ra az európai vállalatok 37 százaléka még mindig nem alkalmazott fejlett digitális technológiát, szemben az Egyesült Államokkal, ahol ez az arány 27 százalék. 

„2025-ig akár kilencmilliárd euróval is nőhet a magyar GDP, ha sikerül felgyorsítani a digitalizációt, valamint az intelligens megoldások bevezetését a településeken és a vállalkozásokban.”

– mondta az EP képviselő.

5G, avagy a jövő infrastruktúrája

A Huawei úgy látja, hogy 2035-re az 5G által hajtott digitális gazdaság a világ GDP-jének 4,6 százalékáért lesz felelős. Teljes iparágak alakulnak át a technológiára épülve, köztük olyan ágazatok, mint a logisztika, a bányászat vagy a mezőgazdaság. Az eseményen mutatták be, hogy már az 5G technológia segítségével, távolról irányítják a darukat a világ legnagyobb intermodális vasúti terminálján, a fényeslitkei East-West Gate (EWG) terminálon. Az EWG az első olyan vasúti logisztikai létesítmény, amely privát 5G hálózatra építi működését, jelentősen növelve működési hatékonyságát és a munkatársai biztonságát.

Ausztriában a Dronetech és a Huawei intelligens mezőgazdasági megoldást fejlesztett ki, amely 5G technológiát alkalmaz a víz- és növényirtó-felhasználás csökkentése, valamint a termelékenység növelése érdekében. Görögországban a Huawei és a Nova-Wind a görög PROBOTEK startuppal együttműködve innovatív megoldást fejlesztett ki az 5G, a mesterséges intelligencia és a dróntechnológia felhasználásával az erdőtüzek korai észlelésére és az azonnali beavatkozásra.

Technológia nélkül nincs klímasemlegesség

Az energiaszektorban szinte konszenzusnak tekinthető, hogy digitális technológiák alkalmazása nélkül nem lehet elérni 2050-re a zéró kibocsátást. A digitalizáció mára a zöld átmenet hajtómotorjává vált, előretört az áramszektorban, az épületenergetika területén, teljes iparágak alakulnak át és csökkentik jelentősen karbonlábnyomukat a legmodernebb digitális megoldásokkal. A Huawei szerint 2025-ben az IKT-kapcsolatonkénti átlagos szén-dioxid-kibocsátás 15 kilogrammra csökken, ami óriási, 80 százalékos csökkenés a 2015-ös szinthez képest.

„Jó ütemben haladunk az üvegházhatású gázok csökkentése felé, eddig 34 százalékkal csökkentettük a kibocsátásukat, de még sok van előttünk. Az energiaellátásban rendkívül nagy szükség lesz a digitalizációra, előtérbe kell kerülniük az innovatív megoldásoknak, mindezeket el is helyeztük Magyarország beruházási térképén”

– mondta Alföldy-Boruss Márk, a Technológiai és Ipari Minisztérium energiapolitikáért felelős helyettes államtitkára.

„Az IKT-alapú energiamegtakarítás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése messze meghaladja az iparág sajátját, ami nagymértékben hozzájárul az energiamegtakarításhoz és a kibocsátás csökkentéséhez világszerte”

– mondta Radoslaw Kedzia, a Huawei közép-európai és északi régiójának elnökhelyettese. A Huawei a partnereivel együtt több mint 482 milliárd kilowattóra zöld energiát termelt eddig világszerte, melyben nagy szerepe van a vállalat technológiai fejlesztéseinek. A minél nagyobb energiahozam elérésében és a hibák azonnali diagnosztizálásában mesterséges intelligenciával ellátott okos inverterek segítik a napelemes erőműveket. A konferencián a Huawei bemutatta a világ legnagyobb, Törökországban telepített, 140 megawattos tetőre szerelt napelemes megoldását is, amely évente 250 millió kilowattóra zöld energiát állít elő, és 116 525 tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.

A rendezvényen jelentették be, hogy a Technológiai és Ipari Minisztérium, a Magyar Akkumulátor Szövetség, a Planergy Solutions és a Huawei Technologies Hungary közösen a magyar energiaszektor jövőjéről szóló fehér könyvet dolgoznak ki, melynek célja, hogy válaszokat adjon a zöld energiára való átállás kihívásaira, például az energiatárolási stratégiára a magyarországi kis-és középvállalkozásoknak.

A technológia a környezetvédelem területén is megjelent

Hiszünk abban, hogy a technológia nem állhat szemben a természettel. Ehelyett segítenie kell a természet virágzását, és csökkentenie kell az emberi tevékenységek bolygóra gyakorolt hatását”

– hangsúlyozta Radoslaw Kedzia. A vállalat partnereivel együtt dolgozik a biodiverzitás megőrzésén Európa különböző területein és nemzeti parkjaiban, ahol nyomon követik a fajok viselkedését, és például az orvvadászatra utaló zajok észlelésével óvják meg őket a kihalástól.

A TECH4ALL kezdeményezés részeként a Huawei bejelentette legújabb együttműködését a Bialowieza Nemzeti Parkkal és Rainforest Conncetion szervezettel, melynek célja egy akusztikus megfigyelőrendszer telepítése az erdőkbe az éghajlatváltozás lokális biodiverzitásra gyakorolt hatásainak tanulmányozására.

„A Huawei elkötelezett a tehetségek fejlesztése mellett, ezért egy új megállapodást írtunk alá a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel. A Seeds for the Future ösztöndíj célja az IKT-tanulmányok népszerűsítése a hallgatók körében”

– tette hozzá Radoslaw Kedzia. Az eseményen a Pécsi Tudományegyetem SEED-ösztöndíjasai bemutatták az elkészült projektjeiket is, többek között egy okospólót, amely egy elektrotechnikai laboratórium virtuális terében segít méréseket végezni.

Gazdaság

A magyarok közel fele akciókkal spórol nyáron a Viber felmérése szerint

A nyár sokak számára a kikapcsolódás időszaka, a nyaralások, programok és egyéb szezonális kiadások azonban könnyen próbára tehetik a pénztárcát.

A Rakuten Viber Magyarország három egymást követő szavazásban kérdezte közösségét nyári költési szokásaikról. A közel 28 ezer leadott szavazatból kirajzolódik, mi befolyásolja leginkább a nyári kiadásokat, mire költünk a legkönnyebben a tervezettnél többet, és hogyan próbáljuk kordában tartani a költségeinket.

A válaszadók közel fele, 47 százaléka szerint elsősorban a nyári terveiktől függ, mennyit költenek az év többi részéhez képest. Több mint minden negyedik válaszadó, 27 százalék rendszerint többet költ nyáron, míg 21 százalék nagyjából ugyanannyit, mint máskor. Mindössze 5 százalék számolt be arról, hogy a nyári hónapokban kevesebbet költ.

A tervezett költségvetést leginkább a nyaralás és az utazás teszi próbára. A válaszadók 43 százaléka ezen a területen költ a legkönnyebben többet az előzetesen tervezettnél. Az online vásárlást 10 százalék, az éttermeket és kávézókat 7 százalék, a fesztiválokat, koncerteket és egyéb programokat pedig 6 százalék jelölte meg. Ugyanakkor a válaszadók több mint harmada, 34 százaléka úgy nyilatkozott, hogy általában sikerül tartania magát a költségvetéséhez.

A kiadások kordában tartásában a kedvezmények játsszák a legfontosabb szerepet. A válaszadók 47 százaléka akciókat és kedvezményeket keres, hogy kontroll alatt tartsa nyári költéseit. 23 százalék előre meghatározza, mennyit költhet, míg 12 százalék az árak összehasonlítására támaszkodik. Ezzel szemben közel minden ötödik válaszadó, 18 százalék azt mondta, hogy nem igazán követi a kiadásait.

Az eredmények a vállalkozások számára is hasznos fogyasztói insightokat mutatnak. Mivel a válaszadók közel fele aktívan keresi az akciókat és kedvezményeket, a jól látható, könnyen elérhető és egyértelműen kommunikált ajánlatok fontos szerepet játszhatnak a nyári vásárlási döntésekben. Az adatokból az is látszik, hogy a költés erősen függ az aktuális tervektől, így a megfelelő időben és releváns helyzetben elérhető ajánlatok különösen értékesek lehetnek a fogyasztók számára.

A Viber szavazás alapján tehát a nyári kiadások alakulását elsősorban az határozza meg, milyen programokat tervezünk, a költségvetést pedig legkönnyebben az utazás írja felül. Amikor viszont spórolásról van szó, a magyar Viber-közösség legnagyobb része az akciókra és kedvezményekre támaszkodik.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Újabb magyar szakember kapott régiós feladatot a Schneider Electricnél

A Schneider Electric a „Tendering and Transformation” terület közép- és kelet-európai régióért felelős vezetőjének nevezte ki Gondos Gabriellát.

A szakember feladata lesz a régió tendering csapatainak irányítása, az ajánlatkészítési folyamatok és a szervezet működésének fejlesztése, valamint a vállalat ügyfélközpontú szemléletének további erősítése.

Gondos Gabriella a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett építészmérnöki végzettséget. Szakmai pályafutása elején több cégnél is építészként, illetve projektmenedzserként dolgozott. 2012 és 2018 között a GE Lighting munkatársa volt, ahol elsősorban beszerzéssel és ahhoz kapcsolódó folyamatfejlesztéssel foglalkozott különböző pozíciókban, 2014-től csoportvezetőként, majd 2019 januárjától a vállalatcsoporton belül folytatta karrierjét, ahol „Sourcing Manager” pozícióban az ellátási lánccal kapcsolatos programok irányításáért és a folyamatfejlesztésért felelt.

A szakember 2020 márciusában csatlakozott a Schneider Electric magyarországi csapatához, ahol kezdetben beszerzéssel foglalkozott, majd 2022. júliusától projektvégrehajtási vezetőként dolgozott. Új pozíciójában feladatai közé tartozik a közép- és kelet-európai régió tendering szervezetének irányítása, valamint annak felkészítése a jövő kihívásaira, hogy a Schneider Electric az elektrifikáció és a digitalizáció területén komplex tanácsadó partnerként tudja támogatni ügyfeleit. Munkájának kiemelt célja, hogy a szervezet gyorsabban, rugalmasabban és még magasabb színvonalú ajánlatokkal, illetve vevőtámogatással tudjon alkalmazkodni a piac egyre gyorsabban változó elvárásaihoz.

„Nagy megtiszteltetés számomra a régiós kinevezés és eddigi vezetői, valamint projektmenedzsment tapasztalataimra építve bízom benne, hogy sikerül még hatékonyabbá tenni a tenderfolyamatok lebonyolítását a régióban. Vezetőként mindig a megoldásokra és a minőségre fókuszáltam, és kiemelten fontosnak tartom, hogy növeljem az ügyfélelégedettséget, a sebességet, a minőséget, valamint a versenyképességet, tovább erősítve Schneider Electric piacvezető szerepét a régióban. Kiemelt figyelmet szerenék fordítani a szervezeti kultúrára és az employer brandingre is”

– mondta el Gondos Gabriella.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Ilyen sem volt még: már naponta kétezer személyi kölcsönt szórnak ki a bankok

Több mint 42 ezer személyi kölcsönt vettek fel a magyarokjúniusban, amihez még csak hasonlóra sem volt példa korábban – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből.

A rekordszámú szerződéshez eddig soha nem látott szerződéses összeg is társult, egy átlagos hitel összege már 3,6 millió forint fölé emelkedett. Az óriási kereslethez az egyre alacsonyabb, sok esetben már 10 százalék alatti kamatok mellett hozzájárul az online értékesítés térnyerése is.

A rekordösszegű, összesen 156,5 milliárd forintnyi új szerződés mellett az ügyletek számánál is nagy ugrást hozott június a személyi kölcsönöknél. A jegybank adatai szerint csak ebben a hónapban 42 483 szerződést kötöttek a pénzügyi szolgáltatók, ami hatalmas rekordnak számít. A 2026 júniusa előtt a legtöbb személyi kölcsönt 2025 júliusában vették fel az ügyfelek. Ám még az akkori 36 570 szerződés is jócskán elmarad a mostani csúcstól. A nyár első hónapjában már minden egyes munkanapra közel kétezer új hitel jutott átlagosan – szemlélteti a személyi kölcsönök iránti keresletet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Közeledünk a négymilliós átlaghoz

Az év első felében összesen 705,5 milliárd forint  személyi kölcsönt vettek fel az igénylők, ami több mint harmadával nagyobb az egy évvel korábbi összegnél. Az első hat hónap adatait látva gyökeres negatív fordulat kellene a keresletben ahhoz, hogy ne dőljön meg a tavalyi egész évi, 1120 milliárd forintos szerződéskötési rekord. 

A bankok hitelezésének kiugró növekedéséhez az is hozzájárult, hogy az egy szerződésre jutó átlagos összeg is megugrott. Az év első felének adatait figyelembe véve 3,63 millió forintot ért el, miközben egy évvel korábban még csak 3,17 millió forint volt.

Már ennyiért is hiteleznek a bankok

Gergely Péter szerint a személyi kölcsönök egyre erősödő keresletében kulcsszerepe lehet annak, hogy folyamatosan csökkennek a kamatok. A Magyar Nemzeti Bank által kimutatott, a szerződéses összeggel súlyozott átlagos, éves kamat 14,11 százalékra csökkent júniusban, amelynél alacsonyabbra legutóbb bő négy évvel korábban akadt példa, 2022 áprilisában. A Biztosdöntés.hu személyi kölcsön kalkulátorának adatai szerint a klasszikus személyi kölcsönöket kínáló pénzintézetek mindegyikénél elérhető már 10 százalék alatti, éves kamat. Több pénzintézet már 9,5 százalék alá is lement a legjobb ajánlatával.

Utóbbiak közé tartozik a Trive Bank, amelynél az eHitel Expressz nevű konstrukció 9,4 százalékos éves kamat mellett érhető el. A futamidő ennél 6 hónap, a hitel összege pedig 500 000 forint lehet. A kizárólag online csatornán értékesítő banknál eHitel Max néven elérhető 5 millió forintos összegű hitel is, itt a futamidő 60 hónap, az éves kamat pedig 14,9 százalék.

Az MBH Bank teljesen online igényelhető, 5 millió és 10 millió forint közötti összegű személyi kölcsönénél 9,39 százalék is lehet az éves kamat, ha az igénylőnek a banknál vezetett számlájára érkező, havi jövedelme eléri a 400 000 forintot.

Az Erste személyi kölcsönénél 9,39 százalék is lehet az éves kamat abban az esetben, ha a banknál vezetett számlára havi legalább 500 000 forint jóváírás érkezik, a kölcsön összege eléri a 10 millió forintot, és hitelfedezeti biztosítást is köt az ügyfél.

Az UniCredit Banknál akár 9,18 százalék is lehet a személyi kölcsön éves kamata: ehhez azonban az szükséges, hogy a hitel összege a 7 millió és 15 millió forint közötti sávba essen, az ügyfél jövedelme pedig érje el a havi 450 000 forintot. A megfelelő hitelfedezeti biztosítás megkötése szintén feltétel.

A MagNet Bank a zöld célokra fordítható személyi kölcsönénél kínálja a legkedvezőbb, akár évi 9,50 százalékos kamatot. Itt ugyanakkor az egyik feltétel az, hogy a hitel összege haladja meg a 8 millió forintot.

A CIB Banknál most 9,59 százalék az elérhető legalacsonyabb, éves kamat a személyi kölcsönnél. Itt feltétel a legalább 7 millió forintos kölcsönösszeg, a legkedvezőbb kategóriájú ügyfélminősítés, illetve a fióki vagy telefonos igénylés is.

Az OTP Bank az Otthon Személyi kölcsönnél kínál 9,99 százalékos, éves kamatot. Itt feltétel a legalább 400 000 forint havi jövedelem, és a 14 millió forint feletti hitelösszeg is. A konstrukció hitelkiváltásra nem használható fel, ám ettől eltekintve szabad felhasználású.

A Magyar Cofidis Bank akár 9,9 százalékos kamattal kínál személyi kölcsönt: itt 450 ezer forintot meghaladó, elsődleges havi nettó jövedelem és 60 hónapos futamidő a feltétel, illetve az, hogy az igényelt személyi kölcsön összege 3 millió és 4,99 millió forint közötti sávban legyen.

A K&H kiemelt személyi kölcsönénél 9,99 százalék az éves kamat abban az esetben, ha a hitel összege eléri a 3 millió forintot, az ügyfél pedig legalább havi 400 000 forintos havi jövedelemmel rendelkezik.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss