Gazdaság

Kilencmilliárd euróval nőhet a magyar GDP 2025-ig a digitalizáció felgyorsításával

Okos farmok és 5G vezérelt daruk jelölik ki a jövőt – Budapesten mutatkoztak be a legújabb nemzetközi technológiai innovációk a Huawei Innovation Day-en.

2025-ig akár kilencmilliárd euróval is nőhet a magyar GDP, ha sikerül felgyorsítani a digitalizációt, valamint az intelligens megoldások bevezetését a településeken és a vállalkozásokban – hangzott el a Huawei Innovation Day 2022 nemzetközi konferencián, ahol a kormányzati, iparági és akadémiai szféra több mint 250 képviselője gyűlt össze megvitatni a digitális és zöld Európa útját. Olyan, az 5G hálózatra, a mesterséges intelligenciára és robotikára épülő nemzetközi innovációk mutatkoztak be Budapesten, amelyek teljes iparágak átalakulására vannak hatással. A technológia nemcsak az ipar, hanem az energiaátmenet hajtómotorjává is vált, digitális technológiák nélkül ugyanis nem érhető el a zéró kibocsátás célkitűzése.

Európa legújabb technológiai innovációi mutatkoztak be a Huawei Innovation Day 2022 csúcstalálkozón, amelynek idén Budapest adott otthont. A kormányzati szereplők, vállalatvezetők és az akadémiai szféra nemzetközi eseményén arra keresték a választ, hogy az innovatív technológiák hogyan támogathatják a digitális transzformációt, a zöld energiára való áttérést és a biodiverzitás megőrzését, valamint a tehetséggondozást. Miként segítheti a technológia egy digitális és zöld Európa létrejöttét?

„Míg az innováció folyamata tele van bizonytalansággal, a jövő felé vezető utunkon egy dolog biztos: az innováció kulcsfontosságú lesz a fenntartható jövő megvalósításában. Várjuk, hogy partnereinkkel együtt dolgozhassunk egy intelligensebb, zöldebb és fenntartható Európa megteremtésén„

– mondta Jeff Wang, a Huawei Technologies kormányzati kapcsolatokért és kommunikációért felelős elnöke.

„Magyarország az elmúlt években rendkívül komoly sikereket ért el a nagy kínai vállalatok beruházásaiért való versenyben. A Huawei K+F központja Budapesten, valamint az európai szinten legnagyobb logisztikai központja a főváros mellett, számottevő előnyöket jelentenek hazánk számára. Magyarország és a Huawei tíz éve aláírt stratégiai együttműködéséből mindkét fél nagyon sokat profitált, és a magyar kormány készen áll ennek a megállapodásnak a folytatására”

– mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Európa ugyanakkor le van maradva a digitális transzformációban. Shaller-Baross Ernő, az Európai Parlament képviselője hangsúlyozta, hogy az uniós vállalatok jelentős része nem hajt végre semmilyen digitális technológiai stratégiát, és nem is tervez beruházni a digitális átalakulásba. 2020-ra az európai vállalatok 37 százaléka még mindig nem alkalmazott fejlett digitális technológiát, szemben az Egyesült Államokkal, ahol ez az arány 27 százalék.

„2025-ig akár kilencmilliárd euróval is nőhet a magyar GDP, ha sikerül felgyorsítani a digitalizációt, valamint az intelligens megoldások bevezetését a településeken és a vállalkozásokban.”

– mondta az EP képviselő.

5G, avagy a jövő infrastruktúrája

A Huawei úgy látja, hogy 2035-re az 5G által hajtott digitális gazdaság a világ GDP-jének 4,6 százalékáért lesz felelős. Teljes iparágak alakulnak át a technológiára épülve, köztük olyan ágazatok, mint a logisztika, a bányászat vagy a mezőgazdaság. Az eseményen mutatták be, hogy már az 5G technológia segítségével, távolról irányítják a darukat a világ legnagyobb intermodális vasúti terminálján, a fényeslitkei East-West Gate (EWG) terminálon. Az EWG az első olyan vasúti logisztikai létesítmény, amely privát 5G hálózatra építi működését, jelentősen növelve működési hatékonyságát és a munkatársai biztonságát.

Ausztriában a Dronetech és a Huawei intelligens mezőgazdasági megoldást fejlesztett ki, amely 5G technológiát alkalmaz a víz- és növényirtó-felhasználás csökkentése, valamint a termelékenység növelése érdekében. Görögországban a Huawei és a Nova-Wind a görög PROBOTEK startuppal együttműködve innovatív megoldást fejlesztett ki az 5G, a mesterséges intelligencia és a dróntechnológia felhasználásával az erdőtüzek korai észlelésére és az azonnali beavatkozásra.

Technológia nélkül nincs klímasemlegesség

Az energiaszektorban szinte konszenzusnak tekinthető, hogy digitális technológiák alkalmazása nélkül nem lehet elérni 2050-re a zéró kibocsátást. A digitalizáció mára a zöld átmenet hajtómotorjává vált, előretört az áramszektorban, az épületenergetika területén, teljes iparágak alakulnak át és csökkentik jelentősen karbonlábnyomukat a legmodernebb digitális megoldásokkal. A Huawei szerint 2025-ben az IKT-kapcsolatonkénti átlagos szén-dioxid-kibocsátás 15 kilogrammra csökken, ami óriási, 80 százalékos csökkenés a 2015-ös szinthez képest.

„Jó ütemben haladunk az üvegházhatású gázok csökkentése felé, eddig 34 százalékkal csökkentettük a kibocsátásukat, de még sok van előttünk. Az energiaellátásban rendkívül nagy szükség lesz a digitalizációra, előtérbe kell kerülniük az innovatív megoldásoknak, mindezeket el is helyeztük Magyarország beruházási térképén”

– mondta Alföldy-Boruss Márk, a Technológiai és Ipari Minisztérium energiapolitikáért felelős helyettes államtitkára.

„Az IKT-alapú energiamegtakarítás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése messze meghaladja az iparág sajátját, ami nagymértékben hozzájárul az energiamegtakarításhoz és a kibocsátás csökkentéséhez világszerte”

– mondta Radoslaw Kedzia, a Huawei közép-európai és északi régiójának elnökhelyettese. A Huawei a partnereivel együtt több mint 482 milliárd kilowattóra zöld energiát termelt eddig világszerte, melyben nagy szerepe van a vállalat technológiai fejlesztéseinek. A minél nagyobb energiahozam elérésében és a hibák azonnali diagnosztizálásában mesterséges intelligenciával ellátott okos inverterek segítik a napelemes erőműveket. A konferencián a Huawei bemutatta a világ legnagyobb, Törökországban telepített, 140 megawattos tetőre szerelt napelemes megoldását is, amely évente 250 millió kilowattóra zöld energiát állít elő, és 116 525 tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.

A rendezvényen jelentették be, hogy a Technológiai és Ipari Minisztérium, a Magyar Akkumulátor Szövetség, a Planergy Solutions és a Huawei Technologies Hungary közösen a magyar energiaszektor jövőjéről szóló fehér könyvet dolgoznak ki, melynek célja, hogy válaszokat adjon a zöld energiára való átállás kihívásaira, például az energiatárolási stratégiára a magyarországi kis-és középvállalkozásoknak.

A technológia a környezetvédelem területén is megjelent

„Hiszünk abban, hogy a technológia nem állhat szemben a természettel. Ehelyett segítenie kell a természet virágzását, és csökkentenie kell az emberi tevékenységek bolygóra gyakorolt hatását”

– hangsúlyozta Radoslaw Kedzia. A vállalat partnereivel együtt dolgozik a biodiverzitás megőrzésén Európa különböző területein és nemzeti parkjaiban, ahol nyomon követik a fajok viselkedését, és például az orvvadászatra utaló zajok észlelésével óvják meg őket a kihalástól.

A TECH4ALL kezdeményezés részeként a Huawei bejelentette legújabb együttműködését a Bialowieza Nemzeti Parkkal és Rainforest Conncetion szervezettel, melynek célja egy akusztikus megfigyelőrendszer telepítése az erdőkbe az éghajlatváltozás lokális biodiverzitásra gyakorolt hatásainak tanulmányozására.

„A Huawei elkötelezett a tehetségek fejlesztése mellett, ezért egy új megállapodást írtunk alá a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel. A Seeds for the Future ösztöndíj célja az IKT-tanulmányok népszerűsítése a hallgatók körében”

– tette hozzá Radoslaw Kedzia. Az eseményen a Pécsi Tudományegyetem SEED-ösztöndíjasai bemutatták az elkészült projektjeiket is, többek között egy okospólót, amely egy elektrotechnikai laboratórium virtuális terében segít méréseket végezni.

Related Topics:digitalizáció felgyorsítás gdp konferencia magyarország startup

Up Next

Így lesznek sikeresek a jövő kiskereskedői

Don't Miss

A Digitális Kereskedelmi Szövetség új szintre emeli a magyar e-kereskedelmet

Gazdaság

Megszűnik az új lakások 5 százalékos áfája, még sincs ok aggodalomra

Első pillantásra akár 21 millió forintos áremelkedést is okozhatna az új lakások kedvezményes áfájának kivezetése, a valóság azonban jóval árnyaltabb. A változás nem egyik napról a másikra jelenik meg a lakásárakban, ráadásul a következő évek kínálatának jelentős része továbbra is 5 százalékos áfával kerülhet piacra.

Weitzel Zsolt ingatlanszakértő szerint ezért egyelőre nincs ok pánikvásárlásra.

január 1-jétől főszabály szerint megszűnik az új építésű lakóingatlanokra jelenleg alkalmazható 5 százalékos kedvezményes áfakulcs. Amennyiben egy lakás nettó ára változatlan maradna, az áfa 5-ről 27 százalékra történő emelkedése a bruttó vételárat közel 21 százalékkal növelné meg. Egy ma bruttó 100 millió forintba kerülő új lakás esetében ez elméletileg csaknem 21 millió forintos drágulást jelentene.

A hír hallatán sok vásárlóban joggal merülhet fel a kérdés: érdemes-e még 2026 végéig rohanni új lakást vásárolni? Weitzel Zsolt, a REMAX Hillside ingatlanirodák tulajdonosa és az Év ipari ingatlan értékesítője szerint a rövid válasz: pánikvásárlásra egyelőre semmi ok.

A határidő elsősorban a fejlesztőket sürgeti

Az átmeneti szabályok ugyanis jelentős időbeli védelmet biztosítanak a már előkészített beruházások számára. Azoknál a projekteknél, amelyek építési engedélye 2026. december 31-ig véglegessé válik, az 5 százalékos áfa 2030. december 31-ig továbbra is alkalmazható. Hasonló átmeneti szabály vonatkozik azokra az építkezésekre is, amelyek egyszerű bejelentését a jogszabályban meghatározott határidőig tudomásul veszik.

Ez azt jelenti, hogy a következő egy-két évben átadott, sőt bizonyos esetekben még később elkészülő új lakások jelentős része változatlanul 5 százalékos áfatartalommal kerülhet értékesítésre.

„A 2026. december 31-i dátum ezért sokkal inkább a fejlesztők számára sürgető határidő, mint a vásárlóknak”

– mondja Weitzel Zsolt.

A beruházók érdeke most az, hogy a következő évekre tervezett projektjeik engedélyezése még 2026-ban lezáruljon, és ezzel 2030 végéig biztosítsák a kedvezményes adókulcs alkalmazhatóságát.

A valódi áremelő hatás csak később érkezhet meg

Az áfaváltozás hatása várhatóan nem 2027. január 1-jén, hanem fokozatosan, egy-három éves időtávon válhat láthatóvá. Elsősorban azoknál a beruházásoknál jelentkezhet, amelyek engedélyezése már 2027-ben vagy azt követően történik, ezért nem férnek bele az átmeneti szabályozásba.

Még ezeknél a projekteknél sem biztos azonban, hogy a teljes áfakülönbséget át lehet majd hárítani a vásárlókra. A fejlesztők árazását a telekárak, az építési költségek, a finanszírozás, a konkurens projektek kínálata és mindenekelőtt a vevők fizetőképessége együtt határozza meg.

A kínálat ráadásul már most látványosan bővül. Az MNB 2026. májusi lakáspiaci jelentése szerint Budapesten az első negyedévben mintegy 22 ezer lakást tartalmazó projekt állt fejlesztés vagy értékesítés alatt. A még megvásárolható új lakások száma éves szinten 63 százalékkal, történelmi csúcsra, 9490-re emelkedett. A KSH adatai szerint 2026 első felében országosan 6278 új lakás készült el, 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban, miközben a kiadott engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 29 százalékkal, 16 588-ra nőtt.

A bővülő kínálat pedig fékezheti a fejlesztők áremelési lehetőségeit.

„Emiatt nem számítok arra, hogy 2027 elején általános, 20 százalék körüli áremelkedés söpör végig az új lakások piacán, mint az előző években”

– mondja Weitzel Zsolt.

A rozsdaövezeti lakások kivételt jelentenek

Fontos kivételt képeznek a kijelölt rozsdaövezeti akcióterületeken megvalósuló lakásprojektek. Ezeknél – a törvényi feltételek teljesülése esetén – 2027. január 1-je után is megmarad az 5 százalékos kedvezményes áfa.

Ez a szabályozás egyértelműen ösztönzi a használaton kívüli vagy alulhasznosított városi területek újjáélesztését. A rozsdaövezetek fejlesztésével olyan új városrészek jöhetnek létre, amelyek nemcsak lakásokat, hanem közlekedési, szolgáltatási és közösségi infrastruktúrát is biztosítanak.

Ezzel az iránnyal összhangban áll a frissen bejelentett Wekerle Sándor Lakásépítési Program is. A program jelenleg még előkészítés alatt áll, részletes pénzügyi és szabályozási rendszerét 2026 végéig kell kidolgozni. Célja a lakáskínálat bővítése, a megfizethető lakások arányának növelése, valamint az intézményi bérlakás- és kollégiumi fejlesztések támogatása. Az elképzelések szerint az uniós források mellé banki és piaci finanszírozás is társulhat, miközben egy állami lakásügynökségi rendszer lehetőségét is vizsgálják.

Mire figyeljen most a vásárló?

Az új lakást keresőknek nem önmagában az átadás dátumát kell nézniük. Ennél sokkal fontosabb, hogy az adott projekt milyen áfaszabály alá tartozik, mikor vált véglegessé az építési engedélye, illetve jogosult-e az átmeneti kedvezményre.

A szerződés megkötése előtt ezért érdemes írásban tisztázni:

a vételár milyen áfatartalommal került meghatározásra;
változhat-e az áfa mértéke az átadásig;
ki viseli egy esetleges adóváltozás pénzügyi következményét;
teljesíti-e a projekt az átmeneti szabályok feltételeit;
rozsdaövezeti beruházásnak minősül-e.

Nem azonnali árrobbanás, hanem fokozatos átrendeződés jöhet

Az 5 százalékos lakásáfa főszabály szerinti kivezetése fontos változás, de nem jelent automatikus, azonnali és minden új lakást érintő 21 százalékos drágulást.

A jelenlegi projektek jelentős része még évekig kedvezményes áfával értékesíthető, a rozsdaövezeti beruházások pedig továbbra is különleges helyzetben maradnak. A tényleges hatás várhatóan fokozatosan, elsősorban a 2027-től engedélyezett új fejlesztéseknél jelenik meg.

„A következő hónapokban ezért nem a vásárlóknak kell kapkodniuk. Sokkal inkább a fejlesztők versenyeznek az idővel azért, hogy projektjeik még bekerüljenek az 5 százalékos áfa 2030 végéig tartó átmeneti rendszerébe”

– foglalja össze Weitzel Zsolt.

A következő időszakban tehát nem az a legfontosabb kérdés, hogy valaki még 2026-ban vagy már 2027-ben vásárol-e új lakást. Sokkal inkább az, hogy az adott projekt pontosan milyen szabályozás alá esik, és a vevő tisztában van-e azzal, milyen áfatartalommal és milyen feltételekkel vásárol.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A logisztika ma már nem A-ból B-be szállítás: kockázatkezelés

A logisztikában az A terv mellett már akkor készen kell állnia a B, C vagy akár D opciónak, amikor az eredeti még tökéletesen működik.

A megbízók ugyanis ma már nem egyszerűen fuvart vásárolnak, hanem rugalmasságot, ellátásbiztonságot és gyors reakcióidőt: ahogy egy jó navigáció sem ragaszkodik mindenáron az eredeti útvonalhoz, hanem a körülmények változásakor azonnal újratervez, úgy a modern szállítmányozásnak is olyan rugalmas rendszert kell működtetnie, amely képes minimális tranzitidő mellett kezelni a váratlan helyzeteket anélkül, hogy mindez többletköltséget generálna. Mihályka Dáviddal, a Trans-Sped szakértőjével beszélgettünk.

A rugalmasság lett az új iránytű

A közúti szállítás továbbra is a logisztika gerince, de a kiszámíthatatlanabbá váló környezetben egyre fontosabb a több lábon állás. A növekvő útdíjak, a sofőrhiány, a bér- és energiaárak, valamint a változó piaci környezet mellett geopolitikai konfliktusok, határtorlódások és útfelújítások is felülírhatják az eredeti fuvartervet. Ezért az alternatív útvonalak, a stabil partnerhálózat, a valós idejű adatok és az intermodális megoldások ma már az ellátásbiztonság alapjai. A rugalmasság ma már nem tartalékmegoldást jelent, hanem tudatosan felépített működési képességet. A legjobb útvonal nem feltétlenül a legrövidebb, hanem az, amely a legbiztonságosabban teljesíthető. Hiszen egy késedelmes szállítás költsége gyakran magasabb, mint a fuvardíjon elérhető megtakarítás.

Digitalizáció minden mennyiségben

A szállítmányozásban az adat ma már ugyanolyan kritikus erőforrás, mint maga a szállítási kapacitás. Az ICS2-höz és az eFTI-hez hasonló digitális követelmények, valamint a rendszerintegráció és az adatminőség egyre nagyobb szerepet kapnak a hatékony működésben. A valós idejű nyomon követést telematikai rendszerek, GPS-alapú flottakövetés és TMS-rendszerek támogatják, amelyeket egyre gyakrabban egészítenek ki mesterséges intelligenciára épülő ETA-előrejelzések. Ezek a forgalmi helyzetet, az időjárást és a határátkelők várakozási idejét is figyelembe véve egyre pontosabb képet adnak arról, mi történik a szállítmánnyal – és ami még fontosabb, mi fog történni vele. A digitalizáció valódi értéke ezért már nem az, hogy megmutatja, hol jár egy jármű, sokkal inkább az, hogy előre jelzi a várható eltéréseket, így még a késés bekövetkezése előtt lehetővé teszi a beavatkozást. Aki előbb látja a kockázatot, előbb tud reagálni.

Nincs trade-off: ár, minőség és fenntarthatóság egyszerre számít

A logisztikai szolgáltatások értékelésénél egyre kevésbé lehet egyetlen szempont alapján dönteni. A megbízók a szigorú kiszállítási időablakok betartását, a végponttól végpontig biztosított nyomon követhetőséget, a magas OTIF-teljesítményt és olyan kapacitásbiztonságot várnak el, amely a csúcsidőszakokban is garantálja a folyamatos ellátást. Emellett a fenntarthatóság is egyre hangsúlyosabb elvárássá válik. Az ESG-követelmények hatására már nemcsak a kibocsátás csökkentése, hanem annak hiteles mérése és riportálása is felértékelődik: egyre több vállalat kér szállításonkénti CO₂-adatokat és konkrét kibocsátáscsökkentési lehetőségeket. Az intermodális megoldások, a korszerű Euro 6-os flották, az útvonal-optimalizálás és a digitális kibocsátásmérés ezért egyre fontosabb szerepet kapnak. A fenntarthatóság nem külön szolgáltatás. Egyre inkább a logisztikai teljesítmény egyik alapvető mérőszámává válik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Nemzetközi szinten versenyképes, de kritikusan szűk a magyar e-kereskedelem élmezőnye

A harmadszor átadott HungarEcomm Stars idei listájára 40 vállalat került, amelyek együtt a hazai online kiskereskedelmi forgalom mintegy ötödét adják. Ez egyszerre mutatja az élmezőny erejét és a piac koncentráltságát.

„A magyar e-kereskedelemnek már vannak nemzetközi mércével is erős vállalatai. A legjobbak bizonyítják, hogy magyarországi háttérrel is lehet magas színvonalú e-kereskedelmet építeni, régiós piacokra kilépni és globális szereplőkkel versenyezni. A következő feladat az élmezőny kiszélesítése: több világpiacképes e-kereskedőre, több Euronics-, Pepita- vagy BioTechUSA-szintű szereplőre van szüksége Magyarországnak”

– mondta Szabó László, a HungarEcomm Stars díjat alapító Growww Digital ügyvezető partnere.

Egy szélesebb, nemzetközileg is versenyképes magyar e-kereskedelmi élmezőny a magyar gazdaság egésze szempontjából is fontos. A nemzetközi piacokon terjeszkedő, technológiailag fejlett hazai vállalatok növekedésével az e-kereskedelemben keletkező hozzáadott érték és profit nagyobb része maradhat Magyarországon, miközben a magyar cégek a régiós piacokon is nagyobb súlyt szerezhetnek.

A HungarEcomm Stars (HES) célja, hogy komplex szakmai szempontrendszer alapján azonosítsa és elismerje a kiemelkedő teljesítményű vállalatokat, láthatóvá tegye a működő hazai modelleket, és ezzel ösztönözze a magyar e-kereskedelem további fejlődését. A díj szakmai hátterét a hazai e-kereskedelmi ökoszisztéma meghatározó szereplői, a Growww Digital, a PwC, az Oander Technologies, az Ecommerce Hungary és a Digitális Kereskedelmi Szövetség adják. Az elismerések a XXII. E-kereskedelmi Konferencián kerültek átadásra.

Ők lettek a HungarEcomm Stars 2026 díjazottjai

A HungarEcomm Stars 2026-ban három kategóriában összesen 15 vállalatot díjazott, valamint különdíjakat is kiosztott. A pályázat értékelési rendszere idén tovább bővült. Az árbevételi küszöb teljesítése és a részletes pályázati kérdőívek kitöltése mellett valamennyi vizsgált vállalattal szakmai mélyinterjú készült. A szakértők így nemcsak az elért eredményeket, hanem a cégek stratégiáját, szervezeti felkészültségét, technológiai érettségét és jövőbeli növekedési képességét is értékelte.

A Digital Star kategória első öt helyezettje:

Homelux by Leziter (Leziter Kft.)
Pepita.hu (Pepita Group Zrt.)
Medence Óriás (Adria Invest Kft.)
Pelenka.hu (Webshop Global Kft.)
Vagyaim.hu (Webshop Logisztika Kft.)

A Local Omnistar kategória első öt helyezettje:

Euronics (Vöröskő Kft.)
Regio Játék (REGIO Játékkereskedelmi Kft.)
Praktiker (PRAKTIKER Zrt.)
Zákány Szerszámház (Zákány Szerszámház Kft.)
BioTechUSA (BioTechUSA Kft.)

A Global Omnistar kategória első öt helyezettje:

Media Markt (Media Markt Magyarország Kft.)
Decathlon (Tízpróba Magyarország Kft.)
Rossmann (Rossmann Magyarország Kft.)
iSTYLE (iSTYLE Hungary Kft.)
Fressnapf (Fressnapf-Hungária Kft.)

A HungarEcomm Stars 2026 különdíjasai:

Digital Marketing Rising Star: Heavy Tools (Premium Sport Kft.)

Omnichannel Rising Star: Fressnapf (Fressnapf-Hungária Kft.)

Standout Rising Star: Regio Játék (REGIO Játékkereskedelmi Kft.)

A sikerrecept már nem titok

A sikeres e-kereskedelmi modelleket már nem a nulláról kell kitalálni. A HungarEcomm Stars élmezőnyébe tartozó vállalatokban közös, hogy magas szintű vásárlói élményt nyújtanak, adatvezérelt döntéseket hoznak, fejlett technológiai és logisztikai rendszereket működtetnek, összehangolják online és fizikai értékesítési csatornáikat, tudatosan építik márkájukat, és egyre inkább nemzetközi léptékben gondolkodnak.

„Az omnichannel következő kihívása már nem a csatornák megnyitása, hanem a háttérrendszerek összekapcsolása. A vásárló ma már sok helyen omnichannel kiszolgálást kap, de még nem egységes ügyfélélménnyel. Az ezt biztosító rendszerek ugyanis még nem mindenhol működnek egységes ökoszisztémaként”

– mondta Ocskay László, az Oander Technologies Kft. ügyvezetője.

A listán szereplő 40 vállalat több mint kétharmada új nemzetközi piacokon terjeszkedik. A régiós növekedés nagyobb vásárlói bázist és árbevételi potenciált jelent, ez pedig több forrást teremthet a technológiai, logisztikai, szervezeti és márkaépítési beruházásokhoz. A sikerrecept tehát már jól látható. A következő feladat, hogy minél több magyar vállalat jusson el erre a szintre.

Az AI új játékszabályokat hoz az e-kereskedelembe

A következő években tovább emelkedhet az e-kereskedelmi élmezőnybe kerülés küszöbe. A magas szintű vásárlói élmény és az omnichannel működés egyre inkább alapkövetelménnyé válik, a következő nagy változást pedig a mesterséges intelligencia hozhatja.

Az agentic commerce, vagyis az AI-ügynök-alapú kereskedelem térnyerésével az AI-asszisztensek egyre nagyobb szerepet kaphatnak a termékek felkutatásában, az ajánlatok összehasonlításában, később pedig akár a vásárlás lebonyolításában is. Ez új kihívást jelent a kereskedőknek: már nemcsak a vásárlót kell meggyőzniük, hanem arról is gondoskodniuk kell, hogy termékeiket és ajánlataikat az AI-rendszerek is könnyen megtalálják és értelmezzék.

„Hamarosan már nemcsak a vásárlót, hanem a nevében kereső, összehasonlító és döntést előkészítő AI-asszisztenst is meg kell győzni. Erre a technológiai fordulatra a magyar kereskedőknek már most fel kell készülniük”

– mondta Szabó László.

A legvilágpiacképesebb magyarországi omnichannel és e-kereskedők – 2026 (ABC sorrendben)

AKH; Akku-fer; Aranypiac; Bio-barát; BioTechUSA; Brendon; Decathlon; Euronics; Focivilág; Fressnapf; Gammo; HeavyTools; Homelux; inSPORTline; iSTYLE; JátékNet; Kutyakajas.hu; Laptophardware; Medence Óriás; Media Markt; Megatool; Nutriversum; Oázis; Online Márkabolt; Patikatt; Pelenka.hu; Pepita.hu; Phobex; Pirex; Praktiker; Reflexshop; Regio Játék; Rossmann; SportSarok; Szafi; Tchibo; Újház Bodrogi; Vagyaim.hu; Warnex; Zákány Szerszámház

A díjról

A HungarEcomm Stars Díjat 2024-ben alapította a Growww Digital a Digitális Kereskedelmi Szövetség, az Ecommerce Hungary támogatásával azzal a céllal, hogy a hazai e-kereskedelem legversenyképesebb szereplőit ismerje el, és példát mutasson az egész szektornak. Az elismerés célja, hogy kiemelje azokat a vállalatokat, amelyek nemcsak Magyarországon értek el kimagasló eredményeket, hanem a nemzetközi piacon is képesek megállni a helyüket, ezáltal hozzájárulva a magyar gazdaság növekedéséhez és exportteljesítményéhez.

A díj honlapja: hungarecommstars.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!