Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Kilencmilliárd euróval nőhet a magyar GDP 2025-ig a digitalizáció felgyorsításával

gdp

Okos farmok és 5G vezérelt daruk jelölik ki a jövőt – Budapesten mutatkoztak be a legújabb nemzetközi technológiai innovációk a Huawei Innovation Day-en.

2025-ig akár kilencmilliárd euróval is nőhet a magyar GDP, ha sikerül felgyorsítani a digitalizációt, valamint az intelligens megoldások bevezetését a településeken és a vállalkozásokban – hangzott el a Huawei Innovation Day 2022 nemzetközi konferencián, ahol a kormányzati, iparági és akadémiai szféra több mint 250 képviselője gyűlt össze megvitatni a digitális és zöld Európa útját. Olyan, az 5G hálózatra, a mesterséges intelligenciára és robotikára épülő nemzetközi innovációk mutatkoztak be Budapesten, amelyek teljes iparágak átalakulására vannak hatással. A technológia nemcsak az ipar, hanem az energiaátmenet hajtómotorjává is vált, digitális technológiák nélkül ugyanis nem érhető el a zéró kibocsátás célkitűzése.

Európa legújabb technológiai innovációi mutatkoztak be a Huawei Innovation Day 2022 csúcstalálkozón, amelynek idén Budapest adott otthont. A kormányzati szereplők, vállalatvezetők és az akadémiai szféra nemzetközi eseményén arra keresték a választ, hogy az innovatív technológiák hogyan támogathatják a digitális transzformációt, a zöld energiára való áttérést és a biodiverzitás megőrzését, valamint a tehetséggondozást. Miként segítheti a technológia egy digitális és zöld Európa létrejöttét?

„Míg az innováció folyamata tele van bizonytalansággal, a jövő felé vezető utunkon egy dolog biztos: az innováció kulcsfontosságú lesz a fenntartható jövő megvalósításában. Várjuk, hogy partnereinkkel együtt dolgozhassunk egy intelligensebb, zöldebb és fenntartható Európa megteremtésén„

– mondta Jeff Wang, a Huawei Technologies kormányzati kapcsolatokért és kommunikációért felelős elnöke.

„Magyarország az elmúlt években rendkívül komoly sikereket ért el a nagy kínai vállalatok beruházásaiért való versenyben. A Huawei K+F központja Budapesten, valamint az európai szinten legnagyobb logisztikai központja a főváros mellett, számottevő előnyöket jelentenek hazánk számára. Magyarország és a Huawei tíz éve aláírt stratégiai együttműködéséből mindkét fél nagyon sokat profitált, és a magyar kormány készen áll ennek a megállapodásnak a folytatására”

– mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Európa ugyanakkor le van maradva a digitális transzformációban. Shaller-Baross Ernő, az Európai Parlament képviselője hangsúlyozta, hogy az uniós vállalatok jelentős része nem hajt végre semmilyen digitális technológiai stratégiát, és nem is tervez beruházni a digitális átalakulásba. 2020-ra az európai vállalatok 37 százaléka még mindig nem alkalmazott fejlett digitális technológiát, szemben az Egyesült Államokkal, ahol ez az arány 27 százalék. 

„2025-ig akár kilencmilliárd euróval is nőhet a magyar GDP, ha sikerül felgyorsítani a digitalizációt, valamint az intelligens megoldások bevezetését a településeken és a vállalkozásokban.”

– mondta az EP képviselő.

5G, avagy a jövő infrastruktúrája

A Huawei úgy látja, hogy 2035-re az 5G által hajtott digitális gazdaság a világ GDP-jének 4,6 százalékáért lesz felelős. Teljes iparágak alakulnak át a technológiára épülve, köztük olyan ágazatok, mint a logisztika, a bányászat vagy a mezőgazdaság. Az eseményen mutatták be, hogy már az 5G technológia segítségével, távolról irányítják a darukat a világ legnagyobb intermodális vasúti terminálján, a fényeslitkei East-West Gate (EWG) terminálon. Az EWG az első olyan vasúti logisztikai létesítmény, amely privát 5G hálózatra építi működését, jelentősen növelve működési hatékonyságát és a munkatársai biztonságát.

Ausztriában a Dronetech és a Huawei intelligens mezőgazdasági megoldást fejlesztett ki, amely 5G technológiát alkalmaz a víz- és növényirtó-felhasználás csökkentése, valamint a termelékenység növelése érdekében. Görögországban a Huawei és a Nova-Wind a görög PROBOTEK startuppal együttműködve innovatív megoldást fejlesztett ki az 5G, a mesterséges intelligencia és a dróntechnológia felhasználásával az erdőtüzek korai észlelésére és az azonnali beavatkozásra.

Technológia nélkül nincs klímasemlegesség

Az energiaszektorban szinte konszenzusnak tekinthető, hogy digitális technológiák alkalmazása nélkül nem lehet elérni 2050-re a zéró kibocsátást. A digitalizáció mára a zöld átmenet hajtómotorjává vált, előretört az áramszektorban, az épületenergetika területén, teljes iparágak alakulnak át és csökkentik jelentősen karbonlábnyomukat a legmodernebb digitális megoldásokkal. A Huawei szerint 2025-ben az IKT-kapcsolatonkénti átlagos szén-dioxid-kibocsátás 15 kilogrammra csökken, ami óriási, 80 százalékos csökkenés a 2015-ös szinthez képest.

„Jó ütemben haladunk az üvegházhatású gázok csökkentése felé, eddig 34 százalékkal csökkentettük a kibocsátásukat, de még sok van előttünk. Az energiaellátásban rendkívül nagy szükség lesz a digitalizációra, előtérbe kell kerülniük az innovatív megoldásoknak, mindezeket el is helyeztük Magyarország beruházási térképén”

– mondta Alföldy-Boruss Márk, a Technológiai és Ipari Minisztérium energiapolitikáért felelős helyettes államtitkára.

„Az IKT-alapú energiamegtakarítás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése messze meghaladja az iparág sajátját, ami nagymértékben hozzájárul az energiamegtakarításhoz és a kibocsátás csökkentéséhez világszerte”

– mondta Radoslaw Kedzia, a Huawei közép-európai és északi régiójának elnökhelyettese. A Huawei a partnereivel együtt több mint 482 milliárd kilowattóra zöld energiát termelt eddig világszerte, melyben nagy szerepe van a vállalat technológiai fejlesztéseinek. A minél nagyobb energiahozam elérésében és a hibák azonnali diagnosztizálásában mesterséges intelligenciával ellátott okos inverterek segítik a napelemes erőműveket. A konferencián a Huawei bemutatta a világ legnagyobb, Törökországban telepített, 140 megawattos tetőre szerelt napelemes megoldását is, amely évente 250 millió kilowattóra zöld energiát állít elő, és 116 525 tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.

A rendezvényen jelentették be, hogy a Technológiai és Ipari Minisztérium, a Magyar Akkumulátor Szövetség, a Planergy Solutions és a Huawei Technologies Hungary közösen a magyar energiaszektor jövőjéről szóló fehér könyvet dolgoznak ki, melynek célja, hogy válaszokat adjon a zöld energiára való átállás kihívásaira, például az energiatárolási stratégiára a magyarországi kis-és középvállalkozásoknak.

A technológia a környezetvédelem területén is megjelent

„Hiszünk abban, hogy a technológia nem állhat szemben a természettel. Ehelyett segítenie kell a természet virágzását, és csökkentenie kell az emberi tevékenységek bolygóra gyakorolt hatását”

– hangsúlyozta Radoslaw Kedzia. A vállalat partnereivel együtt dolgozik a biodiverzitás megőrzésén Európa különböző területein és nemzeti parkjaiban, ahol nyomon követik a fajok viselkedését, és például az orvvadászatra utaló zajok észlelésével óvják meg őket a kihalástól.

A TECH4ALL kezdeményezés részeként a Huawei bejelentette legújabb együttműködését a Bialowieza Nemzeti Parkkal és Rainforest Conncetion szervezettel, melynek célja egy akusztikus megfigyelőrendszer telepítése az erdőkbe az éghajlatváltozás lokális biodiverzitásra gyakorolt hatásainak tanulmányozására.

„A Huawei elkötelezett a tehetségek fejlesztése mellett, ezért egy új megállapodást írtunk alá a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel. A Seeds for the Future ösztöndíj célja az IKT-tanulmányok népszerűsítése a hallgatók körében”

– tette hozzá Radoslaw Kedzia. Az eseményen a Pécsi Tudományegyetem SEED-ösztöndíjasai bemutatták az elkészült projektjeiket is, többek között egy okospólót, amely egy elektrotechnikai laboratórium virtuális terében segít méréseket végezni.

Gazdaság

Védtelen mikrovállalkozások: tízből kilencen nem használnak fejlett IT-biztonsági megoldást

A magyar mikrovállalkozások 91 százaléka nem vesz igénybe fejlett IT-biztonsági megoldást, 90 százalékuk pedig nem is tervezi növelni az erre fordított kiadásait – derül ki a BellResearch reprezentatív kutatásából.

Miközben a vállalkozások mindennapi működése egyre inkább az online térben zajlik, digitális védelmük sok esetben nem tart lépést ezzel a fejlődéssel. A problémára a Telekom nemrég lezárult digitalizációs pályázatának tapasztalatai is rámutatnak: a 144 jelentkező több mint fele semmilyen internetes biztonsági szolgáltatást nem használ.

A Magyar Infokommunikációs jelentés legfrissebb, a vállalkozások digitalizációjára vonatkozó adatai szerint a mikrovállalkozások 99 százaléka e-mailezik, 85 százaléka online intézi banki ügyeit, 82 százaléka pedig az interneten végzi hivatalos teendőit. A 10-49 fős cégeknél ezek az arányok gyakorlatilag elérik a 100 százalékot. A digitális működésből adódóan egy fél napos internetkiesés a kisvállalatok 71 százalékánál, a mikrovállalkozások 36 százalékánál már érezhető vagy súlyos üzleti veszteséget okozna. Ennek ellenére a digitális biztonság sok vállalkozásnál továbbra sem élvez prioritást. A mikro- és kisvállalatok 93-94 százaléka szerint az elmúlt évben nem érte őket érdemi informatikai fenyegetés. A mikrovállalkozások 91 százaléka nem használ fejlett IT-biztonsági megoldást, 90 százalékuk pedig nem tervezi növelni az erre szánt költést.

A kibertámadások a magyar vállalkozások számára egyre jelentősebb pénzügyi kockázatot jelentenek

Az Republikon Intézet Telekom megbízásából készült kutatásának adatai szerint a magyar vállalkozások 80 százaléka már szembesült valamilyen kiberbiztonsági incidenssel, leggyakrabban adathalász üzenetekkel. Az esetek 18 százaléka az elmúlt két évben tényleges anyagi kárt is okozott, ami jól mutatja, hogy a kibertámadások nem csupán informatikai, hanem egyre komolyabb üzleti és pénzügyi kockázatot is jelentenek. A védekezés hatékonyságát ugyanakkor a szakemberek felkészültsége is befolyásolja. Az elmúlt 12 hónapban a mikrovállalatoknál az IT- vagy kiberbiztonsági szakemberek kevesebb mint 5 százaléka vett részt digitális vagy informatikai képzésben, míg a kis- és középvállalatok esetében ez az arány mindössze 15-20 százalék volt.

A Telekom pályázata is rávilágított a hiányosságokra

A Telekom kisvállalkozásoknak meghirdetett digitalizációs pályázatára 144 jelentkezés érkezett, többségében 1-4 fős mikrovállalkozásoktól. A pályázók több mint fele (55 százalék) úgy nyilatkozott, hogy nem használ semmilyen internetes biztonsági szolgáltatást, további közel ötödük pedig kizárólag ingyenes vagy az operációs rendszerbe épített védelemre hagyatkozik. Fizetős vírusvédelmet mindössze minden negyedik jelentkező használ.

„A vállalkozások elleni támadások sokszor nem a technikát, hanem az emberi figyelmetlenséget használják ki. A hatékony védelmi rendszerek feladata, hogy az üzlet ilyenkor se álljon meg – a Telekom erre kínál jól használható megoldásokat. A vállalkozások a biztonsági fejlesztéseikkel nemcsak a saját üzletüket védik, hanem az ügyfeleiket is, miközben nekik is több hasznot vagy kevesebb elmaradt bevételt eredményezhet, ha fejlettebb biztonsági eszközöket használnak”

– nyilatkozta Sipos Tamás, a Magyar Telekom Kis-, és középvállalkozások szegmensének vezetője.

A vállalkozások biztonságosabb digitális működését olyan szolgáltatások segíthetik, mint a havidíjas alkalmazásként hatékony végpontvédelmet nyújtó Norton 360, a Microsoft 365 Security Assessment, amely segít átláthatóan felmérni, hogy a vállalkozás meglévő informatikai rendszerei mennyire biztonságosak, valamint a Cisco Umbrella, amely hatékony védelmet nyújt az adathalászattal és más online fenyegetésekkel szemben. A digitális biztonság további fontos eleme a kiberbiztosítás, amely egy esetleges kibertámadás vagy adatvédelmi incidens következtében felmerülő pénzügyi károk enyhítésében nyújthat segítséget.

Három vállalkozás digitalizációját támogatja a Telekom

A Telekom most lezárult digitalizációs pályázatán a szakmai zsűri három olyan vállalkozást választott ki, amelyek fejlesztési céljai és kiindulóhelyzete más kisvállalkozások számára is tanulságos példaként szolgálhatnak.

  • Gabatti Kft. – Ötfős víz-, gáz- és fűtésszerelő vállalkozás, amely a digitalizáció első lépéseinél tart: eddig a számlázáson kívül nem használt digitális rendszert. Elsősorban saját weboldalt és erősebb online jelenlétet szeretne kialakítani.
  • Fire Focus Kft. – Szombathelyi tűzvédelmi és épületgépészeti cég, amely a jelenleg papíralapú tűzvédelmi dokumentációját és nyilvántartását helyezné át egy online partnerfelületre.
  • Szeitz Optika – 2003 óta működő budapesti szolgáltató, amely a látásvizsgálatok és a páciensadatok papíralapú kezelését digitalizálná.

“Elismerésük egyben azt is megmutatja, hogy a digitalizáció minden vállalkozás számára valódi előrelépést jelenthet: hatékonyabb működést, új lehetőségeket és nagyobb sikereket hozhat. A díjazott vállalkozások hiteles példái annak, hogy a megfelelő digitális megoldásokkal minden vállalkozás fejlődhet és még sikeresebbé válhat.”

– nyilatkozta Sipos Tamás, a Magyar Telekom Kis-, és középvállalkozások szegmensének vezetője. 

A három nyertes 12 hónapig díjmentesen veheti igénybe a Telekom testre szabott digitális szolgáltatásait, amelyek hozzájárulnak vállalkozásuk működésének fejlesztéséhez és kiberbiztonságuk erősítéséhez. 

Magyarországon a KSH havi adatai szerint 2026 júliusában körülbelül 866 ezer működő vállalkozást tartottak nyilván jogi egység szinten. A KSH éves adatai szerint 2024-ben kb. 898 ezer KKV mintegy 2,2 millió főt foglalkoztatott. Hatásuk nagyobb, mint gondolnánk. Ha ők fejlődnek és mindenki hozzájárul saját hétköznapi teljesítményével az ország működéséhez, az egész ország előrelép. Ezért elkötelezett a Telekom a kisvállalkozások digitális felzárkóztatása mellett. 

Hello Biznisz platformja kifejezetten a fenti célcsoportnak kínál könnyen alkalmazható megoldásokat, szakmai és közösségi támogatást a digitalizáció előnyeinek kihasználásához. A vállalkozók a Hello Biznisz felületén díjmentesen fordulhatnak kérdéseikkel a Telekom Digitalizációs Asszisztenséhez is: a mesterséges intelligencia alapú megoldás a Hello Biznisz tudásbázisára építve a vállalkozása egyedi profiljához igazítja a válaszait az online jelenléttel, a digitális marketinggel, az automatizálással és a digitalizációval kapcsolatban.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Már túl vannak a csúcson a támogatott lakáshitelek, de a java csak ezután jön

Már az Otthon Start megszüntetésének bejelentése előtt elkezdett csökkenni a támogatott kölcsönök óriási túlsúlya az új lakáshitelekben.

A héten záruló igénylési lehetőséggel élők rohama még ad egy utolsó nagy lökést a bő egy évet élt kölcsönnek, de a helyébe lépő Wekerle Plusztól hasonló népszerűség már nem várható. Ezért jövőre lehet igazán látványos a támogatott hitelek visszaszorulása – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből.

Az elmúlt hónapokban már csökkent a támogatott kölcsönök aránya az új lakáshitelekből – számolta ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból a BiztosDöntés.hu. Az első negyedévben még 80 százalék felett járt a kedvezményes kamatozású, állami támogatásos hitelek összege az új szerződéseken belül, ám ez szeptemberig fokozatosan 75 százalékra csökkent.

Az Otthon Start borította fel az arányokat

A támogatott lakáshitelek arányának utóbbi hónapokban megfigyelhető csökkenése még nem jelzett trendfordulót, de az már látszott belőle, hogy az Otthon Start iránti kereslet túl lehet a csúcson. A jegybank adatai szerint 2025 első kilenc hónapjában a támogatott lakáshitelek új szerződéseken belüli aránya még 22,3 százalékot ért el, miközben az idei év hasonló időszakában 78,5 százalékot. A drasztikus ugrás pedig egyértelműen az Otthon Start hitel tavaly szeptemberi megjelenésével magyarázható, ami szinte hetek alatt hatalmas keresletnövekedést okozott, ami tartósnak is bizonyult.

Az Otthon Start iránti keresletben az elmúlt hónapokban látszott először csökkenés, ami azt mutatta, hogy a kedvezményes hitelt felvenni akarók és tudók már fogyóban vannak. Eközben pedig a piaci kamatozású lakáshitelek kereslete viszonylag stabil maradt.

Visszatérnek a porondra a piaci hitelek

Az Otthon Start november közepi megszűnésével és a Wekerle Plusz hitel elindulásával viszont jóval látványosabb változás jöhet a piaci és támogatott lakáshitelek közötti arányokban a BiztosDöntés.hu szakértői szerint. Az új támogatott kölcsön potenciális közönsége ugyanis jóval szűkebb az Otthon Starténál. Ezt az életkorra, a meglévő lakástulajdonra és a hitelből vett ingatlan használatára vonatkozó szigorúbb előírások okozzák. Ráadásul a héten lezáruló Otthon Startot éppen azok vették fel leginkább, akiknek a Wekerle Plusz is szól. Az Otthon Startot főleg használt lakások vásárlásához igényelték, márpedig ennek a kamata 3 százalékról 5-re emelkedik a Wekerle Pluszban.

Mindezek alapján a támogatott kölcsönök súlya 2027-ben jelentősen csökkenhet a lakáshitelekből – úgy, hogy a közben az új szerződések összege is visszaeshet az idei csúcsévhez képest.

Óriási jóváírásokat nem adnak, de kedvezményből nincs hiány

Az Otthon Startnál gyakori, több százezer forintos egyszeri jóváírásokkal a piaci feltételű lakáshiteleiknél nem kecsegtetnek a bankok, de itt is számos kedvezményt kínálnak. A BiztosDöntés.hu lakáshitel kalkulátora szerint több pénzintézetnél is kamatkedvezményt érhet például a megfelelő összegű jövedelem rendszeres számlára utalása, a nagyobb hitelösszeg és a hitelfedezeti biztosítás megkötése is. A jelzáloghiteleknél szokásos, kezdeti költségekhez kapcsolódó kedvezmények szintén nagyon gyakoriak a bankoknál.

Az Erste 10 éves kamatperiódusú, piaci feltételű lakáshitelénél 6,34 százalékos az elérhető legalacsonyabb éves kamat. Ehhez – egyéb feltételek teljesítése mellett – hitelvédelmi és lakásbiztosítás kötése is szükséges. Induló díjkedvezmények szintén elérhetők a konstrukciónál.

A Gránit Bank 10 éves kamatperiódusú, piaci lakáshitele 6,18 százalékos éves kamat, és 6,67 százalékos teljes hiteldíj mutató mellett érhető el.

A MagNet Bank lakáscélú jelzáloghitelénél 6,30 százalék is lehet az éves kamat. Az induló költségekhez kapcsolódó kedvezmények szintén elérhetők.

Az MBH Banknál 6,69 százalék is lehet a piaci feltételű lakáshitel éves kamata, ha a kölcsön összege eléri a 30 millió forintot, és az egyéb feltételek is teljesülnek. A kezdeti költségeknél is nyújt kedvezményeket a pénzintézet.

Az OTP Bank 1×1 Évnyerő Lakáshitelénél a futamidő első évében csak kamatot kell törleszteni. Az éves kamat akár 6,19 százalék is lehet. Induló díjkedvezmények szintén járnak a kölcsönhöz kapcsolódóan.

A K&H-nál most az 5 éves kamatperiódusú, minősített fogyasztóbarát lakáshitelnél a legalacsonyabb, 6,79 százalékos az elérhető éves kamat. A kezdeti költségekhez kapcsolódóan is nyújt kedvezményeket a pénzügyi szolgáltató.

Az UniCredit Bank kínálatában – 20 éves futamidőt feltételezve – 6,95 százalékos, éves kamattal érhető el piaci feltételű lakáshitel a feltételek teljesítése esetén. Induló díjkedvezmények szintén elérhetők.

A CIB Bank a kezdeti költségekhez kapcsolódó kedvezmények mellett jóváírási akciót is érvényben tart a piaci feltételű lakáshiteleknél: itt 40 000 forint járhat a feltételek teljesítése esetén. A legalacsonyabb, elérhető éves kamat 6,19 százalék a 10 éves kamatperiódusú minősített fogyasztóbarát lakáshitelnél.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Samsung újra az ötödik legértékesebb márka lett az Interbrand Best Global Brands listáján

A Samsung Electronics bejelentette, hogy a nemzetközi márkatanácsadó, az Interbrand a hetedik egymást követő évben sorolta az 5. helyre a vállalatot az évente összeállított Best Global Brands listáján, 105,2 milliárd dolláros márkaértékével.

A Samsung így az egyetlen ázsiai székhelyű vállalat lett, amely 2020 óta minden évben a legjobb öt nemzetközi márka között szerepel.

Az Interbrand az értékelés során az alábbi tényezőket vette figyelembe:

  • Rekordnyereség, amelyet az AI félvezetőkbe irányuló célzott beruházások alapoztak meg,
  • Erősebb AI-versenyképesség az Eszközélmény (Device eXperience, DX) divízióban,
  • Vevőközpontú márkastratégia a „One Samsung” jövőkép részeként.

A vállalat Eszközmegoldások (Device Solutions, DS) divíziója tovább növekedett azáltal, hogy növelte a nagyértékű memóriaeszközök kínálatát, hogy ezzel reagáljon az AI iránti növekvő keresletre. Emellett megőrizte élvonalbeli technológiai szerepét a HBM4 memóriák tömeggyártásával és kereskedelmi forgalmazásával.

Az Eszközélmény (DX) divízió a személyre szabott AI-élmények és az eszközök – például a mobilkészülékek, televíziók és háztartási készülékek – közötti összekapcsolhatósággal kényelmesebb megoldásokat kínál a felhasználók mindennapjaira. A Samsung idén mutatta be a Galaxy Z Fold8-at, a nyolcadik generációs kihajtható Galaxy készülékét, amely új formatervezéssel és 4:3 képaránnyal értelmezi újra a kategóriáját. A vállalat a szériával újabb generációkat tudott elérni, hiszen az új kialakítás nagyon népszerű a fiatalabb felhasználók körében.

Az Interbrand az egyik legrégebbi márkatanácsadó cég, amely évente értékeli a márkaértéket a vállalatok pénzügyi teljesítményének és kilátásainak, a márkák vásárlási döntésekre gyakorolt hatásának, valamint versenyképességének átfogó elemzése alapján. Az értékelés során a cég figyelembe veszi a stratégiát, az empátiát, a differenciálást, az ügyfelek elkötelezettségét, a következetességet és a bizalmat is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss