Tegnap a kifogásközlés megküldésével lényegében lezárult az a Meta ellen indított uniós versenyjogi vizsgálat, mely annak felderítésére irányult, hogy a cég sértett-e uniós jogot a Facebook Marketplace üzemeltetése során. A Bizottság arról tájékoztatta írásban a céget, hogy a vizsgálati szakasz során bizonyítást nyert a jogsértés, melynek eredménye akár az éves árbevétel 10%-át elérő büntetés kiszabása is lehet.
A Meta-nak ez lehet az első uniós versenyjogi bírsága, feltéve, hogy nem sikerül a Bizottság konkrét észrevételeit válaszaiban minden tekintetben eloszlatni.
Az EU végrehajtó szerve tavaly júniusban kezdeményezett versenyjogi eljárást a Facebook piactér-szolgáltatásának működése kapcsán. A szervezet a vizsgálat során azt igyekezett feltárni, hogy az amerikai székhelyű közösségi szolgáltató sértett-e uniós jogot azáltal, hogy az oldalon hirdető vállalkozásoktól származó hirdetési adatokat felhasználva előnyhöz juthatott olyan piacokon, ahol saját szolgáltatásával is jelen van, egyben az említett hirdetők konkurenciájaként.
A vizsgálat ennek megfelelően elsősorban a Facebook Marketplace nevű online piactér-szolgáltatásra irányult, ahol a felhasználók ingyenesen tölthetnek fel apróhirdetés-szerű ajánlatokat a legkülönfélébb kategóriákban – írja a Bizottság témában kiadott közleménye. A Bizottság egyben azt is kivizsgálta, hogy a Facebook közösségi szolgáltatás és a Facebook Marketplace közti szoros kapocs ellenkezik-e az uniós versenyjogi szabályokkal.
Az ügy kapcsán már a Bizottság hivatalos eljárását előkészítő vizsgálati szakasz sem zajlott simán, az EU végrehajtó szerve ugyanis az adatbekérés során olyan kiterjedt iratbetekintési kötelezettséget írt elő, melyet a Facebook nem volt hajlandó teljesíteni, végül a cég 2020. júliusában be is perelte ezért a Bizottságot. Az eljárás végül a peres ügy lezárását követően indulhatott el csaknem egy év késedelemmel.
A Bizottság a fentiekkel páhuzamosan ejtett egy másik, a Meta mellett a Google-t is érintő versenyjogi vizsgálatot, mivel a vizsgálati szakaszban beérkezett bizonyítékok „sikeresen eloszlatták” a szervezet előzetes aggályait. Ez az ügy a két cég között 2018-ban létrejött ún. Jedi Blue egyezményt vette nagyító alá, melyet egyébként a tengerentúlon és Nagy-Britanniában is vizsgálnak az illetékes szervek illetve bíróságok.
Az egyezmény létrejötte az amerikai ügyészségi hivatalok szerint a Meta 2017-es döntésére vezethető vissza, amikor a világ legnagyobb közösségi szolgáltatója – egyben második legnagyobb online hirdetési cége – arról döntött, hogy létrehozza saját, nyílt adtech rendszerét. A gyanú szerint a Meta végül dobta ezt a tervet, miután 2018-ban megegyezett a Google-lal arról, hogy utóbbi kiemelt prioritással ad számára felületet és hozzáférést saját online hirdetés platformjánál.
A fenti egyezmény kapcsán az Európai Bizottság végül nem állapított meg jogsértést.
Forrás: HWSW
