Egyéves kutatás-fejlesztési együttműködést követően a magyar Paulinyi & Partners sikeresen zárta az Európai Űrügynökség (ESA) szerződéses partnereként végzett első közös projektjét, amelynek eredményeként megszületett a HeatScape Resolve – egy forradalmian innovatív szolgáltatás, amely műholdas földmegfigyelési adatok és saját fejlesztésű szimulációk segítségével képes megoldást nyújtani városi hőszigethatás okozta kihívásokra. Az úttörő technológia mostanra készen áll a piaci alkalmazásra, és a szakemberek szerint jelentős változást hozhat a városfejlesztés és az ingatlanberuházások világában.

Az Európa legjobb proptech vállalatai között számontartott Paulinyi & Partners Innovations (PPI) évek óta dolgozik az ingatlanfejlesztési folyamatok gyökeres megújításán. Ennek érdekében a vállalat tavaly a városi mikroklímát és az azt befolyásoló hatásokat vizsgálta az ESA szerződéses partnereként. A kutatási mérésekből egyértelműen az derült ki, hogy a városi hőszigethatás Budapesten is valós problémát okoz: ez azt jelenti, hogy akár 5 fokos eltérés is lehet a beépített, illetve a parkos, zöldebb területek között. A PPI azonban nem csak a jelenség feltérképezésére, hanem valós megoldások azonosítására koncentrált. Az így létrehozott komplex szolgáltatás, a HeatScape Resolve a településvezetőknek, a lakosoknak és az ingatlanberuházóknak egyaránt új korszakot nyit a komfortos városi környezet kialakításában.

Városi hőhullámok: Mit tehetünk ellenük?

A globális felmelegedés és az urbanizáció együttes hatásai egyre intenzívebb hőhullámokhoz vezetnek, amelyek különösen a sűrűn beépített városi területeken okoznak kritikus problémákat. Európában a súlyosan érintett területek közé tartozik például a mediterráneum, a Balkán-térség, és Közép-Európa is. A HeatScape Resolve műholdas adatokat és szimulációs modelleket használ, hogy pontosan feltérképezze a hőszigethatást, és célzott, hatékony megoldásokat kínáljon az érintett városokvezetők, ingatlanfejlesztők és döntéshozók számára.

A városi hőszigetek jelensége miatt Közép-Európa nagyvárosaiban – így Budapesten is – akár 5-10°C-kal magasabb lehet a hőmérséklet, mint a környező vidéki területeken. A hatás városon belül, akár kerületenként is érezteti hatását, hiszen nagyban függ a területek beépítettségétől. A hőszigethatás érdemben súlyosbítja a hőhullámok hatásait, és növeli azok egészségügyi kockázatát. Az előrejelzések arra mutatnak rá, hogy ha a városok nem alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, az évszázad végére több mint 2 millió ember kerülhet veszélybe a hőhullámok miatt Európában1.

„A hőhullámokkal szembeni védekezés ma már nem csupán várostervezési kérdés, hanem társadalmi és gazdasági szükségszerűség is. Az volt a célunk, hogy olyan megoldást dolgozzunk ki, amely lehetőséget ad arra, hogy a városaink fenntarthatóbbak, élhetőbbek és ellenállóbbak legyenek a klímaváltozás hatásaival szemben” – mondta el Szivák Béla, a Paulinyi & Partners Innovations ügyvezetője.

Technológiai áttörés az Európai Űrügynökséggel együttműködésben

A Paulinyi & Partners az ESA szerződéses partnereként kezdte meg a HeatScape Resolve fejlesztését, amely során a cég kutatói és mérnökei részletesen elemezték a városi hőszigetek kialakulásának okait. A program során több európai nagyváros, köztük Budapest, illetve lengyel és olasz települések várostervezési folyamatait is vizsgálták, hogy olyan modelleket fejlesszenek ki, amelyek a legkülönbözőbb környezeti feltételek között ugyanolyan megbízhatóan alkalmazhatók.

A szolgáltatás több kulcstényező elemzésével segíti a fenntartható várostervezést. Az albedo-értékek, és az épületek és burkolatok hőtárolási tulajdonságainak vizsgálatával például tudatosabb döntések előkészítésére nyílik lehetőség az anyaghasználat terén.

„A vizsgálatokba olyan faktorokat is bevontunk, mint a városi zöldfelületek és vízfelületek hatása, vagy a városrészt jellemző széldinamikai és benapozási jellemzők – mondta a módszer kapcsán Németh Roland, a Paulinyi & Partners Innovations automatizációs fejlesztési vezetője. – Az ESA-val való együttműködésünk lehetővé tette számunkra, hogy műholdas földmegfigyelési adatok segítségével finomhangoljuk a szimulációinkat, és így képesek legyünk minél pontosabb javaslatokat tenni a városi mikroklíma a városlakók érdekeit szolgáló alakítására.”

Ez a megoldás mentheti meg a felforrósodó városokat?

A kutatási program lezárultával a HeatScape Resolve minden téren készen áll a gyakorlati alkalmazásra. Ez önkormányzatoknak, ingatlanportfólió-kezelőknek és várostervezőknek egyaránt segíthet abban, hogy pontosan azonosítsák a problémás területeket, és adatokkal, szakmai érvekkel alátámasztott megoldásokat alkalmazzanak.

Az új szolgáltatással jelentős javulás érhető el a városi komfort és a hőérzet terén. Ezt jól szemlélteti, hogy Budapesten belül a városi hőszigetek akár 6°C-nyi különbségért is felelősek lehetnek, és a megfelelő, adatalapú tervezéssel ez jelentősen csökkenthető lesz a jövőben. A HeatScape Resolve emellett a hűtési- és fűtési igényt is csökkentheti a belvárosi közegben, így az energiahatékonyság javításához és ezzel szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez is hozzájárul majd.

„A Paulinyi & Partners elkötelezett amellett, hogy az innovációt a jövőálló, tudatos építészet és a várostervezés szolgálatába állítsa. Büszkék vagyunk rá, hogy az ESA-val együtt olyan tudományos és technológiai hátteret építettünk fel, amely lehetővé teszi, hogy mostantól bármelyik várost segíthessük az adatalapú, fenntartható jövő létrehozásában – tette hozzá Dr. Paulinyi Gergely DLA, a Paulinyi & Partners elnök-vezérigazgatója. – A projekt végén több lehetőséget is látunk az esetleges folytatásra, bízunk benne, hogy hamarosan ezekről is beszámolhatunk.”

További információ
A Paulinyi & Partners csoport 2023 decemberétől 2025 januárjáig működött együtt az Európai Űrügynökséggel (ESA) a „Space for Green Construction” pályázat keretében. A magyar szakemberek által végzett kutatás a világűrből nyert földmegfigyelési adatok felhasználására épült, a városi klíma javítása érdekében. A kereskedelmi célú fejlesztési tevékenység az Európai Űrügynökség programjának részeként, és finanszírozása mellett, az ARTES BASS program keretében valósult meg. A közleményben kifejtett nézetek és vélemények nem tekinthetők az Európai Űrügynökség hivatalos állásfoglalásának.

Forrás: Paulinyi & Partners

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! A cikkben partnerünk volt a dunapest.hu. Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyelőre még a városokban lévő ATM-megjelenést is meg tudják kerülni a bankok a megengedő jegybanki szabályozás miatt, így az a terv futurisztikusnak hat, hogy minden településen legyen ATM-készülék – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Aligha teljesíthető a Nagy Márton által kedden egy sajtótájékoztatón elhangzott megállapítás, amely szerint minden településen legyen készpénzkiadó automata (ATM), ám Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a nemzetgazdasági miniszter olyan területen vár el javulást, ahol bizony amúgy is van mit tenniük a hazai pénzintézeteknek – de a szabályozó jegybanknak is. 

A szakember arra emlékeztet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kibocsátott kártyaszámhoz kötve meghatározta, hogy a bankoknak hány ATM-et kell üzemeltetniük, ezen belül pedig azt is, hogy ezeknek milyen legyen a területi eloszlása. 

A betéti kártyák 1, a hitelkártyák 0,5-ös szorzóval számítanak be a darabszám meghatározásába. További módosító elem, hogy a bankoknak akkor is új ATM-et kell üzembe helyezniük, ha az automatáikon lebonyolított forgalom meghaladja az MNB által meghatározott éves átlagos referenciaértéket. Ez az érték jelenleg készpénzfelvétel esetében 2,3 milliárd forint, míg a készpénzbefizetésre alkalmas ATM-eknél történő befizetési forgalom esetében 3,25 milliárd forint.

Visszafogott hálózatbővítés

A bankok a rendelet hatására fejlesztettek is: az ATM-hálózat a 2023. június végi 4825 darabról 5140 darabra nőtt, ám Gergely Péter szerint a 6,5 százalékos bővülést részben zárójelbe teszi, hogy a fenti időszakban a kibocsátott bankkártyák száma is 3,9 százalékkal, 10,3 millióra nőtt. Ezen belül a betéti kártyák 2,9 százalékkal 9,12 millióra, a hitelplasztikok száma 5,5 százalékkal, 1,16 millióra nőtt.

A BiztosDöntés.hu gyűjtése szerint a bankok jelenleg nagyságrendileg a következő számú ATM-et üzemeltetnek

• OTP Bank ~1 900​
• MBH Bank 927​
• K&H Bank 550​
• Erste Bank ~ 400​
• UniCredit 180​
• Raiffeisen 122​
• CIB Bank 118​

 A szabályozás alapján a bankok darabszámra nagyjából megfelelnek az MNB elvárásainak, ám Gergely Péter szerint annak az előírásnak jó eséllyel alapesetben nem tudnának  megfelelni, amely arra kötelezi például a közepes méretű – 600 ezer és 1,2 millió közötti kártyát kibocsátó  – bankokat, hogy a budapesti kerületekben és a megyeszékhelyeken kívüli 310 város legalább 65 százalékában – 214 helyen – legyen ATM-jük, míg a nagybankok ATM-jeinek a „sima” magyar városok 80 százalékában, 263 településen kellene jelen lennie. 

Sok a felmentés

De nem is kell – figyelmeztet Gergely Péter arra a lehetőségre, hogy maga a szabályozás is azt mondja ki, hogy az egyes településeken/településrészeken ténylegesen üzemelő automaták számának valamennyi településkategóriában átlagosan, és a 65%-os, illetve 80%-os aránynak országos szinten kell megfelelni. Ez azt jelenti, hogy egy hitelintézetnek nem szükséges minden vármegyében a rá vonatkozó aránynak megfelelő számú városban készpénzes automatát üzemeltetnie. Praktikusan az 53, pest megyei agglomerációs városban telepített ATM-ekkel több más megyére eső telepítési kötelezettség kiváltható. 

Ráadásul – teszi hozzá a BiztosDöntés.hu szakértője – a pénzintézetek az MNB iránymutatása szerint alkalmazhatják azt a kompenzációs-szabályt, hogy ha a 3 településtípus – fővárosi kerület-vármegyeszékhely-egyéb település közül legalább 2 esetében a működő ATM-készülékek száma legalább kettővel meghaladja az előírt mennyiséget, akkor a 3. településtípusnál arányosan, de maximum 25 százalékkal csökkenthető a telepítendő ATM-ek száma. 

Mindez komoly felmentvényt ad a jellemzően a fővárosban és a vármegyeszékhelyeken automata-hálózatot kiépítő bankoknak. 

Co-branded ATM-ek?

Az MNB sem várja el az összes településen való megjelenést. A 1/2023 (I.17.) számú Bankjegyrendelet szerint a nem városi rangú településen készpénzes automata abban az esetben üzemeltethető, ha azt az ügyféligény, a forgalmi adatok vagy a lakosságszám indokolja. Hogy mely településeken lehet indokolt önálló ATM fenntartása, azt Gergely Péter szerint az sugallhatja, hogy az MNB a rendelet kiadásával párhuzamosan a bankok rendelkezésére bocsátotta a 3000 főnél nagyobb lélekszámú települések listáját.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az ATM-ek kihelyezése, üzemeltetése nem olcsó megoldás, épp ezért önállóan aligha tudnának megjelenni a kisebb településeken. Van persze a világban számos helyen olyan megoldás – pl. az USA-ban a NationalLink hálózat – ahol több bank közösen üzemeltet bankjegykiadó készülékeket – az ilyen co-branded készülékek fenntartása olcsóbb, megosztott költségekhez vezethet. (Korábban itthon a Raiffeisen Bank saját ATM-ként ismerte el a bankfüggetlen ATM-hálózat üzemeltető Euronet automatáit, de itt nem közös üzemeltetésről volt szó.) Gergely Péter szerint a co-branded ATM-ek megjelenését ugyan hazánkban jogszabály nem tiltja, de megjelenésükre szabályozói lépés nélkül egyelőre kicsi esély van.

A Cash-back csak támogatással lehet segítség

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a kistelepüléseken lakók készpénzhez jutását első ránézésre megoldhatná, ha több helyi kereskedőnél – jellemzően a kistelepüléseken jelen lévő Reál és Coop hálózatban – bevezetésre kerülne a Cash-back szolgáltatás. A megoldás révén az ügyfelek kártyás fizetésük után havonta maximum két alkalommal, összesen 40 ezer forint erejéig kérhetnek vissza a fizetett összegen felül készpénzt a boltok pénztáraiban. Gergely Péter szerint ugyanakkor a megoldás elterjedése továbbra is nehézkes – Magyarországon intézményes formában csak a Penny üzletekben került bevezetésre. 

A kistelepüléseken a legnagyobb gondot az okozná, hogy komoly eséllyel előfordulhat, hogy a boltban – elsősorban a reggeli nyitást követő időszakban – nem lenne annyi készpénz, amennyit az adott napon (időszakban) a vásárlók fel akarnának venni. A kiemelkedően magas készpénzlogisztikai költségek – folyamatosan magas készpénzállomány tartása, berendelése, őrzése – a szakember szerint külön, célzott támogatás nélkül a kistelepüléseken egyszerűen nem tenné rentábilissá a szolgáltatást.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az elindult beruházások és az épülő lakások számát tekintve Debrecen a megyei városok listavezetője, ismertette Kosztolánczy György az Otthon Centrum (OC) első negyedéves lakáspiaci felmérését.

A vezérigazgató elmondta, az OC vidéken mérsékelt áremelkedést mért az új építésű lakáspiacon, míg a négyzetméterár átlaga továbbra is Veszprémben a legmagasabb.

A 25 megyei jogú városra fókuszáló, első negyedéves összesítés szerint 268 projektben 6300 lakás épül, míg a kínált lakások négyzetméterára átlagosan 1,15 millió forint – közölte Kosztolánczy György, az OC vezérigazgatója. A szakember egyúttal érdekes ellentmondásra hívta fel a figyelmet, ugyanis projektek száma 1,8 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, ugyanakkor az épülő lakások száma 0,8 százalékkal nőtt. Az átlagos négyzetméterár pedig mérsékelt emelkedéssel 3,1 százalékkal haladta meg az előző negyedévit.

„A megyei jogú városok jellemzően olcsóbbak a fővárosi kerületeknél, ám a legdrágább városok már a külső pesti kerületek árszintjét idézik”

– összegzett a vezérigazgató.

A legtöbb, összesen 51 projekt továbbra is Debrecenben épül. A cívisvárost Szeged 36 projekttel, míg Győr 27 beruházással követi. Utánuk a százezer főnél népesebb városok következnek: Székesfehérvár és Nyíregyháza a sorrend. A listából Miskolc lóg ki, mindössze 5 projekttel. A kisebb városokban kevesebb a beruházás, kivétel ez alól Zalaegerszeg, amely 15 projektjével kiemelkedik a sorból. A lista végét Esztergom és Hódmezővásárhely zárja: mindkét városban mindössze egy-egy kisebb lakásszámú beruházás van folyamatban, míg Békéscsabán, Dunaújvárosban és Salgótarjánban továbbra sincs aktív beruházás.

Az épülő lakások számában is Debrecen áll az első helyen, majdnem 1250 lakással, míg Szeged ezerhez közelítő lakásszámmal a második, a bronzérmet pedig 700 épülő lakással Győr érdemelte ki.

„Tehát a projektlista és a lakáslista élén ugyanaz a három város végzett”

– jegyezte meg Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy az Otthon Centrum legfrissebb adatai alapján a megyei jogú városok esetében az átlagos négyzetméterár 1,15 millió forint. Ez az árszint a drágulás ütemében mérsékelt emelkedést mutat, hiszen az előző negyedévinél 3,1 százalékkal magasabb, ami éves összevetésben 11,5 százalékos áremelkedésnek felel meg. A régióközpontokban mért áremelkedést továbbra is az új projektek magasabb hirdetési ára hajtja, de az is előfordult, hogy a korábban elindított beruházások árát menet közben emelte meg néhány fejlesztő.

A városok közötti ársorrendet továbbra is Veszprém vezeti 1,48 millió forintos, átlagos négyzetméterárral, amelyet Érd 1,34 és Szeged 1,25 millió forintos, fajlagos árral követ. Ezúttal Debrecen a negyedik helyre csúszott, 1,28 millió forinttal. Az aktív projekttel rendelkező városok felében egymillió forint fölé nőtt a négyzetméterár átlagértéke, így Miskolcon kívül az összes régióközpontban is.

A kínálati árakban minimális különbség van a városok között, hiszen a többi megyei jogú városban is döntően 900 ezer és 1 millió forint közötti ársávban mozog az új építésű lakások négyzetmétere, csak a kisebb városok (Baja, Nagykanizsa) árszintje maradt az átlag alatt.

Említést érdemel, hogy az ebben a negyedévben elindított 44 projekt, 754 lakása közül 35 projekt 618 lakásának értékesítését kezdték el a fejlesztők, s bár a többi projektet építik ugyan, de a fejlesztő kivár a hirdetéssel. Az elmúlt negyedévben a legtöbb, összesen 8 projekt Győrben indult el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!