Gazdaság

Egyre többen választják itthon is az OLED tévéket

10 éve került piacra az LG forradalmi paneltechnológiájának első szériája.

Az LG Magyarországon is bemutatta 2023-as OLED termékcsaládját, amelyek között hajlítható kijelzős és dizájn képernyők is megtalálhatók. A vállalat idén 10 éve tölt be vezető pozíciót az OLED tévék piacán, és miközben már túl van 15 millió OLED tévé értékesítésén világszerte, Magyarországon tavaly a legsikeresebb évét zárta az eladott OLED képernyők kategóriáját tekintve.

Az LG 10 éve tölt be úttörő szerepet az OLED technológia terén, amely 2013-ban új fejezetet nyitott a televíziózásban. Az innovatív technológia olyan kijelzők gyártását tette lehetővé, ahol más paneltípusokkal ellentétben a pixeleknek nincs szüksége külön háttérvilágításra, ezáltal a tévé képes a tökéletes fekete megjelenítésére. A fejlesztés számos előnye mellett lehetővé tette, hogy minden korábbinál vékonyabb és könnyebb, akár hajlítható, ívelhető panellel rendelkező televíziók készüljenek, amelyek a rendkívül valósághű kép és gazdag kontraszt mellett széles látószögből is tökéletes betekintést adnak.

A világ első, 55 hüvelykes Full HD OLED TV-jének 2013-as kiadása óta az LG tovább feszegette az OLED technológia által kínált lehetőségeket, és már a kezdetektől számos elismerést gyűjtött, többek közt 11 egymást követő évben nyerte el a CES szakkiállítás innovációs díját. Tavaly év végén a vállalat már átlépte a 15 millió eladott példányt is ebből a kijelzőtípusból.

2023-ban is számos újdonság érkezik a magyar piacra

A 10 éves jubileum alkalmából az LG itthon is bemutatta legújabb OLED termékcsaládját. Bemutatkoztak az idei OLED kínálat továbbfejlesztett G3 és C3 sorozatú kijelzői is, amelyek nagyobb fényerőt és színhűséget, valamint jobb tisztaságot és részletességet nyújtanak a felhasználók számára az LG OLED evo technológiának, valamint a 6. generációs α9 mesterségesintelligencia-processzornak köszönhetően.

A paletta egyik különlegessége az LG Flex (LX3) névre keresztelt gaming tévéje, ami a világ első állítható íveltségű, 42 hüvelykes OLED készüléke. Az LX3 nagyméretű kijelzőjének görbülete a teljesen sík állapottól a látványosan íveltig hajlítható, így húszféle opció közül választható ki a képernyő ideális íveltsége.

Az egyedi dizájnmegoldások kedvelőinek tervezték az LG Objet Collection sorozatának különleges képernyőjét. A Posé nevet viselő készüléket bézs keret és puha külső szövetborítás teszi egyedivé, ami bármilyen környezetben elegáns kiegészítőként szolgálhat. A lekerekített élek és lágy vonalak letisztult, természetes hatású külsőt kölcsönöznek az eszköznek, amely egyediségéért a világ legrangosabb dizájndíjait is elnyerte.

A vállalat szintén bemutatta prémium kategóriás UltraGear™ OLED monitorszériájának legújabb képviselőit, a 27GR95QE és a 45GR95QE modelleket. A világ első, kizárólag az LG által gyártott 240 Hz-es OLED paneljével felszerelt új modellek rekordalacsony válaszidővel bírnak, a precíz, élethű színeknek és a végtelen kontrasztnak köszönhetően pedig minden tekintetben megfelelnek a vásárlók által a gaming monitorokkal szemben támasztott elvárásoknak.

Dinamikusan nő a hazai OLED piac

Magyarországon 2014 és 2022 közt nem történt számottevő növekedés az értékesített televíziók volumenében, sőt, a 2018-as és 2020-as kiugró évek után 2022-ben talált gazdára a legkevesebb televízió itthon. Ennek ellenére az OLED kijelzők évről-évre egyre népszerűbbek a GfK Hungária Kft. adatai szerint: 2014 óta folyamatos, dinamikus növekedést mutatva 2022-re már évi közel 25 000 darab OLED kijelző talált gazdára.

Eközben a technológia a prémium, 400 000 forintos átlagárat meghaladó televíziók piacából is egyre nagyobb szeletet hasít ki, mára az értékesített kijelzők több mint fele (55,2 %) OLED ebben a szegmensben, míg 2014-ben 100-ból mindössze valamivel több, mint 3 (3,3%) esetben sétáltak ilyen típusú tévével kosarukban a kasszához a vásárlók.

Az OLED iránti kereslet növekedésében itthon is szerepet játszik, hogy egyre szélesebb kör számára elérhetőek az ilyen típusú televíziók, hiszen 8 év alatt közel felére (46%-al) esett az áruk. Míg 2014-ben közel 870 000 forintos átlagárat kellett fizetnie annak, aki ilyen tévét akart, 2022-ben már elég volt ehhez 470 000 forint is.

Az árak csökkenése mellett a bővülő termékkínálat is pozitívan hatott a keresletre. A hazai fogyasztók lelkesedése 2015-től 2019-ig töretlenül növekedett a 60 hüvelyket meghaladó képátlójú OLED televíziók iránt – 4 évvel ezelőtt közel minden harmadik vásárló ekkora OLED tévét keresett magának. 2020 óta egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a megjelenő kisebb méretek, egyre többen keresnek maguknak tévét a 45-54 hüvelyk közötti kategóriában is. Az 55-59 hüvelykes kínálat azonban továbbra is vezeti az eladási listákat, amelyben 2014 óta nem történt változás.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:LG magyarország OLED piac

Up Next

Elképesztőek a lakásbiztosítási díjkülönbségek a banki THM-mutatókban

Don't Miss

Rekordok a hazai közösségi finanszírozásban

Gazdaság

Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat

Az Otthon Start esetében fontos kérdés, hogy egy ingatlan lakás vagy ház. Igen ám, de ezt nem is olyan könnyű sokszor eldönteni.

Ezért a BiztosDöntés.hu szakértői szerint semmiképpen nem szabad lefoglalózni egy ingatlant addig, amíg ebben bizonytalanság van. Ugyanis, ha végül mégsem sikerül a hiteligénylés, a kifizetett foglaló összegét a vevő akár el is veszítheti.

A mindössze másfél hét múlva induló Otthon Start hitel kapcsán számos olyan ellentmondás, tisztázandó kérdés van még, amin akár az is múlhat, hogy valaki megkapja-e vagy sem a 3 százalékos hitelt. Például nem feltétlenül egyértelmű, hogy egy ingatlant lakásként vagy lakóházként vesz majd figyelembe a bank, miközben ezen múlik, hogy mekkora lehet a maximális vételár. Ezért a BiztosDöntés.hu szakértői szerint semmiképpen nem szabad lefoglalózni egy ingatlant addig, amíg van hasonló bizonytalanság. Ugyanis, ha végül mégsem sikerül a hiteligénylés, a kifizetett foglaló összegét a vevő akár el is veszítheti.

Miért fontos egyáltalán, hogy lakás vagy lakóház egy ingatlan?

Az Otthon Start hitel esetében a maximális vételár lakások esetében 100 millió forint, míg házaknál 150 millió forint a felső határ. Emiatt nagyon nem mindegy, hogy a bank lakásként vagy házként számol-e egy ingatlannal, már csak azért sem, mert Budapest és a nagyvárosok agglomerációjában bizony a fentebb említett háznak „látszó” lakások többnyire 100 millió forint feletti áron keresnek vevőt.

Miért nehéz eldönteni, hogy egy ingatlan lakás vagy ház?

Elsőre talán furcsának tűnhet, de nem minden esetben egyértelmű, hogy egy ingatlan lakás vagy lakóház. Főleg az újépítésű ingatlanoknál találkozhatunk azzal a megoldással, hogy például egy sorházi ingatlanban több külön bejáratú, saját kerttel rendelkező ingatlan van, de ikerházakból is van bőven az országban. Az ilyen megoldások előnye rendszerint az, hogy így az építési telek jobban beépíthető, ami csökkenti a költségeket.

Hiába azonban a „saját ház” élménye, amennyiben ezeket korábban társasházakká nyilvánították, akkor az úgynevezett albetétesítést követően mindegyik ingatlan külön tulajdoni lapot kapott, amelyen lakásként szerepelnek. Maga a társasházzá nyilvánítás egyébként nem volt hiba, hiszen a tulajdonviszonyokat a lehető legkorrektebb módon ez rendezi, nem véletlen, hogy a társasházi ingatlanok könnyebben eladhatók és hitelezhetők.

Amennyiben egy ugyanilyen ingatlan nem lett társasházzá alakítva, akkor osztatlan közös tulajdonú lakóházként szerepel a tulajdoni lapon. Alapvetően ez sem jelent komoly problémát, amennyiben készült a tulajdonosok által aláírt, vázrajzot is mellékelő használati megállapodás, amelyben a felek lefektették a közös tulajdonú ingatlan használatának szabályait, elsősorban a területet illetően.

A tulajdoni lap alapján azok az ingatlanok is háznak számíthatnak majd az Otthon Start hitelnél, ahol úgynevezett épületkiemelés, amire az új Ptk. ad lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy a földterület és a rajta álló épület vagy épületek külön ingatlanként kerülnek nyilvántartásba. Ennek köszöngetően a tulajdoni lapon lakóház szerepel majd.

A közös telken álló egyes épületek ebben az esetben önálló ingatlanként saját tulajdoni lapon, lakóházként kerülnek nyilvántartásra, a tulajdonosok pedig használati joggal rendelkeznek a közös, ugyancsak külön tulajdoni lappal rendelkező telken.

Van még egy csavar, ami tovább bonyolítja a helyzetet

Egy dolog a tulajdoni lap, az ugyanis a családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet maga is definiálja a lakás és az egylakásos lakóház fogalmát, ami nem minden esetben egyezik a tulajdoni lap tartalmával.

Egylakásos lakóépület: a tulajdoni formájától függetlenül olyan a) szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magába foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy b) ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.

Ez azt jelenti, hogy akár egy társasházzá nyilvánított, saját tulajdoni lappal rendelkező lakás is lehet egylakásos lakóépület, amennyiben például a terepszintről saját bejárattal rendelkezik, valamint önálló tető- és épületszerkezete van.

Kérdés ugyanakkor, hogy a bankok végül a tulajdoni lap, vagy a CSOK Plusz rendelet alapján határozzák majd meg, hogy egy ingatlan lakás vagy lakóház? Nagy ezzel kapcsolatban a bizonytalanság, pedig a CSOK Plusz kapcsán is felmerült már a probléma. Csak itt nem a maximális vételár miatt volt lényeges, hogy lakás vagy ház egy ingatlan, hanem az elvárt minimális alapterület miatt.

Mindenesetre, amíg nem tisztázódik a helyzet, addig életveszélyes hamarjában lefoglalózni egy 100 millió forint feletti vételárú ingatlant, ahol kérdéses, hogy végül lakásként vagy házként számolnak vele a bankok. Persze jó esély van arra, hogy a bankok végül a CSOK Pluszhoz hasonlóan, a rendeletben található definíció alapján döntenek majd, ám az óvatosság nem árt.

Még akkor is érdemes kivárni, ha valaki attól tart, hogy szeptemberben ugrásszerűen megemelkedhetnek esetleg az árak. Amennyiben ugyanis a vevő végül nem kapja meg rá az Otthon Start hitelt, emiatt pedig meghiúsul a szerződéskötés, akkor akár el is veszítheti a kifizetett foglaló összegét.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel

Induláskor közel negyedével alacsonyabb törlesztőrészlete lesz a 3 százalékos Otthon Start hitelnek, mint a legjobb piaci ajánlatnak – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből.

Gergely Péter, a portál pénzügyi szakértője szerint még egy extrém, 20 százalékos ingatlanár-emelkedés esetén is legalább 10 százalékos előny marad az adósoknál, ami több millió forintos megtakarítást jelent a futamidő végére.

A lakáshitel piacon jelenleg elérhető egyik legfontosabb újdonság a szeptembertől induló, legfeljebb évi 3 százalékos kamatozású Otthon Start hitel költségelőnye még komoly ingatlanár-emelkedés mellett is jelentős marad a piaci konstrukciókhoz képest – derül ki a BiztosDöntés.hu friss elemzéséből.

Negyedével olcsóbb az Otthon Start törlesztője

A portál szerint a támogatott konstrukció törlesztőrészlete induláskor csaknem negyedével (24,2%-kal) alacsonyabb lesz, mint a piacon – 600 ezer forint nettó jövedelemmel, 20 éves futamidőre – most elérhető legkedvezőbb ajánlaté.

6,18 százalékos kamattal és 6,47 százalékos THM-mel (teljes hiteldíj-mutató) igényelhető jelenleg a Gránit Bank piaci lakáshitele. Nem sokkal marad el ettől a MagNet Bank 6,3 százalékos (THM: 6,74%) és a CIB Bank 6,49 százalékos kamatú (THM: 6,8%) ajánlata, de 7 százalékos THM alatt kínál lakáshitelt az Erste Bank (6,92%) és az MBH Bank (6,95%) is.

A BiztosDöntés.hu számításainak alapjául egy 40 millió forintos hitel szolgált, amelyet piaci alapon jelenleg 292 800 forintos havi törlesztővel lehet felvenni 20 éves futamidőre. Ezzel szemben ugyanekkora összegű Otthon Start hitel havi törlesztése mindössze 221 900 forint körül alakul majd.

Ez a különbség egyértelműen mutatja, hogy a kedvezményes kamatozás komoly könnyebbséget jelent az adósok számára – emelte ki Gergely Péter, hozzátéve: a 20 éves futamidő alatt 17 millió forintot, a teljes visszafizetendő összeg közel negyedét tudják megspórolni azok, akik jogosultak az Otthon Start felvételére.

Az árrobbanást modellező forgatókönyvek pedig azt mutatják, hogy még a piaci vélemények szerint egyáltalán nem várható, 20 százalékos ingatlanár-drágulás esetén is megmarad az Otthon Start versenyelőnye – mondta Gergely Péter.

A szakember szerint a 40 millió forintos 3 százalékos hitelhez legalább 443 800 forintos nettó havi jövedelem szükséges, ami a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által júniusban mért 483 ezer forintos nettó átlagbérből bőven kigazdálkodható.

Ugyanez a piaci hitel esetében már 585 600 forintos jövedelmet igényelne, vagyis ekkora hitelösszeget az adósságfék szabályok miatt a magyar átlagkeresettel nem is lehetne igénybe venni, hiszen az MNB előírása szerint 600 ezer forint alatti nettó kereset esetén a törlesztés nem haladhatja meg a jövedelem 50 százalékát, míg 600 ezer forinttól annak 60 százalékát.

Mindez Gergely Péter szerint azt jelenti, hogy a nettó átlagkeresettel 20 éves futamidőre jelenleg maximum 33,8 millió forint értékű piaci kamatozású hitelt tudunk felvenni.

Ilyen hatása lehet egy masszív drágulásnak

A pénzügyi szakértő szerint a különbség nem tűnik el akkor sem, ha azt feltételezzük, hogy a kedvezményes konstrukció megjelenése miatt az ingatlanárak emelkedni fognak.

Egy 10 százalékos ingatlanár-emelkedés esetén a hitelösszeg 44 millió forintra nőne, ekkor a havi törlesztő 244 100 forintra emelkedne, de még így is közel 50 ezer forinttal alacsonyabb maradna, mint a 40 milliós piaci hitel induló részlete. A szükséges nettó jövedelem pedig 488 200 forintra nőne, ami csak kicsivel haladja meg az átlagbért. Ezzel a 24 százalékos törlesztőrészlet-előny 17 százalékra redukálódna a piaci hitelhez képest.

Hasonlóan tetemes törlesztőrészlet-előny maradna 15 százalékos drágulás esetén is: az így szükséges 46 milliós hitelt havi 255 100 forintos törlesztőrészlet vállalással lehet majd felvenni, amihez 510 200 forintos minimálisan szükséges nettó jövedelem szükséges. Ugyanakkor ez az összeg még így is 13 százalékkal kisebb annál, mintha piaci hitelt venne fel valaki, ami a 20 éves futamidő alatt 9 millió forintos megtakarítást eredményezne.

A legszélsőségesebb, 20 százalékos ingatlanár-drágulást feltételező forgatókönyv szerint a 48 millió forintos hitel havi részlete 266 200 forint lenne, azaz a 40 millió forintos piaci hitelhez képest még ekkor is mintegy 10 százalékkal alacsonyabb maradna a terhelés.

A 48 milliós kölcsön felvételéhez szükséges nettó jövedelem 532 400 forint, amely ugyanakkor már a 483 ezer forintos átlagbér 110 százalékát teszi ki. Ez azt jelenti, hogy bár valamelyest túlnyúl az átlagjövedelmen, de a piaci konstrukciókhoz képest még mindig jóval szélesebb kör számára biztosítaná a kedvezményes hitel elérhetőségét.

Arról nem is beszélve, hogy a havi törlesztőrészlet még a 20 százalékkal megugró hitelösszeg ellenére is csaknem 10 százalékkal kisebb lenne, így a teljes futamidő alatt több, mint 6,4 millió forintot hagyna az ügyfelek zsebében.

Összegzés

A számok egyértelműen mutatják, hogy a 3 százalékos hitel előnye nem csupán elméleti, hanem a gyakorlatban is fennmarad, még akkor is, ha az ingatlanárak rövid időn belül a piac által nem várt, extrém mértékben emelkednének – hangsúlyozta Gergely Péter.

A megtakarítás kézzelfogható: induláskor közel 25 százalékkal olcsóbb a 3 százalékos konstrukció, és még a legkedvezőtlenebb forgatókönyvben is legalább 10 százalékos árelőnyt biztosít az adósoknak. Ez nemcsak havi szinten, hanem a futamidő végén is több millió forintos különbséget jelent a háztartások pénztárcájában.

A BiztosDöntés.hu elemzése arra is rávilágít, hogy mivel a piaci hitelekhez szükséges jövedelmi szint sokak számára elérhetetlen, így a 3 százalékos Otthon Start hitel valójában nemcsak olcsóbb, de szélesebb kör számára nyitja meg a lakáshoz jutás lehetőségét.

Gergely Péter szerint mindez különösen fontos a jelenlegi gazdasági környezetben, amikor a lakásárak magas szinten stabilizálódtak, így épp az első saját otthonhoz jutni szándékozók számára vált közel elérhetetlenné az új lakás álma.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Sokkoló fordulat az online bankkártyás vásárlásokban

Meglepő fordulat előtt állhat a magyar online kiskereskedelem: a külföldi webáruházaknál bankkártyával elköltött összegek az idei második negyedévben már meghaladhatták a hazai webshopok forgalmát.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint azonban a Temu berobbanása mellett olyan tényezők is torzítják az online bankkártyás kiskereskedelmi képet, mint az online vásárlásnak számító Revolut-feltöltések, valamint több, hazainak hitt, valójában külföldi üzemeltetésű webáruház bővülő forgalma.

Drasztikusan megugrott a külföldi webshopokban történő bankkártyás fizetések aránya – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Az elmúlt két évben a külföldi bankkártyás tranzakciók száma több mint 50 százalékkal növekedett: míg 2023 első negyedévében nem érte el a 30 millió darabot az ilyen fizetések száma, addig 2025 első három hónapjában 45,2 millió fizetés történt külföldi online kereskedőknél.

Eközben a hazai fenntartású webshopokban a vásárlások darabszáma 46,1 millióról csak 53,9 millióra növekedett, ami kevesebb mint 17 százalékos bővülést jelent. Éves összevetésben a hazai online kereskedőknél végzett bankkártyás tranzakciók növekedése mindössze 6 százalékos volt, szemben a külföldi online kereskedők bankkártyás forgalmának 21 százalékot meghaladó bővülésével.

Jöhet a trónfosztás!

Gergely Péter szerint ennél látványosabb növekedést láthatunk a bankkártyás költések értékében. Itt mindössze egy év alatt a hazai webshopokban történő költés közel 20 százalékkal 1 039 milliárd forintra emelkedett, ám eközben a külföldi online fizetési helyeken elköltött összeg egyetlen év alatt közel kétharmadával 1 013 milliárd forint fölé emelkedett.

Mindez azt jelenti, hogy egyetlen év alatt az online bankkártyás kereskedelemben a hazai webshopokban történő bankkártyás fizetések aránya 59,2 százalékról 54,4 százalékra csökkent, míg az elköltött összeg tekintetében a hazai online kereskedelmi forgalom részesedése közel 62 százalékról 50,6 százalékra zsugorodott.

A Temu hajtja az online vásárlásokat

Gergely Péter szerint elsősorban a Temu hihetetlen áttörésének köszönhetően az idei második negyedévben jó eséllyel megtörtént a trónfosztás is, azaz a külföldi online bankkártyás költések összege meghaladhatta a hazai online kiskereskedelemben történő bankkártyás fizetések összegét.

A PWC évről-évre elkészített online kiskereskedelmi jelentése szerint 2024-ben a magyar e-kereskedelmi piac 330 milliárd forinttal nőtt, ebből a bővülésből egyedül a Temu 36 százalékot, 120 milliárd forintot hasított ki.

A bankkártyás statisztikákban a hazai online kiskereskedelem végnapjait és a Temu abszolút uralmát vizionálók számára ugyanakkor Gergely Péter több fontos magyarázattal is szolgál. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint fontos látni azt, hogy ebben az adatban nem csak a külföldi webshopokban történő online fizetések szerepelnek, hanem azok a tranzakciók is, amelyek során olyan kereskedőknél fizetünk, amelyeket magyarnak hiszünk, a valóságban ugyanakkor külföldi kereskedőről van szó, ahol a bankkártya elfogadás is külföldön történik.

A legismertebb „hazai” webshopok közül az Alza, az eMAG, de még a kifli.hu is külföldi online kereskedőnek számít – így a náluk történő bankkártyás fizetés is külhoni költésként kerül be a statisztikába.

A másik fontos tételt a BiztosDöntés.hu szakértője szerint azok az összegek jelentik, amelyekkel a bankkártya tulajdonosok a Revolut számláikat töltik fel. A legtöbb pénzintézetnél ugyanis ezek a tranzakciók online bankkártyás fizetésnek minősülnek, amelyet külföldi elfogadónál – esetünkben a Revolut litván leányvállalatánál – „költenek el” az ügyfelek.

A megoldással a magyar költségvetésen kívül mindenki jól jár: miután bankkártyás vásárlásként történik a keretfeltöltés, az ügyfél számára a tranzakció ingyenes, ráadásul a megmozgatott összegre nem terhelődik tranzakciós illeték sem – leszámítva a kibocsátott kártyák után a Revolut által befizetett évi 500 forintos tranzakciós illeték.

Az átlagos kosárérték is magasabb a külföldi webshopokban

Azt, hogy mennyire torzítja el a hazai bankkártyás online kiskereskedelem adatait a hazánkban egyre előrébb törő Revolut, Gergely Péter szerint csak becsülni lehet. A PWC már említett felmérése szerint a Temu vásárlások átlagos kosárértéke idén tavasszal 13,7 ezer forint volt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bankkártya statisztikái szerint ugyanakkor a külföldi online kereskedőknél az egy fizetésre jutó átlagos tranzakciós érték közel 10 ezer forinttal magasabb, 22,4 ezer forint volt. Ez több, mint 36 százalékkal haladja meg a 2024 első negyedévi 16,4 ezer forintos átlagos kosárérték. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az is beszédes, hogy eközben a hazai webshopokban átlagosan továbbra is 20 ezer forint alatt költ a magyar egy-egy vásárlás esetén.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!