Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Ilyen lakást lehet venni 30 millióért

lakás

Elkészült az Otthon Centrum kimutatása, amely arra a kérdésre kereste a választ, vajon milyen ingatlan érhető el 30 millió forintért. A szakemberek valamennyi ingatlantípus esetében megvizsgálták a fővárosi lehetőségeket.

Az életüket újrakezdők, az egyedülállók, illetve a fiatal párok körében népszerűek a harmincmillió forintos határon kínált lakások. Nagyot nem lehet ennyiből álmodni, de az utóbbi években jelentősen megemelkedett négyzetméterárak miatt érezhető kereslet mutatkozik az ilyen értékű ingatlanok iránt. Az áremelkedés ütemét ugyanis jól mutatja, hogy az Otthon Centrum 2020 őszi adatai szerint két és fél évvel ezelőtt még 20 millió forint környékén lehetett meghúzni a lélektani határt a mostani 30 millióval szemben.

Viszont a legfrissebb piaci adatok szerint az áremelkedés üteme veszített lendületéből, ami elsősorban az emelkedő hitelkamatszintnek, az inflációs környezetnek, valamint a fizetőképes kereslet csökkenésének tudható be. Így sokan kivárnak, hátha jelentősen mérséklődnek az árak, de erre főleg a rossz műszaki állapotú, korszerűtlen energetikai megoldásokat felvonultató ingatlanok esetében van nagyobb esély. A családi házak esetében valóban tapasztalható árcsökkenés, de a lakásoknál inkább csupán az emelkedés üteme mérséklődik.

A magas infláció és romló hitelkamatok legkevésbé a használt téglalakások fajlagos árára hatottak, hiszen az 1,017 millió forintos négyzetméterár 5 százalékkal magasabb a 2022. IV. negyedévi áraknál. Ezzel szemben a panellakások négyzetméterár-növekedése lényegében megállt a fővárosban: a jelenlegi átlagérték 747 ezer forint, ami mindössze 0,6 százalékkal magasabb a az előző negyedévinél. Egyedül a családi házak átlagos négyzetméterára csökkent a fővárosban, igaz, az jelentősen: a 603 ezer forintos átlagérték 18 százalékkal kevesebb a tavalyi év IV. negyedéves átlagánál, ami ebben a szegmensben több millió forintos árelőnyt jelent vevői oldalon.

„Fontos azonban leszögezni, hogy kerületenként jelentős árkülönbség mutatható ki, így abban is nagy az eltérés, hogy harminc millió forint ténylegesen mekkora lakás megvásárlására elegendő összeg”

– árnyalta a képet Soóki-Tóth Gábor.

Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, az idei év I. negyedéves adatai szerint ekkora összegből a téglalakások esetében a fővárosi átlag alapján mindössze egy 29,5 négyzetméteres lakás vásárolható. A kerületi átlagértékek alapján a legkisebb alapterületű lakás a V. kerületben érhető el, amely mindössze 17 négyzetméteres, az I. kerületben viszont csupán 20 négyzetméteres lakást lehet ezért az összegért vásárolni, míg a többi budai kerületben legfeljebb egy minigarzonra futja ennyiből. A belvárosban már 30 négyzetméternél kicsivel nagyobb lakásra is elég lehet ekkora összeg. Harmincmillióért a VIII. kerületben juthatunk a legnagyobb alapterületű lakáshoz, amely 38 négyzetméter. A külső pesti kerületekben 35-40 négyzetméter is realitás lehet, de például Kispesten már egy másfél szobás, 43 négyzetméteres lakás is elérhető ennyiért.

A panellakások fővárosi átlagos négyzetméterárát figyelembe véve bő 10 négyzetméterrel nagyobb lakás (40 négyzetméter) vásárolható 30 millióból. Ugyanakkor Budán érezhető különbségek alakultak ki. A III. kerületben a négyzetméterár átlagértéke alapján 40, míg a XI. kerületben már csak 35 négyzetméter fér bele ekkora keretbe. Hasonló a helyzet a pesti oldalon is, ahol a népszerű XIII. kerületben 35 négyzetméterre, míg a XIV. kerületben 37 négyzetméterre elég ez az összeg. A külső pesti kerületekben azonban már mindenhol legalább 40 négyzetméteres, másfél szobás lakás vásárolható, míg Csepelen 56 négyzetméteres, két és fél szobás lakás is kijöhet 30 millióból. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kisebb lakásokra nagyobb az érdeklődés, ezért azok rendszerint magasabb fajlagos áron cserélnek gazdát.

A fővárosban jobbára csak papíron érhető el családi ház 30 millióért: noha az átlagos négyzetméterárakat figyelembe véve akár 50 négyzetméteres is vásárolható lenne ennyiből, de a piacon kevés az ilyen kis méretű családi ház. Ha mégis akadna ilyen, akkor a budai III. kerületben mindössze 35 négyzetméteresre, de a külső pesti XVI. kerületben is csak 45 négyzetméteresre lenne elég 30 millió a kerületi átlagos négyzetméterárak alapján. Kis szerencsével és kitartó kereséssel azonban a XX. és XXIII. kerületben nem lehetetlen 55 négyzetméteres, kétszobás házat kapni ezért az árért. Soóki-Tóth Gábor egyúttal hangsúlyozta, hogy az ingatlan elhelyezkedése és műszaki állapota jelentős hatással van az árra.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már szupermarketben is vásárolhatunk itthon személyzet nélkül

coop hibrid okosbolt szeged

A jubileumi XX. Coop Rally egyik állomásaként mutatkozott be Szeged második hibrid okosboltja: a Temesvári COOP Szuper Plusz Áruház az ország második olyan üzlete, amelynek teljes – 6000 termékes – árukészlete elérhető marad a normál nyitvatartási időn túl, személyzet nélkül. Az új egységben is a Laurel Kft. magyar fejlesztésű 247 Shop rendszere működik, melyet ezúttal már szupermarket-méretű környezetben kellett kialakítani.

A bevezetést valós, hazai működési tapasztalatok előzték meg. Magyarország első hibrid okosboltja 2025 májusában nyílt meg Szegeden, a júniusban nyilvánosságra hozott adatok szerint pedig a 150 négyzetméteres üzletben egy év alatt több mint 27 ezer vásárlás történt a személyzet nélküli időszakokban. Ezekben az órákban az átlagos kosárérték mintegy 22%-kal haladta meg a hagyományos nyitvatartás alatt mért értéket, a 0–24 órás működés pedig 23,61%-os többletbevételt hozott. Az AI-alapú gesztusfelismerő rendszer közben több lopási kísérletet is észlelt és riasztást küldött a távfelügyeletnek.

„Az első üzlet eredményei megmutatták, hogy a technológia révén 0-24-es kiterjesztett nyitvatartásra Magyarországon is van valós vásárlói igény, a modell pedig üzletileg is életképes. A mostani fejlemény szakmai szempontból azért fontos számunkra, mert a technológiát már egy jóval nagyobb üzletkategóriában alkalmaztuk. Egy ilyen környezetben nagyobb eladóteret, összetettebb vásárlói útvonalakat és több be- és kilépési helyzetet kell kezelni, miközben a komplex rendszernek könnyen kezelhetőnek, hatékonynak és biztonságosnak kell maradnia” – mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője.

A 247 Shop a hagyományos és az automata bolti működést kapcsolja össze. A személyzettel működő nyitvatartás után a regisztrált vásárlók a mobilalkalmazásban elérhető QR-kóddal léphetnek be, majd önkiszolgáló kasszánál fizethetnek. A rendszerhez kamerás felügyelet és távoli diszpécserszolgálat is kapcsolódik. A konstrukció így a meglévő infrastruktúrára építve teszi lehetővé a nyitvatartás meghosszabbítását anélkül, hogy az üzlet teljes működését át kellene alakítani kizárólag személyzet nélküli üzemre.

Bessenyei Attila hozzátette, a mostani projekt azt is mutatja, hogy a hibrid technológia nem kötődik egyetlen bolttípushoz: a rendszer kialakítása a kis alapterületű üzletektől a nagyáruházi környezetig az adott helyszín méretéhez, elrendezéséhez és működéséhez igazítható. A Laurel ügyvezetője elárulta, a megoldás iránt már a Coop-hálózaton kívülről is érdeklődnek, több kereskedelmi partnerükkel folyik előkészítés. Ez azt jelzi, hogy nem egyedi kísérletről, hanem egy most formálódó üzemeltetési modellről van szó.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban

mediamarkt allee áruház megnyító
Képek: MediaMarkt

Műszaki innováció és élményalapú vásárlás Buda szívében

Személyes élményzónákkal, digitális integrációval és exkluzív nyitási programokkal erősíti budai jelenlétét a műszaki áruházlánc

A nyári bejelentést követően ma hivatalosan is megnyitotta kapuit a MediaMarkt legújabb, szám szerint 41. hazai áruháza az Allee bevásárlóközpont második emeletén. A műszaki áruházlánc az újbudai egységgel nem csupán a budai hálózatát bővíti, hanem omnichannel és élményalapú stratégiájára építve kifejezetten a személyes tapasztalásra és a komplex szolgáltatási élményre helyezi a hangsúlyt.

Az Allee kiválasztásában kulcsszerepet játszott a bevásárlóközpont forgalmas budai elhelyezkedése, magas látogatottsága és kiváló megközelíthetősége. A MediaMarkt ezzel egy olyan forgalmas kereskedelmi és közösségi helyszínen jelenik meg, amely a környéken élők mellett a város más részeiből érkezők számára is könnyen elérhető, így széles vásárlói réteget szolgál ki.

Az új áruházban a széles termékkínálat mellett hangsúlyos szerepet kap a személyes terméktapasztalat. A vásárlók nemcsak megnézhetik, hanem működés közben össze is hasonlíthatják, illetve ki is próbálhatják a készülékeket az interaktív tesztállomások egyikén vagy a TV experience zónában. Az új bolt emellett a teljes szolgáltatási paletta bázisaként szolgál: a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig minden elérhető egy helyen.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója és Mihók György áruházigazgató Allee

A bővítés szervesen illeszkedik a MediaMarkt omnichannel stratégiájába. A vásárlási folyamat ma már sok esetben online kezdődik: a vásárlók előzetesen tájékozódnak, összehasonlítják a termékeket és az árakat, majd eldöntik, hogyan szeretnék folytatni a vásárlást. A MediaMarkt célja, hogy ebben ne kelljen választani a digitális és a személyes csatornák között: az online vásárlás kényelmét az áruházakban elérhető terméktapasztalat, szakértői segítség és szolgáltatások egészítik ki.

„A műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó tényező. Minél összetettebb vagy nagyobb értékű egy vásárlás, annál fontosabb, hogy a vásárló ne csak információt kapjon, hanem személyesen is meggyőződhessen arról, hogy jó döntést hoz. Ebben a fizikai üzleteknek ma is nehezen helyettesíthető szerepük van: lehetőséget adnak a termékek kipróbálására, az összehasonlításra és arra, hogy a vásárló szakértőtől kérjen segítséget. Mi azt látjuk, hogy a technológia fejlődésével ez a személyes bizalom nem veszít az értékéből, sőt bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá válik. Az Allee megnyitása számunkra ezért nem egyszerűen hálózatbővítés, hanem befektetés egy olyan vásárlási élménybe, ahol a választék, a szakértelem és a személyes kapcsolat együtt teremt értéket” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége

Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.

A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.

„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.

„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”

– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.

Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.

„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”

– húzta alá.

Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.

Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.

A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss