Gazdaság

5 tipp, amit minden dolgozó imádni fog

Az informatikai háttér szorosan összefügg a munkahelyi elégedettséggel

A munkavállalók körében mára hatalmas népszerűségre tett szert a hibrid munkavégzési modell, vagyis az irodai és otthoni munka ötvözete, és elvárják, hogy a munkaadók az elérhető legjobb technológiát biztosítsák ehhez – derül ki a Unisys és a HFS kutatásából. A megkérdezett munkavállalók olyan informatikai környezetet várnak el, amelyben tolakodó IT-biztonsági intézkedések és felügyeleti szoftverek nélkül, hatékonyan tudnak távmunkát végezni. Ez kulcsfontosságú tényező a tehetségek megtartásában: a dolgozók közel kétharmada számára a technológia az egyik legfőbb motivációs tényező.

A globális gazdasági helyzet egyre szigorúbbá vált az utóbbi időben, erre válaszul sok vállalat korlátozta a távmunkát, és szigorított a home office szabályokon. Számos vállalat például legalább három vagy akár négy kötelező irodai napot írt elő az utóbbi időszakban. Azért fontos erre a folyamatra figyelni, mert az alkalmazottak kicsit több mint kétharmada a rugalmasságot nevezi meg legfőbb motiváló tényezőnek a munkájával kapcsolatban. Így azok a vállalatok, amelyek nem kínálnak megfelelő hibrid munkamodellt, azt kockáztatják, hogy értékes tehetségeket vesztenek el és lemaradnak a HR versenyben.

Többek között ezt a jelenséget vette górcső alá HFS Research és a Unisys közös kutatása a hibrid munkakörnyezetetről, vizsgálva mindezt elsősorban azokban az esetekben, amikor az alkalmazottak alapvetően távolról dolgoznak, és hetente egy-két napot töltenek az irodában. Az elemzésbe az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Ausztráliában 2000, legalább 500 millió dollár bevétellel rendelkező vállalatnál dolgozó válaszadót vontak be.

Eltérések a munkáltatók és a munkavállalók véleménye között

A kutatás megerősíti a hibrid munka eltérő megítélését a munkaadói és munkavállalói oldalon. Míg a munkavállalók körében, 49% tartja „nagyon hatékonynak” ezt a modellt, addig a munkaadóknak mindössze 33%-a. A hibrid munka dolgozói népszerűségét támasztja alá, hogy az alkalmazottak 89%-a legalább annyira vagy még inkább elkötelezett munkahelye iránt, mint hat hónappal a megkérdezés előtt. Bár a munkáltatók is egyre jobban elfogadják a hibrid munka előnyeit, bőven van még lehetőség a fejlődésre, mivel a vezetők mindössze 26%-a alakította – saját bevallása szerint – vezetési stílusát kifejezetten a hibrid munkához.

Más eltérések is mutatkoznak a munkáltatók és a munkavállalók vélekedése között. A munkaadók úgy vélik, hogy az alkalmazottak kevésbé elkötelezettek munkahelyük iránt a hibrid környezetben, elsősorban azért, mert így dolgozva könnyebb más állást keresni. Az alkalmazottak viszont a menedzsmenttel és a vezetéssel való megfelelő kapcsolattartás hiányát említik a csekélyebb elkötelezettség legfőbb okaként. További eltérés, hogy míg a dolgozók a „kevesebb értelmetlen meetinget” említik szignifikánsan többen az ideális hibrid munkakörnyezet fő feltételeként, addig a munkaadók a „proaktív, spontán ötletelést” tartanák fontosabbnak.

Öt ajánlás a munkáltatóknak

A kutatás rámutat azokra a kulcsfontosságú lépésekre, amelyeket a munkáltatók megtehetnek egy ideális hibrid munkakörnyezet kialakítása érdekében.

Használják a hibrid munkavégzésben rejlő rugalmasságot motivációs eszközként: az alkalmazottak 87%-a nagyon vagy valamelyest hatékonynak tartja a hibrid modelleket, 67%-uk pedig a munka és magánélet közötti egyensúlyt javító rugalmasságot tartja a teljesítményét befolyásoló legfontosabb tényezőnek.
Aknázzák ki a technológiában rejlő előnyöket: az elkötelezett alkalmazottak 62%-a rendkívül motiválónak tartja a megfelelő informatikai környezetet. Jó példa erre a „Workplace-as-a-Service” szolgáltatás, ahol egy vállalat a felhőben hozza létre munkatársai számára a digitális munkakörnyezetet, beleértve az összes szükséges szoftver telepítését, konfigurálását, üzemeltetését és támogatását. A munkaadóknak érdemes figyelembe kell venniük a generációs különbségeket is a technológiai preferenciákban. A millenniumi nemzedék tagjai például (a 26-45 évesek) sokkal nagyobb értéket látnak a chatbotokban, a viselhető eszközökben és a virtuális táblákban, mint a Z generációs kollégák (25 évnél fiatalabbak). Más megoldások, például az automatizálási eszközök, minden korcsoportban általánosan népszerűek.
Biztosítsanak zökkenőmentes informatikai támogatást az állásidő minimalizálása érdekében: az alkalmazottak 49%-a heti egy-öt órát veszteget el az IT-problémák kezelésével. Noha fontos számukra az adatvédelem, 92%-uk hajlandó megosztani eszközeik és alkalmazásaik teljesítményadatait a gyorsabb és hatékonyabb támogatás érdekében. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem akarnak bossware-t, vagyis alkalmazottfigyelő szoftvert. Ezeket a programokat a munkáltatók arra használják, hogy nyomon kövessék és figyelemmel kísérjék a dolgozók tevékenységét munkaidőben a termelékenység biztosítása érdekében – például a billentyűleütések, az egérmozgások, az e-mailek, a csevegőüzenetek, a böngészési előzmények és a képernyőképek nyomon követésével.
Olyan IT-biztonsági kereteket hozzanak létre, amely nem akadályozza az együttműködést és a termelékenységet: az alkalmazottak 33%-a számol be arról, hogy a munkájukat, szabadságukat túlzottan korlátozó IT-biztonsági szabályok és eljárások negatívan befolyásolják a munkájukat. A munkaadóknak alkalmazkodniuk kell a hibrid munkavállalók igényeihez, miközben a termelékenység akadályozása nélkül kezelik a kibertámadások kockázatait.
Fektessenek be a munkavállalói élményt (employee, experience, EX) javító programokba, például jutalmazási szisztémák kidolgozásába vagy közösségi alkalmak biztosítására, hogy növeljék a dolgozók elkötelezettségét. Minél régebb óta foglalkozik tudatosan egy vállalat a munkavállalói élménnyel, annál nagyobb a hatása. A már jó ideje futó, érettebb programok esetében a munkáltatók 74%-a számolt be dolgozói fokozódó elkötelezettségről, míg a kevésbé bejáratott és új programok esetében 59%-os, illetve 24%-os növekedésről számoltak be.

„Kutatásunk rávilágít, hogy mennyire fontos lehet a jól optimalizált hibrid munkakörnyezet és arra is, hogy mennyire meghatározó mindebben a technológia”

– mondta el Weston Morris, a Unisys Digital Workplace Solutions stratégiai igazgatója. Hozzátette:

„Az Unisysnél nem csak arra törekszünk, hogy ideális hibrid munkakörnyezetet biztosítsunk saját munkatársainknak, így a budapesti központunk alkalmazottainak is, hanem arra is, hogy ügyfeleink számára is biztosítsuk a megfelelő technológiai eszközöket, például Workplace-as-a-Service szolgáltatásunkat ahhoz, hogy sikeresek legyenek ebben az új környezetben.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:dolgozó gazdaság hibrid munka munkahely tipp

Up Next

Vállalkozói közösséget épít a SPAR

Don't Miss

Már csak néhány napig indítható szocho-mentes biztosítói megtakarítás

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!