Gazdaság

5 tipp, amit minden dolgozó imádni fog

Az informatikai háttér szorosan összefügg a munkahelyi elégedettséggel

A munkavállalók körében mára hatalmas népszerűségre tett szert a hibrid munkavégzési modell, vagyis az irodai és otthoni munka ötvözete, és elvárják, hogy a munkaadók az elérhető legjobb technológiát biztosítsák ehhez – derül ki a Unisys és a HFS kutatásából. A megkérdezett munkavállalók olyan informatikai környezetet várnak el, amelyben tolakodó IT-biztonsági intézkedések és felügyeleti szoftverek nélkül, hatékonyan tudnak távmunkát végezni. Ez kulcsfontosságú tényező a tehetségek megtartásában: a dolgozók közel kétharmada számára a technológia az egyik legfőbb motivációs tényező.

A globális gazdasági helyzet egyre szigorúbbá vált az utóbbi időben, erre válaszul sok vállalat korlátozta a távmunkát, és szigorított a home office szabályokon. Számos vállalat például legalább három vagy akár négy kötelező irodai napot írt elő az utóbbi időszakban. Azért fontos erre a folyamatra figyelni, mert az alkalmazottak kicsit több mint kétharmada a rugalmasságot nevezi meg legfőbb motiváló tényezőnek a munkájával kapcsolatban. Így azok a vállalatok, amelyek nem kínálnak megfelelő hibrid munkamodellt, azt kockáztatják, hogy értékes tehetségeket vesztenek el és lemaradnak a HR versenyben.

Többek között ezt a jelenséget vette górcső alá HFS Research és a Unisys közös kutatása a hibrid munkakörnyezetetről, vizsgálva mindezt elsősorban azokban az esetekben, amikor az alkalmazottak alapvetően távolról dolgoznak, és hetente egy-két napot töltenek az irodában. Az elemzésbe az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Ausztráliában 2000, legalább 500 millió dollár bevétellel rendelkező vállalatnál dolgozó válaszadót vontak be.

Eltérések a munkáltatók és a munkavállalók véleménye között

A kutatás megerősíti a hibrid munka eltérő megítélését a munkaadói és munkavállalói oldalon. Míg a munkavállalók körében, 49% tartja „nagyon hatékonynak” ezt a modellt, addig a munkaadóknak mindössze 33%-a. A hibrid munka dolgozói népszerűségét támasztja alá, hogy az alkalmazottak 89%-a legalább annyira vagy még inkább elkötelezett munkahelye iránt, mint hat hónappal a megkérdezés előtt. Bár a munkáltatók is egyre jobban elfogadják a hibrid munka előnyeit, bőven van még lehetőség a fejlődésre, mivel a vezetők mindössze 26%-a alakította – saját bevallása szerint – vezetési stílusát kifejezetten a hibrid munkához.

Más eltérések is mutatkoznak a munkáltatók és a munkavállalók vélekedése között. A munkaadók úgy vélik, hogy az alkalmazottak kevésbé elkötelezettek munkahelyük iránt a hibrid környezetben, elsősorban azért, mert így dolgozva könnyebb más állást keresni. Az alkalmazottak viszont a menedzsmenttel és a vezetéssel való megfelelő kapcsolattartás hiányát említik a csekélyebb elkötelezettség legfőbb okaként. További eltérés, hogy míg a dolgozók a „kevesebb értelmetlen meetinget” említik szignifikánsan többen az ideális hibrid munkakörnyezet fő feltételeként, addig a munkaadók a „proaktív, spontán ötletelést” tartanák fontosabbnak.

Öt ajánlás a munkáltatóknak

A kutatás rámutat azokra a kulcsfontosságú lépésekre, amelyeket a munkáltatók megtehetnek egy ideális hibrid munkakörnyezet kialakítása érdekében.

Használják a hibrid munkavégzésben rejlő rugalmasságot motivációs eszközként: az alkalmazottak 87%-a nagyon vagy valamelyest hatékonynak tartja a hibrid modelleket, 67%-uk pedig a munka és magánélet közötti egyensúlyt javító rugalmasságot tartja a teljesítményét befolyásoló legfontosabb tényezőnek.
Aknázzák ki a technológiában rejlő előnyöket: az elkötelezett alkalmazottak 62%-a rendkívül motiválónak tartja a megfelelő informatikai környezetet. Jó példa erre a „Workplace-as-a-Service” szolgáltatás, ahol egy vállalat a felhőben hozza létre munkatársai számára a digitális munkakörnyezetet, beleértve az összes szükséges szoftver telepítését, konfigurálását, üzemeltetését és támogatását. A munkaadóknak érdemes figyelembe kell venniük a generációs különbségeket is a technológiai preferenciákban. A millenniumi nemzedék tagjai például (a 26-45 évesek) sokkal nagyobb értéket látnak a chatbotokban, a viselhető eszközökben és a virtuális táblákban, mint a Z generációs kollégák (25 évnél fiatalabbak). Más megoldások, például az automatizálási eszközök, minden korcsoportban általánosan népszerűek.
Biztosítsanak zökkenőmentes informatikai támogatást az állásidő minimalizálása érdekében: az alkalmazottak 49%-a heti egy-öt órát veszteget el az IT-problémák kezelésével. Noha fontos számukra az adatvédelem, 92%-uk hajlandó megosztani eszközeik és alkalmazásaik teljesítményadatait a gyorsabb és hatékonyabb támogatás érdekében. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem akarnak bossware-t, vagyis alkalmazottfigyelő szoftvert. Ezeket a programokat a munkáltatók arra használják, hogy nyomon kövessék és figyelemmel kísérjék a dolgozók tevékenységét munkaidőben a termelékenység biztosítása érdekében – például a billentyűleütések, az egérmozgások, az e-mailek, a csevegőüzenetek, a böngészési előzmények és a képernyőképek nyomon követésével.
Olyan IT-biztonsági kereteket hozzanak létre, amely nem akadályozza az együttműködést és a termelékenységet: az alkalmazottak 33%-a számol be arról, hogy a munkájukat, szabadságukat túlzottan korlátozó IT-biztonsági szabályok és eljárások negatívan befolyásolják a munkájukat. A munkaadóknak alkalmazkodniuk kell a hibrid munkavállalók igényeihez, miközben a termelékenység akadályozása nélkül kezelik a kibertámadások kockázatait.
Fektessenek be a munkavállalói élményt (employee, experience, EX) javító programokba, például jutalmazási szisztémák kidolgozásába vagy közösségi alkalmak biztosítására, hogy növeljék a dolgozók elkötelezettségét. Minél régebb óta foglalkozik tudatosan egy vállalat a munkavállalói élménnyel, annál nagyobb a hatása. A már jó ideje futó, érettebb programok esetében a munkáltatók 74%-a számolt be dolgozói fokozódó elkötelezettségről, míg a kevésbé bejáratott és új programok esetében 59%-os, illetve 24%-os növekedésről számoltak be.

„Kutatásunk rávilágít, hogy mennyire fontos lehet a jól optimalizált hibrid munkakörnyezet és arra is, hogy mennyire meghatározó mindebben a technológia”

– mondta el Weston Morris, a Unisys Digital Workplace Solutions stratégiai igazgatója. Hozzátette:

„Az Unisysnél nem csak arra törekszünk, hogy ideális hibrid munkakörnyezetet biztosítsunk saját munkatársainknak, így a budapesti központunk alkalmazottainak is, hanem arra is, hogy ügyfeleink számára is biztosítsuk a megfelelő technológiai eszközöket, például Workplace-as-a-Service szolgáltatásunkat ahhoz, hogy sikeresek legyenek ebben az új környezetben.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:dolgozó gazdaság hibrid munka munkahely tipp

Up Next

Vállalkozói közösséget épít a SPAR

Don't Miss

Már csak néhány napig indítható szocho-mentes biztosítói megtakarítás

Gazdaság

Sokat segíthetne a technológia a beszállítói csalások megelőzésében

A globális gazdasági bizonytalanság, a szigorodó szabályozások és a vállalati visszaélések növekvő kockázata miatt a beszállítói kapcsolatok átláthatósága és biztonsága minden eddiginél fontosabbá vált.

Ennek ellenére a régiónkban működő szervezetek többsége még nem használja a fejlett technológiai megoldásokat a csalások visszaszorítása érdekében – derült ki az EY szervezeti integritással foglalkozó konferenciáján. A rendezvényen több mint 50 döntéshozó és szakértő körében végzett felmérés szerint a vállalati korrupció továbbra is a leggyakrabban elkövetett munkahelyi csalás a Közép-Kelet európai régióban.

Az EY szakmai konferenciáján a beszállítói láncokban rejlő kitettség – mint a korrupció, vesztegetés, összeférhetetlenség, szankciós megfelelés vagy akár a fiktív beszállítók alkalmazása – került fókuszba. A résztvevők körében végzett felmérésből kiderült, hogy a cégek 55 százaléka szerint a régióban a legtöbb vállalat még nem alkalmaz adatelemzéses módszereket a korrupció és a vesztegetés felderítésére. A technológiai megoldások bevezetésének legnagyobb akadályának – a nemzetközi kutatásokkal összhangban – a költségvetési korlátokat (55%) és a belső szakértelem hiányát tartják a megkérdezettek (41%).

„A beszállítói kapcsolatokban rejlő kockázatok kezelése ma már elképzelhetetlen fejlett adatelemzési eszközök nélkül. Ezek a módszerek nemcsak a múltbeli visszaélések feltárására alkalmasak, hanem a megelőzésben és a kontrollrendszerek folyamatos fejlesztésében is kulcsszerepet játszanak”

– hangsúlyozza dr. Farkas Ádám, az EY partnere.

Az EY által alkalmazott technológiai megoldások képesek egyszerre többféle kockázatot is kezelni: a beszállítók azonosításától kezdve a pénzügyi és jogi ellenőrzésen át, az összeférhetetlenségi helyzetek feltárásán keresztül, egészen a szankciós listákon való szereplés vizsgálatáig. A folyamat során a vállalatok átfogó képet kapnak beszállítóik megbízhatóságáról, így megalapozottabb üzleti döntéseket hozhatnak.

„Az adatelemzés lehetővé teszi, hogy a vállalatok gyorsan és hatékonyan azonosítsák a beszállítói portfólióban rejlő ‘red flag’-eket, vagyis a gyanús mintázatokat és összeférhetetlenségi helyzeteket. Ez nemcsak a visszaélések feltárásában, hanem a reputáció és az ügyfélbizalom megőrzésében is elengedhetetlen”

– emeli ki Hegyi Márton, az EY szakértője.

Az adatelemzés tehát nemcsak a visszaélések feltárásában, hanem a megelőzésben és a kockázatok kezelésében is kulcsszerepet játszik. A megfelelően kialakított és működtetett kontrollrendszerek segítségével a vállalatok nemcsak jogi és pénzügyi kockázataikat csökkenthetik, hanem megőrizhetik piaci pozíciójukat és ügyfeleik bizalmát is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Tarolt az LG a CES 2026 Innovációs Díjátadón

Az LG Electronics (LG) számos díjban részesült a CES^® 2026 Innovációs Díjátadón (Innovation Awards), köztük két, a legjobb innovációnak járó, Best of Innovation díjat is bezsebelt. A vállalat ezzel megerősítette vezető szerepét a következő generációs okos életmód-megoldások és kijelzőtechnológiák terén.

A díjakat minden évben a Fogyasztói Technológiai Szövetség (Consumer Technology Association – CTA) ítéli oda a CES, azaz a világ legnagyobb fogyasztói elektronikai és IT szakkiállítása előtt. Az Innovációs Díjátadó célja, hogy elismerje azokat az úttörő termékeket és szolgáltatásokat, amelyek meghatározzák a technológia és a dizájn jövőjét.

Az LG idei elismerései több termékkategóriát is lefednek – kizárólag az LG OLED tévék és monitorok összesen öt díjat nyertek el, „Képalkotás”, „Játék és e-Sport”, valamint „Számítógépes hardver és komponensek” kategóriákban. A díjazott termékek közül kiemelkedik az LG SIGNATURE OLED T, amely „Képalkotás” kategóriában elnyerte a Best of Innovation díjat. Ez az elismerés tovább erősíti az LG vezető szerepét az OLED-technológia terén, emellett hangsúlyozza a vállalat elkötelezettségét az új értékek és felhasználói élmények megteremtése iránt.

A Best of Innovation díjat immár sorozatban a negyedik alkalommal nyeri el az LG OLED TV.

Ez a mérföldkő olyan figyelemre méltó korábbi győzteseket követ, mint a fényerő-növelő technológiával felszerelt LG OLED evo (2025), az LG első vezeték nélküli OLED tévéje (2024), valamint a hajlítható gaming OLED TV, az OLED TV Flex (2023). 2026-ban pedig a világ első átlátszó és valódi vezeték nélküli televíziója, az LG SIGNATURE OLED T viszi tovább ezt, a TV-technológia csúcsát képező innovációs örökséget.

Az LG SIGNATURE OLED T lenyűgöző 77 colos, átlátszó OLED kijelzőjével, ultraéles 4K (3840×2160) felbontásával és az LG vezeték nélküli AV technológiájával újradefiniálja a televíziózás élményét. Az egyedülálló formatervezés és a páratlan teljesítmény ötvözeteként új mércét állít az immerzív dizájn számára. Az OLED T nagyfokú nemzetközi figyelmet kapott a Kjongdzsuban megrendezett 2025-ös APEC CEO Summit Koreán is: az eseményen az LG 28 darab átlátszó OLED tévéből készült csillárt mutatott be, látványos példáját adva a vállalat víziójáról a kijelzőtechnológia terén.

Az LG webOS okostelevíziós platformja – amely a vállalat platformalapú szolgáltatási stratégiájának egyik kulcseleme – kettős elismerésben részesült az idei díjátadón, Innovációs Díjat szerezve a „Mesterséges intelligencia” és a „Kiberbiztonság” kategóriákban. A webOS immár másodjára nyeri el ezt az elismerést a „Kiberbiztonság” kategóriában, megerősítve pozícióját biztonságos és intelligens szórakoztatóplatformként.

A „Háztartási készülékek” kategóriában Innováviós Díjat nyert forradalmi kialakításáért és fejlett technológiájáért az LG új, beépíthető robotporszívó-állomása is. Az állomás, amely könnyedén elrejthető a kihasználatlan terekben – például a konyhai mosogató alatt vagy az ajtók mögött –, a világ első, a porszívón és a dokkolóállomáson egyaránt alkalmazható gőztisztító rendszerrel rendelkezik – új szintre emelve a tisztítást és a higiéniát.

CES 2026 Innovációs Díjban részesült továbbá a prémium Micro RGB technológiával felszerelt LCD TV, az LG StandbyME 2, amely egy második generációs hordozható lifestyle kijelző, valamint az LG UltraFine evo 6K professzionális monitor – a világ első kijelzője, amely támogatja a 6K (6144×3456) felbontást és az új Thunderbolt™ 5 csatlakozást.

Az LG CES 2026 Innovációs Díjjal elismert termékeinek teljes listája és részletei 2026. január 6-án, a las vegas-i CES kiállításon kerülnek bemutatásra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

NAV 2024: kevesebb vizsgálat, több eredmény − új korszak az adatvezérelt ellenőrzésekben

Megjelent a NAV 2024-es tevékenységét összegző évkönyv, amelyből kiderül: az adóhatóság kevesebb, de célzottabb ellenőrzéssel dolgozik, miközben hatékonysága látványosan nőtt.

A Deloitte szakértői szerint a transzferár-ellenőrzések, az online kereskedelem és az újonnan alakult vállalkozások számíthatnak fokozott figyelemre 2025-ben és 2026-ban.

Az Online Számla rendszernek köszönhetően, amely minden számlát elektronikusan rögzít és továbbít az adóhatóságnak, jelentős mértékben fehéredett a gazdaság, azonban a NAV megállapításainak 90 százaléka még mindig áfával kapcsolatban született. A rendszer lehetővé teszi, hogy az adóhatóság szinte élőben lássa a gazdasági eseményeket, ezért az áfa-visszaélések gyorsan azonosíthatóak.

Két tényező biztosan „piros lámpát” kapcsol a NAV rendszereiben: ha nincsenek összhangban az adóbevallások az online adatokkal, illetve, ha extrém módon növekszik a forgalom.

A KATA-ról való átállás nem zajlott zökkenőmentesen 2024-ben. Az adóhatóság több mint 300 alkalommal célzottan vizsgálta az érintetteket, és 161 millió forintnyi hiányzó adót tárt fel. Ezek a vizsgálatok várhatóan a közeljövőben is folytatódni fognak az átállás végéig.

Az évkönyv rámutatott arra is, hogy az ingatlanértékesítéssel kapcsolatos adószabályokat sokan nem ismerik megfelelően: a bevallást elmulasztóktól több mint 1 milliárd forint adót és hasonló összegű bírságot szedett be a NAV.

A legnagyobb adózók vizsgálata továbbra is a hatóság fókuszában volt. Háromnegyedüknél talált a NAV valamilyen rendellenességet, miközben a hatékonyság jelentősen javult: az ellenőrzésszám szinte változatlanul maradt, de másfélszer több be nem fizetett adót tártak fel, mint 2023-ban.

Transzferár-ellenőrzések és új trendek a nagyvállalatoknál

A multinacionális cégek transzferár-ellenőrzései 2024-ben kiemelt hangsúlyt kaptak. A NAV azt vizsgálta, hogy az egy vállalatcsoporthoz tartozó cégek megfelelő, piaci áron számolnak-e el egymás között. A hatékonyság látványosan javult: a korábbi évvel szinte megegyező ellenőrzésszámmal 3,3 milliárd forint helyett már 8 milliárd forintnyi hiányzó adót találtak.

A gyártó szektorban is aktív volt a hatóság: a veszteséges vagy alacsony nyereségű cégeknél öt ellenőrzés keretében 1,1 milliárd forintnyi hiányra derült fény. Új tendencia, hogy a nagyvállalatoknál már nemcsak az áfa-szabálytalanságok, hanem a vállalatcsoporton belüli árazási problémák is egyre gyakoribbak.

„A transzferárazás az egyik legösszetettebb terület, ahol a NAV ma már kifejezetten adatvezérelt módszereket alkalmaz. A tapasztalataink szerint a hatóság egyre mélyebben elemzi a vállalatcsoportokon belüli nyereségeloszlást és a piaci árakhoz való viszonyt, ezért a cégeknek a dokumentáció mellett a tényleges gazdasági tartalomra is nagyobb hangsúlyt kell fektetniük.”

– mondta Balázsi Ákos, a Deloitte Legal jogviták és peres ügyek csoportjának ügyvédje.

Új módszerek: tanácsadói kapcsolatok feltérképezése és a kriptovaluták lefoglalása

A NAV 2024-ben új projektet indított a könyvelők és adótanácsadók ügyfélkörének feltérképezésére. A hatóság azonosította, mely vállalkozások veszik igénybe ugyanazon szolgáltatók munkáját, bár az évkönyv még nem részletezi az eredményeket.

Igazi 21. századi fordulatként a NAV négy bűnügyben összesen 224 ezer dollár (mintegy 80 millió forint) értékű kriptovalutát foglalt le. A Deloitte szakértői szerint ez mérföldkő, hiszen a digitális eszközök korábban nehezen voltak elérhetők a hatóságok számára.

„A kriptovaluta-ügyletek már nem láthatatlanok a hatóságok előtt. A nemzetközi automatikus információcsere kiterjedésével a NAV néhány éven belül globális rálátást kaphat a digitális tranzakciókra, ami új korszakot hozhat az adóellenőrzésben.”

– mondta Ramocsa Dávid, a Deloitte Legal jogviták és peres ügyek csoportjának ügyvédje.

Kevesebb, célzottabb ellenőrzés – előtérben az együttműködés

A 146 ezer elvégzett vizsgálat több mint 90 százaléka jogkövetési vizsgálat volt, ahol a NAV elsősorban információt gyűjt, nem pedig azonnal büntet. Ezek gyakran egy későbbi, átfogó ellenőrzést készítenek elő. A hatóság megközelítése változik: egyre inkább támogatja az adózókat, és önálló javításra ösztönöz. Büntetést csak komolyabb problémák esetén szab ki, ekkor viszont akár 200 százalékos bírságot is alkalmazhat.

Bírósági sikeresség és fizetési könnyítések

A NAV szakmai teljesítményét jól mutatja, hogy elsőfokon az ügyek 82 százalékát, a Kúria előtt pedig 77 százalékát nyerte meg. Érdekes azonban, hogy a perköltségeknek csak 55, illetve 52 százalékát ítélték meg a hatóság javára – ami azt jelezheti, hogy a nagyobb összegű vitákban az adózók érvelése is erősödik.

A fizetési nehézségek számottevően nőttek: 30 százalékkal több részletfizetési, halasztási vagy mérséklési kérelmet nyújtottak be, amiből összesen 133,2 milliárd forintnyi könnyítést engedélyezett az adóhatóság.

Mi várható a következő évben?

A jelenlegi trendek alapján különösen a következő adózói csoportok számíthatnak fokozott ellenőrzésre:

transzferárazással érintett multinacionális vállalatok,
adókedvezményeket igénybe vevők,
rendszeresen importáló cégek,
elektronikus kereskedelmi szereplők.

Magyarországon a korábbi bírósági döntések iránymutatásként szolgálnak a későbbi hasonló ügyekben, ezért a NAV ezeket saját eljárásai során is figyelembe veszi. Az adózók számára érdemes felkészülni: a hasonló esetek tanulmányozása és a korai, proaktív egyeztetés csökkentheti a vitás helyzetek kialakulásának kockázatát.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!