Gazdaság

Lakáshitel: milliókat lehetett spórolni a kivárással

Több, mint 2 millió forintot spórolhatnak azok a családok, akik ki tudtak várni, s január helyett csak augusztusban vesznek fel lakáshitelt.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a bankok ősszel kampányt kezdenek az új ügyfelekért, ám a kamatkedvezmények mértéke a pénzpiaci kamatok változása miatt kisebb lehet, mint amire akár csak egy hónappal ezelőtt is számolhattunk.
Az idén januári szintekhez képest már 70 bázisponttal, 9,13-ról 8,43 százalékra csökkent a piacon lakáshitelt kínáló pénzintézetek legjobb ajánlataiból képzett BiztosDöntés.hu Top átlagkamat szintje. Ez azt jelenti, hogy egy 20 milliós, 20 éves hitel esetében a teljes hitelköltséggel számolva az ügyfelek a korábbinál 10 ezer forinttal alacsonyabb, 179 ezer forintos törlesztőrészlettel számolhatnak, s aki most veszi fel a hosszan fix kölcsönét 2,4 millió forinttal kisebb összeget kell, hogy visszafizessen, mintha januárban vette volna fel a kölcsönét.

Összesűrűsödött a mezőny

A legfrissebb adatok szerint egy 20 milliós, 20 évre szóló lakáshitelt a bankok legjobb, meghirdetett ajánlatait összevetve 8,63-9,07 százalékos kamat mellett tudják felvenni a családok. Idén januárban a banki csúcskamatok szórása 8,76-11,19 százalék között mozgott. Jól látható, hogy az átlag számottevő csökkenését az okozta, hogy lényegesen szűkült az egyes banki ajánlatok közötti különbség – kommentálta az adatokat Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Ez az ügyfelekért zajló verseny felerősödését is jelenti, ám a másik oldalon jól látszik, hogy a jelenlegi pénzpiaci kamatszintek mellett egyelőre számottevően nem tudnak lejjebb menni a legkomolyabb ajánlatok.

Csökkenhetnek az őszi kamatkedvezmények

E tekintetben Gergely Péter arra figyelmeztet, hogy augusztus közepén a lakáshitelek esetében iránymutató referenciakamat, a 10 éves BIRS mértéke két hónapos csúcson, 7,56 százalékon van. Kamatemelkedéstől – technikai korrekciókon túl – a szakember szerint ugyanakkor nem kell tartani, hiszen a bankok az őszi lakáshitel boomra készülve, inkább akciókra készülnek. Ami viszont előfordulhat, hogy az akciós kamatcsökkentések mértéke alacsonyabb lesz, mint azt akár egy hónappal ezelőtt is számítottuk. Akkor ugyanis a pénzpiaci és a lakáshitel kamatok közötti különbözet, a marzs lényegesen magasabb volt, mint jelenleg, a bankok bátrabban tervezhettek. Az őszi lakáshitel akcióknak a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint még biztos támaszt ad az, hogy az MNB a várakozások szerint a jövő kedden és még szeptemberben is 100-100 bázisponttal csökkenti majd az irányadó kamatszintet. A csökkenő infláció is visszahozhatja a lakáshitel piacról tavaly év vége óta eltűnt kereslet egy jó részét, ami szintén az akciók, az ügyfelek megszerzése irányába hajtja a bankokat.

Inkább csökkentenek

A fentiek nyomán nem lepődhetünk meg azon, hogy az elmúlt hetek kamatváltozásai egyetlen kivétellel a csökkenésről szóltak. Júliusban a K&H Bank 5-51 bázisponttal csökkentette a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel és a K&H Zöldhitel kamatait, ám augusztus elején már visszaemelte azokat – az egyes kategóriákban 3-16 bázispont volt a korrekció mértéke. A módosítás ugyanakkor jellemzően az alacsonyabb, 20 millió forint alatti hitelösszegre és a legkisebb, 250 ezer forintos havi jóváírást vállaló kategóriára vonatkozik.
Az Erste Bank júliusban a végig fix 15 és 20 éves lakáscélú piaci kamatozású jelzáloghitelek esetében csökkentett, amelyre augusztus 21-től újabb, 20 bázispontos csökkenés érkezett. A 10 éves kamatperiódusra 10-30 bázispontos volt a csökkenés, a legmagasabb kedvezménykategóriában és kellően magas – 20 millió forintot meghaladó – hitelösszeg esetén a kamat 8,62 százalék, a THM 2 bázisponttal lépi át a 9 százalékot.
Raiffeisennél a 10 éves fix hitelek esetében 20 bázispontos volt a júliusi vágás. A Raiffeisen augusztus elején is vágott, ekkor a 15 éves futamidejű, végig fix hitelek kamata 9, a 20 évig azonos törlesztővel bíró hiteleké 49 bázisponttal csökkent.
Az OTP Banknál a kamatcsökkentés helyett továbbra is a kamatkedvezmények módosításával variálnak, július elején 320-ról 370 bázispontra nőtt az adható kedvezmények maximuma.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A cégvezetők 90%-a bízik az informatikában, de csak 39%-uk felkészült a jövőre

A Kyndryl ma közzétette a 2024-es Kyndryl Readiness Reportot, amely azt az ellentmondást vizsgálja, hogy míg a vezetők 90%-a úgy gondolja, hogy IT-infrastruktúrája kiváló, csupán 39%-uk érzi magát felkészültnek a jövőbeli kockázatok kezelésére.

A jelentés azt is bemutatja, miként segíti az IT-korszerűsítés a vállalatokat versenyelőnyük növelésében, annak ellenére, hogy jelenleg a vállalkozások mindössze 42%-a tapasztal pozitív megtérülést a mesterséges intelligenciába való befektetésekből.

A digitális gazdaságban az üzleti vezetők az IT-re támaszkodnak a kockázatok mérséklése, a tehetségek fejlesztése és az új eszközök kihasználása érdekében. Ám miközben a vezetők 94%-a szerint a technológiai modernizáció kiemelt prioritás vállalatuk számára, a Kyndryl adatai azt mutatják, hogy a kritikus IT-infrastruktúra 44%-a közeledik az életciklusa végéhez vagy már elérte azt, ami növeli a sebezhetőséget és akadályokat gördít a modernizáció elé. A vállalatvezetők szerint segítségre van szükségük a döntéshozatal és a tehetségek fejlesztése terén.

A Kyndryl Readiness Report 3200 vezető döntéshozó visszajelzéseit ötvözi a Kyndryl Bridge — a vállalat AI-alapú digitális üzleti platformjának — adataival, hogy bemutassa a globális üzleti kihívásokat és lehetőségeket a különböző piacokon és iparágakban.

További fontos megállapítások:

  • Az AI megtérülése megfoghatatlan: Míg a vállalkozások 76%-a fektet be a hagyományos mesterséges intelligenciába és gépi tanulásba, csupán 42%-uk tapasztal pozitív megtérülést. Az AI bevezetésének legnagyobb akadályai továbbra is az adatvédelmi aggályok (31%), a bizonytalan megtérülés (30%) és a megfelelési kihívások (26%).
  • Az elavult technológia kihívása: Szinte minden modern vállalkozásnak szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy naprakészen tartsa rendszereit. A vezérigazgatók 64%-a aggódik az elavult IT miatt, és a Kyndryl Bridge szerint a kritikus IT-infrastruktúra 44%-a közeledik az életciklusa végéhez vagy már el is érte azt.
  • A technológia megelőzi a képzést: A vezetők több mint 40%-a tapasztal technológiai készségbeli hiányosságokat, amelyek akadályozzák a modernizáció előrehaladását.
  • A biztonság továbbra is a legnagyobb gond: A vezetők 65%-a aggódik a kibertámadások miatt, és csak 30%-uk érzi úgy, hogy készen áll a kockázatok kezelésére.
  • A vezetők üzleti és technológiai összehangolásról számolnak be: A digitális átalakulásban előrehaladottabb vállalatok az üzleti és technológiai vezetők közötti nagyobb együttműködésről, valamint a technológiai projektek nagyobb megtérüléséről számolnak be.

„A Kyndrylnél azért dolgozunk, hogy több ezer vállalatot segítsünk komplex IT-infrastruktúrájuk működtetésében és átalakításában, miközben alapos ismereteket szerzünk arra vonatkozóan, hogy a cégek miként találhatják meg a lehetőségeket a mai üzleti kihívások leküzdésére”

– mondta Martin Schroeter, a Kyndryl elnök-vezérigazgatója.

„A felkészültség egy folyamatos kihívás, ami az emberek felhatalmazásáról, az eszközök és a kultúra összehangolásáról, valamint a komplex digitális átalakulás egész szervezetre kiterjedő elfogadásáról szól.”

A jelentés feltérképezi a kockázatokat és az előnyöket

A kiberbiztonság az üzleti aggodalmak élén áll: Az üzleti vezetők 65%-a aggódik a kibertámadások miatt, és csak 30%-uk érzi úgy, hogy készen áll ezek kezelésére. Hasonlóképpen, 59%-uk aggódik az éghajlati és környezeti zavarok miatt, de csak 25%-uk hiszi, hogy rendszereik képesek hatékonyan reagálni rájuk.

A vezetők számára a felgyorsuló szabályozási környezet is kiemelt fontosságú, mivel jelentős intézkedések lépnek életbe. Míg a vezetők 48%-a aggódik amiatt, hogy a szabályozás üteme túl gyors, 66%-uk úgy véli, hogy a szabályozás összességében pozitív hatással van.

E kihívások ellenére a modernizáló vállalkozások egyértelmű előnyöket realizálnak a projektekből. Az elmúlt évre visszatekintve a vezetők elmondták, hogy tapasztaltak hatékonyságjavulást (85%), nagyobb innovációt (71%) és jobb munkavállalói vagy ügyfélélményt (60%). Van azonban még hova fejlődni, mivel a vezetők kevesebb hatást látnak az adatbiztonságban és a szabályozásoknak való megfelelésben (34%), valamint a fenntarthatóság terén elért eredményekben, például a csökkentett energiafelhasználásban vagy kibocsátásban (27%).

Még a fejlettebb IT-eszközöket, például a teljes IT-állományt felügyelő és a problémákat megoldó automatizációs programokat alkalmazó vállalatoknál is van lehetőség további javulásra. A Kyndryl Bridge szerint az informatikai problémák átlagosan 8%-át orvosolja automatizáció emberi beavatkozás nélkül. A Kyndryl úgy véli, hogy az informatikai problémák akár 30%-át is meg lehet oldani automatizációval — ezzel a vállalatok évente több milliárd dollárt takaríthatnak meg a karbantartási költségek és a megelőzött állásidők terén.

A felkészültséghez vezető terv létrehozása

Amint az adatokból kiderül, a szervezetek nehéz döntésekkel néznek szembe a felkészültség kiépítése során. A jelentés a vakfoltok és a nehéz kompromisszumok feltérképezésével útitervet kínál a felkészültséghez a gyorsan változó üzleti környezetben.

  1. Az „emberek felkészültsége” ugyanolyan fontos, mint a „technológiai felkészültség”. Az IT mindenki ügye. A technológiai útjukon előrehaladottabb szervezetek az üzleti és technológiai vezetők közötti összhangról is beszámolnak. Mivel az IT egyre fontosabb szerepet játszik a munkahelyi kultúra és a folyamatok alakításában, azok a CIO-k és CTO-k, akik a C-suite-on belül együttműködnek, felkészültebbek arra, hogy a technológiai fejlesztésekkel magukkal hozzák az alkalmazottakat. A képzett munkaerőt ápoló vezetők nagyobb valószínűséggel érzik úgy, hogy készen állnak a jövőbeli kockázatokra, ezért a tehetségfejlesztésbe való befektetés, különösen az AI és a kiberbiztonság terén, kulcsfontosságú.
  2. Az újat a megszokottal szemben mérlegelni szükséges. Az intelligens beruházások megalapozásához a vezetőknek meg kell érteniük, hogy az új eszközök hogyan illeszkednek majd nemcsak a technológiához, hanem a vállalati kultúrához, folyamatokhoz és célokhoz is. Az azonnali igények és a hosszú távú befektetések egyensúlyának megtalálása segít a vezetőknek eligazodni az összetett modernizációs kihívásokban. Az új képességek, mint például az AI, szilárd adatalapra épülnek; ha először az alapokba fektetnek be, hosszú távon nagyobb megtérülést érhetnek el.
  3. A technológiai adósságról szóló beszélgetés átformálása. Az adatok azt mutatják, hogy egy fejlődő piacon, ahol szinte mindenki szembesül az elöregedő infrastruktúrával, a vállalkozások nincsenek egyedül az életciklusuk végén járó technológiai kihívásokkal. A technikai adósság csökkentése kiküszöböli a működés rossz hatásfokát, és felszabadítja a gyorsabb növekedés lehetőségét — ez a jövőbeni agilitásba és innovációba való befektetés. Ez magában foglalja az új képességek, például az automatizáció teljes körű alkalmazását a hatékonyság növelése és az állásidő csökkentése érdekében.

A teljes jelentés elolvasásához látogasson el a Kyndryl 2024 Readiness Report weboldalára.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Nem várt helyről kapnak támadást a hitelt nyújtó pénzintézetek

Miközben a klasszikus bankokat elkényelmesíti, hogy magas kamatszintek mellett is eddig nem látott összegben veszik fel az emberek a személyi hitelt, a Cofidis után most a Provident is rekord alacsony kamatokkal akciózik – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Miközben a jegybanki alapkamat tavaly december vége és idén augusztus között 400 bázisponttal lett alacsonyabb (azóta újabb 25 bázispontos kamatcsökkentés történt) és a lakáshitelek esetében is 2 százalékpontot meghaladó mértékben esett az év elejéhez képest az átlagos hitelköltség-mutató (THM), addig a személyi hitelek THM-je 2023 decembere és 2024 augusztusa között mindössze 164 bázisponttal csökkent – augusztus végén 17,22 százalékon állt. Mindez Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint azt mutatja, hogy a pénzintézetek továbbra is nagyon vonakodva teszik vonzóbbá a fogyasztási hiteleiket. 

De miért is tennék? – teszi fel a kérdést a szakértő emlékeztetve arra, hogy ilyen extrém magas kamatszintek mellett is számottevő kereslet mutatkozik a személyi kölcsönök iránt: az év első nyolc hónapjában közel 525 milliárd forint értékű személy hitelt vettek fel az emberek a bankokban. Ez az összeg több mint 50 százalékkal haladja meg a 2023-as időarányos értéket és abszolút csúcsnak számít a személyi hitelezés hazai történetében.

Gergely Péter arra emlékeztetett, hogy a szemmel láthatóan elkényelmesedett pénzintézetek új kihívókat kapnak. A pénzügyi portál korábban már jelezte, hogy a Cofidisnél először csökkent 10 százalék alá személyi kölcsönök kamata. 9,9 százalékon férhetnek hozzá a kölcsönhöz azok, akik 3, 4 vagy 5 éves futamidőre vesznek fel 3 millió forintos személyi kölcsönt és a havi jövedelmük eléri a nettó 450 000 forintot.

Az újabb kihívó a Cofidis-hez hasonlóan a fogyasztási hitelekre specializálódott, jellemzően magasabb kamatozás mellett kisebb összegű hitelnyújtásban érdekelt Provident. A társaságnál október 21-éig igényelhető a Praktikus kölcsön. A hitel kamata itt is évi 9,9 százalék, a maximálisan igényelhető hitelösszeg egymillió forint, a futamidő 22 hónap. Az igényléshez mindössze havi nettó 100 000 forint rendszeres jövedelmet kell felmutatni. Sem a Cofidis, sem a Provident nem vezet számlát, így más bankokkal ellentétben itt nem kell az igazolt jövedelemnek a banki számlára érkeznie. A Provident más termékeivel szemben a praktikus kölcsön nem heti, hanem az itthon megszokott havi törlesztésű, többletköltséget abban az esetben kell fizetni, ha az ügyfél igénybe veszi a pénzügyi cég otthoni szolgáltatás csomagját.

Gergely Péter szerint a klasszikus pénzintézetek továbbra is 2,6 millió forintos átlagos személyi kölcsönnél jóval magasabb hitelösszeget igénylő ügyfeleknek adnak alacsony kamatot, de emellett sok esetben extra magas jövedelmi elvárás is feltétele a vonzó kamatnak – amely ugyanakkor egyelőre még kétszámjegyű minden más versenytársnál.

A BiztosDöntés.hu személyi kölcsön kalkulátora szerint a legkedvezőbb kamathoz az UniCredit Banknál 450 000 forintos a jövedelem-limit, ám a 10,59 százalékos kamathoz minimum 7 millió forint igénylésére van szükség. 

A CIB Banknál a 10,99%-os, legkedvezőbb kamatozású hitelhez szintén legalább 7 millió forintot kell igényelnünk és ezen a kamat szinten csak az “A” ügyfélminősítéssel bíró hiteligénylők kaphatnak kölcsönt. 

Az Erste 10,79 százalékos kamattal igényelhető Most Extra Személyi Kölcsönéhez elegendő a 400 000 forintos jövedelem, viszont ehhez a kamathoz már 8 millió forint igénylése szükséges.

Gergely Péter szerint ugyanakkor a kedvező inflációs adatok és az év végi felfutó érdeklődést kihasználni akaró bankok kamatversenye egész biztosan azt okozza majd, hogy a legjobb bonítású, nagy összegű kölcsönt igénylő ügyfeleknek szóló kamatajánlatok több hitelintézetnél is áttörik a 10 százalékos alsó határt. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Körforgásban a gazdaság – biztonságban a szellemi tulajdon

A körforgásos gazdaság gondolata egyre inkább kulcsfontosságúvá válik a fenntartható fejlődés szempontjából, hiszen célja, hogy az erőforrások felhasználása minimális hulladékkal járjon, és az alapanyagok, valamint a belőlük készülő termékek életciklusa hosszabb legyen.

A technológiai fejlődés jelentős mértékben hozzájárul ehhez az átálláshoz, a szellemi tulajdonjogok védelme pedig alapvető szerepet játszik ebben a folyamatban.

Európában évente 2,2 milliárd tonna hulladék keletkezik, miközben a globális gazdaság mindössze 7,2%-a működik körforgásos elvek alapján. A jelenlegi lineáris gazdasági modell – amely a termelésből, fogyasztásból és hulladéklerakásból áll – hosszú távon nem fenntartható, mert jelentős környezeti terhelést okoz, és kimeríti a természeti erőforrásokat. A körforgásos gazdaság célja ennek a folyamatnak a megfordítása az újrahasznosítás, a javítás, az újrafelhasználás és az innováció révén. Az elv alapgondolata, hogy a termelési folyamatok során az anyagokat és termékeket minél hosszabb ideig a gazdaság körforgásában tartsuk, minimalizálva a hulladék képződését és az új alapanyagok felhasználását.

A körforgásos gazdaság mögötti megfontolásokat elsősorban a globális erőforrások szűkössége és a környezeti fenntarthatóság szükségessége vezérli. Az emberiség jelenlegi fogyasztási szokásai alapján egyes számítások szerint évente 1,6 bolygóra lenne szükségünk az erőforrásaink kielégítéséhez. Ezzel szemben a körforgásos gazdaság célja, hogy a Föld erőforrásainak használatát a regenerálódásukhoz szükséges szintre csökkentsük. Bevezetése azt is jelenti, hogy az anyagok, amelyek korábban hulladékként végezték volna, újrahasznosíthatóvá vagy újra felhasználhatóvá válnak. Ezáltal nemcsak a hulladék mennyisége csökken, hanem az új termékek előállításához szükséges energiafelhasználás is mérséklődik. Ezen felül a termelés költségei is csökkenhetnek.

Az immateriális javak jelentősége

Egy 2021-es tanulmány kimutatta, hogy a szellemi tulajdoni oltalmakkal, például védjegyekkel és szabadalmakkal rendelkező kis- és középvállalkozások (kkv-k) 63%-kal nagyobb többletárbevételt érhetnek el egy főre vetítve, mint azok, amelyek nem rendelkeznek ilyen jogokkal. Ez azt jelenti, hogy a szellemi tulajdon védelme nem csupán jogi biztonságot, hanem jelentős gazdasági előnyöket is biztosít a vállalkozások számára.

Az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult a vállalatok értékének összetétele. Míg az 1980-as években a társaságok értékének közel 80%-át tárgyi eszközök – például gépek, épületek és járművek – jelentették, ma már ez az arány mindössze 10%-ra csökkent. Mára több mint 90%-ban az határozza meg egy társaság értékét, hogy milyen üzleti titokkal (védett ismerettel, angolul know-how-al) vagy szellemi tulajdonnal (angolul intellectual property, rövidítve IP-vel) rendelkezik. Ide tartoznak például szoftverek, szabadalmak, design-, vagy védjegyoltalmak, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a vállalkozás piaci- és márkaértékéhez és versenyképességéhez.

A szellemi tulajdonvédelem előnyei a körforgásos gazdaságban

A szellemi tulajdon védelme a körforgásos gazdaságra épülő vállalkozások számára is elsődleges fontosságú, mivel nemcsak jogi biztonságot, hanem gazdasági előnyt is jelent. A szabadalmakból befolyt bevétel ösztönzi a további kutatás-fejlesztést, így új technológiák és megoldások születhetnek, amelyek hozzájárulnak a fenntartható gazdaság fejlődéséhez. A közérdek és az iparág szempontjából is fontos szempont, hogy a szabadalmak segíthetnek új, fenntartható technológiák terjedésében és a zöld vállalkozások létrehozásában. A szabadalmak licencelése, a tudástranszferi megállapodások és a nem kereskedelmi licencek egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a zöld innovációk szélesebb körben elérhetővé váljanak. A szellemi tulajdon védelme tehát a körforgásos gazdaság fejlődésének is lényeges katalizátora.

A szabadalmak által védett új technológiai megoldások jelentős támogatást nyújtanak a körforgásos gazdaság előmozdításában. Szerepük különösen fontos az átmenet során, amely a fenntarthatóbb zöld jövő felé vezet. Ide tartozik többek között az új energiaforrások, mint például a napenergia, a szélenergia és a hullámenergia hasznosítása, valamint az energiahordozók fejlesztése is. Az új és továbbfejlesztett energiatárolási technológiák, mint például az akkumulátorok, jelentős előrelépést jelentenek az energiahatékonyság terén. A LED világítás és más nem szennyező, erőforrás-hatékony technológiák alkalmazása pedig lehetővé teszi az anyagok hatékonyabb kezelését és újrahasznosítását, minimalizálva a környezeti károkat.

Pozitív példák és IP-hősök

A szabadalmak fontosságát az Aquaprofit Kft. is felismerte, amely több mint 25 éve nyújt innovatív megoldásokat a vízgazdálkodás területén. Egyik fejlesztésük egy vízfertőtlenítő berendezés, mely hatékonyan járul hozzá a vízminőség javításához, és a víz újrafelhasználásán keresztül a fenntartható gazdálkodáshoz. A cég több oltalommal – szabadalom, használatiminta-oltalom és védjegy – védi innovációit, ezáltal biztosítva piaci pozícióját és technológiai előnyét.

A ThalesNano Zrt.-t és a Szegedi Tudományegyetem pedig egy olyan alternatív energiaforrásokat igénybe vevő reaktort fejlesztett ki, amely a szén-dioxidot hasznos anyaggá alakítja. Az innovációra nemzetközi szabadalmi bejelentést tettek, ezzel elősegítve a körforgásos gazdaság technológiai fejlődését és az ipari alkalmazhatóságot.

Ingyenes segítség és támogatás cégeknek

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala most kkv-k számára ingyenes IP-scan szolgáltatása lehetőséget nyújt a vállalkozások számára, hogy feltérképezzék szellemi vagyonukat, és azonosítsák azokat az értékeiket, amelyeket szabadalmaztathatnak. Ez nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kkv-k számára is ideális eszköz, hiszen segít megalapozni a szellemi tulajdonjogok védelmének stratégiáját. Az IP-scan szolgáltatás a legtöbb esetben egy interjúval indul, illetve e-mailben is megtörténhet az információátadás. Ezt egy átfogó elemzés követi, mely feltárja a cég szellemi tulajdonában rejlő lehetőségeit.

A következő lépést, az oltalomszerzést költség oldalról több pályázati lehetőségi is segíti, például az Európai Bizottság kkv-alapja (SME-Fund), vagy a hazai Iparjog pályázat. Érdemes ezért mindig figyelemmel követni a különböző, kkv-k támogatására irányuló pályázatokat. A körforgásos gazdaságban tevékenykedő cégek innovatív technológiáinak szabadalmaztatása különösen fontos, hiszen nemcsak hosszú távú piaci előnyt biztosít, hanem hozzájárul a fenntartható fejlődéshez is.

Értékes védelem

A hazai cégek IP-tudatossága egyelőre alacsony. Sajnos a többségük nem védi eléggé innovatív megoldásait, és nagyon kevesen különböztetik meg termékeiket, szolgáltatásaikat védjegyekkel a piacon.

Pedig a megszerzett oltalmak gazdasági előnyt jelenthetnek. Az innováció hasznosításának, az oltalmazott innovatív meg- oldásoknak és a megjelöléseknek tehát realizálható üzleti értékük van.

Az eu-ban a kis- és középvállalkozások közel 9 százalékának van valamilyen iparjogvédelmi oltalma, Lengyelországban ez az arány 10 százalék, míg Magyarországon alig közelíti meg a 4 százalékot.

sztnh.hu | ipmindenkinek.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss