Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Lakáshitel: milliókat lehetett spórolni a kivárással

Több, mint 2 millió forintot spórolhatnak azok a családok, akik ki tudtak várni, s január helyett csak augusztusban vesznek fel lakáshitelt.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a bankok ősszel kampányt kezdenek az új ügyfelekért, ám a kamatkedvezmények mértéke a pénzpiaci kamatok változása miatt kisebb lehet, mint amire akár csak egy hónappal ezelőtt is számolhattunk.
Az idén januári szintekhez képest már 70 bázisponttal, 9,13-ról 8,43 százalékra csökkent a piacon lakáshitelt kínáló pénzintézetek legjobb ajánlataiból képzett BiztosDöntés.hu Top átlagkamat szintje. Ez azt jelenti, hogy egy 20 milliós, 20 éves hitel esetében a teljes hitelköltséggel számolva az ügyfelek a korábbinál 10 ezer forinttal alacsonyabb, 179 ezer forintos törlesztőrészlettel számolhatnak, s aki most veszi fel a hosszan fix kölcsönét 2,4 millió forinttal kisebb összeget kell, hogy visszafizessen, mintha januárban vette volna fel a kölcsönét.

Összesűrűsödött a mezőny

A legfrissebb adatok szerint egy 20 milliós, 20 évre szóló lakáshitelt a bankok legjobb, meghirdetett ajánlatait összevetve 8,63-9,07 százalékos kamat mellett tudják felvenni a családok. Idén januárban a banki csúcskamatok szórása 8,76-11,19 százalék között mozgott. Jól látható, hogy az átlag számottevő csökkenését az okozta, hogy lényegesen szűkült az egyes banki ajánlatok közötti különbség – kommentálta az adatokat Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Ez az ügyfelekért zajló verseny felerősödését is jelenti, ám a másik oldalon jól látszik, hogy a jelenlegi pénzpiaci kamatszintek mellett egyelőre számottevően nem tudnak lejjebb menni a legkomolyabb ajánlatok.

Csökkenhetnek az őszi kamatkedvezmények

E tekintetben Gergely Péter arra figyelmeztet, hogy augusztus közepén a lakáshitelek esetében iránymutató referenciakamat, a 10 éves BIRS mértéke két hónapos csúcson, 7,56 százalékon van. Kamatemelkedéstől – technikai korrekciókon túl – a szakember szerint ugyanakkor nem kell tartani, hiszen a bankok az őszi lakáshitel boomra készülve, inkább akciókra készülnek. Ami viszont előfordulhat, hogy az akciós kamatcsökkentések mértéke alacsonyabb lesz, mint azt akár egy hónappal ezelőtt is számítottuk. Akkor ugyanis a pénzpiaci és a lakáshitel kamatok közötti különbözet, a marzs lényegesen magasabb volt, mint jelenleg, a bankok bátrabban tervezhettek. Az őszi lakáshitel akcióknak a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint még biztos támaszt ad az, hogy az MNB a várakozások szerint a jövő kedden és még szeptemberben is 100-100 bázisponttal csökkenti majd az irányadó kamatszintet. A csökkenő infláció is visszahozhatja a lakáshitel piacról tavaly év vége óta eltűnt kereslet egy jó részét, ami szintén az akciók, az ügyfelek megszerzése irányába hajtja a bankokat.

Inkább csökkentenek

A fentiek nyomán nem lepődhetünk meg azon, hogy az elmúlt hetek kamatváltozásai egyetlen kivétellel a csökkenésről szóltak. Júliusban a K&H Bank 5-51 bázisponttal csökkentette a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel és a K&H Zöldhitel kamatait, ám augusztus elején már visszaemelte azokat – az egyes kategóriákban 3-16 bázispont volt a korrekció mértéke. A módosítás ugyanakkor jellemzően az alacsonyabb, 20 millió forint alatti hitelösszegre és a legkisebb, 250 ezer forintos havi jóváírást vállaló kategóriára vonatkozik.
Az Erste Bank júliusban a végig fix 15 és 20 éves lakáscélú piaci kamatozású jelzáloghitelek esetében csökkentett, amelyre augusztus 21-től újabb, 20 bázispontos csökkenés érkezett. A 10 éves kamatperiódusra 10-30 bázispontos volt a csökkenés, a legmagasabb kedvezménykategóriában és kellően magas – 20 millió forintot meghaladó – hitelösszeg esetén a kamat 8,62 százalék, a THM 2 bázisponttal lépi át a 9 százalékot.
Raiffeisennél a 10 éves fix hitelek esetében 20 bázispontos volt a júliusi vágás. A Raiffeisen augusztus elején is vágott, ekkor a 15 éves futamidejű, végig fix hitelek kamata 9, a 20 évig azonos törlesztővel bíró hiteleké 49 bázisponttal csökkent.
Az OTP Banknál a kamatcsökkentés helyett továbbra is a kamatkedvezmények módosításával variálnak, július elején 320-ról 370 bázispontra nőtt az adható kedvezmények maximuma.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss