Connect with us

Gazdaság

Eldöntheti egy cég sorsát a vállalkozó hangja

Egy szélhámosság tanulságai: így válhat fegyverré a beszédhang a vállalkozó kezében.

Magas szintű üzleti hangkutatás is folyik a bécsi egyetem nemzetközi vezetőképzőjében.

Idén májusban kezdte meg 11 éves börtönbüntetését Elizabeth Holmes, a Theranos nevű biotechnológiai startup alapítója, aki dollármilliárdokat csalt ki befektetőtől egy nem létező genetikai elemző eljárásra. Sikerében kulcsszerepet játszott mesterségesen elmélyített, „férfiasított” hangja. Noha ez extrém eset, a vállalkozók hangjának igenis sok köze lehet a sikerhez. Ezt is kutatják a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem (WU) vezetőképző akadémiája, a WU Executive Academy professzorai. A szakértők szerint a hangkódok a jövőben a vállalkozók és a befektetők eszköztárának is a részévé válnak.

Elizabeth Holmes azt állította, hogy vállalkozása innovatív technológiával forradalmasítja a vérvizsgálatot. 2015-ig dollármilliárdokat gyűjtött, és mindezt a Steve Jobsot utánzó öltözködése mellett nem kis részben mély, férfias bariton beszédhangjával érte el. Okosnak, magabiztosnak, és szellemesnek tűnt, befektetők tömegeit hipnotizálta. Túl szépnek tűnik? Az is volt: Holmes szándékosan mélyítette el a hangját, a Theranosról pedig kiderült, hogy csalás.

Holmes esete a bukás ellenére tanulságos, mutat rá Nikolaus Franke, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem (Wirtschaftsuniversität Wien, WU) hangkutatással foglalkozó professzora. A 125 éves intézmény üzleti döntéshozók számos generációját képezte patinás történelme során, és ma is Közép-Európa egyik legmagasabban jegyzett vezetőképző intézetét működteti, ahol évente mintegy 2200 diák kap naprakész menedzsment tudást. A WU Executive Academy az üzleti élet legkülönfélébb területein végez kutatásokat – ezek egyike a hangkutatás, vagyis annak vizsgálata, hogy a vállalkozók hangja milyen szerepet játszik a sikerben.

A beszédhang a meggyőzés legfontosabb eszköze

„Bár ma a hivatalos kommunikáció nagy része szöveges formában zajlik, az emberi hang továbbra is az egyik legfontosabb információs csatorna – mutat rá a WU Executive Academy Vállalkozási és Innovációs Intézetének igazgatója. – A hangszín finomságai, tudatosan nem érzékelt árnyalatai mindig nagy szerepet játszottak a meggyőzésben. Az emberi beszédhangból ösztönösen, rövid idő alatt rengeteg olyan információt vonunk le a beszélő szándékairól, tulajdonságairól, erősségeiről, amelyet csupán az elmondottak tartalma nem adna vissza.”

Franke professzor hangsúlyozza: mindez különösen érvényes a startupok világában.

Egy startup nem más, mint fogadás a jövőre, vagyis a befektetők meggyőzése valami újról és ismeretlenről. Ezért is olyan fontosak a szóbeli meggyőzés terepei: a befektetői pitchek, a finanszírozási tárgyalások, crowdfunding-videók, a networking-rendezvények. Ezeken a terepeken kulcsszerepet játszhat a beszédhang.”

Ez persze így volt mindig is – most viszont az, ami eddig ösztönös volt, kutatható, mérhető és manipulálható. Az emberi hanggal kapcsolatos tudományos kutatás hihetetlen ütemben fejlődik. A mesterséges intelligencia, az egyre összetettebb elemző szoftverek új távlatokat nyitnak a kutatók számára, akik ma rövid idő alatt, hatékonyan, nagy mennyiségű adat felhasználásával hasonlíthatják össze a beszédhangot a beszélő tulajdonságaival.

Felfedezhetem a következő unikornist a hangja alapján?

A hangkutatás mindeddig a pszichológia, az orvostudomány, a nyelvészet és az evolúcióbiológia szakembereit foglalkoztatta elsősorban. A közgazdaságtudomány mindeddig még nem vette kellőképp figyelembe a hangkutatás eredményeit, de Nikolaus Franke szerint ez csak idő kérdése, és ennek példája a Bécsben zajló munka is.

A professzor és kollégái, Jan Fell és Klaus Marhold azt vizsgálják, hogy az eddigi hangkutatási eredmények hogyan hasznosíthatók a vállalkozói szférában.

„A hang alapvető tulajdonságainak kombinációja egy egyedi kódot alkot, amely kód a beszélő személyiségének hiteles lenyomata. A négy alapvető tulajdonság, amire oda kell figyelni: a hangmagasság, a hangerő, a tempó és a hangminőség”

– mondja Franke professzor.

Ezek kombinációja kifejezi a vállalkozó magabiztosságát, kreativitását, motiváltságát, nyitottságát és megbízhatóságát. Vagyis az innovatív hangelemzési technológiák értékes eszközök lehetnek a kockázati tőkebefektetők, üzleti angyalok kezében.”

Ha a befektető használni fogja, akkor a vállalkozó is

A modern eszközöket ugyanakkor az ifjú vállalkozók is használhatják, hogy fejlesszék fellépésüket. „A fiatalabb generációk beszédstílusa sokszor nyegle, felemás, a mondat végén megemelt hangmagassággal beszélnek, így kijelentéseik kérdésnek hatnak, nem meggyőzőek. A hasonló hibák az új hangelemző technológiák és a hangtudomány segítségével kielemezhetők, szisztematikusan újratanulhatók, vagy akár technológiai úton is rásegíthetnek a beszédhangra – hasonlóan ahhoz, ahogy egy popsztár felturbózza a hangját” – mondja a kutató.

„Elizabeth Holmes esetének egyik legfőbb tanulsága, hogy egy önbizalommal teli, okos, fiatal ember tisztában volt a hangjának vonzerejével, és célzottan használta azt dollármilliárdok megszerzésére”

– teszi hozzá Nikolaus Franke. Mindez a jövőben a hangtudomány fejlődésével széles körben elérhető eszközzé válhat. A professzor ugyanakkor figyelmeztet: a beszédhang hazudhat. Azoknak a vállalkozók, akik ismerik a hangkódokat, és tudják, hogyan használhatják ezeket, könnyebben fognak meggyőzni befektetőket – akkor is, ha nincs mögöttük tartalom.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.” 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss