Gazdaság
10-ből 9-en valósítanának meg energiahatékonysági fejlesztést otthonukban
Nagyon sokan terveznek, vagy valósítottak már meg energiahatékonysági fejlesztést a magyarok közül otthonukban, a Schneider Electric online kérdőívét kitöltők 90 százaléka jelezte ezt.
Az izzócsere, valamint a nyílászárók cseréje és a szigetelés a leggyakoribb projektek, de viszonylag sokan cserélik le régi, elavult berendezéseiket is.
Vonzóvá vált az otthonok energiahatékonysági korszerűsítése a magyarok számára, a túlnyomó többség vagy már túl van ezen a projekten, vagy jelenleg is tervezi, hogy belevág. A Schneider Electric online kérdőívét kitöltők közel egyharmada jelezte, hogy már megvalósított az energiahatékonysággal kapcsolatos fejlesztést otthonában, további 26 százaléknál pedig folyamatban van ilyen beruházás. A megkérdezettek 31 százalékánál szerepel a tervek között a korszerűsítés, és mindössze a kérdőívet kitöltők 11 százaléka jelezte, hogy nem valósít meg ilyen fejlesztést.
A leggyakoribb lépés az izzócsere, ezt az energiahatékonysági felújítást megvalósítók, vagy azt tervezők közel kétharmada jelezte (ennél a kérdésnél több válaszlehetőséget is megjelölhettek a válaszadók), a nyílászárók cseréje és/vagy az épület szigetelése pedig 56 százalékuknál valósult meg, vagy szerepel az elképzelésekben. Szintén sokan döntöttek már úgy, vagy készülnek éppen arra, hogy lecserélik a régi, elavult berendezéseket (47 százalék), és a hűtő-fűtő berendezések cseréje is a fejlesztést megvalósítók, vagy azt tervezők mintegy harmadánál volt vagy van napirenden. A megújuló energiatermelésre a beruházást végrehajtók, vagy arra készülők 16 százaléka költene, ugyanakkor viszonylag ritka még az okosotthon megoldások alkalmazása, mindössze 13 százalék fordítanak erre is pénzt, és hasonló azok aránya, akik teljesen átálltak, vagy átállnának az elektromos áramra.
Az okosotthon funkciók közül a hőmérséklet szabályozást emelték ki a legtöbben (45 százalék), míg a használati szokásokhoz alkalmazkodó fényerőszabályozást a válaszadók ötöde tartja a legfontosabbnak. A megkérdezettek 16 százaléka számára az a kulcstényező, hogy az okosotthon funkciókat távolról is tudja irányítani, 15 százaléknak pedig a szivárgások észlelése jelenti egy ilyen rendszer legvonzóbb tulajdonságát. Mindössze 4 százalék emelte azt ki, hogy az árnyékolók irányíthatósága a legfontosabb.
Élen a megtakarítás
A kérdőívben a Schneider Electric arra is rákérdezett, hogy milyen előnyökkel jár a fogyasztók szerint az energiahatékonysági fejlesztés. A válaszadók közel fele szerint a költségmegtakarítás a legnagyobb előnye, 37 százalékuk ugyanakkor azt emelte ki, hogy ezáltal fenntarthatóbb lesz otthona és így védi a Földet is. A válaszadók 10 százaléka szerint a jobb hőérzet és az ezzel járó komfortosabb érzés a fő előnye egy ilyen beruházásnak, 4 százalék pedig úgy látja, hogy azért éri meg leginkább, mert így a változó piaci árak kevésbé érintenék.
Tanulságos az is, hogy akik nem terveznek energiahatékonysági korszerűsítést, miért döntöttek így. Az ő esetükben egyértelműen az anyagi források hiánya jelenti a legnagyobb akadály, 54 százalék jelezte, hogy nem tudják kigazdálkodni egy ilyen projekt költségeit. Az energiahatékonysági fejlesztést nem tervezők kicsivel több mint ötöde pedig abban a szerencsés helyzetben van, hogy amúgy is alacsony a rezsije, így nem térülne meg egy ilyen beruházás. Az energiahatékonysági fejlesztést nem tervezők 20 százaléka albérletben él, ezért nem gondolkodik ilyen beruházásban, míg 4 százalékuk azért nem, mert otthonukban már most is a lehető legkorszerűbb eszközök vannak, így egész egyszerűen nincs erre szükség.
Nem az ár a legfontosabb
A kutatás során a Schneider Electric arra is rákérdezett, mennyit költenek, vagy költenének egy ilyen projektre a magyarok. Az energiahatékonysági beruházást megvalósítók vagy azt tervezők 12 százaléka kétmillió forintnál is többet szán erre a projektre. A legtöbben, a válaszadók 40 százaléka viszont 400 ezer forintnál kisebb büdzséből oldaná meg ezt a feladatot. A 400 ezer és 800 ezer forint közötti költségvetéssel számolók aránya 24 százalék, és ugyanilyen arányban vannak azok, akik 800 ezer és 2 millió forint közötti összeget költöttek, vagy ennyivel számolnak.
A kutatás egyik fontos eredménye, hogy az energiahatékonysági fejlesztés során az új berendezések, eszközök beszerzése során egyáltalán nem az ár a legfontosabb szempont. A többség – a válaszadók 27 százaléka – a vásárlás során arra figyel vagy figyelne leginkább, hogy ismert, megbízható gyártó termékét válassza. A második legfontosabb tényező, amit a megkérdezettek ötöde emelt ki, a hosszú távú garancia, és csak ezt követi az ár, ami ugyanúgy 16 százalék számára kiemelt szempont, mint a kimagasló minőség, jó internetes értékelésekkel. A válaszadók 11 százaléka viszont azt tartja különösen fontosnak, hogy gyorsan, zökkenőmentesen beüzemelhetők legyenek az új eszközök, 10 százalékuk számára pedig a könnyű konfigurálás és a bővíthetőség a fő szempont vásárláskor.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Csökken a kereskedelem jövedelmezősége
Érdemi forrásokat nyit meg a kormány
Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.
Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.
dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.
Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Magyar nyertes a nemzetközi médiaversenyen
Kilenc ország pályázói közül Kis Judit, a Forbes újságírója kapta a Siemens Media Award regionális fődíját.
Igazán különleges helyszínen, a bécsi repülőtér irányítótornyában adták át május 23-án a Siemens Media Award regionális díjait. A nemzetközi szakmai zsűri kilenc ország pályázói és pályaműi közül a legjobbnak az idén a hazai fődíjat másodjára is elnyerő Kis Judit, a Forbes újságírójának Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkét választotta.
A riport a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatja be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.
Kis Judit ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.
A médiaverseny további két díját a cseh Hospodářské noviny lap újságírója, Jan Brož és a Spider’s Web lengyel technológiai portál újságírója, Rafał Pikuła vehette át. Brož a villamosenergia-piacok működését és az algoritmikus villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó cseh Second Foundation céget bemutató cikkéért kapott elismerést, míg Pikuła a mesterséges intelligencia keresőmotorokra gyakorolt hatását elemezte díjnyertes cikkében.
A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia a mindennapi életben betöltött szerepét. Magyarországon 17 nevező 42 pályaművét értékelte a független zsűri, és öt pályázatot díjaztak, akik egyúttal tovább is jutottak a nemzetközi versenybe.
Itt a nemzetközi zsűri, – amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is, – kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) több mint 100 pályamű közül választotta ki a legjobbakat. A shortlistre került pályázók az átadó után a nagymúltú bécsi újságíró rendezvényen, a Concordia Ball-on részt véve ünnepelhettek.
A korábbi években is volt már példa hazai sikerre a Siemens régiós versenyén: 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” c. cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” c. cikkével.
Kis Judit 2008 és 2019 között az MTI Gazdasági Szerkesztőségének újságírója volt, ahol elsősorban a munka világával, illetve környezetvédelmi témákkal foglalkozott. 2010-ben elnyerte a Junior Prima díjat. MTI-s pályafutása után szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság Kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új tranzakciós igazgató a PwC Magyarországnál
Májustól ismét a PwC csapatát erősíti Herodek Róbert. A szakember sokéves PwC-s tapasztalat birtokában tér vissza a vállalathoz a pénzügyi tanácsadás üzletág Executive Directoraként.
Róbert több mint 25 éves hazai és nemzetközi vállalati akvizíciós szakértelemmel rendelkezik. Korábban tíz évet töltött a PwC-nél, először a könyvvizsgálati, majd a tranzakciós tanácsadási üzletágban.
Tapasztalatainak egy részét külföldön szerezte: három évig a frankfurti irodában dolgozott, majd két évig vezette a tanácsadási szolgáltatási területet Belgrádban. Ezt követően 14 évig a közép-európai régió egyik meghatározó magánegészségügyi szolgáltatója, az Affidea csoport régiós üzletfejlesztési és befektetési igazgatójaként tevékenykedett. Inorganikus növekedési stratégiáért felelős vezetőként több mint 50 sikeres akvizíciót és zöldmezős beruházást irányított, így átfogó rálátása van az európai egészségügyi piacra. Közvetlenül a PwC-hez való visszatérését megelőzően egy magyar tranzakciós tanácsadó cégnél kamatoztatta tudását.
A szakember Executive Director pozícióban a PwC pénzügyi tanácsadási területét erősíti, és az általános magyarországi tanácsadási munkák mellett kiemelt fókusza a dinamikus fejlődés és konszolidáció előtt álló regionális magánegészségügyi szektor.
Róbert közgazdászként végzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, ACCA-képesítéssel rendelkezik, valamint Executive MBA-diplomát szerzett a CEU-n.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Pénzügyi hullámvasúton navigál a vállalati treasury
-
Okoseszközök6 nap ago
A HONOR 6 éves Android-támogatást vállal a napokban megjelent HONOR 400 szériához
-
Okoseszközök3 nap ago
HONOR 400 vagy 400 Pro? Összehasonlítottuk
-
Ipar3 nap ago
Energiaköltség-csökkentés pályázatok nélkül? – PPA, tárolók és innovatív finanszírozási megoldások cégek számára
-
Mozgásban2 hét ago
Világklasszis kerékpáros, Tadej Pogačar hosszú távú partnerséget kötött a Continental-lal
-
Gazdaság2 hét ago
A mesterséges intelligencia agráralkalmazásairól egyeztetett Palkovics László és Gyuricza Csaba
-
Ipar1 hét ago
30 éves hazánk legkomplexebb építőipari szolgáltatásokat nyújtó cégcsoportja, a DVM group
-
Egészség1 hét ago
A Huawei bemutatta legújabb innovációit Berlinben: fókuszban az egészség, a stílus és a hatékonyság