Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Az MI veszélyei: üzleti és jogi kockázatok

MI veszélyei üzleti jogi kockázatok
Kép forrása: Freepik

A mesterséges intelligenciával ellátott megoldások egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdasági versenyben is. Akad azonban számtalan kihívás, melyet mindenképp kezelni szükséges, továbbá újszerű üzleti és jogi kockázatok is felmerülnek, melyek mérséklése többletfeladatot ró a fejlesztő és adaptáló szervezetek nyakába. Ráadásul a technológiai fejlettség elérte azt a szintet, hogy most már szükséges elgondolkodni azon, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló szabályokat felül kell-e vizsgálni.

Az innováció és adatalapú gazdaságban mindenhol jelen vannak már a mesterséges intelligencia (MI) alapú megoldások. A vállalkozásoknak azonban hangsúlyos kockázat az, hogy milyen hatékonyan tudják beilleszteni a megfelelő innovatív tartalmú alkalmazást üzleti modelljükbe, operatív működésükbe.

Az Európai Unió készülő mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, az ún. AI Act a felmerülő kérdésekre próbál jogi keretrendszert biztosítani, ez azonban csak egy része a megoldásnak, hiszen nem csak jogi, de etikai kérdések is felmerülnek, miközben a verseny nagy, a technológiai fejlődés üteme pedig egyre gyorsul.

A szakértők szerint jelenleg még alacsony az általános, ilyen rendszerekkel szemben táplált bizalom, és ennek részben oka a megfelelő szabályozás hiánya – a rendelkezésre álló szabályok ugyanis nem tudnak minden kihívást, minden kérdést megfelelően kezelni. A szabályozás hiányosságán túl megértési problémák is felmerülnek: mivel ezeket a technológiákat nem értjük teljes egészében, nehezen lehet megfelelően készülni ezek hatásaira, továbbá aggályok merülnek fel az alapvető jogoktól a termékfelelősségi és adatvédelmi kérdéseken túl egészen az üzleti titok védelméig. Sok esetben felmerül a kérdés például, hogy egy generatív MI-modellnek milyen kérdéseket tehetünk fel, és az ott megadott adat milyen védelemben részesül. Az output, vagyis generált eredmény kapcsán pedig a szellemi tulajdonjoghoz kapcsolódó kérdések merülnek fel, például, hogy keletkezik-e szerzői jogi oltalom alá eső mű, és ha igen, kit illet meg.

Az Európai Unió most készülő rendelettervezete, az AI Act bizonyos kihívások kezelésére tesz kísérletet, célja inkább a megelőzés, a hátrányos helyzetek kiküszöbölése. Az első, nehezen érthető és nagyon technológiai szövegezési verzióhoz képest a jelenlegi, harmadik szövegtervezet sok előrelépést tartalmaz. Jól definiált például a mesterséges intelligencia rendszerek fogalma, amely kulcsfontosságú egy ilyen jogszabálynál. Több olyan alfogalmat is bevezettek, melyek jól mutatják, hogy az EU reflektál a folyamatos változásra, bekerültek a tervezetbe például az alapmodellek és az általános célú mesterséges intelligencia rendszerek fogalmai is – véli Dr. Barta Gergő a Deloitte Magyarország kibervédelmi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.

Az EU, mint jogalkotó szinte a világon elsőként tesz kíséretet arra, hogy átfogó szabályozás szülessen ebben a kérdésben, és ilyenkor nagyon gyakran felmerül az idő előtti szabályozás kérdése, ez pedig sok esetben túlszabályozással párosul. Ahogy több szakértő is rámutatott: ha a jelenlegi szövegezés szerint alakul az AI Act, akkor az alkalmazóknak olyan kihívásoknak kell megfelelniük technológiai szempontból, amit nem is biztos, hogy képesek megugrani – emelte ki dr. Albert Lili, a Deloitte Legal ügyvédje, az adatvédelem, technológiai és IP csoport, a munkajogi csoport, valamint a mesterséges intelligencia megfelelőségi szolgáltatás specialistája.

Az még kérdés, hogy mikortól lép majd érvénybe a jogszabály, és mikor kell majd alkalmaznia a szervezeteknek, ugyanakkor nem szabad elfelejtkezni arról, hogy már vannak alkalmazandó jogszabályok, például az adatvédelem területén a GDPR. Egy megbízható mesterséges intelligenciarendszer egyik alappillére, hogy a fejlesztők és az MI megoldásokat alkalmazók egyaránt figyelembe vegyék az adatbiztonsági és az adatvédelmi követelményeket, a piaci szereplők pedig transzparensen kommunikálják, hogy milyen adatkezelési műveleteket végeznek, milyen adatokat gyűjtenek, azokat milyen célból használják fel. Ezzel egyidejűleg pedig szükséges megfelelő kontrollt biztosítani az adatalanyoknak személyes adataik felett.

A jogi keretrendszer megalkotásával párhuzamosan az üzleti és felhasználói oldal is egy tanulási folyamaton megy át. Kérdés például, hogy milyen etikai szempontokat kell figyelembe venni a mesterséges intelligenciarendszerek tervezésénél, és ezek hogyan illeszthetők be a jogi keretekbe, ill. át kell gondolni, hogy kik az értékteremtési folyamat résztvevői, ezek milyen viszonyban vannak egymással, és milyen esetben, kinél van a felelősség.

Szintén felkapott téma a szellemi tulajdonjog kérdésköre is, amellyel kapcsolatban nagyon sok kérdőjel van, például, hogy a meglévő szellemi tulajdonjogra vonatkozó szabályozás elegendő-e a mesterséges intelligencia által generált tartalom vagy találmányok által támasztott egyedi kihívások kezelésére. Az EU-ban, és így Magyarországon is jelenleg irányadó szabályozás kimondja például, hogy egy művet akkor illethet meg szerzői jogi oltalom, ha egyéni eredeti jelleggel bír és az emberi közreműködés azonosítható. Mi történik akkor, ha egy mesterséges intelligencia is részt vesz az alkotásban? Abban az esetben, ha az MI teljesen önállóan, emberi közreműködés nélkül hoz létre művet, a jelenleg rendelkezésre álló szabályok és joggyakorlat alapján nem állhat fenn szerzői jogi oltalom.

Ugyan tényleg nehéz a jelenlegi környezetben felkészülni, mivel a szabályozás még nem teljesen kiforrott, innovációs szempontból mégis most van az a pillanat, amikor érdemes elkezdeni az MI megoldások használatát. Fontos azonban, hogy a jogi és piaci követelményeknek való megfelelés érdekében már első pillanattól a megfelelő szakemberek kerüljenek bevonásra az MI stratégia kialakításába és megvalósításába. – tette hozzá Dr. Albert Lili.

A témáról többet is megtudhat a Deloitte Risk? Respond! podcast teljes adásában, ami itt tekinthető meg.

Forrás: Deloitte Magyarország


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Samsung Galaxy S26 Ultra nyerte a „Best in Show” díjat a 2026-os Mobile World Congress Global Mobile Awards gáláján

A Samsung Electronics ma bejelentette, hogy a Galaxy S26 Ultra nyerte el a „Best in Show” díjat a spanyolországi Barcelonában megrendezett 2026-os Mobile World Congress (MWC) Global Mobile Awards (GLOMO Awards) gáláján. A mobilkommunikációs iparágat összefogó GSMA évente, az MWC keretében adja át a GLOMO-díjakat, hogy elismerje a mobilipar kiemelkedő innovációit.

A „Best in Show” kategória azokat a termékeket díjazza, amelyek új technológiai mércét állítanak fel az iparág számára. A legrangosabb elismerést idén a Samsung Galaxy S26 Ultra kapta meghatározó mobiltechnológiai megoldásaiért.

A díjazott Samsung Galaxy S26 Ultra

A március 4-i díjátadó ünnepségen a Galaxy S26 Ultra a csúcskategóriás hardver és az intuitív, proaktív One UI 8.5 szoftver zökkenőmentes együttműködéséért érdemelte ki a „Best in Show” címet. A Galaxy AI adaptív, a felhasználók környezetéhez igazodó intelligenciát kínál, amely leegyszerűsíti a mindennapi feladatokat, miközben kiemelt figyelmet fordít a biztonságra és a magánélet védelmére. Ezek a fejlesztések együttesen keltik életre a Samsung valaha volt legintuitívabb mobil AI-élményét, amelyet a felhasználói igények előrejelzésére terveztek.

A Galaxy S26 Ultrában mutatkozott be a vállalat első beépített Betekintésgátló kijelzője is. Ez a kijelzőtechnológiai áttörés privátabb, mégis élettel teli vizuális élményt nyújt a felhasználók számára. A készülékben egy egyedi lapkakészlet hajtja a minden eddiginél gyorsabb Galaxy AI-t, ezzel új szintre emeli a könnyed és gördülékeny mobilélményt a Galaxy S26 Ultra okostelefonokon.

„Az idei mezőny kivételesen erős volt

– mondta Shaun Collins, az MWC 2026 Best in Show zsűrijének elnöke.

– Olyan technológiát kerestünk, amely nemcsak innovatív és lenyűgöző, hanem valóban előreviszi az iparágat. A Samsung Galaxy S26 Ultra azzal tűnt ki, hogy tovább tágította a mobiltechnológia határait, miközben érdemi, a mindennapokban is érezhető hatást gyakorol az életünkre. Különösen az adatvédelmi innovációja jelent előrelépést olyan területeken, amelyek a mai digitális életmód mellett egyre fontosabbak: a biztonság, a személyes tér és a bizalom terén.”

 Az MWC Best in Show zsűrije kiemelte, hogy a több mint 3000 kiállító közül a Galaxy S26 Ultra azzal emelkedett ki, hogy a jövőbe mutató innovációkat már most elérhetővé tette. „Míg az MWC-n bemutatott számos technológia a jövőt vetíti előre, ez egy olyan termék, amelyet a felhasználók már ma kipróbálhatnak” – tette hozzá a testület.

„Megtiszteltetés számunkra, hogy a Galaxy S26 Ultra nyerte el a »Best in Show« címet az idei GLOMO Awards gáláján

mondta Stephanie Choi, a Samsung Electronics alelnöke és mobilkommunikációs üzletágának marketingvezetője.

– A Galaxy S26 Ultra egy olyan, AI ügynökökre épülő rendszerrel felszerelt telefon, amely hűen tükrözi a Samsung folyamatos elkötelezettségét az iparág előremozdítása iránt. Ez az elismerés különösen sokat jelent számunkra, látva az MWC-n felvonultatott rendkívüli innovációkat.”

A Galaxy S26 Ultra készülékről további információ a samsung.com weboldalon érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Az ablaktörlőtől a kevlárig: különleges nők, akik átírták az autózás történetét

Az autózás világa tele van különleges teljesítményekkel, legyen szó innovatív fejlesztésekről vagy lenyűgöző autós kalandokról, amelyekről már mindenki hallott. Azt azonban talán kevesen tudják, hogy számos ilyen eredmény a nőknek köszönhető.

A nemzetközi nőnap alkalmából a Hankook Tire idén azon hölgyek előtt (is) tiszteleg, akik zseniális meglátásaikkal és technikai fejlesztéseikkel biztonságosabbá és kényelmesebbé tették a közlekedést.

A technológia és a biztonság úttörői

Az autózás története elképzelhetetlen lenne Bertha Benz bátor vállalkozása nélkül. 1888-ban ő volt az első, aki egy közel 200 kilométeres útra indult az első automobillal, de az ő nevéhez fűződik az első „szervizelés” is: útközben jött rá a fékbetétek szükségességére, és egy cipész segítségével bőrből készíttette el azokat.

Hasonló úttörő szellem hajtotta Clärenore Stinnest is, aki 1927 és 1929 között elsőként autózta körbe a földet. Két évig tartó expedíciója során érintette a Szaharát és a befagyott Bajkál-tavat is. Ezt az utat olyan fejlesztések tették lehetővé, mint például Mary Anderson találmánya, aki 1903-ban szabadalmaztatta az első kézi működtetésű ablaktörlőt, miután megfigyelte, hogy a sofőröknek ki kell szállniuk az autóból a hó letakarításához. Az ő ötlete nélkül ma elképzelhetetlen lenne a biztonságos közlekedés rossz látási viszonyok között.

Innováció, amely irányt mutat

A közlekedésbiztonság másik nagy alakja Florence Lawrence, akit nemcsak az első filmcsillagként, hanem az „irányjelző” anyjaként is tisztelhetünk. Ő fejlesztette ki azt a mechanikus kart, amely jelezte a kanyarodási szándékot, valamint a hátsó jelzést, amely fékezéskor egy „Stop” feliratot villantott fel. Ezek a megoldások vetették meg az alapját a ma használatos modern index- és féklámparendszereknek. Ezt a szemléletet vitte tovább Stephanie Kwolek is, a kevlár feltalálója. Az általa kifejlesztett rendkívül ellenálló anyag ma már nemcsak a golyóálló mellények, hanem a prémium gumiabroncsok szerkezetének is nélkülözhetetlen eleme, fokozva azok tartósságát és biztonságát.

A versenypályáktól a mindennapi biztonságig

A női innovátorok öröksége ma is tovább él, többek között a versenypályákon, ahol a hölgyek nemcsak tervezőként, hanem pilótaként is a határokat feszegetik. A skót származású Susie Wolff például hosszú versenyzői pályafutást tudhat maga mögött, amely során a DTM (német túraautó-bajnokság) mezőnyében, majd később a Williams Formula–1-es csapatának tesztpilótájaként is bizonyított. Ezekben a nemzetközi versenysorozatokban kiemelt figyelmet kapnak a biztonsági fejlesztések, a pilóták védelméért pedig többek között a minőségi abroncsok is felelnek. A Hankook technológiai partnere a Formula E világbajnokságnak és hivatalos gumiszállítója a WRC-nek, ahol a legzordabb terepviszonyok között bizonyítanak az abroncsok.

Ebben a professzionális világban kulcsszerep jut az olyan szakembereknek, mint Sabina Park, a Hankook Tire tesztpilótája, aki nap mint nap a legextrémebb körülmények között teszteli az új fejlesztésű abroncsokat. Az ő precizitása és tapasztalata közvetlenül járulhat hozzá ahhoz, hogy a Hankook termékei a közutakon is maximális biztonságot nyújthassanak.

A nőnap tiszteletére a Hankook külön köszönetét fejezi ki azon hölgyeknek – a történelmi feltalálóktól a mai mérnökökön át a tesztpilótákig –, akik aktívan formálják a technológiai fejlődést. Legyen szó egy esős autópályás szakaszról vagy sűrű városi forgalomról, a biztonság egyik alapfeltétele az autó kifogástalan műszaki állapota és a gumiabroncsok rendszeres ellenőrzése. A Hankook szakértelmével és megbízható termékeivel minden sofőrt támogat abban, hogy mindenki épségben érjen úticéljához.

Boldog nőnapot kíván a Hankook!


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Miért éri meg csapatépítőt szervezni?

ottalvós csapatépítő előnyei
kép: Freepik

Egy jól működő csapat mögött sokszor több van, mint szakmai tudás és jól meghatározott munkakörök. A bizalom, a jó kommunikáció és az egymás iránti nyitottság legalább ilyen fontos tényezők. Éppen ezért egyre több vállalat ismeri fel, hogy a céges csapatépítők nem csupán kellemes kikapcsolódást jelentenek, hanem komoly hatással lehetnek a munkatársak együttműködésére, motivációjára és hosszú távon a vállalat teljesítményére is.

A közös programok lehetőséget adnak arra, hogy a kollégák kilépjenek a mindennapi irodai környezetből, és egymást egy egészen más oldalról is megismerjék.

A közös élmények erősítik a kapcsolatokat

A munkahelyi kommunikáció gyakran formális keretek között zajlik: meetingeken, e-mailekben, projektmegbeszéléseken. Egy csapatépítő program azonban teljesen más helyzeteket teremt.

Amikor a munkatársak együtt oldanak meg feladatokat, részt vesznek egy közös játékban vagy akár csak egy vacsora mellett beszélgetnek, sokkal természetesebb módon kezd kialakulni köztük a kapcsolat. Ezek az élmények segítenek lebontani a hierarchikus falakat, és közelebb hozzák egymáshoz a csapat tagjait.

A személyesebb kapcsolatok pedig a hétköznapi munkában is érezhetőek: könnyebbé válik az együttműködés, gyorsabb a kommunikáció, és gyakran a konfliktusok is könnyebben kezelhetők.

Növeli a motivációt és az elköteleződést

A munkavállalók számára fontos érzés, hogy a cég értékeli őket, és törődik a jóllétükkel. Egy jól megszervezett csapatépítő program pontosan ezt az üzenetet közvetíti.

Amikor a dolgozók azt tapasztalják, hogy a munkaadó időt és energiát fordít arra, hogy közös élményeket teremtsen számukra, erősödik a kötődésük a szervezethez. Ez a fajta elismerés sokszor többet jelent, mint egy formális jutalom vagy bónusz.

A motivált munkavállalók pedig nemcsak hatékonyabban dolgoznak, hanem hosszabb távon is szívesebben maradnak a cégnél.

Javítja a kommunikációt a csapaton belül

A csapatépítő programok gyakran olyan feladatokra épülnek, amelyekben a résztvevőknek együtt kell gondolkodniuk és döntéseket hozniuk. Ez fejleszti a kommunikációs készségeket, és segít abban is, hogy a munkatársak jobban megértsék egymás gondolkodásmódját.

Sok vezető számol be arról, hogy egy-egy ilyen program után a kollégák nyitottabban kommunikálnak egymással, könnyebben kérnek segítséget, és bátrabban osztják meg az ötleteiket.

Ez különösen fontos olyan szervezeteknél, ahol a projektek több részleg együttműködését igénylik.

Kreativitást és új ötleteket hozhat

A megszokott környezetből való kilépés gyakran inspiráló hatással van az emberekre. Egy kirándulás, egy közös főzés vagy egy kreatív workshop során sokszor olyan beszélgetések indulnak el, amelyek a mindennapi munkában nem történnének meg.

Nem ritka, hogy egy csapatépítő program során születnek meg új ötletek, vagy egy régóta fennálló problémára talál valaki váratlan megoldást.

A kötetlen légkör ugyanis segít felszabadítani a gondolkodást.

Az ottalvós csapatépítők különleges ereje

Az egynapos csapatépítők is hasznosak lehetnek, de az igazán emlékezetes élményeket sokszor az ottalvós programok adják.

Amikor egy csapat több napot tölt együtt egy másik helyszínen – például egy vidéki hotelben vagy természetközeli környezetben –, sokkal mélyebb kapcsolatok alakulhatnak ki.

Az esti beszélgetések, a közös vacsorák, a kötetlen programok olyan élményeket teremtenek, amelyekre a résztvevők még hosszú idő után is emlékeznek.

Az ottalvós csapatépítő előnyei többek között:

  • több idő jut valódi beszélgetésekre, nem csak programokra
  • erősebb közösségi élmény alakul ki, mert a csapat együtt tölti a teljes napot
  • a munkatársak jobban megismerik egymás személyiségét, nem csak a szakmai szerepüket
  • könnyebben kialakul a bizalom, ami a munkahelyi együttműködés alapja

Egy ilyen program után gyakran egészen más hangulat alakul ki az irodában. A kollégák sokkal természetesebben fordulnak egymáshoz, és a csapat valóban közösséggé válik.

A közös élmények hosszú távon is hatnak

Egy jól sikerült csapatépítő program hatása nem ér véget azzal, hogy a munkatársak visszatérnek az irodába. Az ott szerzett élmények sokszor hónapokig, sőt évekig hatással vannak a csapat működésére.

A közös emlékek erősítik az összetartozás érzését, javítják a munkahelyi légkört, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a dolgozók szívesebben, motiváltabban végezzék a munkájukat.

Ezért mondják sokan, hogy a csapatépítés nem költség, hanem befektetés: egy olyan élmény, amely hosszú távon a vállalat sikeréhez is hozzájárul.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss