Gazdaság
Az MI veszélyei: üzleti és jogi kockázatok
A mesterséges intelligenciával ellátott megoldások egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdasági versenyben is. Akad azonban számtalan kihívás, melyet mindenképp kezelni szükséges, továbbá újszerű üzleti és jogi kockázatok is felmerülnek, melyek mérséklése többletfeladatot ró a fejlesztő és adaptáló szervezetek nyakába. Ráadásul a technológiai fejlettség elérte azt a szintet, hogy most már szükséges elgondolkodni azon, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló szabályokat felül kell-e vizsgálni.
Az innováció és adatalapú gazdaságban mindenhol jelen vannak már a mesterséges intelligencia (MI) alapú megoldások. A vállalkozásoknak azonban hangsúlyos kockázat az, hogy milyen hatékonyan tudják beilleszteni a megfelelő innovatív tartalmú alkalmazást üzleti modelljükbe, operatív működésükbe.
Az Európai Unió készülő mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, az ún. AI Act a felmerülő kérdésekre próbál jogi keretrendszert biztosítani, ez azonban csak egy része a megoldásnak, hiszen nem csak jogi, de etikai kérdések is felmerülnek, miközben a verseny nagy, a technológiai fejlődés üteme pedig egyre gyorsul.
A szakértők szerint jelenleg még alacsony az általános, ilyen rendszerekkel szemben táplált bizalom, és ennek részben oka a megfelelő szabályozás hiánya – a rendelkezésre álló szabályok ugyanis nem tudnak minden kihívást, minden kérdést megfelelően kezelni. A szabályozás hiányosságán túl megértési problémák is felmerülnek: mivel ezeket a technológiákat nem értjük teljes egészében, nehezen lehet megfelelően készülni ezek hatásaira, továbbá aggályok merülnek fel az alapvető jogoktól a termékfelelősségi és adatvédelmi kérdéseken túl egészen az üzleti titok védelméig. Sok esetben felmerül a kérdés például, hogy egy generatív MI-modellnek milyen kérdéseket tehetünk fel, és az ott megadott adat milyen védelemben részesül. Az output, vagyis generált eredmény kapcsán pedig a szellemi tulajdonjoghoz kapcsolódó kérdések merülnek fel, például, hogy keletkezik-e szerzői jogi oltalom alá eső mű, és ha igen, kit illet meg.
Az Európai Unió most készülő rendelettervezete, az AI Act bizonyos kihívások kezelésére tesz kísérletet, célja inkább a megelőzés, a hátrányos helyzetek kiküszöbölése. Az első, nehezen érthető és nagyon technológiai szövegezési verzióhoz képest a jelenlegi, harmadik szövegtervezet sok előrelépést tartalmaz. Jól definiált például a mesterséges intelligencia rendszerek fogalma, amely kulcsfontosságú egy ilyen jogszabálynál. Több olyan alfogalmat is bevezettek, melyek jól mutatják, hogy az EU reflektál a folyamatos változásra, bekerültek a tervezetbe például az alapmodellek és az általános célú mesterséges intelligencia rendszerek fogalmai is – véli Dr. Barta Gergő a Deloitte Magyarország kibervédelmi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.
Az EU, mint jogalkotó szinte a világon elsőként tesz kíséretet arra, hogy átfogó szabályozás szülessen ebben a kérdésben, és ilyenkor nagyon gyakran felmerül az idő előtti szabályozás kérdése, ez pedig sok esetben túlszabályozással párosul. Ahogy több szakértő is rámutatott: ha a jelenlegi szövegezés szerint alakul az AI Act, akkor az alkalmazóknak olyan kihívásoknak kell megfelelniük technológiai szempontból, amit nem is biztos, hogy képesek megugrani – emelte ki dr. Albert Lili, a Deloitte Legal ügyvédje, az adatvédelem, technológiai és IP csoport, a munkajogi csoport, valamint a mesterséges intelligencia megfelelőségi szolgáltatás specialistája.
Az még kérdés, hogy mikortól lép majd érvénybe a jogszabály, és mikor kell majd alkalmaznia a szervezeteknek, ugyanakkor nem szabad elfelejtkezni arról, hogy már vannak alkalmazandó jogszabályok, például az adatvédelem területén a GDPR. Egy megbízható mesterséges intelligenciarendszer egyik alappillére, hogy a fejlesztők és az MI megoldásokat alkalmazók egyaránt figyelembe vegyék az adatbiztonsági és az adatvédelmi követelményeket, a piaci szereplők pedig transzparensen kommunikálják, hogy milyen adatkezelési műveleteket végeznek, milyen adatokat gyűjtenek, azokat milyen célból használják fel. Ezzel egyidejűleg pedig szükséges megfelelő kontrollt biztosítani az adatalanyoknak személyes adataik felett.
A jogi keretrendszer megalkotásával párhuzamosan az üzleti és felhasználói oldal is egy tanulási folyamaton megy át. Kérdés például, hogy milyen etikai szempontokat kell figyelembe venni a mesterséges intelligenciarendszerek tervezésénél, és ezek hogyan illeszthetők be a jogi keretekbe, ill. át kell gondolni, hogy kik az értékteremtési folyamat résztvevői, ezek milyen viszonyban vannak egymással, és milyen esetben, kinél van a felelősség.
Szintén felkapott téma a szellemi tulajdonjog kérdésköre is, amellyel kapcsolatban nagyon sok kérdőjel van, például, hogy a meglévő szellemi tulajdonjogra vonatkozó szabályozás elegendő-e a mesterséges intelligencia által generált tartalom vagy találmányok által támasztott egyedi kihívások kezelésére. Az EU-ban, és így Magyarországon is jelenleg irányadó szabályozás kimondja például, hogy egy művet akkor illethet meg szerzői jogi oltalom, ha egyéni eredeti jelleggel bír és az emberi közreműködés azonosítható. Mi történik akkor, ha egy mesterséges intelligencia is részt vesz az alkotásban? Abban az esetben, ha az MI teljesen önállóan, emberi közreműködés nélkül hoz létre művet, a jelenleg rendelkezésre álló szabályok és joggyakorlat alapján nem állhat fenn szerzői jogi oltalom.
Ugyan tényleg nehéz a jelenlegi környezetben felkészülni, mivel a szabályozás még nem teljesen kiforrott, innovációs szempontból mégis most van az a pillanat, amikor érdemes elkezdeni az MI megoldások használatát. Fontos azonban, hogy a jogi és piaci követelményeknek való megfelelés érdekében már első pillanattól a megfelelő szakemberek kerüljenek bevonásra az MI stratégia kialakításába és megvalósításába. – tette hozzá Dr. Albert Lili.
A témáról többet is megtudhat a Deloitte Risk? Respond! podcast teljes adásában, ami itt tekinthető meg.
Forrás: Deloitte Magyarország
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Öt perc alatt telepíthető védelemmel segíti partnereit a Zyxel Networks
A Zyxel Networks célja, hogy egyszerűbbé tegye a biztonsági megoldások értékesítését, telepítését és kezelését a telepítők, valamint a kis- és középvállalkozásokat kiszolgáló viszonteladói partnerek számára.
A széles körű kampány elsősorban azokat a kisebb partnereket támogatja, akik korlátozott szakmai tapasztalattal vagy belső erőforrással rendelkeznek.
A Zyxel Networks, a biztonságos és mesterséges intelligenciával támogatott felhőalapú hálózati megoldások piacának vezetője kiterjedt kampányt indít, melynek célja, hogy minden szektorban működő kisebb IT-partnerek számára lehetővé tegye a kiberbiztonsági megoldások ügyfeleiknek történő kínálását azáltal, hogy megkönnyíti azok értékesítését, konfigurálását és kezelését.
Egyre több vállalkozást érnek kibertámadások
Egyértelmű, hogy minden vállalkozásnak szüksége van a védelemre. Az ESET 2026-os SMB Cyber Readiness Indexe szerint az EMEA-régióban a vállalkozások valamivel több mint négytizede (44%) tapasztalt kiberbiztonsági incidenst az elmúlt 12 hónapban. Az otthoni felhasználók is számíthatnak támadásokra, mivel a bűnözők az okosotthoni eszközök sebezhetőségeit keresik, hogy hozzáférjenek a személyes adatokhoz és a vagyonhoz.
A partnerektől is egyre többet várnak az ügyfelek
A kampány közvetlenül foglalkozik azokkal a kihívásokkal és aggályokkal, amelyekkel sok partner szembesül a digitális védelem nyújtása során – mondja Kevin Drinkall, a Zyxel Networks marketingigazgatója.
„Minden digitális technológiát használó vállalkozásnak és háztartásnak hatékony védelemre van szüksége. A CCTV-rendszereket, okosotthoni megoldásokat és hálózatokat telepítő partnerek élvezik ügyfeleik bizalmát, és egyre inkább elvárják tőlük, hogy ismerjék a kiberbiztonságot, és azt biztosítsák is. Sok ilyen partner azonban habozik bekapcsolódni, mert ezt rendkívül bonyolultnak és kockázatosnak tartja, és nem rendelkezik a biztonsági megoldások konfigurálásához és kezeléséhez szükséges belső szakértelemmel és erőforrásokkal.”
A technikai kihívásból üzleti lehetőség lehet
„Mi leegyszerűsítettük a dolgot. Partnereink kiegészítő, drága képzési vagy karbantartási költségek nélkül tudnak majd átfogó biztonságot nyújtani kisvállalkozói és lakossági ügyfeleiknek. Újra szeretnénk értelmezni a kiberbiztonságot: a technikai kihívásból üzleti növekedési lehetőséget szeretnénk csinálni – olyat, amely minden típusú viszonteladó számára ismétlődő bevételt és szorosabb kapcsolatokat eredményezhet”
-hangsúlyozza Kevin Drinkall.
Gyorsan telepíthető, könnyen kezelhető védelem
„Megoldásaink gyorsan telepíthetők és tervezésüknél fogva erősek, így segítve abban, hogy a kiberbiztonság minden partnerünk kis-, közép- és akár mikro -vállalkozásoknak szóló alapszolgáltatásainak szerves részévé váljon. Meg akarjuk mutatni nekik, hogy a hatékony védelem gyorsan és hatékonyan telepíthető és kezelhető, anélkül, hogy szakértői ismeretekre vagy bonyolult helyszíni konfigurálásra lenne szükség”
– emeli ki a cég szakértője.
Hozzáteszi:
„A viszonteladók – méretüktől függetlenül – egyre nagyobb felelősséggel tartoznak az általuk támogatott ügyfelek védelméért. Mivel az EMEA-régió vállalkozásainak 27%-a tapasztal adathalász támadásokat – amelyek a kiberbiztonsági incidensek leggyakoribb formáját jelentik –, a technológiának ma már képesnek kell lennie mindenféle fenyegetés visszaszorítására. A viszonteladóknak az ügyfeleiket az alapszintű biztonsági megoldásokról át kell állítaniuk a teljes körű, egységes fenyegetéskezelésre és a felügyelt szolgáltatásokra, hogy vállalkozásaik valóban védve legyenek.”
Integrált biztonsági ökoszisztéma a partnereknek
Az USG FLEX H sorozatú egységes fenyegetéskezelő eszközökkel, a Nebula biztonságos felhőalapú felügyeleti platformmal, valamint az összes megoldásába beépített, mesterséges intelligencián alapuló integrált biztonsági rendszerrel a Zyxel Networks minden rendelkezésre áll, amire a partnereknek szükségük van ahhoz, hogy egyszerű, hatékony és robusztus védelmet nyújthassanak ügyfeleiknek.
Távoli telepítés és felhőalapú felügyelet
A Nebula előrekonfigurációs és automatikus telepítési funkcióinak köszönhetően a partnerek a bevezetés előtt beállíthatják az eszközöket, és nem kell személyesen felkeresniük az ügyfél telephelyét a telepítés elvégzéséhez. Ezt követően a Nebula segítségével távolról figyelemmel kísérhetik a tevékenységeket és kezelhetik a beállításokat. Minden Zyxel Networks-eszköz alapfelszereltségként a Nebula alapszintű verziójával rendelkezik, a Pro licenc pedig felár ellenében érhető el.
Öt lépés az új bevételi lehetőségekhez
A kampány bemutatja, hogyan tehetik a partnerek a biztonságot a meglévő kínálatuk egyszerű részévé anélkül, hogy kiberbiztonsági szakértőkké kellene válniuk. Egy egyszerű, öt lépésből álló útmutató segítségével, amelynek felhőalapú felügyeleti platformon történő telepítése mindössze öt percet vesz igénybe, a Zyxel Networks megmutatja a telepítőknek és viszonteladóknak, hogyan védhetnek meg több ügyfelet, miközben új, ismétlődő bevételi lehetőségeket teremtenek.
Elérhető kiberbiztonság minden partner számára
A cél az, hogy a kiberbiztonság minden partner számára elérhetővé váljon, függetlenül a vállalkozás méretétől vagy a technikai szakértelem szintjétől. A biztonsággal hagyományosan társított bonyolultság megszüntetésével a Zyxel Networks arra törekszik, hogy minél több partnernek biztosítsa a szükséges önbizalmat és eszközöket ahhoz, hogy a hatékony védelem természetes részévé váljon az általuk nyújtott szolgáltatásoknak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kamarai álláspont a kata átalakításáról és a vagyonadó tervezetéről
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) bizonyos módosítással és a kockázatok átgondolása mellett kedvezőnek tartja a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) átalakítási irányát, a vagyonadó tervezetével kapcsolatban pedig a vállalkozói tőke óvatos kezelését javasolja.
Kata: jó irány, egy fontos módosítással
A Kamara üdvözli, hogy a nyár elején készített kamarai javaslatcsomag több eleme is megjelenik a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslatában. Külön fontos elem, hogy a katás kisvállalkozók újra számlázhatnak vállalkozásoknak és más szervezeteknek. A vállalkozások felé történő számlázás magasabb közterhe segíthet csökkenteni az adóoptimalizálási kockázatokat – a kérdés, hogy eléggé –, a 22 millió forintra emelt bevételi határ pedig szintén kedvező változás.
Az MKIK ugyanakkor látja, hogy sok kisvállalkozó a 2022 előtti kedvező katát várta vissza, ezért számukra a magasabb közteher csalódás lehet. A korábbi rendszer változatlan visszaállítása viszont költségvetési szempontból nehezen lenne fenntartható. A tervezet így kompromisszum: szélesebb kör számára teszi elérhetővé az egyszerű adózást, és nagyobb jövedelemhez nagyobb közteherviselést kapcsol.
A Kamara egy ponton további módosítást tartana indokoltnak. A vállalkozások közötti (B2B) számlázás után fizetendő 15 százalékos többletteher jelenleg nem növeli a társadalombiztosítási-ellátási alapot. Az arányos közteherviselés elve szerint a magasabb befizetéshez magasabb nyugdíj- és pénzbeli egészségbiztosítási jogosultságnak is kellene tartoznia. Ezért az MKIK a társadalmi egyeztetésen azt javasolja, hogy a többletadó meghatározott része növelje a katás vállalkozó társadalombiztosítási-ellátási alapját.
Egyúttal célszerű megvizsgálni, hogy a jelenlegi változat, amely jóval kedvezőbb az egyéni vállalkozók átalányadójánál, milyen elszívó hatással jár, illetve mekkora a veszélye annak, hogy munkavállalók újra katásokká váljanak?
Vagyonadó: a működő vállalkozói tőkét óvatosan kell kezelni
Az MKIK tisztában van azzal a kormányzati céllal, hogy a kiemelkedően vagyonosak nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közös kiadásokhoz. A vagyonadó azonban nemzetközi tapasztalatok szerint az egyik legnehezebben jól kialakítható adónem: míg 1990-ben 12 a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó ország alkalmazott általános nettó vagyonadót, 2026-ra csak négy. 2024-ben ezek az adók az OECD- és EU-országok adóbevételének mindössze 0,4 százalékát adták.
Amennyiben a vagyonadó megvalósul, a Kamara álláspontja szerint célszerű világosan szétválasztani a fogyasztási és pénzügyi célú magánvagyont a gazdaságban működő vállalkozói tőkétől. Egy sikeres cég értéke mögött gépek, ingatlanok, technológia és munkahelyek állnak, nem a tulajdonos szabad pénze. Ha a társasági részesedéseket évente vagyonadó terheli, az likviditási gondot okozhat, és forrást vonhat el a beruházásoktól és a munkahelyteremtéstől. A svájci példa sem követhető mechanikusan, mert ott a vagyonadó egy teljesen más tőkejövedelem-adózási környezetbe illeszkedik.
Ezen felül megfontolandó a kis- és középvállalkozások (kkv-szektor) vagyonadóval történő sújtása, különös tekintettel arra, hogy a következő időszakban az Európai Unió bruttó hazai termék (GDP) növekedésének 70 százalékát a kkv-szektortól várják az elemzők. A jelenleg is alultőkésített magyar kkv-szektor még sérülékenyebbé válik. A magyar tulajdonosok hátrányban lesznek a külföldi tulajdonosokkal szemben, ami a cégek külföldi kézbe adását ösztönzi. A régióban a szomszédos országokhoz képest is hátrányba lesznek a magyar vállalkozások.
A Kamara javasolja, hogy legyen szélesebb körű vállalkozói konzultáció, illetve a kormány jelölje ki, hogyan méri az intézkedésnek a gazdaságra gyakorolt hatását. A Kamara ebben szakemberei révén támogatást tud nyújtani.
Mindezeket figyelembe véve, az MKIK ezért a társadalmi egyeztetésen a tényleges magyarországi gazdasági tevékenységet szolgáló vállalkozói vagyon mentességét javasolja. Olyan szabályozást tart célszerűnek, amely nem kényszeríti a tulajdonost arra, hogy pusztán az adófizetés miatt forrást vonjon ki a cégből.
A Kamara szerint a társadalmi igazságosság és a gazdasági növekedés nem ellentétes cél. Amennyiben a nagyobb hozzájárulás a kérés a kiemelkedően vagyonosak felé, akkor az úgy történjen, hogy közben nem gyengül a magyar vállalkozások tőkeereje és versenyképessége.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új kereskedelmi igazgató a CETIN Hungarynél
Kereskedelmi igazgatóként Balogh Tibold csatlakozott Magyarország első mobiltávközlési infrastruktúra-szolgáltatója, a CETIN Hungary Zrt. csapatához szeptemberben.
A szakember több mint húsz évnyi vezetői tapasztalattal és ICT piaci háttérrel érkezik a vállalathoz.
Balogh Tibold a CETIN Hungary Zrt. kereskedelmi tevékenységének irányítójaként fontos szerepet kap a vállalat stratégiájának megvalósításában. Vezetői gyakorlata, piacismerete és üzletfejlesztési szemlélete értékes támogatást nyújt majd a CETIN növekedési lehetőségeinek kiaknázásában.
Szakmai háttere egyaránt kiterjed a szolgáltatói és a technológiai oldalra. Karrierje során jelentős tapasztalatot szerzett a vállalati ügyfélkiszolgálás, ICT-megoldások fejlesztése, valamint nagykereskedelmi (wholesale) üzleti együttműködések kialakítása területén.
Pályafutása során számos olyan szerepkört töltött be, ahol új üzletágak felépítéséért, portfólió- és termékfejlesztésért, üzleti növekedésért és komplex üzleti transzformációk megvalósításáért felelt olyan vállalatoknál, mint a Vodafone, az ELMŰ – E.ON, az Alcatel-Lucent és a Nokia.
Az utóbbi öt évben AI fókuszú innovációs és transzformációs projekteken dolgozott, ahol mesterséges intelligenciára épülő üzleti megoldások fejlesztését és piaci bevezetését vezette.
„Tibold olyan szakember, aki különösen alkalmas új lehetőségek azonosítására, új üzleti modellek kialakítására és a kereskedelmi terület élén a növekedés megerősítésére
– mondta Kübler-Andrási Judit, a CETIN Hungary vezérigazgatója.
– Tapasztalata a nagykereskedelmi és vállalati üzletágak építésében pontosan illeszkedik a CETIN terveihez: infrastruktúránkat még több ügyfél és szolgáltatás számára szeretnénk elérhetővé tenni.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban2 hét ago
Felmérés: Az európai használtautó-vásárlók 76%-a nem tudja, kihez forduljon kilométeróra-manipuláció esetén
-
Ipar2 hét ago
Milyen jövőt ígérnek a kihívások az építőiparban?
-
Zöld2 hét ago
Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik
-
Gazdaság2 hét ago
Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban
-
Ipar2 hét ago
Lehet izgalmas egy gyereknek a mesterséges intelligencia vagy egy gyártósor?
-
Ipar2 hét ago
A mesterséges intelligencia egyszerre kihívás és megoldás az energiarendszer számára
-
Ipar2 hét ago
Nagyformátumú 3D nyomtatás közvetlenül a gyártásban
-
Egyéb kategória2 hét ago
Egy arany- és három ezüstérmet nyert a magyar csapat a szakmák világbajnokságán





