Gazdaság

Az MI veszélyei: üzleti és jogi kockázatok

Kép forrása: Freepik

A mesterséges intelligenciával ellátott megoldások egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdasági versenyben is. Akad azonban számtalan kihívás, melyet mindenképp kezelni szükséges, továbbá újszerű üzleti és jogi kockázatok is felmerülnek, melyek mérséklése többletfeladatot ró a fejlesztő és adaptáló szervezetek nyakába. Ráadásul a technológiai fejlettség elérte azt a szintet, hogy most már szükséges elgondolkodni azon, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló szabályokat felül kell-e vizsgálni.

Az innováció és adatalapú gazdaságban mindenhol jelen vannak már a mesterséges intelligencia (MI) alapú megoldások. A vállalkozásoknak azonban hangsúlyos kockázat az, hogy milyen hatékonyan tudják beilleszteni a megfelelő innovatív tartalmú alkalmazást üzleti modelljükbe, operatív működésükbe.

Az Európai Unió készülő mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, az ún. AI Act a felmerülő kérdésekre próbál jogi keretrendszert biztosítani, ez azonban csak egy része a megoldásnak, hiszen nem csak jogi, de etikai kérdések is felmerülnek, miközben a verseny nagy, a technológiai fejlődés üteme pedig egyre gyorsul.

A szakértők szerint jelenleg még alacsony az általános, ilyen rendszerekkel szemben táplált bizalom, és ennek részben oka a megfelelő szabályozás hiánya – a rendelkezésre álló szabályok ugyanis nem tudnak minden kihívást, minden kérdést megfelelően kezelni. A szabályozás hiányosságán túl megértési problémák is felmerülnek: mivel ezeket a technológiákat nem értjük teljes egészében, nehezen lehet megfelelően készülni ezek hatásaira, továbbá aggályok merülnek fel az alapvető jogoktól a termékfelelősségi és adatvédelmi kérdéseken túl egészen az üzleti titok védelméig. Sok esetben felmerül a kérdés például, hogy egy generatív MI-modellnek milyen kérdéseket tehetünk fel, és az ott megadott adat milyen védelemben részesül. Az output, vagyis generált eredmény kapcsán pedig a szellemi tulajdonjoghoz kapcsolódó kérdések merülnek fel, például, hogy keletkezik-e szerzői jogi oltalom alá eső mű, és ha igen, kit illet meg.

Az Európai Unió most készülő rendelettervezete, az AI Act bizonyos kihívások kezelésére tesz kísérletet, célja inkább a megelőzés, a hátrányos helyzetek kiküszöbölése. Az első, nehezen érthető és nagyon technológiai szövegezési verzióhoz képest a jelenlegi, harmadik szövegtervezet sok előrelépést tartalmaz. Jól definiált például a mesterséges intelligencia rendszerek fogalma, amely kulcsfontosságú egy ilyen jogszabálynál. Több olyan alfogalmat is bevezettek, melyek jól mutatják, hogy az EU reflektál a folyamatos változásra, bekerültek a tervezetbe például az alapmodellek és az általános célú mesterséges intelligencia rendszerek fogalmai is – véli Dr. Barta Gergő a Deloitte Magyarország kibervédelmi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.

Az EU, mint jogalkotó szinte a világon elsőként tesz kíséretet arra, hogy átfogó szabályozás szülessen ebben a kérdésben, és ilyenkor nagyon gyakran felmerül az idő előtti szabályozás kérdése, ez pedig sok esetben túlszabályozással párosul. Ahogy több szakértő is rámutatott: ha a jelenlegi szövegezés szerint alakul az AI Act, akkor az alkalmazóknak olyan kihívásoknak kell megfelelniük technológiai szempontból, amit nem is biztos, hogy képesek megugrani – emelte ki dr. Albert Lili, a Deloitte Legal ügyvédje, az adatvédelem, technológiai és IP csoport, a munkajogi csoport, valamint a mesterséges intelligencia megfelelőségi szolgáltatás specialistája.

Az még kérdés, hogy mikortól lép majd érvénybe a jogszabály, és mikor kell majd alkalmaznia a szervezeteknek, ugyanakkor nem szabad elfelejtkezni arról, hogy már vannak alkalmazandó jogszabályok, például az adatvédelem területén a GDPR. Egy megbízható mesterséges intelligenciarendszer egyik alappillére, hogy a fejlesztők és az MI megoldásokat alkalmazók egyaránt figyelembe vegyék az adatbiztonsági és az adatvédelmi követelményeket, a piaci szereplők pedig transzparensen kommunikálják, hogy milyen adatkezelési műveleteket végeznek, milyen adatokat gyűjtenek, azokat milyen célból használják fel. Ezzel egyidejűleg pedig szükséges megfelelő kontrollt biztosítani az adatalanyoknak személyes adataik felett.

A jogi keretrendszer megalkotásával párhuzamosan az üzleti és felhasználói oldal is egy tanulási folyamaton megy át. Kérdés például, hogy milyen etikai szempontokat kell figyelembe venni a mesterséges intelligenciarendszerek tervezésénél, és ezek hogyan illeszthetők be a jogi keretekbe, ill. át kell gondolni, hogy kik az értékteremtési folyamat résztvevői, ezek milyen viszonyban vannak egymással, és milyen esetben, kinél van a felelősség.

Szintén felkapott téma a szellemi tulajdonjog kérdésköre is, amellyel kapcsolatban nagyon sok kérdőjel van, például, hogy a meglévő szellemi tulajdonjogra vonatkozó szabályozás elegendő-e a mesterséges intelligencia által generált tartalom vagy találmányok által támasztott egyedi kihívások kezelésére. Az EU-ban, és így Magyarországon is jelenleg irányadó szabályozás kimondja például, hogy egy művet akkor illethet meg szerzői jogi oltalom, ha egyéni eredeti jelleggel bír és az emberi közreműködés azonosítható. Mi történik akkor, ha egy mesterséges intelligencia is részt vesz az alkotásban? Abban az esetben, ha az MI teljesen önállóan, emberi közreműködés nélkül hoz létre művet, a jelenleg rendelkezésre álló szabályok és joggyakorlat alapján nem állhat fenn szerzői jogi oltalom.

Ugyan tényleg nehéz a jelenlegi környezetben felkészülni, mivel a szabályozás még nem teljesen kiforrott, innovációs szempontból mégis most van az a pillanat, amikor érdemes elkezdeni az MI megoldások használatát. Fontos azonban, hogy a jogi és piaci követelményeknek való megfelelés érdekében már első pillanattól a megfelelő szakemberek kerüljenek bevonásra az MI stratégia kialakításába és megvalósításába. – tette hozzá Dr. Albert Lili.

A témáról többet is megtudhat a Deloitte Risk? Respond! podcast teljes adásában, ami itt tekinthető meg.

Forrás: Deloitte Magyarország

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:deloitte mesterséges intelligencia

Up Next

15 százalékkal is növelhető a kereskedők árbevétele a halasztott fizetéssel

Don't Miss

Juttatással ér fel a jó szállás a külföldi munkavállaóknak

Gazdaság

A következő válságot még nem látjuk, de az AI már keresheti a nyomait

Geopolitikai konfliktusok, kibertámadások, ellátási láncokat érintő fennakadások és hirtelen gazdasági fordulatok jellemezték az elmúlt éveket.

Az EY nemzetközi kutatása szerint a mesterséges intelligencia segíthet a vállalatoknak hamarabb észrevenni az ilyen események előjeleit, a cégek többsége azonban még mindig csak kísérletezik a technológiával.

A közelmúlt eseményei jól mutatják, milyen gyorsan válhat egy akár évek óta ismert kockázat globális üzleti veszéllyé. A Hormuzi-szoros körüli feszültségek például nemcsak az energiapiacokat, hanem a szállítási útvonalakat, a beszerzési költségeket és az ellátási láncokat is befolyásolhatják. Az EY 1 200 kockázatkezelési vezető bevonásával készült nemzetközi kutatása szerint a vállalatoknak egyre gyakrabban kell olyan helyzetekkel számolniuk, amelyek egyszerre több területen és kontinensen is éreztetik a hatásukat.

A mesterséges intelligencia ebben is segítséget nyújthat. Nagy mennyiségű adat elemzésével hamarabb azonosíthatja a figyelmeztető jeleket, valamint feltárhatja az első látásra nem egyértelmű összefüggéseket a különböző területek között. A cégek többsége ugyanakkor még mindig elsősorban kísérletezik a technológiával, azt főként a hatékonyság növelésére használja, és még nem építette be a döntéshozatalába.

„A vállalatvezetőknek ma már nem elég évente néhányszor áttekinteni a legfontosabb kihívásokat. Folyamatosan változó helyzetekben kell azonosítaniuk a kockázatokat és ennek megfelelően döntéseket hozniuk. A mesterséges intelligencia abban segíthet, hogy korábban felismerjék a figyelmeztető jeleket és jobban megértsék az egymással összefüggő események várható hatásait”

– mondta Molnár Péter, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének vezetője.

A kutatás szerint jelentősen különböznek azok a szervezetek, amelyek a kockázatkezelést a stratégiai döntések részének tekintik azoktól, amelyek továbbra is hagyományos támogató funkcióként kezelik azt. Az első csoportba tartozó vezetők 70%-a számít arra, hogy az AI alapjaiban alakítja át a kockázatkezelést, míg az utóbbi szemléletet követő társaságoknál ez az arány mindössze 40%.

„Sok vállalat ma még arra használja az AI-t, hogy gyorsabban végezze el ugyanazokat a feladatokat. A legnagyobb érték azonban nem feltétlenül ebben rejlik. Egy vezető európai autógyártó AI-ügynökalapú rendszere például előre jelezte a Hormuzi-szoros lezárása miatt kialakuló héliumhiány várható hatásait. Az ilyen korai előrejelzések milliós veszteségeket előzhetnek meg, miközben jelentős versenyelőnyt biztosíthatnak a cégek számára”

– mondta Erik Slooten,az EY AI Confidence partnere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Xiaomi Auto 2027-től Európában is kapható lesz

A Xiaomi Auto ma bejelentette, hogy 2027-ben belép az európai autópiacra, így elsőként Németországban megkezdi termékei értékesítését. A vállalat erről írt alá szándéknyilatkozatokat (MoU) Németország vezető autókereskedőivel az IFA Berlin 2026 szakkiállításon.

A Xiaomi Auto 2027-ben belép az európai, köztük a német autópiacra

A Xiaomi Kínában komoly eredményekkel büszkélkedhet: 2024 első felében kezdte meg elektromos autói értékesítését és azóta több mint 700 000 járművet értékesített az országban. A Xiaomi Auto olyan kiváló minőségű, intelligens elektromos járművek előállítása mellett kötelezte el magát, amelyek intelligens szolgáltatásokat nyújtanak a világ bármely pontján. Európa az autó szülőhelye és a világ egyik legérettebb autópiaca, ezért a belépés az európai piacra jelentős mérföldkőnek számít a Xiaomi Auto nemzetközi terjeszkedésében.

Az IFA Berlinen aláírt szerződésekkel a Xiaomi Auto megtette az első lépést ahhoz, hogy minőségi értékesítési és szervizhálózatot építsen ki a kontinensen. A Xiaomi Auto nyitott az együttműködésre más európai kereskedőkkel is, hogy világszínvonalú termékei és prémium szolgáltatásai más országok vásárlóihoz is eljussanak.

Németországban a világ legrégebbi és legtekintélyesebb autókereskedői vannak jelen, ezért az ország a Xiaomi Auto számára ideális belépési pont Európába, ahol 2027-től kezdődően újabb országokban is hasonló partnerségek kiépítését tervezi.

Nyolc német kereskedőcsoport működik együtt a Xiaomi Auto-val

A partnerségben résztvevő nyolc kereskedőcsoport — Ernst Dello GmbH & Co. KG, Autohaus Dinnebier GmbH, Emil Frey Germany, Fett & Wirtz Automobile GmbH & Co. KG, Hahn Automobile GmbH + Co. KG, LUEG Mobility GmbH, Penske-Jacobs Innovation GmbH, SPT Avior SE & Co. KG — Németország és egész Európa legrégebb óta fennálló és legnagyobb tekintélynek örvendő autókereskedő-csoportjai közé tartoznak, amelyek sok évtizedes tapasztalattal rendelkeznek prémium autómárkák értékesítésében és szervízelésében.

„Nagy örömömre szolgál, hogy Berlinben nyithatunk új fejezetet a Xiaomi autó történetében, amikor együttműködési megállapodást írunk alá Németország nyolc legtekintélyesebb autókereskedő csoportjával”

— mondta Dr. Yu Liguo, a Xiaomi Auto alelnöke, a Xiaomi Auto Nemzetközi Üzleti Igazgatóságának vezetője.

„A Xiaomi Auto elkötelezett a hosszú távú európai befektetések mellett. A Münchenben létrehozott európai kutatás-fejlesztési központunkkal és folyamatosan bővülő értékesítési és szervizpartner-hálózatunkkal arra törekszünk, hogy innovatív termékeket és első osztályú szolgáltatásokat nyújtsunk az európai vásárlóknak. Ehhez pedig szükségünk van helyi partnerek bevonására.”

A Xiaomi az IFA Berlin 2026-on

Az aláírási ceremóniára a sajtónapon került sor a Xiaomi standján az IFA Berlin 2026-on, a világ egyik vezető fogyasztói elektronikai és technológiai szakkiállításán. A Xiaomi ezen az eseményen mutatja be legújabb innovációit és az „Ember × Autó × Otthon” intelligens ökoszisztémáját, amelynek a kiállított Xiaomi Vision Gran Turismo is a része. A látogatók a Xiaomi Auto teljes termékkínálatát megtekinthetik majd a 2026. szeptember 4–8. között zajló szakkiállításon, a 6.2b csarnok 101-es standjánál.

„Ember × Autó × Otthon”: így viszi aszfaltra a Xiaomi Auto az intelligens ökoszisztémát

A Xiaomi Auto kelti életre a Xiaomi „Ember × Autó × Otthon” intelligens ökoszisztémájának mobilitási dimenzióját azáltal, hogy a Xiaomi személyes és háztartási eszközökön futó intelligens megoldásainak hatókörét az úton haladó járművekre is kiterjeszti. Az első jármű 2024 márciusi leszállítása óta a Xiaomi Auto dinamikus növekedésen ment keresztül: több mint 700 000 járművet értékesített Kínában — a Xiaomi SU7 sorozatból mindössze 28,5 hónap alatt több mint 500 000 fogyott, a Xiaomi YU7-re pedig a piaci bevezetést követő 18 órán belül több mint 240 000 előrendelés érkezett. A Xiaomi SU7 emellett két egymást követő évben (2025-ben és 2026-ban) is az első helyen végzett a Large BEV szegmensben a J.D. Power China New Energy Vehicle Initial Quality Study (NEV-IQS) felmérésében, ami azt bizonyítja, hogy a tulajdonosai kifejezetten elégedettek a minőségével.

A fejlődést az innovációba történt tetemes befektetések alapozták meg, amelyeknek eredményeit visszaigazolták a Nürburgring Nordschleife-n, a világ egyik legkeményebb tesztpályáján végrehajtott tesztvezetések is. Ezen a pályán a Xiaomi SU7 Ultra Track Package csomaggal felszerelt sorozatgyártású modellje 2025 áprilisában, 7:04,957-es menetidővel hivatalos rekordot állított fel az „Electric Executive Car” kategóriában, míg a Track Package csomaggal felszerelt Xiaomi YU7 GT az újonnan létrehozott „Autonomous Driving” kategóriában (az elektromos járművek kategórián belül) állította fel az első hivatalos rekordot: a 20,8 km hosszú tesztpályán, emberi közbeavatkozás nélkül, 10:29,483-as idővel haladt végig, ami ugyancsak világrekordnak számít.

A Xiaomi Auto folyamatosan bővíti termékkínálatát: 2026 júliusában lépett be a hatótávnövelt elektromos járművek (REEV) szegmensébe a Xiaomi Kunlun HyperRange technológiára épülő Xiaomi SkyNomad sorozattal.

2026 augusztus végén a Xiaomi Auto elindította globális weboldalát és hivatalos nemzetközi közösségimédia-csatornáit, így a felhasználók azóta közvetlenül is kapcsolatba léphetnek a gyártóval. A fejlesztést már a 2027-es európai autópiaci belépésre történő felkészülés részeként végezték el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már reklámokkal is válaszolhat a ChatGPT a magyarok kérdéseire

Magyarországon is elérhetővé váltak a ChatGPT-hirdetések, így ismét hatalmas változás előtt áll a hazai digitális hirdetési piac.

Az új reklámfelület alapjaiban írhatja át az online hirdetések logikáját, hiszen a cégek már közvetlenül azokban a beszélgetésekben jelenhetnek meg, amelyekben a felhasználók tanácsot, megoldást vagy konkrét terméket keresnek, így egy teljesen új ponton kapcsolódhatnak be a fogyasztói döntésekbe.

„A reklámok az ingyenes, illetve a Go csomagot használó, bejelentkezett felhasználók beszélgetéseinek alján jelenhetnek meg. A magasabb szintű fizetős csomagok használói egyelőre továbbra sem találkoznak velük”

– hangsúlyozza Geiger Tamás, a JabJab Online Marketing digitális ügynökség operatív vezetője.

A változás azért jelentős mérföldkő, mert a felhasználók egyre gyakrabban fordulnak a generatív mesterséges intelligenciához. Már nem feltétlenül kulcsszavakat írnak egy keresőbe, hanem konkrét élethelyzeteket, igényeket és problémákat fogalmaznak meg. Ebben a környezetben a hirdetés közvetlenül egy releváns beszélgetéshez kapcsolódhat, például amikor valaki laptopot keres, szolgáltatót választana vagy egy vásárlási döntéshez kér segítséget.

„A ChatGPT-hirdetések megjelenése jóval több egy újabb reklámfelület indulásánál. A márkák most először kerülhetnek ilyen közel ahhoz a pillanathoz, amikor a felhasználó részletesen megfogalmazza, mire van szüksége. Ez teljesen új gondolkodást kíván a cégektől”

– hívja fel a figyelmet a JabJab szakértője.

Már egyetlen mondatból is célzás lehet

A rendszerben a hagyományos kulcsszavas célzás helyett kontextusjelzések segítik a megfelelő közönség elérését. A hirdető egy mezőben írhatja le, kiket szeretne megszólítani, milyen témákhoz kapcsolódna, és milyen felhasználói kérdések mellett jelenne meg szívesen. Ezek az információk iránytűként szolgálnak a rendszer számára, pontos egyezésű kulcsszavak azonban egyelőre nem állíthatók be. Ez a megközelítés a hirdetők szövegalkotását is átalakíthatja. Egy ChatGPT-ben megjelenő reklámnak nem csupán figyelemfelkeltőnek kell lennie, válaszként is természetesen kell kapcsolódnia a beszélgetéshez.

„A klasszikus reklámszövegek egyszerű átemelése várhatóan kevés lesz. Olyan üzenetekre lesz szükség, amelyek értik a felhasználó helyzetét, és valódi következő lépést kínálnak. A relevancia ezen a felületen még fontosabbá válhat, mint a hagyományos hirdetési rendszerekben”

– tette hozzá Geiger Tamás.

Drágább belépő, komoly verseny

Az amerikai tapasztalatok alapján a kattintási árak 3 dollár körüli szintről indulhatnak, ami több hazai digitális hirdetési csatornához képest magas belépési költséget jelenthet.

„Egy érdemi, egy hónapos teszthez legalább néhány százezer forintos költségkerettel érdemes számolni.
Várakozásaink szerint már az indulástól erős verseny jellemezheti a felületet, különösen az év végi, intenzív hirdetési időszakban”

– mondja a szakértő. Hozzáteszi: Azok a márkák kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe, amelyek időben elkezdik tesztelni a célzási logikát, a kreatívokat és a mérési megoldásokat.

A hirdetési rendszer kialakításának köszönhetően az is mérhetővé válik, hogy a felhasználó a ChatGPT-ben látott reklám után vásárol, ajánlatot kér, regisztrál vagy más fontos műveletet végez. Az e-kereskedők már termékkatalógust is bekapcsolhatnak a rendszerbe, amely rképes kezelni többek között a termék nevét, márkáját, árát, elérhetőségét, kategóriáját, fotóit és különböző változatait. A felhasználó ráadásul egy beszélgetéshez kapcsolódva több ajánlatot is láthat.

A webshopok számára jöhet a legnagyobb fordulat

„A webshopoknak most a hirdetéseik mellett a termékadataikat is fel kell készíteniük az AI-alapú környezetre. Minél pontosabban írják le egy termék tulajdonságait, annál könnyebben tudja a rendszer eldönteni, milyen kérdésre és milyen helyzetben lehet releváns az ajánlat. A hiányos megjelenítés hamarosan közvetlenül elveszített láthatóságot és bevételt jelenthet”

– emeli ki Geiger Tamás.

Már nem elég a Google-ben látszani

A ChatGPT-hirdetések magyarországi megjelenése új szakaszt nyithat a digitális reklámpiacon. A keresési, közösségi és piactéri jelenlét mellé egyre hangsúlyosabban léphet be a beszélgetésalapú hirdetés, ahol a márkáknak konkrét kérdésekhez és döntési helyzetekhez kell kapcsolódniuk. A korai indulók számára most még lehetőség nyílhat arra, hogy kisebb tapasztalati előnyt építsenek fel a célzások, a kreatívok, a termékadatok és a konverziómérés terén. A piac azonban gyorsan telítődhet, ezért a JabJab szakértője szerint a következő hónapok a tesztelésről, a tanulásról és az új hirdetési logika megértéséről szólhatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!