Gazdaság

Az MI veszélyei: üzleti és jogi kockázatok

Kép forrása: Freepik

A mesterséges intelligenciával ellátott megoldások egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdasági versenyben is. Akad azonban számtalan kihívás, melyet mindenképp kezelni szükséges, továbbá újszerű üzleti és jogi kockázatok is felmerülnek, melyek mérséklése többletfeladatot ró a fejlesztő és adaptáló szervezetek nyakába. Ráadásul a technológiai fejlettség elérte azt a szintet, hogy most már szükséges elgondolkodni azon, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló szabályokat felül kell-e vizsgálni.

Az innováció és adatalapú gazdaságban mindenhol jelen vannak már a mesterséges intelligencia (MI) alapú megoldások. A vállalkozásoknak azonban hangsúlyos kockázat az, hogy milyen hatékonyan tudják beilleszteni a megfelelő innovatív tartalmú alkalmazást üzleti modelljükbe, operatív működésükbe.

Az Európai Unió készülő mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, az ún. AI Act a felmerülő kérdésekre próbál jogi keretrendszert biztosítani, ez azonban csak egy része a megoldásnak, hiszen nem csak jogi, de etikai kérdések is felmerülnek, miközben a verseny nagy, a technológiai fejlődés üteme pedig egyre gyorsul.

A szakértők szerint jelenleg még alacsony az általános, ilyen rendszerekkel szemben táplált bizalom, és ennek részben oka a megfelelő szabályozás hiánya – a rendelkezésre álló szabályok ugyanis nem tudnak minden kihívást, minden kérdést megfelelően kezelni. A szabályozás hiányosságán túl megértési problémák is felmerülnek: mivel ezeket a technológiákat nem értjük teljes egészében, nehezen lehet megfelelően készülni ezek hatásaira, továbbá aggályok merülnek fel az alapvető jogoktól a termékfelelősségi és adatvédelmi kérdéseken túl egészen az üzleti titok védelméig. Sok esetben felmerül a kérdés például, hogy egy generatív MI-modellnek milyen kérdéseket tehetünk fel, és az ott megadott adat milyen védelemben részesül. Az output, vagyis generált eredmény kapcsán pedig a szellemi tulajdonjoghoz kapcsolódó kérdések merülnek fel, például, hogy keletkezik-e szerzői jogi oltalom alá eső mű, és ha igen, kit illet meg.

Az Európai Unió most készülő rendelettervezete, az AI Act bizonyos kihívások kezelésére tesz kísérletet, célja inkább a megelőzés, a hátrányos helyzetek kiküszöbölése. Az első, nehezen érthető és nagyon technológiai szövegezési verzióhoz képest a jelenlegi, harmadik szövegtervezet sok előrelépést tartalmaz. Jól definiált például a mesterséges intelligencia rendszerek fogalma, amely kulcsfontosságú egy ilyen jogszabálynál. Több olyan alfogalmat is bevezettek, melyek jól mutatják, hogy az EU reflektál a folyamatos változásra, bekerültek a tervezetbe például az alapmodellek és az általános célú mesterséges intelligencia rendszerek fogalmai is – véli Dr. Barta Gergő a Deloitte Magyarország kibervédelmi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.

Az EU, mint jogalkotó szinte a világon elsőként tesz kíséretet arra, hogy átfogó szabályozás szülessen ebben a kérdésben, és ilyenkor nagyon gyakran felmerül az idő előtti szabályozás kérdése, ez pedig sok esetben túlszabályozással párosul. Ahogy több szakértő is rámutatott: ha a jelenlegi szövegezés szerint alakul az AI Act, akkor az alkalmazóknak olyan kihívásoknak kell megfelelniük technológiai szempontból, amit nem is biztos, hogy képesek megugrani – emelte ki dr. Albert Lili, a Deloitte Legal ügyvédje, az adatvédelem, technológiai és IP csoport, a munkajogi csoport, valamint a mesterséges intelligencia megfelelőségi szolgáltatás specialistája.

Az még kérdés, hogy mikortól lép majd érvénybe a jogszabály, és mikor kell majd alkalmaznia a szervezeteknek, ugyanakkor nem szabad elfelejtkezni arról, hogy már vannak alkalmazandó jogszabályok, például az adatvédelem területén a GDPR. Egy megbízható mesterséges intelligenciarendszer egyik alappillére, hogy a fejlesztők és az MI megoldásokat alkalmazók egyaránt figyelembe vegyék az adatbiztonsági és az adatvédelmi követelményeket, a piaci szereplők pedig transzparensen kommunikálják, hogy milyen adatkezelési műveleteket végeznek, milyen adatokat gyűjtenek, azokat milyen célból használják fel. Ezzel egyidejűleg pedig szükséges megfelelő kontrollt biztosítani az adatalanyoknak személyes adataik felett.

A jogi keretrendszer megalkotásával párhuzamosan az üzleti és felhasználói oldal is egy tanulási folyamaton megy át. Kérdés például, hogy milyen etikai szempontokat kell figyelembe venni a mesterséges intelligenciarendszerek tervezésénél, és ezek hogyan illeszthetők be a jogi keretekbe, ill. át kell gondolni, hogy kik az értékteremtési folyamat résztvevői, ezek milyen viszonyban vannak egymással, és milyen esetben, kinél van a felelősség.

Szintén felkapott téma a szellemi tulajdonjog kérdésköre is, amellyel kapcsolatban nagyon sok kérdőjel van, például, hogy a meglévő szellemi tulajdonjogra vonatkozó szabályozás elegendő-e a mesterséges intelligencia által generált tartalom vagy találmányok által támasztott egyedi kihívások kezelésére. Az EU-ban, és így Magyarországon is jelenleg irányadó szabályozás kimondja például, hogy egy művet akkor illethet meg szerzői jogi oltalom, ha egyéni eredeti jelleggel bír és az emberi közreműködés azonosítható. Mi történik akkor, ha egy mesterséges intelligencia is részt vesz az alkotásban? Abban az esetben, ha az MI teljesen önállóan, emberi közreműködés nélkül hoz létre művet, a jelenleg rendelkezésre álló szabályok és joggyakorlat alapján nem állhat fenn szerzői jogi oltalom.

Ugyan tényleg nehéz a jelenlegi környezetben felkészülni, mivel a szabályozás még nem teljesen kiforrott, innovációs szempontból mégis most van az a pillanat, amikor érdemes elkezdeni az MI megoldások használatát. Fontos azonban, hogy a jogi és piaci követelményeknek való megfelelés érdekében már első pillanattól a megfelelő szakemberek kerüljenek bevonásra az MI stratégia kialakításába és megvalósításába. – tette hozzá Dr. Albert Lili.

A témáról többet is megtudhat a Deloitte Risk? Respond! podcast teljes adásában, ami itt tekinthető meg.

Forrás: Deloitte Magyarország

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:deloitte mesterséges intelligencia

Up Next

15 százalékkal is növelhető a kereskedők árbevétele a halasztott fizetéssel

Don't Miss

Juttatással ér fel a jó szállás a külföldi munkavállaóknak

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!