Gazdaság

Az MI veszélyei: üzleti és jogi kockázatok

Kép forrása: Freepik

A mesterséges intelligenciával ellátott megoldások egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdasági versenyben is. Akad azonban számtalan kihívás, melyet mindenképp kezelni szükséges, továbbá újszerű üzleti és jogi kockázatok is felmerülnek, melyek mérséklése többletfeladatot ró a fejlesztő és adaptáló szervezetek nyakába. Ráadásul a technológiai fejlettség elérte azt a szintet, hogy most már szükséges elgondolkodni azon, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló szabályokat felül kell-e vizsgálni.

Az innováció és adatalapú gazdaságban mindenhol jelen vannak már a mesterséges intelligencia (MI) alapú megoldások. A vállalkozásoknak azonban hangsúlyos kockázat az, hogy milyen hatékonyan tudják beilleszteni a megfelelő innovatív tartalmú alkalmazást üzleti modelljükbe, operatív működésükbe.

Az Európai Unió készülő mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, az ún. AI Act a felmerülő kérdésekre próbál jogi keretrendszert biztosítani, ez azonban csak egy része a megoldásnak, hiszen nem csak jogi, de etikai kérdések is felmerülnek, miközben a verseny nagy, a technológiai fejlődés üteme pedig egyre gyorsul.

A szakértők szerint jelenleg még alacsony az általános, ilyen rendszerekkel szemben táplált bizalom, és ennek részben oka a megfelelő szabályozás hiánya – a rendelkezésre álló szabályok ugyanis nem tudnak minden kihívást, minden kérdést megfelelően kezelni. A szabályozás hiányosságán túl megértési problémák is felmerülnek: mivel ezeket a technológiákat nem értjük teljes egészében, nehezen lehet megfelelően készülni ezek hatásaira, továbbá aggályok merülnek fel az alapvető jogoktól a termékfelelősségi és adatvédelmi kérdéseken túl egészen az üzleti titok védelméig. Sok esetben felmerül a kérdés például, hogy egy generatív MI-modellnek milyen kérdéseket tehetünk fel, és az ott megadott adat milyen védelemben részesül. Az output, vagyis generált eredmény kapcsán pedig a szellemi tulajdonjoghoz kapcsolódó kérdések merülnek fel, például, hogy keletkezik-e szerzői jogi oltalom alá eső mű, és ha igen, kit illet meg.

Az Európai Unió most készülő rendelettervezete, az AI Act bizonyos kihívások kezelésére tesz kísérletet, célja inkább a megelőzés, a hátrányos helyzetek kiküszöbölése. Az első, nehezen érthető és nagyon technológiai szövegezési verzióhoz képest a jelenlegi, harmadik szövegtervezet sok előrelépést tartalmaz. Jól definiált például a mesterséges intelligencia rendszerek fogalma, amely kulcsfontosságú egy ilyen jogszabálynál. Több olyan alfogalmat is bevezettek, melyek jól mutatják, hogy az EU reflektál a folyamatos változásra, bekerültek a tervezetbe például az alapmodellek és az általános célú mesterséges intelligencia rendszerek fogalmai is – véli Dr. Barta Gergő a Deloitte Magyarország kibervédelmi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.

Az EU, mint jogalkotó szinte a világon elsőként tesz kíséretet arra, hogy átfogó szabályozás szülessen ebben a kérdésben, és ilyenkor nagyon gyakran felmerül az idő előtti szabályozás kérdése, ez pedig sok esetben túlszabályozással párosul. Ahogy több szakértő is rámutatott: ha a jelenlegi szövegezés szerint alakul az AI Act, akkor az alkalmazóknak olyan kihívásoknak kell megfelelniük technológiai szempontból, amit nem is biztos, hogy képesek megugrani – emelte ki dr. Albert Lili, a Deloitte Legal ügyvédje, az adatvédelem, technológiai és IP csoport, a munkajogi csoport, valamint a mesterséges intelligencia megfelelőségi szolgáltatás specialistája.

Az még kérdés, hogy mikortól lép majd érvénybe a jogszabály, és mikor kell majd alkalmaznia a szervezeteknek, ugyanakkor nem szabad elfelejtkezni arról, hogy már vannak alkalmazandó jogszabályok, például az adatvédelem területén a GDPR. Egy megbízható mesterséges intelligenciarendszer egyik alappillére, hogy a fejlesztők és az MI megoldásokat alkalmazók egyaránt figyelembe vegyék az adatbiztonsági és az adatvédelmi követelményeket, a piaci szereplők pedig transzparensen kommunikálják, hogy milyen adatkezelési műveleteket végeznek, milyen adatokat gyűjtenek, azokat milyen célból használják fel. Ezzel egyidejűleg pedig szükséges megfelelő kontrollt biztosítani az adatalanyoknak személyes adataik felett.

A jogi keretrendszer megalkotásával párhuzamosan az üzleti és felhasználói oldal is egy tanulási folyamaton megy át. Kérdés például, hogy milyen etikai szempontokat kell figyelembe venni a mesterséges intelligenciarendszerek tervezésénél, és ezek hogyan illeszthetők be a jogi keretekbe, ill. át kell gondolni, hogy kik az értékteremtési folyamat résztvevői, ezek milyen viszonyban vannak egymással, és milyen esetben, kinél van a felelősség.

Szintén felkapott téma a szellemi tulajdonjog kérdésköre is, amellyel kapcsolatban nagyon sok kérdőjel van, például, hogy a meglévő szellemi tulajdonjogra vonatkozó szabályozás elegendő-e a mesterséges intelligencia által generált tartalom vagy találmányok által támasztott egyedi kihívások kezelésére. Az EU-ban, és így Magyarországon is jelenleg irányadó szabályozás kimondja például, hogy egy művet akkor illethet meg szerzői jogi oltalom, ha egyéni eredeti jelleggel bír és az emberi közreműködés azonosítható. Mi történik akkor, ha egy mesterséges intelligencia is részt vesz az alkotásban? Abban az esetben, ha az MI teljesen önállóan, emberi közreműködés nélkül hoz létre művet, a jelenleg rendelkezésre álló szabályok és joggyakorlat alapján nem állhat fenn szerzői jogi oltalom.

Ugyan tényleg nehéz a jelenlegi környezetben felkészülni, mivel a szabályozás még nem teljesen kiforrott, innovációs szempontból mégis most van az a pillanat, amikor érdemes elkezdeni az MI megoldások használatát. Fontos azonban, hogy a jogi és piaci követelményeknek való megfelelés érdekében már első pillanattól a megfelelő szakemberek kerüljenek bevonásra az MI stratégia kialakításába és megvalósításába. – tette hozzá Dr. Albert Lili.

A témáról többet is megtudhat a Deloitte Risk? Respond! podcast teljes adásában, ami itt tekinthető meg.

Forrás: Deloitte Magyarország

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:deloitte mesterséges intelligencia

Up Next

15 százalékkal is növelhető a kereskedők árbevétele a halasztott fizetéssel

Don't Miss

Juttatással ér fel a jó szállás a külföldi munkavállaóknak

Gazdaság

Rékasi Csaba lesz a Schneider Electric új projekt- végrehajtási vezetője

Szeptember elsejétől Rékasi Csaba tölti be a projekt-végrehajtási vezetői pozíciót a Schneider Electricnél. Feladatai közé tartozik a hazai projektportfolió operatív irányítása, a végrehajtási folyamatok transzparenciájának növelése és az adatalapú működés elmélyítése.

Rékasi Csaba több mint 15 éves nemzetközi projekt- és operációs menedzsment tapasztalattal érkezik a pozícióba. 2024-ben csatlakozott a Schneider Electric csapatához, mostani kinevezéséig az Egyesült Királyságban dolgozott, szolgáltatási operatív vezetőként a Schneider Electric Digital Energy üzletágában, ahol kiemelt szerepet vállalt a belső folyamatok digitalizációjában és a működési hatékonyság növelésében. Ezt megelőzően csaknem 12 évet töltött egy épületinfrastruktúra-szolgáltató vállalatnál különböző pozíciókban, szintén az Egyesült Királyságban.

A szakember 2026. szeptember elsejétől a Schneider Electric magyarországi csapatán belül a projekt-végrehajtási vezetői pozíciót tölti be. Új szerepkörében a magyarországi projekt-végrehajtás folyamatainak egyszerűsítésére, a kockázatkezelés erősítésére és az átlátható, adatalapú működésre összpontosít.

„A sikeres projektvégrehajtás alapja a transzparens működés és a gyakorlati megvalósítás: értik egymás hatását, időben azonosítják a kockázatokat, és együtt tanulnak a hibákból. Céljaim között szerepel a végrehajtási folyamatok gyorsabbá és rugalmasabbá tétele, valamint annak biztosítása, hogy a Schneider Electric az elektrifikáció és a digitalizáció területén komplex, end-to-end szemléletű partnerként tudja támogatni ügyfeleit”

– tette hozzá Rékasi Csaba

„Egy projekt nem attól lesz sikeres, hogy papíron jó a struktúra, hanem attól, hogy a folyamatok a gyakorlatban is gördülékenyen működnek. A célom az, hogy a bürokrácia és az adminisztrációs terhek csökkentésével, valamint a transzparens folyamatokkal olyan hátteret biztosítsunk a csapatoknak, ahol a valódi értékteremtésre és a határidők pontos tartására tudnak fókuszálni”

– mondta Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

Rékasi Csaba felsőfokú gazdasági tanulmányokat folytatott, szakmai és vezetői tudását pedig az angliai Chartered Management Institute (CMI) keretében szerzett felsőfokú vezetői minősítéssel (Level 5 Diploma in Leadership & Management) tette teljessé.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Soha nem látott vámreform az EU-ban: kihirdették az új uniós vámkódexet

Az Európai Unió új alapokra helyezi a vámellenőrzést és az e-kereskedelem szabályozását.

A reform célja, hogy hatékonyabban kezelje a külföldről érkező áruk növekvő forgalmát, miközben nagyobb felelősséget ruház az online piacterekre, kezelési díjat vezet be bizonyos küldemények vámkezelésére, uniós vámadatközpontot és központi vámhatóságot hoz létre. A változásokra az importtal, exporttal vagy e-kereskedelemmel foglalkozó magyar vállalatoknak is érdemes időben felkészülniük – hívja fel a figyelmet az EY.

Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában az új uniós vámkódex, amely az elmúlt évtizedek legjelentősebb változását hozza az európai vámrendszerben. A szabályozás célja, hogy egységesebb, hatékonyabban ellenőrizhető, digitális rendszert teremtsen az EU-ban, különös tekintettel az e-kereskedelem gyors növekedésére.

A reform által hozott egyik legfontosabb változás az, hogy a közvetlen, EU-n kívülről EU-fogyasztónak történő értékesítést lehetővé tevő eladók és platformok lesznek a felelős importőrök. Ennek megfelelően nekik kell biztosítaniuk a szükséges vámadatokat, megfizetniük vagy garantálniuk a kapcsolódó terheket, valamint gondoskodniuk arról, hogy a termékek megfeleljenek az uniós előírásoknak. Az ismételten jogsértő szereplőket az éves uniós importértékük 1-6 százalékáig terjedő bírság is sújthatja.

Az EU-n kívüli webáruházakból közvetlenül érkező bizonyos árukra új, uniós szintű kezelési díjat is bevezetnek. A díj pontos összegét az Európai Bizottság határozza meg, a tagállamoknak pedig legkésőbb 2026. november 1-jétől kell megkezdeniük annak beszedését.

Jön az új Európai Uniós Vámhatóság és az egységes vámügyi informatikai környezetet

A reform központi eleme az EU Customs Data Hub létrehozása. Az új digitális platform legalább 111 jelenleg használt vámügyi informatikai rendszert válthat fel. A vállalatok ezen keresztül egyszerűbben jelenthetik be az árukat és kommunikálhatnak a vámhatóságokkal, míg a hatóságok átfogóbb adatok alapján végezhetnek kockázatelemzést. A rendszer fakultatív használata 2031-ben indulhat, 2034-től pedig kötelezővé válik.

„A reform nem pusztán a vámszabályok modernizálását jelenti. A vállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy a vámadatok minősége, az informatikai rendszerek összekapcsolhatósága és az ellátási lánc átláthatósága közvetlenül befolyásolja majd a működés gyorsaságát és biztonságát. Azok a cégek, amelyek időben áttekintik folyamataikat, az új rendszer egyszerűsítéseit és kedvezményeit is jobban kihasználhatják”

– mondta Fülöp Attila, az EY adópartnere.

A megbízható vállalatok egyszerűbb eljárásokra számíthatnak

Az új szabályozás bevezeti a „trust and check” gazdálkodói kategóriát. Azok a vállalatok, amelyek átláthatóan működnek, megfelelő adatokat biztosítanak és hozzáférést adnak elektronikus rendszereikhez, ritkább ellenőrzésekre és rugalmasabb vámfizetési feltételekre számíthatnak. A jelenlegi engedélyezett gazdálkodói, vagyis AEO-minősítés továbbra is megmarad.

Az EY szakértői szerint az importtal, exporttal vagy nemzetközi e-kereskedelemmel foglalkozó vállalatoknak érdemes lesz:

feltérképezniük, hogy a reform mely üzleti és vámfolyamataikat érinti, és mikortól;
áttekinteniük szerződéseiket és az ellátási lánc szereplői közötti felelősségeket;
felmérniük a vámreformban rejlő lehetőségeket (pl: az AEO- vagy a későbbi „trust and check” státusz előnyeit);
felülvizsgálniuk a vámadatok minőségét és elérhetőségét;
megvizsgálniuk informatikai rendszereik felkészültségé

Az EY adó- és vámcsapata a szabályozási hatások felmérésében, a vámfolyamatok és informatikai megoldások átvilágításában, a kockázatok azonosításában, valamint a szükséges működési változások megtervezésében támogatja a vállalatokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Hankook Tire nyerte a fődíjat a magyarországi koreai vállalatok számára megrendezett 2. CSR-díjátadón

A Hankook Tire elnyerte a fődíjat a Magyarországon működő koreai vállalatok számára megrendezett 2. CSR-díjátadó gálán, amelyet a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövetsége szeptember 18-án szervezett Budapesten.

A 2025-ben indult kezdeményezés célja, hogy elismerje és megossza a Magyarországon működő koreai vállalatok társadalmi felelősségvállalás (CSR) terén alkalmazott jó gyakorlatait. Miután tavaly elnyerte a Közösségi Hozzájárulás Díjat, a Hankook Tire immár második egymás követő évben nyert elismerést, ezzel tovább erősítve pozícióját, mint példamutató vállalat, amely elkötelezett a magyarországi helyi közösségekkel való közös fejlődés mellett.

A „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” szlogen jegyében a Hankook Tire magyarországi gyára továbbra is a helyi igényekhez igazodó, széles körű társadalmi felelősségvállalási kezdeményezéseket valósít meg, három fő területre összpontosítva: a közösséghez való hozzájárulás, az egészség és a jólét, valamint az oktatás. Ezen erőfeszítések révén a vállalat a helyi közösségekkel való kölcsönös fejlődés előmozdítására törekszik.

A társadalmi felelősségvállalás területén a Hankook Tire 2012 óta a „Hankook Értékteremtő Program” keretében több mint 30 000 gumiabroncsot adományozott, közel 2 800 intézménynek és nonprofit szervezetnek, köztük az Országos Mentőszolgálatnak és a Magyar Vöröskeresztnek, ezzel támogatva a biztonságosabb és hatékonyabb sürgősségi beavatkozásokat, segélyakciókat és egyéb jótékonysági kezdeményezéseket.

A Hankook Tire elkötelezett a helyi közösségek egészsége és jólléte iránt, és célja az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása. Idén májusban a vállalat támogatta a Szent Panteleon kórház által szervezett lakossági szűrőnapot Dunaújvárosban, amelynek köszönhetően több mint 400 helyi lakos számára biztosított egészségügyi szűréseket, többek között vérnyomás- és vércukorszint-méréseket, valamint részletes orvosi vizsgálatokat.

Az oktatás területén a Hankook Tire iskolai felszereléseket biztosít hátrányos helyzetű gyermekek számára, és helyi szakiskolákkal, valamint a Dunaújvárosi Egyetemmel kötött partnerségeken keresztül hozzájárul az oktatási infrastruktúra fejlesztéséhez. A vállalat emellett helyi oktatási intézményekkel együttműködve szakmai gyakorlat- és ösztöndíjprogramot is működtet, amely lehetővé teszi a diákok számára, hogy tanulmányaik mellett gyakorlati munkatapasztalatot szerezzenek. A Hankook ezzel támogatja a tehetséges fiatalok fejlődését a helyi közösségben.

Lim Ho taek, a Hankook Tire magyarországi gyárának ügyvezető igazgatója így nyilatkozott:

„Megtiszteltetés számunkra, hogy a helyi közösség támogatása érdekében tett erőfeszítéseinket immár második alkalommal is elismerték. A jövőben is olyan társadalmi felelősségvállalási kezdeményezéseket szeretnénk megvalósítani, amelyek a helyi közösségek valós és gyakorlati igényeire reagálnak. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy felelős vállalatként tegyünk a helyi közösségekért, és velük együtt fejlődjünk.”

A Hankook Tire gyártóüzemei világszerte a helyi igényekhez igazodó CSR-kezdeményezéseket valósítanak meg. Ezek a kezdeményezések a gumiabroncs-adományozástól és a munkavállalói önkéntes programoktól kezdve a jövő generációk oktatásának támogatásán és a hátrányos helyzetű közösségek segítésén át az egészségügyi infrastruktúra fejlesztéséig terjednek. Céljuk, hogy a helyi közösségek és a Hankook fejlődéséhez egyaránt hozzájáruljanak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!