Gazdaság

Átadták a „kockát”: a térség fejlődését ösztönzi a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkja

Ünnepélyes keretek között adták át a Széchenyi István Egyetem Győri Tudományos és Innovációs Parkját a központi campustól mindössze 500 méterre, az egykori keksz- és ostyagyár volt telephelyén november 7-én.

A város emblematikus ipartörténeti emléke, a „kockaépület” a dinamikusan fejlődő egyetemi innovációs ökoszisztéma bástyájává válik, ahol az intézmény egyszerre ad teret a felsőoktatási és ipari együttműködéseknek, új kutatás-fejlesztési projekteknek és innovatív ötletek megvalósításának.

A Széchenyi István Egyetem a GINOP-2.3.1-20-2020-00005 projekt keretében elnyert 6 milliárd 766 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás felhasználásával hozta létre Győri Tudományos és Innovációs Parkját. A beruházás célja, hogy tovább erősítse az egyetem és a térség gazdasági szereplőinek kapcsolatát, inkubációs környezetet nyújtson új kutatás-fejlesztési projektekhez, és tovább szélesítse a tehetséggondozás lehetőségeit is. A park révén az egyetem fő kutatási területeire építve kívánja ösztönözni a térség fejlődését. A projekt első fázisában az egykori kekszgyári kockaépület átalakítása, felújítása történt meg: az így létrejött 3860 négyzetméteres terület fele oktatási funkciókat fog ellátni, egyharmadán a vállalatok kutatás-fejlesztési irodái kapnak helyet, a fennmaradó területen szakmai workshopokra, rendezvényekre, előadásokra nyílik lehetőség.

„Innovációs Parkunk tovább erősíti az egyetem munkaerőpiaci hatását. Hozzájárul ahhoz is, hogy különösen a műszaki-informatikai pályára készülő fiatalok számára még több lehetőség legyen – a startup, spinoff vállalkozásoktól egészen a multinacionális vállalatokig – beilleszkedni a munkafolyamatokba. A park áttételesen a hazai kis- és középvállalati szektor, valamint a nagyvállalatok kapcsolódásának is helyszíne lesz”

– fogalmazott az ünnepségen dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. Beszédében visszatekintett az intézmény több mint fél évszázados történetére, és felvázolta azt a fejlődési utat, amelynek legújabb állomása az innovációs park megnyitása.

„Az egyetemünkön folyó munka minőségét jelzi, hogy mára ott vagyunk a legrangosabb nemzetközi ranglistákon, így a QS világ- és európai ranglistáján és a tudományos teljesítményt rendkívül szigorúan mérő Times Higher Education világranglistáján is. Ez utóbbi alapján intézményünk a világ egyetemeinek legjobb öt százalékába tartozik. Bízunk abban, hogy a parkba betelepülő vállalatok és az egyetem együttműködése révén e téren is tovább tudjuk javítani megszerzett pozícióinkat”

– fogalmazott. Az elnök köszönetet mondott a kormányzatnak törekvéseik támogatásáért, valamint a vállalati partnereknek, az együttműködő szervezeteknek és az egyetem munkatársainak, akik szintén jelentősen hozzájárultak az intézmény dinamikus fejlődéséhez.

Csák János kulturális és innovációs miniszter köszöntőjében aláhúzta: a kormányzat célja, hogy hazánk az innováció alapján 2040-re a világ legjobb tíz országa között legyen. Kiemelte, ennek érdekében a kormányzat évente mintegy 300 milliárd forintot fordít az innovációra, az elmúlt hét évben az összeg 2100 milliárd forintot tett ki. Hozzátette, a Neumann János program elindításának is az volt a célja, hogy a gazdaság erősítése érdekében segítse az egyetemek, a kutatóintézetek, a vállalkozások és a pénzügyi világ összekapcsolódását. A miniszter kijelentette: példának és inspirációnak tekinti a Széchenyi István Egyetemet, mert elég fiatal ahhoz, hogy dinamikus legyen, elég idős, hogy rendelkezzen hagyományokkal, és elég közel van a vállalatokhoz, hogy érezze a piac elvárásait. Leszögezte: Győr nem vidéki város, hanem centrum Bécs, Budapest és Pozsony között. A miniszter beszélt arról is, hogy olyan projektekre kell koncentrálni – például a digitalizáció, a zöld átállás és az egészségipar területén –, amelyekben vannak tradícióink, és jelentős a kereslet irántuk a világban.

A megújult épület külsejét egyedülálló építészeti megoldással LED-háló teszi különlegessé. A belsejében induló tevékenységekről Kolossváry Tamás, a Győri Innovációs Park központvezetője számolt be. Mint mondta, a földszinten rendezvénytér és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) vállalkozásfejlesztési irodája, valamint az egyetem, az egyetemet fenntartó alapítvány és a Humda Mobilitásfejlesztési Ügynökség által kialakított Green Traffic Cloud projektiroda fog működni.

„A következő szinten a magyarországi Bosch győri telephelyére érkezünk, ahol az intelligens mobilitási termékek és szolgáltatások fejlesztése zajlik az egyetem kompetenciaközpontjaival és karaival szoros együttműködésben”

– emelte ki. A második, harmadik és negyedik szinten az egyetem Design Tanszéke, valamint Design Campus Kompetenciaközpontja talál otthonra.

Kifejtette, az egyetemmel szoros partnerségben működő Audi Hungaria Zrt. a ház legfelső szintjén kap helyet, ahol a mérnökök és hallgatók a jövő járműveinek hardveres és szoftveres funkcióit fejleszthetik.

„A digitális és telekommunikációs technológiák meghatározó képviselői, a Huawei, a Telekom, valamint a dróntechnológia fejlesztésében élen járó Rotors and Cams fejlesztői bázisa is itt fog működni. A közös kompetenciafejlesztés egyetemi oldalát a Digitális Fejlesztési Központ kollégái adják”

– említette a központvezető. Végezetül az is elárulta, már zajlik a park további két ütemének előkészítése, amelyek tovább bővítik majd a felsőoktatás és az ipar együttműködési lehetőségeit.

Prof. dr. Dézsi Csaba András győri polgármester beszédében kijelentette: Győrben a Széchenyi István Egyetem, az Audi Hungaria és a város olyan példaértékű szimbiózisban él, ami mutatja, hogyha összefogunk, sokra vihetjük.

„Városunk sikereinek alapját nem a gyárak, az épületek vagy az üzletek adják, hanem az itt élő emberek tudása, szorgalma, tehetsége és munkája. Gazdasági sikereink pedig lehetővé teszik az egészségügy, a kultúra és sok más terület virágzását. Győriként óriási élmény, hogy az egykori legendás kekszgyár mától a tudás és a termelés szolgálatába állhat. Kívánom, hogy ez a nem csak materiális, hanem szellemi építkezés tovább folytatódjon olyan dinamikusan, ahogy eddig, és tegye lehetővé, hogy a Széchenyi István Egyetem világszinten ugyanolyan jelentőssé váljon, mint a győri motor- és autógyártás”

– mondta.

Simon Róbert Balázs győri országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, hogy a Tudományos és Innovációs Park épülete méltó Győrhöz és a Széchenyi-egyetemhez is, modern és impozáns épülettel gazdagodott a város.

„A falakat azonban meg kell tölteni tartalommal is: ehhez szükséges az egyetem kiemelkedő tudása és az itt helyet kapó vállalatok is, akik tevékenységükkel gazdaságunkat erősítik”

– hívta fel a figyelmet.

„Vállalatunk fennállásának harmincéves jubileuma mellett idén tudományos együttműködéseink egy újabb mérföldkövét is ünnepelhetjük. Az Audi Hungaria elmúlt harminc évének sikere szaktudásunk, innovatív gondolkodásmódunk és partnereinkkel való összekapcsolódásunk eredménye. Az autóipar transzformációjához elengedhetetlen a tudomány és az ipar szereplői között megvalósuló tudástranszfer, ezért is nagy öröm számunkra, hogy a Győri Tudományos és Innovációs Parkkal egy olyan ökoszisztéma jön létre, mely ösztönzi az innovációt, a kutatást, és hozzájárul a jövő generáció magas szintű, gyakorlatorientált képzéséhez“

– mondta Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke.

Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke, prof. dr. Friedler Ferenc, az intézmény rektora, tudományos elnökhelyettese, prof. dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, valamint Alfons Dintner, az Audi Hungaria Zrt. igazgatóságának elnöke és Robert Buttenhauser, a cég motorgyártásért és járműhajtásokért felelős igazgatósági tagja a Győri Tudományos és Innovációs Park megnyitójának keretében stratégiai, együttműködési megállapodást írtak alá. A dokumentum kiterjed többek között a képzések gyakorlatorientált fejlesztésére, pályaorientációs, felvételi előkészítő programok szervezésére, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar és Audi Hungaria Külső Tanszék működtetésére, az oktatók számára indított ipari gyakorlati programra, a magas színvonalú laborszolgáltatásokra, valamint a legkorszerűbb technológiákhoz és a fenntarthatósághoz kapcsolódó közös kutatás-fejlesztési és innovációs projektekre.

Az új létesítmény egyszerre képviseli a modernitást és a hagyományokat. Az egykori Győri Keksz- és Ostyagyár emlékét az aulában nyíló tárlat őrzi majd, itt nyílik meg a járműbiztonság területén kiemelkedőt alkotó magyar származású feltaláló, Barényi Béla tevékenyégéről szóló kiállítás is. Az épület lépcsőházában az egyetem hallgatói csapatai által tervezett és épített Formula Student-versenyautót, elektromos járművet, egyedi tervezésű motorblokkot és betonkenut tekinthetik meg a látogatók.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:egyetem győr innovációs istván park széchenyi

Up Next

Közeleg a Startup Világbajnokság budapesti fordulója

Don't Miss

A Vitesco egymilliárd eurós megállapodással erősíti együttműködését az Infineonnal

Gazdaság

Közel kétmillió új lakossági számlát hozott Magyarországra a Revolut-ügyfelek áthelyezése

Látványos növekedést hozott az itthon vezetett bankszámlák és a kibocsátott bankkártyák számában a Revolut magyarországi ügyfeleinek migrációja – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu.

A jegybank adatai szerint a második negyedév végén már több mint 11,67 millió lakossági fizetési számlát vezettek Magyarországon, bő kétmillióval többet, mint három hónappal korábban. Az ügyfelek áthelyezésének hatása tükröződik a mobiltárcás fizetési forgalom megugrásán is.

Hozzávetőleg kétmillió új bankszámla jelent meg a hazai piacon azzal, hogy a Revolut Bank június végével lezárta a magyarországi ügyfelek áthelyezését a hazai fióktelephez – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu.

Látványos a növekedés a bankkártyáknál is

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az itthon vezetett lakossági fizetési számlák száma június végén megközelítette a 11,676 milliót, ami 2,03 millióval – 21 százalékkal – több a március végi mennyiségnél. Éves alapon ennél is gyorsabb, 23,7 százalékos az emelkedés, de ennek a túlnyomó részét is a Revolut-számlák nyár eleji migrációja adta.

Az MNB adatai szerint az itthon kibocsátott fizetési kártyák száma szintén látványos mértékben, 28,4 százalékkal emelkedett egy év alatt, és június végén már megközelítette a 13,2 milliót.

– Az, hogy a magyarországi Revolut-ügyfelek áthelyezése bő kétmillióval emelte az itthon vezetett lakossági számlák számát, nem különösebben meglepő, hiszen a pénzügyi szolgáltató is hasonló méretű, érintett ügyfélkörről számolt be korábban. A bankkártyák számánál látható növekedésben ugyanakkor szerepe lehet annak is, hogy egyre több a fizikai formában nem létező, virtuális bankkártya is a piacon, amelyek szintén megjelennek a jegybanki statisztikában – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a Biztosdöntés.hu pénzügyi szakértője.

Ritkábban, de több pénzt veszünk fel

A jegybank adatai szerint továbbra is jó ütemben emelkedik a kártyás vásárlási forgalom. Az itthon kibocsátott kártyákkal végrehajtott bel- és külföldi tranzakciók száma a második negyedévben meghaladta az 587,5 milliót, ami 10,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Közben a kártyás vásárlási forgalom 16,8 százalékkal, 6 756,5 milliárd forintra emelkedett.

A belföldi bankkártyás készpénzfelvételek száma viszont – emeli ki Gergely Péter – 6,3 százalékkal, 19,88 millióra csökkent éves összevetésben. Ezzel párhuzamosan a tranzakciók értéke 7,1 százalékkal, 2 512,8 milliárd forint közelébe nőtt, ami részben azzal is magyarázható lehet, hogy a havi ingyenes készpénzfelvételi limit február elsejétől a korábbi duplájára, 300 000 forintra emelkedett. Mindezek nyomán az egy tranzakcióra jutó átlagos összeg 14,3 százalékkal, 126 405 forintra nőtt.

A mobiltárcás vásárlási forgalomnál szintén érződik a Revolut-migráció hatása: a mobiltárcába regisztrált bankkártyák száma éves összevetésben közel a duplájára, 5,4 millió közelébe ugrott. A bel- és külföldi vásárlások értéke eközben 45,7 százalékkal, 2 456,8 milliárd forintra nőtt, és bő egyharmadával emelkedett a tranzakciók száma is.

Sokat fizetnek az új ügyfelekért a bankok

A BiztosDöntés.hu bankszámla kalkulátor adatai szerint a pénzintézetek változatlanul több tízezer forintos – esetenként akár 100 000 forint feletti – jóváírási akciókkal küzdenek az új ügyfelekért.

Az Erste aktuális akciójában összesen 150 000 forint egyszeri jóváírást is szerezhetnek az online csatornán számlát nyitó ügyfelek, ha ki tudják használni az összes felkínált kedvezményt.

A Gránit Banknál most 120 000 forint jóváírás szerezhető a lakossági számlanyitáshoz kapcsolódóan. Ezen belül a szelfis számlanyitásért 60 000 forint, ajánlókód felhasználásáért 20 000 forint, rendszeres megtakarítás indításárét pedig akár 40 000 forint egyszeri jóváírás jár.

Az MBH Bank 120 000 forint jóváírást ad azoknak, a meghatározott feltételeket teljesítő ügyfeleknek, akik Fix Nulla számlacsomagot nyitnak a pénzintézetnél, és kihasználják az MBH Tripla kedvezményeket is.

Az OTP Bank most futó akciójában 50 000 forint járhat az új számla mellé, ha az ügyfél a Persely funkciót is igénybe veszi a számlanyitástól számított 45 napon belül, és ugyanezen időszakban legalább 5 alkalommal összesen minimum 50 000 forint értékű kártyás vásárlást is végrehajt.

A CIB Bank most futó akciójában fizetőgyűrűt kaphatnak ajándékba azok az ügyfelek, akik regisztrálnak a promócióra, lakossági számlát nyitnak, és bankkártyát is igényelnek a pénzintézetnél.

A K&H összesen 120 000 forint jóváírást kínál az új ügyfeleknek, ha a számlanyitás mellett valamelyik ügyfélponton bankváltást is kezdeményeznek, és rendszeres befektetést is indítanak legalább havi 20 000 forint összegben.

Az UniCredit Banknál 50 000 forint egyszeri jóváírás járhat az online számlanyitásért abban az esetben, ha az ügyfél teljesíti a kért feltételeket.

A Revolut 8 500 forint bónuszt ír jóvá az új Revolut fiókot nyitó ügyfeleknek: a feltétel itt az, hogy 30 napon belül legalább ugyanekkora összeget költsön a számlatulajdonos.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az LG az IFA 2026 kiállításon bemutatta teljes prémium RGB-termékcsaládját

Az LG Electronics (LG) a szeptember 4–8. között Berlinben megrendezett IFA 2026 kiállítás közönségének is bemutatta az LG Micro RGB evo (MRGB95 modell) prémium kategóriás, ultranagy képernyős LCD-tévét, amely kiemelkedő színtisztaságot kínál.

Az LG saját fejlesztésű Micro RGB technológiáját és az α (Alpha) 11 3. generációs AI processzort[1] alkalmazó fejlett televízió nagy tisztasággal különíti el a vörös, zöld és kék alapszíneket, amelynek köszönhetően elnyerte a TÜV Rheinland „High Purity RGB Spectrum Display” tanúsítványát.

Prémium LCD-színek, függetlenül igazolt RGB-színtisztasággal

Az LG Micro RGB evo és az LG Mini RGB evo modellek az LG saját fejlesztésű „High Purity RGB Spectrum Display” technológiáját alkalmazzák, amely növeli a vörös, zöld és kék alapszínek tisztaságát, így természetesebb és kifejezőbb színvisszaadást biztosít. Ezen színek nagy tisztaságának és egyértelmű elkülönítésének köszönhetően a televíziók rendkívül tiszta, élethű színeket jelenítenek meg.

Ezt a kiemelkedő színteljesítményt függetlenül tanúsította a TÜV Rheinland: az LG Micro RGB evo (MRGB95), valamint az LG Mini RGB evo (MRGB9M és MRGB85) modellek kapták a „High Purity RGB Spectrum Display” tanúsítványt[2].

A tanúsítvány jelentőségéről Hüseyin Derman, a TÜV Rheinland európai termékek regionális értékesítési vezetője (Regional Sales Manager of Products Europe) így nyilatkozott:

„Az LG Micro RGB evo technológiája sikeresen teljesítette azt a szigorú vizsgálatot, amelynek során kiderült, hogy képes-e fizikailag és optikailag is rendkívül tiszta színeket produkálni az RGB hullámhosszok keveredésének teljes mértékű megakadályozásával. Ezt igazolja a TÜV Rheinland tanúsítványa.”

Díjnyertes mesterséges intelligencia általi feldolgozás a tiszta színek és a pontos kontraszt érdekében

Az LG Micro RGB evo központi eleme az α (Alpha) 11 3. generációs AI processzor, az LG legfejlettebb okostévé-processzora, amelyet a vállalat csúcskategóriás OLED modelljeiben is alkalmaz. A Kettős AI Modulra (Dual AI Engine) épülő megoldás egyidejűleg elemzi a textúrákat és az éleket, így filmek, sorozatok és játékok során is egységesebb és élethűbb képeket eredményez.

A Precision Color Enhancer („Precíz Színjavítás”) technológia megőrzi az egyes alapszínek lehető legtisztább megjelenését, miközben pontosan szabályozza a köztes árnyalatokat, így finomabb színfokozatokat és természetesebb átmeneteket hoz létre. Ezt egészíti ki a Micro Dimming Ultra („Mikro Fényerő-szabályozás Ultra”), amely több ezer zóna fényerejének pontos vezérlésével javítja a kontrasztot, és így a sötét, valamint a világos jelenetekben egyaránt láthatóvá teszi a részleteket. Ezek a technológiák az LG Micro RGB evo hatalmas képernyőméretével kombinálva magával ragadó, látványos vizuális élményt teremtenek.

Az LG a prémium LCD-termékcsaládjára vonatkozó stratégiája részeként iparági szinten kiemelkedő színmegjelenítést kínál az ultranagy képernyős Micro RGB evo és az új Mini RGB evo modellekkel.

„Az LG Micro RGB evo a saját Micro RGB technológiánk kivételes színtisztaságát az α11 3. generációs AI processzor fejlett intelligenciájával ötvözi annak érdekében, hogy páratlan vizuális élményt nyújtson ultranagy képernyőn” – mondta Park Hyoung-sei, az LG média- és szórakoztatóelektronikai üzletágának (Media Entertainment Solution Company) elnöke. „A függetlenül igazolt, nagy tisztaságú RGB-színmegjelenítés jól tükrözi elkötelezettségünket amellett, hogy új mércét állítsunk a prémium LCD képminőség terén. Az RGB-kijelzők kínálatát az LG Mini RGB evo modellel teljessé téve büszkén bővítjük az ügyfeleink számára elérhető nagy teljesítményű modellek választékát.”

[1] A Tom’s Guide AI Awards 2026 győztese.

[2] Az LG RGB televíziói megszerezték a TÜV Rheinland „High Purity RGB Spectrum Display” tanúsítványát.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már a pénzügyeinkről is az AI-t kérdezzük?

Szinte minden magyar hallott már a mesterséges intelligenciáról, de csak 40 százalék érzi úgy, hogy valóban tájékozott a témában.

Ez azonban nem akadályoz meg bennünket abban, hogy egyre fontosabb kérdéseinket is az AI-nak tegyük fel: minden második válaszadó kért vagy kérne tőle pénzügyi tanácsot is – derül ki a Generali megbízásából készült, országosan reprezentatív kutatásból.

Az AI gyorsabban vált a mindennapi döntéseink részévé, mint ahogy megtanultuk volna, mikor és mennyire érdemes hinnünk neki. Bár a 16 – 75 éves magyar lakosság szinte teljes egésze hallott már a mesterséges intelligenciáról, mindössze 40 százalék érzi magát tájékozottnak a témában. 45 százalék szerint kevés ismerete van róla, további 15 százaléknak pedig gyakorlatilag nincs konkrét AI-ismerete.

Közben az AI már rég nem csak szöveget ír vagy információt keres helyettünk. Egyre többen fordulnak hozzá olyan kérdésekben is, amelyek hosszú évekre meghatározhatják pénzügyi biztonságukat. A Generali Biztosító megbízásából készült országosan reprezentatív kutatás szerint a magyarok 23 százaléka már kért pénzügyi tanácsot mesterséges intelligenciától, további 27 százalék pedig nyitott lenne erre a jövőben. Vagyis minden második magyar el tudja képzelni, hogy pénzügyi döntései során AI segítségére támaszkodjon. A válaszadók 7 százaléka már meg is fogadta az AI által adott pénzügyi tanácsot, további 16 százalék pedig legalább részben hagyatkozott rá.

A chatbotból közben tanácsadó lett

Az AI-eszközöket használók 61 százaléka információkeresésre veszi igénybe a technológiát, de egyre több területen válik mindennapi segítővé: tanuláshoz, szövegíráshoz, munkahelyi feladatokhoz, tartalomkészítéshez, utazástervezéshez és vásárlási döntésekhez is használjuk.

A változás különösen a fiatalabb generációknál látványos. A 16 – 29 évesek harmada tanulásra vagy önképzésre is használ AI-t, 26 százalékuk szöveget írat vele, 25 százalék kép- vagy videókészítésre, 24 százalék pedig munkahelyi feladatokhoz veszi igénybe. A 60 – 75 éveseknél ugyanezek az arányok már minden esetben 10 százalék alatt maradnak, és ebben a korosztályban 35 százalék még egyáltalán nem használt AI-eszközt.

„A kutatás legfontosabb tanulsága számomra az, hogy az emberek egyre nagyobb bizalommal fordulnak a mesterséges intelligencia felé, miközben a technológia működését és korlátait még viszonylag kevesen értik igazán. Ez önmagában nem probléma, hiszen az AI rendkívül hasznos eszköz lehet a tájékozódásban. A pénzügyekben azonban különösen fontos, hogy ne tévesszük össze a gyors információt a személyre szabott tanácsadással. Egy algoritmus nem látja az élethelyzetünket, a céljainkat vagy a kockázatvállalási hajlandóságunkat. Éppen ezért a fontos pénzügyi döntésekben továbbra is nélkülözhetetlen az emberi szakértelem”

– mondta Kármán Dániel, a Generali Biztosító AI vezetője.

Használjuk – de tudjuk, mennyire bízhatunk meg benne

A magyarok AI-hoz való viszonya korántsem fekete-fehér. A válaszadók 25 százaléka összességében kockázatosnak tartja a mesterséges intelligenciát, 21 százalék inkább nem lát benne veszélyt, a legnagyobb csoport, 48 százalék viszont egyszerre lát benne lehetőséget és kockázatot. Érdekes módon éppen azok feltételezik nagyobb arányban, hogy az AI kockázatos, akik saját bevallásuk szerint gyakorlatilag semmit nem tudnak róla. A magukat tájékozottnak és a kevés ismerettel rendelkezőnek tartók véleménye ezzel szemben nem tér el jelentősen egymástól.

A Generali korábbi AI-vakság elleni kampánya is erre az ellentmondásra hívta fel a figyelmet: egy gyors, jól strukturált és magabiztos AI-válasz attól még nem feltétlenül pontos. A technológia használata ezért újfajta tudatosságot kíván – nemcsak azt kell megtanulnunk, hogyan kérdezzünk tőle, hanem azt is, mikor érdemes visszakérdezni, ellenőrizni vagy más forrást keresni.

Ha minden információ egy kattintásra van, mit ad hozzá az ember?

Az egészségügyi és a pénzügyi döntéseknél is jelen van az AI a kutatás szerint. A magyarok 49 százaléka fordult már hozzá egészséggel kapcsolatos kérdésben, 22 százalék pedig azt mondja, hogy a kapott tanácsot meg is fogadta. A magukat AI-ban tájékozottnak érzők között tízből heten használták már a technológiát ilyen témában. A pénzügyi döntéseknél különösen fontos ez kérdés. A kutatás szerint minden negyedik magyar inkább pénzügyi szakemberhez fordulna, mint mesterséges intelligenciához. Ugyanakkor 16 százalék sem szakértőt, sem AI-t nem kérdezne ilyen témában. A Generali szerint ezért nem az AI és az emberi tanácsadás versenye a valódi kérdés. A technológia hatalmas mennyiségű információt képes gyorsan összegyűjteni és rendszerezni, miközben a személyes szakértelem ott ad többet, ahol az általános válaszok már nem elegendők.

„Attól, hogy egyre könnyebben jutunk információhoz, még nem feltétlenül lesz könnyebb jó döntést hozni. Egy tanácsadó értéke ma már nem egyszerűen abban van, hogy információt ad. Ismeri az ügyfél élethelyzetét, kérdez, visszakérdez, és segít összekapcsolni a döntést annak hosszabb távú következményeivel. Az AI nagyon erős eszköz lehet egy szakember kezében, de az emberi figyelmet, tapasztalatot és felelősséget nem teszi feleslegessé”

– mondta Baka Anett, a Generali marketingvezetője.

Erre az emberi hozzáadott értékre épít a Generali őszi kármegelőzési kampánya is, amelynek középpontjában a vállalat tanácsadói állnak. A Generali nem az AI használata ellen érvel – sokkal inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy tanuljuk meg úgy használni, hogy közben a saját ítélőképességünkre is hagyatkozzunk.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!