Gazdaság

Átadták a „kockát”: a térség fejlődését ösztönzi a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkja

Ünnepélyes keretek között adták át a Széchenyi István Egyetem Győri Tudományos és Innovációs Parkját a központi campustól mindössze 500 méterre, az egykori keksz- és ostyagyár volt telephelyén november 7-én.

A város emblematikus ipartörténeti emléke, a „kockaépület” a dinamikusan fejlődő egyetemi innovációs ökoszisztéma bástyájává válik, ahol az intézmény egyszerre ad teret a felsőoktatási és ipari együttműködéseknek, új kutatás-fejlesztési projekteknek és innovatív ötletek megvalósításának.

A Széchenyi István Egyetem a GINOP-2.3.1-20-2020-00005 projekt keretében elnyert 6 milliárd 766 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás felhasználásával hozta létre Győri Tudományos és Innovációs Parkját. A beruházás célja, hogy tovább erősítse az egyetem és a térség gazdasági szereplőinek kapcsolatát, inkubációs környezetet nyújtson új kutatás-fejlesztési projektekhez, és tovább szélesítse a tehetséggondozás lehetőségeit is. A park révén az egyetem fő kutatási területeire építve kívánja ösztönözni a térség fejlődését. A projekt első fázisában az egykori kekszgyári kockaépület átalakítása, felújítása történt meg: az így létrejött 3860 négyzetméteres terület fele oktatási funkciókat fog ellátni, egyharmadán a vállalatok kutatás-fejlesztési irodái kapnak helyet, a fennmaradó területen szakmai workshopokra, rendezvényekre, előadásokra nyílik lehetőség.

„Innovációs Parkunk tovább erősíti az egyetem munkaerőpiaci hatását. Hozzájárul ahhoz is, hogy különösen a műszaki-informatikai pályára készülő fiatalok számára még több lehetőség legyen – a startup, spinoff vállalkozásoktól egészen a multinacionális vállalatokig – beilleszkedni a munkafolyamatokba. A park áttételesen a hazai kis- és középvállalati szektor, valamint a nagyvállalatok kapcsolódásának is helyszíne lesz”

– fogalmazott az ünnepségen dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. Beszédében visszatekintett az intézmény több mint fél évszázados történetére, és felvázolta azt a fejlődési utat, amelynek legújabb állomása az innovációs park megnyitása.

„Az egyetemünkön folyó munka minőségét jelzi, hogy mára ott vagyunk a legrangosabb nemzetközi ranglistákon, így a QS világ- és európai ranglistáján és a tudományos teljesítményt rendkívül szigorúan mérő Times Higher Education világranglistáján is. Ez utóbbi alapján intézményünk a világ egyetemeinek legjobb öt százalékába tartozik. Bízunk abban, hogy a parkba betelepülő vállalatok és az egyetem együttműködése révén e téren is tovább tudjuk javítani megszerzett pozícióinkat”

– fogalmazott. Az elnök köszönetet mondott a kormányzatnak törekvéseik támogatásáért, valamint a vállalati partnereknek, az együttműködő szervezeteknek és az egyetem munkatársainak, akik szintén jelentősen hozzájárultak az intézmény dinamikus fejlődéséhez.

Csák János kulturális és innovációs miniszter köszöntőjében aláhúzta: a kormányzat célja, hogy hazánk az innováció alapján 2040-re a világ legjobb tíz országa között legyen. Kiemelte, ennek érdekében a kormányzat évente mintegy 300 milliárd forintot fordít az innovációra, az elmúlt hét évben az összeg 2100 milliárd forintot tett ki. Hozzátette, a Neumann János program elindításának is az volt a célja, hogy a gazdaság erősítése érdekében segítse az egyetemek, a kutatóintézetek, a vállalkozások és a pénzügyi világ összekapcsolódását. A miniszter kijelentette: példának és inspirációnak tekinti a Széchenyi István Egyetemet, mert elég fiatal ahhoz, hogy dinamikus legyen, elég idős, hogy rendelkezzen hagyományokkal, és elég közel van a vállalatokhoz, hogy érezze a piac elvárásait. Leszögezte: Győr nem vidéki város, hanem centrum Bécs, Budapest és Pozsony között. A miniszter beszélt arról is, hogy olyan projektekre kell koncentrálni – például a digitalizáció, a zöld átállás és az egészségipar területén –, amelyekben vannak tradícióink, és jelentős a kereslet irántuk a világban.

A megújult épület külsejét egyedülálló építészeti megoldással LED-háló teszi különlegessé. A belsejében induló tevékenységekről Kolossváry Tamás, a Győri Innovációs Park központvezetője számolt be. Mint mondta, a földszinten rendezvénytér és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) vállalkozásfejlesztési irodája, valamint az egyetem, az egyetemet fenntartó alapítvány és a Humda Mobilitásfejlesztési Ügynökség által kialakított Green Traffic Cloud projektiroda fog működni.

„A következő szinten a magyarországi Bosch győri telephelyére érkezünk, ahol az intelligens mobilitási termékek és szolgáltatások fejlesztése zajlik az egyetem kompetenciaközpontjaival és karaival szoros együttműködésben”

– emelte ki. A második, harmadik és negyedik szinten az egyetem Design Tanszéke, valamint Design Campus Kompetenciaközpontja talál otthonra.

Kifejtette, az egyetemmel szoros partnerségben működő Audi Hungaria Zrt. a ház legfelső szintjén kap helyet, ahol a mérnökök és hallgatók a jövő járműveinek hardveres és szoftveres funkcióit fejleszthetik.

„A digitális és telekommunikációs technológiák meghatározó képviselői, a Huawei, a Telekom, valamint a dróntechnológia fejlesztésében élen járó Rotors and Cams fejlesztői bázisa is itt fog működni. A közös kompetenciafejlesztés egyetemi oldalát a Digitális Fejlesztési Központ kollégái adják”

– említette a központvezető. Végezetül az is elárulta, már zajlik a park további két ütemének előkészítése, amelyek tovább bővítik majd a felsőoktatás és az ipar együttműködési lehetőségeit.

Prof. dr. Dézsi Csaba András győri polgármester beszédében kijelentette: Győrben a Széchenyi István Egyetem, az Audi Hungaria és a város olyan példaértékű szimbiózisban él, ami mutatja, hogyha összefogunk, sokra vihetjük.

„Városunk sikereinek alapját nem a gyárak, az épületek vagy az üzletek adják, hanem az itt élő emberek tudása, szorgalma, tehetsége és munkája. Gazdasági sikereink pedig lehetővé teszik az egészségügy, a kultúra és sok más terület virágzását. Győriként óriási élmény, hogy az egykori legendás kekszgyár mától a tudás és a termelés szolgálatába állhat. Kívánom, hogy ez a nem csak materiális, hanem szellemi építkezés tovább folytatódjon olyan dinamikusan, ahogy eddig, és tegye lehetővé, hogy a Széchenyi István Egyetem világszinten ugyanolyan jelentőssé váljon, mint a győri motor- és autógyártás”

– mondta.

Simon Róbert Balázs győri országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, hogy a Tudományos és Innovációs Park épülete méltó Győrhöz és a Széchenyi-egyetemhez is, modern és impozáns épülettel gazdagodott a város.

„A falakat azonban meg kell tölteni tartalommal is: ehhez szükséges az egyetem kiemelkedő tudása és az itt helyet kapó vállalatok is, akik tevékenységükkel gazdaságunkat erősítik”

– hívta fel a figyelmet.

„Vállalatunk fennállásának harmincéves jubileuma mellett idén tudományos együttműködéseink egy újabb mérföldkövét is ünnepelhetjük. Az Audi Hungaria elmúlt harminc évének sikere szaktudásunk, innovatív gondolkodásmódunk és partnereinkkel való összekapcsolódásunk eredménye. Az autóipar transzformációjához elengedhetetlen a tudomány és az ipar szereplői között megvalósuló tudástranszfer, ezért is nagy öröm számunkra, hogy a Győri Tudományos és Innovációs Parkkal egy olyan ökoszisztéma jön létre, mely ösztönzi az innovációt, a kutatást, és hozzájárul a jövő generáció magas szintű, gyakorlatorientált képzéséhez“

– mondta Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke.

Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke, prof. dr. Friedler Ferenc, az intézmény rektora, tudományos elnökhelyettese, prof. dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, valamint Alfons Dintner, az Audi Hungaria Zrt. igazgatóságának elnöke és Robert Buttenhauser, a cég motorgyártásért és járműhajtásokért felelős igazgatósági tagja a Győri Tudományos és Innovációs Park megnyitójának keretében stratégiai, együttműködési megállapodást írtak alá. A dokumentum kiterjed többek között a képzések gyakorlatorientált fejlesztésére, pályaorientációs, felvételi előkészítő programok szervezésére, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar és Audi Hungaria Külső Tanszék működtetésére, az oktatók számára indított ipari gyakorlati programra, a magas színvonalú laborszolgáltatásokra, valamint a legkorszerűbb technológiákhoz és a fenntarthatósághoz kapcsolódó közös kutatás-fejlesztési és innovációs projektekre.

Az új létesítmény egyszerre képviseli a modernitást és a hagyományokat. Az egykori Győri Keksz- és Ostyagyár emlékét az aulában nyíló tárlat őrzi majd, itt nyílik meg a járműbiztonság területén kiemelkedőt alkotó magyar származású feltaláló, Barényi Béla tevékenyégéről szóló kiállítás is. Az épület lépcsőházában az egyetem hallgatói csapatai által tervezett és épített Formula Student-versenyautót, elektromos járművet, egyedi tervezésű motorblokkot és betonkenut tekinthetik meg a látogatók.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:egyetem győr innovációs istván park széchenyi

Up Next

Közeleg a Startup Világbajnokság budapesti fordulója

Don't Miss

A Vitesco egymilliárd eurós megállapodással erősíti együttműködését az Infineonnal

Gazdaság

A Lenovo a 2026-os MWC kiállításon bemutatta legújabb adaptív AI PC-it, moduláris koncepcióit és a Lenovo Qira-t

A 2026-os MWC®-n a Lenovo™ bemutatja az adaptív AI-eszközök és az üzleti szakemberek, alkotók, diákok, valamint gamerek számára tervezett jövőbemutató koncepciók új generációját.

Az új moduláris PC-architektúrával, egy szemüveg nélküli 3D laptop koncepcióval, egy összehajtható kézi játékkonzollal, valamint a Lenovo Qira kezdeti bevezetésével fémjelzett Lenovo bemutató a személyi számítástechnika szélesebb körű elmozdulását tükrözi az olyan rendszerek felé, amelyek intelligensen alkalmazkodnak az emberekhez és környezetükhöz.

Legújabb portfólióival a Lenovo továbbra is a személyre szabottabb, proaktívabb és védettebb technológia nyújtására összpontosít, miközben egy olyan egységes AI-ökoszisztémát épít, amely természetesen működik az eszközök között.

„Az AI-korszakot nem egyetlen eszköz vagy alkalmazás fogja meghatározni, hanem olyan intelligens rendszerek, amelyek harmonikusan működnek együtt minden eszközünkön”

– mondta Luca Rossi, a Lenovo Intelligent Devices Group elnöke.

„Bemutatjuk, hogyan kelti életre a Lenovo és a Motorola ezt a jövőképet, kombinálva az adaptív hardveres innovációt egyetlen, egységes, rendszerszintű AI-integrációval, amely természetesen működik a PC-ken, okostelefonokon, táblagépeken, viselhető eszközökön és azokon túl is. A prémium mobileszközöktől és a transzformatív formátumoktól kezdve a Lenovo Qira bevezetéséig a legszélesebb AI-portfóliót építjük fel, amely az emberek köré tervezett, hálózatba kapcsolt, intuitívabb személyi számítástechnikai élményeket kínál.”

Lenovo Qira: személyes környezeti intelligencia

A Lenovo Qira egy rendszerszinten felépített, és közvetlenül a Lenovo és Motorola eszközökbe integrált Személyes Környezeti Intelligencia, ahelyett, hogy önálló alkalmazásként lenne rájuk telepítve. A támogatott PC-ken, táblagépeken, okostelefonokon és viselhető eszközökön működő Lenovo Qira-t úgy tervezték, hogy segítsen fenntartani a folytonosságot a feladatok és az eszközök között, miközben a felhasználói szándék alapján nyújt segítséget.

Az elkövetkező hetekben a Lenovo Qira a Lenovo PC-portfóliójának több mint 20 eszközén, a Yoga™, IdeaPad™, Legion™ és ThinkPad™ családokon is elérhetővé válik hálózaton keresztüli frissítések és előre telepített szoftverek formájában. Ez magában foglalja az Idea Tab Pro Gen 2 bevezetését is, amely a Lenovo első olyan táblagépe, ami ezt az élményt kínálja.

Az első hullámban a PC-k támogatása hat nyelvre terjed ki kilenc régióban: Angol (USA, Egyesült Királyság, India), Spanyol (USA/Latin-Amerika, Spanyolország), Francia (Franciaország), Olasz (Olaszország), Német (Németország) és Portugál (Brazília). A Lenovo Qira-t úgy tervezték, hogy folyamatosan fejlődjön, és egyre több eszközre terjedjen ki, miközben új élményeket és partnerségeket tesz lehetővé. 2026-ban ez a fejlődés további nyelvekre és eszközökre is kiterjed, beleértve a Motorola okostelefonokon való debütálást, ami tovább mozdítja előre a Lenovo és a Motorola egységes AI-ökoszisztémáját.

Áttörést jelentő koncepciók: Az adaptív kialakítások felfedezése

ThinkBook™ moduláris AI PC koncepció: A Lenovo egy olyan moduláris AI PC koncepciót mutat be, amely az üzleti számítástechnika szelektíven moduláris megközelítését vizsgálja a „vidd kicsiben, használd nagyban” gondolat köré építve. A koncepció egy 14 hüvelykes, ultravékony alaprendszert tartalmaz, amelyet úgy terveztek, hogy támogassa a cserélhető kijelzőkonfigurációkat, a leválasztható beviteli komponenseket és a moduláris I/O elemeket. Egy másodlagos kijelző többféle tájolásban is csatlakoztatható, vagy helyettesítheti a billentyűzetet, lehetővé téve a munkaterület körülbelül 19 hüvelykesre történő bővítését a hordozhatóság fenntartása mellett. A koncepció azt szemlélteti, hogy a moduláris architektúra hogyan támogathatja a fejlődő munkafolyamatokat és a meghosszabbított eszközéletciklusokat az AI-kész környezetekben.
Yoga Book Pro 3D koncepció: A Lenovo emellett egy olyan, szemüveg nélküli 3D laptop koncepciót is bemutat, amelyet arra terveztek, hogy a tartalomkészítők a mélységet közvetlenül a képernyőn láthassák és szabályozhassák. A kettős kijelző, az AI-alapú 2D-ből 3D-be történő konverzió, a gesztusvezérlés és az intuitív kreatív vezérlők ötvözésével a koncepció csökkenti a nehézségeket a magával ragadó tartalomkészítés során, és kiemeli a Lenovo kutatásait a térbeli számítástechnikai élmények terén.
Legion Go Fold koncepció: Egy összehajtható kézi játékkonzol koncepciója tovább bővíti a Lenovo adaptálható hardverekkel kapcsolatos kísérleteit. Az eszköz egy kompakt kézi formátumból egy nagyobb, immerzív képernyővé alakul át, és többféle használati módot támogat, beleértve a kézi játékot, az osztott képernyős többfeladatos munkavégzést, a kiterjesztett kijelzős játékot és az asztali stílusú interakciót. A koncepció azt mutatja be, hogyan teheti lehetővé a rugalmas kijelzőtechnológia a hibrid játék- és produktivitási élményeket egyetlen eszközön belül.

Üzleti portfólió: AI-kész platformok a modern munkavégzéshez

A Lenovo tovább fejleszti üzleti PC-portfólióját, hogy támogassa a szervezeteket az AI-alapú munkafolyamatok széles körű bevezetésében.

ThinkPad T-széria: A frissített széria a szervizelhetőségre, a használhatóságra és az AI-készenlétre összpontosító fejlesztéseket vezet be, és egyes modellek kategóriaelső iFixit javíthatósági pontszámokat értek el. Ezek a frissítések megerősítik a Lenovo elkötelezettségét az életciklus-érték, a csökkentett állásidő és a fenntartható flottakezelés iránt.
ThinkPad X13 Detachable: Kiterjeszti a rugalmas, mobil-első produktivitást az integrált tolltámogatással és a terepen is cserélhető alkatrészekkel egy könnyű dizájnban, amely alkalmas a frontvonalban dolgozó és a hibrid szakemberek számára.
ThinkTab X11: A Lenovo a strapabíró mobilitás irányába is terjeszkedik a ThinkTab X11 bevezetésével, amely egy tartós Android táblagép, kihívást jelentő ipari és frontvonali környezetekhez tervezve.
ThinkBook 14 2-in-1 Gen 6 & ThinkVision™ M16: A kis- és középvállalkozások számára a ThinkBook 14 2-in-1 Gen 6 többféle módban is használható sokoldalúságot és AI-támogatott együttműködési funkciókat kínál, míg a ThinkVision™ M16 hordozható monitor könnyű képernyőbővítést biztosít a rugalmas munkastílusok támogatására.

A Lenovo üzleti portfóliójában integrálja a biztonsági, kezelhetőségi és életciklus-szolgáltatásokat, hogy segítse a szervezeteket az AI-képes eszközök magabiztos és ellenőrzött bevezetésében.

Lakossági és Gaming portfólió: Intelligens élmények a mindennapi használathoz

Az alkotók, diákok és gamerek számára a Lenovo legújabb eszközei egyensúlyt teremtenek a teljesítmény, a hordozhatóság és a mindennapi élményeket egyszerűsítő intelligens funkciók között.

Yoga és IdeaPad: A Yoga 9i 2-in-1 Aura Edition (14”, 11) egyesíti a prémium, átalakítható dizájnt a lenyűgöző OLED vizuális élménnyel és az intelligens funkciókkal, amelyek egyszerűsítik a kreatív munkafolyamatokat. A Yoga Pro 7a (15”, 11) és az IdeaPad Slim 5i Ultra (14”, 11) kibővíti a Lenovo AI-képes laptop-portfólióját, egyensúlyt teremtve a teljesítmény és a hordozhatóság között a produktivitás és a tartalomkészítés érdekében.
Táblagépek: A táblagépek terén az Idea Tab Pro Gen 2 intelligens tanulási és produktivitási élményeket vezet be egy sokoldalú formátumban, és ez a Lenovo első táblagépe, amely a Lenovo Qira-t kínálja.
Legion: A játékok területén a Lenovo kibővíti kínálatát a Legion 7a (15”, 11) gamer laptoppal és a Legion Tab (8.8”, 5) nagyteljesítményű gamer táblagéppel, amely 3K kijelzővel és fejlett hűtéssel rendelkezik.

A “Smarter AI for Everyone” elv előmozdítása

A 2026-os MWC-n a Lenovo egyértelmű stratégiát vázol fel az AI demokratizálása felé. A jövőbemutató hardveres kutatások és a Lenovo Qira bevezetésének ötvözésével a Lenovo továbbra is egy hálózatba kapcsolt és intuitívabb számítástechnikai jövőt formál, ahol az intelligens rendszerek alkalmazkodnak az emberekhez, és nem fordítva.

A Lenovo 2026-os MWC-n bejelentett összes új eszközéről, megoldásáról és koncepciójáról további részletekért látogasson el a Lenovo MWC 2026 sajtófelületére.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Vállalati képzések: 233%-kal nőtt egy év alatt a cybersecurity képzések iránti igény a hazai cégek körében

Az egyik legnagyobb magyar képzőközpont friss kutatása szerint 2023 és 2025 között a hazai vállalatok képzési büdzséje egyértelműen a működésbiztonságot, a skálázhatóságot és a belső folyamatok automatizálását támogató területek felé csoportosult át.

A kiberbiztonsági képzések iránti igény ráadásul egyetlen év alatt 233 százalékkal növekedett, miközben a felhőalapú platformokhoz kapcsolódó tréningek volumene is többszörösére bővült – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Training360 végzett el összesen 972 hazai partnercége (KKV-k és multinacionális vállalatok) körében. A technológiai fejlesztés és az emberi kompetenciák erősítése párhuzamosan jelenik meg a vállalati képzésben – szűrte le a tapasztalatokat a Training360.

Évente 10,5 billió dolláros kárt okoz globálisan a kiberbűnözés, ennek megelőzésére költenek most a munkáltatók

A 2025-ös adatok szerint a kiberbűnözők által okozott kár globálisan eléri az évi 10,5 billió amerikai dolláros értéket – ez több mint fele a 450 milliós Európai Unió teljes tavalyi GDP-jének. Ennél is megdöbbentőbb adat, hogy a statisztikák szerint a sikeres kibertámadások közel 90 százaléka emberi hibára vezethető vissza. Ennek fényében már aligha meglepő, hogy a Training360 adatai szerint 2026-ban a vállalatok nem új, látványos technológiákat keresnek, hanem a működés stabilitását és a kockázatok csökkentését helyezik előtérbe.

A biztonság már üzleti alapfeltétel

A Training360 kutatása szerint 2024-ről 2025-re partnervállalatainak képzési büdzséje 233 százalékkal növekedett a kiberbiztonsági szegmensben. Ez nem csupán mennyiségi ugrás, hanem szemléletváltást is jelez: a biztonságtudatosság (Security Awareness) fejlesztése mára szervezeti szintű kompetenciává vált, a vállalatok egyre tudatosabban kezelik az emberi tényezőt, mint kockázati pontot. A jogszabályi környezet szigorodása (a NIS2 vagy éppen a DORA bevezetése), és a növekvő kiberfenyegetettség mellett a megelőzés vált a kockázatkezelési stratégia kulcselemévé.

„A számok egyértelműen kirajzolják a piaci irányt: a vállalatok nem rövid távú technológiai trendekre reagálnak, hanem azokat a területeket erősítik, amelyek közvetlenül befolyásolják a működésbiztonságot és a hatékonyságot. A képzési büdzsék tervezésénél a biztonság, az automatizáció és a felhőtechnológia került előtérbe”

– mondta Nyisztor József, a Training360 ügyvezetője.

A kiberbiztonság mellett a felhőalapú képzésekre költenek a cégek

A felhőalapú kollaborációs megoldásokhoz kapcsolódó képzések – különösen a Google Workspace – volumene többszörösére emelkedett 2024-ről 2025-re a Training360 felmérése szerint. Ez a növekedés arra utal, hogy számos vállalat technológiai diverzifikációba kezdett és a valós idejű, felhőalapú munkavégzést támogató platformok irányába mozdult el.

A képzési formák megoszlása a vizsgált időszakban kiegyensúlyozottá vált. A technikai jellegű oktatások 62 százaléka online, míg a készségfejlesztő tréningek 38 százaléka továbbra is személyesen zajlik. A vállalatok tehát a technológiai tudás átadásában az online hatékonyságot részesítik előnyben, míg a vezetői és kommunikációs kompetenciák fejlesztésében továbbra is fontosnak tartják a személyes interakciót. Emellett a cégek a képzési költségek optimalizálása céljából a lassabb és költségesebb egyedi tananyagfejlesztések helyett az azonnal implementálható digitális könyvtárak (off-the-shelf tartalmak) és előfizetéses modellek felé fordultak.

Magyarország legnagyobb felnőttképző központja, a Training360 vállalatoknak és magánszemélyeknek kínál többek között AI, high-end és irodai informatikai, valamint szervezetfejlesztési (vezetőfejlesztő, kompetenciafejlesztő és értékesítési) tréningeket. A cég árbevétele a 2024-es évben elérte a 2,6 milliárd forintot. A Training360 ügyfelei közé tartoznak a hazai pénzügyi szektor, a távközlési piac, az autóipar, az elektronikai gyártás, a közigazgatás, az energiaipar, a gépipar és a kereskedelem meghatározó szereplői.

A kutatás során a Training360 saját tranzakciós adatbázisát dolgozta fel, amelyben 972 hazai vállalat (KKV-k és multinacionális cégek) megrendeléseit összesítette a 2023-2025-ös időszakból. A teljes kutatási jelentés – amely a fentiek mellett kitér az AI, a high-end és irodai informatika és az e-learning témakörére is –, ide kattintva ingyenesen letölthető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A technológia még mindig nem kiegyenlített pálya a nők számára

Hamarosan itt a nemzetközi nőnap, és bár sokan úgy vélik, hogy a nemi egyenjogúság mára megvalósult, számos kutatás rámutat arra, hogy a természettudományi, technológiai és mérnöki területeken még mindig alacsony a nők részvétele, sőt, már a pályaválasztás során is kevesen döntenek az ezekhez kapcsolódó képzések mellett.

Válaszként erre a tendenciára hirdette meg a Yettel az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karával közösen ösztöndíjprogramját azzal a céllal, hogy vonzóbbá tegye a mobiltechnológiát, valamint a műszaki területeket a fiatal nők számára. A nyertesek a támogatás jóvoltából magasabb szintre tudták fejleszteni ötleteiket, vagy akár már gyakorlati projekteket is megvalósítottak.

Az Eurostat friss adatai szerint bár folyamatosan nő a tudósként és mérnökként dolgozó nők száma az Európai Unióban, a tagállamok között még mindig jelentős különbségek mutatkoznak. A legmagasabb arányt Lettországban (50,9%), Dániában (48,8%), Észtországban (47,9%), Spanyolországban (47,6%), valamint Bulgáriában és Írországban (egyaránt 47,3%) regisztrálták. A nők legalacsonyabb részvételi arányát Németországban (34,6%), Szlovákiában (33,6%), Luxemburgban (32,4%), Magyarországon (31,7%) és Finnországban (30,7%) mérték.

Mindezek fényében különösen fontos, hogy a cégek is aktív szerepet vállaljanak a nők természettudományi, technológiai és mérnöki (vagyis STEM) területeken való részvételének erősítésében. Éppen ezért indította el 2024-ben a Yettel az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karával közösen a „Girls in tech” névre keresztelt ösztöndíjprogramot, amely nemrég lezárult, a szakmai zsűri kiválasztotta a nyertes hallgatókat. A program célja az volt, hogy a mobiltechnológiai és műszaki pályákat vonzóbbá tegye a fiatal nők számára.

„A fiatal generáció támogatása számunkra igen nagy jelentőséggel bír, ők jelentik a jövő munkaerejét. A technológia rohamosan fejlődik, és meggyőződésünk, hogy ebben a folyamatban még több nőnek kell szerepet kapnia. Fontosnak tartjuk, hogy a pályaválasztás előtt álló vagy már műszaki tanulmányokat folytató hallgatók felismerjék: a technológia területén komoly szakmai lehetőségek és hosszú távú karrierutak nyílnak meg előttük. A „Girls in tech” ösztöndíjjal ehhez kívántunk kézzelfogható támogatást és bátorítást nyújtani. Örülünk, hogy a programmal nyolc tehetséges fiatal szakmai fejlődéséhez járulhattunk hozzá, és a jövőben is törekszünk arra, hogy legyenek olyan kezdeményezéseink, amelyek ezeket a célokat szolgálják”

– mondta el Szalai Enikő, a Yettel Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.

Ezek a témák mozgatják leginkább a diákok fantáziáját

Az 5 millió forint keretösszegű program a diákok egy már meglévő IT vagy mérnöki területhez köthető tudományos tervének megvalósulásához járult hozzá. A kutatási időszak alatt, valamint a diplomázást követően a Yettel szakmai konzultációt is biztosított a diákoknak a vállalat szakembereivel.

A díjazottak kifejezetten aktuális és innovatív témákkal pályáztak, jól tükrözve, hogy a fiatal női tehetségek a legkorszerűbb technológiai kérdések felé is nyitottak. A nyertesek a támogatás jóvoltából magasabb szintre tudták fejleszteni ötleteiket, vagy akár már gyakorlati projekteket is megvalósítottak. Volt, aki mikrokontrolleres orvosi chatbot alkalmazást fejlesztett és AI-alapú orvosi képgenerálási rendszereket hozott létre, de a nyertes pályázatok témái között volt például az AI által generált tartalmak megbízható azonosítása, a zenei műfajfelismerés és audiófeldolgozás mesterséges intelligenciával, illetve a női termékenységet befolyásoló tényezők vizsgálata is.

A mobilszolgáltató hosszú ideje fontos területként kezeli a nők helyzetét a technológiai területeken, éppen ezért idén is csatlakozik a Nők a Tudományban Egyesület szervezésében megvalósuló Lányok napja programhoz. Idén április 23-án tartják az eseményt, amely az elmúlt 15 évben az ország legnagyobb elérésű, lányoknak szóló pályaorientációs rendezvényévé vált. Az érdeklődők hamarosan több információt tudhatnak meg a https://lanyoknapja.hu/ oldalon.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!