Gazdaság
Átadták a „kockát”: a térség fejlődését ösztönzi a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkja
Ünnepélyes keretek között adták át a Széchenyi István Egyetem Győri Tudományos és Innovációs Parkját a központi campustól mindössze 500 méterre, az egykori keksz- és ostyagyár volt telephelyén november 7-én.
A város emblematikus ipartörténeti emléke, a „kockaépület” a dinamikusan fejlődő egyetemi innovációs ökoszisztéma bástyájává válik, ahol az intézmény egyszerre ad teret a felsőoktatási és ipari együttműködéseknek, új kutatás-fejlesztési projekteknek és innovatív ötletek megvalósításának.
A Széchenyi István Egyetem a GINOP-2.3.1-20-2020-00005 projekt keretében elnyert 6 milliárd 766 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás felhasználásával hozta létre Győri Tudományos és Innovációs Parkját. A beruházás célja, hogy tovább erősítse az egyetem és a térség gazdasági szereplőinek kapcsolatát, inkubációs környezetet nyújtson új kutatás-fejlesztési projektekhez, és tovább szélesítse a tehetséggondozás lehetőségeit is. A park révén az egyetem fő kutatási területeire építve kívánja ösztönözni a térség fejlődését. A projekt első fázisában az egykori kekszgyári kockaépület átalakítása, felújítása történt meg: az így létrejött 3860 négyzetméteres terület fele oktatási funkciókat fog ellátni, egyharmadán a vállalatok kutatás-fejlesztési irodái kapnak helyet, a fennmaradó területen szakmai workshopokra, rendezvényekre, előadásokra nyílik lehetőség.
„Innovációs Parkunk tovább erősíti az egyetem munkaerőpiaci hatását. Hozzájárul ahhoz is, hogy különösen a műszaki-informatikai pályára készülő fiatalok számára még több lehetőség legyen – a startup, spinoff vállalkozásoktól egészen a multinacionális vállalatokig – beilleszkedni a munkafolyamatokba. A park áttételesen a hazai kis- és középvállalati szektor, valamint a nagyvállalatok kapcsolódásának is helyszíne lesz”
– fogalmazott az ünnepségen dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. Beszédében visszatekintett az intézmény több mint fél évszázados történetére, és felvázolta azt a fejlődési utat, amelynek legújabb állomása az innovációs park megnyitása.
„Az egyetemünkön folyó munka minőségét jelzi, hogy mára ott vagyunk a legrangosabb nemzetközi ranglistákon, így a QS világ- és európai ranglistáján és a tudományos teljesítményt rendkívül szigorúan mérő Times Higher Education világranglistáján is. Ez utóbbi alapján intézményünk a világ egyetemeinek legjobb öt százalékába tartozik. Bízunk abban, hogy a parkba betelepülő vállalatok és az egyetem együttműködése révén e téren is tovább tudjuk javítani megszerzett pozícióinkat”
– fogalmazott. Az elnök köszönetet mondott a kormányzatnak törekvéseik támogatásáért, valamint a vállalati partnereknek, az együttműködő szervezeteknek és az egyetem munkatársainak, akik szintén jelentősen hozzájárultak az intézmény dinamikus fejlődéséhez.
Csák János kulturális és innovációs miniszter köszöntőjében aláhúzta: a kormányzat célja, hogy hazánk az innováció alapján 2040-re a világ legjobb tíz országa között legyen. Kiemelte, ennek érdekében a kormányzat évente mintegy 300 milliárd forintot fordít az innovációra, az elmúlt hét évben az összeg 2100 milliárd forintot tett ki. Hozzátette, a Neumann János program elindításának is az volt a célja, hogy a gazdaság erősítése érdekében segítse az egyetemek, a kutatóintézetek, a vállalkozások és a pénzügyi világ összekapcsolódását. A miniszter kijelentette: példának és inspirációnak tekinti a Széchenyi István Egyetemet, mert elég fiatal ahhoz, hogy dinamikus legyen, elég idős, hogy rendelkezzen hagyományokkal, és elég közel van a vállalatokhoz, hogy érezze a piac elvárásait. Leszögezte: Győr nem vidéki város, hanem centrum Bécs, Budapest és Pozsony között. A miniszter beszélt arról is, hogy olyan projektekre kell koncentrálni – például a digitalizáció, a zöld átállás és az egészségipar területén –, amelyekben vannak tradícióink, és jelentős a kereslet irántuk a világban.
A megújult épület külsejét egyedülálló építészeti megoldással LED-háló teszi különlegessé. A belsejében induló tevékenységekről Kolossváry Tamás, a Győri Innovációs Park központvezetője számolt be. Mint mondta, a földszinten rendezvénytér és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) vállalkozásfejlesztési irodája, valamint az egyetem, az egyetemet fenntartó alapítvány és a Humda Mobilitásfejlesztési Ügynökség által kialakított Green Traffic Cloud projektiroda fog működni.
„A következő szinten a magyarországi Bosch győri telephelyére érkezünk, ahol az intelligens mobilitási termékek és szolgáltatások fejlesztése zajlik az egyetem kompetenciaközpontjaival és karaival szoros együttműködésben”
– emelte ki. A második, harmadik és negyedik szinten az egyetem Design Tanszéke, valamint Design Campus Kompetenciaközpontja talál otthonra.
Kifejtette, az egyetemmel szoros partnerségben működő Audi Hungaria Zrt. a ház legfelső szintjén kap helyet, ahol a mérnökök és hallgatók a jövő járműveinek hardveres és szoftveres funkcióit fejleszthetik.
„A digitális és telekommunikációs technológiák meghatározó képviselői, a Huawei, a Telekom, valamint a dróntechnológia fejlesztésében élen járó Rotors and Cams fejlesztői bázisa is itt fog működni. A közös kompetenciafejlesztés egyetemi oldalát a Digitális Fejlesztési Központ kollégái adják”
– említette a központvezető. Végezetül az is elárulta, már zajlik a park további két ütemének előkészítése, amelyek tovább bővítik majd a felsőoktatás és az ipar együttműködési lehetőségeit.
Prof. dr. Dézsi Csaba András győri polgármester beszédében kijelentette: Győrben a Széchenyi István Egyetem, az Audi Hungaria és a város olyan példaértékű szimbiózisban él, ami mutatja, hogyha összefogunk, sokra vihetjük.
„Városunk sikereinek alapját nem a gyárak, az épületek vagy az üzletek adják, hanem az itt élő emberek tudása, szorgalma, tehetsége és munkája. Gazdasági sikereink pedig lehetővé teszik az egészségügy, a kultúra és sok más terület virágzását. Győriként óriási élmény, hogy az egykori legendás kekszgyár mától a tudás és a termelés szolgálatába állhat. Kívánom, hogy ez a nem csak materiális, hanem szellemi építkezés tovább folytatódjon olyan dinamikusan, ahogy eddig, és tegye lehetővé, hogy a Széchenyi István Egyetem világszinten ugyanolyan jelentőssé váljon, mint a győri motor- és autógyártás”
– mondta.
Simon Róbert Balázs győri országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, hogy a Tudományos és Innovációs Park épülete méltó Győrhöz és a Széchenyi-egyetemhez is, modern és impozáns épülettel gazdagodott a város.
„A falakat azonban meg kell tölteni tartalommal is: ehhez szükséges az egyetem kiemelkedő tudása és az itt helyet kapó vállalatok is, akik tevékenységükkel gazdaságunkat erősítik”
– hívta fel a figyelmet.
„Vállalatunk fennállásának harmincéves jubileuma mellett idén tudományos együttműködéseink egy újabb mérföldkövét is ünnepelhetjük. Az Audi Hungaria elmúlt harminc évének sikere szaktudásunk, innovatív gondolkodásmódunk és partnereinkkel való összekapcsolódásunk eredménye. Az autóipar transzformációjához elengedhetetlen a tudomány és az ipar szereplői között megvalósuló tudástranszfer, ezért is nagy öröm számunkra, hogy a Győri Tudományos és Innovációs Parkkal egy olyan ökoszisztéma jön létre, mely ösztönzi az innovációt, a kutatást, és hozzájárul a jövő generáció magas szintű, gyakorlatorientált képzéséhez“
– mondta Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke.
Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke, prof. dr. Friedler Ferenc, az intézmény rektora, tudományos elnökhelyettese, prof. dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, valamint Alfons Dintner, az Audi Hungaria Zrt. igazgatóságának elnöke és Robert Buttenhauser, a cég motorgyártásért és járműhajtásokért felelős igazgatósági tagja a Győri Tudományos és Innovációs Park megnyitójának keretében stratégiai, együttműködési megállapodást írtak alá. A dokumentum kiterjed többek között a képzések gyakorlatorientált fejlesztésére, pályaorientációs, felvételi előkészítő programok szervezésére, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar és Audi Hungaria Külső Tanszék működtetésére, az oktatók számára indított ipari gyakorlati programra, a magas színvonalú laborszolgáltatásokra, valamint a legkorszerűbb technológiákhoz és a fenntarthatósághoz kapcsolódó közös kutatás-fejlesztési és innovációs projektekre.
Az új létesítmény egyszerre képviseli a modernitást és a hagyományokat. Az egykori Győri Keksz- és Ostyagyár emlékét az aulában nyíló tárlat őrzi majd, itt nyílik meg a járműbiztonság területén kiemelkedőt alkotó magyar származású feltaláló, Barényi Béla tevékenyégéről szóló kiállítás is. Az épület lépcsőházában az egyetem hallgatói csapatai által tervezett és épített Formula Student-versenyautót, elektromos járművet, egyedi tervezésű motorblokkot és betonkenut tekinthetik meg a látogatók.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Samsung Galaxy S26 Ultra nyerte a „Best in Show” díjat a 2026-os Mobile World Congress Global Mobile Awards gáláján
A Samsung Electronics ma bejelentette, hogy a Galaxy S26 Ultra nyerte el a „Best in Show” díjat a spanyolországi Barcelonában megrendezett 2026-os Mobile World Congress (MWC) Global Mobile Awards (GLOMO Awards) gáláján. A mobilkommunikációs iparágat összefogó GSMA évente, az MWC keretében adja át a GLOMO-díjakat, hogy elismerje a mobilipar kiemelkedő innovációit.
A „Best in Show” kategória azokat a termékeket díjazza, amelyek új technológiai mércét állítanak fel az iparág számára. A legrangosabb elismerést idén a Samsung Galaxy S26 Ultra kapta meghatározó mobiltechnológiai megoldásaiért.
A díjazott Samsung Galaxy S26 Ultra
A március 4-i díjátadó ünnepségen a Galaxy S26 Ultra a csúcskategóriás hardver és az intuitív, proaktív One UI 8.5 szoftver zökkenőmentes együttműködéséért érdemelte ki a „Best in Show” címet. A Galaxy AI adaptív, a felhasználók környezetéhez igazodó intelligenciát kínál, amely leegyszerűsíti a mindennapi feladatokat, miközben kiemelt figyelmet fordít a biztonságra és a magánélet védelmére. Ezek a fejlesztések együttesen keltik életre a Samsung valaha volt legintuitívabb mobil AI-élményét, amelyet a felhasználói igények előrejelzésére terveztek.
A Galaxy S26 Ultrában mutatkozott be a vállalat első beépített Betekintésgátló kijelzője is. Ez a kijelzőtechnológiai áttörés privátabb, mégis élettel teli vizuális élményt nyújt a felhasználók számára. A készülékben egy egyedi lapkakészlet hajtja a minden eddiginél gyorsabb Galaxy AI-t, ezzel új szintre emeli a könnyed és gördülékeny mobilélményt a Galaxy S26 Ultra okostelefonokon.
„Az idei mezőny kivételesen erős volt
– mondta Shaun Collins, az MWC 2026 Best in Show zsűrijének elnöke.
– Olyan technológiát kerestünk, amely nemcsak innovatív és lenyűgöző, hanem valóban előreviszi az iparágat. A Samsung Galaxy S26 Ultra azzal tűnt ki, hogy tovább tágította a mobiltechnológia határait, miközben érdemi, a mindennapokban is érezhető hatást gyakorol az életünkre. Különösen az adatvédelmi innovációja jelent előrelépést olyan területeken, amelyek a mai digitális életmód mellett egyre fontosabbak: a biztonság, a személyes tér és a bizalom terén.”
Az MWC Best in Show zsűrije kiemelte, hogy a több mint 3000 kiállító közül a Galaxy S26 Ultra azzal emelkedett ki, hogy a jövőbe mutató innovációkat már most elérhetővé tette. „Míg az MWC-n bemutatott számos technológia a jövőt vetíti előre, ez egy olyan termék, amelyet a felhasználók már ma kipróbálhatnak” – tette hozzá a testület.
„Megtiszteltetés számunkra, hogy a Galaxy S26 Ultra nyerte el a »Best in Show« címet az idei GLOMO Awards gáláján
– mondta Stephanie Choi, a Samsung Electronics alelnöke és mobilkommunikációs üzletágának marketingvezetője.
– A Galaxy S26 Ultra egy olyan, AI ügynökökre épülő rendszerrel felszerelt telefon, amely hűen tükrözi a Samsung folyamatos elkötelezettségét az iparág előremozdítása iránt. Ez az elismerés különösen sokat jelent számunkra, látva az MWC-n felvonultatott rendkívüli innovációkat.”
A Galaxy S26 Ultra készülékről további információ a samsung.com weboldalon érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Az ablaktörlőtől a kevlárig: különleges nők, akik átírták az autózás történetét
Az autózás világa tele van különleges teljesítményekkel, legyen szó innovatív fejlesztésekről vagy lenyűgöző autós kalandokról, amelyekről már mindenki hallott. Azt azonban talán kevesen tudják, hogy számos ilyen eredmény a nőknek köszönhető.
A nemzetközi nőnap alkalmából a Hankook Tire idén azon hölgyek előtt (is) tiszteleg, akik zseniális meglátásaikkal és technikai fejlesztéseikkel biztonságosabbá és kényelmesebbé tették a közlekedést.
A technológia és a biztonság úttörői
Az autózás története elképzelhetetlen lenne Bertha Benz bátor vállalkozása nélkül. 1888-ban ő volt az első, aki egy közel 200 kilométeres útra indult az első automobillal, de az ő nevéhez fűződik az első „szervizelés” is: útközben jött rá a fékbetétek szükségességére, és egy cipész segítségével bőrből készíttette el azokat.
Hasonló úttörő szellem hajtotta Clärenore Stinnest is, aki 1927 és 1929 között elsőként autózta körbe a földet. Két évig tartó expedíciója során érintette a Szaharát és a befagyott Bajkál-tavat is. Ezt az utat olyan fejlesztések tették lehetővé, mint például Mary Anderson találmánya, aki 1903-ban szabadalmaztatta az első kézi működtetésű ablaktörlőt, miután megfigyelte, hogy a sofőröknek ki kell szállniuk az autóból a hó letakarításához. Az ő ötlete nélkül ma elképzelhetetlen lenne a biztonságos közlekedés rossz látási viszonyok között.
Innováció, amely irányt mutat
A közlekedésbiztonság másik nagy alakja Florence Lawrence, akit nemcsak az első filmcsillagként, hanem az „irányjelző” anyjaként is tisztelhetünk. Ő fejlesztette ki azt a mechanikus kart, amely jelezte a kanyarodási szándékot, valamint a hátsó jelzést, amely fékezéskor egy „Stop” feliratot villantott fel. Ezek a megoldások vetették meg az alapját a ma használatos modern index- és féklámparendszereknek. Ezt a szemléletet vitte tovább Stephanie Kwolek is, a kevlár feltalálója. Az általa kifejlesztett rendkívül ellenálló anyag ma már nemcsak a golyóálló mellények, hanem a prémium gumiabroncsok szerkezetének is nélkülözhetetlen eleme, fokozva azok tartósságát és biztonságát.
A versenypályáktól a mindennapi biztonságig
A női innovátorok öröksége ma is tovább él, többek között a versenypályákon, ahol a hölgyek nemcsak tervezőként, hanem pilótaként is a határokat feszegetik. A skót származású Susie Wolff például hosszú versenyzői pályafutást tudhat maga mögött, amely során a DTM (német túraautó-bajnokság) mezőnyében, majd később a Williams Formula–1-es csapatának tesztpilótájaként is bizonyított. Ezekben a nemzetközi versenysorozatokban kiemelt figyelmet kapnak a biztonsági fejlesztések, a pilóták védelméért pedig többek között a minőségi abroncsok is felelnek. A Hankook technológiai partnere a Formula E világbajnokságnak és hivatalos gumiszállítója a WRC-nek, ahol a legzordabb terepviszonyok között bizonyítanak az abroncsok.
Ebben a professzionális világban kulcsszerep jut az olyan szakembereknek, mint Sabina Park, a Hankook Tire tesztpilótája, aki nap mint nap a legextrémebb körülmények között teszteli az új fejlesztésű abroncsokat. Az ő precizitása és tapasztalata közvetlenül járulhat hozzá ahhoz, hogy a Hankook termékei a közutakon is maximális biztonságot nyújthassanak.
A nőnap tiszteletére a Hankook külön köszönetét fejezi ki azon hölgyeknek – a történelmi feltalálóktól a mai mérnökökön át a tesztpilótákig –, akik aktívan formálják a technológiai fejlődést. Legyen szó egy esős autópályás szakaszról vagy sűrű városi forgalomról, a biztonság egyik alapfeltétele az autó kifogástalan műszaki állapota és a gumiabroncsok rendszeres ellenőrzése. A Hankook szakértelmével és megbízható termékeivel minden sofőrt támogat abban, hogy mindenki épségben érjen úticéljához.
Boldog nőnapot kíván a Hankook!
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Miért éri meg csapatépítőt szervezni?
Egy jól működő csapat mögött sokszor több van, mint szakmai tudás és jól meghatározott munkakörök. A bizalom, a jó kommunikáció és az egymás iránti nyitottság legalább ilyen fontos tényezők. Éppen ezért egyre több vállalat ismeri fel, hogy a céges csapatépítők nem csupán kellemes kikapcsolódást jelentenek, hanem komoly hatással lehetnek a munkatársak együttműködésére, motivációjára és hosszú távon a vállalat teljesítményére is.
A közös programok lehetőséget adnak arra, hogy a kollégák kilépjenek a mindennapi irodai környezetből, és egymást egy egészen más oldalról is megismerjék.
A közös élmények erősítik a kapcsolatokat
A munkahelyi kommunikáció gyakran formális keretek között zajlik: meetingeken, e-mailekben, projektmegbeszéléseken. Egy csapatépítő program azonban teljesen más helyzeteket teremt.
Amikor a munkatársak együtt oldanak meg feladatokat, részt vesznek egy közös játékban vagy akár csak egy vacsora mellett beszélgetnek, sokkal természetesebb módon kezd kialakulni köztük a kapcsolat. Ezek az élmények segítenek lebontani a hierarchikus falakat, és közelebb hozzák egymáshoz a csapat tagjait.
A személyesebb kapcsolatok pedig a hétköznapi munkában is érezhetőek: könnyebbé válik az együttműködés, gyorsabb a kommunikáció, és gyakran a konfliktusok is könnyebben kezelhetők.
Növeli a motivációt és az elköteleződést
A munkavállalók számára fontos érzés, hogy a cég értékeli őket, és törődik a jóllétükkel. Egy jól megszervezett csapatépítő program pontosan ezt az üzenetet közvetíti.
Amikor a dolgozók azt tapasztalják, hogy a munkaadó időt és energiát fordít arra, hogy közös élményeket teremtsen számukra, erősödik a kötődésük a szervezethez. Ez a fajta elismerés sokszor többet jelent, mint egy formális jutalom vagy bónusz.
A motivált munkavállalók pedig nemcsak hatékonyabban dolgoznak, hanem hosszabb távon is szívesebben maradnak a cégnél.
Javítja a kommunikációt a csapaton belül
A csapatépítő programok gyakran olyan feladatokra épülnek, amelyekben a résztvevőknek együtt kell gondolkodniuk és döntéseket hozniuk. Ez fejleszti a kommunikációs készségeket, és segít abban is, hogy a munkatársak jobban megértsék egymás gondolkodásmódját.
Sok vezető számol be arról, hogy egy-egy ilyen program után a kollégák nyitottabban kommunikálnak egymással, könnyebben kérnek segítséget, és bátrabban osztják meg az ötleteiket.
Ez különösen fontos olyan szervezeteknél, ahol a projektek több részleg együttműködését igénylik.
Kreativitást és új ötleteket hozhat
A megszokott környezetből való kilépés gyakran inspiráló hatással van az emberekre. Egy kirándulás, egy közös főzés vagy egy kreatív workshop során sokszor olyan beszélgetések indulnak el, amelyek a mindennapi munkában nem történnének meg.
Nem ritka, hogy egy csapatépítő program során születnek meg új ötletek, vagy egy régóta fennálló problémára talál valaki váratlan megoldást.
A kötetlen légkör ugyanis segít felszabadítani a gondolkodást.
Az ottalvós csapatépítők különleges ereje
Az egynapos csapatépítők is hasznosak lehetnek, de az igazán emlékezetes élményeket sokszor az ottalvós programok adják.
Amikor egy csapat több napot tölt együtt egy másik helyszínen – például egy vidéki hotelben vagy természetközeli környezetben –, sokkal mélyebb kapcsolatok alakulhatnak ki.
Az esti beszélgetések, a közös vacsorák, a kötetlen programok olyan élményeket teremtenek, amelyekre a résztvevők még hosszú idő után is emlékeznek.
Az ottalvós csapatépítő előnyei többek között:
- több idő jut valódi beszélgetésekre, nem csak programokra
- erősebb közösségi élmény alakul ki, mert a csapat együtt tölti a teljes napot
- a munkatársak jobban megismerik egymás személyiségét, nem csak a szakmai szerepüket
- könnyebben kialakul a bizalom, ami a munkahelyi együttműködés alapja
Egy ilyen program után gyakran egészen más hangulat alakul ki az irodában. A kollégák sokkal természetesebben fordulnak egymáshoz, és a csapat valóban közösséggé válik.
A közös élmények hosszú távon is hatnak
Egy jól sikerült csapatépítő program hatása nem ér véget azzal, hogy a munkatársak visszatérnek az irodába. Az ott szerzett élmények sokszor hónapokig, sőt évekig hatással vannak a csapat működésére.
A közös emlékek erősítik az összetartozás érzését, javítják a munkahelyi légkört, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a dolgozók szívesebben, motiváltabban végezzék a munkájukat.
Ezért mondják sokan, hogy a csapatépítés nem költség, hanem befektetés: egy olyan élmény, amely hosszú távon a vállalat sikeréhez is hozzájárul.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
IT-tehetségek reflektorfényben – átadták a K&H STEM pályázat elismeréseit
-
Ipar2 hét ago
Mapei: az építési engedélyek megugrása már az élénkülés előjele
-
Egészség2 hét ago
Egy évtizeden belül megduplázódhat az info-bionika piaca
-
Gazdaság2 hét ago
Az alkalmazkodóképesség lett az üzleti siker kulcsa – Forvis Mazars C-suite Barometer 2026
-
Egészség2 hét ago
Az okosotthon mint egészségvédelmi eszköz: új korszak a lakókörnyezetben
-
Gazdaság2 hét ago
Nincs innováció társadalmi és gazdasági haszon nélkül
-
Gazdaság2 hét ago
Magyar kutatók eredményei formálják az autonóm járművek és robotika jövőjét
-
Mozgásban2 hét ago
A Mercedes Forma–1-es csapatánál gyakornok a Széchenyi István Egyetemen végzett fiatal szakember







