Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Átadták a „kockát”: a térség fejlődését ösztönzi a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkja

innovációs

Ünnepélyes keretek között adták át a Széchenyi István Egyetem Győri Tudományos és Innovációs Parkját a központi campustól mindössze 500 méterre, az egykori keksz- és ostyagyár volt telephelyén november 7-én.

A város emblematikus ipartörténeti emléke, a „kockaépület” a dinamikusan fejlődő egyetemi innovációs ökoszisztéma bástyájává válik, ahol az intézmény egyszerre ad teret a felsőoktatási és ipari együttműködéseknek, új kutatás-fejlesztési projekteknek és innovatív ötletek megvalósításának.

A Széchenyi István Egyetem a GINOP-2.3.1-20-2020-00005 projekt keretében elnyert 6 milliárd 766 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás felhasználásával hozta létre Győri Tudományos és Innovációs Parkját. A beruházás célja, hogy tovább erősítse az egyetem és a térség gazdasági szereplőinek kapcsolatát, inkubációs környezetet nyújtson új kutatás-fejlesztési projektekhez, és tovább szélesítse a tehetséggondozás lehetőségeit is. A park révén az egyetem fő kutatási területeire építve kívánja ösztönözni a térség fejlődését. A projekt első fázisában az egykori kekszgyári kockaépület átalakítása, felújítása történt meg: az így létrejött 3860 négyzetméteres terület fele oktatási funkciókat fog ellátni, egyharmadán a vállalatok kutatás-fejlesztési irodái kapnak helyet, a fennmaradó területen szakmai workshopokra, rendezvényekre, előadásokra nyílik lehetőség.

„Innovációs Parkunk tovább erősíti az egyetem munkaerőpiaci hatását. Hozzájárul ahhoz is, hogy különösen a műszaki-informatikai pályára készülő fiatalok számára még több lehetőség legyen – a startup, spinoff vállalkozásoktól egészen a multinacionális vállalatokig – beilleszkedni a munkafolyamatokba. A park áttételesen a hazai kis- és középvállalati szektor, valamint a nagyvállalatok kapcsolódásának is helyszíne lesz”

– fogalmazott az ünnepségen dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. Beszédében visszatekintett az intézmény több mint fél évszázados történetére, és felvázolta azt a fejlődési utat, amelynek legújabb állomása az innovációs park megnyitása.

Az egyetemünkön folyó munka minőségét jelzi, hogy mára ott vagyunk a legrangosabb nemzetközi ranglistákon, így a QS világ- és európai ranglistáján és a tudományos teljesítményt rendkívül szigorúan mérő Times Higher Education világranglistáján is. Ez utóbbi alapján intézményünk a világ egyetemeinek legjobb öt százalékába tartozik. Bízunk abban, hogy a parkba betelepülő vállalatok és az egyetem együttműködése révén e téren is tovább tudjuk javítani megszerzett pozícióinkat”

– fogalmazott. Az elnök köszönetet mondott a kormányzatnak törekvéseik támogatásáért, valamint a vállalati partnereknek, az együttműködő szervezeteknek és az egyetem munkatársainak, akik szintén jelentősen hozzájárultak az intézmény dinamikus fejlődéséhez.

Csák János kulturális és innovációs miniszter köszöntőjében aláhúzta: a kormányzat célja, hogy hazánk az innováció alapján 2040-re a világ legjobb tíz országa között legyen. Kiemelte, ennek érdekében a kormányzat évente mintegy 300 milliárd forintot fordít az innovációra, az elmúlt hét évben az összeg 2100 milliárd forintot tett ki. Hozzátette, a Neumann János program elindításának is az volt a célja, hogy a gazdaság erősítése érdekében segítse az egyetemek, a kutatóintézetek, a vállalkozások és a pénzügyi világ összekapcsolódását. A miniszter kijelentette: példának és inspirációnak tekinti a Széchenyi István Egyetemet, mert elég fiatal ahhoz, hogy dinamikus legyen, elég idős, hogy rendelkezzen hagyományokkal, és elég közel van a vállalatokhoz, hogy érezze a piac elvárásait. Leszögezte: Győr nem vidéki város, hanem centrum Bécs, Budapest és Pozsony között. A miniszter beszélt arról is, hogy olyan projektekre kell koncentrálni – például a digitalizáció, a zöld átállás és az egészségipar területén –, amelyekben vannak tradícióink, és jelentős a kereslet irántuk a világban.

A megújult épület külsejét egyedülálló építészeti megoldással LED-háló teszi különlegessé. A belsejében induló tevékenységekről Kolossváry Tamás, a Győri Innovációs Park központvezetője számolt be. Mint mondta, a földszinten rendezvénytér és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) vállalkozásfejlesztési irodája, valamint az egyetem, az egyetemet fenntartó alapítvány és a Humda Mobilitásfejlesztési Ügynökség által kialakított Green Traffic Cloud projektiroda fog működni.

A következő szinten a magyarországi Bosch győri telephelyére érkezünk, ahol az intelligens mobilitási termékek és szolgáltatások fejlesztése zajlik az egyetem kompetenciaközpontjaival és karaival szoros együttműködésben”

– emelte ki. A második, harmadik és negyedik szinten az egyetem Design Tanszéke, valamint Design Campus Kompetenciaközpontja talál otthonra.

Kifejtette, az egyetemmel szoros partnerségben működő Audi Hungaria Zrt. a ház legfelső szintjén kap helyet, ahol a mérnökök és hallgatók a jövő járműveinek hardveres és szoftveres funkcióit fejleszthetik.

„A digitális és telekommunikációs technológiák meghatározó képviselői, a Huawei, a Telekom, valamint a dróntechnológia fejlesztésében élen járó Rotors and Cams fejlesztői bázisa is itt fog működni. A közös kompetenciafejlesztés egyetemi oldalát a Digitális Fejlesztési Központ kollégái adják”

– említette a központvezető. Végezetül az is elárulta, már zajlik a park további két ütemének előkészítése, amelyek tovább bővítik majd a felsőoktatás és az ipar együttműködési lehetőségeit.

Prof. dr. Dézsi Csaba András győri polgármester beszédében kijelentette: Győrben a Széchenyi István Egyetem, az Audi Hungaria és a város olyan példaértékű szimbiózisban él, ami mutatja, hogyha összefogunk, sokra vihetjük.

„Városunk sikereinek alapját nem a gyárak, az épületek vagy az üzletek adják, hanem az itt élő emberek tudása, szorgalma, tehetsége és munkája. Gazdasági sikereink pedig lehetővé teszik az egészségügy, a kultúra és sok más terület virágzását. Győriként óriási élmény, hogy az egykori legendás kekszgyár mától a tudás és a termelés szolgálatába állhat. Kívánom, hogy ez a nem csak materiális, hanem szellemi építkezés tovább folytatódjon olyan dinamikusan, ahogy eddig, és tegye lehetővé, hogy a Széchenyi István Egyetem világszinten ugyanolyan jelentőssé váljon, mint a győri motor- és autógyártás”

– mondta.

Simon Róbert Balázs győri országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, hogy a Tudományos és Innovációs Park épülete méltó Győrhöz és a Széchenyi-egyetemhez is, modern és impozáns épülettel gazdagodott a város.

„A falakat azonban meg kell tölteni tartalommal is: ehhez szükséges az egyetem kiemelkedő tudása és az itt helyet kapó vállalatok is, akik tevékenységükkel gazdaságunkat erősítik”

– hívta fel a figyelmet.

 „Vállalatunk fennállásának harmincéves jubileuma mellett idén tudományos együttműködéseink egy újabb mérföldkövét is ünnepelhetjük. Az Audi Hungaria elmúlt harminc évének sikere szaktudásunk, innovatív gondolkodásmódunk és partnereinkkel való összekapcsolódásunk eredménye. Az autóipar transzformációjához elengedhetetlen a tudomány és az ipar szereplői között megvalósuló tudástranszfer, ezért is nagy öröm számunkra, hogy a Győri Tudományos és Innovációs Parkkal egy olyan ökoszisztéma jön létre, mely ösztönzi az innovációt, a kutatást, és hozzájárul a jövő generáció magas szintű, gyakorlatorientált képzéséhez“

– mondta Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke.

Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke, prof. dr. Friedler Ferenc, az intézmény rektora, tudományos elnökhelyettese, prof. dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, valamint Alfons Dintner, az Audi Hungaria Zrt. igazgatóságának elnöke és Robert Buttenhauser, a cég motorgyártásért és járműhajtásokért felelős igazgatósági tagja a Győri Tudományos és Innovációs Park megnyitójának keretében stratégiai, együttműködési megállapodást írtak alá. A dokumentum kiterjed többek között a képzések gyakorlatorientált fejlesztésére, pályaorientációs, felvételi előkészítő programok szervezésére, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar és Audi Hungaria Külső Tanszék működtetésére, az oktatók számára indított ipari gyakorlati programra, a magas színvonalú laborszolgáltatásokra, valamint a legkorszerűbb technológiákhoz és a fenntarthatósághoz kapcsolódó közös kutatás-fejlesztési és innovációs projektekre.

Az új létesítmény egyszerre képviseli a modernitást és a hagyományokat. Az egykori Győri Keksz- és Ostyagyár emlékét az aulában nyíló tárlat őrzi majd, itt nyílik meg a járműbiztonság területén kiemelkedőt alkotó magyar származású feltaláló, Barényi Béla tevékenyégéről szóló kiállítás is. Az épület lépcsőházában az egyetem hallgatói csapatai által tervezett és épített Formula Student-versenyautót, elektromos járművet, egyedi tervezésű motorblokkot és betonkenut tekinthetik meg a látogatók.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az energiaátmenetet segítő tanácsadók élvonalában a Schneider Electric

A vállalkozásokat és szervezeteket az energiaátmenetben segítő tanácsadók között a „Vezetők” közé sorolta a Schneider Electricet az IDC jelentése.

A kutatócég szerint a társaság a saját fejlesztésű digitális platformokra, a fejlett analitikára és a mesterséges intelligencia integrálására összpontosító innovációs stratégiát követ annak érdekében, hogy megfeleljen az energiaátmenet kapcsán felmerülő piaci igényeknek.

 A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata a „Vezetők” között szerepel az IDC „MarketScape: Worldwide Energy Transition Professional Services 2025 Vendor Assessment” című jelentésében. Az elemzés az energiaintenzív iparágak nettó zéró kibocsátási céljainak elérését támogató képességeik és stratégiáik szerint értékelte az üzleti szolgáltatókat.

„Az energiaátmenet megköveteli a szervezetektől, hogy túllépjenek azon, hogy kipipálják a jogszabályoknak való megfelelést, és egy technológiailag fejlett, valamint rendkívül hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőkép felé kell elmozdulniuk. Megtisztelő számunkra, hogy az IDC „Vezetőnek” nevezett minket, és úgy véljük, hogy ez tükrözi a Schneider Electric elkötelezettségét amellett, hogy megbízható energia-technológiai partner legyen. Tanácsadási szolgáltatásaink integrálják a globális szakértelmet, az intelligens technológiát és a gördülékeny megvalósítást annak érdekében, hogy ügyfeleink rendelkezzenek a szükséges ellenállóképességgel, amit a gyorsan változó energetikai környezet igényel”

– mondta el Steve Wilhite, az SE Advisory Services ügyvezető alelnöke.

A 192 országban működő SE Advisory Services több mint 4000 tanácsadóból álló globális csapatával biztosítja az energiaátmenethez szükséges projektek és a fenntarthatósági kezdeményezések eredményes megvalósítását különböző földrajzi és szabályozási viszonyok között is. Ezt a tanácsadó hálózatot világszinten a szoftverek, a gépi tanulás, a mérnöki tevékenységek, a klímatudomány és a projektfejlesztés több mint 17.000 szakértője támogatja, biztosítva a stratégiai iránymutatások megvalósulását a gyakorlatban is.

„Az ipari szektorban tevékenykedő ügyfelek olyan professzionális szolgáltatókat keresnek, akik képesek összekapcsolni a fizikai energiainfrastruktúrát a fejlett digitális technológiákkal, lehetővé téve az intelligens és rugalmas működést”

– jelezte Gaia Gallotti, az IDC európai kutatási igazgatója.

Az IDC MarketScape szerint

„a Schneider Electric a saját fejlesztésű digitális platformokra, a fejlett analitikára és a mesterséges intelligencia integrálására összpontosító innovációs stratégiát követ annak érdekében, hogy megfeleljen az energiaátmenet kapcsán felmerülő piaci igényeknek. A cég a belső kutatás-fejlesztési tevékenysége és az 1 milliárd eurós SE Ventures alap révén felgyorsítja az elektrifikáció, a digitalizálás és a dekarbonizáció terén alkalmazott technológiák fejlődését. Ez lehetővé teszi olyan megoldások megvalósítását, mint a mesterséges intelligencián alapuló karbantartás, a prediktív eszközfelügyelet és a moduláris szoftverek az életciklus-menedzsmenthez.”

Az év elején a Schneider Electric az első helyet szerezte meg a TIME és a Statista által összeállított, a világ legfenntarthatóbb vállalatait bemutató 2025-ös listán. A Corporate Knights szintén a világ legfenntarthatóbb vállalatának nevezte a Schneider Electricet, így a cég kétszer is az első helyet szerezte meg a Global 100 indexen.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Mikotoxinnal szennyezett kukorica hasznosítására találtak megoldást a MATE kutatói

Az elmúlt időszakban a klímaváltozás hatására a mind intenzívebben terjedő gombakórokozók (pl. Aspergillus fajok) miatt nemcsak mennyiségi, hanem minőségi problémákkal is számolni kell a kukoricatermesztésben.

Ahol nem sikerül a növényvédelem okszerű kivitelezése, ott a gabonákban megengedett határértékeket akár jelentősen meghaladó aflatoxin B1 koncentráció is előfordulhat. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói olyan megoldást kerestek az agráriumot sújtó problémára, ami beilleszthető a körforgásos gazdálkodásba is.

A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének munkatársai – egy korábbi MATE proof of concept pályázat eredményei alapján – azt vizsgálták, hogyan lehet azt eredeti funkciója szerint, takarmányként hasznosítani a gombatoxinokkal szennyezett tételeket.

Mint ismeretes, az aflatoxin B1 az egyik legerősebb természetes karcinogén, ami az emberre és a haszonállatokra egyaránt veszélyes, ezért a szennyezett gabonaételeket a továbbiakban sem étkezési, sem takarmányozási célra nem lehet felhasználni, vagyis hulladékká válnak. A MATE kutatói a vizsgálatuk során abból indultak ki, hogy habár a szennyezett termények a klasszikus haszonállatok takarmányozásában tovább nem alkalmazhatók, de egyes, takarmányként is hasznosítható rovarok viszont kifejezetten ellenállóak a toxinnal szemben.

Az intézet kutatói vizsgálataikban a lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájának segítségével hasznosították az szennyezett kukoricát: toxinos kukoricán nevelt lárvákból rovarlisztet készítettek, amelyet pontyivadékok takarmányozására használták fel.

Az analitikai vizsgálatok alapján a szennyezett kukoricán nevelt rovarok aflatoxin B1 tartalma jóval a vonatkozó szennyezettségi határérték alatt maradt, miközben magas zsír- és fehérjetartalma miatt kiváló takarmány-alapanyagnak bizonyult. A vizsgálat alapján a pontyivadékok etetése során sem az elhullásban, sem a halak méretében nem tapasztaltak releváns különbséget az egyes csoportokban, függetlenül attól, hogy az általuk elfogyasztott rovarlisztet gombatoxinnal szennyezett kukoricán nevelték.

A kutatók nemcsak a takarmány hatékonyságát, hanem a rovarok után visszamaradt maradék (frass) aflatoxin-tartalmát és toxicitását is elemezték.

A kutatás eredménye azért kiemelkedő, mert a hazai mezőgazdaságot aktuálisan sújtó problémára kínálhat olyan megoldást, amely egyben beilleszthető a körforgásos gazdálkodásba is. A részletes információkat a kísérletekről a Journal of Molecular Sciences c. tudományos szaklapban megjelent cikkben olvashatnak az érdeklődők.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Time Lock Encryption új korszakot nyit

tle time lock encryption adatvédelem
kép: Freepik

Forradalom a bizalom nélküli adatvédelemben

A digitális ökoszisztémák egyik legnagyobb, de sokszor alulértékelt kockázata, hogy az adatok titkossága a gyakorlatban mindig emberekbe és szervezetekbe vetett bizalmon nyugszik. Az elektronikus közbeszerzési rendszerek, zárt ajánlattételek, kutatási együttműködések vagy pénzügyi tranzakciók során jellemzően feltételezzük, hogy senki nem él vissza a hozzáféréssel – miközben erre sem technikai, sem kriptográfiai garancia nincs.

A Time Lock Encryption (TLE) ezt a logikát írja át: a bizalom helyére matematikailag igazolható, időzített titkosítási modell lép, ahol egy elosztott, blokklánc-alapú kulcskezelés biztosítja, hogy az adatok a kijelölt időpontig valóban hozzáférhetetlenek maradjanak. Ez nem egy újabb biztonsági réteg, hanem szemléletváltás: a “higgy nekem” helyét átveszi a “bizonyítsd be kriptográfiailag”.

A „bizalmon alapuló titkosság” zsákutcája

Az elektronikus közbeszerzések és adatbiztonsági folyamatok egyik legnagyobb kihívása mindig is az volt, hogy kiben bízhatunk meg valójában. Legyen szó ajánlatok titkosításáról, érzékeny üzleti dokumentumok védelméről vagy nemzetközi kutatási adatok kezeléséről, a jelenlegi rendszerek alapvetően a „bizalmon alapuló titkosság” elvén működnek.

A probléma ezzel az, hogy a bizalom:

  • nem mérhető,
  • nem ellenőrizhető
  • és ha valaki visszaél vele, sokszor nyom nélkül teheti.

A Time Lock Encryption (TLE) egy olyan, blokklánc-alapú kriptográfiai megoldás, amely ezt a problémát alapjaiban oldja meg azzal, hogy teljesen kizárja a harmadik félbe vetett bizalom szükségességét.

A TLE matematikailag garantálja, hogy egyetlen résztvevő – legyen az ajánlatkérő, ajánlattevő, fejlesztő vagy szolgáltató – sem férhet hozzá az adatokhoz a kijelölt időpont előtt.

A Professzionál Zrt. által fejlesztett TLE egy szabadalom alatt álló, elosztott kulcskezelési és titkosítási architektúra, amely az időzített titkosítás elvén működik.

Ez azt jelenti, hogy az adatok egy előre meghatározott időpontig matematikailag hozzáférhetetlenek, majd a határidő elérésekor automatikusan feloldódnak.

A folyamat minden lépése a felhasználó kezében van:

  • a dokumentum titkosítása kliens oldalon történik,
  • a rendszer a visszafejtési kulcsot több részre bontja,
  • és ezeket a kulcsrészleteket a blokklánc hálózat csomópontjai között osztja szét.

A kulcsok időzített dekódolását a blokklánc mapperei végzik el, így a dokumentum csak a beállított nyitási időpontban válik hozzáférhetővé. A feloldás automatikus, a TLE pedig hash ellenőrzéssel igazolja, hogy a dokumentum a feltöltés óta semmilyen módosításon nem esett át.

Ezzel a módszerrel megszűnik az úgynevezett „uncontrollable confidentiality”: az a helyzet, amikor egy harmadik fél – akár jó szándékkal is – hozzáférhet az adatokhoz a felhasználó tudta nélkül.

Bizalom nélkül, mégis ellenőrizhetően – a TLE technológiai alapjai

A technológia egyik legfontosabb sajátossága, hogy a működéséhez nincs szükség központi szereplőre. A TLE – hasonlóan a blokklánchoz – úgynevezett „trustless”, vagyis bizalommentes rendszer, amelyben a folyamat tisztaságát nem egy külső szolgáltató ígérete, hanem:

  • a hálózat demokratikus működése, és
  • a mögötte álló matematikai protokoll biztosítja.

Minden titkosítási és kommunikációs művelet a felhasználó gépén történik, a kulcskezelés és a dekódolás a blokkláncon zajlik, teljes átláthatósággal. Ez kizárja a manipulációt vagy az idő előtti hozzáférést.

A rendszer emellett szolgáltatási platformként is működik, így könnyen integrálható a már meglévő e-procurement rendszerekbe. A token alapú hozzáférés egyszerű és biztonságos megoldást kínál, a TLE kliensalkalmazás pedig webes, asztali és mobil verzióban is elérhető.

A felhasználó számára ez annyit jelent, hogy bárhonnan és bármikor biztonságosan végezheti a titkosítási és dekódolási műveleteket, a háttérben minden automatizáltan és ellenőrizhetően zajlik.

 Az informatikai vezetők számára a TLE legnagyobb értéke, hogy

teljes adatbiztonságot kínál emberi beavatkozás nélkül.

 Matematikailag bizonyított, hogy az adatokhoz senki sem férhet hozzá a meghatározott időpont előtt, ezáltal a korrupció és a visszaélés lehetősége gyakorlatilag megszűnik.

A hash alapú integritás-ellenőrzés bármikor bizonyíthatóvá teszi, hogy a megnyitott dokumentum azonos az eredeti, beküldött verzióval. A rendszer fejlesztése az uniós adatbiztonsági és tender integritási szabványokhoz igazodik, minden titkosítási és dekódolási folyamat auditálható és API-n keresztül könnyedén illeszthető a meglévő vállalati infrastruktúrába – anélkül, hogy radikális átalakítást igényelne.

Közbeszerzésen túl: új felhasználási terek és szemléletváltás

A technológia ugyanakkor nemcsak a közbeszerzésekben alkalmazható. A TLE az elektronikus ajánlatkezelés mellett olyan területeken is komoly előrelépést jelenthet, ahol az időzített adatfeloldás kulcsfontosságú.

Ilyenek például:

  • zárt aukciók, ahol elengedhetetlen, hogy a licitek a megnyitásig teljes titokban maradjanak,
  • klinikai kutatások, ahol a korai adat- vagy eredményszivárgás komoly torzításokat okozhat,
  • pénzügyi és részvénypiaci tranzakciók, ahol meg kell akadályozni a belső információk jogosulatlan felhasználását,
  • elektronikus szavazási rendszerek, ahol biztosítani kell, hogy a szavazatok a kijelölt időpontig rejtve maradjanak, így a folyamat átlátható és visszaellenőrizhető marad.

A digitális korszak egyik legfontosabb kérdése, hogy miben bízhatunk, ha nem ismerjük a másik felet. A TLE erre ad egyértelmű választ: a biztonságot nem ígéretek, hanem kriptográfiai bizonyítékok garantálják.

Ez a technológia lehetővé teszi, hogy szervezetek, kormányzati szereplők és vállalatok függetlenül, átláthatóan és ellenőrizhetően működjenek együtt.

 A TLE nem csupán egy innovatív technológiai megoldás, hanem egy olyan új szemlélet az adatbiztonságban: amely a bizalmat matematikai bizonyíthatósággal váltja fel, ezzel pedig új korszakot nyit a digitális biztonság történetében.

A cikk a Professzionál Zrt. támogatásával készült.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss