Gazdaság

Cégautó juttatásként: mikor éri meg?

A hazai vállalatok nagy részénél még mindig gyakran alkalmazott jövedelem-kiegészítő forma a magánhasználatot is lehetővé tevő cégautó, olyannyira, hogy bizonyos munkakörökben, illetve pozíciókban már szinte kötelező juttatásnak számít.

Ez a fajta cafeteriaelem nemcsak a munkavállalók számára kedvező, hanem a munkáltatóknak is számos pénzügyi, illetve HR-előnnyel jár, amennyiben a megfelelő konstrukciót választják. Az ALD Automotive | LeasePlan szakemberei bemutatják, mire kell figyelni a flotta összeállítása, illetve üzemeltetése kapcsán, hogy a cégek a lehető legtöbbet tudják kihozni a céges autókból.

Számos olyan munkakör van, amelynek betöltéséhez a gépjárműhasználat elengedhetetlen, mert az autó tulajdonképpen termelőeszközként funkcionál. Hatékonysági szempontból tehát rendkívül fontos, hogy a céges autók jó állapotban legyenek, hiszen ha nem tudják ellátni feladatukat, időkiesést és veszteséget okozhatnak a vállalatnak. Néhány foglalkoztatási formától (pl. ételfutár) eltekintve ezért egyre kevésbé elterjedt gyakorlat, hogy a munkavállaló a munkáltatótól kapott anyagi támogatással a saját tulajdonában lévő járművet használja munkacélokra. Ráadásul a cégautók a mobilitási funkción túl reklámfelületként is működhetnek, egységes megjelenésükkel közvetítve a vállalat üzeneteit és imidzsét.

Win-win mindkét félnek

A kulcsos autóktól és a kistehergépjárművektől eltekintve manapság kevés olyan autót használnak a vállalkozások, amelyek kizárólag a munkavégzést támogatják, telephelytől telephelyig közlekedve. Magyarországon az újautó-értékesítések mintegy 60-70 százalékát a jogi személyeknek eladott járművek jelentik, a cégautót pedig számos esetben nem csupán munkaeszközként, hanem juttatásként is adják a cégek, engedélyezve a privát használatot. A magáncélra is igénybe vehető céges autó a koronavírus-járvány idején biztonsági okokból is felértékelődött, a jelenlegi gazdasági helyzetben pedig a saját autó vásárlásának és a fenntartásának komoly anyagi terheit veheti le a munkavállaló válláról. Egy középkategóriás autó beszerzése még használtan is több millió forint, az ehhez kapcsolódó havi fenntartási költségek – finanszírozási díj, szerviz, gumiabroncs, biztosítások, útdíjak, üzemanyag stb. – pedig havi szinten a 100 ezer forintot biztosan meghaladják. Vagyis, ha az autót juttatásként kapja a dolgozó (és minden költséget a cég áll), az legalább 100 ezer forint megtakarítást jelent a munkavállalónak.

A foglalkoztatók számára toborzási és megtartási szempontból is előnyt jelenthet, ha engedélyezik a céges járművek magáncélú használatát. Egyre nehezebb ugyanis jó munkaerőt találni és hosszú időre elkötelezni főleg olyan esetben, ha a vállalat telephelye nehezebben megközelíthető. Ilyenkor a pozíció vonzerejét növelheti, illetve a fluktuációt csökkentheti ez a fajta juttatás. Felsővezetői, illetve kulcspozíciókban már elvárás a juttatási csomagban a gépjármű biztosítása, bizonyos iparágakban pedig a munkakör betöltését veszélyeztetheti, ha a munkáltató nem biztosít automatikusan autót. Ilyenek például az informatikai cégek, ahol toborzáskor a jármű típusa és felszereltsége már tárgyalási alap.

A munkavállalói élmény növelése és a presztízsérték mellett a juttatásként adott cégautó anyagi szempontból is kedvezőbb alternatívát jelent a cégeknek, mint a használatával egyenértékű munkabér. A magas munkáltatói járulékok és az infláció miatt ugyanis a bérfejlesztésnél jóval költséghatékonyabb megoldás a jövedelem-kiegészítésként nyújtott autó, mivel nem kell rá járulékot fizetni, illetve a cégautóadóból levonható a gépjárműadó, a cégautó magáncélú használata pedig adómentes juttatás. Így ami a munkavállaló oldalán százezer forintos megtakarítás, az kevesebbe fog kerülni a cégnek, mint ha ugyanakkora összeggel emelné a nettó bért.

Komplett megoldás operatív lízinggel

Céges autót leginkább tartós bérletben, más néven operatív lízing keretében érdemes beszerezniük és használniuk a vállalatoknak. A gépjármű után fizetett bérleti díj ebben a konstrukcióban fix, tervezhető és minden, a gépjárműhasználattal kapcsolatos költséget tartalmaz, valamint az elszámolása is egyszerűbb, mint egyéb lízingfajták esetében. Függetlenül attól, hogy a cégautót magáncélra is használják, a bérleti díj áfájának legalább 50 százaléka útnyilvántartás nélkül visszaigényelhető, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy a munkavállaló a bérnél kedvezőbb adózási feltételekkel kapja meg ezt a juttatást. A lízingbe adó flottakezelő továbbá rengeteg üzemeltetési és adminisztratív feladatot levesz a vállalatokról, így azok a saját tevekénységükre tudnak fókuszálni.

Mind a cégek, mind pedig az autóhasználók számára kényelmet, presztízsélményt és biztonságot jelent, hogy az operatívlízing-szerződés keretében a lízingcég gondoskodik többek között a járművek teljes körű karbantartásáról, a gumiabroncsok cseréjéről és tárolásáról, a kötelező és CASCO biztosításról, az Assistance szolgáltatásról – beleértve az esetleges mentést, csereautót, sofőrszolgálatot –, valamint biztosítja az autópályamatricát és az üzemanyagkártyát, amely észszerű keretek között, jellemzően belföldön, általában korlátlan fogyasztást tartalmaz. Mindezek hozzájárulnak az alkalmazottak jólétének és ezáltal lojalitásának biztosításához.

Szabályozott keretek között

„Már a flotta összeállításánál és a flottaszabályzat kialakításánál érdemes szakértő segítségét igénybe venni, aki az autóparkot a vállalat céljainak megfelelően optimalizálni tudja, figyelembe véve a járműhasználat célját, a havi futott kilométerek számát, a munkavállalói preferenciákat vagy a cég fenntarthatósági törekvéseit. Fontos, hogy munkáltatóként vonjuk be a szakértőt akár már az adott márka vagy azon belül a felszereltség kiválasztásába, illetve adjunk lehetőséget az autóhasználónak is, hogy kontrollált keretek között ugyan, de mégis a saját igényeihez igazított járműbe ülhessen aztán bele. Van, akinek például a nagy csomagtér fontos, mert sokat utazik, másnak nagycsaládosként a hétszemélyes kialakítás jelent nagyobb előnyt, de az sem ritka, hogy épp egy állítható gerinctámasz alkalmazottunk egyedi vágya, amivel jelentősen növelhető az elégedettsége. Ugyanakkor a gyakori és elvárt extrákon – például automata váltó, a sebességtartó tempomat, az ülésfűtés, a parkolást támogató rendszerek, a digitálisan szabályozható klíma vagy a gyakori gépi mosás esetén is tartós színt biztosító metálfény – túlmutató kéréseket praktikussági szempontból gondoljuk át, szabjunk költséghatárt a szabadon választható extráknak, vagy kérjük a munkavállaló egyedi hozzájárulását a vállalat által nem támogatott felszerelések esetén, hiszen indokolatlan költségekkel járhatnak, és még a használt autó értékét sem feltétlenül növelik”

– tanácsolja Harmat Eszter, a LeasePlan Hungária Zrt. Kereskedelmi Igazgatója.

A cégautó-használati szabályzatnak a jogok mellett a kötelességekre is fontos kitérnie, beleértve a gépjárműhasználattal járó szolgáltatások igénybevételére vonatkozó előírások betartását vagy a fizetési kötelezettségeket. Ez utóbbiak felmerülhetnek például a közlekedési szabálysértési, illetve parkolási bírságok, az autóvezető által okozott kár kapcsán jelentkező önrész, a nem rendeltetésszerű használatból eredő szervizköltségek, külföldi tankolás vagy a töltőállomáson a shopban vásárolt termékek kapcsán.

A céges flottákon belül egyre nagyobb teret kapnak az elektromos autók, melyek elsősorban a juttatásként adott, kisebb futásteljesítményű, belsőégésű motorral hajtott autók kiváltására jelentenek megoldást. Bár az elektromos autók finanszírozási költsége magasabb, teljes üzemeltetési költségük az adókedvezményeknek és az alacsonyabb üzemeltetési költségeknek köszönhetően közel azonos, mint hagyományos társaiké.

„Mivel a céges e-autók használói főként magas beosztásúak, ezek az autók kiváló eszközként szolgálhatnak a vezetői példamutatásra a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos vállalati törekvések gyakorlatba való átültetése kapcsán. Elektromos flottajárművek esetén a költséghatékony üzemeltetés érdekében a munkáltatónak biztosítani kell a munkahelyen való töltés lehetőségét, valamint érdemes megfontolni az otthoni töltés támogatását is a magánházban élő érintett kollégák számára annak érdekében, hogy ezeket a gépjárműveket minél szélesebb körben elfogadják”

– tette hozzá Harmat Eszter.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:cégautó flotta hazai juttatás leaseplan vállalat

Up Next

Nagyot lépett a magyar HR szolgáltató a régiós vezető szerep felé az idén

Don't Miss

A Széchenyi István Egyetem marokkói hallgatója nyerte el a legérdekesebb előadás díját

Gazdaság

A Kamara nyitott egy új típusú feladatkör megfogalmazására

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), mint köztestület tudomásul veszi a gazdasági kamarákra vonatkozó kormányzati bejelentést és várja a jogszabálymódosítások részleteit, amely alapján, tevékenységét újra gondolva tud dolgozni a továbbiakban a hazai vállalkozói közösségért.

A Kamara vezetése nyitott egy új típusú feladatkör megfogalmazására és az ehhez kapcsolódó finanszírozásra, a mikrovállalkozások terheinek mérséklésére, és a vállalkozások gazdasági súlyához jobban igazodó, arányosabb hozzájárulási rendszer kialakítására. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a korábbiakban is már több alkalommal felvetette, hogy a gazdasági kamarákról szóló törvényben foglalt feladatainak finanszírozását az 5000 forintos kamarai hozzájárulás helyett sokkal hatékonyabban, a vállalkozókat kevésbé terhelő módon célszerű megoldani.

A gazdasági kamarák feladata köztestületként a gazdaság működésének felügyelete és ezáltal a vállalkozók átfogó érdekeinek képviselete, továbbá a nemzetközi kamarai szövetség részeként a hazai vállalkozások uniós szintű képviselete. A Kamara nyitott a kormányzattal való együttműködésre annak érdekében, hogy a hazai vállalkozásokat a továbbiakban is támogassa a versenyképesebb működésben és a minél nagyobb hazai hozzáadott érték előállításában. A Kamara eddig is minden támogatási forrását szabályosan használt fel és azzal elszámolt, ezt az átlátható működés jegyében a jövőben is fenntartja.

A gazdasági kamarákról szóló törvény alapján a gazdasági kamarák szerepe jelenleg:

„A gazdasági kamarák feladata, hogy e törvénynek, más jogszabályoknak megfelelően, önkormányzaton alapuló működésükkel előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését.”

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a területi kamarákkal közösen a hazai vállalkozások gazdasági önkormányzata több mint 175 éve. Erős, kiszámítható és gyakorlatias kamarai hálózatot működtet az osztrák és német minták alapján, ahol az MKIK tudásközpontként működve látja el a stratégiai koordinációt, míg a területi kamarák a vállalkozások első számú, helyben elérhető partnerei. A Kamara közel egymillió vállalkozást képvisel, 23 szervezetből álló országos hálózatot működtet, több mint 60 irodában mintegy 1000 szakember közreműködésével. A Kamara továbbra is azon dolgozik, hogy az egész gazdaság érdekeit szem előtt tartva segítse a hazai vállalkozói ökoszisztéma fejlesztését.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A bértranszparencia láthatóbbá teheti az anyasági bérhátrányt

A gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállalók bérét már ma is korrigálni kell a munkajogi szabályok alapján, az esetleges hátrány azonban a bérek összehasonlíthatóságának hiánya miatt gyakran rejtve marad.

Az uniós bértranszparencia-irányelv ezen változtathat: a munkáltatóknak átláthatóbban és objektív szempontok alapján kell működtetniük bérezési rendszerüket. A PwC szakértői szerint az új követelmények különösen fontosak lehetnek a hosszabb távollétről visszatérők számára, mivel a bérkorrekció valamennyi elemét, hátterét megismerhetik.

A visszatérők bérét már ma is védi a törvény

A gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság után a munkáltatónak felül kell vizsgálnia a visszatérő munkavállaló alapbérét. Ennek során az azonos munkakörű, ilyen kollégák hiányában pedig a hasonló munkakört betöltő munkavállalóknál időközben megvalósult bérfejlesztések átlagos mértékét kell figyelembe vennie. Egy többéves távollétről visszatérő munkavállaló bére tehát nem maradhat automatikusan a távozásakor érvényes szinten.

A jelenlegi rendszer legnagyobb korlátja, hogy a munkavállalók általában nem látják, mennyit keresnek az összehasonlítható munkát végző kollégák, illetve milyen béremeléseket kaptak. Így sok esetben már azt is nehéz felismerniük, hogy fennáll-e bérhátrány.

„A visszatérők bérének felülvizsgálata már ma is munkáltatói kötelezettség. A valódi kérdés azonban az, hogy a vállalat milyen összehasonlítási alapot használ, hogyan veszi figyelembe a távollét alatt végrehajtott béremeléseket, és mennyire következetesen dokumentálja a döntést”

– mondta dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda, PwC Legal szakértő ügyvédje. Emellett már ma is érvényesül az egyenlő bánásmód követelménye és az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás elve.

Az 5 százalékos eltérés már további vizsgálatot indokolhat

A bértranszparencia-irányelv alapján a munkavállalók információt kérhetnek saját bérszintjükről, valamint az azonos vagy egyenlő értékű munkát végzők átlagos bérszintjéről, nemek szerinti bontásban. A nagyobb munkáltatóknak rendszeresen jelenteniük kell a nemek közötti bérkülönbségeket is. Ha valamely munkavállalói kategóriában az eltérés eléri az 5 százalékot, és objektív szempontokkal nem indokolható, további vizsgálatokra és korrekciós intézkedésekre, adott esetben pedig a szakszervezettel közös bérértékelésre lehet szükség.

A vállalatoknak ezért felül kell vizsgálniuk a munkakör-értékelési rendszerüket, bérsávjaikat, valamint az előmeneteli és teljesítménykritériumaikat. Különösen ott lehet szükség változtatásra, ahol a bérek hosszabb idő alatt, eltérő felvételi helyzetek és egyedi vezetői döntések nyomán alakultak ki.

A transzparencia nem jelent automatikus béremelést

Az irányelv nem írja elő, hogy egy adott munkakörben mindenki ugyanannyit keressen, és a gyermekgondozásból visszatérők számára sem garantál automatikus béremelést. A szakmai tapasztalat, a teljesítmény, a felelősségi kör vagy a speciális szaktudás továbbra is indokolhat különbségeket, ha a munkáltató ezeket objektív, nemileg semleges szempontokkal igazolni tudja. A gyermekgondozás miatti távollét azonban önmagában aligha lehet megfelelő indoka egy tartós bérhátránynak. Egy esetleges jogvita során a munkáltatónak kell bemutatnia, hogy az eltérés mögött tényleges szakmai vagy munkaköri különbségek állnak.

„A bértranszparencia nem teszi azonossá a fizetéseket, hanem világosabb indoklást vár el a különbségekre. A gyermekvállalás ténye önmagában nem tarthat fenn bérhátrányt: a munkáltatónak bizonyíthatóan szakmai és munkaköri szempontokra kell alapoznia a döntéseit”

– hangsúlyozta dr. Szűcs László.

Egy hosszabb távollét alatt elmaradt projekttapasztalat vagy vezetői felelősség indokolhat eltérő bérszintet, a különbséget azonban konkrét szakmai és munkaköri szempontokkal kell alátámasztani.

A szolgálati idő szabályait is pontosítani kell

A szenioritás, a releváns szakmai tapasztalat és a teljesítmény a jövőben is legitim bérezési szempont maradhat. A munkáltatóknak ugyanakkor pontosabban kell meghatározniuk, hogyan veszik figyelembe ezeket, különösen a gyermekgondozási szabadságon töltött idő értékelésekor. Az a rendszer, amely a távollétet automatikusan jelentős bérhátránnyal kapcsolja össze, felvetheti a közvetett nemi alapú megkülönböztetés kockázatát.

Az új szabályozás önmagában várhatóan nem szünteti meg teljes egészében a gyermekvállaláshoz kapcsolódó bérhátrányt, de elősegítheti, hogy a korábban rejtve maradó különbségek láthatóbbá és ellenőrizhetőbbé váljanak.

A PwC bértranszparenciáról szóló cikksorozatának első része itt érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Olvadnak a betéti kamatok – most érdemes lépni

Az alapkamat csökkenése a bankbetétek piacát sem hagyja érintetlenül: sorra mérséklődnek a kamatok, és egyre kevesebb igazán vonzó ajánlat marad.

Aki még szeretné kedvezőbb kamattal lekötni a pénzét, annak érdemes résen lenni, hiszen a most elérhető lehetőségek nem biztos, hogy sokáig velünk maradnak. A Bank360.hu összegyűjtötte, hogyan változtak a betéti kamatok, és hol érdemes még körülnézni.

Több pénzintézet is csökkentette az elmúlt hetekben a bankbetétek kamatait, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne az inflációt meghaladó mértékű, kedvező kamatozású lekötési lehetőségeket találni – írja közleményében a Bank360.hu. Aki biztonságosabb és kiszámíthatóbb megtakarítási módot keres, annak most érdemes megnézni, milyen betétlekötési lehetőségek vannak, mert a feltételek akár néhány héten belül is változhatnak. A kedvező kamat azonban nem minden: a piacon jelentős különbségeket találhatunk, nemcsak a hozam, hanem az elvárt feltételek terén is.

Mit kínálnak a bankok?

A CIB Bank Tandem Megtakarítása 6 hónapra szól. A teljes befektetett összeg maximum egyharmada kerülhet betétbe, a fennmaradó kétharmadot pedig más befektetési termékekben kell elhelyezni. A betéti rész minimum 100 ezer, maximum 5 millió forint lehet. Az első kamatperiódus során a betét évi 7 százalékos kamatot biztosít, ezt követően viszont a kamatszint 0,01 százalékra mérséklődik. Magnifica kedvezménnyel a betéti kamat akár 10 százalék is lehet, szintén csak az első kamatperiódusban.

A Cofidis Bank szeptember 15-től módosítja a betétlekötés feltételeit. A 6 hónapra lekötött betét éves kamata 4,50 százalék. Ennél is magasabb kamatot lehet elérni, ha hosszabb lekötést vállalunk: egyéves lekötés esetén 5,50 százalék, kétéves lekötés esetén 5,25 százalék, hároméves lekötés esetén pedig 5 százalékos éves kamatra számíthatunk. Ha négy vagy öt évre vállaljuk a lekötést, akkor az éves kamat 3 százalék. A látra szóló betét éves kamata továbbra is 4 százalék, vagyis jelenleg akár jobban megérheti lekötés nélkül betenni a pénzt megtakarítási számlára, mint négy vagy öt évre lekötni. A minimum leköthető összeg 50 000 forint.

A Gránit Bank eBank betét 3 hónapos lekötés mellett évi 6,85 százalékos kamatot kínál. A KamatMax betéttel 6 hónapos futamidő esetén évi 5,50 százalékos kamat érhető el, a jegybanki alapkamat mértékéhez kötött KamatMax Plusz betét 1 éves futamidővel évi 3,75 százalékos kamatot fizet. A Tripla 3 betét 3 hónapos lekötési idő mellett kínál 4,50 százalékos éves kamatot. A Gránit Banknál a betétlekötésnek különböző feltételei vannak, ezeket mindenképp érdemes megnézni választás előtt. A megtakarítások zömét akár már 50 000 forintos összeggel is el lehet indítani, viszont szükség lehet bankszámla megnyitására, illetve aktív számlahasználatra, ami jelenthet rendszeres jövedelem érkeztetést, bankkártyás vásárlásokat vagy internetbankos regisztrációt.

A Gránit Bank a bankbetétek mellett kínál kombinált megtakarítást is. Évi 8 százalékos kamatot biztosít a 3 hónapos Hozampáros betét, amelynél előírás, hogy az ügyfél a lekötött összeggel legalább megegyező értékben befektetési jegyet is vásároljon.

A K&H Bank K&H mix megtakarítása 180 napos futamidőre évi 8 százalékos kamatot kínál. Az ajánlat kizárólag új forrásból, legalább 250 ezer forintos összeggel vehető igénybe, és további követelmény, hogy az ügyfél a lekötött összeggel megegyező értékben befektetési terméket is vásároljon. A teljes befektetendő összeg így legalább 500 ezer forint. A K&H rajt betéttel ennél alacsonyabb, 7 százalékos kamat érhető el. Ehhez szintén új forrás szükséges, legalább 500 ezer forint értékben, a futamidő pedig mindössze 90 nap.

A MagNet Bank Prizma forint betét 3 hónapos futamidő esetén évi 5,81 százalékos kamatot biztosít. Hat hónapos lekötés választásakor 4,83 százalékos éves kamat érhető el. Egyéves futamidőnél a kamat 4,51 százalék. A MagNet Hello betét 6 hónapos lekötésre 3,62 százalékos kamatot fizet, amelyhez a futamidő lejártakor egyszeri bónusz is társulhat. A bónusz nagysága a lekötött tőke összegétől függ, és akár 100 ezer forintot is elérhet.

Azok számára, akik hosszabb időtávra kötnék le megtakarításukat, lehetőség lehet a 2 éves MagNet Hűség betét, amely a kamatfizetési periódustól függően 3,05-4,55 százalék közötti kamatot biztosít, a futamidő végén pedig további 0,20 százalékos kamatprémiumot fizet. A 3 éves Mentor Plusz betétnél online lekötés esetén jelenleg évi 3 százalékos kamat érhető el, míg bankfióki ügyintézés esetén 2 százalékos kamatot kínál a bank.

Az Oberbanknál minimum 8 millió forint lekötése esetén 3,70 százalékos kamat érhető el, az ennél kisebb, legalább 100 ezer forintot elérő összeg lekötése esetén pedig a TOP betét vehető igénybe évi 3,20 százalékos kamattal, 3, 6, 9, 12 és 18 havi futamidők mellett. A TOP betétnél 3 havi és a 6 havi futamidő mellett 1,60 százalék, illetve 1,30 százalék kamatbónusz érhető el, így a végső kamat 4,80 százalék, illetve 4,50 százalék is lehet. A legalább 8 millió forintot elérő lekötések esetén pedig 1,10 százalék és 0,80 százalék kamatbónuszok érhetők el a 3 havi és a 6 havi futamidők mellett, így az elérhető legmagasabb kamatok itt is 4,80 százalék, illetve 4,50 százalék. Mindkét konstrukció esetében a kamatbónusz feltétele új forrás lekötése.

Az OTP Bank Prémium forint betétével 6 hónapos futamidőre évi 5 százalékos kamat érhető el. A kamat igénybevételéhez ugyanakkor több feltételnek is teljesülnie kell: az ügyfélnek új forrást kell lekötnie, legalább 100 ezer forintos összegben, továbbá rendelkeznie kell a Prémium Next szolgáltatással.

A Revolut magyarországi ügyfelei számára is elérhető megtakarítási számla. Azok, akik 2026. július 14-től kezdődően új ügyfélként csatlakoznak, és egy hónapon belül személyes Azonnal Hozzáférhető Megtakarítási Számlát nyitnak, az EBKM akár 4,25 százalék is lehet az első 6 hónapban. A kamatot naponta írja jóvá a bank. A már meglévő ügyfelek ennél alacsonyabb kamattal köthetik le a pénzüket, attól függően, hogy melyik csomagban vannak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!