Gazdaság

Cégautó juttatásként: mikor éri meg?

A hazai vállalatok nagy részénél még mindig gyakran alkalmazott jövedelem-kiegészítő forma a magánhasználatot is lehetővé tevő cégautó, olyannyira, hogy bizonyos munkakörökben, illetve pozíciókban már szinte kötelező juttatásnak számít.

Ez a fajta cafeteriaelem nemcsak a munkavállalók számára kedvező, hanem a munkáltatóknak is számos pénzügyi, illetve HR-előnnyel jár, amennyiben a megfelelő konstrukciót választják. Az ALD Automotive | LeasePlan szakemberei bemutatják, mire kell figyelni a flotta összeállítása, illetve üzemeltetése kapcsán, hogy a cégek a lehető legtöbbet tudják kihozni a céges autókból.

Számos olyan munkakör van, amelynek betöltéséhez a gépjárműhasználat elengedhetetlen, mert az autó tulajdonképpen termelőeszközként funkcionál. Hatékonysági szempontból tehát rendkívül fontos, hogy a céges autók jó állapotban legyenek, hiszen ha nem tudják ellátni feladatukat, időkiesést és veszteséget okozhatnak a vállalatnak. Néhány foglalkoztatási formától (pl. ételfutár) eltekintve ezért egyre kevésbé elterjedt gyakorlat, hogy a munkavállaló a munkáltatótól kapott anyagi támogatással a saját tulajdonában lévő járművet használja munkacélokra. Ráadásul a cégautók a mobilitási funkción túl reklámfelületként is működhetnek, egységes megjelenésükkel közvetítve a vállalat üzeneteit és imidzsét.

Win-win mindkét félnek

A kulcsos autóktól és a kistehergépjárművektől eltekintve manapság kevés olyan autót használnak a vállalkozások, amelyek kizárólag a munkavégzést támogatják, telephelytől telephelyig közlekedve. Magyarországon az újautó-értékesítések mintegy 60-70 százalékát a jogi személyeknek eladott járművek jelentik, a cégautót pedig számos esetben nem csupán munkaeszközként, hanem juttatásként is adják a cégek, engedélyezve a privát használatot. A magáncélra is igénybe vehető céges autó a koronavírus-járvány idején biztonsági okokból is felértékelődött, a jelenlegi gazdasági helyzetben pedig a saját autó vásárlásának és a fenntartásának komoly anyagi terheit veheti le a munkavállaló válláról. Egy középkategóriás autó beszerzése még használtan is több millió forint, az ehhez kapcsolódó havi fenntartási költségek – finanszírozási díj, szerviz, gumiabroncs, biztosítások, útdíjak, üzemanyag stb. – pedig havi szinten a 100 ezer forintot biztosan meghaladják. Vagyis, ha az autót juttatásként kapja a dolgozó (és minden költséget a cég áll), az legalább 100 ezer forint megtakarítást jelent a munkavállalónak.

A foglalkoztatók számára toborzási és megtartási szempontból is előnyt jelenthet, ha engedélyezik a céges járművek magáncélú használatát. Egyre nehezebb ugyanis jó munkaerőt találni és hosszú időre elkötelezni főleg olyan esetben, ha a vállalat telephelye nehezebben megközelíthető. Ilyenkor a pozíció vonzerejét növelheti, illetve a fluktuációt csökkentheti ez a fajta juttatás. Felsővezetői, illetve kulcspozíciókban már elvárás a juttatási csomagban a gépjármű biztosítása, bizonyos iparágakban pedig a munkakör betöltését veszélyeztetheti, ha a munkáltató nem biztosít automatikusan autót. Ilyenek például az informatikai cégek, ahol toborzáskor a jármű típusa és felszereltsége már tárgyalási alap.

A munkavállalói élmény növelése és a presztízsérték mellett a juttatásként adott cégautó anyagi szempontból is kedvezőbb alternatívát jelent a cégeknek, mint a használatával egyenértékű munkabér. A magas munkáltatói járulékok és az infláció miatt ugyanis a bérfejlesztésnél jóval költséghatékonyabb megoldás a jövedelem-kiegészítésként nyújtott autó, mivel nem kell rá járulékot fizetni, illetve a cégautóadóból levonható a gépjárműadó, a cégautó magáncélú használata pedig adómentes juttatás. Így ami a munkavállaló oldalán százezer forintos megtakarítás, az kevesebbe fog kerülni a cégnek, mint ha ugyanakkora összeggel emelné a nettó bért.

Komplett megoldás operatív lízinggel

Céges autót leginkább tartós bérletben, más néven operatív lízing keretében érdemes beszerezniük és használniuk a vállalatoknak. A gépjármű után fizetett bérleti díj ebben a konstrukcióban fix, tervezhető és minden, a gépjárműhasználattal kapcsolatos költséget tartalmaz, valamint az elszámolása is egyszerűbb, mint egyéb lízingfajták esetében. Függetlenül attól, hogy a cégautót magáncélra is használják, a bérleti díj áfájának legalább 50 százaléka útnyilvántartás nélkül visszaigényelhető, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy a munkavállaló a bérnél kedvezőbb adózási feltételekkel kapja meg ezt a juttatást. A lízingbe adó flottakezelő továbbá rengeteg üzemeltetési és adminisztratív feladatot levesz a vállalatokról, így azok a saját tevekénységükre tudnak fókuszálni.

Mind a cégek, mind pedig az autóhasználók számára kényelmet, presztízsélményt és biztonságot jelent, hogy az operatívlízing-szerződés keretében a lízingcég gondoskodik többek között a járművek teljes körű karbantartásáról, a gumiabroncsok cseréjéről és tárolásáról, a kötelező és CASCO biztosításról, az Assistance szolgáltatásról – beleértve az esetleges mentést, csereautót, sofőrszolgálatot –, valamint biztosítja az autópályamatricát és az üzemanyagkártyát, amely észszerű keretek között, jellemzően belföldön, általában korlátlan fogyasztást tartalmaz. Mindezek hozzájárulnak az alkalmazottak jólétének és ezáltal lojalitásának biztosításához.

Szabályozott keretek között

„Már a flotta összeállításánál és a flottaszabályzat kialakításánál érdemes szakértő segítségét igénybe venni, aki az autóparkot a vállalat céljainak megfelelően optimalizálni tudja, figyelembe véve a járműhasználat célját, a havi futott kilométerek számát, a munkavállalói preferenciákat vagy a cég fenntarthatósági törekvéseit. Fontos, hogy munkáltatóként vonjuk be a szakértőt akár már az adott márka vagy azon belül a felszereltség kiválasztásába, illetve adjunk lehetőséget az autóhasználónak is, hogy kontrollált keretek között ugyan, de mégis a saját igényeihez igazított járműbe ülhessen aztán bele. Van, akinek például a nagy csomagtér fontos, mert sokat utazik, másnak nagycsaládosként a hétszemélyes kialakítás jelent nagyobb előnyt, de az sem ritka, hogy épp egy állítható gerinctámasz alkalmazottunk egyedi vágya, amivel jelentősen növelhető az elégedettsége. Ugyanakkor a gyakori és elvárt extrákon – például automata váltó, a sebességtartó tempomat, az ülésfűtés, a parkolást támogató rendszerek, a digitálisan szabályozható klíma vagy a gyakori gépi mosás esetén is tartós színt biztosító metálfény – túlmutató kéréseket praktikussági szempontból gondoljuk át, szabjunk költséghatárt a szabadon választható extráknak, vagy kérjük a munkavállaló egyedi hozzájárulását a vállalat által nem támogatott felszerelések esetén, hiszen indokolatlan költségekkel járhatnak, és még a használt autó értékét sem feltétlenül növelik”

– tanácsolja Harmat Eszter, a LeasePlan Hungária Zrt. Kereskedelmi Igazgatója.

A cégautó-használati szabályzatnak a jogok mellett a kötelességekre is fontos kitérnie, beleértve a gépjárműhasználattal járó szolgáltatások igénybevételére vonatkozó előírások betartását vagy a fizetési kötelezettségeket. Ez utóbbiak felmerülhetnek például a közlekedési szabálysértési, illetve parkolási bírságok, az autóvezető által okozott kár kapcsán jelentkező önrész, a nem rendeltetésszerű használatból eredő szervizköltségek, külföldi tankolás vagy a töltőállomáson a shopban vásárolt termékek kapcsán.

A céges flottákon belül egyre nagyobb teret kapnak az elektromos autók, melyek elsősorban a juttatásként adott, kisebb futásteljesítményű, belsőégésű motorral hajtott autók kiváltására jelentenek megoldást. Bár az elektromos autók finanszírozási költsége magasabb, teljes üzemeltetési költségük az adókedvezményeknek és az alacsonyabb üzemeltetési költségeknek köszönhetően közel azonos, mint hagyományos társaiké.

„Mivel a céges e-autók használói főként magas beosztásúak, ezek az autók kiváló eszközként szolgálhatnak a vezetői példamutatásra a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos vállalati törekvések gyakorlatba való átültetése kapcsán. Elektromos flottajárművek esetén a költséghatékony üzemeltetés érdekében a munkáltatónak biztosítani kell a munkahelyen való töltés lehetőségét, valamint érdemes megfontolni az otthoni töltés támogatását is a magánházban élő érintett kollégák számára annak érdekében, hogy ezeket a gépjárműveket minél szélesebb körben elfogadják”

– tette hozzá Harmat Eszter.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:cégautó flotta hazai juttatás leaseplan vállalat

Up Next

Nagyot lépett a magyar HR szolgáltató a régiós vezető szerep felé az idén

Don't Miss

A Széchenyi István Egyetem marokkói hallgatója nyerte el a legérdekesebb előadás díját

Gazdaság

11%-kal csökkent az elektromos autók ára egy év alatt, tovább tolódik a kínálat a középkategóriás autók felé

Megjelent a Használtautó.hu és a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, februári közös statisztikája. Az adatok szerint egy év alatt több mint 11%-kal csökkent a használtautó-piacon meghirdetett elektromos autók átlagára, miközben kínálatuk tovább bővül. A piacon erősödik a középkategória szerepe, és egyre nagyobb súlyt képviselnek a magasabb értékű modellek. A hajtásláncok között továbbra is a hibridek átlagára a legmagasabb.

Tovább tolódik a kínálat a középkategóriás autók felé

2026 februárjában a Használtautó.hu kínálatában meghirdetett személygépkocsik 34,9%-a tartozott a 2,5 millió forint alatti kategóriába, 29,0%-a a 2,5–5 millió forintos sávba, 23,7%-a az 5–10 millió forintos árkategóriába, míg 12,4%-uk 10 millió forint feletti áron szerepelt a kínálatban. Az előző év azonos időszakához képest jelentős szerkezeti változás figyelhető meg: a 2,5 millió forint alatti kategória aránya 6,3%-kal csökkent, miközben a középkategóriát jelentő 2,5–5 millió forintos szegmens 2,5%-kal, az 5–10 millió forintos kategória pedig 3,5%-kal bővült. A 10 millió forint feletti autók aránya kisebb mértékben, 0,2%-kal emelkedett. A kínálati átlagár februárban 5,7 millió forintra nőtt, egy évvel korábban ez az érték 5,4 millió forint volt.

A meghirdetett személygépkocsik közel fele, mintegy 50 420 darab benzinmeghajtású volt, míg a 43 570 dízelautó 41,3%-ot képviselt a kínálatban. Az alternatív hajtású járművek részesedése továbbra is alacsonyabb, az elektromosok a kínálat 5,8%-át, a hibridek pedig 4,8%-át teszik ki. Éves összevetésben az alternatív meghajtású autók kínálata bővült a leggyorsabban. Az elektromos autók száma 27,5%-kal, a hibrideké 22,0%-kal nőtt. Ezzel párhuzamosan a benzinmeghajtású autók száma 2,8%-kal, a dízelmodelleké pedig 4,0%-kal csökkent.

44%-kal magasabb a dízelek futásteljesítménye

A meghirdetett benzines autók átlagosan 152 ezer kilométert, míg a dízelek mintegy 219 ezer kilométert futottak, vagyis a dízelmeghajtású járművek közel 44,1%-kal nagyobb futásteljesítménnyel szerepeltek a kínálatban. A benzines autók átlagéletkora 13,2 év, a dízeleké 12,1 év volt. Éves összevetésben a dízelek futásteljesítménye 1,8%-kal, míg a benzineseké 3,8%-kal csökkent. A dízeles személygépjárművek átlagéletkora 1,6%-kal, míg a benzineseké 5,7%-kal csökkent.

A használt autók átlagárait meghajtás szerinti bontásban vizsgálva azt látjuk, hogy jelenleg a piacon a hibrid és az elektromos gépjárművek kínálati átlagára között az olló nyílik: a hibrid esetében 2026 februárjában 11 450 000, míg az elektromos 10 950 000 forint átlagértéket tapasztalhattunk. A hibrid autók esetén ez 7,4%-os, míg az elektromosok esetében 11,1%-os árcsökkenést jelent egy év alatt. A dízelüzemű személygépkocsik átlagosan 5,4%-kal voltak drágábbak a benzines modelleknél.

A statisztikai modell szerint egy jármű minden eltelt évvel hajtástípustól függően 6,9–7,7%-ot veszít az értékéből, míg minden ezer megtett kilométer további 0,2%-os árcsökkenést eredményez. A hengerűrtatalom 100 köbcentiméterrel való növekedése 3,4%-kal növeli az autó értékét, addig a teljesítmény 10 kilowattos növekedése 3,7%-kal. Az állapot jelentős árkülönbséget okoz: az újszerű járművek 21,4%-kal, a kitűnő állapotúak 19,4%-kal drágábbak, míg a sérült vagy hibás autók ára átlagosan 60,6%-kal alacsonyabb.

A legnépszerűbb modellek közül az Audi A6 bizonyult a legdrágábbnak 7,2 millió forintos átlagárral, míg a Suzuki Swift 1,9 millió forintos átlaggal a legolcsóbb maradt. A legnagyobb mértékű drágulás ugyanakkor éppen a Swift esetében volt megfigyelhető: átlagára egy év alatt 28,6%-kal emelkedett.

A 10 legnépszerűbb márka életkorában hosszú távon lassú emelkedés látható, azonban rövid távon csökkenés tapasztalható a megfigyelt időszakban. Az Opel, a Renault és a Volkswagen márkák rendelkeznek a legidősebb átlagéletkorral, mely februárban 12,5-13,3 év között mozgott. Őket követi a Ford és a Mercedes-Benz 11,7-11,8, majd az Audi és a Toyota melyek átlagosan 11,1–11,3 évesek. A BMW-k átlagéletkora megközelítőleg 10,8 év, a Škodák nagyjából 9,9 évesek, végül pedig a legfiatalabb szereplő, a Kia, körülbelül 8,9 évvel.

A 10 legnépszerűbb márka átlagárait vizsgálva a három nagy német prémiumgyártó – a Mercedes-Benz, a BMW és az Audi – jól elkülönülve vezetik a sorrendet a 8,5-10,5 millió forint kategóriában. Őket követi a Toyota, a Kia, a Škoda és a Volkswagen egy csoportban, amelyek árkategóriája 4,8–5,3 millió forint. A Ford ettől kissé lemaradva 4 millió forint körül szerepel a kínálatban, végül a legnépszerűbb márkák közül az alsó sávot a Renault és az Opel képviseli 2,8-3,1 millió forintos átlagárakkal

A Használtautó.hu és a KSH együttműködésében minden hónapban megjelenő statisztika célja, hogy átláthatóvá tegye a hazai használtautó-piac szerkezetét, és pontos képet adjon a keresleti-kínálati trendek alakulásáról. Az adatok alapján a piac egyértelműen fiatalodik, egyre több alternatív hajtású modell jelenik meg, és a vevők számára egyre nagyobb arányban érhetők el jobb állapotú, kedvezőbb futásteljesítményű autók.

A használtautó piaci trendekről további információ a Használtautó.hu – KSH, 2026. februári statisztikájában olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

1600 kilométernyi új optikai hálózatot épít a TARR

A digitális infrastruktúra manapság már a gazdasági fejlődés egyik meghatározó tényezője. A gigabitképes internet elérhetősége a vidéki térségekben ugyanúgy alakítja a közösségek jövőjét, mint a nagyvárosokban, a TARR Kft. pedig olyan térségekben is megerősíti ezt az infrastruktúrát, ahol eddig korlátozottabbak voltak a nagy sávszélességű kapcsolódás lehetőségei, becsatlakoztatva az ott élőket az ország és a világ digitális vérkeringésébe.

Gigabit minden háztartásba: így valósul meg az EU-s cél hazánkban

Hálózatfejlesztési programot indít a TARR a DIMOP_PLUSZ-3.1.2-25 konstrukció keretében. A 12 járást érintő beruházás célja, hogy több mint 100 településen hozzáférhetővé tegye a gigabitképes internetet. A beruházás összhangban van az Európai Unió 2030-as digitális célkitűzésével, amely minden háztartás számára elérhetővé tenné az 1 Gbps sebességű internetkapcsolatot és a teljes 5G lefedettséget.

A hazai program – amelyhez a magyar állam és az Európai Unió több mint 5 milliárd forintnyi pályázati forrást biztosít a TARR Kft. számára – ennek megvalósítását szolgálja: a korábbi, 30 Mbps-os célérték helyett ma már a minimum 1000/300 Mbps névleges és 300/50 Mbps garantált sávszélesség az elvárás. A program keretében kizárólag tisztán optikai (FTTH) hálózat, illetve vezeték nélküli megoldás esetén 5G technológia minősül gigabitképesnek, a korábbi vezetékes hálózati és egyéb vezeték nélküli technológiák csak részben felelnek meg az új feltételeknek, így számos településen a teljes hálózatot optikára kell cserélni vagy ki kell építeni.

12 járás, több mint 100 település

A TARR 12 járásban nyert el fejlesztési lehetőséget, köztük a zalaegerszegi, szekszárdi és alföldi régióban, valamint Kaposváron és Kiskunfélegyházán is, a beruházás összesen több mint 100 települést érint. A fejlesztések két fő kategóriába sorolhatók, egyrészt rekonstrukciós projektek valósulnak meg, ahol a meglévő koax kábel alapú hálózatot teljes körűen optikai hálózatra cserélik, másrészt a zöldmezős beruházások tartoznak a programba, aminek köszönhetően a TARR olyan térségekben jelenik meg új szolgáltatóként, ahol korábban nem rendelkezett saját hálózattal.

„A program keretében mintegy 50 ezer háztartásban történik hálózatkorszerűsítés, további, közel 15 ezer pályázati igényhelyen pedig teljesen új infrastruktúra épül ki. A fejlesztéssel érintett területek nagy részén cégünk már jelenleg is nyújt hírközlési szolgáltatásokat, így az előfizetők optikai hálózatra váltanak”

– részletezte Tarr János ügyvezető.

1600 kilométernyi új nyomvonal

A vállalat közel 1600 kilométernyi új optikai hálózatot épít ki a projekt hároméves időtartama alatt, ami a TARR jelenlegi több ezer kilométernyi hálózati infrastruktúrájának közel egyötödét teszi ki. A kivitelezés mértékét jól érzékelteti, hogy a projekthez szükséges hálózatépítési anyagmennyiség megközelíti az 1100 raklapot, miközben a pályázatban érintett szakaszon több mint 2000 aktív hálózati eszköz és közel 650 kilométernyi régi hálózat bontása és újrahasznosítása történik meg.

Mindenkinek megadják a lehetőséget

A program egyik fontos vállalása, hogy ahol a TARR hálózatot épít, ott a belterületi lefedettséget teljes körűen biztosítja, függetlenül attól, hogy a pályázatban hány végponti címet vállalt kötelezően, mindezt további önerős forrás biztosításával.

„A fejlesztések különösen fontosak a korábban digitálisan kevésbé ellátott térségek, zártkerti és tanyavilági övezetek számára, ahol a piaci alapú fejlesztések korlátozottan valósultak meg”

– hangsúlyozta Tarr János. A gigabitképes infrastruktúra a lakossági internethasználat mellett a helyi vállalkozások működését, illetve az iskolák, rendelők és önkormányzatok stabil, nagy sebességű internetkapcsolatát és az 5G mobilhálózat optikai háttérkapcsolatait is támogatja.

Energiahatékonyabb működés, kisebb ökológiai lábnyom

A tisztán optikai hálózat működtetése kevesebb köztes aktív eszközt igényel, ami energiahatékonyabb üzemeltetést tesz lehetővé. A rekonstrukció során a régi infrastruktúra teljes körű bontása és az anyagok újrahasznosítása a pályázat kötelező környezetvédelmi vállalásainak része. A TARR célja, hogy a digitális felzárkóztatás mellett olyan fenntartható infrastruktúrát építsen ki, amely hosszú távon is képes kiszolgálni az érintett térségek egyre növekvő internetforgalmi igényeit. A fejlesztések megvalósítása 2026 elején indult el, és várhatóan 2028 végéig zárul le.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

SAP Engagement Cloud néven fut tovább az Emarsys marketingautomatizációs rendszer

Az SAP bejelentette, hogy az eddig SAP Emarsys néven ismert megoldás SAP Engagement Cloud néven működik tovább. Az új elnevezés azt a stratégiai irányt tükrözi, hogy az ügyfél-elköteleződés (engagement) ne csupán marketingfunkció legyen, hanem a teljes vállalati működés egyik kulcsfontosságú, integrált képessége.

Az SAP 2020-ban vásárolta fel az Emarsyst, és azóta fokozatosan egyre szorosabban integrálta az SAP ügyfélélmény- és vállalati alkalmazásportfóliójába. A mostani átnevezés a fejlődésnek a logikus következő lépése: az SAP Engagement Cloud név már azt fejezi ki, hogy a megoldás szerepe túlmutat a kampánykezelésen, és egyre inkább vállalati szinten teszi menedzselhetővé az ügyfélelköteleződésért felelős alrendszereket: csatornákat, vevőprofil- és termékadatbázisokat.

Az Emarsys egy marketingautomatizációs és perszonalizációs platform, amely abban segíti a vállalatokat, hogy különböző csatornákon – eDM-ekben, mobilon, weben, alkalmazásokban vagy hűségprogramokon keresztül – személyre szabott és releváns ügyfélkommunikációt valósítsanak meg, jelentősen növelve a fogyasztói elköteleződést és ezáltal a bevételeket.

Ez különösen fontos a mai üzleti környezetben, ahol az ügyfélélmény minőségét már nem csak az üzenetek kreativitása határozza meg, hanem az is, hogy a vállalat mennyire tud valós idejű adatokra támaszkodni, gyorsan reagálni működési változásokra, és összehangolni a marketing, az értékesítés, az ügyfélszolgálat, valamint az operatív területek működését.

Stabil alapok + AI támogatott fejlesztések

Az SAP Engagement Cloud az SAP közlése szerint továbbra is megőrzi az SAP Emarsys jól ismert képességeit, miközben új szintre emeli az ügyfélkommunikáció és az üzleti működés összekapcsolását.

Az SAP Engagement Cloud célja, hogy a személyre szabás és a kommunikáció automatizálása ne elszigetelt marketingeszközként jelenjen meg, hanem a vállalat teljes működéséhez kapcsolódó, intelligens képességként. Ebben kiemelt szerepet kap a mesterséges intelligencia is, amely támogatja az ügyfélismeretek értelmezését, a döntések előkészítését és a skálázható, felelős működést.

A bejelentéssel párhuzamosan az SAP bemutatta az SAP Engagement Cloud, enterprise edition változatot is, amely speciálisan a nagyvállalati igényekre fókuszál. Ez az új verzió fejlettebb adminisztrációs, irányítási és kontrollfunkciókat kínál azoknak a szervezeteknek, amelyek több márkát, több régiót és több csapatot működtetnek párhuzamosan.

Az enterprise edition olyan képességek területén nyújt többet, mint a jogosultságkezelés, a központi irányítás, a tartalom- és adatkontroll, valamint a megfelelőségi és márkastandardok következetes érvényesítése. Ez a megközelítés különösen értékes lehet azoknak a vállalatoknak, amelyek egyszerre szeretnének globálisan egységesen működni, ugyanakkor helyi szinten rugalmasan reagálni ügyfeleik igényeire és a piaci helyzetre.

Magyar szempontból is fontos üzenet

Az SAP Hungary számára a mostani bejelentés azért is kiemelt jelentőségű, mert jól mutatja, hogyan válhat egy magyar kötődésű technológiai megoldás egy globális vállalati stratégia központi elemévé. A többek közt Magyarországon fejlesztett és hazánkban is népszerű Emarsys öröksége és szakmai alapjai tovább élnek az SAP Engagement Cloudban – immár egy még szélesebb vállalati kontextusban.

„A hazai vállalatok számára ez azt az üzenetet is hordozza, hogy az ügyfélkapcsolatok fejlesztése ma már nem kizárólag marketingkérdés, hanem üzleti, működési és technológiai kérdés is egyszerre. Azok a szervezetek tudnak tartós versenyelőnyt építeni, amelyek az ügyféladatokat, az üzleti folyamatokat és a valós idejű döntéseket egy rendszerben képesek összekapcsolni”

– mondta el a névváltás kapcsán Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

Az SAP Engagement Cloud, enterprise edition 2026. február 19-től érhető el, további fejlesztések pedig az SAP innovációs ütemtervének megfelelően várhatók.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!