Gazdaság

Cégautó juttatásként: mikor éri meg?

A hazai vállalatok nagy részénél még mindig gyakran alkalmazott jövedelem-kiegészítő forma a magánhasználatot is lehetővé tevő cégautó, olyannyira, hogy bizonyos munkakörökben, illetve pozíciókban már szinte kötelező juttatásnak számít.

Ez a fajta cafeteriaelem nemcsak a munkavállalók számára kedvező, hanem a munkáltatóknak is számos pénzügyi, illetve HR-előnnyel jár, amennyiben a megfelelő konstrukciót választják. Az ALD Automotive | LeasePlan szakemberei bemutatják, mire kell figyelni a flotta összeállítása, illetve üzemeltetése kapcsán, hogy a cégek a lehető legtöbbet tudják kihozni a céges autókból.

Számos olyan munkakör van, amelynek betöltéséhez a gépjárműhasználat elengedhetetlen, mert az autó tulajdonképpen termelőeszközként funkcionál. Hatékonysági szempontból tehát rendkívül fontos, hogy a céges autók jó állapotban legyenek, hiszen ha nem tudják ellátni feladatukat, időkiesést és veszteséget okozhatnak a vállalatnak. Néhány foglalkoztatási formától (pl. ételfutár) eltekintve ezért egyre kevésbé elterjedt gyakorlat, hogy a munkavállaló a munkáltatótól kapott anyagi támogatással a saját tulajdonában lévő járművet használja munkacélokra. Ráadásul a cégautók a mobilitási funkción túl reklámfelületként is működhetnek, egységes megjelenésükkel közvetítve a vállalat üzeneteit és imidzsét.

Win-win mindkét félnek

A kulcsos autóktól és a kistehergépjárművektől eltekintve manapság kevés olyan autót használnak a vállalkozások, amelyek kizárólag a munkavégzést támogatják, telephelytől telephelyig közlekedve. Magyarországon az újautó-értékesítések mintegy 60-70 százalékát a jogi személyeknek eladott járművek jelentik, a cégautót pedig számos esetben nem csupán munkaeszközként, hanem juttatásként is adják a cégek, engedélyezve a privát használatot. A magáncélra is igénybe vehető céges autó a koronavírus-járvány idején biztonsági okokból is felértékelődött, a jelenlegi gazdasági helyzetben pedig a saját autó vásárlásának és a fenntartásának komoly anyagi terheit veheti le a munkavállaló válláról. Egy középkategóriás autó beszerzése még használtan is több millió forint, az ehhez kapcsolódó havi fenntartási költségek – finanszírozási díj, szerviz, gumiabroncs, biztosítások, útdíjak, üzemanyag stb. – pedig havi szinten a 100 ezer forintot biztosan meghaladják. Vagyis, ha az autót juttatásként kapja a dolgozó (és minden költséget a cég áll), az legalább 100 ezer forint megtakarítást jelent a munkavállalónak.

A foglalkoztatók számára toborzási és megtartási szempontból is előnyt jelenthet, ha engedélyezik a céges járművek magáncélú használatát. Egyre nehezebb ugyanis jó munkaerőt találni és hosszú időre elkötelezni főleg olyan esetben, ha a vállalat telephelye nehezebben megközelíthető. Ilyenkor a pozíció vonzerejét növelheti, illetve a fluktuációt csökkentheti ez a fajta juttatás. Felsővezetői, illetve kulcspozíciókban már elvárás a juttatási csomagban a gépjármű biztosítása, bizonyos iparágakban pedig a munkakör betöltését veszélyeztetheti, ha a munkáltató nem biztosít automatikusan autót. Ilyenek például az informatikai cégek, ahol toborzáskor a jármű típusa és felszereltsége már tárgyalási alap.

A munkavállalói élmény növelése és a presztízsérték mellett a juttatásként adott cégautó anyagi szempontból is kedvezőbb alternatívát jelent a cégeknek, mint a használatával egyenértékű munkabér. A magas munkáltatói járulékok és az infláció miatt ugyanis a bérfejlesztésnél jóval költséghatékonyabb megoldás a jövedelem-kiegészítésként nyújtott autó, mivel nem kell rá járulékot fizetni, illetve a cégautóadóból levonható a gépjárműadó, a cégautó magáncélú használata pedig adómentes juttatás. Így ami a munkavállaló oldalán százezer forintos megtakarítás, az kevesebbe fog kerülni a cégnek, mint ha ugyanakkora összeggel emelné a nettó bért.

Komplett megoldás operatív lízinggel

Céges autót leginkább tartós bérletben, más néven operatív lízing keretében érdemes beszerezniük és használniuk a vállalatoknak. A gépjármű után fizetett bérleti díj ebben a konstrukcióban fix, tervezhető és minden, a gépjárműhasználattal kapcsolatos költséget tartalmaz, valamint az elszámolása is egyszerűbb, mint egyéb lízingfajták esetében. Függetlenül attól, hogy a cégautót magáncélra is használják, a bérleti díj áfájának legalább 50 százaléka útnyilvántartás nélkül visszaigényelhető, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy a munkavállaló a bérnél kedvezőbb adózási feltételekkel kapja meg ezt a juttatást. A lízingbe adó flottakezelő továbbá rengeteg üzemeltetési és adminisztratív feladatot levesz a vállalatokról, így azok a saját tevekénységükre tudnak fókuszálni.

Mind a cégek, mind pedig az autóhasználók számára kényelmet, presztízsélményt és biztonságot jelent, hogy az operatívlízing-szerződés keretében a lízingcég gondoskodik többek között a járművek teljes körű karbantartásáról, a gumiabroncsok cseréjéről és tárolásáról, a kötelező és CASCO biztosításról, az Assistance szolgáltatásról – beleértve az esetleges mentést, csereautót, sofőrszolgálatot –, valamint biztosítja az autópályamatricát és az üzemanyagkártyát, amely észszerű keretek között, jellemzően belföldön, általában korlátlan fogyasztást tartalmaz. Mindezek hozzájárulnak az alkalmazottak jólétének és ezáltal lojalitásának biztosításához.

Szabályozott keretek között

„Már a flotta összeállításánál és a flottaszabályzat kialakításánál érdemes szakértő segítségét igénybe venni, aki az autóparkot a vállalat céljainak megfelelően optimalizálni tudja, figyelembe véve a járműhasználat célját, a havi futott kilométerek számát, a munkavállalói preferenciákat vagy a cég fenntarthatósági törekvéseit. Fontos, hogy munkáltatóként vonjuk be a szakértőt akár már az adott márka vagy azon belül a felszereltség kiválasztásába, illetve adjunk lehetőséget az autóhasználónak is, hogy kontrollált keretek között ugyan, de mégis a saját igényeihez igazított járműbe ülhessen aztán bele. Van, akinek például a nagy csomagtér fontos, mert sokat utazik, másnak nagycsaládosként a hétszemélyes kialakítás jelent nagyobb előnyt, de az sem ritka, hogy épp egy állítható gerinctámasz alkalmazottunk egyedi vágya, amivel jelentősen növelhető az elégedettsége. Ugyanakkor a gyakori és elvárt extrákon – például automata váltó, a sebességtartó tempomat, az ülésfűtés, a parkolást támogató rendszerek, a digitálisan szabályozható klíma vagy a gyakori gépi mosás esetén is tartós színt biztosító metálfény – túlmutató kéréseket praktikussági szempontból gondoljuk át, szabjunk költséghatárt a szabadon választható extráknak, vagy kérjük a munkavállaló egyedi hozzájárulását a vállalat által nem támogatott felszerelések esetén, hiszen indokolatlan költségekkel járhatnak, és még a használt autó értékét sem feltétlenül növelik”

– tanácsolja Harmat Eszter, a LeasePlan Hungária Zrt. Kereskedelmi Igazgatója.

A cégautó-használati szabályzatnak a jogok mellett a kötelességekre is fontos kitérnie, beleértve a gépjárműhasználattal járó szolgáltatások igénybevételére vonatkozó előírások betartását vagy a fizetési kötelezettségeket. Ez utóbbiak felmerülhetnek például a közlekedési szabálysértési, illetve parkolási bírságok, az autóvezető által okozott kár kapcsán jelentkező önrész, a nem rendeltetésszerű használatból eredő szervizköltségek, külföldi tankolás vagy a töltőállomáson a shopban vásárolt termékek kapcsán.

A céges flottákon belül egyre nagyobb teret kapnak az elektromos autók, melyek elsősorban a juttatásként adott, kisebb futásteljesítményű, belsőégésű motorral hajtott autók kiváltására jelentenek megoldást. Bár az elektromos autók finanszírozási költsége magasabb, teljes üzemeltetési költségük az adókedvezményeknek és az alacsonyabb üzemeltetési költségeknek köszönhetően közel azonos, mint hagyományos társaiké.

„Mivel a céges e-autók használói főként magas beosztásúak, ezek az autók kiváló eszközként szolgálhatnak a vezetői példamutatásra a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos vállalati törekvések gyakorlatba való átültetése kapcsán. Elektromos flottajárművek esetén a költséghatékony üzemeltetés érdekében a munkáltatónak biztosítani kell a munkahelyen való töltés lehetőségét, valamint érdemes megfontolni az otthoni töltés támogatását is a magánházban élő érintett kollégák számára annak érdekében, hogy ezeket a gépjárműveket minél szélesebb körben elfogadják”

– tette hozzá Harmat Eszter.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:cégautó flotta hazai juttatás leaseplan vállalat

Up Next

Nagyot lépett a magyar HR szolgáltató a régiós vezető szerep felé az idén

Don't Miss

A Széchenyi István Egyetem marokkói hallgatója nyerte el a legérdekesebb előadás díját

Gazdaság

Az összes hitelállomány több mint egyötödét támogatott lakáshitelek teszik ki

Látványosan emelkedett az év második negyedévében is a támogatott lakáshitelek aránya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank Háztartások hitelállománya című negyedéves jelentése, amelyet a Bank360 dolgozott fel.

A jelentés szerint a hazai háztartási hitelállomány 2026 II. negyedévének végére 14 292 milliárd forintra nőtt, ami éves alapon 19,4%-os emelkedést jelent. Az állományon belül változatlanul a forint alapú piaci lakáshitelek részaránya a legmagasabb, igaz, ez az arány az Otthon Start Program indulása óta folyamatosan csökken. Ezzel párhuzamosan az új folyósításokon belül a piaci lakáshitelek már csak a harmadik legjelentősebb részaránnyal rendelkeznek, lemaradva a támogatott lakáshitelek és a személyi hitelek mögött.

Ma reggel jelent meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján a 2026. II. negyedévre vonatkozó Háztartások hitelállományának alakulása című jelentés. A jegybanki adatsor szerint a szóban forgó időszak végén 14 292 milliárd forint volt a hazai háztartási hitelállomány, ami 5,7%-kal múlta felül az I. negyedév végén regisztrált 13 527 milliárd forintot. Év/év alapon az állomány ennél lényegesen nagyobb, mintegy 19,4%-os mértékben tudott növekedni, 2025. II. negyedév végén ugyanis még csak 11 968 milliárd forintot tett ki a háztartási hitelállomány.

A háztartási hitelállományon belül változatlanul a piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek rendelkeznek a legnagyobb, 34,4%-os részaránnyal, igaz, ez 2,2 százalékpontos csökkenést jelent az I. negyedév végi 36,6%-os részarányhoz képest. Éves alapon még jelentősebb, 6,1 százalékpontos térvesztésről beszélhetünk, 2025. II. negyedév végén még a hitelállomány 40,5%-át tették ki a piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek. Igaz, összegszerűen még így is a részállomány növekedéséről beszélhetünk, elvégre az egy évvel korábbi 4 844 milliárd forintos piaci lakáshitel-állomány az idei II. negyedév végére 4 911 milliárd forintra emelkedett, ami 1,4%-os növekedést jelent.

A piaci és egyéb lakáshitelek részarányának csökkenését egyértelműen az Otthon Start Program tavaly szeptemberi indulásával magyarázhatjuk. A tavalyi év II. – tehát a program indulása előtti utolsó – negyedév végén a támogatott lakáshitelek teljes állományon belüli aránya mindössze 10,5% volt, ami azóta folyamatosan emelkedik, és idén június végére elérte a 20,6%-ot. Ez a tendencia még látványosabban megmutatkozik a tárgynegyedévi folyósításokon belül, ahol is 2025. II. negyedévben 8,7%, 2026. II. negyedévben pedig már 39,9% volt a támogatott forint lakáshitelek súlya.

Ezzel párhuzamosan pedig a piaci és egyéb forint lakáshitelek folyósításon belüli részaránya a 2025. II. negyedévi 33,4%-ról az idei év II. negyedévi 11,1%-ra csökkent. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a támogatott lakáshitelek folyósításának részaránya a most vizsgált időszakban már csökkenőben volt. Míg 2025. IV. negyedévben a folyósított állománynak a 43,5%-át tették ki a támogatott lakáshitelek, 2026. I. negyedévben pedig a 45,5%-át, addig a II. negyedévben már csak a fent említett 39,9%-át.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Négy év elektromos flottatapasztalat: akár 10 százalékos költségmegtakarítás érhető el megfelelő infrastruktúrával

A Schneider Electric már nem csupán az elektromos flottára történő átállás folyamatáról, hanem egy teljes vállalati EV-életciklus gyakorlati eredményeiről tud beszámolni.

A vállalat magyarországi flottájában jelenleg 120 elektromos autó működik, amelyek üzemeltetése során szerzett tapasztalatok jól mutatják: a sikeres elektrifikáció nem az autók kiválasztásánál kezdődik, hanem a mögöttük működő teljes rendszer felépítésével. A tapasztalatok szerint a megfelelő töltési infrastruktúrával és működési modellel akár 10 százalékos teljes flottaköltség-csökkentés is elérhető.

default

Sok vállalat számára az elektromos átállás első lépése a járművek kiválasztása. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalatának tapasztalatai szerint a valódi kihívás azonban nem ez, hanem az elektromosjármű-flottát támogató teljes működési rendszer optimális kialakítása. A sikeres átálláshoz a töltési infrastruktúra-, a telephelyi és az otthoni töltési lehetőségek biztosítása, a digitális elszámolási folyamatok és a flottahasználati szabályok kialakítása és a munkatársak támogatása egyaránt szükséges.

A mindennapi üzemeltetéshez nem elegendő csupán a töltőpontok számának növelése, hanem olyan rendszert kell kialakítani, amely a vállalati működéshez és a felhasználói szokásokhoz igazodik. Az elektromos járművet használó kollégák számára ott kell biztosítani a töltési lehetőséget, ahol a mindennapi használat során erre szükség van. A Schneider Electricnél ezért a munkahelyi és otthoni töltési pontok együtt alkotják a töltési stratégia gerincét.

A Schneider Electric többéves flottatapasztalatai szerint az elektromos mobilitás üzleti előnyei különösen akkor jelentkeznek, ha a vállalat a járművek mellett a szükséges töltési infrastruktúrát is kiépíti. A rendszeres nyilvános gyorstöltéshez képest az otthoni vagy telephelyi töltés havi költsége mindössze harmadannyi is lehet. Ez jól mutatja, hogy a költséghatékonyság kulcsa nem önmagában az elektromos hajtás, hanem a megfelelő töltési ökoszisztéma kialakítása.

A vállalat töltési ökoszisztémájának tehát fontos eleme az otthoni töltés támogatása is. A Schneider Electric-nél az elektromos céges autót használó kollégák kétharmada rendelkezik a cég által biztosított otthoni töltővel. Emellett minden telephelyen biztosított az elektromos járművek töltési lehetősége. A budapesti székházban jelenleg 35 AC és 2 DC töltési pont segíti az elektromos járművek használatát. A cél nem pusztán a töltési lehetőségek számának növelése, hanem egy olyan rendszer kialakítása, amely a munkatársak mindennapi használatához igazodik, miközben a vállalat számára is átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi az üzemeltetést.

A Schneider Electric dunavecsei okosgyára (DSPS) jól példázza, hogyan kapcsolódik össze az elektromobilitás, a digitalizáció és az energiahatékony működés. Az infrastruktúra része egy 4 csatlakozású, 720 kW teljesítményű DC töltő, valamint további 35 db AC töltési pont. A rendszert napelemes energiatermelés és akkumulátoros energiatárolás is támogatja. A DSPS példája azt mutatja, hogy a vállalati elektromobilitás akkor lehet igazán hatékony, ha a járművek mögött egy intelligensen működő energia- és digitális ökoszisztéma áll.

Az elektromos járművek elterjedésével a flottamenedzsmentben egyre nagyobb szerepet kapnak az adatok. Az intelligens flottaműködés a Schneider Electric számára lehetővé teszi a töltési szokások elemzését, az energiafelhasználás optimalizálását, a költségek nyomon követését és a működés folyamatos fejlesztését. Az első elektromos járművek cseréjének megkezdésével a vállalat már többéves gyakorlati tapasztalatokra építve tudja értékelni az elektromos flotta működését és a használat során szerzett tanulságokat.

A vállalati elektromobilitás gazdasági előnyei a teljes tulajdonlási költség (TCO) vizsgálatakor mutatkoznak meg a legjobban. A Schneider Electric tapasztalatai szerint megfelelő infrastruktúrával és tudatos töltési stratégiával az elektromos járműflották teljes költsége akár 10 százalékkal is alacsonyabb lehet a hagyományos megoldásokhoz képest. Ebbe beletartoznak a lízing-, üzemanyag- vagy energiaköltségek, az üzemeltetés, a szervizelés, valamint az értékcsökkenés költségei is. Egy nagyobb vállalati flottánál ez már jelentős megtakarítást eredményezhet, ugyanakkor a kedvező költségszint elérésének feltétele a megfelelő töltési infrastruktúra rendelkezésre állása. A Schneider Electric tapasztalatai szerint az elektromos átállás sikerességét és gazdaságosságát ezért a járművek és a töltési ökoszisztéma együttes tervezése határozza meg.

„Azt látjuk, hogy a költségelőnyt nem elsősorban az elektromos és a belső égésű járművek összehasonlítása adja, hanem az, hogy az elektromos autók milyen töltési infrastruktúrára támaszkodnak. Saját tapasztalataink alapján az otthoni vagy telephelyi töltés költsége töredéke lehet a nyilvános gyorstöltésének. Ha pedig a teljes tulajdonlási költséget vizsgáljuk, megfelelő infrastruktúra mellett akár 10 százalékos megtakarítás is elérhető egy vállalati flottában”

– mondta el Lukács Tamás, a Schneider Electric közép- és kelet-európai régió stratégiai vezetője.

További információ a Schneider Electric elektromobilitási megoldásairól

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Rékasi Csaba lesz a Schneider Electric új projekt- végrehajtási vezetője

Szeptember elsejétől Rékasi Csaba tölti be a projekt-végrehajtási vezetői pozíciót a Schneider Electricnél. Feladatai közé tartozik a hazai projektportfolió operatív irányítása, a végrehajtási folyamatok transzparenciájának növelése és az adatalapú működés elmélyítése.

Rékasi Csaba több mint 15 éves nemzetközi projekt- és operációs menedzsment tapasztalattal érkezik a pozícióba. 2024-ben csatlakozott a Schneider Electric csapatához, mostani kinevezéséig az Egyesült Királyságban dolgozott, szolgáltatási operatív vezetőként a Schneider Electric Digital Energy üzletágában, ahol kiemelt szerepet vállalt a belső folyamatok digitalizációjában és a működési hatékonyság növelésében. Ezt megelőzően csaknem 12 évet töltött egy épületinfrastruktúra-szolgáltató vállalatnál különböző pozíciókban, szintén az Egyesült Királyságban.

A szakember 2026. szeptember elsejétől a Schneider Electric magyarországi csapatán belül a projekt-végrehajtási vezetői pozíciót tölti be. Új szerepkörében a magyarországi projekt-végrehajtás folyamatainak egyszerűsítésére, a kockázatkezelés erősítésére és az átlátható, adatalapú működésre összpontosít.

„A sikeres projektvégrehajtás alapja a transzparens működés és a gyakorlati megvalósítás: értik egymás hatását, időben azonosítják a kockázatokat, és együtt tanulnak a hibákból. Céljaim között szerepel a végrehajtási folyamatok gyorsabbá és rugalmasabbá tétele, valamint annak biztosítása, hogy a Schneider Electric az elektrifikáció és a digitalizáció területén komplex, end-to-end szemléletű partnerként tudja támogatni ügyfeleit”

– tette hozzá Rékasi Csaba

„Egy projekt nem attól lesz sikeres, hogy papíron jó a struktúra, hanem attól, hogy a folyamatok a gyakorlatban is gördülékenyen működnek. A célom az, hogy a bürokrácia és az adminisztrációs terhek csökkentésével, valamint a transzparens folyamatokkal olyan hátteret biztosítsunk a csapatoknak, ahol a valódi értékteremtésre és a határidők pontos tartására tudnak fókuszálni”

– mondta Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

Rékasi Csaba felsőfokú gazdasági tanulmányokat folytatott, szakmai és vezetői tudását pedig az angliai Chartered Management Institute (CMI) keretében szerzett felsőfokú vezetői minősítéssel (Level 5 Diploma in Leadership & Management) tette teljessé.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!