Gazdaság

Cégautó juttatásként: mikor éri meg?

A hazai vállalatok nagy részénél még mindig gyakran alkalmazott jövedelem-kiegészítő forma a magánhasználatot is lehetővé tevő cégautó, olyannyira, hogy bizonyos munkakörökben, illetve pozíciókban már szinte kötelező juttatásnak számít.

Ez a fajta cafeteriaelem nemcsak a munkavállalók számára kedvező, hanem a munkáltatóknak is számos pénzügyi, illetve HR-előnnyel jár, amennyiben a megfelelő konstrukciót választják. Az ALD Automotive | LeasePlan szakemberei bemutatják, mire kell figyelni a flotta összeállítása, illetve üzemeltetése kapcsán, hogy a cégek a lehető legtöbbet tudják kihozni a céges autókból.

Számos olyan munkakör van, amelynek betöltéséhez a gépjárműhasználat elengedhetetlen, mert az autó tulajdonképpen termelőeszközként funkcionál. Hatékonysági szempontból tehát rendkívül fontos, hogy a céges autók jó állapotban legyenek, hiszen ha nem tudják ellátni feladatukat, időkiesést és veszteséget okozhatnak a vállalatnak. Néhány foglalkoztatási formától (pl. ételfutár) eltekintve ezért egyre kevésbé elterjedt gyakorlat, hogy a munkavállaló a munkáltatótól kapott anyagi támogatással a saját tulajdonában lévő járművet használja munkacélokra. Ráadásul a cégautók a mobilitási funkción túl reklámfelületként is működhetnek, egységes megjelenésükkel közvetítve a vállalat üzeneteit és imidzsét.

Win-win mindkét félnek

A kulcsos autóktól és a kistehergépjárművektől eltekintve manapság kevés olyan autót használnak a vállalkozások, amelyek kizárólag a munkavégzést támogatják, telephelytől telephelyig közlekedve. Magyarországon az újautó-értékesítések mintegy 60-70 százalékát a jogi személyeknek eladott járművek jelentik, a cégautót pedig számos esetben nem csupán munkaeszközként, hanem juttatásként is adják a cégek, engedélyezve a privát használatot. A magáncélra is igénybe vehető céges autó a koronavírus-járvány idején biztonsági okokból is felértékelődött, a jelenlegi gazdasági helyzetben pedig a saját autó vásárlásának és a fenntartásának komoly anyagi terheit veheti le a munkavállaló válláról. Egy középkategóriás autó beszerzése még használtan is több millió forint, az ehhez kapcsolódó havi fenntartási költségek – finanszírozási díj, szerviz, gumiabroncs, biztosítások, útdíjak, üzemanyag stb. – pedig havi szinten a 100 ezer forintot biztosan meghaladják. Vagyis, ha az autót juttatásként kapja a dolgozó (és minden költséget a cég áll), az legalább 100 ezer forint megtakarítást jelent a munkavállalónak.

A foglalkoztatók számára toborzási és megtartási szempontból is előnyt jelenthet, ha engedélyezik a céges járművek magáncélú használatát. Egyre nehezebb ugyanis jó munkaerőt találni és hosszú időre elkötelezni főleg olyan esetben, ha a vállalat telephelye nehezebben megközelíthető. Ilyenkor a pozíció vonzerejét növelheti, illetve a fluktuációt csökkentheti ez a fajta juttatás. Felsővezetői, illetve kulcspozíciókban már elvárás a juttatási csomagban a gépjármű biztosítása, bizonyos iparágakban pedig a munkakör betöltését veszélyeztetheti, ha a munkáltató nem biztosít automatikusan autót. Ilyenek például az informatikai cégek, ahol toborzáskor a jármű típusa és felszereltsége már tárgyalási alap.

A munkavállalói élmény növelése és a presztízsérték mellett a juttatásként adott cégautó anyagi szempontból is kedvezőbb alternatívát jelent a cégeknek, mint a használatával egyenértékű munkabér. A magas munkáltatói járulékok és az infláció miatt ugyanis a bérfejlesztésnél jóval költséghatékonyabb megoldás a jövedelem-kiegészítésként nyújtott autó, mivel nem kell rá járulékot fizetni, illetve a cégautóadóból levonható a gépjárműadó, a cégautó magáncélú használata pedig adómentes juttatás. Így ami a munkavállaló oldalán százezer forintos megtakarítás, az kevesebbe fog kerülni a cégnek, mint ha ugyanakkora összeggel emelné a nettó bért.

Komplett megoldás operatív lízinggel

Céges autót leginkább tartós bérletben, más néven operatív lízing keretében érdemes beszerezniük és használniuk a vállalatoknak. A gépjármű után fizetett bérleti díj ebben a konstrukcióban fix, tervezhető és minden, a gépjárműhasználattal kapcsolatos költséget tartalmaz, valamint az elszámolása is egyszerűbb, mint egyéb lízingfajták esetében. Függetlenül attól, hogy a cégautót magáncélra is használják, a bérleti díj áfájának legalább 50 százaléka útnyilvántartás nélkül visszaigényelhető, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy a munkavállaló a bérnél kedvezőbb adózási feltételekkel kapja meg ezt a juttatást. A lízingbe adó flottakezelő továbbá rengeteg üzemeltetési és adminisztratív feladatot levesz a vállalatokról, így azok a saját tevekénységükre tudnak fókuszálni.

Mind a cégek, mind pedig az autóhasználók számára kényelmet, presztízsélményt és biztonságot jelent, hogy az operatívlízing-szerződés keretében a lízingcég gondoskodik többek között a járművek teljes körű karbantartásáról, a gumiabroncsok cseréjéről és tárolásáról, a kötelező és CASCO biztosításról, az Assistance szolgáltatásról – beleértve az esetleges mentést, csereautót, sofőrszolgálatot –, valamint biztosítja az autópályamatricát és az üzemanyagkártyát, amely észszerű keretek között, jellemzően belföldön, általában korlátlan fogyasztást tartalmaz. Mindezek hozzájárulnak az alkalmazottak jólétének és ezáltal lojalitásának biztosításához.

Szabályozott keretek között

„Már a flotta összeállításánál és a flottaszabályzat kialakításánál érdemes szakértő segítségét igénybe venni, aki az autóparkot a vállalat céljainak megfelelően optimalizálni tudja, figyelembe véve a járműhasználat célját, a havi futott kilométerek számát, a munkavállalói preferenciákat vagy a cég fenntarthatósági törekvéseit. Fontos, hogy munkáltatóként vonjuk be a szakértőt akár már az adott márka vagy azon belül a felszereltség kiválasztásába, illetve adjunk lehetőséget az autóhasználónak is, hogy kontrollált keretek között ugyan, de mégis a saját igényeihez igazított járműbe ülhessen aztán bele. Van, akinek például a nagy csomagtér fontos, mert sokat utazik, másnak nagycsaládosként a hétszemélyes kialakítás jelent nagyobb előnyt, de az sem ritka, hogy épp egy állítható gerinctámasz alkalmazottunk egyedi vágya, amivel jelentősen növelhető az elégedettsége. Ugyanakkor a gyakori és elvárt extrákon – például automata váltó, a sebességtartó tempomat, az ülésfűtés, a parkolást támogató rendszerek, a digitálisan szabályozható klíma vagy a gyakori gépi mosás esetén is tartós színt biztosító metálfény – túlmutató kéréseket praktikussági szempontból gondoljuk át, szabjunk költséghatárt a szabadon választható extráknak, vagy kérjük a munkavállaló egyedi hozzájárulását a vállalat által nem támogatott felszerelések esetén, hiszen indokolatlan költségekkel járhatnak, és még a használt autó értékét sem feltétlenül növelik”

– tanácsolja Harmat Eszter, a LeasePlan Hungária Zrt. Kereskedelmi Igazgatója.

A cégautó-használati szabályzatnak a jogok mellett a kötelességekre is fontos kitérnie, beleértve a gépjárműhasználattal járó szolgáltatások igénybevételére vonatkozó előírások betartását vagy a fizetési kötelezettségeket. Ez utóbbiak felmerülhetnek például a közlekedési szabálysértési, illetve parkolási bírságok, az autóvezető által okozott kár kapcsán jelentkező önrész, a nem rendeltetésszerű használatból eredő szervizköltségek, külföldi tankolás vagy a töltőállomáson a shopban vásárolt termékek kapcsán.

A céges flottákon belül egyre nagyobb teret kapnak az elektromos autók, melyek elsősorban a juttatásként adott, kisebb futásteljesítményű, belsőégésű motorral hajtott autók kiváltására jelentenek megoldást. Bár az elektromos autók finanszírozási költsége magasabb, teljes üzemeltetési költségük az adókedvezményeknek és az alacsonyabb üzemeltetési költségeknek köszönhetően közel azonos, mint hagyományos társaiké.

„Mivel a céges e-autók használói főként magas beosztásúak, ezek az autók kiváló eszközként szolgálhatnak a vezetői példamutatásra a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos vállalati törekvések gyakorlatba való átültetése kapcsán. Elektromos flottajárművek esetén a költséghatékony üzemeltetés érdekében a munkáltatónak biztosítani kell a munkahelyen való töltés lehetőségét, valamint érdemes megfontolni az otthoni töltés támogatását is a magánházban élő érintett kollégák számára annak érdekében, hogy ezeket a gépjárműveket minél szélesebb körben elfogadják”

– tette hozzá Harmat Eszter.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:cégautó flotta hazai juttatás leaseplan vállalat

Up Next

Nagyot lépett a magyar HR szolgáltató a régiós vezető szerep felé az idén

Don't Miss

A Széchenyi István Egyetem marokkói hallgatója nyerte el a legérdekesebb előadás díját

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!