Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Tíz százalék alatti áremelkedés a használt ingatlanok piacán

használt

Lassult a fővárosi ingatlanpiacon a drágulás üteme, az előző évben mindhárom szegmensben tíz százalék alatti áremelkedést mért az Otthon Centrum (OC), ami trendfordulót jelez. Kosztolánczy György vezérigazgató szerint idén is egy számjegyű áremelkedés várható.

A használt téglalakások átlagos budapesti négyzetméterára meghaladta az 1 millió forintot (1,007 millió forint), míg a panellakások átlag értéke 743 ezer, a használt házaké 677 ezer forint volt tavaly, derült ki az Otthon Centrum éves összegzéséből.

„Ezek a fajlagos négyzetméterárak mindhárom szegmensben magasabbak a 2022-es évinél”

– szögezte le Kosztolánczy György.

Az Otthon Centrum vezérigazgatója egyúttal kiemelte, a növekedés mértéke mindegyik ingatlantípus esetében egy számjegyű volt. Tavaly a legnagyobb mértékben a használt téglalakások négyzetméterára emelkedett (9,2 százalékkal), míg a használt házak drágulása ettől elmaradt (4,9 százalék), és a panellakások fajlagos ára nőtt a legkevésbé (3,9 százalék).

A budapesti téglalakások négyzetméterára 663 ezer és 1 319 ezer forint között mozgott kerületenként. A legdrágább az V. kerület (1,32 millió), amelyet két budai kerület, az I. (1,24 millió) és a II. (1,23 millió) követ. A XXII. kerület kivételével a budai kerületek többsége meghaladta a milliós négyzetméterárat, míg a belvárosból ugyanez a VI., IX. és XIII. kerületekről mondható el. A két városrészből csak a XXII. kerület (819 ezer) és a VIII. kerület (773 ezer forintos) átlag értéke nem érte el a térség kerületeinek átlagárát. A külső pesti kerületek közül a XIV. kerületre jellemző a legmagasabb fajlagos átlagár (908 ezer forinttal), és ettől nem sokkal marad el IV. kerület. A külső kerületek többsége ennél alacsonyabb (700-850 ezer forint közötti) ártartományban mozgott. A legolcsóbb átlagár a XXI. kerületet jellemezte tavaly (662 ezer forint).

„A fajlagos árak 9,2 százalékkal haladják meg a 2022-es árszintet”

– összegezte az adatokat a vezérigazgató, aki elmondta:

„a nagyobb és népszerűbb kerületekben 10 százalék alatt maradt a drágulás mértéke. A III. kerületben 3,6 százalékkal, a XI. kerületben 6,5, míg a pesti oldalon népszerű XIII. kerületben 2,8, a XIV. kerületben 7,8 százalékkal nőttek az átlagos négyzetméterárak. Két számjegyű árváltozást csak az alacsonyabb bázisértékű kerületek mutattak, ilyen a IX. és X. kerület, ahol 18 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak. Az árrekorder a XX. kerület, itt ugyan kiugróan magas, 25 százalékos növekedést tapasztalat az OC, de ebben a kerületben az összetételhatás némiképp torzította az adatokat. Minimális árcsökkenés csak a XV. és XVII. kerületekben volt kimutatható.”

A panellakások 742 ezer forintos, fajlagos átlagára 628-992 ezer forint között váltakozott kerületenként. A legmagasabb, vagyis 992 ezer forintos átlagár a II. kerületi csúsztatott zsalus lakásokra jellemző. A nagyblokkos panellakásokért a XI. kerületben kell a legtöbbet fizetni, 865 ezer forintot. A pesti oldalon a XIII. kerület a legdrágább, 846 ezer forinttal. A VIII. kerületben 794 ezer, a XIV. kerületben 766, a III. kerületben 762 ezer forint a négyzetméterár átlag értéke. A külső pesti kerület többségében 700 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek tulajdonost a lakások. Ettől a dél-pesti térség maradt el, ahol a XX. és XXI. kerületben 628 ezer forint az átlagár.

A panellakások négyzetméterára tavaly 3,9 százalékkal volt magasabb az ezt megelőző évinél. A legtöbb kerületben 4 százalék körüli áremelkedés volt irányadó: a népszerű III. kerületben 4,6, a XIII. kerületben 4,1, a IV. kerületben 3,4 százalékkal drágultak a lakások. Ennél jelentősebb drágulást könyvelhetett el a VIII. kerület a maga 15 százalékos áremelkedésével, ugyanakkor a legdrágább XI. kerületben már nem nőttek a négyzetméterárak.

A használt házak fajlagos ára 450-1 050 ezer forint között váltakozott kerületenként, a budai és pesti kerületek között ezúttal is komoly különbség mutatkozott. Amíg ugyanis a budai kerületekben megközelítette a milliós négyzetméterárat a fajlagos árszint (957 ezer forint), addig a pesti oldalon ennél jóval szerényebb volt az átlagár (566 ezer forint). A legdrágább a XII. kerület 1,05 milliós négyzetméterárral, de a III. és XI. kerület is meghaladta a milliós fajlagos átlagot, míg a II. kerület – 937 ezer forinttal – úgyszintén közel volt a lélektani határhoz. A hagyományosan olcsóbb XXII. kerületben 829 ezer forintos átlag érték jellemző. A pesti oldalon a XVI. kerület a legdrágább, 803 ezer forinttal, míg a XIV. kerület 777 ezer forinttal a második legdrágább. A külső pesti kerületek többségében azonban 500 ezer forint körüli átlagár jellemző, a dél-pesti térség kerületeiben (XX. és XXI.) 450 ezer forint a négyzetméterár átlag értéke.

A használt házak négyzetméterára 4,9 százalékkal emelkedett 2023-ban. Az ár azonban szélsőséges sávban, kerületenként jelentős, akár -20 és +40 százalék között is változott, ami ugyancsak az összetételhatásnak tudható be. A felújításra szoruló házakért jellemzően kevesebbet kértek, míg a jó állapotú ingatlanok az átlagárnál többe kerültek a budai és pesti oldalon egyaránt.

Kosztolánczy György szerint idén a tavalyi évhez hasonló árváltozás valószínűsíthető a piacon:

„Mindhárom használt szegmensben egy számjegyű áremelkedéssel kalkulálunk; ennél nagyobb drágulás csak a teljesen felújított, jó elhelyezkedésű ingatlanok esetében várható”

– fogalmazott az OC vezérigazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Web3 jövője veszélyben? A tehetségek megvannak, az állások hiányoznak

A Bitget Blockchain4Youth (B4Y) kezdeményezése keretében elkészített Web3 Next-Gen Talent Intelligence Report jelentés szerint az iparág egyik legnagyobb munkaerőpiaci kihívása nem a tehetségek hiánya, hanem a felvételi akadályok jelenléte. A kutatás több régióból származó pályakezdő és karrierjük elején járó szakembereket kérdezett meg, és arra jutott, hogy bár a Web3 továbbra is magasan képzett tehetségeket vonz, sok jelentkező mégsem tudja megszerezni első állását a szektorban.

A válaszadók több mint 54%-a szerint a junior pozíciók esetében elvárt korábbi tapasztalat jelenti a legnagyobb akadályt az iparágba való belépéshez, míg 52%-uk úgy vélte, hogy oktatásuk ugyan megfelelő elméleti tudást adott, de nem biztosított olyan gyakorlati készségeket, amelyekkel azonnal munkába állhatnának. Az eredmények arra utalnak, hogy miközben a blokklánc-oktatás világszerte egyre szélesebb körben elérhető, a foglalkoztatási lehetőségek nem fejlődtek ugyanilyen ütemben, ami egyre nagyobb szakadékot eredményez a tanulás és a munkaerőpiaci részvétel között.

A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a szektor nem tehetséghiánnyal, hanem a tehetségek hozzáférhetőségének problémájával küzd: sok megfelelően képzett jelölt nem tudja megszerezni azt a tapasztalatot, amely szükséges lenne az iparágba való belépéshez.

A jelentés azt is kiemeli, hogy a feltörekvő piacok egyre fontosabb szerepet játszanak a Web3 munkaerőpiacának jövőjében. Nigéria, Indonézia és Kína adta a válaszadók közel felét, ami jól mutatja, hogy a blokklánc-technológia iránti érdeklődés és az ehhez kapcsolódó oktatás már messze túlmutat a hagyományos technológiai központokon. A résztvevők közel 46%-a 23 és 30 év közötti volt, míg több mint 58%-uk rendelkezett alap-, mester- vagy doktori diplomával.

„Az iparágnak sikerült globális szinten tehetségeket vonzania. A kihívás most az, hogy a tehetségeket foglalkoztatássá alakítsuk. Az eredmények azt mutatják, hogy hatalmas számú motivált és képzett jelölt áll rendelkezésre, azonban sokan közülük nehezen tudják megtenni az első lépést az iparág felé. Ennek az akadálynak a felszámolása kulcsfontosságú lesz az ágazat következő növekedési szakaszában”

– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.

A jelentés szerint a szakemberek érdeklődése is az iparági igényekkel párhuzamosan változik. A mesterséges intelligencia és a blokklánc-technológia összekapcsolódása bizonyult a legvonzóbb karrierútnak: a válaszadók 61%-a ezt jelölte meg elsődleges érdeklődési területként.

Annak ellenére, hogy a szektor iránti lelkesedés továbbra is erős, a résztvevők következetesen a gyakorlati iparági tapasztalat hiányát nevezték meg karrierjük fejlődésének egyik fő akadályaként. A válaszadók 62%-a szerint a tapasztalt szakemberek által nyújtott mentorálás lenne az a támogatási forma, amely a leginkább felgyorsíthatná szakmai előrehaladásukat.

A jelentés a Blockchain4Youth program folyamatos bővülését követően készült. A Bitget globális kezdeményezése a blokklánc-oktatásra és a munkaerő-fejlesztésre összpontosít. Az eredmények megerősítik annak fontosságát, hogy strukturált tanulási útvonalak jöjjenek létre, amelyek a technikai oktatást gyakorlati iparági tapasztalatszerzéssel kombinálják. Ezt a szemléletet tükrözi a Blockchain4Youth Learning Hub tananyaga is, amely a blokklánc-alapismereteket, a DeFi-oktatást, az iparági betekintéseket és a feltörekvő technológiai trendeket egyaránt magában foglalja.

A Blockchain4Youth Learning Hub nemrégiben átlépte a 10 000 regisztrált tanuló mérföldkövet világszerte. Azok a résztvevők, akik sikeresen teljesítik a programot, tanúsítványt kapnak, amely előnyt biztosít számukra bizonyos Bitget- és Blockchain4Youth Talent Alliance-lehetőségek elbírálásánál, ezzel is segítve az oktatás és a valós karrierlehetőségek összekapcsolását.

A Blockchain4Youth olyan kezdeményezéseken keresztül, mint a Boxed for Opportunity program, az oktatási partnerségek, a karrierorientált képzések és a Blockchain4Youth Talent Alliance, továbbra is összekapcsolja a tanulási, mentorálási és karrierfejlesztési lehetőségeket a feltörekvő Web3-tehetségek számára.

A jelentés végkövetkeztetése szerint az oktatási intézmények, a munkáltatók, a tanulási platformok és az iparági szereplők közötti szorosabb együttműködésre lesz szükség ahhoz, hogy áthidalják az oktatás és a foglalkoztatás közötti szakadékot, és támogassák a Web3 munkaerőpiacának következő növekedési szakaszát.

További információkért olvassa el a teljes jelentést.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Széchenyi István Egyetem oktatója nyerte az idei Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat

Chappon Máténak, a győri Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszéke oktatójának ítélték oda a Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat, amely a műszaki tudás mellett a társadalmi felelősségvállalást, a széles látókört és a közösség iránti elkötelezettséget is elismeri.

A Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat a Magyar Mérnöki Kamara, a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara, a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, valamint a Széchenyi István Egyetem alapította a néhai professzor emlékére. A díj névadója a magyar műszaki értelmiség meghatározó alakja volt, aki mérnökként, kutatóként és oktatóként egyaránt a szakmai tudás és a társadalmi felelősség összekapcsolását képviselte. Dr. Scharle Péter a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanáraként hosszú éveken át vett részt az építőmérnök-képzésben, így különös jelentőséggel bír, hogy a díjátadóra az intézmény által szervezett XVI. Nemzetközi Közlekedéstudományi Konferencia gálavacsoráján került sor Győrben.

Az évente odaítélt elismeréssel olyan, negyven év alatti építőmérnököket jutalmaznak, akik szakmai teljesítményük mellett társadalmi szerepvállalásukkal, széles látókörükkel és komplex szemléletükkel is példát mutatnak. A díjat az alapító szervezetek képviselőiből álló kuratórium döntése alapján idén Chappon Máté, a Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszékének oktatója vehette át. Az elismerés odaítélésében szerepet játszott sokrétű szakmai tevékenysége, amelyben az oktatás, a kutatás, a gyakorlati mérnöki munka és a társadalmi szerepvállalás egyaránt meghatározó helyet kap.

A vízépítő mérnök végzettségű szakember pályafutása során tervezőként, kutatóként és oktatóként is jelentős tapasztalatot szerzett. A Széchenyi István Egyetemen folytatott munkája mellett számos hazai és nemzetközi kutatási projektben vett részt, többek között a vízgazdálkodáshoz, a fenntartható fejlesztéshez és a Duna vízgyűjtő területéhez kapcsolódó programokban. Kutatói tevékenységét nemzetközi tapasztalatok is gazdagítják: 2023-ban öt hónapot töltött vendégkutatóként a hollandiai Delfti Műszaki Egyetemen.

A díjazott fontosnak tartja a tudományos és mérnöki közösségekben való szerepvállalást. Tagja több szakmai szervezetnek, közreműködik a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának munkájában, emellett a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Mérnöki Kamara tevékenységében is részt vesz. A közösségek iránti elkötelezettségét civil kezdeményezésekben végzett aktivitása is jelzi, amelyek Győrhöz és környezetének fejlesztéséhez kapcsolódnak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Bővít a MediaMarkt: új áruház nyílik az Allee-ban

Új áruházzal erősíti fővárosi jelenlétét a MediaMarkt: a műszaki áruházlánc októberben az Allee bevásárlóközpont második emeletén nyitja meg legújabb egységét. A budai hálózatbővítés a vállalat többcsatornás (omnichannel) kereskedelmi modelljének tervezett lépése, amelyet a meglévő áruházak stabil teljesítménye és az online értékesítés növekedése alapoz meg.

A MediaMarkt stratégiájának középpontjában a digitális csatornák és a hagyományos bolthálózat teljes szinkronizációja áll. Miközben a vállalat az e-kereskedelemben a maximális gyorsaságra törekszik – Budapesten ma már akár néhány órán belüli házhoz szállítást biztosítva -, a frekventált csomópontokban található üzletek a személyes szaktanácsadás és a szolgáltatások bázisai. Az Allee kiváló elhelyezkedése és megközelíthetősége révén az új egység kulcsszerepet játszik majd a fogyasztók közvetlen kiszolgálásában.

 “Az Allee egy kiemelten fontos, stratégiai helyszín számunkra. Új üzletünkkel pontosan azt a magas szintű szakértelmet és interaktív áruházi élményt tudjuk biztosítani egy forgalmas budai központban, amelyet a piac és a vásárlóink elvárnak a MediaMarkt-tól.”

mondta el Szilágyi Gábor a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

“Erős digitális alapokkal rendelkezünk, azonban továbbra is hiszünk a személyes kapcsolat erejében. Azt látjuk, hogy a vásárlóknak ma is szükségük van a szaktanácsadásra, illetve arra is, hogy kezükbe vegyék, kipróbálhassák a termékeket. Ez az összehangolt működés, amivel az online vásárlás kényelmét ötvözzük a személyes szakértelemmel többcsatornás működésünk és a stratégiai egyensúlyunk tökéletes szimbóluma.”

Az Allee második emeletén nyíló egységben a teljes termékkínálat mellett a MediaMarkt összes kényelmi szolgáltatása is elérhető lesz. A vásárlók a kiterjesztett garanciától és a biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig mindent egy helyen intézhetnek.

A legmodernebb arculattal kialakított újbudai áruház 2026 októberében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss