Connect with us

Gazdaság

Tíz százalék alatti áremelkedés a használt ingatlanok piacán

használt

Lassult a fővárosi ingatlanpiacon a drágulás üteme, az előző évben mindhárom szegmensben tíz százalék alatti áremelkedést mért az Otthon Centrum (OC), ami trendfordulót jelez. Kosztolánczy György vezérigazgató szerint idén is egy számjegyű áremelkedés várható.

A használt téglalakások átlagos budapesti négyzetméterára meghaladta az 1 millió forintot (1,007 millió forint), míg a panellakások átlag értéke 743 ezer, a használt házaké 677 ezer forint volt tavaly, derült ki az Otthon Centrum éves összegzéséből.

„Ezek a fajlagos négyzetméterárak mindhárom szegmensben magasabbak a 2022-es évinél”

– szögezte le Kosztolánczy György.

Az Otthon Centrum vezérigazgatója egyúttal kiemelte, a növekedés mértéke mindegyik ingatlantípus esetében egy számjegyű volt. Tavaly a legnagyobb mértékben a használt téglalakások négyzetméterára emelkedett (9,2 százalékkal), míg a használt házak drágulása ettől elmaradt (4,9 százalék), és a panellakások fajlagos ára nőtt a legkevésbé (3,9 százalék).

A budapesti téglalakások négyzetméterára 663 ezer és 1 319 ezer forint között mozgott kerületenként. A legdrágább az V. kerület (1,32 millió), amelyet két budai kerület, az I. (1,24 millió) és a II. (1,23 millió) követ. A XXII. kerület kivételével a budai kerületek többsége meghaladta a milliós négyzetméterárat, míg a belvárosból ugyanez a VI., IX. és XIII. kerületekről mondható el. A két városrészből csak a XXII. kerület (819 ezer) és a VIII. kerület (773 ezer forintos) átlag értéke nem érte el a térség kerületeinek átlagárát. A külső pesti kerületek közül a XIV. kerületre jellemző a legmagasabb fajlagos átlagár (908 ezer forinttal), és ettől nem sokkal marad el IV. kerület. A külső kerületek többsége ennél alacsonyabb (700-850 ezer forint közötti) ártartományban mozgott. A legolcsóbb átlagár a XXI. kerületet jellemezte tavaly (662 ezer forint).

„A fajlagos árak 9,2 százalékkal haladják meg a 2022-es árszintet”

– összegezte az adatokat a vezérigazgató, aki elmondta:

„a nagyobb és népszerűbb kerületekben 10 százalék alatt maradt a drágulás mértéke. A III. kerületben 3,6 százalékkal, a XI. kerületben 6,5, míg a pesti oldalon népszerű XIII. kerületben 2,8, a XIV. kerületben 7,8 százalékkal nőttek az átlagos négyzetméterárak. Két számjegyű árváltozást csak az alacsonyabb bázisértékű kerületek mutattak, ilyen a IX. és X. kerület, ahol 18 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak. Az árrekorder a XX. kerület, itt ugyan kiugróan magas, 25 százalékos növekedést tapasztalat az OC, de ebben a kerületben az összetételhatás némiképp torzította az adatokat. Minimális árcsökkenés csak a XV. és XVII. kerületekben volt kimutatható.”

A panellakások 742 ezer forintos, fajlagos átlagára 628-992 ezer forint között váltakozott kerületenként. A legmagasabb, vagyis 992 ezer forintos átlagár a II. kerületi csúsztatott zsalus lakásokra jellemző. A nagyblokkos panellakásokért a XI. kerületben kell a legtöbbet fizetni, 865 ezer forintot. A pesti oldalon a XIII. kerület a legdrágább, 846 ezer forinttal. A VIII. kerületben 794 ezer, a XIV. kerületben 766, a III. kerületben 762 ezer forint a négyzetméterár átlag értéke. A külső pesti kerület többségében 700 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek tulajdonost a lakások. Ettől a dél-pesti térség maradt el, ahol a XX. és XXI. kerületben 628 ezer forint az átlagár.

A panellakások négyzetméterára tavaly 3,9 százalékkal volt magasabb az ezt megelőző évinél. A legtöbb kerületben 4 százalék körüli áremelkedés volt irányadó: a népszerű III. kerületben 4,6, a XIII. kerületben 4,1, a IV. kerületben 3,4 százalékkal drágultak a lakások. Ennél jelentősebb drágulást könyvelhetett el a VIII. kerület a maga 15 százalékos áremelkedésével, ugyanakkor a legdrágább XI. kerületben már nem nőttek a négyzetméterárak.

A használt házak fajlagos ára 450-1 050 ezer forint között váltakozott kerületenként, a budai és pesti kerületek között ezúttal is komoly különbség mutatkozott. Amíg ugyanis a budai kerületekben megközelítette a milliós négyzetméterárat a fajlagos árszint (957 ezer forint), addig a pesti oldalon ennél jóval szerényebb volt az átlagár (566 ezer forint). A legdrágább a XII. kerület 1,05 milliós négyzetméterárral, de a III. és XI. kerület is meghaladta a milliós fajlagos átlagot, míg a II. kerület – 937 ezer forinttal – úgyszintén közel volt a lélektani határhoz. A hagyományosan olcsóbb XXII. kerületben 829 ezer forintos átlag érték jellemző. A pesti oldalon a XVI. kerület a legdrágább, 803 ezer forinttal, míg a XIV. kerület 777 ezer forinttal a második legdrágább. A külső pesti kerületek többségében azonban 500 ezer forint körüli átlagár jellemző, a dél-pesti térség kerületeiben (XX. és XXI.) 450 ezer forint a négyzetméterár átlag értéke.

A használt házak négyzetméterára 4,9 százalékkal emelkedett 2023-ban. Az ár azonban szélsőséges sávban, kerületenként jelentős, akár -20 és +40 százalék között is változott, ami ugyancsak az összetételhatásnak tudható be. A felújításra szoruló házakért jellemzően kevesebbet kértek, míg a jó állapotú ingatlanok az átlagárnál többe kerültek a budai és pesti oldalon egyaránt.

Kosztolánczy György szerint idén a tavalyi évhez hasonló árváltozás valószínűsíthető a piacon:

„Mindhárom használt szegmensben egy számjegyű áremelkedéssel kalkulálunk; ennél nagyobb drágulás csak a teljesen felújított, jó elhelyezkedésű ingatlanok esetében várható”

– fogalmazott az OC vezérigazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Soha nem volt még ekkora a hitelkártya tartozás

Történelmi rekordot döntöttek júniusban a magyar háztartások hitelkártya- és folyószámlahitel-tartozásai. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a 166,8 milliárdos hitelkártya-állomány és a 170 milliárdot meghaladó folyószámlahitel-állomány mögött a nyári költségek áthidalása áll.

A szakember szerint július–augusztusban a fogyasztási hitelek kerülnek majd előtérbe – főleg az iskolakezdés költségeinek fedezése miatt.

Miközben júniusban fékeztek a nem folyószámla jellegű hiteltermékek – lakáshitelből közel 5 milliárd forinttal, személyi kölcsönből pedig 7 milliárd forinttal kevesebb került kihelyezésre, mint májusban – addig a folyószámla jellegű hiteltermékek kereslete számottevően felfutott. 

Történelmi és 6 éves csúcsok dőltek

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a nyár első hónapjának végére történelmi csúcsra, 166,8 milliárd forintra futott fel a magyar háztartások hitelkártya tartozása. A növekmény egyetlen hónap alatt lényegében megegyezik azzal az összeggel, amennyivel kevesebb személyi kölcsönt vettek fel az ügyfelek a bankoktól, éves szinten pedig 5 százalékot meghaladó mértékű a kinnlevőség növekedése. 

Nem csak a hitelkártyáknál, hanem a folyószámla hitelkeretek kihasználtságában is feljebb léptek a magyar családok. Június végén a folyószámlahitel-tartozás meghaladta a 170 milliárd forintot, a növekedés 11 százalékos volt éves szinten, egyetlen hónap alatt pedig itt is 7 milliárd forintos bővülés történt az MNB adatai szerint. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra emlékeztet, hogy utoljára 170 milliárd forintot meghaladó összeggel 2019 októberében tartoztak a magyar háztartások a pénzintézeteknek a folyószámlahitelek után.

Jön az iskolakezdés 

Gergely Péter szerint a folyószámla jellegű hitelek nyár eleji felfutása egyértelműen azt jelzi, hogy a családok megpróbálták rulírozva kibekkelni a nyári hónapok emelkedő költségeit. Ám a szakember szerint a júliusi és az augusztusi adatok már egyértelműen a nem folyószámla jellegű hitelek felfutásáról fognak szólni, hiszen hagyományosan ez a két hónap az, amikor csúcsra járnak a fogyasztási hitelek. 

Ez persze nem meglepő, hiszen a nyaralás finanszírozása mellett ezekben a hónapokban többen végeznek felújítási munkálatokat, az ősz közeledtével pedig egyre inkább előtérbe kerül az iskolakezdés költségeinek fedezése. A szükséges eszközök beszerzésére az áruhitel is segítséget jelenthet, ám Gergely Péter szerint a többség a személyi kölcsönök felé fordul majd.

A BiztosDöntés.hu személyi kölcsön kalkulátor szerint jelenleg 1 millió forintos hitelt 3 éves futamidőre 300 000 forintos jövedelem igazolása mellett a

  • a CIB Banknál 32 806 Ft-os törlesztővel, 
  • az Ersténél 35 053 Ft-os törlesztővel, 
  • és az MBH Banknál 36 023 Ft-os törlesztővel lehet felvenni

Gergely Péter szerint sokan személyi kölcsönből oldják meg – azok akik egyetemista/főiskolás gyermeket indítanak útjukra – az albérlet árát (a foglalót) illetve a költözéshez szükséges bútorok, stb. beszerzését is. Itt természetesen nagyobb összegekre van szükség. 

A BiztosDöntés.hu kalkulációi szerint 3 millió forintos személyi kölcsönt 450 000 forintos jövedelem mellett 5 évre az UniCredit Banknál, az Ersténél és a CIB-nél is 63 000 – 64 000 Ft közötti törlesztővel lehet igényelni, a THM-ek ezeknél az ajánlatoknál 11,00% alatt vannak.

Gergely Péter szerint a bankok zöménél a személyi kölcsönöket már egyszerűsített online folyamattal is lehet igényelni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Mennyibe kerül ma egy átlagos használt autó?

2025 júniusában is folytatódott a hazai használtautó-piac fokozatos átrendeződése – derül ki a Használtautó.hu és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közös statisztikai kiadványából.

A júniusi jelentés az együttműködés keretében megvalósuló havi statisztikai sorozat második része, amely célja, hogy pontosabb képet adjon a magyarországi használtautó-kínálat és kereslet jellemzőiről, alakulásáról.

Mennyibe kerül ma egy átlagos használt autó?

Az adatok szerint 2025 júniusában a meghirdetett autók átlagos kínálati ára 5,4 millió forint volt – ez körülbelül 200 ezer forintos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A hirdetések 40,2%-a 2,5 millió forint alatti kategóriába tartozott, 26,4% a 2,5–5 millió forintos sávban jelent meg, 20,5% pedig 5 és 10 millió forint közé esett. A 10 millió feletti autók aránya mindössze 12,9% volt – vagyis a kínálat döntő többsége továbbra is elérhető árszinten mozog.

Az adatok nemcsak az árakról, hanem a kínálat szerkezetéről is pontos képet festenek. A hirdetett járművek fele benzinmeghajtású volt, míg 41,6%-uk dízelmotorral szerelt. Az alternatív hajtások súlya ugyan még mindig kisebb, de növekvő: elektromos autóból 5%, hibridből pedig 3,7% szerepelt a kínálatban. A legnagyobb bővülést az elektromos kategória produkálta: éves szinten 34,3%-kal nőtt a kínálatuk.

Érdekesség, hogy a hibridek kínálata az elmúlt egy évben nem nőtt, hanem épp ellenkezőleg: 3,8%-kal csökkent. A benzin- és dízelautók aránya ezzel szemben enyhén emelkedett – előbbiek kínálata 5,6, utóbbiaké 7,6%-kal bővült egy év alatt.

Mit árul el az életkor és a futásteljesítmény?

A különböző hajtású autók életkora és használtsága között is van különbség. A benzinesek átlagosan 14,1 évesek, míg a dízelek 12,3 évesek. Utóbbiak viszont jóval többet futottak: a dízel járművek átlagos futásteljesítménye 222 ezer kilométer, a benzineseké pedig 157 ezer kilométer –  vagyis több mint 40%-os eltérés látszik. Ez a használati szokásokat is tükrözi, hiszen a dízel autókat jellemzően hosszabb utakra, intenzívebb igénybevételre használják.

A leggyakrabban hirdetett márkák élén továbbra is a Volkswagen, a BMW és az Opel állnak. Ezeket évek óta stabil kereslet jellemzi, nem véletlen, hogy a sorrend alig változott 2024 júniusa óta. A 10-es listán a legalacsonyabb átlagéletkora a Škodának (10,5 év), míg a legmagasabb a Suzukinak (15,1 év) volt júniusban. A 2024. júniusi adatokhoz képest egyedül a Suzuki életkora csökkent 0,3 évvel. A legnagyobb mértékű emelkedés pedig a BMW esetén következett be, amelynek átlagéletkora 0,5 évvel nőtt.

Hogy alakul ki egy autó végső ára?

A statisztikai elemzésből kiderül, hogy milyen tényezők befolyásolják az autók kínálati árát. Az egyik legfontosabb az állapot: egy újszerű autó átlagosan 26,4, egy kitűnő állapotú pedig 24,7%-kal  drágább, mint egy normál állapotú. A sérült járművek ára ezzel szemben átlagosan 58,6%-kal alacsonyabb. Emellett minden 1000 megtett kilométer 0,2%-kal csökkenti az árat. Ugyanakkor a teljesítmény és a motor mérete emelheti az árat: 10 kW többlettel 3,8%, 100 cm³-rel pedig 3,3% árnövekedés figyelhető meg.

A Használtautó.hu és a KSH együttműködésében havonta megjelenő kiadvány célja, hogy új szintre emelje az átláthatóságot a magyar használtautó-piacon. A keresleti és kínálati adatok pontosabb megismerésével nemcsak a vásárlók és eladók, de a kereskedők és piaci elemzők is jobb döntéseket hozhatnak. A júniusi adatok alapján a piac továbbra is stabil, az árak enyhén emelkednek, és egyre nagyobb arányban jelennek meg alternatív hajtású járművek – vagyis a hazai használtautó-piac egyértelműen követi a technológiai és környezettudatos trendeket.

A használtautó piaci trendekről további információ a Használtautó.hu – KSH, 2025. júniusi statisztikájában olvasható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új fejezet a MediaMarkt social kommunikációjában – A Deep Creative Collective lett a márka új ügynöksége

2025 nyarától a Deep Creative Collective ügynökséget bízta meg social kommunikációjának stratégiai és kreatív irányításával a MediaMarkt Magyarország.

A váltás új fejezetet nyit a márka közösségi jelenlétében: a cél, hogy a MediaMarkt social csatornái a jövőben még élőbb, relevánsabb és technológiailag is innovatívabb tartalmakkal szólítsák meg a közönséget.

A márka új stratégiájának központi eleme a „The Future is FUN!” koncepció, amely egyszerre reflektál a mai kor kihívásaira – mint a klímaválság, a mesterséges intelligencia vagy a gyorsan változó technológiai környezet – és kínál iránytűt egy pozitívabb jövőképhez. A stratégia célja, hogy segítse a követőket eligazodni a digitális világban, tudatos döntéseket hozni, okosan választani, és közben játszani, felfedezni és örülni a jövőnek.

Az új megközelítés egyik kulcsfontosságú eleme egy saját fejlesztésű AI karakter, aki nemcsak a legújabb technológiák bemutatásában segít, hanem egy játékos, inspiráló univerzumot is teremt. Ez az AI-karakter a végtelen lehetőségek szimbóluma, ugyanakkor a MediaMarkt és a Deep Creative Collective számára is fontos volt, hogy ezt a világot ne mesterséges elemekkel, hanem valódi emberekkel és történetekkel töltsék meg. Éppen ezért az AI-karakter alapját egy valódi, élő személy adja, akinek személyiségjegyeit, stílusát és jelenlétét egy speciális technológiai eljárással alakítják át digitális formává. Az így létrejött karakter egyszerre őrzi meg az eredeti ember hitelességét, miközben új, digitális identitásként működik tovább, külön karakterként, saját vizuális jegyekkel és történeti háttérrel.

„A technológia a MediaMarkt hitvallása szerint óriási lehetőség arra, hogy jobban éljünk, többet tudjunk, és jobban kapcsolódjunk egymáshoz. Szeretnénk ezt a gondolkodást átadni és például a közösségi média segítségével minél több embert inspirálni. Örülök, hogy ebben új partnerünk lett a Deep Creative Collective csapata, akikkel közösen új szintre tudunk lépni ezen a területen” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

A közös munka célja, hogy a MediaMarkt social platformjai ne csupán informáljanak vagy szórakoztassanak, hanem valódi élményeket adjanak – olyan tartalmakat, amelyekre érdemes odafigyelni, amelyek segítenek eligazodni a technológia világában, és amelyekből követőként is lehet építkezni.

„A MediaMarkt szemlélete és víziója rendkívüli módon egyezik a miénkkel. Amikor a social stratégiát készítettük, úgy éreztük, az akár a saját víziónk is lehetne. Izgalmas jövőt látunk magunk előtt, amiben közösen tudjuk kimaxolni a lehetőségeket: mindig az élen járni a technológiai újdonságokban, ugyanakkor sosem felejteni el, hogy a valódi emberi kapcsolatokat semmi sem helyettesítheti” – mondta Szabó Milán, a Deep Creative Collective ügyvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss