Gazdaság
Tíz százalék alatti áremelkedés a használt ingatlanok piacán
Lassult a fővárosi ingatlanpiacon a drágulás üteme, az előző évben mindhárom szegmensben tíz százalék alatti áremelkedést mért az Otthon Centrum (OC), ami trendfordulót jelez. Kosztolánczy György vezérigazgató szerint idén is egy számjegyű áremelkedés várható.
A használt téglalakások átlagos budapesti négyzetméterára meghaladta az 1 millió forintot (1,007 millió forint), míg a panellakások átlag értéke 743 ezer, a használt házaké 677 ezer forint volt tavaly, derült ki az Otthon Centrum éves összegzéséből.
„Ezek a fajlagos négyzetméterárak mindhárom szegmensben magasabbak a 2022-es évinél”
– szögezte le Kosztolánczy György.
Az Otthon Centrum vezérigazgatója egyúttal kiemelte, a növekedés mértéke mindegyik ingatlantípus esetében egy számjegyű volt. Tavaly a legnagyobb mértékben a használt téglalakások négyzetméterára emelkedett (9,2 százalékkal), míg a használt házak drágulása ettől elmaradt (4,9 százalék), és a panellakások fajlagos ára nőtt a legkevésbé (3,9 százalék).
A budapesti téglalakások négyzetméterára 663 ezer és 1 319 ezer forint között mozgott kerületenként. A legdrágább az V. kerület (1,32 millió), amelyet két budai kerület, az I. (1,24 millió) és a II. (1,23 millió) követ. A XXII. kerület kivételével a budai kerületek többsége meghaladta a milliós négyzetméterárat, míg a belvárosból ugyanez a VI., IX. és XIII. kerületekről mondható el. A két városrészből csak a XXII. kerület (819 ezer) és a VIII. kerület (773 ezer forintos) átlag értéke nem érte el a térség kerületeinek átlagárát. A külső pesti kerületek közül a XIV. kerületre jellemző a legmagasabb fajlagos átlagár (908 ezer forinttal), és ettől nem sokkal marad el IV. kerület. A külső kerületek többsége ennél alacsonyabb (700-850 ezer forint közötti) ártartományban mozgott. A legolcsóbb átlagár a XXI. kerületet jellemezte tavaly (662 ezer forint).
„A fajlagos árak 9,2 százalékkal haladják meg a 2022-es árszintet”
– összegezte az adatokat a vezérigazgató, aki elmondta:
„a nagyobb és népszerűbb kerületekben 10 százalék alatt maradt a drágulás mértéke. A III. kerületben 3,6 százalékkal, a XI. kerületben 6,5, míg a pesti oldalon népszerű XIII. kerületben 2,8, a XIV. kerületben 7,8 százalékkal nőttek az átlagos négyzetméterárak. Két számjegyű árváltozást csak az alacsonyabb bázisértékű kerületek mutattak, ilyen a IX. és X. kerület, ahol 18 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak. Az árrekorder a XX. kerület, itt ugyan kiugróan magas, 25 százalékos növekedést tapasztalat az OC, de ebben a kerületben az összetételhatás némiképp torzította az adatokat. Minimális árcsökkenés csak a XV. és XVII. kerületekben volt kimutatható.”
A panellakások 742 ezer forintos, fajlagos átlagára 628-992 ezer forint között váltakozott kerületenként. A legmagasabb, vagyis 992 ezer forintos átlagár a II. kerületi csúsztatott zsalus lakásokra jellemző. A nagyblokkos panellakásokért a XI. kerületben kell a legtöbbet fizetni, 865 ezer forintot. A pesti oldalon a XIII. kerület a legdrágább, 846 ezer forinttal. A VIII. kerületben 794 ezer, a XIV. kerületben 766, a III. kerületben 762 ezer forint a négyzetméterár átlag értéke. A külső pesti kerület többségében 700 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek tulajdonost a lakások. Ettől a dél-pesti térség maradt el, ahol a XX. és XXI. kerületben 628 ezer forint az átlagár.
A panellakások négyzetméterára tavaly 3,9 százalékkal volt magasabb az ezt megelőző évinél. A legtöbb kerületben 4 százalék körüli áremelkedés volt irányadó: a népszerű III. kerületben 4,6, a XIII. kerületben 4,1, a IV. kerületben 3,4 százalékkal drágultak a lakások. Ennél jelentősebb drágulást könyvelhetett el a VIII. kerület a maga 15 százalékos áremelkedésével, ugyanakkor a legdrágább XI. kerületben már nem nőttek a négyzetméterárak.
A használt házak fajlagos ára 450-1 050 ezer forint között váltakozott kerületenként, a budai és pesti kerületek között ezúttal is komoly különbség mutatkozott. Amíg ugyanis a budai kerületekben megközelítette a milliós négyzetméterárat a fajlagos árszint (957 ezer forint), addig a pesti oldalon ennél jóval szerényebb volt az átlagár (566 ezer forint). A legdrágább a XII. kerület 1,05 milliós négyzetméterárral, de a III. és XI. kerület is meghaladta a milliós fajlagos átlagot, míg a II. kerület – 937 ezer forinttal – úgyszintén közel volt a lélektani határhoz. A hagyományosan olcsóbb XXII. kerületben 829 ezer forintos átlag érték jellemző. A pesti oldalon a XVI. kerület a legdrágább, 803 ezer forinttal, míg a XIV. kerület 777 ezer forinttal a második legdrágább. A külső pesti kerületek többségében azonban 500 ezer forint körüli átlagár jellemző, a dél-pesti térség kerületeiben (XX. és XXI.) 450 ezer forint a négyzetméterár átlag értéke.
A használt házak négyzetméterára 4,9 százalékkal emelkedett 2023-ban. Az ár azonban szélsőséges sávban, kerületenként jelentős, akár -20 és +40 százalék között is változott, ami ugyancsak az összetételhatásnak tudható be. A felújításra szoruló házakért jellemzően kevesebbet kértek, míg a jó állapotú ingatlanok az átlagárnál többe kerültek a budai és pesti oldalon egyaránt.
Kosztolánczy György szerint idén a tavalyi évhez hasonló árváltozás valószínűsíthető a piacon:
„Mindhárom használt szegmensben egy számjegyű áremelkedéssel kalkulálunk; ennél nagyobb drágulás csak a teljesen felújított, jó elhelyezkedésű ingatlanok esetében várható”
– fogalmazott az OC vezérigazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban
Műszaki innováció és élményalapú vásárlás Buda szívében
Személyes élményzónákkal, digitális integrációval és exkluzív nyitási programokkal erősíti budai jelenlétét a műszaki áruházlánc
A nyári bejelentést követően ma hivatalosan is megnyitotta kapuit a MediaMarkt legújabb, szám szerint 41. hazai áruháza az Allee bevásárlóközpont második emeletén. A műszaki áruházlánc az újbudai egységgel nem csupán a budai hálózatát bővíti, hanem omnichannel és élményalapú stratégiájára építve kifejezetten a személyes tapasztalásra és a komplex szolgáltatási élményre helyezi a hangsúlyt.
Az Allee kiválasztásában kulcsszerepet játszott a bevásárlóközpont forgalmas budai elhelyezkedése, magas látogatottsága és kiváló megközelíthetősége. A MediaMarkt ezzel egy olyan forgalmas kereskedelmi és közösségi helyszínen jelenik meg, amely a környéken élők mellett a város más részeiből érkezők számára is könnyen elérhető, így széles vásárlói réteget szolgál ki.
Az új áruházban a széles termékkínálat mellett hangsúlyos szerepet kap a személyes terméktapasztalat. A vásárlók nemcsak megnézhetik, hanem működés közben össze is hasonlíthatják, illetve ki is próbálhatják a készülékeket az interaktív tesztállomások egyikén vagy a TV experience zónában. Az új bolt emellett a teljes szolgáltatási paletta bázisaként szolgál: a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig minden elérhető egy helyen.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója és Mihók György áruházigazgató Allee
A bővítés szervesen illeszkedik a MediaMarkt omnichannel stratégiájába. A vásárlási folyamat ma már sok esetben online kezdődik: a vásárlók előzetesen tájékozódnak, összehasonlítják a termékeket és az árakat, majd eldöntik, hogyan szeretnék folytatni a vásárlást. A MediaMarkt célja, hogy ebben ne kelljen választani a digitális és a személyes csatornák között: az online vásárlás kényelmét az áruházakban elérhető terméktapasztalat, szakértői segítség és szolgáltatások egészítik ki.
„A műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó tényező. Minél összetettebb vagy nagyobb értékű egy vásárlás, annál fontosabb, hogy a vásárló ne csak információt kapjon, hanem személyesen is meggyőződhessen arról, hogy jó döntést hoz. Ebben a fizikai üzleteknek ma is nehezen helyettesíthető szerepük van: lehetőséget adnak a termékek kipróbálására, az összehasonlításra és arra, hogy a vásárló szakértőtől kérjen segítséget. Mi azt látjuk, hogy a technológia fejlődésével ez a személyes bizalom nem veszít az értékéből, sőt bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá válik. Az Allee megnyitása számunkra ezért nem egyszerűen hálózatbővítés, hanem befektetés egy olyan vásárlási élménybe, ahol a választék, a szakértelem és a személyes kapcsolat együtt teremt értéket” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége
Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.
A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.
„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.
„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”
– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.
Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.
„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”
– húzta alá.
Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.
Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.
A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Budapest adott otthont a Schneider Electric Europe Supplier Day 2026 nemzetközi stratégiai beszállítói eseményének
Budapest adott otthont a Schneider Electric Europe Supplier Day 2026 nemzetközi eseménynek, amely Európa meghatározó beszállítóit, a Schneider Electric vezetőit és iparági szakértőit hozta össze annak érdekében, hogy közösen határozzák meg az energiaipar és az ipari értéklánc jövőbeni prioritásait.
A Powering the Future mottó jegyében megrendezett esemény célja a stratégiai partnerségek további erősítése, a közös növekedési lehetőségek feltárása, valamint azoknak a kihívásoknak és lehetőségeknek a megvitatása volt, amelyeket az elektrifikáció, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és az új energiaigényes infrastruktúrák, többek között az adatközpontok fejlődése teremtenek.
A budapesti találkozón mintegy 250 fő vett részt, köztük a Schneider Electric vezetői és több mint 200 stratégiai partner képviselője. A rendezvény egyedülálló lehetőséget biztosított arra, hogy a vállalat és beszállítói ökoszisztémája közösen gondolkodjon a jövő kihívásairól, és olyan együttműködési irányokat határozzon meg, amelyek támogatják a gyorsabb, rugalmasabb és fenntarthatóbb működést.
A rendezvény délelőtti eseményeinek központi témája a Schneider Electric globális ellátási láncának átalakulása, valamint a stratégiai beszállítói partnerségek jelentősége volt. A program olyan témákat járt körül, mint a növekedés támogatása, a működési rugalmasság növelése és a közös végrehajtási képességek fejlesztése.
A Schneider Electric szerint a jövő energiaipari és ipari kihívásaira csak szoros együttműködéssel lehet hatékony válaszokat adni. A stratégiai partnerektől a vállalat nem pusztán stabil beszállítói kapcsolatot vár, hanem olyan együttműködést, amely hozzájárul a versenyképesség, a fenntarthatóság, a minőség és az innováció folyamatos fejlesztéséhez.
„A következő energiaipari korszakban az együttműködés lesz a siker kulcsa. Az elektrifikáció, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia által formált világban olyan partneri ökoszisztémákra van szükség, amelyek képesek együtt gyorsabban reagálni, innoválni és értéket teremteni ügyfeleink és a társadalom számára”
– mondta Siliga Tünde a Schneider Electric GSC Budapest HUB vezetője.
A délutáni program fókuszában azok a technológiai trendek álltnak, amelyek alapvetően formálják az energiafelhasználás jövőjét. Kiemelt téma volt az adatközpontok gyors fejlődése, a mesterséges intelligencia térnyerése és a digitális megoldások szerepe az energiahatékonyabb működés kialakításában.
A Schneider Electric szerint a digitalizáció és a mesterséges intelligencia nem csupán új technológiai lehetőségeket jelentenek, hanem hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy a Schneider Electric és beszállítói ökoszisztémája ezeket a fejleményeket a fenntartható növekedés lehetőségeivé alakítsa. A rendezvény részeként beszállítói fórumok, workshopok és vezetői egyeztetések is helyet kaptak, amelyek célja a tapasztalatcsere és az innovációs lehetőségek feltárása. A résztvevők olyan témákban osztották meg tapasztalataikat, mint az ellátási láncok ellenállóképessége, az ipari innováció, a digitalizáció, a fenntartható működés és a jövő gyártási megoldásai.
A Schneider Electric Europe Supplier Day 2026 üzenete, hogy a jövő energiaipari rendszereinek kialakítása közös feladat. A vállalat és stratégiai partnerei együtt dolgoznak azon, hogy az új technológiákban rejlő lehetőségeket hosszú távú értékteremtéssé alakítsák.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Új kutatás: a befektetés Magyarországon már nem csak a vagyonosok műfaja
-
Gazdaság2 hét ago
Olvadnak a betéti kamatok – most érdemes lépni
-
Ipar2 hét ago
Elérhetőbbé válik a fém 3D nyomtatás
-
Gazdaság2 hét ago
A bértranszparencia láthatóbbá teheti az anyasági bérhátrányt
-
Gazdaság2 hét ago
A Kamara nyitott egy új típusú feladatkör megfogalmazására
-
Gazdaság2 hét ago
A szőlő szereti a meleget, de a magyar borvidékeknek már túl sok jut belőle
-
Gazdaság2 hét ago
A szabálykövető vállalkozás ne versenyhátrányból, hanem versenyelőnyből induljon
-
Gazdaság2 hét ago
A Fenntarthatóbb mikrochipek, zöld gyógyszergyártás és személyre szabott rákterápiák





