Gazdaság

A külföldiek idén sem veszik el a magyarok munkáját

A magyar munkaerőpiac továbbra is nehéz helyzetben van, a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben öt és félszeresére nőtt a munkaerőhiány az elmúlt tíz évben. Ahhoz, hogy a gazdaság működjön, a beruházások ne maradjanak el, a hiányt pótolni kell, amiben kiemelt szerep jut 2024-ben a munkaerő-kölcsönző cégeknek.

„Az idei év egyik kulcs feladata országos szinten integrálni a munkaerőpiacra azt a mintegy 240 ezer munkavállalót, akik jelenleg az ország munkaerő-tartalékát jelentik. A kölcsönző cégek 2024-ben egyértelműen a belföldi munkaerő toborzására fókuszálnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem érkeznek külföldi munkavállalók majd Magyarországra”

– tájékoztat Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

Az ország potenciális munkaerő-tartaléka regionálisan eltérő értékeket mutat. A gazdasági előrejelzések szerint az elkövetkező 1-2 évben körülbelül 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség.

„Az utóbbi időben egyre többször olvashattunk arról, hogy a külföldiek elveszik a magyarok munkáját. Ez egy hatalmas tévhit, ami sajnos egyre jobban terjed a magyar munkavállalók között. A vállalatok, a munkaerő-kölcsönző cégek érdeke mindig is az volt, hogy Magyarországon magyar munkavállalókat foglalkoztassanak, és ez a jövőben is így lesz. Az elmúlt időszak törvénymódosításai pedig még inkább ezt a törekvést erősitik, azonban teljesen nem mondhat le az ország a külföldi dolgozók behozataláról, mert az beláthatatlan következményekkel járna a magyar gazdaságra nézve”

– hívja fel a figyelmet a Jobtain szakértője.

Aki integrálható és akar dolgozni, annak lesz munkája

Ahhoz, hogy az üres álláshelyek jelentős részét magyar munkavállalók töltsék be, szükség van a munkaerő-tartalék integrálására. A bevonhatóság mértéke függ a munkavállalók mobilitási hajlandóságától, a motiváltságától, és képességeitől.

„Egy vállalat hiába foglalkoztatna magyar munkaerőt, ha nem áll rendelkezésre az adott régióban akkora tartalék, amellyel betölthetők a felmerülő álláshelyek. Egy vállalatnak olyan mennyiségű és minőségű munkaerőre van szüksége, mellyel gond nélkül biztosítható a működése. A jelenlegi piacon a magyar munkavállalók aktivizálására mindenképpen szükség van, emiatt a mobilitási hajlandóság növelése is kiemelt feladata lesz idén a munkáltatóknak és a kölcsönzőknek a belföldi toborzás során”

– hangsúlyozza Mihályi Magdolna.

Jöhetnek a külföldiek, de a belföldi munkavállaló az első

Az idegenrendészeti törvény módosításával a külföldi munkavállalók behozatala még a korábbinál is szabályozottabbá vált, szigorúbbak lettek a feltételek és még több szűrőn kell átesnie az ide érkezőknek. A külföldi munkavállalókról azonban nem mondhat le teljes egészében Magyarország, mert vannak olyan munkakörök és pozíciók, melyekre a jelenleg nem dolgozó magyar munkavállalók valamilyen oknál fogva vagy nem alkalmasak, vagy egyszerűen nem vállalják, hogy ezekben dolgozzanak, és az is megeshet, hogy sokkal nagyobb egy-egy vállalatnak a létszámigénye, mint amennyi munkavállalót be tudnak toborozni.

„A magyar munkahelyek megtartásához jelenleg elengedhetetlen a külföldi munkavállalók behozatala, a befektetők ugyanis nem visznek beruházásokat olyan országokba, ahol nem számíthatnak elegendő mennyiségű és minőségű munkaerőre”

– mondja a szakértő.

A külföldiek sem jönnek kevesebb bérért, mint amennyit a magyarok keresnek

A béreket tekintve a külföldi munkavállalókra is a magyar jogszabályok vonatkoznak a munkaerő piacon. Egy adott vállalatnál a magyar és a külföldi munkaerő is ugyanakkora bért kap azonos munkakörben.

„A fizetést a Munka Törvénykönyvében meghatározott egyenlő bánásmód szabályai, valamint az adott kölcsönvevőnél/munkáltatónál érvényben lévő bértábla szerint, a munkakörhöz kötötten kapják a munkavállalók. Ez érvényes a túlóra és a műszakpótlék összegére is. Amiben különbség van a magyar és külföldi munkavállalók között, az a túlórázási hajlandóság. Ennek oka, hogy a külföldiek nagy része csak dolgozni jön Magyarországra. A családjától távol minden energiáját erre összpontosítja az alatt az idő alatt, amíg itt tartózkodik. Így a kötelező munkaidőn kívül egyértelmű, hogy van még szabad kapacitása plusz műszakot vállalni. Ugyanez igaz azokra a magyarokra is, akik szintén a családjuk nélkül mentek külföldre dolgozni és ott a minél magasabb kereseti lehetőség érdekében kihasználják a túlóra lehetőségét”

– összegez Mihályi Magdolna.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:felmérés külföldi magyarok munkavállalás

Up Next

Hosszú távú és megbecsült szakmára vágysz?

Don't Miss

Ne menekülj vállalkozóként se a pénzügyi nehézségek elől!

Gazdaság

Sikerrel zárult Shanghai magyarországi bemutatkozása

Október 30-31-én zajlott a Hungexpo területén a világ egyik legnagyobb, Kínai állami támogatással megvalósuló kiállítássorozata, a Shanghai Fair Trade Show budapesti állomása.

A többezer látogatót vonzó eseményen mintegy 130 kínai high-tech vállalkozás képviseltette magát a legkülönbözőbb szegmensekből. Az eseményen mások mellett előadást tartott Bihari Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, a HEPA vezérigazgatója, és Sun Jianping, a Shanghai Services Federation elnöke is.

Az eseményt elsősorban magyar vállalkozások képviselői látogatták, akiknek ez a koncentrált jelenlét kiváló alkalmat kínált, hogy akár több közvetlen kapcsolatot is kialakítsanak kínai gyártókkal és szolgáltatókkal. A minél intenzívebb kapcsolatfelvételt előre egyeztetett személyes találkozók is segítették a kínai és magyar cégek képviselői között ‒ mondta el Szabó Mónika, a rendezvény szervezését és kommunikációját magyar részről támogató a Gold Communications Kft. ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új házi fejlesztésű AI-platform a K&H-nál

A K&H Bank új szintre emelte a mesterséges intelligencia belső alkalmazását.

Elindult az ügyfelek által már jól ismert, Kate nevű, teljes egészében házon belül fejlesztett HR-asszisztens, amely már most több ezer munkavállalónak nyújt azonnali, pontos válaszokat szabadság, juttatások, képzések és adminisztrációs témákban. A rendszer nem egy dobozos megoldás, hanem nulláról felépített, skálázható AI-platform, amely a jövőben más területekre – például pénzügy, beszerzés vagy IT-támogatás – is tovább vihető lesz.

A fejlesztési folyamatban több bankon belüli csapat együttműködésével hozták létre a rendszer szabályozási és technológiai kereteit. Az AI nem kulcsszavak alapján keres, hanem természetes nyelven megfogalmazott kérdéseket értelmez, és validált belső tartalmakra építve ad választ. Fontos szempont volt az AI-hallucinációk minimalizálása, ezért a tudásbázis kizárólag jóváhagyott információkból épül fel. A rendszer használata már a bevezetés első szakaszában intenzív. Eddig minden hetedik kolléga kipróbálta a digitális asszisztenst. A fejlesztők ek visszajelző funkciót is beépítettek, amely valós időben segíti a működés finomhangolását.

A projekt megvalósítása nemcsak technológiai, hanem szervezeti kultúraváltást is jelentett. A hagyományos fejlesztési modell helyett agilis, gyors interakciókra építő működés valósult meg, amelyben több terület dolgozott összehangoltan. A K&H ezzel a fejlesztéssel hosszú távra fektette le egy vállalati AI-tudásmenedzsment rendszer alapjait, amelyre a következő bővítések is épülnek majd.

„A Kate-fejlesztés nemcsak egy sikeres AI-projekt, hanem fontos üzenet a technológiai szakembereknek is. A K&H-nál valódi innováción dolgozhatnak egy stabil, nagyvállalati környezetben, ahol a fenntartható megoldások, a szakmai fejlődés és a jövőálló tudás megszerzése nem ígéret, hanem működési alapelv. Az, hogy ezt a rendszert házon belül építettük fel, jól mutatja, milyen ereje van az agilis gondolkodásnak és a nyitott, együttműködő csapatmunkának. Büszkék vagyunk arra is, hogy nálunk a szakmai átjárhatóság, az emberi oldal ugyanúgy érték, mint a technológiai teljesítmény – ez az, ami hosszú távon is vonzóvá teszi a K&H-t az IT-szakemberek számára”

– mondta Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Mínuszban az e-kereskedelmi mérleg: ezek a cégek javíthatják az egyensúlyt

Erősen negatív Magyarország digitális külkereskedelmi mérlege: a hazai vásárlók egyre nagyobb arányban költenek külföldi webáruházakban, miközben a magyar e-kereskedők exportja csak lassan bővül.

A HungarEcomm Stars díj azokat a legvilágpiacképesebb e-kereskedelmi vállalatokat ismeri el, amelyek teljesítményükkel képesek enyhíteni a digitális kereskedelmi egyensúlyhiányt.

Az e-kereskedelem jelentősége messze túlmutat önmagán: a 2025-ben díjazott 40 vállalat a hazai webáruházak alig egy ezrelékét képviseli, mégis 2024-ben 258 milliárd forintos online forgalmat értek el, ami a teljes magyar e-kereskedelmi piac 20 százalékát adja. A több országba exportáló cégek négyszer gyorsabban növekedtek, mint a kizárólag belföldön működő szereplők, a PwC mezőnyelemzése szerint.

„Az e-kereskedelem a digitális gazdaság egyik legfontosabb innovációs inkubátora. Technológiai újító erejével, adatvezérelt működésével, gyors alkalmazkodóképességével és folyamatos fejlesztésre épülő kultúrájával közvetlenül erősíti a hazai digitális ökoszisztémát”

– hívta fel a figyelmet Szabó László, a díjat alapító Growww Digital alapító partnere.

Magyar világmárka 100 országban

Három kategóriában összesen 15 vállalat kapott elismerést, idén először a Magyarországon leányvállalattal rendelkező nemzetközi omnichannel cégek is nevezhettek.

Digital Star kategória: 1. Pepita Group Zrt. (pepita.hu); 2. Suller-Táp Kft. (kutyakajás.hu); 3. Webshop Global Kft. (pelenka.hu); 4. Leziter Kft. (homelux.hu); 5. iPon Computer Kft. (ipon.hu)
Local Omnistar kategória: 1. Euronics, 2. Praktiker, 3. Zákány Szerszámház, 4. Dockyard, 5. Reflexshop
Global Omnistar kategória: 1. IKEA, 2. MediaMarkt, 3. Rossmann, 4. dm, 5. iStyle
Exportkülöndíj: BioTechUSA

„A BioTechUSA sztori jól példázza, hogyan válhat egy magyar alapokra épülő vállalat globális sikertörténetté az e-kereskedelemben. A cég a hazai gyártásra, tudásra és szakemberbázisra építve tudott olyan nemzetközi növekedést elérni, amely ma több mint 100 országban biztosít jelenlétet. Fejlődése azt mutatja, hogy a magyar vállalatok is képesek világpiaci szinten versenyezni, ha tudatosan építenek exportpiacokra. Sikere inspiráló példa minden hazai e-kereskedő számára”

– indokolta a döntést Szabó László.

Már a 40-es listára kerülés is komoly nemzetközi mérce szerint mérhető eredmény: a vállalatoknak szigorú szakmai és pénzügyi feltételeknek kellett megfelelniük, és át kellett esniük a PwC, az Oander és a Growww Digital többszempontúértékelésén.

A legvilágpiacképesebb magyarországi omnichannel és e-kereskedők – 2025 (ABC sorrendben)

Alinda; Auchan; BestByte; BHP Gumi; BioTechUSA; Bortársaság; Brendon; Cosori; dm; Dockyard; Euronics; Forex; Fressnapf; Gammo; Heavy Tools; Homelux; IKEA; iPon; iSTYLE; JátékNet; Kutyakajás.hu; Kütyübazár; Libri; Libri-Bookline; Lumenet; MediaMarkt; Nutriversum; online Márkaboltok; Pelenka.hu; Pepita.hu; Petissimo; Praktiker; Reflexshop; REGIO JÁTÉK; Rossmann; SportSarok; Újház Bodrogi; Vágyaim.hu; Warnex; Zákány Szerszámház

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!