Gazdaság
A külföldiek idén sem veszik el a magyarok munkáját
A magyar munkaerőpiac továbbra is nehéz helyzetben van, a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben öt és félszeresére nőtt a munkaerőhiány az elmúlt tíz évben. Ahhoz, hogy a gazdaság működjön, a beruházások ne maradjanak el, a hiányt pótolni kell, amiben kiemelt szerep jut 2024-ben a munkaerő-kölcsönző cégeknek.
„Az idei év egyik kulcs feladata országos szinten integrálni a munkaerőpiacra azt a mintegy 240 ezer munkavállalót, akik jelenleg az ország munkaerő-tartalékát jelentik. A kölcsönző cégek 2024-ben egyértelműen a belföldi munkaerő toborzására fókuszálnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem érkeznek külföldi munkavállalók majd Magyarországra”
– tájékoztat Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.
Az ország potenciális munkaerő-tartaléka regionálisan eltérő értékeket mutat. A gazdasági előrejelzések szerint az elkövetkező 1-2 évben körülbelül 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség.
„Az utóbbi időben egyre többször olvashattunk arról, hogy a külföldiek elveszik a magyarok munkáját. Ez egy hatalmas tévhit, ami sajnos egyre jobban terjed a magyar munkavállalók között. A vállalatok, a munkaerő-kölcsönző cégek érdeke mindig is az volt, hogy Magyarországon magyar munkavállalókat foglalkoztassanak, és ez a jövőben is így lesz. Az elmúlt időszak törvénymódosításai pedig még inkább ezt a törekvést erősitik, azonban teljesen nem mondhat le az ország a külföldi dolgozók behozataláról, mert az beláthatatlan következményekkel járna a magyar gazdaságra nézve”
– hívja fel a figyelmet a Jobtain szakértője.
Aki integrálható és akar dolgozni, annak lesz munkája
Ahhoz, hogy az üres álláshelyek jelentős részét magyar munkavállalók töltsék be, szükség van a munkaerő-tartalék integrálására. A bevonhatóság mértéke függ a munkavállalók mobilitási hajlandóságától, a motiváltságától, és képességeitől.
„Egy vállalat hiába foglalkoztatna magyar munkaerőt, ha nem áll rendelkezésre az adott régióban akkora tartalék, amellyel betölthetők a felmerülő álláshelyek. Egy vállalatnak olyan mennyiségű és minőségű munkaerőre van szüksége, mellyel gond nélkül biztosítható a működése. A jelenlegi piacon a magyar munkavállalók aktivizálására mindenképpen szükség van, emiatt a mobilitási hajlandóság növelése is kiemelt feladata lesz idén a munkáltatóknak és a kölcsönzőknek a belföldi toborzás során”
– hangsúlyozza Mihályi Magdolna.
Jöhetnek a külföldiek, de a belföldi munkavállaló az első
Az idegenrendészeti törvény módosításával a külföldi munkavállalók behozatala még a korábbinál is szabályozottabbá vált, szigorúbbak lettek a feltételek és még több szűrőn kell átesnie az ide érkezőknek. A külföldi munkavállalókról azonban nem mondhat le teljes egészében Magyarország, mert vannak olyan munkakörök és pozíciók, melyekre a jelenleg nem dolgozó magyar munkavállalók valamilyen oknál fogva vagy nem alkalmasak, vagy egyszerűen nem vállalják, hogy ezekben dolgozzanak, és az is megeshet, hogy sokkal nagyobb egy-egy vállalatnak a létszámigénye, mint amennyi munkavállalót be tudnak toborozni.
„A magyar munkahelyek megtartásához jelenleg elengedhetetlen a külföldi munkavállalók behozatala, a befektetők ugyanis nem visznek beruházásokat olyan országokba, ahol nem számíthatnak elegendő mennyiségű és minőségű munkaerőre”
– mondja a szakértő.
A külföldiek sem jönnek kevesebb bérért, mint amennyit a magyarok keresnek
A béreket tekintve a külföldi munkavállalókra is a magyar jogszabályok vonatkoznak a munkaerő piacon. Egy adott vállalatnál a magyar és a külföldi munkaerő is ugyanakkora bért kap azonos munkakörben.
„A fizetést a Munka Törvénykönyvében meghatározott egyenlő bánásmód szabályai, valamint az adott kölcsönvevőnél/munkáltatónál érvényben lévő bértábla szerint, a munkakörhöz kötötten kapják a munkavállalók. Ez érvényes a túlóra és a műszakpótlék összegére is. Amiben különbség van a magyar és külföldi munkavállalók között, az a túlórázási hajlandóság. Ennek oka, hogy a külföldiek nagy része csak dolgozni jön Magyarországra. A családjától távol minden energiáját erre összpontosítja az alatt az idő alatt, amíg itt tartózkodik. Így a kötelező munkaidőn kívül egyértelmű, hogy van még szabad kapacitása plusz műszakot vállalni. Ugyanez igaz azokra a magyarokra is, akik szintén a családjuk nélkül mentek külföldre dolgozni és ott a minél magasabb kereseti lehetőség érdekében kihasználják a túlóra lehetőségét”
– összegez Mihályi Magdolna.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
MWC 2025: A HONOR elkötelezett a nyitott együttműködések terén
Az idei barcelonai MWC a HONOR két fontos beszélgetésen is részt vett. Mind a Connect X Fireside Chaten, mind az AI+ panelbeszélgetés keretében az iparág vezető vállalatainak képviselői beszélgetnek arról, hogy miként képzelik el az összekapcsolt intelligens jövőt.
A kerekasztalokon beszélgetéseinél a közös cél egyértelmű volt: az AI technológia által hozott kihívások és lehetőségek kezeléséhez minden eddiginél nagyobb szükség van a nyílt együttműködésre. Ezt tükrözi a nemrégiben bemutatott HONOR ALPHA TERV is. Az új vállalati stratégia megvalósítása során a HONOR a partnerekkel együttműködve maximalizálni fogja az emberi lehetőségeket az intelligens világ befogadása érdekében.
„Ahogy a fizikai mesterséges intelligencia korszakába lépünk, meg kell nyitnunk az iparági határokat, és közösen kell létrehoznunk egy új paradigmát a mesterséges intelligencia ökoszisztéma számára. Ezt úgy érhetjük el, ha megnyitjuk az iparág AI képességeit, hogy platformot biztosítunk az eszközök szélesebb körének, lehetővé téve a különböző operációs rendszerek közötti zökkenőmentes együttműködést, és értékmegosztó ökoszisztémát építünk”
– mondta James Li, a HONOR vezérigazgatója.
Intelligens ökoszisztémák kiépítése az egyszerű összekapcsolhatóságon túl
A Fireside Chat beszélgetés során a vita központi témája az volt, hogy az egyszerű összekapcsolhatóságon túlmenően olyan intelligens ökoszisztémákat kell létrehozni, amelyek proaktívan kezelik a felhasználói igényeket. A HONOR olyan jövőképet osztott meg, amelyben a technológia előre látja és leegyszerűsíti a mindennapi feladatokat, és olyan példákat hozott fel, mint az okostelefonok zökkenőmentes összekapcsolódása a járművekkel és az otthonokkal, valamint a viselhető eszközök, amelyek személyre szabott egészségügyi információkat nyújtanak. Ez a vízió a HONOR ALPHA TERV révén válik valóra, ami aláhúzza a vállalat elkötelezettségét az emberközpontú dizájnnal rendelkező, csúcstechnológiát ötvöző innovációk iránt, amelyek minden eddiginél jobban átalakítják a termelékenységet, a társadalmat és a kultúrát.
A mesterséges intelligencia összekapcsolhatóságának és innovációjának támogatása az együttműködésen keresztül
A beszélgetés kiemelte az iparági együttműködés kritikus szerepét az innováció és az átjárhatóság biztosításában. A HONOR, felismerve az együttműködés szükségességét a szabványok meghatározásában, következetesen támogatta a nyílt együttműködést a legfontosabb iparági vezetőkkel az egységes AI-csatlakozási szabványok és megoldások kidolgozása érdekében.
Az AI technológia fejlődésével, a fizikai AI-korszak bevezetésével és azon túl, a nyílt, intelligens ökoszisztéma közös létrehozására irányuló erőfeszítés egyre fontosabbá válik, ahogy egyre több iparági szereplő navigál a fejlődő technológia világának összetett viszonyai közepette.
Továbbra is nagy hangsúly az eszközre telepített technológiákon
Az AI+ panelbeszélgetésen a HONOR megosztotta az eszközre telepített és a felhőalapú mesterséges intelligencia közötti egyensúlyt, megismételve a szerepek egyértelmű megkülönböztetésének fontosságát. A világ első GUI-alapú mobil AI-asszisztensének, a teljes ökoszisztéma-csere technológiájának és az AiMAGE-nek a példáján keresztül – amelyek mindegyike a HONOR legutóbbi előadásán szerepelt – a HONOR kézzelfogható bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy hogyan helyezi előtérbe a felhasználói adatvédelmet az eszközön belüli folyamatokkal, miközben okosan kihasználja a felhő hatalmas számítási erőforrásait anélkül, hogy az adatbiztonságot veszélyeztetné.
A HONOR álláspontját a felhasználói adatvédelem prioritásként való kezeléséről a nemrégiben közzétett adatvédelmi fehér könyv is megerősítette, amelyre a panelbeszélgetés során is hivatkoztak. A fehér könyv öt alapelvet részletez, amelyet a vállalat a felhasználói adatok védelme során betart: az adatok minimalizálása; az érzékeny adatok védelme az eszközön; először az eszközön történő feldolgozás; az adatok érzékenységének kiiktatása és titkosítása a felhőbe való feltöltés előtt; és az adatok törlése a használat után.
A HONOR megismételte továbbá a határok megnyitásának fontosságát az intelligens jövő érdekében, és az iparági partnereket összefogásra szólította fel. A vállalat tovább dolgozik a HONOR ALPHA TERV végrehajtásán, és nyílt együttműködésben dolgozik együtt az iparági partnerekkel, miközben lépésről lépésre halad az új intelligens jövő és az emberi lehetőségek maximalizálása érdekében.
Március 3-a és 6-a között az MWC 2025 látogatói a HONOR és partnerei legújabb innovációit ismerhetik meg a HONOR standjánál, amely a barcelonai Fira Gran Via 3. csarnokának 3H10-es standján található.
További információk a HONOR holnapján: https://www.honor.com/hu/
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Leveri a kamatokat a piaci verseny a hitelpiacon
Nemhogy kamatemelési, de kamatcsökkentési hullámmal érkezik a tavasz a lakossági hitelpiacra. Ráadásul piaci innovációra, az állampapírokból érkező pénzekre adott kamatkedvezményes hitelre is látunk példát a piacon – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Beigazolódott a BiztosDöntés.hu korábbi prognózisa, amely szerint alaptalanok azok a hangok, amely szerint a tavaszi lakáshitel-kihelyezési boomra a bankok kamatemeléssel fognak ráfordulni. A március elsejétől érvényes új kondíciós listákon egyetlen kamatemelést sem találunk a lakáshitelek esetében.
Az állampapírokra is ráhajtanak a hitelezés felfuttatásához
Sőt, ahogy arra Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője felhívja a figyelmet, a CIB Bank piaci innovációval is igyekszik meglovagolni az állampapír hozamfizetés után a piacra érkező pénzeket: a legalább havi 800 ezer forintot a kölcsönszerződésben megjelölt bankszámlára befizető ügyfelek a banknál vezetett betét- és értékpapírszámlák egyenlege alapján még komoly kamatkedvezményre jogosultak a 10 éves futamidejű Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel és a 11-30 évre felvett lakáshiteleik után.
A standard, 7,99 százalékos kamat a Mozgástér Kedvezménycsomagban 10 millió forint alatti megtakarítási egyenleg esetén 6,59 százalékra, 10 millió felett 6,19 százalékra csökken. A 20-40 milliós megtakarítási egyenleggel bírók kamata benéz 6 százalék alá, 5,99 százalékra, 60 millióig 5,79 százalék, míg a 60 millió forint feletti megtakarítással bíró ügyfelek 240 bázis pontos kamatkedvezményt kapnak, így hitelük kedvezményes kamata 5,59 százalék.
A CSOK-hiteleseknek is van kedvező ajánlat
A CIB Bank a CSOK Plusz hitelt piaci hitellel kiegészítőknek ajánlja a CIB Kamatkedvezmény Duó termékét, ahol a CSOK hitellel együtt igényelt kiegészítő kölcsön 5,75 százalékon érhető el – itt elegendő 600 ezer forintos havi jóváírást teljesíteni.
Kamatcsökkentésről szól a személyi kölcsön piac is
Éles verseny van a személyi kölcsönök piacán is – emlékeztet a BiztosDöntés.hu szakértője. Az Erste ennek hatására visszacsökkentette a február elején megemelt kamatait a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel esetében. A mostani kamatcsökkentés 9-29 bázispontos volt, a legkomolyabban az 1,5-8 millió forintos 66-84 hónapra igényelt hiteleknél van – itt a kamat 17,01 százalékról 16,72 százalékra csökkent.
Az OTP Bank is csökkentette március 1-től a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel kamatát a legalacsonyabb hitelösszegsávban 2-3,1 millió forint között 16,99 százalékról 16,72 százalékra.
Március elsejétől a CIB Bank is csökkentette a személyi kölcsön kamatait a legkedvezőbb “A” és “B” ügyfélminősítésű sávban a kamatcsökkentés mértéke 0,3-1,3 százalékpont közötti. A legnagyobb csökkentés a “B” ügyfélminősítésű sávban a 7 millió forintot meghaladó hitelösszeg esetén volt, itt 11,99 százalékról 10,69 százalékra csökkent a kamat. A legkisebb kamatot a 7 millió forintot meghaladó összegű kölcsönt igénylő A ügyfélminősítéssel bíró ügyfelek élvezhetik – nekik 9,64 százalékon hitelez a CIB.
Korábban, február közepén az MBH Bank nyeste meg a Személyi Kölcsön Extra Plus hitelének kamatait. A csökkentés 6,99 millió forintig 50 bázispontos volt, ám az újonnan létrehozott 7 millió forint feletti sávban így már immár az MBH is egyszámjegyű, 9,99 százalékos kamatot kínál – hívja fel a figyelmet Gergely Péter.
Az UniCredit Bank nem nyúlt a kamatokhoz, de május végéig meghosszabbította a Fix Kamat személyi kölcsönnél, a Green személyi kölcsönnél és Felújítási személyi kölcsönnél az egy havi törlesztő visszajár, illetve Online Plusz 30 000 forint visszajár akcióját.
Márciusi emelésről a BiztosDöntés.hu összegzése szerint egyedül a Raiffeisen Bank adott hírt – itt a 450 ezer forintos jövedelmet igazoló ügyfeleknek múlt szombattól a korábbi 8,09 százalékpont helyett csak 7,5 százalékpontos kamatkedvezmény jár, így a kedvezményes kamat mértéke 9,9 százalékról 10,49 százalékra nőtt – ám a bank még ezzel a kamattal is versenyképes – emlékeztet Gergely Péter.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Lehet a termékelőfizetés az e-kereskedelem jövője?
Egyelőre a 18-79 éves magyar lakosság alig fele hallott a termékelőfizetéses e-kereskedelemről és mindössze 8 százalék próbálta már ki ennek valamilyen formáját – derült ki a Reacty Digital 2025. januári felméréséből.
A megoldás gyerekcipőben jár még hazánkban, azonban az egyre változatosabb szolgáltatók és elérhető termékkategóriák segíthetik a kipróbálók arányának emelkedését. A 30 év alattiak körében általánosságban is népszerűbbek az előfizetések, ami pozitív jövőképet jelenthet a modell szélesebb körű elterjedése szempontjából.
Online termékelőfizetés alatt elsődlegesen azt értjük amikor a vásárló rendszeres időközönként (pl. negyedévente) kap egy csomagot, ami tartalmazhat általa összeválogatott dolgokat (pl. eledel a háziállatainak), vagy akár a webáruház által összeállított termékcsomagot (pl. tematikus könyvcsomag). A kérdőív szempontjából szintén a termékelőfizetések közé soroltuk azt, ha az előfizetés egy fix összeg kifizetése által állandó kedvezményeket biztosít (pl. ingyenes kiszállítás minden rendelésre vagy kedvezményes ár egyes termékekre).
Felmenő rendszerben gyűrűzhet be a termékelőfizetés a magyar piacra
A januári kutatás alapján egyelőre a 18-79 éves magyar lakosság kevesebb mint fele (45%) hallott arról, hogy termékekre is lehet online előfizetni, ami azt mutatja, hogy ez a koncepció még nem kifejezetten elterjedt hazánkban. Minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy van tudomása ilyen lehetőségről: míg a 60 év felettiek közül tízből hárman (29%), addig a 30 év alattiak közül tízből heten (73%) hallottak már online termékelőfizetésekről. A fiatalabbak egyébként mindenféle előfizetés irányába nyitottabbak, legyen szó akár streaming szolgáltatásról vagy újságelőfizetésről. A körükben való ismertség a jövőben elősegítheti ennek a termékelőfizetéses üzleti modellnek a szélesebb körű elterjedését is, hiszen hosszabb távon a jelenlegi fiatalok válnak idősebbé, a későbbi fiatalok pedig már egy ilyen szempontból sokkal érettebb piacra lépnek be.
A modell terjedését természetesen nem csak a lakossági érdeklődés befolyásolja, kínálati oldalról is szükség van a lehetőség biztosítására, de a kereskedők nyitottnak mutatkoznak a modell irányába.
Az elköteleződéstől való félelem és az érzékelt haszon hiánya jelent akadályt a termékelőfizetésnek
A felnőtt magyarok bő fele (55%) nem szívesen vállalna hosszú távú (pl. egy éves) elköteleződést termékelőfizetések esetén, ami egy kifejezetten nagy visszatartó erő lehet a modell terjedésével szemben. Ugyanakkor ellensúlyozható azzal, ha például havi vagy negyedéves fizetési konstrukciót biztosít a webáruház, ezáltal lehetőséget adva arra, hogy a fogyasztó egyszerre kisebb összeget fektessen csak az előfizetésbe, illetve könnyebben lemondhassa azt, amennyiben mégsem felel meg az igényeinek.
Mindössze tízből hárman érzik azt, hogy az előfizetéses modell kényelmesebb lehet számukra, illetve időt spórolhat az egyedi rendelésekhez viszonyítva, és csupán a felnőttek negyede (24%) jelezte, hogy szívesen előfizetne olyan termékre, amit amúgy is rendszeresen vásárol. A 18-79 évesek közel fele (45%) viszont úgy érzi, hogy a termékelőfizetési modell inkább csak marketingfogás, nem pedig valódi előny a fogyasztók számára, 38 százalék kifejezetten lehúzásnak érzékeli ezt a megoldást. Tízből négy (43%) felnőtt magyar szerint pedig felesleges vásárlásra ösztönzi az embereket egy-egy ilyen termékelőfizetési lehetőség. A fiatalabb korosztályok minden szempontból pozitívabban fordulnak a termékelőfizetéses modellek irányába: minél fiatalabb valaki, annál nyitottabb arra, hogy kipróbáljon egy ilyen csomagot, annál inkább érez pozitív velejárókat (pl. kényelem, időspórolás), és annál kevésbé szkeptikus az előfizetések vásárlói hasznával kapcsolatban (pl. csak marketingfogás).
A szolgáltatáselőfizetéseket már megszoktuk, a termék még újdonságként hat
A 18-29 évesek háromnegyedének (74%) van, vagy volt valaha valamilyen előfizetése, míg a 60-79 évesek körében ez az arány csupán 23 százalék. A legnépszerűbbek egyértelműen a streaming szolgáltatások (pl. Netflix, Spotify), tízből hat (61%) szolgáltatáselőfizetőnek van vagy volt ilyen csomagja, minden negyedik (25%) pedig valamilyen közösségi médiának a prémium csomagjára fizet(ett) elő.
Bár a felnőtt lakosság kifejezetten kis hányada (8%) rendelkezik jelenleg termékelőfizetéssel, akiknek van ilyesmijük, azok többnyire elégedettek vele, aminek oka elsősorban az időmegtakarítás, valamint a kényelmes használat és a kedvező ár-érték arány. Bár a többség inkább a mérleg pozitív oldalára helyezi az ár-érték arányt, az elégedetlenkedők elsődleges indoka a túl drága előfizetési csomag, ami a lakosság árérzékenységét tükrözi.
Az árérzékenység az előfizetéseknél is megjelenik
Ami a jövőbeli terveket illeti, a legtöbben egészséghez kapcsolódó termékekre fizetnének elő, illetve élelmiszerre vagy állateledelre. Ezek a választások könnyen megérthetőek, hiszen az említett termékkategóriák gyorsan forgó fogyasztási cikknek minősülnek, vásárlásuk általában nem opcionális és sokszor rendszeres, illetve jól előre jelezhető.
A termékelőfizetésre nyitottak közül tízből hatan (61%) csak akkor fizetnének elő a jövőben, ha ez anyagi kedvezménnyel (is) jár számukra, tízből hárman (28%) fizetnének ugyanannyit a termékért, mint egyedi vásárlás során és csupán tízből egy fő (11%) érzi úgy, hogy az előfizetés kényelme érdekében akár 5-10 százalékkal többet is fizetne az adott termékért.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban2 hét ago
A Kia PV5 PBV újradefiniálja a tér és a mobilitás fogalmát
-
Gazdaság2 hét ago
Világszerte megnőtt az érdeklődés a biológiai megoldások iránt a mezőgazdaságba
-
Mozgásban2 hét ago
Érdemes időben gondolni az abroncsok szezonális cseréjére – figyelmeztet a Hankook szakértője
-
Gazdaság2 hét ago
100 millió forintos támogatással segíti a Richter Gedeon Nyrt. Centenáriumi Alapítvány a közoktatási intézmények természettudományos fejlesztését
-
Zöld2 hét ago
Rangos díjakkal ismerték el a SPAR kevesebb műanyagot igénylő, innovatív csomagolási megoldását
-
Tippek2 hét ago
Ezek a legkecsegtetőbb pályák a mai fiataloknak
-
Tippek2 hét ago
Az európaiak 71%-a aggódik amiatt, hogy gyereke megrongálja telefonját
-
Gazdaság2 hét ago
A magyar befektetők több mint fele hatalmas lehetőséget hagy ki