Gazdaság
Tovább drágult a vidéki bérlakáspiac
Jelentős áremelkedés tapasztalható a vidéki albérletpiacon, az Otthon Centrum elemzése szerint egy év alatt 30 százalékkal nőtt az átlagos havi bérleti díj. Továbbra is a főváros V. kerületében a legdrágább bérelni, a panellakás pedig még mindig a legolcsóbb opció.
A budapesti téglalakások átlagos havi bérleti díja 235 ezer forint volt tavaly, ami 14,1 százalékkal magasabb a 2022-es átlag értéknél. A százezer főnél népesebb vidéki városokban az előző esztendőben 168 ezer forint volt a lakások átlagos bérleti díja, ami már 30 százalékkal haladja meg az ezt megelőző évet – derült ki az Otthon Centrum (OC) éves összesítéséből. Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető elmondta, Budapesten tavaly az V. kerületben volt a legdrágább a bérlakás, átlagosan 321 ezer forintot kértek a bérbeadók. Ennél valamivel kedvezőbb a havi bérleti díj átlag értéke a VI. kerületben (298 ezer forint), majd a II. kerület (294 ezer) és az I. kerület (284 ezer forint) a sorrend.
A budai és belvárosi kerületek többsége a 200-250 ezer forint közötti ártartományban mozog. A legdrágább a XII. kerület (247 ezer forint), majd a XIII. kerület következik (241 ezer forint). Jelentős kereslet mutatkozik az egyetemek környékén a XI. kerületben, itt már 236 ezer forintos havi bérleti díj jellemző, ahogy a Duna másik oldalán elterülő IX. kerületben és Óbudán is. A legolcsóbb városrész a belvárosban a VII. és VIII. kerület (200 ezer forint). A külső pesti városrészek kevésbé közkedveltek az albérletkeresők körében, bár a 173 ezer forintos átlagos havi bérleti díj alternatíva lehet azoknak, akik kiszorulnak a belvárosi bérlakáspiacról.
„A bérleti díjakra jelentős hatással van a bérlemény szobaszáma: minél több szoba van az adott albérletben, annál többet kérnek a bérbeadók”
– jellemezte az ár és a szobaszám kapcsolatát a szakember. Az egyszobás albérletek átlagos havi bérleti díja a fővárosban 151 ezer forint, míg a kétszobásé 218 ezer forint. A háromszobás lakásokért viszont már százezer forinttal többet kell fizetni, átlagosan 308 ezer forintot. Jellemzően a kisebb, egy-kétszobás lakások drágultak jobban, 14,5 százalékkal, míg a háromszobások esetében 3,8 százalékos bérleti díj emelkedést mért az OC tavaly.
A nagyobb vidéki városokban 168 ezer forintos átlagos havi bérleti díj az irányadó. Tavaly is Székesfehérvár volt a legdrágább, a havi lakbér átlag értéke 210 ezer forint, majd Győr következik 190 ezer forinttal. Jellemzően ebben a két városban drágultak leginkább az albérletek. Szegeden, Miskolcon és Debrecenben 145-160 ezer forint az átlag érték, ami 10 százalék alatti növekedést jelent.
A panellakások bérleti díja továbbra is kedvezőbb a téglalakással szemben. Arról nem beszélve, hogy minél nagyobb a házgyári ingatlan, annál nagyobb az árelőnye az említett ingatlantípushoz képest. Budán és a belvárosban 200 ezer forintos átlag értéken lehetett panellakást bérelni, míg a külső pesti kerületekben 156 ezer forint az átlag. A régió központokban már csak 125 ezer, a kisebb megyei jogú városokban 120 ezer forint volt tavaly az átlagos havi bérleti díj.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A pénz pszichológiája – Hogyan gondolkodjunk helyesen a pénzről?
A pénzügyi döntéseinket sokszor nem racionális számítások, hanem érzelmek, beidegződések és társadalmi hatások alakítják. Morgan Housel amerikai pénzügyi író és befektetési szakértő világszerte ismertté vált A pénz pszichológiája című könyvével, amely az utóbbi évek egyik legnagyobb hatású pénzügyi sikerkönyve lett.
A könyv nem tipikus befektetési kézikönyv: Housel nem bonyolult tőzsdei stratégiákat vagy gyors meggazdagodási tanácsokat oszt meg, hanem azt vizsgálja, hogyan viszonyulunk a pénzhez – és ez a viszony hogyan határozza meg anyagi jólétünket, biztonságunkat és életminőségünket.
Miről szól a könyv?
Housel 20 fejezeten keresztül mesél el történeteket, anekdotákat és kutatási eredményeket, amelyek rávilágítanak:
-
a pénzügyi döntéseinket sokszor a pszichológia vezérli, nem pedig a matematika,
-
a szerencse és a kockázat szerepe nagyobb, mint gondolnánk,
-
a hosszú távú gondolkodás és a türelem többet ér, mint a legokosabb befektetési trükk,
-
és hogy a pénz valódi értéke a szabadságban rejlik – abban, hogy saját magunk rendelkezhetünk az időnk és életünk felett.
A kötet legnagyobb ereje abban rejlik, hogy közérthetően, mindennapi példákkal mutatja be a pénzügyek világát. Ezáltal a laikus olvasó is könnyedén megérti, miért fontos az érzelmeink és szokásaink tudatos kezelése a pénz kapcsán.
Ki Morgan Housel?
Morgan Housel az Egyesült Államok egyik legismertebb pénzügyi gondolkodója és írója.
-
Korábban a The Motley Fool és a The Wall Street Journal szerzője volt, ahol befektetési és gazdasági témákról írt.
-
Többször elnyerte a Society of American Business Editors and Writers díját gazdasági újságírásért.
-
Jelenleg a Collaborative Fund társtulajdonosa, ahol startupok és innovatív vállalkozások finanszírozásával foglalkozik.
„A pénz pszichológiája” több mint 4 millió példányban kelt el világszerte, és számos nyelvre lefordították, köztük magyarra is.
Kinek ajánlható a könyv?
Ez a könyv mindenkinek szól, aki:
-
szeretné megérteni a saját pénzügyi szokásait,
-
gyakran hoz impulzív vagy érzelmi döntéseket pénzügyekben,
-
hosszú távon szeretne biztonságot és stabilitást teremteni,
-
nem csak gazdagodni akar, hanem felismerni a pénz valódi szerepét az életében.
A „Pénz pszichológiája” nemcsak befektetőknek és pénzügyi szakembereknek nyújt értékes tanulságokat, hanem bárkinek, aki tudatosabban szeretne bánni a pénzzel.
Morgan Housel könyve arra tanít, hogy a pénzügyekben sokszor nem az számít, mennyit tudunk a piacokról, hanem az, hogyan tudjuk kezelni önmagunkat. A jó pénzügyi döntések kulcsa nem a zsenialitás, hanem a türelem, az önkontroll és a tudatos gondolkodás.
Ha szeretnél tisztábban látni saját pénzügyi szokásaidban, és új szemszögből megérteni a pénz szerepét az életedben, érdemes elolvasnod Morgan Housel A pénz pszichológiája című könyvét.
A pénz pszichológiája
A pénz életünk minden területén jelen van, mindannyiunkat befolyásol, és legtöbbünket összezavar. Mindenki kicsit másképpen gondolkodik róla.
Az, hogy mennyire bánsz jól a pénzzel, nem szükségszerűen azon múlik, amit tudsz. Sokkal inkább azon, hogyan viselkedsz. A helyes viselkedés pedig – még az igazán okos embereknek is – nehezen tanítható.
A pénzre – így a befektetésre, a személyes pénzügyekre és az üzleti döntésekre – általában matematikai alapú területként gondolunk, és ekként tanítjuk. Olyan területként, ahol az adatok és a képletek egyértelműen megmondják, mit kell tenni. Ám a valóságban az emberek nem Excel-táblában hozzák meg pénzügyi döntéseiket, hanem a családi asztalnál vagy üzleti tárgyalásokon, ahol személyes történetük, egyedi világnézetük, egójuk, büszkeségük és fura ösztönzők keverednek egymással.
A pénzügyi siker nem egzakt tudomány. Egyfajta szociális készség, amelynél a viselkedésed a tudásodnál is többet számít.
Ezt a készséget nevezi a díjnyertes szerző, Morgan Housel a pénz pszichológiájának. A könyvében megosztott rövid történetekkel rávezeti az olvasót arra, hogy a pénz technikai oldalánál fontosabb az emberi tényező, és időtlen tanításokat olvashatunk vagyonról, mohóságról, boldogságról és az élet egyik legalapvetőbb kellékéről – a pénzről.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Zártkertek menthetnék meg a fiatalokat a lakásdrágulástól
Meglepő ötlet fékezheti meg a lakásárakat
A zártkertek lakóingatlanokká minősítését javasolja a hmhm.hu véleménycikke annak érdekében, hogy a szeptember 1-jén induló Otthon Start 3%-os lakáshitelprogram ne okozzon árrobbanást a lakáspiacon. A portál szerint a mezőgazdasági művelés alól kivont, kihasználatlan zártkertek bevonása jelentősen növelhetné a kínálatot, így fékezhetné az árak emelkedését, sőt akár csökkenést is eredményezhetne. A cikk úgy véli, ez különösen a fiatal vásárlóknak kínálna megfizethető alternatívát. Orbán Viktor korábban a Kossuth rádióban hangsúlyozta: az árplafonokkal és értékhatárokkal a kormány elejét kívánja venni a piaci túlfűtöttségnek.
A szeptember 1-én elindult Otthon Start 3%-os lakáshitellel sokan úgy gondolják, hogy jelentős áremelkedést okozhat a lakáspiacon. Ezzel szemben a miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában még korábban ismertette, hogy a program a vásárlókat, a fiatalokat támogatja, ugyanakkor az ingatlanárak elszabadulását korlátozó intézkedéseket is bevezettek, így előzve meg az áremelkedést.
A kormányfő kiemelte: a támogatás nem vonatkozik luxusingatlanokra. A bevezetett korlátok értelmében a támogatással vásárolt lakás ára legfeljebb 100 millió forint, családi ház esetén pedig 150 millió forint lehet. Emellett négyzetméterenként legfeljebb 1,5 millió forintos árat engedélyez a program, függetlenül attól, hogy új vagy használt ingatlanról van szó. A miniszterelnök szerint ezek az árplafonok biztosítják, hogy a konstrukció valóban a családokat és a fiatal vásárlókat segítse, miközben megakadályozzák a mesterséges áremelkedést a lakáspiacon. Úgy fogalmazott: a kormány a gyors indulás után kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésre számít az ingatlanpiacon.
Vele szemben nagyon sok ingatlanpiaci szakértő és egyéb közszereplő is megszólalt, hogy ezek a korlátozások nem elengedőek ahhoz, hogy ne történjen meg egy újabb ingatlan árrobbanás, amelynek köszönhetően idővel nagyon sok magyar honfitársunknak tenné lehetettlenné a lakáshoz jutást. Ezzel kapcsolatban nagyon sokan hangoztatják kormányellenes negatív álláspontjukat – köztük többek között Magyar Péter is -, de senki sem képes olyan megoldási javaslattal előállni, mint a Kormány, amivel a kritika helyett inkább a honfitársait támogatná.
A hmhm.hu szerint mindig mindenre meg van megfelelő megoldás, többek között erre – a kritikusok által sokat jelzett – lakáspiaci problémára is, amit ez a kedvezményes lakáshitel program idehaza okozna. Ha esetleg a kritikusoknak mégis igazuk lenne, akkor annak igen komoly politikai- és társadalmi következményei lennének.
Belterületi ár töredékéért juthatnának saját házhoz
Annak érdekében, hogy a plusz kereslet tényleg ne okozzon árfelhajtó hatást, valójában plusz kínálatot kellene bevonni az ingatlanpiacra. A portál szerint az egyik ilyen megoldás lehetne, ha megfelelő törvénymódosítással a kormányzat lehetővé tenné a zártkertek bevonását is a kedvezményes lakáshitel programba. Ezzel a lépéssel olyan jóval kisebb értékű ingatlanokra is lehetne kedvezményes hitelt felvenni, ami szinte mindenhol megtalálható és sok esetben a települések mellett szinte semmire sincsen használva, mivel már jó rég óta sajnos nem folyik rajta semmilyen művelés.
Ezzel a lépéssel egy csapással rengeteg olyan kisebb értékű ingatlan kerülne be a lehetséges lakóingatlanok közé, amelyeket a fiatalok a kedvezményes lakáshitel program segítségével meg tudnának vásárolni – véli a hmhm.hu cikke. Köztudott, hogy egy ilyen ingatlan a belterületi ingatlanhoz képest a töredékébe kerül, ami elég komoly vonzerő lenne a fiataloknak. Arról nem is beszélve, hogy így az ideköltözőknek végre lenne lehetőségük akár saját maguk számára is megtermelni – a házuk mellett – a zöldségeket és gyümölcsöket.
Ha a zártkertek lakóingatlanok közé történő bevonása megvalósulna, akkor a szerző szerint el lehetne kerülni a kritikusok által sokat emlegetett súlyos problémát és így a frissen indult kedvezményes lakáshitel program semmilyen áremelkedést nem okozna, hiszen a lakáspiacra történő zártkertek bevonása olyan nagy számban okozna plusz kínálatot, ami akár még árcsökkenést is eredményezhetne a magyar piacon.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Földkerülésnyi energia 16 akkuszekrényben: új energiatárolót adott át az E.ON Soroksáron
Az energiahálózat feszültségingadozásoktól mentes, stabil működését és új napelemek csatlakoztatását egyaránt hatékonyan szolgálja az E.ON új soroksári energiatárolója, mely 350 háztartási napelemes rendszer napi termelésének megfelelő energia tárolására képes.
Egy elektromos autó ennyi energiával akár 43 ezer kilométert is képes megtenni, azaz megkerülhetné az Egyenlítő mentén a Földet. Az új soroksári energiatároló egyetlen kisütéssel képes lenne feltölteni Pécs, Győr és Székesfehérvár lakosainak – nagyjából 370 ezer darab – mobiltelefonját.
Az új tároló támogatást nyújt a villamos energia-rendszert irányító MAVIR számára a hálózati egyensúly fenntartásában, kiegyenlítve a termelés és a felhasználás közötti időbeli eltéréseket. Ha a rendszerben többletteljesítmény mutatkozik, akkor betárol és tölti az akkumulátorokat, teljesítményhiány esetén pedig kisüti azokat. A beruházás révén nő a hálózat stabilitása, kevesebb lesz a feszültségingadozásból eredő esetleges üzemszünet, emellett pedig közvetett módon új napelemek csatlakoztatására is lehetőség nyílik. A fejlesztés összhangban van a Nemzeti Energia- és Klímatervében foglalt célokkal, növeli a gazdaság versenyképességét és a klímaváltozással szembeni ellenállóképességét.
Az energiatároló 16 kültéri akkumulátor-szekrényben tárol energiát, szekrényenként 344 kWh, összesen 5,5 MWh kapacitással, 2,5 MW teljesítménnyel. A tárolóhoz kapcsolóberendezések, két, egyenként 1,25 MW teljesítményű konverter is tartozik – ezek végzik az átalakítást az egyenáramú akkumulátorok és a váltakozó áramú hálózat között –, valamint része egy 3150 kVA teljesítményű betonházas transzformátor is. A 16 tárolószekrény egyenként 3,6 tonna tömegű és hosszú életciklusú, korszerű folyadékhűtéses lítium-vasfoszfátos (LFP) akkumulátort tartalmaz. A tárolók a fejlett okoshálózat részeként távolról vezéreltek, nincs szükség személyes helyszíni felügyeletükre.
A Hálózati Energiatárolók Telepítése az E.ON Energia Infrastruktúra Szolgáltatások Kft. számára (HETES projekt) elnevezésű, RRF-6.5.1-23-2024-00005 azonosító számú beruházás teljes költsége 784,52 millió forint, mely részben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) pénzügyi forrásainak felhasználásával, 337,50 milliós, vissza nem térítendő Európai Uniós forrásból, részben pedig az E.ON saját finanszírozásából valósul meg. A projektről bővebb információt a fejlesztés weboldalán talál.
Az E.ON Hungária Csoport részeként működő ELMŰ Hálózati Kft. 2018-ban szintén Soroksáron telepítette az ország első nagy (10 MW) teljesítményű, 6 MWh kapacitású akkumulátoros energiatárolóját. Az E.ON soroksári alállomásán lévő tárolók együttes ereje immár 12,5 MW teljesítménnyel és 11,5 MWh kapacitással áll az ügyfelek rendelkezésére, biztosítva a stabil hálózati működés és a napenergia-termelés műszaki hátterét.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat
-
Gazdaság2 hét ago
Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel
-
Gazdaság1 hét ago
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
-
Tippek2 hét ago
Adni Öröm! – Országos összefogás az iskolakezdéshez
-
Mozgásban2 hét ago
Így alakítja át a jövőt a töltés, a parkolás és a navigáció digitalizációja
-
Gazdaság2 hét ago
Sokmilliós egyszeri kiadást jelent majd Otthon Start hitelből vásárolni ingatlant
-
Gazdaság2 hét ago
Sokkoló fordulat az online bankkártyás vásárlásokban
-
Ipar2 hét ago
Mapei: szezonális az építőipar megtorpanása, továbbra is félig tele a pohár