Gazdaság
Tovább drágult a vidéki bérlakáspiac
Jelentős áremelkedés tapasztalható a vidéki albérletpiacon, az Otthon Centrum elemzése szerint egy év alatt 30 százalékkal nőtt az átlagos havi bérleti díj. Továbbra is a főváros V. kerületében a legdrágább bérelni, a panellakás pedig még mindig a legolcsóbb opció.
A budapesti téglalakások átlagos havi bérleti díja 235 ezer forint volt tavaly, ami 14,1 százalékkal magasabb a 2022-es átlag értéknél. A százezer főnél népesebb vidéki városokban az előző esztendőben 168 ezer forint volt a lakások átlagos bérleti díja, ami már 30 százalékkal haladja meg az ezt megelőző évet – derült ki az Otthon Centrum (OC) éves összesítéséből. Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető elmondta, Budapesten tavaly az V. kerületben volt a legdrágább a bérlakás, átlagosan 321 ezer forintot kértek a bérbeadók. Ennél valamivel kedvezőbb a havi bérleti díj átlag értéke a VI. kerületben (298 ezer forint), majd a II. kerület (294 ezer) és az I. kerület (284 ezer forint) a sorrend.
A budai és belvárosi kerületek többsége a 200-250 ezer forint közötti ártartományban mozog. A legdrágább a XII. kerület (247 ezer forint), majd a XIII. kerület következik (241 ezer forint). Jelentős kereslet mutatkozik az egyetemek környékén a XI. kerületben, itt már 236 ezer forintos havi bérleti díj jellemző, ahogy a Duna másik oldalán elterülő IX. kerületben és Óbudán is. A legolcsóbb városrész a belvárosban a VII. és VIII. kerület (200 ezer forint). A külső pesti városrészek kevésbé közkedveltek az albérletkeresők körében, bár a 173 ezer forintos átlagos havi bérleti díj alternatíva lehet azoknak, akik kiszorulnak a belvárosi bérlakáspiacról.
„A bérleti díjakra jelentős hatással van a bérlemény szobaszáma: minél több szoba van az adott albérletben, annál többet kérnek a bérbeadók”
– jellemezte az ár és a szobaszám kapcsolatát a szakember. Az egyszobás albérletek átlagos havi bérleti díja a fővárosban 151 ezer forint, míg a kétszobásé 218 ezer forint. A háromszobás lakásokért viszont már százezer forinttal többet kell fizetni, átlagosan 308 ezer forintot. Jellemzően a kisebb, egy-kétszobás lakások drágultak jobban, 14,5 százalékkal, míg a háromszobások esetében 3,8 százalékos bérleti díj emelkedést mért az OC tavaly.
A nagyobb vidéki városokban 168 ezer forintos átlagos havi bérleti díj az irányadó. Tavaly is Székesfehérvár volt a legdrágább, a havi lakbér átlag értéke 210 ezer forint, majd Győr következik 190 ezer forinttal. Jellemzően ebben a két városban drágultak leginkább az albérletek. Szegeden, Miskolcon és Debrecenben 145-160 ezer forint az átlag érték, ami 10 százalék alatti növekedést jelent.
A panellakások bérleti díja továbbra is kedvezőbb a téglalakással szemben. Arról nem beszélve, hogy minél nagyobb a házgyári ingatlan, annál nagyobb az árelőnye az említett ingatlantípushoz képest. Budán és a belvárosban 200 ezer forintos átlag értéken lehetett panellakást bérelni, míg a külső pesti kerületekben 156 ezer forint az átlag. A régió központokban már csak 125 ezer, a kisebb megyei jogú városokban 120 ezer forint volt tavaly az átlagos havi bérleti díj.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Bemutatta első autóját a SZEngine: hibrid hajtással versenyez a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata
Mérföldkőhöz érkezett a motorfejlesztőből autóépítővé vált SZEngine Team: bemutatták első járművüket, valamint az annak szívét jelentő új, hibrid erőforrást is. Bár a csapat immár önállóan versenyez a jövőben, ígérik, nem adják fel a védjegyükké vált hajtásláncfejlesztést sem – ezt megerősíti, hogy a tagok több mint fele továbbra is a motor optimalizálásával foglalkozik.
A SZEngine a győri Széchenyi István Egyetem hallgatói csapataként azzal a céllal alakult, hogy a hallgatók gyakorlati tapasztalatokat is szerezzenek a belső égésű versenymotorok fejlesztésében, valamely gyári beszállító termékének radikális átalakításával. Ez páratlan vállalásnak számított a sorozatban – ahogy arra sem volt példa korábban, hogy egy hallgatói tehetségműhely hajtásláncot biztosítson intézményi testvércsapatának. Erről szólt a hosszú éveken át gyümölcsöző együttműködés az Arrabona Racing Teammel, amit az utóbbi években számos siker koronázott. A SZEngine megbízható, magas teljesítményű és alacsony fogyasztású hajtóműve előnyösebbnek bizonyult a készen vett és alig módosítható konstrukcióknál.
A fordulat az előző szezonban következett be, amikor az Arrabona Racing Team eldöntötte, hogy elektromos hajtásra vált, s így megszűnt a kooperáció a két társaság között. Kisvártatva az Óbudai Egyetem égisze alatt működő OUR Teammel is véget ért a partnerség. Az új helyzet választás elé állította őket, s végül úgy döntöttek, hogy saját autót építve önálló Formula Student-csapattá avanzsálnak. Másfél év megfeszített munkája után jött el a pillanat, hogy végre leleplezzék járművüket, melyet a nemrégiben hagyományos rollout rendezvényükön mutattak be a nagyközönségnek.
„Egy autót a semmiből létrehozni nem egyszerű, rengeteg munka szükséges ahhoz, hogy egy komplex műszaki megoldás megszülethessen. Óriási előrelépés a csapat számára, hogy vállalta és teljesítette is ezt a kihívást”
– fogalmazott köszöntőjében dr. Dogossy Gábor professzor, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja.

Dr. Dogossy Gábor professzor szerint a SZEngine Team példát mutat nemcsak a hallgatóknak, de az oktatóknak is. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)
Gladics Gellért Ádám, a SZEngine Team konstrukciós vezetője hangsúlyozta: nem csupán egy autót mutatnak be a nyilvánosságnak, hanem egy új, hibrid hajtásláncot is, amely az első ilyen a csapat történetében.
„A hátsó tengelyen belsőégésű motor adja le a teljesítményt, az első tengelyen pedig csonkállványra integrált villamos gépek. Ezzel elérhető a regeneratív fékezés, emellett nagyban segít kanyarban kigyorsításnál”
– árulta el.
Mint szavaiból kiderült, a SZEngine Team alapmotort is váltott, a KTM 690 után a kisebb lökettérfogatú KTM 450/500 mellett tették le a garast, amely korábban, 2013-tól 2020-ig hét éven át adta az alapját a csapat fejlesztéseinek.
„A váltás legfőbb oka, hogy mindenképp turbófeltöltött motort szerettünk volna készíteni, ehhez volt egy támogatónk is. Egész egyszerűen minél kevesebb a köbcenti, annál kisebb a levegőigény, így annál jobb karakterisztikát tudunk elérni vele. Ehhez ideális motor a KTM 450/500”
– tette hozzá.

Gladics Gellért Ádám konstrukciós vezető mutatta be a SZEngine első járművét és új, hibrid hajtását. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)
A konstrukciós vezető a jármű kapcsán elmondta, első autós csapatként egyelőre nem az árnyalt műszaki megoldásokra, hanem a lehető legegyszerűbb működő konstrukció megépítésére törekedtek.
„A szerkezet egy acélcsővázra épül, ehhez kapcsoltuk a többi alkatrészt. Csak a kötelező aerodinamikai elemeket raktuk hozzá, mint az orrkúp vagy hűtőlevegő-terelő. A különböző komponenseket úgy helyeztük el, hogy az autó súlypontja minél lejjebb ereszkedjen”
– mondta.
Kádár Dóra csapatvezető kiemelte: szponzoraik száma közel megnégyszereződött az utóbbi időszakban – szerinte ez jól mutatja, hogy a vállalatok is látják a SZEngine Team által képviselt értékeket. Arra is emlékeztetett, hogy fő feladatuk jelenleg a tapasztalatok gyűjtése, így rengeteg tesztelésre lesz szükségük. Ennek érdekében részt vesznek a Formula Student Easter felkészülési versenyen (melynek a ZalaZone tesztpályája ad otthont), továbbá a cseh futamot vették célba.

Kádár Dóra csapatvezető beszélt az előttük álló versenyszezonról. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)
A bemutatót követő kerekasztal-beszélgetésen Gyuris Attila, Posvancz Olivér és Szomszéd Gábor Lugosi Lilla moderálásában elevenítették fel az utat, amely az autó megszületéséhez vezetett.
„Létrehoztunk három új csoportot, melyek a vázzal, a járműdinamikával és az aerodinamikával foglalkoztak. Idén már közel harminc főt tudtunk felvenni, így minden részleget sikerült feltöltenünk. Sokan kifejezetten azért jöttek hozzánk, mert belsőégésű motorral szerettek volna foglalkozni”
– nyitott ajtót a kulisszák mögé Posvancz Olivér, korábbi konstrukciós vezető.
A termodinamikáért felelő Szomszéd Gábor úgy vélekedett, a csapat fókuszában továbbra is a hajtáslánc áll. A saját autót lehetőségként fogják fel, hiszen így olyan motort tehetnek a járműbe, amilyet szeretnének, kompromisszumok nélkül, szabadon gondolkodhatnak.
„Ezúttal is tizenkilencre lapot húztunk, a hengeren kívül nincs alkatrész, amibe ne nyúltunk volna bele. Mi többet foglalkozunk a motorral, mint bárki a mezőnyből, nekünk ez a védjegyünk, és ezt a jövőben is szeretnénk megtartani”
– húzta alá.
Gyuris Attila nem csupán alumni tagként, hanem egyetemi munkatársként is segítette a csapat munkáját. Hangsúlyozta, hogy a Formula Student lényege a tanulás, és mikor máskor kísérletezhet az ember, mint a hallgatói évek alatt.
„Annak idején olyan extrém fejlesztéseket próbáltunk ki, amelyet valós ipari környezetben nem lehetne. Azt javaslom mindenkinek, élje ki a kreativitását, és a legvadabb ötleteket is megvalósítsa meg, hiszen később már nem lesz rá lehetőség”
– tanácsolta a fiataloknak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kkv-körkép: visszafogott bér- és juttatási tervek
A K&H kkv bizalmi index idei legfrissebb adatai szerint a hazai cégvezetők körében a kivárás és a fokozott óvatosság jellemzi a következő időszak munkaerőpiaci tervezését. Miközben az alkalmazotti létszám alakításában a stabilitásra törekednek a vezetők, a fizetések és a béren kívüli juttatások terén mérséklődés tapasztalható; így a bérnövekedési várakozások 2021 óta nem látott szintre süllyedtek.
Az alkalmazottak számával kapcsolatos tervezés 2025. utolsó negyedévéhez képest nem mutat elmozdulást: a kkv-k túlnyomó többsége a jelenlegi csapat megtartására törekszik az idei évben. Az adatok szerint a munkaadók 80 százaléka nem tervez változást a létszámban a szektorban, miközben mérsékelt, 1-4 fős növekedéssel csupán a cégek 13 százaléka számol. A válaszadók összesen 2 százaléka jelezte, hogy ennél nagyobb léptékű, 4 főt meghaladó létszámbővítést tervezne vállalkozásnál. Ezzel szemben a cégek 6 százaléka csökkenteni tervez a foglalkoztatottak számán a következő egy évben.
A munkavállalók többsége számíthat fizetésemelésre a következő egy évben, de annak mértéke messze elmarad a korábbi években megszokottól. A bérvárakozások tovább csökkentek, és 2021 óta a legalacsonyabb értéket érték el: a cégvezetők átlagosan mindössze 5 százalékos emeléssel számolnak. A megkérdezett vezetők 62 százaléka gondolja úgy, hogy nőni fognak a bérek, miközben 36 százalékuk szerint egyáltalán nem lesz változás a fizetések terén. Emellett 2 százalékuk látja úgy, hogy ágazatukban a bérek csökkentésére fog sor kerülni.
„A béren kívüli juttatások trendjei tükrözik a fizetési várakozásokat. Ezen a téren is további visszaesés mérhető: jelenleg a vállalatok 34 százaléka tervez valamilyen béren kívüli juttatást biztosítani dolgozóinak az év folyamán. Továbbra is a 13. havi fizetések, jutalmak és prémiumok, illetve a SZÉP kártyás juttatások a legnépszerűbbek (14-14%), emellett jóval kisebb százalékban jelen van az utazási költségtérítés, valamint az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulások rendszere. A számok azt mutatják, hogy az előttünk álló évben visszafogottabb bérfejlesztéssel és juttatási csomagokkal találkozhatnak a munkavállalók a piacon”
– tette hozzá Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.
A K&H kkv bizalmi indexről
A K&H Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index összeállítása jelenleg 400 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásban a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és azok várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi mérés, melyet az Impetus Research készített, 2026. február 9. és március 6. között történt. Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Az elektromos járművek villanyozhatják fel az autólízing szektort
Vánszorog a hazai autólízing piac, miközben az ügyfelek árérzékenyebbé és óvatosabbá váltak – mutat rá a Cofidis iparági szakemberek megkérdezésével készült gyorsfelmérése. A szektor egyszerre készül a gazdasági bizonytalanságra és az elektromos autók térnyerésére, amiben sokan a jövő egyik legnagyobb üzleti lehetőségét látják.
A lízingcégeknél a megkérdezettek arra számítanak, hogy a finanszírozói mellett a szolgáltatói szerepük is egyre inkább erősödni fog.
Nyílt végű autólízing-szolgáltatást indított a Cofidis, amelynek apropóján felmérte a bemutató partnereseményén résztvevő iparági szakértők véleményét az autólízing szektor helyzetéről. A válaszadók közül a legtöbben úgy vélik, hogy a hazai autólízing piac jelenleg stagnál (31%) vagy lassú növekedést (28%) mutat. A szektor számára jelenleg a legégetőbb kihívást a magas kamatkörnyezet, az ügyfelek csökkenő vásárlóereje, valamint az infláció és az ezzel járó költségnövekedés jelenti.
A felmérésben résztvevők döntő többsége (76%) szerint megváltoztak az ügyfelek igényei az elmúlt 3 évben. Elsősorban olcsóbb konstrukciókban gondolkodnak és kockázatkerülőbbé váltak az üzletfelek, miközben gyorsabb, egyszerűbb, rugalmasabb és lehetőleg digitális ügyintézést várnak el pénzügyi szolgáltatójuktól.
A szakemberek úgy értékelik, a következő években az autólízing piac számára az igazi veszélyt a tartósan magas finanszírozási költségek (41%) és a gazdasági visszaesés (31%) jelentheti Magyarországon. A legnagyobb növekedési potenciált pedig az elektromos autók lízingjében, a használt autók finanszírozásában, a KKV-szegmens bővülésében és a flottakezelési szolgáltatásokban látják.
A villanyautók és a hozzájuk kapcsolódó lízingkonstrukciók terjedését leginkább a magas beszerzési ár, a töltőinfrastruktúra jelenlegi hiányosságai, valamint az akadályozza, hogy a gyors technológiai fejlődés miatt bizonytalan, milyen értéket képviselnek majd ezek a járművek a futamidő végén.
A megkérdezettek többsége szerint (52%) a lízingcégeknek a finanszírozói mellett a szolgáltatói szerepük is erősödni fog a jövőben, vagyis az ügyfelek egyre inkább komplex, az autóhasználathoz kapcsolódó szolgáltatásokat – például flottakezelést, biztosítást, szervizelést vagy digitális ügyintézést – várhatnak el tőlük. A nyilatkozók ötöde pedig arra számít, hogy komplett mobilitási szolgáltatóvá alakulnak át a szektor szereplői, és teljes körű autóhasználati megoldásokat kínálnak majd ügyfeleiknek
„Az autólízing piac ma már jóval többről szól, mint pusztán finanszírozásról. Az ügyfelek gyors, rugalmas és egyszerű megoldásokat várnak el, miközben azt is fontosnak tartják, hogy pénzügyi partnerük valóban értse az egyedi igényeiket és hosszú távon is megbecsülje őket. A lízingcégeknek ezért folyamatosan bővíteniük kell szolgáltatásaikat, és olyan konstrukciókat kell kínálniuk, amelyek a magánszemélyektől a KKV-kon át a nagyvállalatokig minden ügyféltípus számára releváns megoldást nyújtanak
– mondta Buzássy Csaba, a Cofidis gépjárműfinanszírozási üzletágának vezetője.
– Ezért tartottuk fontosnak, hogy bevezessük nyílt végű pénzügyi lízing konstrukciónkat. Mindez hosszú távú elköteleződés részünkről.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Az MKIK üdvözli az uniós források hazahozataláról szóló megállapodást
-
Okoseszközök2 hét ago
A sportszurkolóknak készült Sports Playbook valós idejű sportstatisztikákat és elemzéseket jelenít meg közvetlenül a képernyőn
-
Egészség2 hét ago
A Haleon az UEFA Medical első egészségügyi partnerévé válik egy többéves együttműködés keretében
-
Szórakozás2 hét ago
Padlógázzal indul a nyár: gaming és autós élmények költöznek a Pólusba
-
Zöld2 hét ago
Az EU új szabályozása energiasemlegességet vár el a magyar szennyvíztisztítóktól is
-
Zöld2 hét ago
Kiderült, hogyan lennének energiahatékonyabbak a vállalkozások
-
Gazdaság2 hét ago
Kilőttek a panelárak, kettészakadt a vidéki lakáspiac
-
Gazdaság2 hét ago
Szegeden adta át 3 000. csomagautomatáját a GLS Hungary





