Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

A kisebb ökológiai lábnyomért többet kell fizetni az ingatlanpiacon, mégis megéri

ökológiai

Az ingatlanpiac is jelentősen hozzájárulhat az ökológiai lábnyom csökkentéséhez, ehhez elég lenne a már meglévő tudást, illetve szakértelmet jobb hatásfokkal alkalmazni a mindennapok gyakorlatában – összegezte Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az OCS legfrissebb felmérésének eredményét.

Az Energetikai Iránytű a tavalyi év második félévében tulajdonost váltott ingatlanok adatai alapján vizsgálta a hazai lakásállomány ökológiai lábnyomát. Lényegében azt, hogy a szektornak mekkora földre, mennyi vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez, ami az ingatlanpiacra vetítve leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egy háztartás energiafelhasználása milyen módszerekkel csökkenthető. „A legzöldebb energia a fel nem használt energia” – említette a szakember az egyik alaptételt, vagyis azt, hogy a pazarló, fölöslegesen elhasznált energia duplán fáj: nemcsak a számlát fizető tulajdonosnak, de a környezetnek is. A ház fűtésének korszerűsítése modern energiafokozatú kazánnal, vagy akár a fűtés kiváltása napelemmel, geotermikus energiával, illetve az ingatlan és a nyílászárók szigetelése egyaránt jelentősen hozzájárul az energiapazarlás csökkentéséhez.

A régiók szerinti CO 2 kibocsátást összegző adatbázis földrajzi eloszlása nem volt egyenletes – az ingatlanok kétharmada Közép-Magyarországon helyezkedett el (60,6 százalék), majd a Közép-Dunántúl (12,9 százalék), és az Észak-Magyarország régió (2,6 százalék) következett – de az eredmény a korábbi tanulmány megállapításait igazolta.

A legmagasabb, legkedvezőtlenebb átlagérték Észak-Alföld régióban mutatkozott az ingatlanok átlag fajlagos hőveszteség tényezője, valamint az összesített energetikai jellemzők átlagértéke terén is. Ugyanakkor az értékek némi javulást mutattak az előző félévhez viszonyítva. A hőveszteség tényező átlagértéke a régióban értékesített ingatlanok esetében a 2023 I. félévében mért 1,32 W/m 3 K-ról a II. félévében az átlag 1,17 W/m 3 K-ra csökkent. Az összesített energetikai jellemző értéke 2023 I. féléve során 403,6 kWh/m 2 értékre nőtt, az év második felében viszont a korábbihoz hasonló 383,23 kWh/m 2 értékre csökkent vissza.

A régiók közötti sorrend kis mértékben változott, 2023 II. félévében a második legkedvezőtlenebb mutatókkal a Dél-Alföld és holtversenyben az Észak-Magyarország régióban tanúsított ingatlanok rendelkeztek. A legkedvezőbb mutatókkal az első félévben a Nyugat Dunántúl régióban értékesített ingatlanok, valamint a Közép-Magyarország régió ingatlanai rendelkeztek, a második félévben viszont a Dél-Dunántúl került dobogós helyre Közép-Magyarországgal vállvetve.

A szakember elmondta, minden ingatlannál egyedileg határozták meg a becsült légköri CO 2 kibocsátást. Az OCS PEI értéke a 2023 második félévi tanúsítások alapján a főváros budai kerületeiben volt a legalacsonyabb, a tavaly első félévi 72,2 százalékhoz képest a második félévben kedvezőtlenebb, 88,7 százalékos értékkel. A belső kerületekben, a régióközpontokban rosszabb volt az index értéke, míg a községekben látványos javulás volt megfigyelhető, azaz korszerűbb, jobb állapotú ingatlanokat vásároltak az előző félévhez képest. A lakásállomány településtípusok szerinti mintázata szerint az OCS PEI index elsősorban a lakásállomány típusától függ. A fővárosban, valamint a nagyvárosokban, ahol az OCS PEI index országos átlagnál kedvezőbb értéket mutat, túlsúlyban vannak a többlakásos lakóépületek. Ezzel szemben a kisebb városokban, községekben és az agglomerációban, ahol a családi házak túlsúlya jellemző, az OCS PEI index értéke magasabb az országos átlagnál.

Településtípusok szerint minél inkább az alacsonyabb jogállású települések felé haladt a mintázat, annál inkább túlsúlyban voltak a házak és annál inkább nőtt az OCS PEI index értéke. Ugyanakkor az épületek kora is meghatározó és természetesen a rangsort befolyásolja, hogy az adott időszakban milyen összetételben történtek adás-vételek, milyen minőségű, korú és jellegű ingatlanok kerültek bele a vizsgálati mintába – sorolta Tóth Csaba, aki elmondta: azt is vizsgálták, hogy az OCS PEI index és az ingatlanok alapterülete, illetve fajlagos ára miként viszonyul egymáshoz. Továbbra is igaz, hogy bár a geometriai jellemzőknek van jelentősége az energiahatékonyság szempontjából, de a kisebb és a nagyobb alapterületű ingatlanok egyaránt lehetnek energiahatékonyak és pazarlók is. Sok múlik azon, hogy milyen a műszaki állapot, készült-e utólagos hőszigetelés, korszerűsítették-e az épületgépészetet.

A piacra jellemző, hogy nagyobb számban cseréltek gazdát kisebb alapterületű ingatlanok, ezzel együtt a tanulmány kimutatta: nem mondható, hogy a kisebb alapterület energetikai szempontból egyértelműen előnyt jelent, hiszen számos egyéb tényező is befolyásolja, hogy összességében mennyire kedvező egy ingatlan energiafelhasználása és CO 2 kibocsátása.

„Az viszont igenis kimutatható volt, hogy az OCS PEI index értékének csökkenésével a négyzetméterár nő, az ilyen besorolású ingatlanok jellemzően magasabb áron keltek el” – összegzett a szakember, aki megjegyezte: emellett más tényezők, az elhelyezkedés, az ingatlan minőségi állapota, típusa, valamint az építéstechnológia és a fűtés módja is befolyásolja az ár alakulását. „Ahogy emelkedik az ár, egyre inkább megjelennek a hőszivattyús, megújuló energiával működő otthonok, miközben a rossz hatékonyságú fűtési és építési módokkal rendelkező ingatlanok nem érik el ezt az árszintet”

– állapította meg Tóth Csaba.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új korszak a retail ingatlanpiacon: a Westend teljesen digitalizálja a speciális területek bérbeadását

A Westend Magyarországon elsőként vezetett be olyan proptech alapú digitális megoldást, amely a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadását teljes mértékben digitális alapokra helyezi. Az új foglalási felület a mindennapi online foglalási rendszerek logikáját ülteti át a kereskedelmi ingatlanpiac működésébe.

A fejlesztést a Westend B2B és Innovációs Központ csapatai valósították meg azzal a céllal, hogy a bérbeadási folyamat átláthatóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá váljon. Az új platform a https://leasing.westend.hu/ oldalon érhető el, és lehetővé teszi, hogy a partnerek – legyen szó házon belüli együttműködőkről vagy külső bérlőkről – online, transzparens feltételek mellett foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet.

A digitális rendszer egy régóta fennálló piaci igényre reagál. A manuális egyeztetések, e-mailes körök és adminisztratív lépések helyett a platform strukturált, átlátható és jól követhető folyamatot kínál. Ez nemcsak az adminisztrációs terheket csökkenti, hanem felgyorsítja a döntéshozatalt és növeli a működés hatékonyságát is.

A megoldás különösen releváns a retail és ingatlanpiaci szereplők számára, ahol a rugalmasság, a gyors reakcióidő és az átláthatóság egyre fontosabb versenyelőnyt jelent. A Westend célja a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, valamint a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek kezelésének modernizálása innovatív technológiai megoldásokkal.

„A célunk egyértelmű volt: a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, az adminisztrációs terhek csökkentése és a döntéshozatal felgyorsítása. A megoldás lehetővé teszi, hogy a partnerek gyakorlatilag kattintásra foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet, transzparens feltételek mellett”

– emelte ki Pálvölgyi Patrik, a Westend innovációs központ vezetője.

Az új digitális foglalási platform bevezetésével a Westend új mércét állít a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadásában, és a proptech megoldások alkalmazásával a jövő digitális működési modellje felé egyértelmű és határozott lépést tesz.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Ehetővé tenni a talajt – Magyar deep tech vállalkozás nyit új piacot egy világszabadalommal

Ritka, amikor egy magyar fejlesztés nem egy meglévő iparágba próbál betörni, hanem új piacot definiál. A Draconic Technology Kft. ilyen. Egy deep tech vállalkozás, amely világviszonylatban (PCT -Patent Cooperation Treaty) szabadalmaztatott eljárásával egyszerre szól az élelmiszeriparhoz, az egészségmegőrzéshez, a kozmetikai iparhoz és a jövő gyógyszerkutatásához, mindezt zöld technológiával, hulladék nélkül.

A technológia mögött Dr. Solymosi Péter és Goda Gábor vegyészmérnök valamint csapata áll, akik egy egyszerű, de radikális kérdésből indultak ki: mi van akkor, ha a talaj nem alacsony értékű nyersanyag, hanem egy eddig alulértékelt bioaktív alapanyag forrás?

„A lényeg igazából az, hogy ehető lesz a talaj, pontosabban annak egy igen hasznos frakciója”

– mondja Goda Gábor.

„Ha így nézünk a minket körülvevő talajokra, hirtelen teljesen más üzleti és tudományos tér nyílik meg.”

Egy szabadalom, ami nem terméket, hanem platformot véd

A Draconic Technology szabadalma – „Eljárás élelmiszeripari minőségű fulvosav és/vagy huminsav előállítására” – 2022 márciusában került beadásra, a megadási értesítés pedig 2025. októberében érkezett meg. Azóta a csapat fókusza a skálázhatóságra és a nemzetközi piacra lépésre került.

A szabadalom nem egy konkrét terméket, hanem egy platformtechnológiát véd: egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi humin- és fulvosavak ipari, élelmiszeripari minőségű előállítását talajból, melléktermék képződése nélkül. A folyamat során keletkező technológiai vizek is hasznosíthatók – például levéltrágyák alapanyagaként –, ami a technológiát egyszerre teszi fenntarthatóvá és gazdaságilag skálázhatóvá. Ez az a pont, ahol a megoldás ipari és befektetői szempontból is értelmezhetővé válik.

„Ha lett volna korábban ilyen technológia, nem kaptunk volna rá szabadalmat”

– fogalmaz Goda lakonikusan.

Várpalotai üzem: prémium alapanyag, tudatos választás

A Draconic Technology Várpalotán található üzemében folyik a technológia ipari megvalósítása, ahol a csapat tiszta, érintetlen, gyógyvízzel átitatott térségből származó tőzegből állítja elő a humin- és fulvosav-frakciókat. A kidolgozott technológia prémium alapanyagot és stabil minőséget biztosít.

Miért érdekes ez a piac számára?

A humin- és fulvosavak természetes kelátképzők: alapvető tulajdonságuk, hogy ásványi anyagokat kötnek meg, majd a helyi környezet elektronegativitása alapján, úgymond intelligensen adják le azokat a fejlettebb szervezeteknek.

Egy vas-humát például csak annyi vasat ad le, vagyis tesz elérhetővé, amennyire ténylegesen szükség van, az adott környezetben. A hasznos kelátásványok leadása közben képes káros nehézfémeket – például ólmot vagy higanyt – megkötni és eltávolítani szubsztitúciós cserereakció formájában. 

„Úgy pótolunk ásványi anyagot, hogy közben méregtelenítünk”

– mondja Goda.

„Ez az a pont, ahol az élelmiszeripar, a nutraceutikumok és a gyógyszerkutatás elkezd egymásba csúszni.”

Egyes szűkebb fulvosav-frakciók már most ígéretes eredményeket mutatnak preklinikai kutatások során a nem alkoholos májcirrózis és szívizomsorvadás vizsgálatában, ami hosszabb távon új klinikai alkalmazások felé nyithat utat.

Magyar technológia, globális skálázás

A Draconic Technology jelenleg alapanyag-előállítóként pozícionálja magát, elsősorban étrend-kiegészítő, élelmiszeripari és speciális kelátképző felhasználásra. Olyan technológiát kínál, amely különböző iparágak számára képes standardizált, élelmiszeripari minőségű humin- és fulvosav-frakciókat előállítani. Jelenleg aktív tárgyalások zajlanak az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Ghánában, miközben a csapat további nemzetközi piacokra készül.

A humin- és fulvosav-alapú készítmények globális piaca ma már több milliárd dolláros nagyságrendű, elsősorban a mezőgazdaságban és az állategészségügyben, miközben az élelmiszeripari és humán felhasználás még nagyrészt kiaknázatlan területnek számít.

Bár a vállalkozás még early stage fázisban van, a most megkapott világszabadalom stabil alapot ad a következő lépésekhez. A tervek szerint a platformra a következő években további 3–4 szabadalom és új iparági alkalmazások épülnek majd.

„Nem biztos, hogy új molekulát kell kitalálni. Néha elég másképp ránézni arra, ami eddig is ott volt a lábunk alatt”

– zárja Goda Gábor.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája: idén is várják a hallgatókat a Széchenyi István Egyetem rendezvényére

Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a győri Széchenyi István Egyetem XVIII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára.

A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvényen a hallgatók valós ipari feladatokon dolgoznak, miközben megismerhetik egymást és a szakma képviselőit is. Regisztrálni március 13-ig lehet.

A legjobb munkákat bemutató csapatok értékes nyereményekkel gazdagodhatnak – ahogy az tavaly is történt. (Fotó: Nagy Gergely/Széchenyi István Egyetem)

A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai tapasztalatot cserélhetnek. Ennek a formája végül egy mérnöki verseny lett: a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. Mindezt a közösségépítés jegyében számos szabadidős program egészíti ki.

A konferencia úgy nyújt gyakorlatorientált képzést, hogy közben a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal és akár tehetséges hallgatókkal is gazdagodhatnak. Az esemény amellett, hogy betekintést enged tényleges projektekbe, összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel. Mindennek célja, hogy a résztvevőknek lehetőségük nyíljon olyan kapcsolatokat kialakítani, amelyek értékesek lesznek későbbi szakmai pályájuk során.

A Széchenyi István Egyetem campusán zajló rendezvény mára nemzetközivé vált, amelyen a hazai egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézmények Szlovákiából, Romániából és Szerbiából. Újdonság, hogy a gépészmérnök, járműmérnök és mechatronikai mérnök szakok mellett idén már a villamosmérnöki szak hallgatóit is várják a rendezvényre.

A program a hagyományoknak megfelelően a nyílt és bárki által látogatható nagyszabású autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 12-én, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 15-ei prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára március 13-ig lehet jelentkezni a regisztrációs űrlap kitöltésével. A korábbi rendezvényekről beszámoló itt és itt olvasható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss